Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-03 / 62. szám, vasárnap

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. március 3. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 62. száhi 1957.április 26—28-ára egybehívták Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát Közlemény az SZLKP Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Komunista Pártjának Központi Bi- Pavol Dávid elvtárs, az SZLKP KB irodájának zottsága 1957. március 2-án ülést tartott. tagja javasolta Szlovákia Kommunista Pártja Pavol Majling elvtárs, az SZLKP KB irodá- kongresszusának egybehívását az 1957. évben, jának tagja beszámolt Csehszlovákia Kom- A vita igazolta, hogy népgazdaságunkban még munista Pártja Központi Bizottságának ez év sok ki nem aknázott tartalékunk van, amelye­február 27—28-i üléséről. (Folytatás a 2. oldalon.) A KORMÁNY JÓVÁHAGYTA az 1957. évi állami költségvetési javaslatot A kortnány 1957. március 1­ér, pénteken ülésezett és jóvá­hagyta az 1957. évi állami költ­ségvetési javaslatot. A javaslat az állam összefoglaló pénzügyi terveként pénzügyi eszközökkel biztosítja az 1957. évben a nép­gazdaság fejlesztése állami ter­vének feladatait. * Ä népgazdaság fejlesztésének 1957. évi állami terve az 1956­os évben a népgazdaság fej­lesztése szakaszán elért ered­ményekből indul ki és a máso­dik ötéves terv irányelveinek szem előtt tartásával a népgaz­daság egyes ágazataiban a kö­vetkező feladatokat szabja meg: Ipar Az ipari termelés 1957-ben az 1956-os színvonalhoz viszonyítva 7,8 százalékkal emelkedik. Az 1957. évi terv megszabja a termelőeszközök termelésének gyorsabb ütemét és 8,1 százalékos emelkedést irányoz elő, míg a fogyasztási árucikkek terme­lése 7,3 százalékkal növekszik. A mun­katermelékenység az iparban 5,3 szá­zalékkal emelkedik. Az ipari termelés önköltségében elért megtakarítás 2,5 százalékot tesz ki. A népgazdaság tervezett fejleszté­sének biztosításában elsősorban a tü­zelőanyagfejtésnek, az elektromos energia termelésnek, a kohászati és gépipari termelésnek van legtöbb je­lentősége. amely szállításaival nagy­mértékben hozzájárul mind a beruhá­zási építkezés feladatamak teljesíté­séhez, mind a tervezett kivitel biz­tosításához. A TÜZELŐANYAG ÉS ENERGETIKA szakaszán a kőszén fejtése 4,7 szá­zalékkal, a barnaszén fejtése 7,4 szá­zalékkal, az elektromos energia ter­melése pedig 8,6 százalékkal emelke­dik. A tüzelőanyag fokozottabb fejté­sét elsősorban a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, valamint további dolgozóknak a bányászatba való meg­nyerésével kell elérni. A fejtési fel­adatok teljesítése /főleg a feltételezett szénbehozatal csökkentésére való te­kintettel áll előtérben. Annak ellené­re, hogy a Szovjetunió nagymértékben segít bennünket rendkívüli szénszál­lítmányokkal, a népgazdaság tüzelő­anyagbiztosítása érdekében meg kell valósítani a kőszénnek barnaszénnel való további pótlását, jobban ki kell használni a kevésbé értékes tüzelő­anyagokat és fokozni kell a kőszén­fogyasztásban a takarékosságot, vala­mint meg kell gyorsítani egyes kör­zetekben a gázfűtés bevezetését. A KOHÁSZAT szakaszán a vasérc­fejtés 11,6 százalékkal, a nyersvas termelése 9,7 százalékkal, az acélter­melés 6 százalékkal, a vasöntvények termelése 14,4 százalékkal, a henge­relt anyag termelése pedig 6,3 száza­lékkal emelkedik. A kohászati terme­lés növelését a kohászati folyamatok intenzitásának fokozásával, a hőener­gia szakaszán az automatizálás fej­lesztésével, a termelési technológia megjavításával és új kapacitások üzembe helyezésével kell elérni. A népgazdaság ellátása hengerelt anyaggal megköveteli, hogy a terve­zett termelést teljes mértékben, ter­jedelemben és választékban biztosítsák a kohászati termékek egyenletes szál­lítása mellett; nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságosság emelésére a fogyasztásban. A GÉPIPARI MINISZTÉRIUMOK ter­melése 10,6 százalékkal emelkedik, és­pedig a beruházási építkezésnek szánt gépek és berendezések gyártása 7,6 százalékkal, a piaci alapokra szánt termelés 18,2 százalékkal, a gépek és berendezések kivitelének terjedelme pedig 32,2 százalékkal növekszik. Eflyben a "gőzturbinák gyártása pél­dául 18,2 százalékkal, a hengerelt be­rendezések gyártása 76,8 százalékkal, a forgácsoló-megmunkáló gépek gyár­tása 23 százalékkal, a forgácsmente­seké 43,4 százalékkal, a mezőgazda­sági gépek gyártása 13,7 százalékkal, a traktorgyártás 16,7 százalékkal, a hengergörgős csapágyak gyártása 27,5 százalékkal, a személygépkocsik gyár­tása 40,6 százalékkal, a motorkerék­párok gyártása 20,5 százalékkal, a rá­diókészülékek gyártása 14,6%-kal, a te­levíziós készülékek gyártása 100 szá­zalékkal, a hűtőszekrények gyártása 10,4 százalékkal, a mosógépek gyár­tása pedig 16,7 százalékkal emelkedik. A termelés technikai színvonalának további emelése érdekében a technikai fejlődés tervében jelentős feladatok hárulnak a gépiparra. így pl. a nehéz­gépiparban a fejlődés és az újfajta termelés, főleg a szénipar új gépeinek és berendezéseinek, a magas teljesítő­képességű és nyomású gőzhajtású ag­regátok gyártására a kevésbé értékes tüzelőanyagot fogyasztó kazánok gyártására, valamint a vasúti közle­kedésben a villamosítás fejlesztésére, a péküzemekben az állandó munka­folyamat bevezetésére, a cukorgyára­kat korszerűsítő berendezések gyár­tására, a félautomata és automata megmunkáló gépek, valamint a terv­szerűen irányított és modern formá­lógépek gyártási menetének elsajátí­tására összpontosul. A FINOMGÉPIPARBAN a fejlődés és a termelés menetének elsajátítása elsősorban a termelés fejlesztésének biztosítására, a félvezetők, a váltó­áramú technikában a miniatűr alkat­részek felhasználásának és termelése fejlesztésének biztosítására, továbbá az ipari televízió fejlesztésének biz­tosítására összpontosul; továbbá biz­tosítva van az új sportrepülőgépek és megszabott célt szolgáló repülőgépek gyártásának fejlesztése. A GÉPKOCSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI GÉPIPARI MINISZTÉRIUMBAN a tech­nikai fejlődés a növényi termelés komplex gépesítését szolgáló újabb gépek gyártásának, valamint a radio­izotópok elvén alapuló gyógyító mű­szerek gyártásának elsajátítására és fejlesztésére, továbbá a hengergörgős csapágyak újabb 200 típusfajtája gyártásának elsajátítására irányul. A gépipari termelés technikai szín­vonala, és a munkatermelékenység emelése, továbbá az önköltségcsök­kentés gyorsabb ütemének biztosítása érdekében a részleg-technológiai fel­adatok tervezéséről fokozatosan át­térünk egyes kiválasztott üzemek kor­szerűsítésére, ahol a gépi berendezés fokozatos megújításán és korszerűsí­tésén kívül komplex módon bevezetik a legújabb technikát és technológiát. 1957-ben összesen 60 üzemben és részlegen vezetik be a korszerűsítést (beleszámítva az öntődéket és kovács­üzemeket). Ez elsősorban a megmun­káló gépek, vagonok, személyautók, élelmiszeripari berendezések és az erős áramú elektrotechnika termelési szakaszára vonatkozik. A VEGYIIPARBAN a termelés to­vábbi gyors növekedése van tervbe­véve. Például a kénsav termelése 8,5 százalékkal, a nitrogéntartalmú mű­trágyák termelése 18,7 százalékkal, a motorok hajtásához használt kőolaj termelése 31,5 százalékkal, az autó­benzin termelése 44,6 százalékkal, a polivinilchlorid termelése 9 százalék­kal, a múgyapot gyártása 22,7 szá­zalékkal, a fehérítetlen gyapotrostok gyártása 8,5 százalékkal, a papírgyár­tás . pedig 5,2 százalékkal emelkedik. A vegyiipar technikai fejlesztésének tervében még nagyobb mértékben au­tomatizálják a kénsav gyártásánál a tágas pörkölőkemencéket, a fenolnak részbeni kondenzálással való gyártását, az ammóniák intenzívebb termelését, a pápírgyári gépek újjáalakítását, a vegyi faanyagok, valamint a szulfá­tos lúgokból készült takarmányfehér­jék termelési menetének elsajátítását stb. A szintetikus szesz, a ciklohexá­monnak ciklohexánból, a fenol dúsított fenolokból és alkylfenolból való gyár­tásának tervszerű megvalósítása nem teljes üzemi berendezéseknél megte­remti a nyers anyagalap fejlesztésé­nek feltételeit a műrostok, műanyagok és szintetikus kaucsuk gyártására. AZ ÉPÍTŐANYAGOK TERMELÉSÉ­BEN az összes alapanyagfajták ter­melésének növelése van tervbevéve, így pl. a cementnél 21,2 százalékkal, a mésznél 6 százalékkal, az égetett te­tőfedőcserépnél 20,4 százalékkal, tég­lánál 19,8 százalékkal, az építkezési alkatrészeknél 53,8 százalékkal stb. A termelés javasolt emelkedése első­sorban a munkatermelékenységnek 9,9 százalékos növekedésével érhető el. Az állami beruházási építkezés és a generáljavítások szükséglete fede­zésén kívül az építkezéshez szükséges anyagok termelésének tervezett növe­lését a piaci alap növelése is bizto­sítja a magánépítkezések és karban­tartások szükségleteinek fedezésére. A FOGYASZTÁSI IPARBAN a belső piac és kivitel követelményeinek biz­tosítására a textil, bőr, üveg és kera­mikai árucikkek termelésének további növelése van tervbevéve. A belső piac gazdagságához hozzájárul a termékek minőségének és választékának további javítása mihd a gyapjú, mind a gya­pot és műrostból készült gyártmá­nyoknál. AZ ÉLELMISZERIPARBAN elsősor­ban az állattenyésztési termékek és élelmiszerek termelését emelik, va­lamint az élelmiszerek minőségileg jobb fajtáinak termelését. Igy pl. a kimérésre szánt hús termelése 8,5 százalékkal, a hústermékeké 6,1 szá­zalékkal, a vajtermelés 11,4 százalék­kal emelkedik. A HELYI IPARBAN ÉS A TERME­LŐ-SZÖVETKEZETEKBEN emelkedik a közszükségleti cikkek termelése és választéka, lényegesen növekszik az építőanyagok gyártása, kibővül a lakos­ságnak nyújtott javítási és karbantar­tó szolgálatok terjedelme és javul minősége. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a nyerstermelés 6,8 százalékkal növekszik. A növényi termelésben az 1948—1955-ig terjedő években elért átlaghozamokhoz vi­szonyítva a hektárhozamokban lénye­qes emelkedést várunk, mégpedig búzából 15 százalékkal, cukorrépában 10 százalékkal, burgonyában 24 száza­lékkal magasabb hozamokat. Az állattenyésztési termelésben tervbe van véve a gazdasági állatállo­mány hasznosságának, további növelése és állományuk gyarapítása. Ezt a ta­karmánytermesztés fokozásával, vala­mint a jobb etetési technikával és a gazdasági állatok jobb gondozásával lehet elérni. A mezőgazdaság újabb gépesítési eszközöket kap, a gépesített mezei munkák összterjedelme 14 százalékkal nő. Az EFSZ-ek beruházási építkezésé­nek összterjedelme 24 százalékkal növekszik, egyben az építészeti-szere­lési munkák terjedelme gyorsabb ütemben nagyobbodik az istállókapaci­tások kibővítése érdekében. Ami a határvidék betelepítését il­leti, a mezőgazdaságban újabb mun­kaerőkre számítunk és az új dolgozók részére kb. 1800 családi házat hozunk rendbe. A mezőgazdasági termelés növeke­dése lehetővé teszi a piaci termelés további fejlesztését Igy pl. a kenyér­gabona állami begyűjtése és felvásár­lása 14,2 százalékkal, a komlóé 58,4 százalékkal, a vágómarháé kb. 2 szá­zalékkal a vágósertéseké 8,1 százalék­kal, a tejé 9 százalékkal, a tojásé pe­dig 9,7 százalékkal emelkedik. Ezzel' megteremtődnek a feltételek a lakos­ság jobb élelmiszerellátására, esetleg az élelmiszerbehozatal csökkentésére. Az erdőkre fordított fokozottabb gondoskodás érdekében a múlt évhez viszonyítva 5 százalékkal alacsonyabb fakitermelés van tervezve, ami egy­idejűleg megköveteli egész népgazda­ságunkban, a leggazdaságosabb fa­fogyasztást. Közlekedés és postaügy 1957-ben az áruszállítás összmeny­nyisége 5 százalékkal emelkedik; ebből a vasúti szállítás.7,3 százalékkal, a közúti szállítás pedig 1,5 százalék­kal. E feladatok teljesítésére lénye­gesen meg kell javítani a közlekedés irányításának színvonalát, elsősorban operatív jellegét. Továbbá szükséges a szállítási kapcsolatok szakaszán a fokozottabb gazdaságosság bevezetése azáltal, hogy jobban kidolgozzák a termelési programokat, kihasználják a helyi nyersanyagforrásokat, meg­szabják a közlekedés szempontjából leggazdaságosabb kooperációs kapcso­latokat és a szállítási igényeket egyenletesebben osztják be a hét min­den napjára. A jövő években a vasúti szállítás magas feladatainak biztosítása érde­kében a beruházási építkezés 23 szá­zalékkal emelkedik. Az új technika fejlesztése a vasúti forgalomban főleg újabb vonalszakaszok villamosítására, a vasúti állomások biztosító berende­zéseinek modernizálására és a vasúti kocsik rakodásának gépesítésére irá­nyul. A postaügy tervében újabb telefon­hálózatok létesítésére, továbbá a csoport és helyi telefonhálózatok au­tomatizálására számítunk, valamint a televízió és vezetékes rádió további elterjesztésére. Beruházási építkezés Az állami beruházási építkezés össz­terjedelme 13 százalékkal bővül. A be­ruházási eszközöket fokozottabb mér­tékben összpontosítják a féligkész építkezések befejezésére. Az újonnan megkezdett építkezés elsősorban az ipari nyersanyagalapnak a tüzelőanyag, kémia * és építészeti anyagok szaka­szára való kiszélesítésére irányul. Hatalmas összegeket fordítunk az építkezési munkálatok gépesítésére és a közlekedés fejlesztésére. Nagy gyarapodás (kb. 21 százalék) várható az állami lakásépítés szaka­szán. Az állami beruházási építkezés feladatain kívül 1957-ben az állami beruházási építkezési terven kívül végzett munkák terjedelme is bővül elsősorban a termelő és fogyasztási szövetkezetek építésének szakaszán, az EFSZ-ek építkezésében nyújtott segítség és az egyéni építke­zés szakaszán. Nagyobb összegeket fordítunk a városok és községek fej­lesztésére is. A népgazdaság termelési lehetősé­geit a már meglevő kapacitások ki­szélesítésével, valamint új kapacitások üzembehelyezésével növeljük. így új kapacitások létesülnek a barnaszén­fejtés, a villamos áram termelése, a szalmiák, a nitrogéntartalmú műtrá­gyák, a papír és építészeti alkatré­szek gyártásának szakaszán. A távol­sági gázvezetékek és a villamosított vasútvonalak újabb szakaszait helyez­zük üzembe. A mezőgazdaságban mintegy 15 000 szarvasmarha részére uj istállók épülnek. 1957-ben az állami lakásépítés keretében a magánépítke­zés lakásegységein kívül 38 ezer la­kásegységet adunk át használatra. A beruházási építkezés nagy felada­tait a beruházó minisztériumoknak az építkezés jobb előkészítésével és szer­vezésével, az építészeti és gépipari termelés jobb munkájával és a be­ruházási építkezés menetének követ­kezetes ellenőrzésével kell biztosítani.­Az építészeti termelés figyelmét el­sősorban az ostravai, ústíi és Karlovy Vary-i kerületben az építkezési és szerelési munkák nagy lendületének biztosítására kell fordítani, amelyek­ben az ipar nyersanyagalapjának lé­tesítése összpontosul. Ezekben a ke­rületekben komplex módon kell bizto­sítani az ipari és polgári építkezés egész tervét, ami nélkül nem lehetne biztosítani az újonnan épített és ki­bővített üzemekben a káderek szük­séges állandósítását. E feladatok biz-í tosítása érdekében e kerületekben emelni kell az építészeti vállalatok dolgozóinak létszámát, mégpedig rész­ben más kerületekből való átcsopor­tosítással és biztosítani kell az összes építkezési anyagokkal és termékekké, való folyamatos ellátást. Az építészet nagy feladatainak tel* jesítése érdekében a terv az építé­szetben a dolgozók számának emelé­sére, a haladó munkamódszerek és až új technika széles mértékű bevezeté-* sére és felhasználására számít a föld-, betonozó és vasalási munkák komplex gépesítésének jelentős mértékben va­ló kiszélesítésével. Az építés haladó módszereit főleg a lakásépítésben kelj bevezetni, ahol a négyzetes módszert nyolcezer lakás építésénél, a panel­módszert pedig kétezer lakás építésé­nél alkalmazzuk. Az építkezés haladó módszereit bevezetik a polgári éš me­zőgazdasági építés többi szakaszain is. A munkatermelékenység az építé­szetben 8,4 százalékkal emelkedik. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom 1957­ben 11 százalékkal nő. Tovább fokozó­dik a szocialista országokkal folytatott kölcsönös árucsere, tovább bővülnek kereskedelmi kapcsolataink a kapita­lista államokkal. A külkereskedelem fokozott feladatai megkövetelik, hogy rendkívüli nagy figyelmet szenteljünk a kiviteli alapok biztosításának. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedése A nemzeti jövedelem 1957-ben a termelés növekedésének és a munka­termelékenység fokozódásának, vala­mint az ipar és a népgazdaság többi ágai termelési költségeinek 7 száza­lékkal való csökkenése alapján emel­kedni fog. A termelés és a munkatermelékeny­ség növekedésének megfelelően tovább fokozódik a lakosság vásárlóereje. A kiskereskedelmi forgalom 4,5 szá­zalékkal növekszik, a közös étkezési üzemek forgalma pedig 5.1 százalék­kal növekszik. A személyi fogyasztás 8.6 százalékkal lesz nagyobb. A lakos­ság pénzbeli jövedelmében különös­képpen (13 százalékkal) fokozódnak a lakosságnak nyugdíjból, segélyből és ösztöndíjakból eredő bevételei, amit különösképpen elősegít a járadékbiz­tosítás és a betegbiztosítás tavalyi módosítása. A lakosság fokozott vásárlóképessé­qét fokozott élelmiszer- és iparcikk szállításokkal elégítjük ki. Lényegesen megjavul a lakosság élelmiszerellátása, amit nagyobb állati eredetű élelmi­szerszállítmányok — hús-, zsír-, stb. szállítmányok tesznek lehetővé. A textil- és bőrgyártmányok piaci alapja minőségileg megjavul és vá­lasztékában bővül. Jobban kielégítjük a lakosság igényeit, építőanyagok és építészeti gépek tekintetében is. A bel­piaci építőanyag-szállítmányok pl. ce­mentben 53, téglában 36, tetőfedő cserépben 15, gömbfában pedig 15 százalékkal fokozódnak. (Folysatás a 2. oldaléit)

Next

/
Oldalképek
Tartalom