Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-03 / 34. szám, vasárnap

TRAKTOROSOK, ÚJÍTÓK Nehezen értette meg Cseng a telefon. A traktorállomás diszpécsere felemeli a kagylót. A vonal túlsó végén a gömörhorkai brigád vezietője tárcsázta a számot. A diszpécser meghökken mert úgy véli, valami rendellenesség tőrtént a brigádban. Visszakérdez A túloldal nem változtat álláspont j'án, t még hangosabban mondja: — Huszonkét hektáron végeztük ti ma a tarlóhántást... A diszpécser még mindig nem akar hinni a fülének. Megnézegeti a kagylót, t ahogy ilyenkor a telefonáló ember cselekszik, visszakérdez, majd belefúj a kagylóba, végül megrázza f csakhogy a földhöz nem vágja. — Huszonkét hektár!? — Lehetetten. Egy traktorral egy nap alatt ilyen teljesítményt még nem értetek el... Érthetőbben beszélj! Talán 12 hektár ... A brigádvezető már olyan hangosan kiabál, hogy azok is, akik a diszpécser szobájában ülnek, szóról szóra értik, miről folyik a beszélgetés, azonban a diszpécser még mindig kételkedik... Ez a telefonbeszélgetés még a nyáron, az aratás alatt folyt le a nevezett brigádvezető és a traktorállomás diszpécsere között. S hogy miért nem akart hinni a diszpécser a brigádvezetőnek eláruljuk: egy újítást vezettek be, a brigádban, s meglepetésnek szánva, nem szóltak arról senkinek sem, hogy formáltak át egy tárcsát úgy, hogy azzal többet tudjanak szántani és jobb munkát tudjanak végezni. A diszpécser talán még ma is kételkedne, ha a brigádotok nem árulják el a „titkot", s nem magyarázzák mec, milyen előnyt jelent 'az ő gépük a tarlóhántásban. De mivel a gömörhorkai traktorosok •tem csupán magukra gondoltak, hatem az egész traktorállomásra, ternészetesen elmondták, hogyan készítették el a gépet, s nem telt bele 'losszú idő, csaknem minden brigád i szobánforg' tárcsákkal végezte a tarlóhántást a múlt nyáron... s A két Újító Csöndes a határ, alszik a természet. A traktorok dohogása sem hallatszik a határból, csak olykor-olykor, ha trágyát visznek pótkocsikkal a földekre. Annál nagyobb a zaj, a kalapácsütések, fú rógépek, köszörűk, csiszólók zaja most a tornaijai traktorállomáson. Ha bemégy a javítóműhelybe, első pillanatban az a benyomásod, mintha ócskavasgyűjtőtelepen lennél. A hatalmas acélparipákat, a DT-54-es lánctalpasokat lekopasztották megfosztották alkatrészeiktől. Csupán az erős vasvázak hevernek sorjábm egymás mellett. Az alkatrészek, a dugattyúk, a főtengely olajban fürödnek, hogy azután . újra „felfrissülten" elfoglalják helyüket és egész éven át jó sz lgálatot tegyenek a szövetkezeteknek. Itt, e műhelyben szorgoskodik a két újító. Kulik Árpád és Piszony László. Kézszorítás, rövid ismerkedés s megered a beszélgetés. — Mi a különbség .a szovjet társsa és az önök újításai között? — kérdem. — Elsősorban is nagy előnye újításunknak — mondja büszkén Kuik Árpád —, hogy sokkal szélesebJen végzi a szántást. A gyárban készült tárcsa 3 méter széles. Mi több nint 5 méterrel szélesítettük. — És nem túl nagy így a traktor negterhelése ? — Bírja a DT-54-es. Áldott jó raktorok ezek. No, meg az újításnak gen nagy előnye, hogy szántás közjen a tárcsa, mivel első és hátsó 'észé is négy részből áll, könnyen dómul a talaj egyenetlenségeihez, tem úgy, mint az eredeti, a három |fc»rer szélességű merev szerkezet, jÜvellyel különösen a dimbes-domKulík Arpád bos fekvésű földeken volt sok baj. Piszony Lá'zló, ez a mosolygó arcú, szőke fiú bizonygat, ö dolgozott a géppel, ő ismeri a legjobban. Azon a napon is, amikor az említett telefonbeszélgetés elhangzott, ö ssánott vele. Egy műszak alatt 22 hektáron végezte el a tarlóhántást, 95 liter hajtóanyag felhasználásával. (Egy hektár felszántásához a norma szerint 15 liter hajtóanyagra van szükség). Eszerint nemcsak a teljesítmény nagyobb, hanem olcsóbb a sz'ntás is. No, meg fizetéskor Piszony Lászlónak is vastagabb ezáltal a borítékja. Ogy kétezerig keres havonta. — Hát még a szövetkezetesek milyen elégedettek! — mor: '.ja Piszony László.» — Olyan munkát végez ez a gép ej olyan a tarlóhántás után a föld, hogy rögtön vetni lehetne belé. Sikerül-e vagy sem ? Azt is megtudom, hogy azért elégedettek a szövetkezetesek, mert a tárcsa minden tenyérnyi darabon megfordítja a talajt; még akkor is, ha már kissé kiszáradt a föld. Ez az agregátnak is nevezhető tárcsa első része egy „V" betű alakban álló vázra szerelt tárcsákból áll, amelyek rézsútosan szelik a talajt. A hátsó része ugyanígy van megszerkesztve, csupán fordított „V" alakban. így azután, ha az első tárcsák ki is hagynak egy vékony földsávot, a hátsók azt is lefordítják. Megbecsülést érdemelnek ezek az újítók és több segítséget a technikusoktól és a mérnököktől. Több támogatást várnak már csak azért is, mert most újabb újításon dolgoznak. A DT-54-es lánctalpas traktorok tengelykapcsolóit ésszerűsítik. Azt hogy a fordulókban — mivel a lánctalpas traktoroknál az egyik oldalláncot fékezni kell — ne erőltessék túlságosan a tengelykapcsolót ... Mennyi terv, mennyi okos ötlet születik itt a traktorosok között. És az az örvendetes, hogy mindez nem öncélú cselekedet, hanem a jobb munka megvalósítására irányuló szorgalom, türelmes számolgatás, latolgatás, vajon sikerül-e, vagy sem. Kívánom ezeknek az újítóknak, hogy következő újításaikról a jövőben bővebben is beszámolhassak... Asztalukon a versenyzászló Koreny János a javítócsoport vezetője.. Sok kiváló siker fűződik már e csoport nevéhez. Most ezen a télen nyerték el a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség versenyzászliyát a gépek határidő előtti javításáért. Beszédbe elegyedünk Koreny Jánossal. Szikár termetű, kedves, barátságos fiatalember. Olyan szeretettel beszél ezekről az előttünk heverő alkatrészekről, mintha a legkedvesebb számára ez volna a világon: a javítóműhely zaja a gépek duruzsolása. De hát így jó, hiszen az embernek még a legnehezebb munka is könnyű akkor, ha szereti szakmáját, kedvvel, hozzáértéssel végzi munkáját. Ilyen ő is. Azt szokták mondani az efféle szakemberekre, hogy „vérében" van már minden mozdulat, minden fogás, egyszóval mestere szakmájának. Vele egy csoportban dolgozik Tuba Sándor, egyik legszorgalmasabb embere a traktorállomásnak. S hogy ez így van, tetteivel bizonyíthatjuk, szavaival igazolhatjuk. — Én azt mondom, elvtárs, a traktorosnak mindig tudnia kell, hogy mikor sürgős a munka a határban. És aszerint is kell cselekednie. Nyáron nem azt kell nézni, hány órát dolgozik az ember, hanem úgy kell beosztani a napot, ahogyan a szövetkezeti munkák sürgőssége megkívánja. Ha nekem azt mondják: — Sándor, holnapután vetünk, boronálni kell — akkor reggel négykor kimegyek a földre s addig Piszony László akarják elérni, Üj csehszlovák ultrarövid vevő Tuba Sándor csörömpölnek a láncok a traktoromon, amíg el nem végeztem a munkát. „A traktoromon... az én gépimen ..." Mindig így beszél a gépéről, Amint mondják, szinte együtt érez vele, s bizony olykor, ha két műszakra állítják be a gépet, úgy beszél róla, mintha a traktor is húsból, vérből való anyag lenne. Az is érez,' pihenni kell annak is — mondogatja ilyenkor. Az igaz, a gépnek is kell a pihenés, csakhogy a két műszakra is szükség van nyáron, az aratáskor, amikor pereg a szem, sürgős a munka, a tarlóhántás is. Ilyenkor inkább vállalja a megerőltetőbb munkát is, de traktorát nem igen adja másnak, még ha jól ismeri is az illetőt, nem bízza más kézre. — Nagyon ismerem ezt a gépet — mutat az előttünk levő szétszedett darabokra. — Három éve ülök rajta. Tudom már a bugásáról, ha valami nincs rendben. Olyan a traktoros is, elvtárs, mint egy beteg kezelőorvosa, aki tudja, mit kíván a beteg ... Ihgen ember ő. Szorgalmas, dolgos, becsületes. A jól végzett munka után mindig örömmel tér haza, a meghitt családi körbe, feleségéhez, két gyermekéhez. Boldog, mert a kis család nem nélkülöz. Havonta megkeres 2500 koronát, a sok munka idején még háromezret is.' JÓI esik az embernek mindezt leírni, különösen, ha néhány év távlatából vizsgálgatja a traktorállomás útját, fejlődését és ami a legörvendetesebb, az emberek gondolkodásában végbement nagy változásról adhat számot. Mert igen nagy ám a különbség az öt év előtti és a mostani traktoros között. És ezt ugyancsak Tuba Sándor szavaival tudom a legjobban bizonyítani, amikor arra a kérdésemre, hogy elégedettek-e a szövetkezetesek a traktorosok

f munkájával, ezt felelte: — A szövetkezeti tagok? Nemcsak ők, de még az egyénileg dolgozó parasztok is, akik bizony néhány évvel ezelőtt még halálos ellenségei voltak a gépnek, a traktornak ... Keveslik a nagyot Járjuk, tovább nézegetjük a műhelyeket. Nagyon kiépült már ez a traktorállomás. Ezt a fejlődést 'nem a mindennap itt dolgozók tudják lemérni, hanem az, aki évekkel ezelőtt járt itt. Fél évtizede lehet annak, amikor utoljára jártam e traktorállomáson. Akkor csak néhány műhely, egy-két épület állott itt.. Most pedig egy kisebb gyárhoz is hasonlítható „nagy" szerelőműhelyek fogadják a látogatót. Azért idézőjelben a nagy szócska, mert ezzel sem a javítómunkások, sem a traktorosok nem értenek egyet. Azért nem, mert számukra mindez kevés. Kevés, mert öt év alatt jóval több lett ám a traktor, a vet'ógépkombájn, * az aratógép. A javításhoz pedig hely kell, olyan, hogy minden csoport nyugodtan dolgozhasson. Csakhogy máról holnapra nincs módunkban a legmodernebb javítóműhelyeket felépíteni. Hiszen nemcsak Tornaiján sokszorozódott meg a traktor, a gépek száma, hanem az ország minden trak-, torállomásán. Csallóközcsütörtökön, vagy Dunaszerdahelyen évekkel ezelőtt épp úgy kezdődött a munka a traktorállomáson, mint Tornaiján. És itt ötvenben csupán 4 lánctalpas traktor volt, most pedig 54 acélparipa várja a pillanatot, hogy a javítás után kicsalja óket a tavaszi napsugár és feldübörögve megindulhassanak a szövetkezetek széles rónáira. MÉRY FERENC Rádióiparunk dr vendetes fejlődést mutat. Bizonyítják ezt az egyre jobb, egyre tökéletesebi készülékek, amelyeket nyárainl előállítanak. Ez é\ harmadik negyedében kerül piacr. a bratislavai Xes la nemzeti vállalat gyártmánya, a Kvartetto készülék. Ezt Radko vjí elvtárs, ; vállalat főtervező je, a prágai Elek trotechnikai Kuta tóin téze t • dolgozóival karöltve tervezte. A készülék hálózati szupervevő lesz noválcsövekkel. Az új típusú csövek gyártását már megkezdték. Az új noválcsövek fokozni fogják a készülék érzékenységét, így nagyobb hangerőt lehet vele elérni. Ez lesz az első csehszlovák rádiókészülék, amelyen az ultrarövid adókat a készülékbe helyezett forgatható ferrlt-antennával venni lehet. Az ultrarövid hullámú adók műsorának vételét minden légköri zavartól mentesen lehet biztosítani. Műsoruk kiváló zeneszámokból áll és így a zenebarátok körében ezt a vevőt igen nagy örömmel fogják fogadni. A tökéletes hangvisszaadást egy 1,3 W elliptikus a 1 n í c o-hangszóró biztosítja. A készülék n e g a tj[v skáláján — amely többféle színben kerül forgalomba — két darab kettős gomb lesz. VÖRÖSMARTY GÉZA. i/OGA ' problémája K' i ne ismerné Királyhelrnecen Szóga Gyuri bácsit, az erdőőrt? Az alacsony, pirospozsgás arcú ember, ha elmaradhatatlan hátizsákjával, puskával a vállán, leghűségesebb barátjától, a kutyájától kísérve végigkopog a város utcáján, senkinek sem kerüli el figyelmét. Barátságosan köszönti mindenki, s a jó szóval sem fukarkodnak. Ő pedig szorgalmasan rója naponta az utat. Megy regényes birodalmába, az erdőbe. Az erdő magányban el-elgondolkozik, a birodalomban töltött 40 év gazdag élményeit idézgeti. Megelégedett ember volt, sohasem panaszkodott. De — ahogy minden ember életében vannak megmagyarázhatalan dolgok — ? ; ö életében is beköszöntött ez, mégpedig a múlt év augusztus 15-én, amikor megkapta az új íizetésrendezésről szóló értesítést. |ü|int akinek — a jól végzett ,

T* munka után — tiszta a lelkiismerete, úgy tanulmányozta át az iratot. Meglepetéssel és megrökönyödve böngészte ki belőle, hogy az I. fizetési osztályba osztották be 910 korona bruttó fizetéssel. A terv teljesítése után nyolc százalékos orémiufnot kap, valamint a megállapított természetbeni járandóságot. Ez a hír lesújtotta. 1956. szeptember 1én fellebbezést nyújtott be a Kassai Kerületi Erdőigazgatóság szalánci üzeméhez. 28-án megjött a válasz, mely a következőképpen szólt: „A dekrétumon tévedésből szereoel az I. fizetési osztály, a valóságban mint erdőőr a III. fizetési osztályba van beosztva, 910 korona fizetéssel." — Hát ig.n elmélkedett Szóga bácsi, csakhogy valami itt nem egyezik. Hogyan lehet az első kategóriában és a harmadikban is 910 korona? Mit volt mit tenni, áttanulmányozta az Erdészeti- és Faipari Minisztérium ide vonatkozó rendeletét, amelyből megáliaDÍtotta, hogý a felettes hivatal helytelenül járt el. Ojból fellebbezett s a beadványban hivatkozott a rendeletre, konkréten feltüntetve az egyes osztályokra meghatározott fizetéseket. A fellebbezés 1956. december 19-én ment el. Ez év január 7-én megérkezett a várt válasz, de sajnos, sok jói nem tartalmazott. 1^1 ár nem mint vizsgázott erdöőr volt feltüntetve, hanem — ami még sokkal jobban meglepte — mint a faiskola vezetője, s mint ilyennek 910 korona fizetést állapítottak meg. Most lett aztán igazán érthetetlen Szóga bácsi számára az egész ügy. A dekrétumon mint erdőőr szerepel — s ez felel meg a valóságnak — a leiraton pedig egy egészen új funkció szerepel. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy itt kizárólag arra megy minden. hogy a 910 koronás fizetés megmaradjon. Az utolsó leiratban azt Írták Szóga bácsinak Szaláncról, hogy a III. fizetési osztály a „Vilhán" erdőterületre van megállapítva. Oda azonban má>t osztottak be, így tehát ő az „Erős" erdőszakaszon Jaiskolavezetönek maradt. Ezzel még Jobban bonyolódott az ügy, úgy hogy Gyuri bácsi végül is már alig tud belőle valamit kiokoskodni, S igaza van, mert az ő ügyét egyáltalán nem intézték el világosan. Nem világos és teljesen érthetetlen, mivel ilyen kinevezésről Szóga bácsinak egyáltalán ne.n volt tuidomása. A dolgot még bonyolultabbá teszii a leiratnak az a kitétele, hogy mivel a „Vilhán" erdőszakaszt i.em vette át, beosztották az „Erős" szakaszra'— ahol eddig teljesített szolgálatot — a faiskola vezetésére. Wéleményünk az, hogy egy olyan • embert, aki 40 ven át becsülettel szolgált mint erdőőr, nem lett volila szabad ennyi kétségnek kr'tenni és ilyen érthetelenségek elé állítani. Szóga Gyuri bácsi teljesen tehetetlen ezzel az üggyel 8 nem tudja, mitévő legyen. Maga sem tudja, hogy erdőőr-e, vagy micsoda. A négy évtized becsületes munkája után az a kacskaringós ügy teljesen megviselte. Mérlegeljék az illetékesek Szóga György ügyét s legyen végre igazságos és világos döntés, hogy megmarad-e továbbra is erdőőrnek, vagy valóban a faiskola vezetésével bízzák meg a 40 éves szolgalattal rendelkező vizsgázott erdőőrt?! —ki— CSODA A CARLTON ELŐTT A belkereskedelem hírei: Új fajtájú mosógépek és vasalók a Szovjetunióból A Belkereskedelmi Minisztérium je:ntése szerint a közeljövőben új ajtajú, villanyra berendezett vasalóépeket és villamos vasalókat kapunk Szovjetunióból. Szakemberek vélelénye szerint az új szovjet készüléek kitűnőek, (k) Üj villa os varrógépek A hazai Ipar arra törekszik, hogy vásárlóközönséget a legújabb házjrtási cikkekkel is ellássa. Ezek köé tartozik az új fajtájú, kitűnő telísítményű Lada, villamos árafpmal hajtott varrógép is. A gép varr, hímez és beszeg. A gép bőrönd formában is kapható. Ara 2850 korona. Az új típusú gép a bratislavai Sedlárska utcai varrógép-szaküzletben van kiállítva, ahol az érdeklődőknek bemutatják a gép működését. Szovjet parfümök a piacon A belkereskedelem 16 fajta szovjet parfümöt és kölnivizet hoz forgalomba. A szovjet készítmények elsőrendű minőségűek. Különösen a Szovjetunióból behozott virágillatú parfümök elsörangúak. Tekintettel arra, hogy ez a cikk világhírű, a szovjet parfümök iránt náJugk is .nagy le_sz a kereslet. ÍK) F elásták esz utcát A Carltonnal „zember, Arra megy polgár, S pillája se, rebben. Alig pár nap után Betömték a vermet, S a polgár e csudán Majdnem kőv' dermedt. "É Aztán felsóhajtott: Jaj, de jó is lenne! Ha ezentúl minden sarkon, Felépülne egy-egy Carlton! Tán a gödrök betömése Így gyorsabban menne! Neumann Jánoý