Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-24 / 55. szám, vasárnap

wirirái j Néhány megjegyzés és javaslat a népművészeti vita kapcsán HA ÉN MOST negyedikes Eoyszóval: azért ismerik a „A LOSONCI CSEMADOK BE­gimnnazista lennék, és önkép- kottát is, és ha kell, meg tudnak MUTATÓ az egészséges kezde­zökör tagja a magyar tanár örökíteni egy régi népi dallamot ményezés mellett egész sor hi­meg elibém tenné Pathó, Dobos is. bára is figyelmeztet. Többek kö­ss Koczka elvtársak cikkeit. Az ezerkezű népi találékony- zött előadó (interpretáló) mű­hogy vitassuk meg a három ságot nem szabad lebecsülni, vészetünk sajnálatosan alacsony forrásmunka alapján népművé- Számolni kell vele, sót építeni színvonalára; a szavalásra és a sietünk helyzetét, akkor ugyan- kell rá! szólóéneklésre gondolok." t^ak fognám a fejein. A népművészet, mint ilyesmi, e z { í rj B többek között Dobos Mert Pathó elvtárs azt mondta a! i9 tí z esztendős. Ezért bizo- László elvtárs említett cikké­houv már javában gyűjtik .. n.v° s. h°9y vannak m é9 hiányos- ben. népi kincseket, Dobos elvtárs fgok és lesznek is. Az is teny, Mint az idézetböl látható> a z ebből lefaragott, és azt írta, hooy meg nincs elegendő szaK- előadóművészetek közé be sem hogy csak jó lenne, ha gyűj- e mbcKmk Az is való hogy a vette a é . beszélö t, (a rud o_ tenék, Koczka elvtárs meg le- ™i fiatalságnak vannak fogya- vý rozpráva e_ ra gond oi o k, bár rántott bennünket a csodálatos tekossagai, többek kozott hogy nem tudom> h a fordít4 M népi szőnyegről a meztelen va- nem ismer, a kottát. De fiatal- elc szer encsés-e), mert ilyesmi lóságba; hogy nem gvűjthetünk, sagnak mikor nem volt fogya- a Csemadok rendezvényében mert nem értünk hozzá. tekossága? Nem azért mert eb- számottevően művészi é r* ékke l Most aztán az önképzőkör- ben 8 l' endszerben él t' ^nam bíróan alig fordult elő. Most aztan az onKep/.™«i azért, mert egyszerűen fiatal ben valóban feltehetném a kér- yol t A népi beszélő a magyar szín­dést; hogyan tovább? Ha jól gond oi 0m, Koczka elv- nadon é s rádióban sem újdon­Sok vitának — ennek is — társat sem kergette édesapja a s á9- . az a legnagyobb hibája, hogy pati cs odaforrás körül: „hoqy az De cseh és szlovák polgértár­aki a cikket „elköveti", azt hiszi apňd mi ndcn ;égét. ma méq nem sainak előtt talán el sem kep­magáról, hogy mint az Isten bá- q vűjtöttél népdalt"! És mégis z? lhe t° egy olyan népi rendezr ránya megváltja a világ bűneit, népművészetünk igazszivű szó- vény, melyben ne szólalna meg mindenre fény derül mindenki- sz61ója vált b?l öi e. a nepi beszelő. A szlovák népi nek „jól beolvas" aztán az KAPCSOLATBAN még reTk öket lípen űÍv mint"a összes népmuve^s, dolgozo . e g k obb'^szlo^k Tziné^U fejére ut, es eiKiditja A nép dalai n é j e ne kesek A nekespkp t mint Pythagoras: heuréka tu- elöadásába n. m:lfla a nép m ű. ' dom mitől úszik a. vízben a be- vé 5. et e. Nem kell okveUenüI a egtzlényünk ka! dalokat zongorára átírni.és nya- közelebb kerülne cseh és szlo­Az élet nem ilyen sz.mpla i. ukat k ltekerve elkalimpalni. vä k polgártársainkéhoz, ha pél­A jóról, rosszról cs mmden ele Nagyon jól tudom, hogy a dájuk f i , i s ^ emberi gyarlóságról a világ nepdalgyüjto feladata nem ez, tetnén k megszerettetnénk, „ fennállása óta mar hajorako- 6s azt i s tudom, hogy ehhez Csemadok rendezvényében mű­szakemher sziikraoes. meois ».n< «... - • • \|R0DAL0MR0 L- KÖNWÍKRÖl^­Petrőci Bálint: íj) Lm S o y ág. Az elxrú't év a szlovákiai magyar próza mennyiségi gya­rapodását, de minőségi érését is meghozta. Az 1950—55-ös évek irdoalmi termése lírában gaz­dagabb, a múlt esztendő pedig elsősorban a próza terén hozott szüretet. L. Kiss Ibolya Tátra­alji rapszódia, Egri Viktor: Tűrj üllő c. regénye, Nagy Irén Fölszállt a köd című elbeszéléskötete, Szabó Béla Menyasszony című regénye, a Mocsár és láp helyén című köny­ve és Petrőci Bálint Piros virág címen megjelent elbeszéléskö­tete jelentik a múlt esztendők számbeli hozadékát. Ezenkívül kiadásra vár Lovicsek Béla és Mács József novellás kötete is. Prózaírásunk számbeli növe­kedése .örvendetesen magával hozza fiatal íróink erőteljes jelentkezését is. A jjiár ismert PETRŐCI BÁLINT PIROS VIRÁG f •a sában Ctupán a politikai-társán dalmi tényezők megkonstruálá­sára szorítkozzék. Az elfojtott gondolat, az utat nem talált ér­zés belülről feszít, mát hiány vágyakban keres megvalósulási lehetőséget. Ha ez nincs, a lé­tek forrong, lázong vagy fásult marad. Petrőci Báliut a Varga Mar­git tizenhét évének csak egyik oldalát világítja meg. A másik, a benső, elnagyolt, feltáratlan ma­rad. Szerintem ez hiányzik Margit írói megformálásából. Enélkül hiányos, hamis a megismert munkásfigura. Margitot, hősét az író saját gondolatához, elképze­léséhez idomítja, következés­képp csorbát szenved a cselek­••• vés logikája. Szerintem ezzel $ magyarázható az elbeszélés egy-> hangú szürke cselekményvite­le és az elnagyolt jellemfestés is. Komáromi Ressl János Henry W. Longfellow: Mllil nyíl es Nagyon jól tudom, hoqy a Hä^iľ^ľ™"'"' -'"'-«<tő feladata nem ez, Ä^™ m' 15 rr, e9 isme r" tudom, hogy ehhez Ä mányra való könyvet írtak össze sz akember szükséges, mégis Xff, ­és még fognak is írni, s a mi eszembe jutott ez a gondolat, " a tennénk a "éoi beszélőt, apró-cseprő hibáink mégis meg- er ni kor túlságosan sokat hallom wiaradtak, és meg is fognak a „szakembereket" emlegetni maradni, míg ember él a fol- T ehát a „hogyan továbbnak" d Ön. az én szűkös látókörömön be­Egy ember nem képes átlátni lül egyedül ezt tudom tanácsol­az élet minden zegét-zugát — ni: a nép kiapadhatatlan lele­még a népmüvelését sem —. ményességét figyelembe vévi, Ezért kár kinyilatkoztatást írni. adják elő a nép dalait a nép Ami szép, nemes, eredményes tehetséges művészei, az megszületett, és megszületik: Szükség van szakemberre, így a népművészet is az egyszerű Nagy szükség van. Okos gon­névtelen Jánosok leleményéből, dolat a Pedagógiai Iskolában a lelkesedéséből, áldozatkészé- népművészeti körök megszer­géböl. Ezt szeretném többek vezése, de ilyen speciális iskola között.a továbbiakban bebizonyí- megteremtése: álom. tani. ABBAN A SZERENCSÉS he­LOSONC VOLT ... Ezt ká|r to- l.vezetben vagyunk, hogy köz vább bizonyítani. Tehát folyik a társaságunkban több nép ŕ népnevelómunka, népdalgyűjtés, együtt, és mindegyik külön-kü­Már anriak idején a komáromiak ,o n. meg együtt is foglalkoztak a Kékduná keringőt sem az uj- népműveléssel. A népművelés a jükbóT* szopták, s móst, mikor néoművészet eredménye leg­a' Területi Színházzal karöltve többszőr egy előadásban, ölt bemutattak egy Igényes ope- megfogható formát, csínosodik rettet — nem csak úgy „natúr" ki. Figyelemmel kísérve ezeket játszottak. És többek' között a az előadásokat a „hogyan to­losonci bemutatón a ghímeslek vább"-hoz a magam kis mon­sem „kapásból" adták elő balla- danivalóját szeretném össze­dájukat. foglalni, a vitáhóz hozzáadni. él Ijjamrôl nyíl röppent tova, A földre hullt, nem tudom hova; Légi útját sebesen járta, Szempiljantás nem ért nyomába. Ajkamról dal röppent? tova, A földre hullt, nem tudom hova, Mert hol van szem oly ép és éles, Hogy dalok röptét követni képes. Sokkai, sokkal később egy fában A nyilat — töretlen — megtaláltam S a dalt utolsó hangjáig, épen, Felleltem egy barát szívében. Szabó Béla. Egri Viktor, L. Kiss munkahely, a család és a párt. '™Se's Ibolya neve mellett irodalmi ér- Létrejön a munkásélet leszüki- ng u™ K megaticotasara is Képes, téket jelent Mács József, Lovi- tett képe. Torzó helyzetek, figu- ťiros virág C i elbeszélése esek Béla, Nagy Irén, Petrőci rák, viszonyok. Képes-e Petrőci a család problematikáját bon­Bálint és Mikis Sándor mun- Bálint szétfeszíteni a riportírás colgatja. Érdekesen, merészen, kássága is. kereteiť, lesz-e ereje jellemeket Ez már sikerült írás. Alakjai Érdekes megfigyelnünk, hogy formálni, képes-e alkalmazkodni frissek, maiak. Egy fiatal házas­fiatal elbeszélőink kibontakozó- a novella szigorú törvényeihez, párról van szó, akik boldogan sa mennyire visszatükrözi él- milyenek lesznek nyelvi, formai élnek. Életükbe betör a feleség ményanyaguk, környezetük, a eszközei, ezek• a kérdések sora- egy falubeli ismerőse, aki elcsá­koztak bennem, miközben olvas- bítja a fiatal férjet. A történet ni kezdtem a közelmúltban Pi- tragikusan fejeződik be. A sze­ros virág címen megjelent má- retö megmérgezi a feleséget s sodik kötetét. ezzel halálát okozza. Petrőci e Két dokumentációs jellegű történet alakjainak megformá­írást kivéve, közvetve vagy köz- lásában már inkább belülről kö-1 vetleniil valamennyi elbeszélés zelíti meg hőseit. Az író jól lát* mai életünk érzékeny pontjaira ja — ezt követeti a téma, mely tapint. Témaköre a ma. Ez egy- rendkívül sok feszültséget és részt megóvja az általános szab- drámaiságot rejt magában A té­vány novellatémák különféle va- ma kínálta feszültség azonban riánsaitól, de ugyanakkor magá- kihasználatlan marad. Miért?, ban )\ordozza a merész vállal- Létrejön a férj, feleség és sze­kozás, az úttörés kockázatát is. retö háromszöge. Horgos Piri, a Petrőci Bálint elbeszélé- s* ereŕ ô ^ rég [evett e lábáról . • „ ... , Krizán Pal üzletvezetőt. Mar senek altalano jellemzője, hogy fo[ ik a csnM a Mtrn0göttt j ü. írójuk úgyszólván minden tor- de felesé é , ní f ' tünetnek erős társadalmi hát- ..' ,, , ,. v. • sejt. Nem is tud meg semmit, teret ad. Tarsadalmi osztalyvi- „ ,„.. .. „ „.,„„ ,,.,-< .a ,,.., , .. , ... miq a lelkiismeretlen atek vé­szonyokbol következnek tortene- . „ , • „ .... temek alakiai Ezzel természet- qer e P ontot nem fe,z a hala L leineK alaKjai. tzzel termeszei- r ), K„„ esetben nincs meg a a dal Angol eredetiből fordította Sas Andor szerűen megszabja alakjainak F. b b. m a z vetően nincs meg a cselekvésterületét, gondolataik, dr a'­a< sW ellentétpár ja. Lát­és érzelmeik skáláját• is. Petrőci szo 1? 9, bel el atsuk uM an e z a" legújabb írásaiban túlságosan TI ™ zo nV ba Ho r9° s Plri ritka az olyan mozzanat, amely ez azonban mes­ei „váratlan", a „véletlen" a ter kf} t eJ] ha t- ^ati, a feleség „szokatlan" a „rendkívüli" a ™ e l* e< ie s' ; ellentmond a teher­,,szertelen" a „valószínűtlen" „ e" ' et, 0. a sff^ alapérzésének. ! eQGOOGGG0OO0<^QÓÖOOOO©O(DOGOOG©O0O©OO0OO0O©OGGGOOOGO©OQöOO0GGQO rújuk ha t- tényeťók nyomt £ z „szertelen" a „valószínűtlen" 'V; — s itt mondani kell valamit za bizonyára, hogy Longfellow koztatás keltfiet érdeklődést. I J^f közül első IfXá^oTt fJunZíftí mngéSg'et, V^eUTaénuel -Ci polgári, értelmiségi fog- képzelete nem érezteti az élet hathat meglepően, de nem agy- ,f c? r ö-/ íft íí trôin k véletlen" mint l ezekben a hónaiokban r r f ' lakozásának hatásáról Lite"- közelségét, alkotásai nélkülözik szer előfordul, hogy a ™gya- | fc Tt^oT^^ 'S ^kot %iL szerkezet7tT ^m ZfX müvééi szetére és egyéniségére. Long- az éles kovonalakat, ezzel kap- rázgatás a költői hatáftrovásárn • ^ZmSm^'éM ürítésben.' üríté Z az nem ******* Jeteit meg adójM. fellow mint egyetemi tanár a csolatos, hogy a forma minden megy. Mert a jelkep nhegraga- « P u<Élet- k n különöskéDDen hUnnLn^ A Májusfa című írás a szlovák germán és a román irodalmak gondos cizelláltsága mellett is, dóbb és mélyebben vonzó, ha legtöbbször ^^^IfP^J^y^m magyar e a,mttéľés honTňľňf %ész sorával foglalkozott, e epikája és lírája eros akcentu- az olvasó külön kommentár nél- ~ « g*'ZaZW'mZ' ÍJÄ a Ä ' tanulmányok könyvekhez kö- sok híján kissé langyos hatasu. 1 leleneL U e "gyanakmfr meg- x,ľ„?,,. ľ!f 2®!® Nincs már köztünk című elbe­tötték. Így azután az ember és Miközben Longfellow érdeklő a valóság közé odahalmozódtak dg s e az izlandi gleccserektől ­az irodalmi alkotások és az írói amelyeknek lábánál jegyezték szeforrt értelmet, életrajzok, amelyekkei foglalko- fyj s középkori skandináv hős- * m i «i7pretpi zott. Innen van, hogy svéd és dalok gyűjteményét — egészen etjész soravai iogiamuzun, « — tanulmányok könyvekhez kö- sok híján kissé langyos hatású, kul saját maga hámozza ki /1 Z , . • klfeiezéTTnTZi/' lZ' seibe n- M^rt? Nézzük ezt írá- lymcs mar K0Ztun K «mu eibe­— - ^ wiM-h^ rnnnfpllow érdeklő- érzéki, a kézzelfogható kep- j za o£ sain. „Mire 17 éves lettem" szélése k ^teljesebb írások. A hez tartozó vele szervesen osz- j ^ ^e.orôfln í rL^ m clm ü tárlak központi "lakja kötet két Fucsí k Mssal zárul, szeforrt értelmet. novelUs án " egyrészé ďáís Va r° a W munkáslány, Odaírni értékükben József, Petrőci Bálint ulkus ak i ^szerűen mondja el ti- elbeszélés fölé emel­zott. uaivu van, ""aj — - . .. , n! Sándor a riportírásból nö ki zenhé t évének fő állomásait. Me- e°" e/ c' spanyol, izlandi és olasz, fran- Cervantes hazájáig, az Ebro es Longfellowban, am! ot a polgári j ( N akarom ezzel lebecsülni ň lyek ezek a z állomások? A bur- Összefoglalva :Erezhető o cla és német irodalmi benyomó- a Manzanaresz pártjáig ível, otthonok költőjévé tette mind- | ^porfff me" oí " ISJ? f soá rmd al aP^ ^ érint- fejlődés az elöz^köíthez kT­sok keresztezik egymást nala, vagv a Kalevala szülőföldjétől, ezért teljes megbecsülést es i Odaírni szinten.\,fíZtJí ľ kezés i pontok, akár közvetve pest Petrőci fíňlin? VJZZJZI valósággal rojzanak benne Van a Lktavú Karéliétól Dante szü- elismerést kapott korától, azon- | ^TTSuló ľont lz il fékeinek, akár saiaTéle- Igen. A Megbék&t emberek két egy hosszabb elbeszélő költe- lövárosáig, Firenzéig röpit. más- ban végül is túlélte magát, f^ a Ä^g te keserűízű élményeinek révén, színét, a feketét és^éret út ménye, amely a nemet középkor kor pe d|g Hollandia barátságos mert a tarsadalmi fejlődés dö f ö Jerep/ŕ ytíŕAŕfc^ľ ilľ Ezek a z érintkezési pontok ösz- színek frissUik De ez a több lovagi epikusának, Hartmann alföldjéről a svájci Alpesek olyan sürgető problémákat ve- ~ ^Pf , a m a' szeütközéssé erősödnek Margit szíZséa a iaél e.ehb Z^I von Auenek hatására vall, egy jégáraktól ezüstözött, felhőkbe ^^ amel^k élvon,ták az , fiSL^^Í^Ä "JXT* ^^jai Ä ^fi m erengé s t ö 1 ^ alľô 1 tők tol a ve - ' [fjf., ^ ™röci Bálint ^ ~ —' —- —- ^ i.mi. ..„Ta — ux„« t„r» Ä 1, I Megbékélt emberek és Mács Jó­, T___ T . jégáraktól másik Goethe polgári eposzá- ves ző ormaiig emelkedik, köz­nak, a Hermann és Dorottyának ben egyszer Prágát is érinti, példáját követi, ha drámával Az ostromolt város című ver­próbálkozik, Schiller darabjai sében azzal'kezdi, hogy olvasott lük való foglalkozást követelték. Az angol és az amerikai isko­és Goethe Faustja lebegnek p r agáról egy regét s ez arról Iák olvasókönyveiben még ma is előtte. szól, hogy éjnek idején szel- ott vannak Longfellow példás (Meabékélt pmhpr pv. ) , Lj,™™ _ AHvnak tavtnlm,". versei rte hatásuk ' . . . emoereK) | fiijuk néldául Petrhri Rňlint ? redmé nV : minden egyes alka- témái általában feszültség, drá­| raijuK peiaaui ťetroci Bahnt lo m egy-egtj burzsoáellenes tétel maiság hordozói, azonban zsef Vpcinplkim nuíiU, ríJfi ÍT f elismeré séhez vezeti el Margi- mindezt feloldja a sok közlés, tetei is t0 t• Margit e f e !^.erésben fej- a sok beszéd. Voltaképpen ez a lődik, előre jut. sok közlés, aprólékos magyűrá­Petroci Balint glsö kötetének Ez eddig rendben van. Jólle- zás teszi lazává az elbeszélések Az irodalomtudós nem tudott ] emék hadserege — Adynak tartalmú versei, de hatásuk szabadulni szakmájának gátló nesztelenül ügető halál-lovasaira csak a nevelésben mutatkozik, -• —'-«• • •• • —- '—már az élő irodalmi életben hatásától akkor, amikor mint k ell gondolnunk — a legese költő alkotómunkához látott. kélyebb nesz nélkül felsorakozik alig. mennyire hatottak rá a város megostromlására. A Azok HoOv mennvíre natottaK ra a város megostromiusaia. AZOK az írók, akik az 6 i ..... - — , —7 »••»•• •««» j Wirac­olvasmánvai mutatja egy meg- Moldva fölött sápadt holdvilág sikereinek idején homályban : Ť a,- 3 í / -° Z T~ T" kor n" ezetbe cs öPP e n- Azo n' ^ttségétől függ, hogy megtalál­olvasmányai, mutatja eyy y Momva loiuit " u„ u I ber es termelesi viszonyara he- ban ez nem jelenti azt, hogy az ja a „mit"-nek legmegfelelőbb y, r —író a munkáslány, ebben az eset- „hogyan"-t is. ben Varga Margit megformálá- DOBOS LÁSZLÓ llltlIllllllinlllllllMlílllillllllHlniiMH,,,,!,,!,,,,!,,,,,,,!,,!,,,,,.,,. , ,, . írásai zö- het a burzsoá társadalmi rend szerkezetét is és juttatja az ol­mukben riportok. Pontosabban szigorú keretet szab a munkás- vasó eszébe Petrőci Bálintot, a megfogalmazva termelési ripor- élet mindennapjainak, az érvé- riportert. tok olyan értelemben, hogy Pet- nyesülési lehetőségeknek, a mun- Petrőci Bálint érzi, hogy roci az emberi viszonylatok áb- kásgyermek szinte determi- „mit" kell írnia. írói fegyelme­sEebb Ä 6LÄvé£ ŕbúľanSek 'al'ttóň mint 82 említett Po e I^ľVVTT ­a Hiawathához írt jegyzetei kö- ^notalanul táborozrt Lma Íí ľ- Wb, t. I?? a n- Longfellow halála l" ez uJ r felfogás eredményekép­zött halálunk. Nevezetesen „in- ÄÄ^Klleí™^ E? iSu^ ^ neV6 Z' af szonban Prága ódon templomé- kerekedtek J ' f°' é" ÍS hľľou 0 r/a Kalevala ^ ^fiK* ^^ « z irodalomtudomány még pedľg a z ős tá rs ad^lrrü te - 1Sí partja Longfellow teljed matikán kívül a finn. népeposz ti TS S^ÄUHfa ^ľ versformája: a nyolcszótagos mény első nyolc versszaka. Kö- ka megbecsülése és a kizsák­rímtelen verssor, valamint a vetkezik hatszakaszos magya- mányolás elítélése. Moszkvában gondolatritmusnak olyan sűrű rázat: az emberrel is megtörté- két év előtt jelent meg a alkalmazása, hegy ebben szinte nik, hogy fölvonul ellene ijesztő Hiawatha orosz nyelven s ha a túltesz a Kalevalán. A Kalevala sötét erők kísérteties hada, de magyar olvasó Kosztolányi De­eqves részein is átszűrődik va- ha bensejében egy hang meg- zső . ... , ..-.-I- t-UJJA ..A! fordításában ismerhette lami a. középkori vallásosságból, szólal, a kísertetek köddé vál- volna meg Longfellow legszebb de abban nincs olyan kimondott nak, eltűnnek. költeményeit, ezek másként ha­vaílási célzat, mint a Hiawatha E prágai vonatkozású vers tottak volna, mint Szász Ká­utolsó énekében, ahol az olvasó szerkezete jellemző Longfellow rolynak és Szász Bélának a a puritánok vallási propaganda- kisebb lírai darabjaira: valami- maguk idején elismerést érdem­jának ünnepélyes és helyeslő lyen történés elbeszélését kö- lő, de a szöveghűség tekinte­bemutatásával találkozik.. veti annak vonatkoztatása az tében hiányos, nyelvi és verse^ Ez a sokfele széttekintés, ez emberre, szóval kettős, jelképes lési tekintetben pedig szögletes é túlsók forrásból merítés okoz- értelművé mélyülése. E vonat- fordításai, m CSEMICKY LÁSZLÓ festőművesz bratislavai kiállítása A napokban nyílt meg Bra­tislavában Csemicky László festőművész kiállítása. A tárlat nagy érdeklődésnek ör­vend. Jobboldali képünkön Cse­micky egyik 1955-ben alko­tott akvarelljét láthatjuk, amelyen a deményfalvl tá­jat örökítette meg. (Foto: Juraj Lehocký) • r > > • « i i i i .i • |iiil!'l!il:ii"iiiltii:iltiiiiii[iui:iliiiuiiililiiiimi!i — •'*. « |>

Next

/
Oldalképek
Tartalom