Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-22 / 81. szám, péntek

Pártélet Érvényesítsük következetesen az ellenőrzési jogot P ártunk alapszervezetei jó munkájának életünk minden szakaszán, tehát az üzemekben is mindenekelőtt az üzem dolgozóira háruló feladatok sikeres teljesítésében kell megnyilvánulnia. E cél elérésének feltétele pártunk alapszabályzatának következetes érvényesítése, mely az öszszes alapszervezetek mindennapos tevékenységének alaptörvénye. A pártszervezetek többek között tevékenységük keretén belül a gazdasági eredményekért is felelősek. Pártunk X. kongresszusa ezért az üzemi pártszervezeteket ellenőrzési joggal ruházta fel, melynek helyes érvényesítése lehetővé teszi, hogy a pártszervezet a vállalat, vagy az üzem vezetősége tevékenységének ellenőrzésével kedvező hatást tud gyakorolni az összes feladatok teljesítésére, a felmerülő hibák gyors eltávolítására. Hogy a vállalatvezetőség tevékenysége feletti ellenőrzési jog az összes feladatok biztosításának valóban hatékony eszközévé, váljék, mindenekelőtt népgazdaságunk állami tervfeladatainak teljesítésében, ahhoz szükséges, hogy az alapszervezetek alaposan ismerjék az ellenőrzési jog érvényesítésével szorosan összefüggő összes problémákat. Pártunk alapszervezeteinek az üzemekben tudatosítaniok kell: az ellenőrzési jog arra kötelezi őket, hogy „mélyrehatóan tanulmányozzák a vállalat munkáját, termelését, gazdálkodását és irányítását. Az ellenőrzési jog érvényesítésének eddigi tapasztalatai sok esetben azt mutatják, hogy egyes pártszervezetek túlságosan beavatkoznak a termelés irányításába, s ezzel gyakorlatilag pótolják az üzem gazdasági vezetőségét. Ez ellentétben áll az ellenőrzési jog érvényesítésének alapelvével és általában a párt alapszabályzatával. Az ellenőrzési jog helyes érvényesítése alapjában véve azt jelenti, a pártszervezetek arra törekszenek, hogy a vezető gazdasági dolgozók következetesen teljesítsék feladataikat, mely igyekezetükben a pártszervezetek a politikai tömegmunka sokoldalú fejlesztésével, a dolgozók mozgósításával stb. aktívan segítenek nekik. A z ellenőrzési jog nem csupán ^^ jog, hanem kötelesség is, hogy a pártszervezetek felelősnek érezzék magukat a vállalat eredményeiért, irányításáért, gazdálkodásáért stb. Nem értelmezhetik az ellenőrzés jogát utasítások kiadása és az üzemvezetőségnek való diktálás jogaként. A pártszervezetnek állandóan kapcsolatban kell állnia az üzem vezetőségével és anélkül, hogy az üzemvezetőség munkáját végezné, figyelmeztetnie kell a fogyatékosságokra, utat kell mutatnia a hibák kijavítására, a vállalat vezetőségének utasításai teljesítésére kell mozgósítania a dolgozókat, és ily módon elősegíteni a gazdasági vezetés feladatainak teljesítését. Fontos, hogy a vállalat gazdálkodását és irányítását, a termelés helyzetét, a párt és kormány határozatai teljesítésének kérdését rendszeresen megtárgyalják a pártbizottságban és a taggyűléseken, a vállalat felelős vezetőjének, az igazgatónak, esetleg helyettesének jelenlétében. Ugyanígy kell eljárni a pártszervezetnek, ha a vállalat vezetője hozzáfordul, hogy segítsen a termelési feladatok teljesítésében, a fogyatékosságok leküzdésében, vagy a nehézségek kiküszöbölésében. A bizottság, vagy a taggyűlés tárgyalásának alapját a felelős vezető, vagy helyettese által adott írásbeli és szóbeli jelentés képezi. A jelentéseket mindig néhány nappal előbb kell előterjeszteni, hogy a kommunisták, a funkcionáriusok, a legjobb dolgozók széleskörű kollektívája segítségével a benne foglalt adatokat közvetlenül a munkahelyeken ellenőrizhessék. Még mindig gyakori eset azonban, hogy a pártszervezetek nem szentelnek kellő figyelmet a tervfeladatok teljesítésének. Nem kutatják mélyrehatóan a vállalat gazdasági tevékenysége nem kielégítő eredményeinek okait, a tervteljesítés értékelésekor megelégednek csupán a statisztikai jelentésekkel, nem javasolnak új intézkedéseket, nem vonnak le következtetéseket a feladatok nem teljesítéséből. Az üzemben folytatott politikai munkát az üzem termelési feladataitól elvontan végzik, csupán párton belüli ügyeket oldanak meg, stb. C z volt a helyzet a mi üzemünk II. részlegén is, ahol a 2. alapszervezet működési területén nem foglalkozott kielégítően a tervteljesítéssel, a bizottság nem követelt mélyreható jelentéseket a gazdasági tevékenységről. így aztán nem csoda, hogy a II. részleg csaknem fél évig küzdött az egyenetlen tervteljesítéssel és sok más fogyatékossággal. Az ellenőrzési jog helyes és következetes érvényesítése megköveteli, hogy a pártszervezetek az üzemvezetőségben, a termelésben, a munkahelyeken, a tömegszervezetekbon és általában az üzemben levő kommunisták közvetítésével segítsenek az üzem gazdasági vezetőségének a feladatok gyakorlati megvalósításában, a technika fejlesztésében, az új munkamódszerek bevezetésében, a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom megszervezésében stb. Egyszóval a termelés hatékonysáságának növelésére kell vezetni az üzem összes dolgozóit. Ily módon kezdett dolgozni decemberben az üzemi pártszervezet bizottságának segítségével a II. részleg pártbizottsága is. Az üzemi pártbizottság helyes állásfoglalása és a 2. számú alapszervezet részéről ennek nyomán nyújtott segítség után, tehát az ellenőrzési jog következetes érvényesítése után a II. részleg nemcsak egyenletesebben teljesítette tervét, de januárban már elnyerte a vállalat vezetőségének és az üzem szakszervezeti bizottságának vörös zászlaját. És ugyanez a helyzet egész üzemünk keretében, ahol a pártbizottság nemcsak gépiesen átvitte pártunk politikai-gazdasági irányelveit az üzem munkájába, hanem ezeket gyakorlatilag is biztosította az üzemvezetőségben, a termelésben és a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján, a párt vezető szerepének és ellenőrzési jogának következetes érvényesítésével. ilyen fő feladatokat tart szem előtt az idén a mi pártszervezetünk? Mindenekelőtt: Az üzem komplex kiépítését; a szalagrendszerű termelés bevezetését; a pártnak és kormánynak a műszaki fejlesztésre vonatkozó tézisei biztosítását; a szocialista munkaverseny fejlesztését; a műszaki-pénzügyi terv összeállítását; termelésünk hatékonyságának emelését; a falvakon a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében nyújtandó segítséget. E fő feladatok teljesítését az üzemi pártbizottság rendszeresen havonta kétszer megtárgyalja. A terv teljesítését veszélyeztető hibák megszüntetésére a pártbizottság konkrét határozatokat fogad el. Teljesítésükért az egyes kommunistákat teszi felelőssé és az összes párttagok segítségével a tömegszervezetek tagjait, legjobb dolgozókat és szakembereket mozgósítja. Üzemi pártszervezetünk a feladatok teljesítésének biztosítására következetesen felhasználja a kommunisták aktíváit és a nyilvános taggyűléseket, amelyeken megtárgyalják és megoldják az egészüzemi jelentőségű problémákat. Ilyen sikeres aktívák közé tartozott pl. az, amelyen a pártnak és a kormánynak a műszaki fejlesztésre vonatkozó téziseit tárgyalták meg, valamint az 1957. évi terv előkészítésének, a szocalista munkaverseny fejlesztésének, a termelés hatékonyságára irányuló újítómozgalom fejlesztésének kérdéseit megtárgyaló aktívák. • • | zemi pártszervezetünk nem korlátozza az ellenőrzési jog érvényesítését, csupán a terv teljesítésére és a fentebb említett fontos problémák megoldására, hanem ezt az eszközt felhasználja a termelés idejében való előkészítésének biztosítására az új gyártmányok termelésének megindításánál, a gyártmányok minősége megja vitására, a termelés gazdaságosságának fokozására stb. Üzemünk pártszervezete az ellenőrzési jog következetes érvényesítésével segít az üzem vezetőségének az összes fő feladatok megoldásában. A pártszervezet jó munkája természetesen a vállalat tervfeladatainak teljesítésében is visszatükröződik. Ezt bizonyltja az a tény, hogy a vállalat nemcsak egyenletesen teljesíti tervfeladatait, hanem azokat rendszeresen túlteljesíti és ennek alapján vállalatunkat már háromszor kitüntették a minisztérium és a szakszervezeti szövetség vörös ' zászlajával, sőt az 1956. évi utolsó negyedévében a kormány vörös zászlajává is. Ján Končír, a Kysucké Nové Mestoi Finomgépipari n. v. igazgatója „Irodába tesszük bérelszámolónak" Az igazat megvallva, mielőtt e kis történetet megírtam volna, háromszor vettem kézbe a tollat, ugyanannyiszor le is tettem. Negyedszer is megmarkoltam az írószerszámot, tintával is alaposan megtöltöttem, aztán elindítottam a tiszta papíron... ' ÖT HOSSZÚ ÉVVEL EZELŐTT kezdődött az alábbi történet. A vékony dongájú kis szöszke Borsónyi Juli az iskola nyolcadik osztályát járja. Futva megy az iskolába, hazajelé is szaporán szedi a lábát. Három kilométer oda, ugyanannyi viszsza. Ilyen utat tesz meg mindennap a lány, mert a tanyán, ahol laknak, nincs iskola. Lakszakállasra jár, hogy mindennap elcsípjen egy-egy parányit a tudományból. A kis Juli jó tanuló. Szereti a tanítója, büszkék rá a szülei, testvérei. Pajtásai is némi tisztelettel néznek a lányra, Irigyek is olykor-olykor, amikor ezt mondja a tanítója: — Ogy látom, egyikötök sem tudja. No majd megmondja Borsányi Juli. Es Borsányi Juli fújja a leckét. Az ügyes, szorgalmas kislány mindig jó bizonyítványt vitt haza. Most, az év végén is csupa egyes az eredmény. Vidáman telik a szünidő. Juli segít szüleinek a határban. Kapál, búzakereszteket rak, szedi a kalászt. Arcát barnára pirítja a nap. Egymás után múlnak a napok. Eltelik egy hónap, a másiknak is a derekán járnak már. A szülök gondolkodnak. Mi legyen a lányból. Abban megegyeztek, hogy tovább taníttatják, de aztán ... a végső cél... Sok töprengés után titokban úgy határoztak, hogy gyógyszerész lesz belőle. Szép foglalkozás. Fehér köpenyt hord majd, finom lesz a keze, és kisasszonynak szólítják. Biztosan tetszeni fog majd a lánynak is. Erre azért is gondoltak, hogy Juli játék közben mindig szívesen vállalta a patikárus szerepét. Egyik este Julinak is tudtára adták szándékukat. — Jó fejed van, jányom, járj tovább is iskolába — így az anya. — Patikárust neveltetünk belőled — toldja a szót az apa. JULI TÄGRANYILT SZEMMEL hallgatja szüleit. Hirtelen szóhoz sem tud jutni. Csak néz, s egyszerre elborul a tekintete. Két könnycsepp gördül végig az arcán. — Nem leszek patikárus — mondja halkan. Az anya meglepetten csapja össze e kezét. Szemöldöke a homloka közepére szalad. — Hát? — Ami apám. — Paraszt? — Az hát. ' Most már az apa is közbelép. Titkon örül lánya szavainak, de azért csak köti az ebet a karóhoz. — Jól fog az eszed, hát tanulj! Miért lennél paraszt, ha más is lehetsz. A lány hízelegve dörgölödzik apjához, aztán így szól: — Tovább akarok tanulni, de mégis paraszt leszek. A szülök összenéznek, nem értik a lányt. Az meg már mosolyog is. — Paraszt leszek, de nem olyan, mint az apám. — Hát milyen? — kérdezik egyszerre mind a ketten. — Olyan, aki nemcsak ekével, meg boronával, de ésszel is dolgozom majt^ Hiába volt minden próbálkozás. Juli hajthatatlan maradt. Paraszt lesz és kész... Az új iskolaévet már a nagyszombati kétéves mezőgazdasági iskolában kezdte meg. Itt sem volt rá panasz. Szorgalmasan tanult, hogy minél több tudással lépjen majd az életbe. Az Alsómadaréti Állami Gazdaságban kezdte pályáját. A borjak ridegneveiéTermékeny az idei tavasz Nincs tévedés a dologban, mert az Idei tavasz valóban termékeny — az új EFSZ-ek alakításában. Híszén csak az EFSZ-ek III. kongresszusát megelőző héten, március 10—18-ig 29 szövetkezet alakult Szlovákiában. Ezek közé tartozik a myjavai járásban levő hrachovistei, a malackai járásban a zavodi és a szekulei EFSZ. Szövetkezet alakult Timoradzán, a bánovcei járásban, Golianovon a nyitrai, Selcén a Banská Bystrica-1, Klenovcen a hnúšťai, Žarnovická Hután a Nová Baňa-i, Kamennán és Porubán a rajeci, Zádubien a žilinai, Svinicán a gálszécsi, Čertiznán és Vyraván a mezölaborci, Kromlán és Kusinban a szobránci, Policnicén a sninai, Sedlicén a prešovi és čečehovon, Suchében, Lúčkán, valamint Zbudzán a nagymihályi járásban. A szövetkezetekbe összesen 255 gazdasági egység, összesen 3592 hektár földdel tömörült. Ugyancsak két szövetkezeti előkészítő bizottság is alakult a fent említett idő alatt. Március — a rétek és legelők rendbehozásának hónapja Márciusban dől el, hogy réteink és legelőink mennyi szénát adnak majd a tej- és hústermelés növelésére. A parasztok már most biztosíthatják a nagyobb hektárhozamot azzal, hogy a réteket és legelőket gondosan feljavítják, rendbeteszik a meliorációs felszereléseket s legalább az egyszerű vízvezető-árkokat rend-' bentartják. A České B^idéjovice-i kerületben a gépállomások dolgozói a nehezebb katenóriájú földjavításoknái gépekkel javítják a réteket és a legelőket. Először is Trebonvidékén kezdték meg a munkát, ahol a legvizesebb a talaj. Képünkön: Az T.KA 2-es szovjet gyártmányú árokmélyítő naponta 800 méter vízlevezető-árkot ás ki. A prešovi kerület CSISZ-tagjai 30000 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe Március 23-án és 24-én, amikor a szövetkezetek III. országos kongreszszusa ülését tartják, a fiatalok önkéntes műszakokban megjavítják a réteket és legelőket. Ez ideig a zvoleni, losonci, rimaszombati járásból érkezett erről értesítés, továbbá a prešovi és kassai kerületből is. A prešovi kerület CSISZ tagjainak elhatározása: 30 000 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe. sének meghonosításával bízták meg. Tudására, szorgalmára rövidesen felfigyeltek a vezetők. Rövid idő múlva a gólyási majorba került gazda^ágvbzetönek. MOST ITT ÜL velem szemben. Többé már nem a kis Juli, hanem Borsónyi Julianna, aki három éve irányítja a 650 hektáros gazdaságot. Elmondja, hogy kezdetben nem volt könnyű dolga. Sok nehézségen, csalódáson kellett átvergődnie, de azért nem adta fel a harcot. — Ha vállaltam, ura maradok szavamnak. Az is maradt. Az után érdeklődöm, nem bánta-e még meg, hogy akkor tizennégyéves korában nem a patikát választotta. — Nem — mondja határozottan. Sőt, most talán még jobban szeretem a földet, a jószágot, mint akkor. Meg aztán mindnyájunk érdeke, hogy egyre több szakképzett fiatal kerüljön a mezőgazdaságba. Nem így van? — így van, Borsányi Julianna. A párt, a kormány már többször szólt hozzátok, fiatalokhoz. Hívott a mezőgazdaságba, s te követted a felhívást. Kenyeret, húst, zsírt termelsz most az államnak. Derék lány vagy, Borsányi Julianna! — Szeretni kell a földet, a jószágot, csak úgy várhat az ember eredményt. S ö szereti. — A gazdaság megköveteli a pontosságot. S ó pontos, akár az óra. A gazdálkodásra, a jószág hasznosságára terelődik a szó. — A múlt év nem volt a legjobb — mondja —, kevés volt az eső. Nem nagyon dicsekedhetünk az eredményekkel. A gazdaság a múlt évben átlag 27 mázsa gabonafélét aratott hektáronként. A tejhozam 9 liter volt naponta, és tehenenként. Nyolc malacot neveltek minden egyes anyadisznótól. Mégsem gazdálkodtak olyan nagyon rosz-. szul. EDDIG A TÖRTÉNET. Hogy miért vonakodtam a megírásától? Elmondom. Fekete Józsefnek, a Nagymegyeri Állami Gazdaság igazgatójának említettem, hogy Borsányi Juliannáról akarok írni. Az igazgató nevetett. Fejét csóválta, amikor megszólalt: — Nem ajánlom. Fiatal még s könynyen a fejébe száll a dicsőség. Mostani beosztásából is elmozdítjuk. Irodába tesszük bérelszámolónak. A szobában az igazgatón kívül még ketten vannak. Mind a ketten mosolyogva bólintanak. Az egyik, akit Kántor elvtársnak szólítanak, még hozzáteszi: — Szorgalmas a lányka. Jól végzi a munkáját, nincs kifogásunk ellene, de hát ... De hát, akkor miért ne lehetne írni róla? Fejébe száll a dicsőség? Nem hinném. Hogy jól dolgozik, jól vezeti a gazdaságot, ezt az is bizonyítja, hogy az ő keze alatt a napi átlagos tejhozam kilenc liter volt, míg az igazgatósági átlag csak 7,1 liter. Erre az eredményre büszke lehet Borsányi Julianna. Büszke lehet, hogy fiatal lány létére jól megállta a helyét. Hogy miért akarják irodába tenni? Nem tudom. Jól vezette a gazdaságot, s most egyszerre kalitkába akarják zárni? NEM AZÉRT MENT Ő a mezőgazdasági iskolába, hogy most szorozzon, osszon, hanem azért, hogy fiatal erővel, szívvel-lélekkel előrevigye a mezögazdasági termelést, több búzát, tejet, húst termeljen. Erre vágyott mindig. Jól is csinálta, s most egyszerre félreteszik? Kár így bánni az emberekkel! Ez káros és bűnös cselekedet! Szarka István Több mint 12000 hektár rétet és legelőt javítottak meg A szövetkezetek III. országos kongresszusának előkészítési időszakában Szlovákia fiatalsága tevékenyen bekapcsolódott a rétek és legelő

1* tavaszi feljavításába. Ez ideig 12 35* hektár rétet és legelőt trágyáztak ebből a prešovi kerületben 9039 heiVírt. Az ifjúság főleg a nagykaposi és a sobrancei járásban végzett jó munkát, ahol több mint ezer hektár rétet és legelőt javítottak mea. Vetési jelentés a szenei járásból Március elején, a szép idők beálltával a szenei jáiásban is megindultak a vetési munkálatok. Legserényebbek az igramiak voltak, akik március hatodikán már kint voltak a földeken és eddig 26 hektáron vetették el az árpát. Az egész járásban e hét elejéig mintegy 125 hektárnyi földet vetettek be árpával, de a tavaszi búza vetése is szépen előrehaladt már. A tavaszi búza vetését Nagygurabon kezdték el elsőnek, ahol 10 hektárnyi földbe búzát, 10 hektáron pedig árpát vetettek el. Az úttörő Igram és Gurab mellett, reméljük, a járás többi szövetkezete is kihasználja a kedvező tavaszi napokat. OJ SZO p1957. március 22.