Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-10 / 41. szám, vasárnap

fkmuiéekmli 2 Me gnott. kitágult a falu határa. Több lett, nagyobb lett a föld. Egyes helyeken kétszeresére, sőt háromszorosára vagy még ennél is többszörösére nőtt a szántó, a termőföld. De megvan minden feltétele annak is, hogy ez a helyenkénti földnövekedés általánossá, országos jelenséggé váljék. Igaz, speciális útját -járjuk a termelőterület növelésének. Nálunk a megművelhető termőföld korlátozott még akkor is, ha 'íozzászámítjuk azt a több mint kétszázezer hektárt, amely eddig még nem került szántóföldi müvelés alá de amelyet az elkövetkezendő években termőföldekké akarunk változtatni. Ám ha széltében és hosszában, tehát terjedelmében nem is áll módunkban növelni a mezőgazdasági termőterületet, megvan rá a mód és a lehetőség, hogy — úgy mondjuk — mélységében, azaz termőerejében növeljük. Mennyit terem, milyen hasznot hoz a föld, — számunkra ez a döntő, és ozirányban igenis megvannak a lehetőségeink arra, hogy növeljük, sőt többszörösére növeljük a termőföldet, illetve a föld hozamát, hasznát. Kétségtelen, hogy ma és a további években is elsődleges fontosságú, hogy mennyit terem a föld, milyen ütemben bírjuk a hektárhozamokat nöyelni. Ám ha a mezőgazdasági termelés intenzivitásának növeléséről beszélünk, vajon megoldottnak tekinthetjük-e ezt csupán a mennyiséggel, a ihozamok növelésével? Vajon a „mennyit terem?" mellé szükségszerűen nem kívánkozik-e oda a „mennyibe kerül?" is? Igaz, a termelési költségek alakulását döntő módon befolyásolja az elért termés menynyisége. Természetesen, minél nagyobb a termés, annál kevesebb lesz az egy mázsa gabonára -eső termelési költség, annál nagyobb a haszon és fordítva; minél kisebb a termés, annál nagyobb a métermázsánkénti termelési költség és — szükségszerűen — annál kisebb a gazdálkodás jövedelmezősége. Éppen ezért a termelő szempontjából egyáltalán nem lehet közömbös az, hogy menynyi a termelési költség. Az, hogy — a termelés, a hozamok növelésén túl — mennyibe kerül egy mázsa búza, mennyibe kerül egy kiló hús és mennyibe kerül egy liter tej kitermelése? Mennyit tesz ki a termelésbe fektetett érték? A vetőmag, a trágya, a munka, a takarmány? Világos, hogy a [tulajdonképpeni tiszta hasznot a termelési költségek csökkentésével igen jelentős mértékben növelhetjük. Minél kisebb termelési költséggel, minél nagyobb termelést elérni, — ez nemcsak a termelő jól felfogott érdéke, hanem igen fontos nemzetgazdasági érdek is. Haszon, jövedelem, termelési költség. Miket számit ezekbe bele az egyénileg gazdálkodó? Jövedelemnek tekint lényegében minden bevételt. Ami pénzt terményeiért kap, azt jövedelemnek, haszonnak tartja. Pedig hát nagyon jól tudjuk, ez egyáltalán nincs így, mivel a bevételből még le kell számítani a kiadásokat, a term jlés költségeit és -sak a fennmaradó részt tekinthetjük .tényleges haszonnak. Az egyénileg gazdálkodó sohasem tekintette értéknek, nem számította bele a termelési költségbe a saját és az igavonó munkáját, holott éppen ezek tesznek ki legtöbbet. Éppen ezért az egyénileg ga dálkodó előtt gazdálkodása jövedelmezőséginek növelésére n -m volt -nás út. mint csupán a hozamok növelése, feltéve, hogy ez nem kívánt külön kiadásokat hanem célját, d termelésre fordított munkával elérhette. "eészen ás a helyzet a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásban. Itt a termelési költség döntő tényezővé válik és pénzben kifejezhető értékké yálik minden a termelésre fordított munka, az emberi mun-szer jóvoltából a termelő kika, a tagok munkája is. A le- téve a piaci versengés emberdolgozott munkaegységek nem- telen törvényének, ha ma szítsak an.iak meghatározói, hogy lárd begyűjtési é állami szaegy-egy tag munkája arányá- bad felvásárlási árak vannak ban mennyiben részesül' a és emellett a termelés koránttiszta haszonból, hanem kife- sem tudja kielégíteni a szükjezik a termelési költségek ségleteket, a fogyasztást, azt egy igen jelentős részét is. jelenti-e ez, hogy a földműveÉs minél kisebb az egy mun- lő számára most már kozömkaegységre eső termelési költ- bős a er-nelési költség alakuség, vagyis minél több érté- lása? Éppen az ellenkezőjét ket áll't elő az a munka, ame- kell, hogy jelentse. Azt kell, lyet egy munkaegység kifejez, hogy Mentse annál a legeleannál nagyobb az egy munka- mibb okná! fogva, hogy a téregységre eső jövedelem, a melési költségek csökkentését tiszta naszonból való részese- ma nem a piac vak és ösztödés. A szövetkezet gazdálko- nos alaku

Msa teszi szükségesdása, a tagok jövedelme szem- sé és nem az erősebb, a tepontjáből tehát egyáltalán nem hetősebb. a qazdagabb érdekeit közömbös a termelési költség szolgálja, hanem éppen ellennem mindegy ntmtsak az, kezőleg a termelő zsebében hogy az egy munkaegységre ""Wad meg az, amennyivel oleső munka miiven értékeket csóbban termelt és a nép, az termel ki, hanem az sem, hogy e"

šs

z társadalom életkörüla termelésre fordított munka ményeinek megjavításához jeés költségek mennyit tesznek le

nt igen jelentős hozzájáruki. Vagyis saját érdekük az a l

ást. Mily nagyjelentőségű és törekvés, hogy minél olcsóbban, hasznos volna, ha az EFSZ-ek, minél többet termeljenek. valamint az állami gazdaságok Ám, ha bármilyen logikus '

között versen és indulna m

é9 is a mezőgazdaságban a ter- ^mcsak a termelés, a hekmelési költségek csökkentésé- '"hozamok és az állatok hasznek szükségessége, sajnos nem nosságanak noveléseben, harnondhutjuk el, h^gy a szövet- nem ezze

l párhuzamosan a kezetekben arra megfelelő gon- termelési költségek csökkendot fordítanának. De nemcsak ősében is- Ki tud olcsóbban, a szövetkezetek hanyagolják kevesebb költséggel termelni? ezt el, és fosztják meg ma- Mennyit tesz ki egy mázsa húgukat ez által igen jelentős za, egy kiló hús, egy liter tej összegektől, hanem nem fordít termelési költsége? Szükséges erre kellő figyelmet mezőgaz- itt nagyon hangsúlyozni, hogy dasági propagandánk sem, és egy mázsa, egy kiló és egy a mezőgazdaság irányító szer- liter, nem pedig például egy vei sem. Az a helyzet, hogy hektár termelési költsége. Mi míg az ipari termelésben a ebben a különbség? Igen nagy! többet, jobbat mellett oly erő- Mert nem az az érdekes és teljesen hangsúlyozzuk az ol- nem hZ a döntő, hogy egy csóbbant, addig a mezőgazda- h

ektár búzaföld termelési költságban a hangsúly csupán a sége mennyit tesz mivel többön van. szinte mellőzve az ebb

ő, üyenformán kimarad a olcsóbban t. Pedig ne mis oly döntő ténye2Ö

; mennyi, hány rég, a szövetkezeti mozgalom .,„ . . . „ kezdetekor, de még ma is, ha metermázsa buza terem azon arról van szó, hogy egyénileg » «?* fw ^ h6k

tf gazdálkodók ;iőtt bizonyítsuk folde

t, m

e9 ^et nagyon ola szövetkezeti gazdálkodás elő- c

s™' k«

vé

s költséggé * munyeit, milyen meggyőző érvek- vel

l»' de mit é

r. milyen hakel és tényekkel tudtuk bizo- szonnal jár az alacsony termenyítani a termelési költségek les

i költség, ha a termés, a csökkentésének nagy jelentő- hektárhozam nem emelkedik? ségél a mezőgazdasági terme- Ne

m szabad szem elől tévesztésben, a dolgozó parasztság ten" hogy a hektárhozamok, életkörülményeinelv alakulásá- valamint az állatok hasznossában. Mily meggyőző erejű ada- gá ük a növelése és az öntokkal bizonyítottuk például az költség csökkentése párhuzaegyéni és a szövetkezeti nagy- most út. Csakhogy az egyiktermelés termelési költségei nek az előbbinek állandóan közötti óriási különbségeket, felfelé ívelő vonalat kell muHogy az egyénileg gazdálkodó- tatnia, míg az utóbbinak, az nak jóformán a föld felszántá- ellenkezőjét, iz&z lefelé tarsa annyiba kerül, mint a nagy- tó irányzatot kell követnie, üzemi termelésnek ugyanolyan ^ legf0űt0saű(J u terukten az egesz evi termés- » tc nek a termaléái költsége. Ami tele e

s egyben eszköze a terigaz is, hisz fehéren feketével, melés

i költségek csökkentéséa számok megdönthetetlen ere- ne

k? A termelés kulturáltsága! jével lehet ezt elvitathatatlan Miné

l magasabb színvonalú a ténynek bizonyítani. Dehát ho- termelés kultúráltsága, annál gyan, a mezőgazdasági terme- kisebbeké válnak a termelés lés költségei csak az egyéni költségei, de egyben annál nagazdaságban érdekesek, a szö- gyobb a föld hozama az állatve t keze t i ben már nem? Hát tenyésztés hasznossága is. Ezt nem érdeke a közös gazdálko- éppen az egyéni kisparaszti és dást folytató földművesnek is a szövetkezeti nagyüzemi gaza minél többet, minél olcsób- dálkodás közötti különbség biban? Hisz minden mázsa ga- zonyítja a legjobban. Arra kell bona, amellyel több terem és most már törekedni, hogy élve minden korona, amellyel a é

s kihasználva - nagyüzemi termelés kevesebbe kerül, gazdálkodás adta lehetőségeket, szövetkezete és végső soron a ^^^ ^^ha maga zsebére megy. Ahogy nS VgJ^magUn'

S a termelés és ahogy csökken ja a termelö

k i

át6körének és a termelési költség úgy nö- szakismeretének bővítését éppvekszik a munkaegyséa érté- úgy, mint a munkafolyamatok k

e. további gépesítését és a gépek jobb kihasználását, az A kapitalista viszonyok észszerűbb munkaszervezést között a piaci versengés, a kí- éPP

ú9V

; mint a helyi adottsá" . . v,„, goknak legmegfelelőbb termenálat - kereslet datálta hu - » kialak

(

y

ásá

t

y lámzó árak arra kényszeritették a termelót. még a legkiseb- . Most folynak a szövetkezete bet is. hogy a termelési költ- J^J* <^űflseken fi ségeket a minimumra csök- •-•» ^ ko^yuléseken^ tgen kentse, meg akkor is ha ez köIt

s^

ekröl> arnM hog an l

e_ a termelési koltsegcsokkentes hem

€ . gabona m

ét

ermázsáolykor a legelemibb befekteté- j

ät) a hú

s kilóját és a tej lisek, — műtrágya stb. — és te

rj

é

t minél olcsóbban kitervégsö soron a termelés meny- melni. Ám ha a szóvetkezetek nyiségének a rovására is ment tagjai okos szóval, a körülméKi tud kevesebb termelési nyek alapos felmérésével arköltséggel termelni és a minél .ól is tanácskoznának, hogy olcsóbban termelt termékeivei miként csökkenthetnék a tera piacon versenyképessé vál- melési költségeket, akkor anni - ez volt a kapitalizmus ^ jövő ilyenkor, a zárszáIrgalmat nem ismerő, aki bírja. ™

ad

áf

ko

r' J9

e,

n j

e'

en

t®

s

f * marja ordas törvénye. Ám ha kézzelfogható hasznát látnák. pia a népi demokratikus renjd- Bátky László A munkaversen

y növeli a munkatermelékenységet Két testvér párosversenye Rybárpolei Lenin Textil-üzem ma már működésének hat évtizedes múltjára tekint vissza. Ebbe a gyárba, mely nemcsak hazánk, de Európa egyik legnagyobb textilüzeme is, jöttek évekkel ezelőtt dolgozni az Optulovičtestvérek. Előbb a legidősebb fiú. majd öccsei. Évek múltán lettek szakmunkások az egyszerű havasi emberekből, s ma a három testvér közül, akik az üzemben dolgoznak, ketten fonóműhelyek vezetői. De amíg idáig jutottak, sok víz folyt le a Vágón, sok millió méter kész kelme, batiszt, flanell, kanavász. Helena Machnáčková, a szövőműhely legjobb dolgozója. krepp, gumotext, puplin, lepedővászon hagyta el a gyárat. Ha ezeket egybekötnénk, háromszor érne fel egészen a holdig, meg vissza a földre. ézzünk be előbb a negyedik fonóműhelybe, ahol a fiatalabbik Optulovič dolgozik. Ez a műhely hazánk legkorszerűbb v jpekkel berendezett és leggazdaságosabban dolgozó fonómühelye. Itt a legnagyobb az egy normaóra aiatt gyártott fonal súlya. Már a bejáratnál megüti fülünket a szárny onsó, csévéző, gyűrűs fonógépek meg nem szűnő zaja Fehér, vattaszerű gyapot rakódik le mindenüvé. A hosszú műhelyben a gépek mellett lányok, asszonyok szorgoskodnak, hol itt, hol ott igazítanak valamit a gépen, mely fon, nyújt, csévéz és orsóz Itt keressük a fiatal Optulovič Alojzot, akire mindjárt az első sorban lévő gépnél akadunk rá. Belemelegedve magyaráz két szerelőnek, mutogatva az egyes alkatrészeket. Mozdulatairól, arcáról ráismerünk Szlovákia egyik legjobb játékvezetőjére, aki szabad idejét, vasárnapjait a sportnak szenteli. De itt most „civilben" van. A műhely rendjéről, a terv teljesítéséről megállapíthatjuk, hogy itt is jól vezeti a terv teljesítésére irányuló mindennapi nagy mérkőzést. Mert dicséretre méltó az a tény, hogy a negyedik fonóműhely — hazánk 57 fonóműhelye között — jól megállta helyét. — Milyenek az idei kilátások? — kérdem a fiatalabbik Optulovictól. — 1957 végéig a műszaki szervezési intézkedések keretében az összes szárnyorsó gépeket átszereljük. A középszárnyorsó gép végzi majd azt a munkafolyamatot is, melyet eddig az előfonó gép végzett. Ezek a jelzőlámpák a gép hátsó oldalán pedig azon a részen gyúlnak ki, ahol a gépen üzemzavar, fonalakadás, vagy kifutás történt. A kezelő munkás itt azonnal észreveszi a hibát — magyarázza Optulovič elvtárs. — Máshol is alkalmazzák már ezt a módszert? — Nem, eddig még csak nálunk. Itt adtuk be az újítási javaslatot. próbáltuk ki a gyakorlatban és magunk végezzük a gépek átszerelését is. — És mit jelent ez majd a termelésben ? — Elsősorban a munkatermelékenység növelését. Ugyanannyi munka- és villanyenergia fogyasztással egyharmadával nő a termelés. Most az első Rieter-gépen végezzük az átszerelést, de ugyanígy átszerelhetők a régi Dobsan-Barlov típusú szárnyorső gépek is, mert már azokon is kipróbáltuk az új módszert, mégpedig jó eredménnyel — mondja mfg a műhely irodájában a fonóműhely vezetője, miközben egy csomó iratot vesz elő a verseny értékeléséről. — Látja, mennyi kiváló dolgozónk van? — és spAa olvassa a neveket. Štef^jpri^cko, Ján Syrota, Amália Sedliäková, Terézia Krpelanová, Mária budroňová, Emília Homolová az orsózó, nyújtó, csévéző gépek dolqozói, akiknek nev% mellett ott vannak a terv, b minőség és a kötelezettségvállalás mutatószámai. — Minden hónap végén értékeljük a munkaversenyt és a legjobbakat negyedévprfkint jutalomban is részesítjük. Műhelyünk dolgozói mindoyájarf bekapcsolódtak a muiíka|fc\senybe, és ez a magyarámm annak, hogy mindig határidő előtt teljesítjük a tervér Tavaly 550 000 korona ér«kű áruval termeltünk többet, mint amenynyit a terv előírt.' — És a bátyja? Hallottam, hogy maguk a legnagyobb vetélytársak. — Menjen el hozzá is. Én nem akarok az ő munkájáról beszélni — mondja búcsúzóul Optulovič elvtárs. • * * z idősebbik Optúlovičot Józsefnek hívják. Szabad idejében vadász-szenvedélyének él. Igy kezdi a beszélgetést. — Könnyű az öcsémnek az új műhelyben dicsekedni. Oj gépekkel. tiszta,; egészséges környezetben a munka is jobbat^ halad. De próbálná csak meg' ebben az öreg műhelyben elérni ugyanazt az eredményt. A több mint ötven éves gépekből ugyanannyit kell kihozni, mint az újakból. — Haragszik rá? — kérdem az öreg mestert. — Nem haragszom, csak gyakran felbosszant. A múltkor is például a negyedévi értékelésnél mindenáron azt bizonyította, hogy ő érte el a jobbik eredményt. — „Hát a mellék mutatószámok a versenyben csak parádénak vannak!? Hisz te csak túlórákkal érted el a műhelyben a terv túlteljesítését, mert túllépted a tervezett túlórák számát. És a mellék mutatószámokkal rosszul állsz!" — mondtam akkor neki. De ő csak, hogy övé és övé az igazgató vörös zászlaja. De aztán az üzemvezetőség eldöntötte a vitát. Igaz, hogy az ő műhelyük túlteljesítette a tervet, de mivel a túlórák tervezett számát túllépték, Így i miénk lett a zászló. És még ma is nálunk van. Az elmúlt negyedévben azonban mi is túlléptük a termelési költségeket, így valószínűleg hozzájuk kerül vissza a zászló. Persze, nem hosszú időre — teszi hozzá. zt, hogy a régi fonóműhely még ma is lépést tart az újjal, a pégi szakmunkásoknak köszönhető. Az öreg Mišura elvtárs már 33 éve dolgozik ezen a helyen és úgy ismeri a gépek csínját-bínját, hogy újítási javaslataival több esetben fokozta a gépek termelékenységét. Most pl. egy különleges felfogó berendezést szerkesztett. Ezzel felfogják a hulladékot és ezt a gép fonállá fonhatja. Tehát nem kell a hulladékot újra tisztítani, mert így nem is képződik hulladék. •A fonál egyenletessége is finomsága is javult. Ha kiszámítjuk a megtakarítást, ügy 34— 40 ezer korona jön ki évente. Mišura és Guth eddig 15 újítási javaslatot nyújtottak be, melyeket már fel is használtak a régi gépek jobb kihasználására. Ezek az újítási javaslatok az üzemnek évente 70—80 ezer korona költségmegtakarítást és árutöbbletet jelentenek. Ilyen emberekkel tehát öröm dolgozni. Régi párttagok ők, akiket még az első köztársaság munkásokat elnyomó törvénye tanított meg küzdeni a dolgozók érdekeiért. Műhelyük becsületéért, a terv teljesítéséért most is mindent megtesznek, ifjú szívvel harcolnak a jobb eredményekért. I

p urópa egyik legnagyobb & textilüzemében így halad a munka. A szocialista munkaverseny az a lendítőkerék, mely a dolgozókat jobb, hatékonyabb termelés elérésőre ösztönzi. Igy kellene csinálni ezt hazánk többi gyáraiban is, mert éppen ezzel érték el tavaly a Rybárpolei Lenin Textilüzem dolgozói a terv határidő előtti tejesítését, s már december 22-ére készen voltak az évi Dropa mester, a második fonóműhely kiváló dolgozója. tervvel és az év végéig még 2 400 000 borona értékű áruval gyártottak többet a tervezettnél. A legjobb munkások megjutalmazására tavaly 71 000 koronát fizettek ki. A munka jó megszervezésével érték el gyárukban azt is, hogy 1948 óta már háromszorosra emelték a termelést és ma csaknem százezer méternyi napi termelést érnek el a régi 30 ezerrel szemben. Horváth Sándor Bányászok barátsága A szovjet bányászok leveleznek bányászainkkal A Csehszlovák Köztársaság küldöttségének szovjetunióbeli látogatása még jobban megerősítette népünk testvéri kapcsolatait a Szovjetunió népével. Hogyan mélyül el évről évre együttműködésük, ezt azok a levelek is tanúsítják, melyeket a szovjet bányászok váltanak a mi bányászainkkal a bányásznap, az Újév, vagy más jelentősebb évforduló alkalmából. E levelekben tükröződik vissza a legjobban az a közös eltökéltség. hogy a szénfejtésben elért új sikerekkel hozzájárulunk a két ország további fejlődéséhez. Bányászaink ebben az évben is már sok levelet kaptak szovjet kartársaiktól. így például a Brno melletti zastávkai Júliusbánya bányászai levelet kaptak a Neszvetaj-antracit tröszt Gorkij bányájának bányabizottságától. Azt írják ebben, hogy a bánya tavaly sikeresen teljesítette tervét és a bányászok sok sikert kívánnak a Július-bánya dolgozóinak az 1957-es évben. A Lenin renddel kitüntetett Ogpu bánya dolgozói, szívélyes levelet intéztek az ostrava-karvinai bányakörzet Petr Cingr bányája dolgozóinak. Bejelentik a levélben, hogy a bánya tavaly már december 8-án teljesítette az évi tervet és 17Ž 000 tonna szenet fejtett terven felül. Az üzem már nyolcszor elnyerte a Szovjetunió Minisztertanácsának és az össz-szövetségi központi szakszervezeti tanácsnak vörös zászlaját. A novákyi Béke-bánya kollektívája szívélyes elvtársi üdvözletet kapott A. A. Abbroszszimov bányamester kollektívájától a Moszkvougol kombináthoz tartozó Zubovszkaja 3. számú bányából. A kollektíva a levélben köszönetet mond a jókívánságokért, és jelenti, hogy jól teljesíti feladatait.