Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-07 / 38. szám, csütörtök

A Gumon-gyár újítói Ä brátišíavai Gumon-gyárban az újítómozgalom az utóbbi időben na­gyot fejlődött. Ez idő szerint 60 aktív újítót tartanak nyilván. Ez a szám állandóan növekszik. Az üzem újítói arra törekednek, hogy gyártmányaik minősége megjavuljon, hogy növeked­jék a munka termelékenysége és köny­Michal Vavro, marós nyebb legyen a munka. Az újítómoz­galomért Árpás András elvtárs felel. Funkcióját jól látja el, amiről az ed­dig elért eredmények is tanúskodnak. Üzemen belüli versenyt szerveztek az újítómozgalom kibővítésére és ezt a versenyt minden félévben értékelik. zói, s ebből 47-et elfogadtak és 36-ot már alkalmaznak is. öt újítójavaslatot más üzemek is felhasználtak. A be­nyújtott újítójavaslatok 216 ezer ko­rona évi megtakarítást eredményeznek. Jutalmak címén eddig 15 843 koronát fizettek ki. Az alábbiakban a Gumon-gyár négy kiváló újítóját mutatjuk be. ĽUDOVÍT HAVIÄR mérnök, az üzem főtechnológusa, a legjobb újítók közé tartozik. Az ő újításaival takarított meg a legtöbbet az üzem. A műanya­gok gyártására benyújtott és alkalma­zott újítása lehetővé teszi a forró égövi országokba szállított árúfajták tartósabbá tételét. A minőség megja­vításán kívül újítási javaslata többszázezer koronát takarít meg a vállalatnak. MICHAL VAVRO marós a sajtolás­nál keletkező - egyenetlenségeket kü­szöbölte ki újításával. A minőség meg­javításán kívül az újítás másik hatal­mas előnye, hogy hétszeresére növeli a munka termelékenységét. Meg kell említeni még azt a javaslatát is, ame­lyet Radič elvtárssal váltott valóra. Az új módszer szerint a préselt alkat­részek esztergályozását módosították, így sok munkát takarítottak meg és lerövidítették a gyártási folyamatot. JOZEF KRAJČOVIC az üzem több­szörös-újítója. a munkaérdemrend vi­selője. Az ő neve Sloboda és Bikov gyorsesztergályozó módszereinek al­kalmazásával kapcsolatban ismeretes. Saját maga egy olyan esztergakést szerkesztett, amellyel a fémmegmun­raulikus gépek magasnyomású vezeté­keiben az üzemzavarokat. Ez az újítá­sa évi hatezer korona megtakarítást jelent és emellett növeli a munkater­melékenvséget is. HORVÁTH LAJOS az üzem egyik karbantartója. Több újítását vezetiék be a múlt évben a termelésben. Űjítá­Jozef Krajčovič, A Munka-érdemrend viselője sai főleg a sajtolással készített termé­kek formákból való kivételére irányul­nak. A módszer alkalmazásával teljesen kiküszöbölték a selejtképződést és megnövekedett a munka termelékeny­sége. A megtakarítás négyezer koronát Földéhség Tamás falván Tamásfalva úgy tapad oda Rima­szombathoz, mint egy gyérmek az édesanyja szoknyájához. Nem cso­da, hogy a tamásfalvai szövetkeze­tesek is a város felé néznek. JQ fogyasztó a város népe, csak az a fontos, minél több legyen a piacra kerülő mezőgazdasági termék. Ezzel nem is volna baj Tamásfal­ván. mert míg tavalyelőtt csupán 46 kilogramm sertéshúst termeltek kí a szövetkezet egy-egy hektárán, tavaly már 78 kilogrammra emel­kedett a disznóhús termelése hek­táronként. A kertészet pedig 180 000 korona helyett 201 000 ko­rona értékű különféle zöldséget szállított a városnak. Ugyancsak 80 mázsa sertéshúst és több ezer li­ter tejet terven felül adott a szö­vetkezet közellátásunk számára. A termeléssel nő a munkaegység értéke is. Tavaly 12 koronát fizetett a szövetkezet munkaegységenként és ez év végén ráadásul még 5 ko­ronát mint részesedést, amely több. is lehetett volna, de istálló építésé­re ment a pénz nagy része. Ezt senki sem sajnálja, mert jő helyre ment. Más baj van Tamásfalván, ha ugyan bajnak lehet nevezni azt, hogy a tagság kissé földéhes. Ez egy új fajtája a földéhségnek — szövetkezeti földéhségről van szó. Másmilyen éhségről nem is lehet beszélni, mert hiszen ottlétünk ide­jén a tagságnak legalább a fele disznóöléssel volt elfoglalva. Még a víg kedélyű Andris Lajos, a szö­vetkezet könyvelője is disznótorba készülődött, amikor betoppantunk a szövetkezet irodájába. — Hogyan is áll a dolog azzal a földdel? — marasztaljuk kérdé­sünkkel. — Régi dolog ez, kérem, nincsen olyan gyűlésünk, amelyen a tagság ne említené. Ugyanis a földek tago­sítása során a tagok által a szövet­kezetbe adott földből mintegy öt­ven hektár az állami birtokhoz ke­rült. — Kaptak helyette másikat? — Kaptunk, de nekünk még az is kellene a meglevő 376 hektárhoz, amelyből csak 161 hektár a szán­tóföld. — ÉS hogyan áH a dolog? — faggatjuk tovább. — Nehezen jutunk dűlőre vele, de reméljük, hogy hamarosan meg­gyarapodunk — feleli a könyvelő, majd elgondolkozik. Talán már azt számítja, mi mindent termelne a szövetkezet az új földön. * * * Már a Rima partján tapossuk a gyenge napfénytől elnyálkásodott havat, hogy néhány perc múlva egy újabb földéhes emberrel be­szélgethessünk. Pavella András, a szövetkezet kertésze a kis üvegházban szösz­mötől. A saláta, retek és egyéb korai zöldségfélék zsenge palán­táival van elfoglalva. Látni, hogy jól felkészültek a tavaszra. Palánta lesz bőven. Beszélgetés közben a kertészet méreteiről is szó esik. — Ki kellene bővíteni a kerté­szetet — mondja. Nincs nagy igénye, csak mintegy 2 hektár földet akar a meglévő 5 hektárhoz. Másfél hektárnyi terü­letre már kapott ígéretet. A szö­vetkezet tagsága tudja, hogy a kertészet jó kezekben van, hadd legyen tehát nagyobb a kertész birodalma. Beszélgettünk még több tamás­falvi szövetkezeti taggal, s mind­egyik sok szeretettel beszélt a szövetkezetről. — Jó a szövetkezet, csak több földünk lenne ... Tamásfalván elég a dolgos kéz, nagyobb darab földet ís meg tud­nának művelni. De nem ez az egyetlen probléma. Ha még többet akarnak elérni, arra is kell gondol­niok, hogy feltöltsék a fejőstehe­nek állományát. A 370 hektárra kevés a 36 fejőstehén, még leg­alább a felével többnek kell lennie. Ügy lesz majd rendben a dolog, ha az egyik kérdés miatt nem feled­keznek meg a másikról, amely szin­tén több mezőgazdasági terméket és több pénzt jelent. MIKLYA JÁNOS U Ľudovít Haviar mérnök Horváth Lajos karbantartó Az értékéléskor jutalomban részesítik a legjobb újítókat. Az év eleje óta az üzem újítói 17 újítójavaslatot nyújtottak be. Ezen­kívül két találmányt jelentettek be az állami szabadalmi hivatalnál. Tavaly 72 újítást nyújtottak be az üzem dolgo­kálás idejét 50 százalékkal csökken­tette. Módszere a munkatermelékeny­ség növelésén kívül anyagmegtakarítást is jelent. Az új módszerrel keresete 10 százalékkai növekedett. Legújabb újítása egy hidraulikus szűrőberende­zés, amellyel megakadályozza a hid­tett ki. Horváth elvtárs újításaiért 998 korona jutalmat kapott. A bratislavai Gumon-gyár dolgozói mozgalmának eddigi eredményei arra késztetik a többi dolgozókat, hogy kövessék példájukat Sluka J. Növeljük a lóhere vetésterületét A tornaujfalusi szövetkezet vezető- 1 ami aztán meg is hozta az eredményt, sége már az évi terv elkészítésénél nagy gondot fordít a vetésforgók ösz­szeállítására. A múlt év tapasztalatai arra intettek, hogy a takarmányok­kal jobban kell törődni. Tavaly 11 hektáron hagyták lóheréjüket magnak. 28 mázsa I. osztályú lóheremagjuk termett. Az ez évi terv kidolgozásánál 18 hektár helyett 37 hektár lóherét terveztek be. Strom András, Tornaújfalu Idejében teljesítik a Szovjetunió megrendeléseit A Csehszlovákia és a Szovjetunió népesek baráti és gazdasági kap­csolatait megszilárdító moszkvai dek­laráció megértésre talált a partizán­skej Augusztus 29-üzem dolgozóinak körben. „Teljes mértékben egyet­értünk ezen jelentős okmánnyal — hangsúlyozzak a CSKP KB-nak kül­dött táviratban — és ígéretet te­szünk pártnak és c. kormánynak, hogy a kétoldalú egyezményből ere­dő feladatokat példásan teljesíteni fogjuk. Azzal járulunk hozzá, hogy még nagyobb figyelmet fogunk szen­telni a Szovjetunióba küldendő ex­port-szállítmányok különlegesen jó minőségű és idejében történő tel­jesítésének. Népünk még sohasem csalódott a Szovjetunió testvérnépei­ben s ezért mindent megteszünk, hogy tettekkel támasszuk alá eltökélt­ségünket: „Örök időkre a Szovjet­unióval." Az első UKMG-3 szovjet kombájn az ostravai Sztahanov-bányában Az ostravai Sztahanov-bánya „Bu­no" tárnájában hétfőn Alois Pertille elővájár nyolctagú bdnyászkollektí­vája megkezdte a szovjet UKMG-3 kombájn kipróbálását. A géppel 120 méter hosszú és 62 cm magas ré­tegben teljesen villamosított úton fognak szenet fejteni. — A szovjet kombájn teljesen kikü­szöböli a kézimunkát és alapvetően növeli a teljesítményeket — mondta Karel Schneider mérnök, a bánya igaz­gatója. — Dolgoztunk réselőgépekkel is, de itt rosszul ment velük a mun­ka. Az UKMG-3 kombájn, mely az első ilyenfajta gép Ostraván, ezért jó segítséget jelent. Más bányákban is érvényesíthető az alacsonyabb ré­tegekben. Most csupán a Szovjet­unióval való további együttműködés­től függ — mely a napokban még jobban elmélyült —. hogy elegendő mennyiségű egyszerű de nanv telje­sítményű gépet kapjunk a szovjet elvtársaktól.' Egyre gazdagabbak a szilicei szövetkezetesek Mint ismeretes, a szilicei „Vörös Lobogó" szövetkezet egyike volt min­dig a rozsnyói járás legjobbjainak. Sőt, ha viszatekintünk az utóbbi évek eredményeire^ megállapíthatjuk, hogy 1956-ig vezetett. 1956-ban a rozsnyói EFSZ került áz élre. A Vörös Lobogó fejlődése azonban azt mutatja, hogy évről évi-e oazdagodnak. 1952-ben f% U J S Z O 1957. február 9. például 12.—, 1953-ban 15.—, 1954-ben 18.—, 1955-ben 22— és 1956-ban 23 korona 50 fillér volt a munkaegység értéke. Ez az eredmény azt bizonyít­ja, hogy a sziliceiek meggondoltan, tervszerűen haladnak előre a jólét út­ján. Amilyen mértékben nő a terme­lés, annyival több a bevétel is. Szilicén ez a gazdag jövedelem nem egyedülálló. A tagság valamennyi dol­gozója hasonló gazdag jutalomban ré­szesült. Választási előkészületek a kassai kerületben NINCSEN MESSZE AZ AZ IDÖ. amikor az ország lakossága megvá­lasztja a nemzeti bizottságok új tagjait. Dolgozóink most tudomást szereznek arról a munkáról amit a nemzeti bizottságok a legutóbbi vá­lasztások óta érdekükben végeztek. Megismerkednek azokkal a tervekkel, amelyek a jövőben népünk javát szolgálják, s az ország további fej­lődését biztosítják. Azokon a helyeken, ahol az agi­tációs központok állandóan működ­tek, ennek az agitációs tevékenység­nek megvan minden feltétele. Csak a működésüket kell a választás előtti kampányra, a választókkal való gya­kori találkozásra irányítani* mint ahogy azt Pelsőcön, Dobsinán, Cset­neken és több községben csinálják a kassai területben. Több helyen azonban elhanyagolták az agitációs központok tevékenysé­gét. Most ezek felújítására van szükség. A múltban lefolytatott vá­lasztások tapasztalatai nyomán most gyors ütemben fognak hozzá az agitációs központok megnyitásához. A rozsnyói járásban már 20 helyen kezdték el működésüket, s további központok létesítése van folyamat­ban. . JÖ MUNKÁT CSAK ÜGY VÉGEZ­HETNEK az agitációs központok, ha tervszerűen dolgoznak, mint aho­gyan azt Čierna Lehotán csinálják. A központot Juraj Mezovský szövet­kezeti tag vezeti. Munkaprogramju­kat gondosan állították össze, a be­szélgetéseken és gyűléseken kívül nem feledkeznek meg a szórakozá­sokról, a kultúrműsorokról. Minden rendezvény előkészítésiért a falu valamelyik dolgozója felelős. Az argumentációs bizottság gondosko­dik arról, hogy az agitátorok megfe­lelő és meggyőző érvelési anyaggal rendelkezzenek. Ezekkel érvekkel bizonyítják be, hogy a három év előtti ígéretek nem maradtak csu­pán ígéretek. Számokat és tényeket sorolnak fel a választóknak, mit végzett a három év alatt a helyi nemzeti bizottság annak érdekében, hogy szebb és jobb legyen a falu élete. Van miről beszélni, sok minden történt ez alatt a három év alatt a kassai kerületben. A viilanyáram­szolgálatásban nincsen már fennaka­dás. Az első köztársaság idején s az ún. szlovák állam éveiben a kerület­nek 169 falujában volt villany. A felszabadulás óta 197 községet kap­csoltak be az áramszo4gáltatás há­lózatába. Még mindig van azonban 91 község a kerületben, ahol nincsen villanyvilágítás. Második ötéves ter­vünk végéig ezeket a falvakat is villamosítják. SZÉP EREDMÉNYEKET ÉRTEK EL a kerületben az építkezési anyagok termelésében. Három és félszer any­nyi téglát, s csaknem háromszor annyi meszet termeltek, mint 1949­ben. A helyi ipar vállalatainak össz­termelése évről ércre nagyobb, ami az építkezések gyorsabb ütemű fejlő­dését teszi lehetővé. A háború ide­jén megrongált épületek helyén 505 új családi ház épült, számtalan há­zat kijavítottak, új lakótelepek épül­tek. A közlekedésben főleg a vagonok ki- és berakásának megkönnyítése, valamint az autóbuszforgalom fej­lesztése volt tervben. A Žilina—Sp. Noví Ves közötti vasútvonal-szaka­szon a villamosít - meggyorsította a forgalmat. Ez 71 és félezer tonna szén és 8 millió Kčs évi üzemköltség megtakarítását teszi lehetővé. Az timúit három évben 40 új autóbuszvonalon indult meg a for­galom, összesen 1174 km útvonalon. Eredményes az a munka, amit a kerület nemzeti bizottságai a mező­aazdasáa fejlődésében elérték. Mint­egy 15 százalékkal emelkedett a ter­melés értéke a három év alatt. Hét és félezerrel szaporodott a szarvas­marhaállomány, 68 ezerrel a serté­sek száma, 14 ezerrel több a juh, 120 ezerrel több a b a romfi. Nagyobbak a heiktárhozamok, 50 százalékkal 'öbbet termelnek cukorrépából é", lenből. A mezőgazdaság fejődését nagy­ban elősegítették a gép- és traktor­állomások. A brigádközpontok száma a legutóbbi választások óta 24-ről 110-re emelkedett. A szövetkezeti gazdálkodás fejlő­désével párhuzamosan e-lelkedik a munkaegységek értéke. Kežmarokon két évvel ezelőtt 54 koronát kaptak a tagok, tavaly már 42 koronát ke­restek munkaegységenként. Ugyan­ilyen arányban emelkedik évről évre a tagság jövedelme Szilicén, Králo­vecen, s a kerület számos szövet­kezetében. A szövetikezieti tagoknak a múlt évben 68,2 százalékkal fi­zettek ki többet, mint három év előtt. Az egy főre eső jövedelem ez alatt az idő alatt 76,9 százalékkal lett nagyobb. A közös gazd i kodás építkezési tervét a kerületben jóval túlszárnyalták. A tervezett 286 gaz­dasági épület helyett 369 épült fel. A tervbe vett akciók közül a Mil­hosť melletti Hernád folyó védőgát felépítése előre nem látott akadá­lyok miatt nem valósulhatott meg. Á szepsi járásban a Kanyantá-patak menti meliorációs munkálatok, a ki­rályhelmeci • járásban a szomotorl csatorna szabályozása és a pelsőci fennsík vízellátása munkálatainak tervei már elkészültek, s az építke­zések részben megkezdődtek. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK FELSO­ROLÁSA MELLETT nem kell elhall­gatni a népszerűtlennek látszó kér­dések megvitatását. Mert vannak hi­bák, amelyek a városok és falvak anyagi és kulturális élete fejlődésé­nek útjában állanak. Beszélni kell ezekről, hogy tovább erősödjék a nemzeti bizottság és a lakosság kö­zötti kapcsolat A lakosság bíráló szava, az ész-evételek és javaslatok figyelembe vétele és azok felhasz­nálása mélyíti el ezt a kapcsolatot, ami egyszjrsmind u'.at mu at a nem­zeti bizottságok további munkájá­hoz. (Levelezőnktől)

Next

/
Oldalképek
Tartalom