Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-10 / 41. szám, vasárnap

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. február 10. vasárnap 30 fillér X. évfolyam, 41. szám, A tények meggyőző ereje Hazánk népe még mindig élénken érdeklődik a köztársaság küldöttségének moszkvai útja, a szovjet állam képviselőivel folytatott tárgyalásai iránt. Érthető ez a nagy érdeklődés, hisz mindkét országot közvetlenül érdeklő kérdésekről folytak megbeszélések és eredményeik előbb-utóbb érezhetőek lesznek gazdasági életünkben. Természetesen a moszkvai tárgyalások nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is nagy jelentőségűek. Újból bebizonyosodott a Szovjetunió nagy szerepe, osztályrésze köztársaságunk és a többi népi demokratikus országok gazdasági sikereiben, termelésünk fejlesztésében, új termelési ágak kiépítésében. Zápotocký elvtárs szándékosan hangsúlyozta a moszkvai tárgyalásokon, hogy nem a szovjet-csehszlovák viszony rendezéséről van szó, hisz népeink baráti kapcsolataiban sohasem esett semmi sérelem, hanem népeink hagyományos barátságát jöttek elmélyíteni Moszkvába. Zápotocký elvtárs azt is kiemelte, hogy köztársaságunk mindig rendületlenül kitartott a Szovjetunió mellett, népünk hű maradt a szocialista országok proletár nemzetköziségének szelleméhez. Ezek a politikailag nagy súlyú szavak megfelelő időben hangzottak el, akkor, amikor a kapitalista Nyugat a magyarországi ellenforradalmi kaland kudarcától felbőszülve tajtékzó szájjal ontja vádjait a szocialista tábor védőbástyája — a Szovjetunió ellen és gyártja koholmányait „a vasfüggöny mögötti népek elnyomásáról, gazdasági kihasználásáról." Természetesen, szovjetellenes propagandahadjáratában a nyugati világ belekapaszkodik a tavalyi lengyelországi és magyarországi ellenforradalmi zavargók valótlan és felelőtlen állításaiba, amelyeket tulajdonképpen tengerentúli megbízóik adtak szájukba. Szóval, sajnálják „a szovjet igában nyögő, kizsákmányolt népi demokratikus országokat." Hazánk és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatairól ékesszólóan tanúskodnak a számadatok: a Szovjetunióból érkező csehszlovák behozatali cikkek 44,2 százaléka nyersanyag, 28 százaléka élelmiszer, 25,4 százaléka gép- és termelőberendezés, 2,4 százaléka közszükségleti cikk. A Szovjetunióból 1955-ben vasúton behozott áruszállítmány 260 000 teherkocsit vett igénybe. A bolgár pártlap, a Rabotnyičseszko gyelo is nagyrabecsüli a Szovjetunió gazdasági segítségét és ezt írja: „A szovjet segítség Bulgáriának lehetőséget adott, hogy az ország az iparosítás és a mezőgazdasági gépesítés útjára lépjen. A Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok ezenkívül biztosították a piacot a bolgár kivitel számára." A lap arra is rámutat, hogy a Bulgária mezőgazdaságában dolgozó traktorok 74,9 százaléka és a kombájnok 82,1 százaléka szovjet gyártmányú. A világreakció nagy reményeket fűzött a lengyelországi választásokhoz és az ottani reakció hatalomrajutását jósolgatta. Itt le kell szögeznünk, hogy a legutóbbi lengyelországi választások kijózanító választ adtak a zavarkeltés tengerentúli cselszövőinek és értelmi szerzőinek, hogy kivel is tart a lengyel nép. A Szovjetunió és Lengyelország között bizonyos téren fennállt vitás kérdések rendeződtek és a két ország küldöttsége tárgyalásainak gredményeként megkötött gazdasági szerződés értelmében a Szovjetunió 1957-ben 1400 000 tonna gabonát szállít, melyet Lengyelország csak 1961—1962. években fizet vissza. Ezenkívül 1958—59-ben 700 millió rubel értékű árut kap Lengyelország a Szovjetuniótól. Az áruszállítmányokat csak 1963—65ben kell megfizetnie. Ékesszóló tanúbizonysága ez a gyümölcsöző szovjet barátságnak, amelyről Gomulka elvtárs kijelentette: „A lengyel-szovjet kapcsolatok rendezése az egyenlőség és szuverenitás alapján: győzelem. Mindkét fél — Lengyelország és a Szovjetunió egyaránt győzött, mivel győzött a közös ügy, a szocializmus eszméje, amely minden népnek — kis és nagy nemzeteknek egyaránt csak egyfajta jogát ismeri — egyenjogúságát." A burzsoá propaganda Romániában is felütötte fejét és támadását mezőgazdasági téren indította meg. Azzal operált, miért szorul Románia gabonabehozatalra a Szovjetunióból, jóllehet annak idején maga is a legnagyobb gabonaszállítók egyike volt. Arról azonban hallgat a reakció, hogy ugyanakkor a parasztok milliói éheztek. A Scintea ezt írta a reakció támadásával kapcsolatban: „A parasztok milliói nyomorogtak és nyögtek a földbirtokosok és földbérlők igájában, rosszul tápláltságban szenvedtek. Annak ellenére, hogy Románia gabonatermése a népi demokrácia éveiben megkétszereződött, a szükségletek rohamos növekedése következté ben a román mezőgazdaság nem képes teljesen kielégíteni a dolgozók fokozott igényeit. A városok és ipari központok lakossága 1955-ben 1938-hoz viszonyítva megkétszereződött, de ugyanakkor az egy lakosra eső gabonafogyasztás csak egyötödével emelkedett. A nemrégen megkötött szovjetromán gazdasági egyezmény szerint a Szovjetunió nemcsak gabonát fog szállítani Romániának, hanem még 1957-ben 380 000 ton na kokszot, 650 000 tonna vasércet és egyéb ipari árucikket. A Szovjetunió különféle forrná ban támogatja Romániát: külkereskedelmi téren, termelőberende zések és élelmiszerek szállításával, áru- és valutahitelek folyósításé val, a tudományos és termelési tapasztalatok kicserélésével. Felesleges részleteznünk a Szov jetunió segítségét, gazdag tudományos tapasztalatainak átadását hazánk és más népi demokratikus országok atomerőintézeteinek léte sítésében. íme, a tények ereje: cáfolhatat lanul igazolják a Szovjetunió önzetlen segítségét és visszaverik a nyugati körök szócsöveiből elhangzó alaptalan rágalmakat. Ha volna szégyenérzetük, akkor a Szovjetunió rágalmazása helyett bevallanák, milyen önző érdekek vezérlik őket Közép-Keleten és a Sínai-félszigeten, mennyire izgatja képzeletüket és önző vágyaikat az arab kőolaj és a Szuezi-csatorna víziforgalma, amiért annyi vér folyt. Itt aztán beszélhetnénk az amerikai és más kapitalista „védnökök önzetlen pártfogásáról". Hazánk és pártunk mindig rendületlenül kitartott a Szovjetunió mellett és népünk egy pillanatig sem kételkedett a szovjet barátság őszinteségében, kölcsönös előnyében. Köztársaságunk küldöttségé nek látogatása népünknek ezt a hitét csak megpecsételte és a Moszkvában aláírt közös nyilatkozat elmélyítette népeink testvéri viszonyát. Népünk bízik abban, hogy barátságunk és gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval az idén még gyümölcsözőbb lesz. Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködése ékesszóló példája a szocialista államok egyenjogúság alapján folytatott együttműködésének V liam Široký miniszterelnök válasza a Novoje vremja szerkesztőségének kérdéseire A Novoje vremja (Űj idő) című lap szerkesztősége felkérte Viliam Širokýt, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökét, hogy válaszoljon a moszkvai szovjet-csehszlovák tárgyalások eredményeit érintő néhány kérdésre. Hogyan értékeli a moszkvai szovjet-csehszlovák tárgyalások eredményeit, továbbá Csehszlov íkia és a Szovjetunió együttműködésének távlatait? A moszkvai szovjet-csehszlovák tárgyalások eredményei szemléltetően igazolják a Szovjetunió és Csehszlovákia szilárd barátságát, feladhatat!an és szilárd elvi egységüket minden kérdésben. A szovjet-csehszlovák tárgyalások eredményei font-qf lépést jelentenek a két ország kölcsönös együttműködésének további szilárdítására, bővítésére és elmélyítésére. Országaink együttműködése a teljes egyenjogúság, kölcsönös előnyök, kölcsönös bizalom és tisztelet elveire — a proletár nemzetköziség alapelveire épül. A tárgyalások eredményei nagymértékben hozzájárulnak a szocialista tábor egységének és tömörségének további szilárdításához és a nemetek harcához a nemzetközi imperializmus gyarmatosító törekvései és tervei ellen, az agresszív Északatlanti Tömb európai ütőerejét képező német militarizmus aktivizálása ellen. A tárgyalások eredményei nagymértékben elősegítik a nemzetek harcát a béke megőrzéséért és megszilárdításáért, a lefegyverzésért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködésének már régi hagyományai vannak. Kölcsönös együttműködésünk évről évre bővül és mélyül. Mindkét or-záq konkréten meggyőződött egyenjogúsága alapján folytatott együtt együttműködésének előnyeir

ől. E

ddigi együttműködésünk gazdag eredményei és pozitív tapasztalatai, valamint az a tény, hogy a két ország kölcsönös kapcsolatai a proletár nemzetköziség alapelvein épülnek fel, kedvező feltételeket teremtenek arra, hogy a két ország, különösen a gazdasági együttműködés terén, teljesen érvényesíthesse és fejleszthesse a szocialista együttműködés fejlettebb formáit. A Szovjetunió és Csehszlovákia népgazdasági terveinek kölcsönös összhangba hozása és termelési terveinek tervszerű felosztása a tudományosműszaki együttműködés további kibővítésével együtt nagy jelentőséggel bír mindkét ország számára. Most, midőn a második ipari-műszaki forradalom rendkívül nagy igényeket támaszt minden ország termelőerőinek fejlesztésével szemben, Csehszlovákia — iparilag fejtett, de lakossága számánál és földrajzi helyzeténél fogva kis ország — számára a Szovjetunióval folytatott együttműködés az egyedül helyes út a világviszonylatban legfejlettebb színvonalon álló népgazdaság további maximális fejlesztésének biztosítására. A kapitalizmus világában a technika mai gyors fejlődése a kis államok fokozódó lemaradásával jár a nagyhatalmak mögött. Ily módon növekszik a nagyhatalmak uralma a kis államok feiett. Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködése ezzel szemben ékesszóló példája a szocialista államok egyenjogúság alapján folytatott együtt működésének, amely országunk maximális fejlődésének biztosítása mellett elősegíti szabadságának és függetlenségének további erősödését és megszilárdulását, nemzetközi helyzetének további szüárdulását. Más téren is nagy és ígéretteljes távlatok állnak a csehszlovák-szovjet együttműködés előtt. A kapitalista országok úgynevezett együtt* működésétől eltérően, — amely a valóságban azt jelenti, hogy a gyengébb ország alárendeli érdekeit az erősebb ország érdekeinek, — Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködését éppen az jellemzi, hogy nemzeti erőinket még gyorsabb fejlődésre ösztönzi. A két ország együttműködésének további fejlesztése és barátságának még szorosabbra fűzése a társadalmi éiet minden terén, tehát teljesen megfelel népünk érdekeinek és szükségleteinek, megfelel vágyainak és óhajainak. Ezért a csehszlovák-szovjet együttműködés további fejlesztésének lehetőségei a gyakorlatban korlátlanok. Az ön nézete szerint milyen jelentősége van a szovjet-csehszlovák tárgyalásoknak a szocialista országok egységének további megszilárdítására? A közös csehszlovák-szovjet nyilatkozatban mindkét fél kijelenti, hogy legfőbb kötelességének tartja a 'Folvtatás i ? >ldaton i Az EFSZ-ek Hl. országos konferenciájára készülnek a szövetkezetek tagjai A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS a dolgozó parasztság jövője A pozdilovceiek köie ezectsé, vállalásai az EFSZ-ek III, kongresszusára A pozdíšovcei szövetkezeti tagok a múlt évi gazdálkodásnak az évzáró taggyűlésen való alapos elemzése után ígéretet tettek, hogy az idén jobban és felelősségteljesebben fognak dolgozni. Az EFSZ-ek III. országos kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az év végéig 22 680 liter tejet adnak be terven felül. A kötelezettségvállalást úgy teljesítik, hogy a tehenek jobb gondozásával egy istállózott tehénnél napi egy liter tejjel emelik az átlagos hozamot. Kötelezettséget vállaltak továbbá, hogy a gyapjúnyírásnál tíz deka gyapjúval emelik a mennyiséget minden juhnál és a kocák jobb nevelése érdekében március 15-ig új ólat építenek. A kormány levele további jó munkára serkenti a szövetkezeti tagokat Szövetkezeteseink és magángazdálkodóink gyűléseken vitatták meg a kormány levelét, amely további alkotó munkára serkenti őket a mezőgazdasági termelés növelésében. A rappi szövetkezeti tagok a III. kongresszusukat első negyedévi beadási feladataik teljesítésével üdvözlik. — Az állatgondozók az év elejétől naponta 25 liter tejjel több tejet adnak a közellátásnak, mint amennyit a terv előír, — mondja Pajcsó Barna, a szövetkezet elnöke. — Már ebben az évben is 350 liter tejjel adtak be többet. — A múlt héten — folytatja Palcsó Barna — már beadtuk az előirt sertéshúst, 12 sertést adtunk be 120 kg-os átlagsúlyban. . Sólyom László, Losonc Harminc családi ház épült Nagykeszin -.zt is a szövetkezeti gazdálkodás tette tehetővé A nagykeszi szövetkezet még 1949 decemberében alakult. Tizenheten léptek a közösbe. Már akkor elhatározták, hogy az állattenyésztésre nagy gondot fordítanak. Az állatokat az átalakított istállókban helyezték el, Fenti képünkön hazánk egyik legnagyobb textilüzemének, a rybárpolei Lenin Műveknek bejáratát láthatjuk. Mai számunk 5. oldalán Két testvér párosversenye címmel cikket közlünk arról, hogyan növelik a munkaverseny segítségével a termelékenységet ebben a gyárban. majd megkezdték az új istállók építését. Sertésólakat és egyéb gazdasági épületet is tető alá hoztak. Évről •évre növekedett a hektárhozam, persze a jövedelem is. Az idén is 650 ezer korona jövedelmet osztottak ki a tagság között, munkaegységenként 11,50 koronát. Év közben 12 koronát fizettek ki. Meg is látni ezt a faluban. Már eddig vagy 30 új családi házat építettek, új bútort, rádiót, stb. vásároltak. Czita Béla, Nagykeszi. Jól dolgoztak Aki a múlt években járt a tárnoki szövetkezetben, s megnézte a kertészetet is, láthatta, hogy a kertészeti csoport nem valami nagy eredményt tud felmutatni. Pedig abban az időben is megvolt minden lehetőség arra, hogy jobb eredményeket érjenek el. Valami azonban mégis hiányzott, mégpedig a jó vezető. Tavaly Pék Sándor vette át a kertészet vezetését. Pék Sándor csoportja egy hektáron 32 000 korona értéket termelt ki, 5 hektáron összesen 170 000 koronát. A csoport példás munkája hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet tagsága a ledolgozott munkaegységekre az előlegen kívül 4 korona részesedést kaphatott. Grünfeld Zoltán, Szarva