Új Szó, 1957. március (10. évfolyam, 60-90.szám)

1957-03-01 / 60. szám, péntek

Vüdg proletárjai, egyesüljetek! a> SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. március 1. péntek 30 fillér X. évfolyam, 60. szám, A békés együttélés és a gazdasági verseny A két társadalmi rendszernek — a szocialista és a kapitalista rendszernek békés együttélése olyan probléma, amely ma világ­viszonylatban elsőrendű jelentősé­gű. E probléma megoldásával összefíigg az egész világ népeinek, valamennyi világrész , lakosainak sorsa. Hisz a két rendszer ma óriási gazdasági, katonai és népi erőket képvisel, amelyek, ha kato­nai erővel összecsapnának, a vi­lágot pusztulásba sodornák. És ezt egyik nemzet sem akarja. Ezért a szocialista tábor orszá­gainak külpolitikája legfőbb cél­jául a békés egymás mellett élést tűzte ki. Már V. I. Lenin bebizo­nyította, hogy a tőkés országok­nak az imperializmus korszakában való egyenlőtlen fejlődése követ­keztében nem lehetséges, hogy valamennyi kapitalista államban egyidejűleg jöjjenek létre a ka­pitalizmus szocializmussal való felváltásának feltételei. Az egyes országok az imperialista rend­szertől különböző időben szakad­tak el és fognak elszakadni. Ebből következik, hogy a két ellentétes rendszer — a kapitalista és a szo­cialista rendszer hosszantartó egy­más mellett élése elkerülhetetlen. Azzal, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését óhajtjuk, semmiképpen sem mondunk le ideológiánkról, azon alapvető mar­xista tézisről, amely szerint fel kell számolni a tőkés rendszert és kivívni a szocializmus győzel­mét. Azt állítjuk és fogjuk to­vábbra is állítani, hogy a szocia­lizmus korszakunk gazdasági szükségessége, aminek megterem­tése az emberi társadalom fejlő­désének objektív gazdasági tör­vényességeitől függ. Abból indu­lunk ki, hogy az egyes országok társadalmi rendszerének megte­remtése az illető ország népének belügye. A békés együttélés szükséges voltát számosan elismerik a nyu­gati tőkés országokban is, elisme­rik azok a burzsoá politikusok is, akik józanul mérlegelik a jelen­legi helyzetet. A szocializmus é"s a kapitaliz­mus közötti versengésben döntő szerepet játszik a két rendszer gazdasági erőinek viszonya. Meg­állapíthatjuk, hogy a szocialista tábor országainak részesedése a legfontosabb nehézipari termékek világtermelésében egyre növek­szik. 1955-ben a Szovjetunió, va­lami-t az európai és ázsiai népi demokratikus országok a világ köszéntermelésének 37,2 százalé­kát szolgáltatták, a nyersvas ter­melésének 24,3 százalékát, az acél­termelés 23,2 százalékát, a villany­termslés 17,2 százalékát és a kőolajtermelés 11 százalékát. A szocialista gazdasági világrend­szerben a Szovjetunió áll az első helyen, amely 1955-ben az egész világ ipari termelésének csaknem egy ötödét szolgáltatta. Fő feladatunk a gazdasági ver­senyben elérni és túlszárnyalni a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső ipari és mezőgazda­sági termelésben. Hazánk, amely az ipar szocia­lista átépítése és felépítése követ­keztében a múlt években óriási mértékben fellendült, már számos fontos termékben megelőzte a fejlett tőkés országokat, például köztarsaságunkban 1955-ben az egy főre eső acéltermelés 342 kg volt, a franciaországi 291 kg-mal és az olaszországi 112 kg-mal szemben. Ehhez még hozzátehet­jük, hogy az ipari termelés ha­zánkban háromszorta nagyobb, mint Olaszországban és magasabb KOZLEMENY Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Franciaország, Hollandia és Bel­gium ipari termelésénél. Jelentős sikereket érnek el a többi népi demokratikus országok is, amelyek azelőtt az elmaradott agrár államok közé tartoztak. Igy pl. Bulgária, amely azelőtt úgy­szólván semmilyen iparral sem rendelkezett, túlszárnyalta az egy főre eső termelésben Görögorszá­got és Törökországot, ezt a két amerikai „Marshall-segélyt" él­vező államot. Lengyelország jelenlegi nehéz­ségei ellenére óriási lépésekkel haladt előre az ipari termelésben és Európa legfejlettebb iparú ál­lamai közé került. Az egy főre eső kőszénfejtésben megelőzte az USA-t és az összes fejlett euró­pai tőkés államokat, Anglia, kivé­telével. Rohamosan fellendült az NDK és Románia ipara is. Emellett rá kell mutatnunk ar­ra is, hogy e gyors növekedés el lenére a szocialista országok egy főre eső termelése elmarad az Amerikai Egyesült Államok és egyes nyugat-európai országok mögött. E .különbség azonban ál­landóan csökken a szocialista or­szágok gazdasági fejlődésének egyre gyorsuló üteme következ tében. 1955-ben pl. a szocialista tábor országainak ipari termelése az 1937-es évhez viszonyítva csaknem négyszeresére emelke­dett, míg a tőkés országokban az ipari termelés az 1937-es év két szeresét sem érte el. A szocialista országok ipari ter­melésének gyors ütemét a szocia­lista gazdasági rendszer sajátsá­gai és előnyei teszik lehetővé. A szocialista rendszerben, amely­ben megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása és amelyben semmi sem fékezi a technikai haladást, a munkaterme­lékenység emelésének olyan felté­telei alakulnak ki. amelyek a ka­pitalizmusban elképzelhetetlenek. Az előnyök közé tartozik az a tény is, hogy a szocialista álla­mokban nem létezik az áruk hazai eladásának „problémája", mint a tőkés államokban, mert a dolgo­zók egyre növekvő vásárlóképes­sége egyre nagyobb igényeket tá­maszt a termeléssel szemben. Külpolitikánk célkitűzése a gaz­dasági versengést nem zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltételezi a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű országok közötti gaz­dasági és főleg kereskedelmi kap­csolatok fejlesztését. Egyre hang­súlyozzuk, hogy az Északatlanti Tömb „fegyverkezzünk" jelszava helyett a „kereskedjünk" jelszót kell kitűzni. Természetesen, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A különböző társadalmi rend­szerű országok gazdasági együtt­működésének megszilárdítása nagy jelentőségű gyakorlati szempont­ból is. Ez az együttműködés ugyanis lehetővé teszi a világ va­lamennyi országának és az egyes országoknak külön-külön, hogy élvezzék és felhasználják a nem­zetközi munkamegosztás teremtet­te javakat és előnyöket TJöatában vagyunk, hogy a szo­cializmus fölénye a kapitalizmus felett nem jön magától létre. Ezért kommunista pártunk épp úgy, mint a többi szocialista or­szágok kommunista pártjai a szo­cializmus gazdasági törvényeinek alapján az embermilliók törekvé­seit arra irányítja, hogy bizt- ítsa a szocialista világrendszer győzel­mét a kapitalista rendszer felett a kölcsönös, békés versenyben. Február 27-én és 28-án tartották meg Prá­gában Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának plenáris ülését, amelynek programján „A csehszlovák népgazdaság na­gyobb hatékonyságának elérése" volt. • Az ülés bevezető részében Antonín Novotný elvtárs is­mertette Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak a Szovjetunió Kommunista Pártjával, va­lamint a többi kommunista- és munkáspártok­kal folytatott tárgyalásainak eredményeit. Ezetí a tárgyalások az utóbbi hónapokban folytak. A CSKP Központi Bizottsága ezután a napi­rend legfőbb pontjának tárgyalását kezdte meg, amiről Jaromír Dolanský elvtárs tartott beszámolót. A vita után, amely igazolta a be­számolóban foglalt irányelvek helyességét, és amelyben 26 elvtárs szólalt fel, a CSKP KB határozatokat fogadott el. Az ülést az Internacionáléval fejezték be. A Bukovec-bányában több mint 11 ezer tonna szenet fejtettek terven felül A Bukovec-bánya bányászai az év elejétől február 26-ig 11143 tonna szenet fejtettek terven felül. Felada­taikat az év elejétől 150,7 százalékra teljesítik. Az ő érdemük, hogy a kékkői szénbányák 125 százalékos fejtési eredményt mutatnak ki. A bu­koveci bányászok csúcsteljesítmé­nyeikkel akarják pótolni a szénfej­tésben mutatkozó lemaradást, amit a Lehota-bányában keletkezett tűzvész idézett elő. Csehszlovákia jéggyárat épít Indonéziában A csehszlovák gépipar, amely a leg­különbözőbb berendezéseket gyártja, a múlt napokban eleget tett egy meg­rendelésnek, melyet a Technoexport külkereskedelmi vállalat képviselői vet­tek jel. Egy jéggyár berendezése ez, melyet még ez idén Indonézia egyik városában, Medanban építenek fel. A gépi berendezést a ČKD choceni üze­mében gyártották és már útban van Indonéziába, ahol csehszlovák szakem­ber irányít ia majd a szerelést. A zománcozó- és a belső autógumi­kat gyártó üzemek gépi berendezésének megrendelése titán ez a következő csehszlovák szállítmány Indonéziába. A komáromi hajógyár dolgozói újabb vontatóhajót fejeztek be Képünkön a komáromi Steiner Gábor Hajógyár dolgozói által gyártott har­minchatodik folyami vontatóhajót láthatjuk. Ezt a hajót a napokban adják át a megrendelőnek, hogy a Szovjetunió vizein dicsérje hajóépítőink mun­ka ját. I. Gašparík felvétele (ČTK). Csehszlovák kormányküldöttség látogat a Kínai Népköztársaságba^ Vietnami Demokratikus Köztársaságba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Mongol Népköztársaságba A Kínai Népköztársaság kor­mányának meghívására a Cseh­szlovák Köztársaság kormány­küldöttsége Viliam Široký mi­niszterelnök vezetésével ez év márciusában a Kínai Népköztár­saságba látogat. Ezenkívül ellátogat még a csehszlovák kormányküldöttség a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba és a Mongol Népköztársaságba, amely országok kormányaitól meghívást kapott. A kassai kerületben Elfogadták a nyitrai kerület üzemeinek felhívását A Banksá Bystrica-i kerületben le­vő Smrečina fafeldolgozó kombinát dolgozói is elfogadták a nyitrai ke­rület . üzemeinek a termelés haté­konyságának növelésére tett felhívá­sát. Felajánlották, hogy az első ne­gyedévben 2 százalékai túlteljesítik a nyersterm^lés tervét és az önkölt­ségeket 142 792 koronával csökkentik. Terven felül 207 560 korona értékben gyártanak deszkákat. A Smrečina vállalat dolgozóinak 75 százaléka az üzemen belüli önálló elszámolás módszerével dolgozik, s ez egyik biztosítéka annak, hogy a felajánlott önköltségcsökkentést el­érik. Jó az üzemben a villanyárammal és a tüzelőanyaggal való gazdálkodás is. Ezen az első negyedévben előre­láthatólag 3000 koronát takarítanak meg. hét szövetkezet alakult az idén A poprádi járás Janovce községé­ben is a közös gazdálkodás mellett döntöttek. Az év elejétől ez már a hetedik új EFSZ a kassai kerületben. Ez idén a kassai kerület meglevő és újonnan alakult szövetkezeteiben a tagok száma több mint ötszázzal sza­porodott. . A janovcei új EFSZ megalakításában sokat segítettek a batizovcei szövet­kezeti tagok, akik ezzel kezdték tel­jesíteni a poprádi járási szövetkezeti konferencián tett felajánlásukat, ami­kor a járás legjobb EFSZ-ei véd­nökséget vállaltak a poprádi járás ama községei fölött, amelyekben még nem volt EFSZ. A Batizovcei Helyi Nemzeti Bizottság és az EFSZ veze­tőségének ülése után a helybeli szö­vekezeti tagok levélben fordultak a janovcei földművesekhez, amelyben leírták, hogyan gazdálkodnak és mennyivel jobban élnek, mióta közö­sen dolgoznak a szövetkezetben. Ez­zel hozzájárultak az EFSZ megalakí­tásához amelynek 11 tagja van és földalapja 120 hektár. A télvégi nap néha-né­ha kidugja fejét a szürkegyapjas felhők közül. Melegen szórja ilyenkor su­garait s hívogatóan incsel­kedik a barna szántásokon. Megcsillogtatja az andódi szövetkezet udvarán felsora­kozott vetögépeket, boro­nákat, táncot lejt az istállók palatetőin, aztán újra a felhők mögé bújik. Ügy tesz, mintha bújócskát ját­szana a szántó-vető embe­rekkel. Czucor Sándor, a szövet­kezet elnöke kicsit türel­metlen. — Ügy lenne jó, ha már indulhatnánk a vetéssel — szól öblös hangon az agro­nómushoz, Fucsík Ferenc­hez. A fekelekucsjnás agro­nómus egy ideig szótlan ma­rad. Gondolatban a B l-es dűlőn jár. Cukorrépa volt ott tavaly. Az ősszel jó mélyen megszántották a földet. 16 hektárnyi ez a dűlő. A télen úgy határoz­tak, hogy tavaszi búzát vet­nek bele. Nem azért, mint­ha az ősszel nem vetettek volna elegendő őszi búzát, hanem azért, mert a múlt év végén váratlanul 331 hektár földdel lett nagyobb a közös. Ezt a földet az l-es számú érsekújvári szövet­kezettől vették át. Szóval szükségessé vált, hogy bő­vítsék a kenyérgabona ve­tésterületét. Az agronómus arcára is­mét rávetődnek a napsuga­rak. — Szólok a csoportveze­tőnek s megnézzük a B l-es dűlőt — mondja az elnöknek, s szapora léptek­kel megindul. A dűlőre érve alaposan megvizsgálják a talajt, mely életet terem, s amely minden tavasszal új reménységet önt a földmű­vesbe. Kis idő múlva a gazdasági udvaron teremnek. — Kezdhetjük, Sándor — szól csillogó szemmel. Gyor­san peregnek a percek. Még egy óra sem telik bele, a szövetkezet tíz pár lovas ­fogata már ott nyüzsög a dűi ön. Szórják a műtrágyát, boronál iák a megszikkadt talajt, vetik a tavaszi bú-\ zát. Delet harangoznak. A szö­vetkezet kocsisai azonban nem állnak le. — Azt ajánlom, hogy 8 vetőgépekkel egy percig se tétlenkedjünk — mondja Gliecs Mátyás, az l-es szá­mú mezei csoport kocsisa. A többiek helyeselnek. A boronálást végző fogatosok megabrakolják lovaikat, majd ők fognak be a vető­gépekbe. Segítik egymást a munkában, hogy estére büszkén jelenthessék: beve­tettük a B l-es dűlőt. Tgy is történt. Fürgén •*- mozogtak a fogato­sok. Mire beesteledett, már a földben volt a tavaszi bú­za magja. Ekkorra lassan az eső is szemerkélni kez­dett. — •Nem baj, most már eshet — mondogatták bol­dogan a munka végeztével a fogatosok. Czucor Sándor is, az agronómus is megnyu­godott. Tervük sikerült, egy lépéssel előbbre jutottak a tavaszi munkában. FARKAS KÄEMÄN

Next

/
Oldalképek
Tartalom