Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-22 / 81. szám, péntek

Egységesen a szocializmusért, a békéért folytatott harcban, egységesen a nemzeti bizottsági választásokba Antonín Novotný elvtárs beszéde a Nemzeti Front Központi Bizottságának ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) gazdaságok is jelentős mértékben ki­veszik részüket a mezőgazdasági ter­melésből és a beadásból. Az egyénileg gazdálkodó parasztok is hozzájárultak munkájukkal a növé­nyi- és állattenyésztési termékek be­adásának fokozásához. A szövetkezeti dolgozók és egyénileg gazdálkodó parasztok az állami felvá­sárlás keretében beadott termékekért 1956-ban 12 800 000 0.00 korona bevé­telre tettek szert, ami négymilliárd hatszáz koronával több mint 1953-ban. Ilyen a mezőgazdasági termelés hely­zete az elmúlt évekhez viszonyítva. Igazolja, hogy a mezőgazdasági ter­melés lépésről lépésre határozottan előrehalad és hogy az elért eredmé­nyek szempontjából értékelve mező­gazdasági politikánk teljesen helyes. Ezt nemcsak az EFSZ-ek állandó gazdasági és számbeli növekedése, nemcsak a szövetkezeti dolgozók, ha­nem az egyénileg gazdálkodó parasztok életének és kulturális színvonalának emelkedése is igazolja. A szövetkezeti dolgozók mérlegel­ték gazdálkodásukat az EFSZ-ek idei évzáró gyűlésein, melyeknek lefolyása és eredményei örömteli kilátásokat ad­nak számukra a jövőre. Kétségtelen, hogy falvaink új szocialista falvakká alakulnak át, hogy a város és falu közti társadalmi kapcsolatok különb­sége elmosódik. Különösen nagy sikereket értünk el a nép anyagi és kulturális színvonalá­nak emelésében. Csehszlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága és a Nemzeti Front kormánya az utób­bi években rendszeres figyelmet és gondot fordítottak a lakosság életszín­vonala emelésének biztosításával ösz­szefüggő kérdésekre. Ennek legékesszólóbb bizonyítéka a lakosság vásárlóképességének foko­zódása. A lakosság vásárlóereje 1954­ben, 1955-ben és' 1956-ban 36,5 szá­zalékkal növekedett, ami pénzben 31 milliárd hatszáz millió koronát tesz ki. Ez egyrészt a kiskereskedelmi 4? ak csökkentésére irányuló politika ered­ménye. Az eltelt három év folyamán a lakosság kilencmilliárd kilencszáz millió korona összeget takarított meg. Másrészt a lakosság jövedelme nagy­fokú növekedésének az eredménye. A lakosság jövedelme az elmúlt három év alatt 21 milliárd hétszáz millió ko­ronával növekedett. Ebből a béralap növekedése 13 milliárd 900 millió koro­nát tett ki, 1953-hoz viszonyítva 22,4 százalékkal növekedett. A népgazdaság szocialista szektorá­ban az átlagbérek 1953-hoz viszonyít­va 13,4 százalékkal növekedtek, amit egyrészt a munkatermelékenység nö­vekedése, másrészt pedig egyes bér­rendezések eredményeztek. Érthető, hogy a vásárlóerő rohamos növekedését áruval is biztosítanunk kellett, hogy az emberek tudjanak vá­sárolni. Ez sikerül is nekünk. Ezzel kapcsolatban rá kell mutat­nom a béralapok indokolatlan túllépé­sének egészségtelen jelenségére is. A múlt évben mintegy 1 milliárd 700 millió korona abszolút béralaptúllépést észleltünk. Nyíltan újra hangsúlyozni akarom, hogy ha ez tovább folytatódna, veszélyeztetné a nép életszínvonalának emelését célzó politikánk megvalósítá­sát a .iövőben. A kulturális és szociális intézkedé­isekre is nagy összegeket adtunk ki, amelyek 1956-ban az 1953. évi 21 mil­liárd 914 millió koronához viszonyítva 28 milliárd 658 millió koronát tettek ki. Iskolaügyi és kulturális célokra 6 mil­liárd 353 millió koronát, tehát 1953­hoz viszonyítva 1 milliárd 124 millió koronával többet fordítottunk. Az egészségügyi gondoskodásra 5 milliárd 582 millió koronát, 1953-hoz viszonyít­va 1 milliárddal többet költöttünk. Ezzel kapcsolatban rá szeretnék mu­tatni arra, hogyan tükröződik vissza a betegekről és járadékélvezőkről való fokozott gondoskodás a növekvő nem­zeti biztosítási járadékokban. A nem­zeti biztosítás népi demokratikus köz­társaságunk dolgozó népének egyik legnagyobb vívmánya és egyike a világ legjobb biztosítási intézményeinek. A nemzeti biztosítási járadékok ta­valy 1953-hoz viszonyítva 29 százalék­kal voltak nagyobbak. A betegbiztosí­tási járadékok 41 százalékkal, a jára­dékélvezők járadékai 21,5 százalékkal gyarapodtak. 1953-ban betegbiztosítási illetmények címén 3 milliárd 899 millió koronát, járadékbiztosítási illet­mények címén pedig 6 milliárd 80 millió koronát fizettünk ki. 1956-ban betegbiztosítási illetményekként már 5 milliárd 498 millió koronát, járadék­biztosítási illetményekként pedig 7 mil­liárd 386 millió koronát fizettünk ki. 1953 végén 1 815 190 személynek, 1956 végén pedig már 2 021880 személynek fizettünk ki járadékot. Azt hiszem nem kell felemlítenem, milyen aggkori biztosításban részesül­tek a dolgozó parasztok a burzsoá köztársaság idején, t. i. ilyen biztosí­tás nem is létezett. Az alábbi tények igazolják, hogy ebben az irányban is sokat tettünk az elmúlt időszakban. 1953-tól 1956 végéig 40 ezer szö­vetkezeti dolgozónak folyósítottunk aggsági, rokkantsági és egyéb járadé­kot. Ugyanakkor kb. százezer egyénileg gazdálkodó parasztnak vagy özvegyé­nek folyósítottunk járadékot. Ezenkí­vül 1948-tól 1956-ig több mint 250 ezer földművesnek folyósítottunk szociális járadékot. Egyetlen kapitalista államot sem ta­lálunk, amely ilyen nagy figyelmet, gondot és annyi anyagi eszközt fordí­tana a nép kulturális, egészségügyi és egyéb vonalon történő biztosítására mint népi demokratikus államunk. Azért kell ezt megemlítenünk, mert vannak emberek, akik ezt magától ér­tetődőnek tartják és még csak nem is gondolnak arra, hogy ez másképp is lehetne. Bizony nem volt ez magától értetődő a burzsoá köztársaság idején és még néhány évvel ezelőtt. Arról nem is beszélek, hogy meg­valósítható lenne ez valamely kapita­lista államban, mert sok minden, amit nálunk természetesnek vesznék, a kapitalista országok dolgozói számára csak puszta eszmény. Ez Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és a Nemzeti Front politikájának tömör mérlegelése. Országunk szocia­lista építésében elért állandó sikerek számtalan ténye, elért eredményeink igazolják rendszerünk politikai és gaz­dasági erejét és szilárdságát. Bizo­nyítják, hogy népünk helyesli és támo­gatja azt a politikát, amelyet Csehszlo­vákia Kommunista Pártja dolgozott ki és amelyet a Nemzeti Front valósít meg. Célul tűztük ki országunk gazdasá­gának állandó, egyenletes fejlesztését és védelmi képességének biztosítását. Természetesen szüntelenül szem előtt tartjuk, hogy hazánk dolgozói napról napra elégedettebben élhessenek, hogy emelkedjék élet- és kulturális színvo­naluk. Ennek a feladatnak mindkét része elválaszthatatlanul összefügg és csak azért teljesíthetjük őket, mert népünk egységes és mindenképpen tá­mogatja Csehszlovákia •íommunista Pártjának politikáját. Az élet- és kul­turális színvonal emelésére aránylago­san annyit fordíthattunk, amennyit munkánk eredményei megengednek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megelégedhetünk népgazdaságunk fej­lesztésének eddigi eredményeivel. A legutóbbi három év folyamán sok fogyatékosságra derült fény. amelyek megnehezítik tervbe vett fejlődésün­ket és ezért ki kell küszöbölnünk őket. Ezekről a hibákról tárgyaltunk Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülésén. A CSKP Központi Bizottsága' rámutatott arra: most az a fontos, hogy figyelmünket a népgazdaság jelenlegi kulcsfontosságú problémáinak leküzdésére és megol­dására összpontosítsuk. Abból indult ki, hogy nem elégedhetünk meg az el­ért eredményekkel, hanem a nehézsé­geket és az útunkba kerülő akadályo­kat is meg kell látnunk és el kell távolítanunk. A második ötéves terv feladatainak további teljesítésével biz­tosítanunk kell a jelenlegi nehézségek leküzdését és meg kell teremtenünk a termelés növelésének és az életszín­vonal további emelésének feltételeit. A CSKP KB abból indul ki, hogy ezt a CSKP országos konferenciája hatá­rozatainak következetes teljesítésével és további konkretizálásával a dolgo­zók legszélesebb körű aktív részvétele útján érhetjük el, emellett a legfon­tosabb az, hogy egész népgazdaságunk­ban elérjük a maximális hatékonysá­got. Ezért biztosítanunk kell főként a munka társadalmi termelékenységének állandó növekedését, fejlesztenünk kell gyorsan a tüzelőanyag-, energetikai, kohászati és vegyiipari alapot, ki kell használnunk a nyersanyagokat és főleg helyesen kell velük gazdálkodni. Biz­tosítanunk kell a népgazdaság szük­ségleteinek teljes kielégítését és ezért biztosítanunk kell a kivitel terjedel­mének fölényét a behozatallal szemben, hogy ezzel megteremtsük a szükséges feltételeket a népgazdaság szükségle­teinek kielégítésére. Ügyelnünk kell a mezőgazdasági ter­melés további állandó növelésére, amit elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés kibővítésének és megszilárdításának alapján érünk el. Lényegesen fokoznunk kell a dolgo­zók aktív részvételét az irányításban, amire kedvező feltételeket teremt a vállalatok jogkörének és felelősségé­nek nagy méretű kibővítése. A dolgozóknak az irányításban való részvételük fokozásának fő útja, — amely megfelel országunk hagyomá­nyainak és viszonyainak és amely azok­ból a szervezeti formákból indul ki, amelyeket a munkásosztály harca fo­lyamán teremtett meg, — a dolgozók­nak a szakszervezetek útján való rész­vétele az irányításban. Emellett a dol­gozók az irányításban való részvételük egyik legfontosabb érdekterületének termelési-műszaki" aktivitásuknak, fő­ként a szocialista munkaversenynek és újítómozgalomnak fejlesztését kell te­kintenünk. A nemzeti bizottságok nagyban hozzájárultak eidigi eredményeinkhez Munkánk mérlegelésével együtt ki kell emelnünk és nagyra kell becsül­nünk a nemzeti bizottságok munkáját. Elért sikereink a nemzeti bizottságok sikerei is és azt bizonyítják, hogy he­lyesen értelmezték feladataikat és kül­detésüket. A nemzeti bizottságok mint az államhatalom és államigazgatás szervei, mint a lakosságnak széles de­mokratikus alapon választott képvise­leti szervei jól megállták a helyüket munkájukban. A nemzeti bizottságok eddigi mun­kájáról szerzett tapasztalatok igazol­ják rendszerünk életképességét, nép­szerűségét, és mérhetetlenül nagy előnyeit a kapitalista rendszer fölött. Népi demokratikus rendszerünk, mely­nek gerincoszlopát a néptől választott nemzeti bizottságok képezik, szilárd és tartós alapokra épül, melyeket saját érdekében tovább fejleszthet. A nem­zeti bizottságok az államigazgatásnak azt a részét képezik, amely az elnyo­mók elleni harc idején jött létre és épült fel, amely megedződött a februári reakció elleni harcban és amely mint ezt munkája eredményei igazolták, to­vább szilárdul a szocializmus érdekében kifejtett tevékeny mindennapi alkotó munkájában. A legutóbbi választások óta eltelt három év alatt a nemzeti bizottságok óriási gazdasági-szervező s kulturális­nevelő munkát fejtettek ki népünk és országunk felvirágoztatása érdekébén. Konkrét eredmények ezek, melyeknek nagy jelentőségük van a választási kampány kezdetén, mert szemléltetik mi mindent alkottak már a nemzeti bizottságok a néppel karöltve. Ha valaki nem akarja meglátni eze­ket az eredményeket, akkor vagy el­lenség, aki mindent gyaláz, s ez ben­nünk azt a tudatot erősíti meg, hogy helyes úton haladunk, vagy pedig meg­rögzött pesszimista. Nézzünk csak né­hány példát. Elég egy pillantást vetni arra, mit végeztek a nemzeti bizottsá­gok a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének és a mezőgazdasági termékek begyűjtésének biztosításában. Az itt elért eredmények a nemzeti bizottsá­gok tevékenységének és a mezőgazda­ság körében kifejtett sikeres munká­juknak köszönhetők. A nemzeti bizott­ságok helyesen szem előtt tartották Csehszlovákia Kommunista Pártjának a munkás-paraszt szövetség állandó szilárdításának szükségességéről szóló irányelveit. Tudták, hogy a munkás­paraszt szövetség népi demokratikus rendszerünk szilárdságának és egysé­gének alapja. Megértették, hogy ezt a szövetséget jelenleg azzal szilárdít­hatjuk, hogy kis- és középparaszt­jainknak utat mutatunk a mezőgazda­sági termelés növelésére és ily módon egyéni érdekeiket összekötjük az egész társadalom érdekeivel. Megértették, hogy ez az út az egységes földműves­szövetkezetek építése és alapítása, a kis- és középparasztok megnyerése a szövetkezeti nagytermelés gondolatá­nak. Szövetkezeti dolgozóink az EFSZ­ek III. országos kongresszusának meg­tartására készülnek. A konferencia nem­csak a szövetkezeti mezőgazdasági nagy­üzemi termelés sikereit fogja mérle­gelni, hanem egyszersmind szemléltető példája lesz Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes mezőgazdasági politiká­jának. Megmutatja a sikereket és azo­'kat a nagy feladatokat is, amelyek az EFSZ-ek további szilárdításában, ala­pításában és bővítésében előttünk állnak. A nemzeti bizottságok foglalkoztak a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek kérdésével és nagy részük van az EFSZ-ek fejlődésében és gazdasági megerősödésében. A nemzeti bizottsá­gok a falvakban lankadatlan erővel összpontosították tevékenységüket a szövetkezeti gondolat terjesztésére. Minden erejüket a szövetkezeti mező­gazdasági termelés tökéletesítésének szolgálatába állították és ezzel jelen­tősen elősegítették a szövetkezetek nagy gazdasági sikereit. Az EFSZ-ek sikeres fejlődése az utóbbi években tehát a nemzeti bizottságok nagy mű­ve is és ezért kívánjuk, hogy fárad­hatatlanul tovább folytassák munká­jukat és továbbra is segítsenek. A nem­zeti bizottságok munkájának értéke­lésekor nem feledkezhetünk meg arról, sőt, ki kell emelnünk és fel kell hív­nunk rá a figyelmet, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés fejleszté­sében további rendkívüli nagy felada­tokat kell megvalósítanunk, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa és országos konferen­ciája tűzött ki. Nézzük csak továbbá az állampol­gárokról — a legfiatalabbaktól a leg­öregebbekig — a szociális gondoskodás szakaszát. Állandóan növeljük az egészségügyi intézmények számát az üzemekben és városokban. Bővül a la­kosságnak nyújtott kórmegelőző egészségügyi szolgálat. Az 1954—1956 években 9024-gyei szaporodott a kór­házi fekvőhelyek száma, 1957 január­jában 15 új kórház építésén dolgoztak. Egészségügyünk a legutóbbi három év alatt 28Ö millió korona értékű leg­korszerűbb felszerelést kapott. Bárányhimlő ellen háromnegyed mil­lió, torokgyík ellen 1 millió százezer gyermeket tüdőbaj ellen 380 ezer gyermeket oltanak be évente, 1957-ben pedig kb. egymillió 800 ezer gyer­meket oltanak be gyermekbénulás el­len. Az orvosi kezelést, a gondozást és az orvosságokat ingyen kapják a be­tegek. A nemzeti bizottságok munká­ja ez irányban főleg abban nyilvánul meg, hogy az államtól rendelkezésükre bocsátott összegekből biztosítják az egészségügyi gondoskodás fejlődését, ami jelentékeny része a dolgozóinkra fordított figyelmességünknek. A nemzeti bizottságok széleskörűen gondoskodnak a dolgozók gyermekeiről. Bölcsődéinkben naponta 26 300 hat hónap és három év közötti gyermeket ápolnak. Ezeknek az intézményeknek a nemzeti bizottságok költségvetéséből fedezett költségei 1955-ben megha­ladták a 177 millió korona összeget. Ebben nemcsak bölcsődék, tanácsadó otthonok, óvodák, napközi otthonok, pionírszervezetek intézményei, játszó­terek, hanem a járadékélvezők kony­háinak és egyéb intézmények berende­zesei is bennfoglaltatnak. Hasonló a helyzet az iskolaügy és kultúra szakaszán is. Az általános mű­veltséget nyújtó iskolák tantermeinek száma az 1954/1355-os években 2548-cal növekedett. A nemzeti bizottságok nagy érdemet szereztek új, fiatal szo­cialista nemzedékünk nevelésében azzal, hogy áldozatkészen támogatják az új iskolai intézmények építését és lehetőségeket keresnek ez irányú gon­doskodásunk további tökéletesítésére. A nemzeti bizottságok munkája a la­kosságnak nyújtott szolgálat kielégítő voltában is nagy lépést tett előre. A nemzeti bizottságok ezen a szakaszon sokkal jobban dolgoznak mint 1954 előtt. A lakosságnak nyújtott szolgála­tok a lakosság általános életszínvona­lának második legnagyobb részét ké­pezik, mert anyagi szükségletei szük­séges kiegészítését jelentik, Az. igé­nyek e szolgálatokkal szemben egyre fokozódnak, ami az életszínvonal emelkedését és a lakosságnak ama törekvését bizonyítja, hogy tökéletesí­teni és javítani akarják életkörülmé­nyeiket. Míg 1954-ben a fizetett szol­gálatok mintegy 8 milliárd 400 millió korona értéket képviseltek, 1955-ben értékük már 9 milliárd 300 millió ko­ronára, tavaly pedig 9 milliárd 700 millió koronára növekedett. Ez minden bizonnyal nagy haladást jelent az elő­ző évekhez viszonyítva, másrészt azonban tudatosítanunk kell, hogy töb­bet is tehettünk volna, ha a nemzeti bizottságok e téren jobban és aktívab­ban éltek volna jogkörükkel és a lehe­tőségekkel. Ezért fontos, hogy erre is irányuljon a nemzeti bizottságok fi­gyelme és a maguk részéről minden feltételt megteremtsenek arra, hogy hozzájárulásukkal kivehessék továbbra is részüket a dolgozók élet-, és kultu­rális színvonalának emeléséből. A lakosság önsegély akciói nagy eredményeket hoztak A nemzeti bizottságok jelentős kez­deményező műve volt a lakosság ön­segélyző akcióinak és önkéntes együtt­működésének fejlesztése a városok és falvak kiépítésében. Céljuk a lakosság önkéntes munkájával és az állam anyagi segítségével kevés költséggel felépíteni olyan intézményeket és ren­dezni a városokat és falvakat úgy, hogy takarosakká váljanak és hogy a felépített intézmények minden dolgo­zó javát szolgálják. Ily módon több száz kilométer utat, új ligeteket, sport ­és pihenőközpontokat építettek, meg­javították a közlekedést, több ezer gyümölcsfacsemetét ültettek, tökéle­tesítették a tisztasági és egészségügyi intézményeket stb. A žilinai kerületben pl. önkéntes munkával 211 millió ko­rona értékű építkezés létesült. 1956­ban egész köztársasági viszonylatban az effajta munkálatok több mint 2 milliárd 122 millió korona értéket ké­peztek. Egyedül a T-akció keretében a legutóbbi három év folyamán 319 millió korona értékű testnevelési intéz­ményt létesítettek. Ezek az akciók igazolják a nemzeti bizottságok nagy tekintélyét a nép szemében, szoros és szilárd kapcsola­tukat a polgárokkal, kívánjuk, hogy tovább haladjanak ezen az úton. Miben kell még megjavítani a nemzeti bizottságok munkáját De a nagy sikerek ellenére sem hagyhatjuk figyelmen kívül a műkö­désükben előforduló egyes fogyatékos­ságokat, amelyek mindeddig akadá­lyozzák főként a nemzeti bizottságok és tagjai tömegszervező munkájának további fejlesztését a dolgozók köré­ben. Elsősorban ülésezéseik előkészítésé­ben mutatkoznak ezek a fogyatékos­ságok. Az ülések előkészítése nem történik mindig felelősségteljesen és főleg a tanácsok nem fordítanak kellő figyelmet erre az alapvető kérdésre, amely döntő a nemzeti bizottságok és tagjaik jó tevékenységében. Egyes ke­rületekben az üléseket rendszertelenül tartják. A nemzeti bizottságok ülései jó elő­készítésében döntő szempont a tagok munkája a választási körzetekben, a választók körében. Kötelességük tájé­koztatni a választókat az ülésről és az ülés programjáról, az üléseken ismer­tetniük kell a választók véleményét a megtárgyalt kérdéssel kapcsolatban, bíráló megjegyzéseiket a nemzeti bi­zottságok munkájáról, stb. Az ülések előkészítésével és határoza­taik teljesítésével szorosan összefügg az állandó bizottságok működése is. Fontos, hogy az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben fejlesszük e bizott­ságok munkáját, elérjük azt, hogy a nemzeti bizottság minden egyes tagja valamelyik bizottságban dolgozzon. Az állandó bizottságok körül nagy számú aktívát kell kialakítani a lakosság so­raiból, tájékoztatni kell őket a nem­zeti bizottság feladatairól éš közvetí­tésükkel lehetővé kell tenni a dol­gozók széles rétegének, hogy részt vegyenek a közéletünket érintő kérdés megoldásában. A tanácsoknak ezekre a kérdésekre is nagyobb figyelmet kell fordítaniok, az állandó bizottságokat munkájukban segíteni kell, tevékeny­ségüket szüntelenül fejleszteni kell; ezzel elősegítik a nemzeti bizottságok és a dolgozók egyre szilárdabb kap­csolatát. A nemzeti bizottságok apparátusá­nak egyes dolgozói gyakran azt a gya­korlatot követik, mintha azt a munkát, ami az ő feladatuk, a nemzeti bizott­ságok tagjainak kellene végezni és el­intézni. Hovatovább kifutókat csinál­nának a nemzeti bizottságok tagjaiból. Ezeknek a dolgozóknak tudniok kell azt, hogy ők a végrehajtó apparátus szerepét töltik be és nincs joguk ki­sajátítani azokat a jogokat, amelyek a nemzeti bizottságot és a tanácsot illetik meg. Ezen a gyakorlaton vál­toztatni kell, növelni kell a választott tagok feladatát, magasan ki kell emel­ni a nemzeti bizottságok üléseinek je­lentőségét. Biztosítani kell, hogy elő­készítésükben részt vegyenek a tagok, éspedig főleg azáltal, hogy teljes le­hetőségük nyílik ellenőrizni a polgárok véleményét és bírálatát a megtárgyalt kérdésekről. A nemzeti bizottságok jogkörének bővítése elmélyíti a szocialista demokráciát A nemzeti bizottságok és tagjaik jogkörük érvényesítésével és hatalmuk gyakorlásával rengeteg gazdag tapasz­talatot szereztek működési helyükön. Ez főleg azért nagy jelentőségű, mert a nemzeti bizottságok munkája meg­javításának és elmélyítésének alapjául szolgálnak. A nemzeti bizottságok munkája to­vábbi fejlesztésének és megjavításá­nak határköve a CSKP országos kon­ferkenciája v (olt, amely megtárgyalta és megszabta hazánkban a szocializ­mus építésének további feladatait. Ma­gasan kiemelte dolgozó népünk fel­adatát a szocializmus építésében és megmutatta, milyen módon lehet to­vábbfejleszteni a dolgozók alkotó akti­vitását és kezdeményezését, valamint a közigazgatásban és az állam irányí­tásában való részvételüket. Az országos konferencia tárgyalt a (Folytatás a 4. oldalon) OJ SZO 1957. március 2ó. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom