Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-22 / 81. szám, péntek

Eisenhower és Macmiľan bermudai tanácskozásai előtt A Bermuda-szigetek kis sziget­csoport az Atlanti Óceánban az Európából Amerikába vezető útori. Habár • szigetek sokkal közelebb fekszenek az újvilághoz, mint Angliához, mégis a brit gyarmat­területhez tartoznak és ezért mondhatjuk, hogy Eisenhower ko­piac, az Euratom és a Nyugateurópai Unió kérdéseiben. A New York Herald Tribúne a bermudai értekezletet már­cius 20-án az értekezlet kezdete előtt az angol-amerikai egyenetlenségek megoldása utolsó lehetőségének minő­síti. Hivatalosan az értekezletnek nincs zeledő tárgyalása Macmillannal „brit szilárd programja, hanem többé-ke­vésbé „szabad vita" formájában kell lezajlania. Londonból és Washington­földön" történik. árom év múltán a Bermuda-szi­getek lesz ismét a nyugati bői azonban nagyon pontosan közlik, hatalmak kormányfőfhek találkozási mi lesz napirenden. Dulles szerint a helye. Legutóbb még Eisenhowernek Közép-Kelet problémáiról, a két or­és Churchillnak Laniel, az akkori fran- szág katonai együttműködéséről, a cia miniszterelnök aszisztált. A pyuga- Nyugat-Európa összetákolásáról stb. ti triumvirátus ez év tavaszán foly- lesz szó. A Sunday Times angol lap tatólagosan ülésezik. Mollet már volt március 17-i közlése szerint „a kül­Washingtonban. A brit-amerikai tár- ügyminisztérium nagy és a világot fel­gyalást március 21-re a Bermuda-szi- ölelő tárgykört" biztosított a bermudai getekre tűzték ki. Az amsrikai közép- tárgyalásokra. Figyelemre méltó e hí­keleti tervek szempontjából ugyanis rekben az, hogy teljesen nélkülözik a nem megfelelő nyíltan kifejezni az legcsekélyebb jelét is annak, hogy a Egyiptom elleni agresszorokkal való két államférfinak szándékában volna a „szolidaritást" a régi formában. leszerelésről is tárgyalni, holott éppen Sem Macmillan, sem Eisenhower nem most kezdi meg Londonban tanácsko­utaznak erre a találkozásra nagyon zását az ENSZ leszerelési albizottsága, szilárd háttérrel. Angliában a háborús Ez a tény már magában is elképzelést politika súlyos gazdasági nehézségeket nyújt a bermudai találkozás „békés" hozott. A brit munkáspárt éppen most jellegéről. hatalmas tömegsztrájkmozgalomra so- Eisenhower bermudai útjára hadiha­rakozik fel, hogy meghiúsítsa a mo- jón utazik, amely irányítható lövedé­nopóliumok azon szándékát, hogy a kekkel rendelkezik. Az elnök mostani dolgozók vállára tolja a nehézségeket, útján „éleslövészetet" is tartott. A konzervatív párt a pótválasztásokon Macmillan ezzel szemben személy­vereséget szenvedett. Az országban szállító repülőgépen utazott. Egy ame­nő az elégedetlenség a konzervatív rikai hírügynökség közlése szerint a kormánnyal szemben. brit kormány sajnálja, hogy „technikai Az Amerikai Egyesült Államokban okokból" (főképp Japán határozott til­az Eisenhower-kormány külpolitikája takozására) nem hajthatta végre a ellen éppen az utolsó hetekben tört ki Csendes öceán-i hidrogénbombarob­az elégedetlenség. Dulles államtitkár bántás kísérletét még a bermudai ta­a bírálatok kereszttüzébe került és a nácskozások előtt. Ily módon szerette sajtóban egyre több támadást intéznek volna tudatni, hogy még mindig nagy­Eisenhower ellen is. Az infláció vesze- hatalom, delmét nagyon gyakran emlegetik az * * * USA új, gigantikus fegyverkezési költ- Az angol-amerikai egyenetlenségek ségvetésével kapcsolatban. felszámolására irányuló ilyen összejö­Az angol-amerikai kapcsolatok sze- vetelek körül az elmúlt tíz év során, kere egyre erősebben nyikorog. Múlt egyik sem küszöbölte ki az imperialis­év ősze óta az ellentétek a közép-ke- ta ellentéteket. Az amerikaiak gyen­leti kérdésekben nem enyhültek, sőt gébb partnerüket és versenytársukat az Eisenhower doktrína még jobban rendszerint további engedményekre kiélezte őket. Ellentétek uralkodnak a kényszerítették. Ez alól a bermudai távol-keleti politika kérdésében, az értekezlet sem képezhet kivételt. Északatlanti Tömb keretében, a közös _ jj, _ Bulganyin üzenetét átadták Ádenauernek Bonn (ČTK) A. Sz. Szmirnov, a ^ Szovjetunió Német Szövetségi Köz* (•) társaság-beli nagykövete március 20-án átadta dr. Adenaaer kancel­lárnak N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. Az üzenet válasz dr. Adenauer kancellár február 28-i N. A. Bulganvlnhoz intézatt levelé­re. Az üzenet szövegét «ddi0 nem hozták nyilvánosságra. Függetlenségi ünnepségek Tuniszban Párizs (ČTK) Tunisz fővárosában március 20-án kezdődtek az ország függetlensége első évfordulójának ün­nepségei. Az ünneplésben részt vesznek azon országok többségének hivatalos küldöttségei, amelyek Tuniszt mint önálló államot elismerték. Az ünneplés délelőtt a tuniszi had­sereg egységeinek nagy díszszemléjé­vel kezdődött. A szemle alatt a dísz­páho 1yban a tun'szi kormánytényező­kön kívül megjelentek a külföldi álla­mok képviselői is. Az ünnepséget délután a tuniszi if­júság hatalmas wianiifesztációjával folytatták. Az ifjúság manifesztáció­ján Habib Burgiba, tuniszi miniszter­elnök beszédet mondott. Moszkva (ČTK) Amint a TASZSZ jelenti, N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke március 20-án a moszkvai Kremlben fogadta a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségét, amelyet Kádár János, a Magyar Népköztársaság for­radalmi munkás-parasztkormányának Németország Kommunista Pártjának választási programja A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG és a Német Demokratikus Köztársaság között Varsóban aláírták az 1957. évi kereskedelmi és fizetési egyezményt. (ČTK) JAPÁNBAN a bír'-ág halálra ítélt egy amerikai katonát, akit azzal vá­doltak, hogy megölt és kirabolt egy japán lányt. Az „Asahi" japán lap megjegyzi, ez az első eset, hogy Japán bíróság az amerikai hadsereg tagja fölött halálos ítéletet hozott. (ČTK) ADOLF HEUSINGEIÍ volt nácitábor­nokot a nyugatnémet hadsereg vezér­kari főnökévé nevezték ki. (ČTK). JEMEN londoni diplomáciai képvise­lete a brit kormánynak tiltakozást adott át, a brit repülőgépeknek jemeni terület feletti átrepülése miatt. (ČTK). SPANYOLORSZÁGBAN Ovideo vidé­kén mintegy 1000 bányász bérsztráj­kot folytat. Válladolidban a lakosság bojkottálja a helyi közlekedési válla­latot. (ČTK). A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS vitá­jában Laurent Casanova, kommunista képviselő kijelentette, hogy a kommu­nisták elismerik Algéria népének füg­getlenségi jogát. (ČTK). EAMON DE VALERÁT, az Ír Köztár­saság miniszterelnökét a március 5-i választások eredménye következtében, melyeken pártja, a Fianna Fail több­ségre tett szert, ismét miniszterelnök­ké" választották. (ČTK). FRANCIAORSZÁGBAN a nemzetvé­delmi miniszter rendeletére üldözik mindazokat, akik „aláássák a hadsereg erkölcsét". A katonai bírósági szervek vizsgálatot kezdtek az észak-afrikai problémák békés megoldása nemzeti bizottságának 10 tagja ellen, akik ösz­szeállították és kiadták az „Igazság Al­gériáról" című brosúrát. (ČTK) ANGIOLA MINELL, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára Jean Duchosalhoz, a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának főtitkárá­hoz levelet intézett, amelyben a bi­zottságot arra kéri, segítse elő a kül­földön tartózkodó magyar gyermekek hazaszállítását. (ČTK). STAF, holland nemzetvédelmi mi­niszter a szenátus ülésén kijelentette, hogy „szó sem lehet a katonai kiadá­sok' csökkentéséről". (ČTK) SZVETOZÁR VUKMANOVICS-TEM­PO, a Jugoszláv Szövetségi Népköz­társaság szövetségi végrehajtó taná­csának' alelnöke repülőgépen Egyip­tomba utazott. Egyiptomban egy hétig tartózkodik majd, ahonnan magánláto­gatásra Szíriába és Libanonba utazik. (CTK) AZ OLASZORSZÁGI San-Mauro-Mar­chesato városban — Catanzaro tarto­mányban a munkanélküliek családtag­jaikkal együtt tüntettek, munkát és földet követelve. A tüntetők küldött­séget küldtek a városházára. A ke­reszténydemokrata polgármester a kül­döttséget nem fogadta, a tüntetők el­len rendőrséget hívott, amely 22 sze­mélyt letartóztatott. (ČTK) Berlin (ČTK) A Neues Deutschland március <21-i számában „A békéért, demokráciáért, szociális haladásáért! Németország egyesítéséért!" címmel közölte Németország Kommunista Pártjának programját a nyugatnémet szövetségi parlamentbe való válasz­tásokkal kapcsolatban. Németország Kommunista Pártja választási programjában a városok és vidék valamennyi dolgozójához, az ifjúsághoz, a nőkhöz, a dolgozó értelmiséghez fordul, hogy küzdje­nek a német munkásosztály, az egész német nép többsége akaratának megvalósításáért: az új szövetségi parlament választásainak döntő for­dulatot kell jelenteniök a szövetségi köztársaság életében. Németország Kommunista Pártja követeli a nyugat-németországi fegy­verkezés beszüntetését, a hadköte­lezettség eltörlését, Nyugat-Német­ország kilépését a NATO-ból és rész­vételét az Összeurópai Biztonsági Paktumban. A hidegháború és a pro­vokatív kaland helyébe a feszültség A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége a TU—104 repülőgépen március 20-án Kádár János miniszterelnök vezetésével Moszkvába érkezett. Képünkön: Kádár János beszédet mond a vnukovi^repülőtéren. Megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió és Magyarország küldöttségei között miniszterelnöke és a Magyar Szocia« lista Munkáspárt Központi Bizottságé­nak elnöke vezet. A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere ugyanaznap fogadta Horváth I. magyar külügyminisztert és G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere Révész G. altábornagyot, a Magyar Népköztársa­ság honvédelmi miniszterét. A Magyar Népköztársaság kormá­nyának és a Magyar Szocialista Mun­káspártnak küldöttsége Kádár János­nak, a magyar forradalmi munkás-pa­rasztkormány miniszterelnökének és a MSZMP KB elnökének vezetésével március 20-án délután felkereste V. I. Lenin és J. V. Sztálin Mauzóleumát és ott koszorúkat Helyezett el. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke március 20­án a moszkvai nagy Kreml palotában a magyar küldöttség tiszteletére ebé­det adott. Március 21-én reggel a Kremlben megkezdődtek a tanácskozások a Szovjetunió és a Magyar Népköztár­saság küldöttségei között. enyhülésének és a megértésnek kell lépnie. Németország Kommunista Pártja követeli továbbá a dolgozók szociális biztosítását, az ifjúság támogatását, az aggok és öregek megsegítését. A külpolitika terén Németország Kommunista Pártja követeli, hogy haladéktalanul teremtsenek baráti kapcsolatokat azon államokkal, ame­lyekkel az Adenauer-kormány éve­ken át ellenséges viszonyban volt. A program síkraszáll a Szovjetunió és a népi demokrácia országai iránti barátságért. A kommunistáknak és szociálde­mokratáknak vállvetve kéli küzdéni­ök a parlamenten kívül-is és közös népi mozgalmat kell indítaniok a militarizmus ellen. Csakis a milita­rizmus alleni határozott harc, a fegyverkezési intézkedések elleni népi mozgalom folytatása és meg­erősítése döntheti meg Adenauer Kereszténydemokrata Unióját a vá­lasztásokon és biztosíthatja Nyugat NOBUSZUKE KISI japán miniszter­elnököt március 21-én a, japán libérá­lis demokrata párt kongresszusán a párt elnökévé választották. (ČTK) A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT küldöttsége, melynek tagjai Francois Billoux, Raymond Guyot, Valdeck Ro­chet a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága politikai irodája tag­jai, valamint Pierre Billon és Gaston Németország új politikai korszaká- I Auguet a párt Központi Bizottságának nak kezdetét. tagjai Belgrádba érkezett. (ČTK). KOMMENTÁRUNK Az ENSZ XI. ülésszakának jellegzetes vonásai Két héttel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i szék­helyén a közgyűlés XI. ülésszakának további munkáját elnapoló határozattal zárták le. Nem érdektelen visszatekinteni erre a villamossággal telített, feszült légkörű négyhónapos ülésszakra, amely visszatükrözte a nemzet­közi helyzet újabb romlását. Főleg a közgyűlés üléssza­kának első — a múlt év karácsonyáig tartó részét — lényegesen befolyásol­ta az Egyiptom elleni angol-francia­izraeli agresszió következtében kiéle­ződött helyzet. Ennek az időszaknak egy másik sajátossága a nyugati ha­talmaknak. elsősorban az USA-nak az a törekvése, hogy felhasználja az Egyesült Nemzetek Szervezetét arra, hogy aktívan beavatkozzék a magyar­országi események fejlődésébe, támo­gassa az ellenforradalmi elemeket, rágalmakat szórjon a Szovjetunióra és a népi demokratikus rend­szerre. Ha a XI.- ülésszak napirendjén sze­replő kérdéseket nézzük, nem lehet csodálkozni azon, hogy a nyugati ha­talmak mindent megtettek, hogy az úgynevezett „magyar kérdést" a köz­gyűlés szenzációjává fújják fel. Az Egyiptom elleni agresszión kívül tár­gyaltak továbbá Korea „egyesítésé­ről", Ciprusról, Algériáról, Kasmírról, Nyugat-Iriánról, a dél-afrikai faji ül­dözésről, a leszerelésről és az Egye­sült Államoknak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen folytatott felforgató tevékenységéről. Amint láthattuk tehát — bármeny­nyire, nem volt kedvére az ENSZ imperialista tagjainak — e világszer­vezet kénytelen volt idejének jelentős részét az elnyomott népek felszada­dító mozgalmával összefüggő kérdé­seknek — Egyiptom, Algéria, Ciprus, Nyugat-lrián, Kasmír — szentelni. A „magyar ügy" tehát fontos ré­sze volt annak az amerikai célkitű­zésnek, hogy véget vessenek a nem­zetközi kapcsolatokban beállott eny­hülési folyamatnak és eltereljék a világ közvéleményének figyelmét az imperialisták számára kényes és ége­tő kérdésekről, az imperialista tábor­ban folyó mesterkedésekről. így tehát az Egyesült Államok kormányá­nak támadó politikája, amely felhasz­nálva Nagy-Britannia és Franciaor­szág meggyengült helyzetét a Közel­és Közép-Keleten, bejelentette az arab országok belügyeibe való be­avatkozás nagyarányú programját és egyben megkezdte további háborús előkészületeit a szocialista tábor or­szágai ellen. Az USA-nak ez a tá­madó jellegű politikája a közgyűlés légkörét alaposan megrontatta. A magyarországi események éles fényben megmutatták, hogy az USA kormányának a népi demokratikus or­szágok belügyeibe való beavatkozása, amit éveken át szorgalmasan előké­szítettek és megszerveztek, bizonyos körülmények között nagyon súlyos következményekkel járhat. Ezért na­gyon is indokolt volt, hogy a szovjet küldöttség a közgyűlésen napirendre tűzette az USA-nak a szocialista or­szágok belügyeibe való beavatkozása ellen emelt panaszt. Ä gyarmatosítók elleni harc kérdései — mint már em­lítettük — a közgyűlés XI. üléssza­kának jelentős részét igényelték. Mi­vel ezen az ülésszakon az ENSZ tag­jai közé felvették Szudánt, Tuniszt, Marokkót és legutóbb az új államot, Ghánát, a közgyűlés munkájában résztvevő ázsiai és afrikai országok száma 27-re emelkedett. Ebből 18— 20-tagú csoport rendszerint egysége­sen szavaz, a többi ázsiai, afrikai ország közül egynéhány még az ame­rikai szavazógépezet rúdja mellett áll. Ez a magyarázata az algériai há­ború, a ciprusi hazafiak jogos füg­getlenségi harca kérdésében, a Kas­mírról és Nyugat-Iriánról hozott fe­lemás határozatoknak, amelyek csu­pán azt szegezik le, hogy az EiNSZ haladó része a vitás kérdések tár­gyalások útján való rendezését óhajtja. A Szovjetunió híven békés lenini külpolitikájához, ahol csak teheti, lándzsát tör a gyarmati problémák igazságos megoldása mellett. Például a kasmíri kérdés megtárgyalásakor a Biztonsági Tanácsban a Szovjetunió vétójával megakadályozta annak az aingoil—amerikai—ausztráliai—kubai javaslatnak elfogadását, amely csa­patok kiküldését követelte Kasmírba. Ezzel a lépésével nemcsak a kasmíri nép, hanem egyúttal India jogait is védelmezte. Külön fejezetet érdemel. nek az ENSZ XI. ülésszakán folyta­tott mesterkedések, elsősorban az USA kétkulacsos szerepe a szuezi kérdésben. Az ENSZ-közgyűlés leg­főbb feladata volt megszüntetni az Egyiptom elleni agressziót és annak következményeit. Amikor a közgyűlés 1956. november 12-én összeült, a hadműveletek már szüneteltek, de egyiptomi területen tartózkodtak még angol, francia és izraeli csapatok. Az angol—francia csapatok kivonásában épp úgy mint a tűzszünet kérdésé­ben, pozitív szerepet játszott az ENSZ. Hosszú hetekig húzódtak ugyan a közgyűlésben és a rajta kívül folyta­tott tárgyalások arról, hogy a brit és francia csapatok távozása után az izraeli csapatok is hagyják el Egyip­tom területét. Amikor azonban látták, hogy a közgyűlés többsége nem hajlandó olyan határozatot elfogadni, amely az agresszorok megbüntetése helyett még jóvá is hagyná törvényellenes tetteiket, a tárgyalások súlypontja New Yorkból Washingtonba, az ENSZ­ből az USA külügyminisztériumába helyeződött át. Amikör az agresszo­rok nem érték el céljaikat az ENSZ­ben, az Egyesült Államokhoz fordul­tak, adja meg nekik azokat a bizto­sítékokat, amelyeket az egyiptomi nép érdekeivel szemben követeltek. Most az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének négyhónapos tárgyalása után az a helyzet, hogy az agressziós csapatokat kivonták ugyan Egyiptom területéről, az agresszorokat azonban nem büntették meg és még mindig szorgalmazzák Gaza „nemzetközivé tételének" a nyugati imperialisták ál­tal támogatott terveit. Az a veszély áll fenn, hogy a nyugati hatalmak az ENSZ-et eszközül használják fel arra, hogy nyomást gyakoroljanak Egyip­tomra, főleg a Szuezi-csatorna álla­mosításával összefüggő kérdésekben. Az E SZ közgyűlése, mint látható, sokat tehetett volna az ag­gasztóan éleződő nemzetközi feszült­ség enyhítésére, ha az imperialista hatalmak nem éppen az ellenkezőjére törekednének. Négyhónapi munkájá­nak általános értékelésében azonban ki kell domborítani azt a pozitív sze­repet, amelyet Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Izrael Egyiptom elleni támadó akcióinak megszüntetésében játszott. Pozitív eredménye ennek az ülésszaknak továbbá a leszerelés kérdésében egyhangúlag hozott ha­tározat is, jóllehet ez a határozat csupán procedurális jellegű — mert a közgyűlés XI. ülésszaka folyamán beterjesztett javaslatokat megtárgya­lás céljából a leszerelési bizottság és annak albizottságai elé utalja — eb­ben a rendkívül fontos kérdésben hozott egyhangú határozat azonban újabb lépést jelent a nagyhatalmak között megszakadt együttműködés újrafelvételéhez, ami nélkülözhetetlen előfeltétele az összes vitás kérdések békés megoldásának. Protics Jolán. OJ SZO 1957. március 22.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom