Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-09 / 40. szám, szombat

A Regena újítói sem állnak tétlenül z autójavító üzemekben az i újítóknak sok lehetőségük Van. Erre rájöttek a Regena nemzeti vállalat dolgozói is, és az újítómozgalom gyorsan elterjedt közöttük Voltak, akik már 1949-ben keresték a munka egyeszerübb és gazdaságosabb módját, 1950-ben mér be Is vezettek néhány újítást. A tulajdonStefan Galbavý Jozef Kročan Éri :játék Anton Janíčkovič Kodnár Mihály képpenl szervezett újítómozgalom 1954-ben alakult kl. Ez különösen a szakszervezet mellett működő újítási bizottság érdeme. A Regena nemzeti vállalatban kisebb- és Qeneráljavitásokat végeznek minden gyártmányú autón Jelenleg 66 aktív újítót tartanak nyilván Az újítók Javasltai eddig az ilzem számára Összesen 738 000 korona megtakarítását Jelentik. Az üzem vezetősége az újítóknak összesen 41000 korona jutalmat fizetett ki. A vállalat legjobb és legaktívabb újítói a főüzem dolgozói; az újítómozgalom náluk a legelterjedtebb. Bures József, Gábris István," Jozef Kročan, Anton Janíčkovič elvtársakat mindenki úgy i3tnerí, mint sokszoros újítókat. Hiszen Bures József elvtárs például 1956-ban benyújtott újítási javaslatával csaknem 30 000 korónát takarított meg az üzemnek, Gábris István esztergályos 38 000 koronával, Kodnár Mihály 57 000 koronával tette olcsóbbá a munkafolyamatot. Anton JaniSkovič elvtárs, újításával elősegítette, hogy a karosszéria különféle pléh részelnek sajtolása sokkal olcsóbb az eddiginél. Gábris István újítása, amely szerint a megkopott föhengereket még üzemképessé tehetik, nemcsak a javítási idő csökkentését, de sok drága anyag megtakarítását Is jelenti. Képsorozatunkban az autójavítóüzem öt kiváló újítóját mutatjuk be. J. Sluka. Bures József A felsőpokorágyi kérdés A FELSÖPOKORÁGYRA vezető országút Rimaszombatról jövet alig hogy áthalad a Tisovec felé kanyargó vasútvonalon, máris felfelé kanyarodik egy nagy dombra. Távolabb megszelídül a terep hullámzása, s az út, mihelyst elhagyja a domb széles hátát, kétfelé válik. Egyik ága valamicskét megkeskenyedve, mérsékelt lejtéssel egyenesen beszalad Alsópokorágyra, míg a másik ága balra kanyarodva ismét felfelé kúszik Felsőpokurágy felé és a dombgerincen áthaladva valósággal behuppan a faluba. Felsőpokorágyon az első pillanatban két dolog köti le az ember figyelmét: a takaró*, házak, tágas, hátrafelé terpeszkedő udvarokkal és a nagy csend, mintha a hótakaró, amely elborítja a falu széles utcáját, a zsibongó életet is eltakarta volna. Holott a tél, — mint mondani szokták — a gyerekek öröme. No, ebből az örömből itt alig látni valamit. Egyszerűen azért, mert a 300 lakosú faluban kevés a kisgyermek. Az iskola nagy ablakai is únottan bámulnak az utcára. Mögöttük a tágas termekben kihalt az élet. A tanulók alacsony létszáma miatt be kellett zárni az Iskolát, s vagy hét gyermek most Alsópokorágyra jár tanulni. Minek szépítsük a dolgot. A régi, helytelen felfogás utóhangja ez a ká'-caj nélküli csend. Hogy ne kelljen a földet szétosztani, nem kellett egynél több gyermek egy családban sem. Jó néhány évvel ezdlőtt nem gondoltak még arra a felsőpokorágyi parasztok, hogy a bőséghez más út is vezet, mint a föld megbontatlanságá. Ez a másik út a föld egyesítése, szövetkezetek létesítése. Az öt-tízhektáros gazdaságokból több százhektáros közös gazdaság nőhet ki, s akár kétszer, háromszor annyi embernek biztosíthatja a jólétet, mint a féltve dédelgetett széttagolt határ. Erre csak 1952-ben jöttek rá, amikor megalakították az egységes földművesszövetkezetet. NÉZZÜK CSAK MEG, miről tanúskodik az elmúlt esztendő. Igaz-e, hogy a 450 hektárnyi közös gazdaság valóban a jólét tárháza? Böngésszük a múlt évi mérleget. Mindent megtalálunk, amiről tudni akarunk, s ha valami méflis hiányoznék, ván, aki szóval kiegészítse az adatokat. íme, néhány példa. Hektáronként 18 mázsa búzát terveztek, de 21 mázsát értek el a szövetkezetesek, rozsból pedig 18 mázsa helyett 21 mázsát. Annyi takarmányt termeltek, hogy bőven futja az újig. Különösen nagy mestereknek bizonyultak a vágómarhák hizlalásánál, mert amint az írás mutatja, 300 százalékra teljesítették a tervet. Amellett nem akármilyen húst adtak el, mind elsőosztályú volt. Ez pedig nagy szó. Ocsoval Pál, a szövetkezet sudártermetű elnöke meg is jegyzi: — Nem mindegy az, hogy mit kapunk a húsért. Mindig jobb jó minőségű húst beadni, Ml gondoltunk erre és 6—7 korona helyett 10—12 koronát kaptunk a marhahús kilogrammjáért — magyarázza. Amint mondja, a hús átvételi érával meg vannak elégedve. Igazságos dolog az, hogy a Jó minőségért többet fizet az állam. Erre kellene másutt is törekedni, akkor a földművesek megtalálnák a számításukat — v#li. Ámde ehhez jó takarmányalap is kell, azután a takarmánnyal csínján kell bánni, nem szabad pazarolni, mert a rossz gazdálkodás mellett a sok is hamar elfogy, dk pontosan adagolják a takarmányt és igyeke/- ' változatossá tenni a napi adagol: i így az jobban ízlik az állatoknak, s gyorsabban gömbölyödik az oldaluk, szélesedik a hátuk. A felsőpokorágyiak a szarvtsmarhatenyésztésen kívül 4 baromfi- és juhtenyésztésre is nagy gondot fordítanak, Házas János zootechnikus szintén bekapcsolódik a beszélgetésbe és szívesen elbüszkélkedik, hogy a merinófajtájú juhaikról darabonként 4,20 kg I. osztályú gyapjút nyírtak és az „A"tenyésztésben levő tyúkjaik évi tojáshozama meghaladja a 130 tojást tyúkonként. Mi Vei fajtenyésztésről van szó, 1,50 koronát kap a szövetkezet a tojásért. Az állattenyésztés gazdag jövedelmi forrást jelent a szövetkezet számára. Tavaly a i összbevétel 65 százaléka ebből a forrásból folyt be a szövetkezet pénztárába. Mindazt azért érték el, mert minden évben megfelelő takarmányalapot biztosítanak az állatállomány számára. NAGY MEGNYUGVÁST Jelent olyan számok között böngészni, amelyek egy munkasikertől gazdag évet tárnak elénk, megmutatják, hogy a tervből valóság lett. Egy munkaegységre 20 koronát, 2,30 kg búzát. 0.90 kg árpát, 0,80 kg zabot, 4 kg szénát, 1 kg szalmát és 0,50 kg kukoricát terveztek. A terv nem maradt csupán a papíron, mert a szövetkezet a 10 korona előlegen kívül 10 korona részesedést is fizetett, s ezenkívül a természetbeni járandóságot a szövetkezet tagjai már régen hazaszekerezték. Most ennél is .tovább mennek, -s ez évre már 22 koronát terveztek egy-egy munkaegységre a természetbeni járandóságon kívül. Nincs is panasz a jövedelemre. Hlásnik Sándor például 1033 munkaegységet dolgozott le a feleségével, Lackó Pál 1020-at a fiával. Másoknak is jutott bőven a munkaegységekből. Alig akad szövetkezeti tag, aki ne dolgozott volna le legalább 400—500 munkaegységet. Pedig ez nagy szó, ahol a tagok átlagos életkora 50—55 év. El is gondolkoztak, amikor az új mintaalapszabályzatról vitáztak. — Már a 15 esztendős fiatalok előtt is kinyílik a szövetkezet kapuja, De nagyon kellenének — sóhajtottak fel többen. A vita közben ki tudja hányadszor ötlött fel a gondolat, vissza kellene szerezni azt a néhány fiatalt, akik eltávoztak a faluból és most szétszórva dolgoznak az országban. Meg kell nyerni őket. Hisz egyik-másik már foglalkozik a visszatérés gondolatával. Hírül vették, hogy már barátságosabbá vált a hazai rög. Sokkal bőkezűbb, mint valaha volt. Igen, ez kellene, mert a szövetkezet tovább akarja bővíteni az állatállományt még jövedelmezőbbé akarja tenni a határt. Fiatal erő kell ide, amely párosul az öregek tapasztalataival. Ez most a legfőbb kérdés Felsőpokorágyon. Tovább kell fejleszteni a szövetkezetet, több és főként fiatalabb gazdája legyen a jónak, amit az idősebbek megteremtettek. A jó szövetkezeten kívül még kultúrotthont is épített a közös akarat. A RIMASZOMBATI autóbuszra várunk. Valahonnan előkerül néhány gyermek. Kettő-négyévesek lehetnek. Mintha arra figyelmeztetnének: — Ne siessék el a dolgot. Ha az iskola számára nincs is még elég gyermek, de ml már itt vagyunk, Csak várjanak néhány évig, lesz a tantermekben ricsaj, csak meg ne únják. Ezek az apróságok kétségkívül azt bizonyítják, hogy a faluban már töredezik az egyke fagyós kérge. A jövőben való hit törte meg. Azonban az apróságokból nagyon soká lesznek szövetkezeti tagok. Mégis csak haza kellene találni az eltávozottaknak. Ha nincsenek is sokan, a mezőgazdasági termelés egyre fokozódó gépesítése mellett a bőség kertjére változtathatják a szövetkezetet. A jó alap már megvan erre. MIKLYA JÁNOS RÓMAI TÖRTÉNETEK Eddis két szélesvásznú f i'

met láthatiu/lk Bratisíavában, de egyiknél ser> éreztük olyan hatásosnak ezt az ú) gyártási módszert, mint a Római történetek című új olasz filmnél. Miért* A Római történetekben G. Franciollni, a

z olasz újrealtsta filmek egyik mestere tökéletesen kihasználta a széles vászon nyújtotta lehatőségeket és ragyogóan színezett, éles, szinte plasztikus képekben tárta fel a,néző előtt az örök Róma szépségeit, a Szent Péter-templomot, a Colosseumot stb., és betetőzésül a helikopterrel tett Róma feletti kirándulással válóban csodálatosan szép látképet nyújt a városról. Maga a film az újrealista irányzat többi filmjeihez — Róma 11 órákor, a Kerékpártolvaj, — híven, egyszerű emberek mindennapi élet sorsát ecseteli. Ebben az isetben azonban az életnek nem a tragikus, vigasztalan oldalát látjuk, mint az ümberto B-ben és másutt. Most vígjátékkal kísérleteztek és kitűnt. hogy itt is egészen újszerűt lehet alkotni az új realizmus alapelvei•lek felhasználásánál. A film az egy évvel ezelőtt bemutatott Papa. mama ő meg én, majd folytatást, a Papá, mama, feleségem és én című vígjátékokhoz hasonló jellegű abban a tekintetben, hogy szépítés -lélkiil a való életet mutatja minden gondjával és örömével és művészi meggyőző erővel tart tükröt az emberek elé. Négy római fiatalember könnyű megélhetés és pénzszerzé

t itáni vágyában egy'k viszontagságból a másikba kerül. A mulatságos kalandok sorozatában, melyeket a kiváló rendező sziporkázó ötletei tarkítanak — a film elvezet ben nünket az olasz kisember vilánába, az utcai piacok vidám forgatagába, kiskocsmába, borbélyüzletbe, strandfürdőbe, a Villa Borghese parkjába Stb. A fiatal emberek szélhámos csalási kísérleteik során természetesen nem egyszer a rendörséggel is összeütközésbe kerülnek, majd sze^ rencsésen kiszabadul nak. és ráeszmélnek arra, hogy ez az út elkerülhetetlenül « börtönbe vezit. Lemondanak tehát a könnyű meggazdagodás reményéről és dolgozni kezdenek A vidám jelenetek mögött komoly alaphangként minduntalan előbukkan az a szomorú tény, hogy ezek a fiatalok a kapitalista nagyvárosban léptennyomon látják, hogy csak csalással és. szélhámoskodással lehet meggazdagodni, míg tisztességes munkával csupán tengődhetnek. A főszereplők Victorio de Siccával az élen tehetségük színe-javát adják és természetet vidámsággal mókázzák vég'

g a filmet. Valószínűleg a Római történetek sem jelenti az utolsó szót ebben az állandóan fej-] lödő munkában, a filmA kedvelők hatalmas családia örömmel várhatja a kísérletek folyta-' tását, amelyek a haladó filmmlivészet továbbfejlődését szolgálják. BREUER ICA A Csemadok kassai szervezetének taggyűlése Az idei évzáró gyűlés jól volt előkészítve. Mózes Sándor elnöki beszámolója eredményes munkáról tanúskodott. A kassai szervezet színjátszáson, műsoros estek, esztrádműsorok rendezésén kívül más, igényesebb kultur ágakba n is tevékeny volt. A színjátszó csoport nagy sikert aratott vidéki fellépésein. A kassai rendezéseken több mint 25 000 néző vett részt. • • A helyi csoport több kulturális előadást rendezett, de mégsem használta ki az összes lehetőséget, pedig a felsőbb szervek készségesen felajánlották seaitséqüket e téren ls. A beszámolót élénk vita követte. Az érdemek elismerése mellett többen rámutattak a hibákra. Mayer Frigyes hibáztatja, hogy egyes rendezvényeket Ötletszerűen tartanak, ami természetesen a színvonal rovására megy. Az új vezetőségnek kötelességévé tették, hogy a szereplők és a színjátszó csoportok a fellépésekre legalább egy hónapig készüljenek. —Ső— A Csemadok gömörhorkai csoportjáról A Csemadok gömörhorkai csoportja sajnos, eddig nem igen volt szervezője a falu művelődési életének. Értekezlet a mezőgazdasági politika kiadványairól (d—) A Szlovák Politikai Könyvkiadóvállalat meghívására kétnapos értekezleten vitatták meg a résztvevők a mezőgazdasági politika kérdéseiről megjelent eredeti müveket, továbbá a mezőgazdasági ökonómia számos kérdését. A szerzők, Dr. Fiiéra, dr. Tomčány, Falťan és Inovecký műveiről Hutník elvtárs adott átfogó elemzést. Az értekezlet, annak ellenére, hogy élénk és tudományos vita keletkezett rajta gazdasági életünk több problémájáról, nem töltötte be teljesen a hozzáfűzött reményeket, mivel a gyakorlati életből, a termelésből való részvevők alig jelentek meg a konferencián. így aztán a gyakorlat nem hallatta a szavát, nem mondották meg, mennyire segítenek a müvek a mezőgazdaság dolgozóinak, pártmunkásoknak, agitátoroknak stb. A meghívottak között ott lehettek volna a kerületi nemzeti bizottságok dolgozói is, akik a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkoznak, és a többi mezőgazdasági szakember. ..•-.•.•••••-•é, I Egy prágai reggel Azt hittem felhő szakad s tövestől fákat csavar valami nafly bolond vihar. Kinéztem az ablakon s szemembe folyt a kép: a sok villamoson csak munkába sietett a nép. — Az én népem ... s a drága kép rózsaszínű békét hintett a szívembe szét. Kert lettem virágos s e világos reggelben szerettem volna szétszórni magam, hogy a kőkockák szépek legyenek, lágyak s sziromra lépjenek a lábak. Mojzes Ilona A legkisebb nehézségek láttán vlsszakozót fújták sok esetben maguk a vezetőségi tagok is. Pedig a fiatalságot nevelni kell. S ezt a fiatalok szívesen vennék, eljárnának a kultúrházba, mert hiszen a piszkos, füstöl kocsmahelyiségben üldögélni vagy kártyázni nem kellemesebb, mint jó színdarabokat betanulni. Voltak már sikeres előadások Horkán, Legutóbb a Kőszívű ember fiaival aratott sikert a színjátszó csoport. Azóta elég sok idő telt ©1. A hosszas hallgatás után a múlt év őszén Prihradszky elvtársnő egyéni kezdeményezésére hozzáfogtak Igényes darabok kiválasztásához és betanítáaához. Sikerült egy lelkes, egymást támogató csoportot megszervezni s így a közelmúltban a gömörhorkai kultúrházban bemutatták Schiller Ármány és szerelem című nagysikerű darabját. A terem zsúfolásig megtelt. A játék oly er£>vel hatott, hogy még »a keményszlvüeknek is könnyeket csalt a szemébe. Nem volt tehát hiábavaló a csoport munkája. A darab megnyerte a közönség tetszését, kétszer kellett előadni. A bemutató után valósággal ostrom alá vették a csoportot a vidék kultúrházzal rendelkező községei. Ogyhogy azóta már Gicen, Gömörön, Pelsőcön, Rozsnyón, Kuntapolcán és Tornaiján adták elő körülbelül 3000 ember jelenlétében. P. L. Gömörhorka, KULTURÁLIS HÍREK A Volk und Welt berlini könyvkiadó Tanz an der Waag cimmel kiadta Josef Sekera cseh író Az agyagfalu gyermekei című repényét. Megjelent Vercors Coléres (Harag) clmü regínye, melyben a humanista utópia formájával oldja meg az emberi létnek és az emberiesség lényegének kérdetét, Ottó Premlnger, osztrák rendező filmet készít Hollywoodban Mahatma Gandhi életéről és Shaw, Szent Johanna című drámájából. OJ SZÖ 1957. február 9.