Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-20 / 79. szám, szerda

I Ujabb nagy jelentőségű szovjet javaslatok a leszerelés érdekében Az ENSZ leszerelési albizottsága megkezdte ülésszakát London (ČTK) — A londoni Lancaster Houseben már­cius 18-án délután kezdődött az ENSZ leszerelési al­bizottságának ülésszaka, amely az ENSZ közgyűlése hatá­rozatainak alapján ül össze. Az albizottság megvitat valamennyi eddig előterjesztett leszerelési, valamint az atomfegyverek betiltására és kísérleteire vonatkozó ja­vaslatot. Az albizottság tagállamait a londoni ülésen a következő küldöttek képviselik: a Szovjetuniót V. A. Zorin, a külügy­miniszter helyettese, az Amerikai Egyesült Államokat H. Stassen, az elnök személyes tanácsadója, Nagy-Bri­tanniát A. Noble, a külügyminisztérium államminisztere, Franciaországot J. Moch képviselő és Kanadát D. Johnson szovjetunióbeli nagykövet. A nyugati országok küldöttei hétfőn délelőtt külön­tanácskozást tartottak. Az albizottság ülését Selwyn Lloyd brit külügyminiszter nyitotta meg, aki rámutatott ugyan arra a súlyos teherre, amelyet a fegyverkezés jelent valamennyi állam számára, azonban a nyugati hatalmak eddigi eljárásával összhang­ban már előre kétségét fejezte ki az egyezmény lehető­ségét illetőleg, amely — amint mondotta — „nehezebben érhető el, mint az általános elvek deklarációja." Lloyd miniszter beszéde után felszólaltak az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői. V. A. Zorin szovjet küldött új leszerelési, valamint atomfegyverbetiltási javaslatot terjesztett elő. A szovjet kormány javaslata a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésére, valamint az atom- és hidrogénfegyverek eltiltására V. A. Zorin beszéde a leszerelési albizottság március 18-i ülésén V. A. Zorin az ENSZ leszerelési al­bizottságának március 18-i ülésén be­hatóan foglalkozott a leszerelés kér­désével és előterjesztette a Szovjet­unió kormányának új javaslatait a leszerelésre, az atomfegyverek betiltá­sára és az e fegyverekkel végzett kí­sérletek beszüntetésére. Beszédének bevezető részében hang­súlyozta, a leszerelési albizottság feladata, hogy megtalálja annak a módját, hogyan kell megvalósítani a közgyűlés egyértelmű határozatát — kidolgozni a leszerelés kérdésében kö­tendő nemzetközi egyezményt, amely biztosítja az atom- és hidrogénfegy­verek eltiltását, a fegyveres erők lét­számának jelentős csökkentését, a fegyverzetek leszállítását és hatékony, nemzetközi ellenőrzés felállítását. Ar­ra kell törekednünk, — mondotta — hogy a leszerelési albizottság munkája sikerrel járjon és megtegyék a gya­korlati intézkedéseket a leszerelés ér­dekében. A szovjet kormány az ENSZ közgyű­lésének legutóbbi ülésszakán előter­jesztett összes javaslatok sokoldalú megvizsgálása után arra törekedve, hogy az albizottság tevékenységét mindjárt kezdettől fogva a leszerelés fő kérdéseinek gyakorlati és konkrét megoldására irányítsa, valamint, hogy hamarosan nemzetközi egyezmény jöj­jön létre e kérdésben, elhatározta, hogy újabb közeledést tesz az albizott­ság tagjainak álláspontja felé. A szovjet kormány javasolja nem­zetközi egyezmény megkötését a fegy­verzet és fegyveres erők csökkentésé­ről, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásáról. Ez az egyezmény a köz­gyűlés IX. ülésszakának 1954. novem­ber 4-i határozatai alapján megha­tározná : a) az összes fegyveres erők és a Szokásos típusú fegyverzetek szabá­lyozását, korlátozását és jelentós csökkentését; b) a nukleáris fegyverek és az ösz­fezes tömegpusztító fegyvertípusok alkalmazásának és gyártásának teljes eltiltását, valamint a meglevő nuk­leáris fegyverkészletek békés célok­jra való felhasználását; c) hatékony nemzetközi ellenőrzés felállítását, amely biztosítaná ezen egyezmény tényleges betartását. Az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények megvalósítására szol­gáló intézkedéseket két szakaszban kell végrehajtani: Az első szakasz — az 1957—1958-as években megvalósítandó intézkedések. Az 1957—1958-as évek folyamán a következő intézkedéseket kell meg­valósítani: Az egyezmény érvénybe­lépése utáni első három hónapban az egyezmény tagállamai intézkedéseket tesznek arra, hogy fegyveres erőik és szokásos típusú fegyverzetük ne haladja meg az 1956. december 31-i színvonalat és fegyverkezési költsé­geik ne haladják meg az 1956. de­cember 31-gyel zárult év folyamán ki­adott összegeket. Meghatározzák azt a színvonalat, amelyre az összes álla­mok lecsökkentik fegyveres erőiket, úgyhogy egyetlen állam se rendelkez­zen olyan fegyveres erőkkel, amelyek komolyan veszélyeztetnék a nemzatek közötti békét. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország lényegesen csökken­tik fegyveres erőiket. Ezért a fent említett -öt nagyhatalom kötelezi ma­gát, hogy fegyveres erőinek létszámát olyan módon csökkenti, hogy az ne haladja meg a Nagy-Britanniának és Franciaországnak 1955. március 29-i memorandumában és a Szovjetunió 1955. május 10-1 javaslatában meg­határozott színvonalat, vagyis: az Amerikai Egyesült Államok, a Szov­jetunió és Kína fegyveres erői külön­külön 1 000 000—1 500 000 főből, Nagy­Britannia és Franciaország fegyveres STői pedig külön-külön 650 000 főből állariftnak. Az említett öt nagyhatalom 1958 végéig fegyveres erőit a kö­vetkezőképp csökkenti: Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína 2 500 000 főre, Nagy-Britannia és Franciaország 750 000 főre .Ennek meg­felelően csökkentik az államok a fegy­veres erőkre és a szokásos típusú fegyverzetre fordított kiadásokat is. A többi államok fegyverzetének és fegyveres erőinek csökkentését egy világkonferencia határozná meg. Emel­lett az említett államok fegyveres erői nem haladnák meg a 150 000—200 000 főt. Ezen egyezmény érvénybelépésétől kezdve az atom- és hidrogénfegyverek teljes eltiltásáig az államok ünnepé­lyes kötelezettséget vállalnak, hogy e fegyvereket nem használják fel. Az atom- és hidrogénfegyverekkel rendel­kező államok kötelezettséget vállalnak, hogy nem engedik meg nemzeti hatá­raikon kívül atomfegyverrel felszerelt katonai egységek elhelyezését. A szá­razföldi, tengerészeti és légi támasz­pontokkal rendelkező államok kötelezik magukat, hogy ezeket a külföldön levő támaszpontjaikat megszüntetik. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország a Németország területén állomásozó fegyveres erőik létszámát az 1956. de­cember 31-i létszámának egyharma­dára csökkentik. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország lé­nyegesen leszállítják a NATO tagálla­mainak területén elhelyezett fegyveres erőiket, a Szovjetunió pedig csökkenti a varsói szerződés tagállamainak terü­letén levő fegyveres erőit. A második szakasz — az 1959. folya­mán megvalósítandó Intézkedések. Az 1959-es évben a következő in­tézkedésekeit valósítják meg: 1. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kí­na, Nagy-Britannia és Franciaország 1959. év végéig fegyveres erőik lét­számát a második pontban meghatá­rozott színvonalra szállítják le. En­nek megfelelően csökkentik ezek az államok a fegyveres erőkre és a szo­kásos típusú fegyverzetre fordított kiadásaikat. 2. Teljesen megszüntetik az atom- és hidrogénfegyver gyártá­sát. 3. Mihelyt a fegyveres erőket és a szokásos típusú fegyverzetet a második szakasz tartamára az egyez­ményben meghatározott mennyiség felére csökkentik, érvénybe lép az atomfegyverek kivonásáról szóló cik­kely az államok fegyverzetéből és e fegyverkészletek megsemmisítéséről szóló rendelkezés. Ezután minden atomanyagot már kizárólag békés cé­lokra fordítanak. 4. Az atom- és hid­rogénfegyvereknek az államok fegy­verzetéből való kivonásával egyidejű­leg nemezetközi ellenőrzés alá veszik az irányított rakétákat, valamint az összes atom- és hidrogénfegyvereket. Befejezik az összes külföldön levő katonai támaszpontok megszünteté­sére irányuló intézkedéseket. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország to­vábbá intézkedéseket tesznek a Né­metország területén állomásozó fegy­veres erőik csökkentésére. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország to­vábbi intézkedéseket tesznek a NATO tagállamaiban levő fegyveres erőik csökkentésére, a Szovjetunió pedig csökkenti a varsói szerződés tag­államaiban elhelyezett fegyveres erői­nek létszámát. HMMMMMMMMMMMM Mt MMMMM Mt MMM Fegyveres pakisztániak megtámadtak egy indiai határvárost Delhi (ČTK) —. A Hindustan Stan­dard közlése szerint a március 16-ra virradó éjjel több mint 400 fegyveres pakisztáni megtámadta a keletindiai Kamalpur határvárost és fosztogatott több városnegyedben. A banditák Kelet-Pakisztán területéről törtek be. Az államok a katonai kiadások csökkentése útján felszabaduló ösz­szegeket a nemzetek életszínvonalá­nak emelésére, valamint a kevésbé fejlett országok gazdasági segélye­zésére használnák fel. Kínának az egyezményből származó kötelezettsé­geit a Kínai Népköztársaság részvé­telével kell megtárgyalni. A fegyverzetek csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának nemzetközi ellenőrzése 1. Az ellenőrzést, valamint az ál­landó felügyeletet annak érdekében, hogy az egyezmény teljesítését biz­tosítsa valamennyi állam, nemzetközi ellenőrző szerv végzi. 2. Az e«vik ál­lamnak egy másik állam által való váratlan támadása megelőzése érde­kében már az első szakaszban nem­zetközi ellenőrző szervet létesítenek az államok területein a kölcsönösség elve alapján a vasúti csomópontokon, az országutakon és repülőtereken. 3. Az érdekelt felék beleegyeznek azon területek fényképezésébe, ahol Euró­pában az Északatlanti Tömb és a varsói szerződés tagállamainak fő fegyveres erői vannak elhelyezve, mégpedig 800 km-nyi mélységben az Északatlanti Tömb erői elhelyezésé­nek keleti határaitól és a varsói szerződés tagállamai erőinek nyugati határaitól. A fegyverkezés korlátozásának és ellenőrzésének övezete Európában A leszerelés problémájának meg­oldására fontos lépésnek minősítik Európában a fegyverkezés korlátozása és ellenőrzése övezetének megterem­tését. Ez az övezet magában foglalná Németország mindkét részét és a ve­le szomszédos államokat. 1. Az öve­zet meghatározásában illetékes szer­vekkel való megegyezéssel meg kell állapítani az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia é- Fran­ciaország ezen övezetben állomásozó csapatai létszámának felső határát. Ebben a színvonalban az érdekelt ál­lamoknak kell megegyezniük. 2. Az egyezménynek ki kell mondania, hogy az adott övezetben nem szabad el helyezni, sem atomfeygyverrel felsze­relt katonai egységeket, atom- és hidrogénfegyvereket. 3. Az ebben az övezetben fekvő államok kötelezett­séget vállalnak, hogy kölcsönös kap­csolataikban nem alkalmaznak erő szakot, hanem összes vitás kérdése ket békés eszközökkel oldják meg. 4. Az ebbe az övezetbe tartozó terü­letken felállítják az egyezmény tag­államai fegyveres erőinek és fegyver­zetének közös ellenőrzését. 5. Re­mélhető, hogy az egyezmény megkö­tése után a négy nagyhatalom, amelynek Németország területén csa­patai vannak, haladéktalan intézkedé­seket tesz e csapatok létszámának oly mértékű csökkentésére, amilyet e nagyhatalmak saját mérlegelésük alapján meghatároznak. V. A. Zorin beszéde végén rámu­tatott, hogy a most előterjesztett szovjet javaslatok olyan konkrét prog­ramot tartalmaznak, amely kiterjed a leszerelés problémájának minden kér­désére. Az új szovjet terv a leszere­lés valamennyi fő kérdésében konkrét és teljesen megvalósítható javaslato­kat tartalmaz. A leszerelési albizott­ság tagjainak látniok kell, hogy ez a szovjet javaslat újabb lépést jelent a nagyhatalmak álláspontja felé. E ja­vaslatot mindazon eszméknek szem előtt tartásával állították össze, ame­lyeket a nyugati hatalmak javaslatai tartalmaznak, és amelyeket az ENSZ közgyűlésének XI. ülésszaka elé ter­jesztettek. Ezért úgy véljük — mon dotta V. A. Zorin — hogv a szovjet javaslatok jó példával járnak elől azon egyezmény elérésére, "amelyet a világ összes országainak népei a leszerelési albizottság tagjaitól vár­nak. Csehszlovákia és Vietnam népének barátsága Nem is volt olyan régen, mindössze három évvel ezelőtt. Népünk élénk ér­deklődéssel figyelte a vietnami harc­térről érkező híreket. A kirakatok előtt, ahol Vietnam térképe volt látható, az emberek nagy csoportokban gyülekez­tek és keresték Dien Bien F u erődít­ményt, amelyért elkeseredett harc folyt a vietnami népi hadsereg és a francia gyarmati katonaság között. Ezután örömteljes hír érkezett — az erődít­ményt bevették. Ez a vietnami nép további győzelme volt, mely újabb csa­pást jelentett Ázsiában a gyarmatosító imperializmusnak. A vietnami népi hadsereg hadisikerei és Dien Bien Fu erődítmény eleste nagy hatással voltak a vietnami béke­szerződés megkötésére az 1954. évi jú­liusi genfi értekezleten. Nálunk Cseh­szlovákiában a hír mindenütt nagy örö­met keltett. Nyugalmat és békét kí­vántunk Vietnam testvéri népének, hogy szabadon, gyarmatosítók nélkül építhesse hazáját. Csehszlovákia kormánya és népe cso­dálattal és nagy rokonszenvvel figyel­te a becsületes és békeszerető vietnami nép évekig tartó felszabadító harcát. 1950 óta, amikor Csehszlovákia az elsők között ismerte el a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot, a két ország kö­zött baráti kapcsolatok fejlődnek. A genfi fegyverszüneti egyezmény alá­írása után népünk figyelemmel kíséri és minden erejével támogatja a genfi egyezmények betartását és megvalósí­tását. Kölcsönös gazdasági együttműködés 7ĹŽ ország nagy természeti kincsei a vietnami nép kitartásával és tehetségé­vel párosulva lehetővé teszik az or­szágnak, hogy kifejlessze külkereske­delmét. Csehszlovákia a vietnami kül­kereskedelemben jelentős szerepet tölt be. 1955 óta a két ország között minden évben kereskedelmi egyezmény jön lét­re. A gazdasági támogatásra vonatkozó egyezmény alapján Csehszlovákia a Vietnami Demokratikus Köztársaság­nak elsősorban gépi berendezést és köz­szükségleti cikkeket szállít, és lehetővé teszi a vietnami diákoknak, hogy főis­koláinkon végezhessék főképpen tecH* nikai tanulmái^/aikat. Mi az, ami minket összeköt Több ezer kilométer választ el min* ket, azonban sok minden közelebb hoz bennünket egymáshoz. A csehszlovák és vietnami nép érdeklődéssel figyeli a két ország kulturális hagyományait és fejlődését. 1955 őszén Hanoiban cseh­szlovák filmfesztivál volt. Negyvenöt előadáson mintegy 86 000 néző vett részt. A múlt év elején csehszlovák kulturális küldöttség volt látogatóban a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban, ahonnan néprajzi és más kulturá­lis anyagot hozott magával. Tavaly Vietnamban megrendezték a csehszlo­vák bábszínház hetét, amelynek során öt rövid és négy egész estét betöltő filmet vetítettek. Népünk is kezdett ismerkedni a viet* nami kultúra gazdagságával. Prágában megrendezték a vietnami nép harcáról és életéről rendezett kiállítást, továbbá a vietnami 'fametszetek, rajzok és ké­pek kiállítását, s így a képzőművészet útján lehetővé vált, hogy bepillanthass sunk a testvéri ország történelmébe és jelenének megismerésébe.. Cseh­szlovákiát felkeresték a vietnami szín* művészek is, akik színművészetünk ta* nulmányozására jöttek hazánkba. Nemcsak a gazdasági és kulturálii kapcsolatok azok, amelyek fejlesztik a két ország közötti barátság és együtt* működés ápolását. Csehszlovákia a Viet* nami Demokratikus Köztársaságnak až egészségügy terén is segítséget tfyújt, amelynek keretében Haifonban egy 550 ágyas korszerű kórházat rendez be. Csehszlovákiának Vietnamban jd hangzású neve van. Erről tanúskodnak gazdasági dolgozóink és szakembereink, akik a gazdasági egyezmények alapján jártak Vietnamban. Ez érthető is, mert a két ország közötti kölcsönös kapcso­latok a teljes egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveir\ fejlödnek. A csehszlovák kormánykül* döttség jelenlegi látogatása és tárgya* lásai Hanoiban minden bizonnyal hat* hatósan hozzájárulnak a két országra előnyös kölcsönös kapcsolatok tovább­fejlesztéséhez, valamint a tartós béke és a nemzetek közötti együttműködés, megszilárdításához. A szovjet szövetségi köztársaságok javaslatokat készítenek a Szovjetunió gazdasági területeinek kijelölésére Kijev (ČTK) A Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizott­sága februári teljes ülésén határoza­tot hozott a Szovjetunió ipara és építészete irányításának a gazdasági területekre való átruházása előkészü­leteiről. Az új intézkedéseknek óriási jelentőségük lesz, mert az irányítást közelebb hozzák a termeléshez és ez lehetővé teszi, hogy « a gazdasági épí­tés irányításábá Bekapcsolják á dof­gozók széles körét. Kibővítik továbbá a szövetségi és autonom köztársasá­gok jogait és fokozódik a helyi párt-, szak- és komszomolszervezetek és tanácsok feladata. Emellett követke­zetesen fogják érvényesíteni a de­mokratikus centralizmus elveit és az országos terv kötelező lesz minden egyes területre. A Nyugat-Európai Unió rendkívüli ülése Londonban London (ČTK) — Március 18-án Londonban összeült a Nyugateurópai Unió minisztereinek tanácsa, hogy megtárgyalja a Nyugat-Németország­ban e'helyezett haderők lényeges csökkentésére való brit tervet. Amint ismeretes, a brit kormány ezt az intézkedést a gazdaságosság kereté­ben és a fegyveres erők átszervezé­sével kapcsolatban akarja megvalósí­tani. Ebben azonban az amerikaiak ellenállásába ütközik, akik a Reuter hírügynökség közlése szerint attól félnek, hogy a brit példát az Észak­atlanti Tömb többi tagjai is követni fogják. A Nyugateurópai Unió kere­tében különösen Nyugat-Németország helyezkedik szembe a brit tervvel. Nyugat-Németország az amerikai ál­láspont legbuzgóbb hirdetője. A Nyu­gateurópai Unió többi tagja is elítéli Nagy-Britannia azon terveit, hogy a katonai egységek létszámának kor­látozását nagyobb hatású fegyverek­kel pótolják, mert ebben Nagy-Bri­tannia azon törekvését látják, hogy az USA mellett második „atomnagy­hatalommá" váljék, amely a NATO katonai erejéhez atomfegyverekkel járulna hozzá, mlg a Nyugateurópai Unió többi tagállama ágyútöltelékül szolgálna. Dzsaikarta (ČTK) — Bandung in­donéziai városban március 17-én nagy népgyűlés volt, amelyen többszázezer ember vett részt. A gyűlésen D. N. Aidit, Indonézia Kommunista Pártjá­nak főtitkára beszédében hangsúlyoz­ta: Jelenleg mindennél fontosabb, hogy Indonézia népe összefogjon és meghiúsítsa a reakcionáriusok és bü­rokraták garázdálkodását. Az új kormány megalakításával kapcsolatban D. N. Aidit azt mon­dotta, szükséges, hogy Szuwirjo olyan erőket hívjon a kormányba, amelyek készek védeni a köztársaság sért­hetetlenségét és meghiúsítani a kül-J földi ellenség felforgató tevékenység gét. * * * Szuwirjo március 18-án tárgyalásod kat folytatott Nahdatul Ulama mu­zulmán párt képviselőivel, hogy meg­nyerje támogatásukat az új kormány összeállításában. Növekszik a sztrájkmozgalom Nagy-Britanniában London (ČTK) — A angol sajtó és hírügynökségek közlései arról tanús­kodnak, hogy a hajógyári munkások sztrájkja százszázalékos. Több mint 200 000 hajógyári munkás szüntette be a munkát. A munka 300 olyan hajón szünetet, amelynek tonnatar­talma összesen eléri a 2 és fél milliót. A városok egész sorában tömeg­gyűléseket tartanak, amelyeken a munkások egyöntetűen támogatják a munkabérsztrájkot. Március 19-én Londonban a Gépipari Munkások Szakszervezeti Szövetségének képvi­selői tanácskoztak a 2 és fél mil­lió gépgyári alkalmazott helyzetéről, akik e hét végén követni akarják a hajógyári munkások példáját. A Vasutasok Szakszervezeti Szö­vetségének titkára kijelentette, hogy valószínűleg sztrájkba lép 500 000 brit vasutas is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom