Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-18 / 49. szám, hétfő

V. V. KUZNYECOV: AZ EÍSENHOV a nemzeti fiigget DOKTRÍNA - KISERLET enséqi mozgalom elnyomására §Ü New Yor k (ČTK) — Az ENSZ közgyűlése február 15-én este tár­jj= = gyalta az irányító bizottság jelentését a szovjet küldöttség azon ja­vaslatáról, hogy ezen ülésszak napirendjére tűzzék ki az USA-nak a =§ békét és biztonságot veszélyeztető agresszív akciói kérdését. Elsőként V. V. Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője beszélt. Az ún. Eisenhower-doktrinával foglalkozott, amelynek célja, hogy a Közel- és Közép-Keleten megvalósítsa a szé­leskörű gazdasági terjeszkedés és közvetlen katonai agresszió politi­káját. Ez a doktrína kísérlet a nemzeti függetlenségi mozgalom elnyomására. Az USA e doktrína segítségével a Közel- és Közép-Keleten más gyar­matosító hatalmak — Nagy-Britannia és Franciaország rovására akar ter­jeszkedni. V. V. Kuznyecov hangsúlyozta to­vábbá, hogy a Szovjetunió kormánya a nagyhatalmak felelősségére való tekintettel szükségesnek tartja, hogy a nagyhatalmak kötelezettséget vál­laljanak arra nézve, hogy a közel- és Közép-Kelet országaival szemben folytatott politikájukban az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kor­mányaihoz február 11-én intézett jegyzékben foglalt elvekhez fognak Igazodni. A szovjet küldött beszédében rá­mutatott az USA hadseregének átala­kítására, a lázas fegyverkezésre, az atom- és hidrogénfegyverek gyártá­sára. Hangsúlyozta, hogy az amerikai katonai támaszpontok építése ide­gen államok területén veszélyezteti mind ezen országok biztonságát, mind a világbékét. Rámutatott azokra a hatalmas össze­gekre, amelyeket az USA kormánya a népi demokratikus országok és a Szovjetunió elleni bomlasztó tevé­kenységre, a kémek és kártevők ki­küldésére fordít. V. V. Kuznyecov beszéde befejező részében ezeket mondotta: „A Szovjetunió úgy véli, hogy nem az eröpolitika, hanem a békés egymás mellett élés és tekintet nél­kül társadalmi rendszerükre vala­mennyi ország békés versenye bizto­síthatja csak a békét és a nemzet­közi együttműködést. A béke és biztonság érdekei megkövetelik a szovjet kormány által előterjesz­tett kérdés haladéktalan megvita­tását". Wadsworth, amerikai küldött ha­sonló „argumentumokat" használt, mint amilyenekkel az irányító bizott­ságban február 14-én Lodge amerikai küldött operált, és ismét azt állította, hogy a szovjet javaslat állítólag „propaganda manőverezés". Az irányító bizottságban az USA megengedte magának, hogy komédiát játsszon és állást foglalt a szovjet javaslatnak napirendre való tűzése mellett, mert meg volt győződve a többség támogatásáról. Azonban a közgyűlés plenáris ülésén megváltoz­tatta taktikáját. A szovjet küldöttség javaslatát Bulgária, Csehszlovákia, Albánia, a Bjelorusz SZSZK, Románia, Lengyel­ország, az Ukrán SZSZK és Jugoszlá­via képviselői támogatták. Makedo, Jugoszlávia képviselője kijelentette, hogy az irányító bizott­ság javaslata ellen fog szavazni. Ezután következett a szavazás. Az irányító bizottság ama ajánlata mel­lett, hogy a Szovjetunió által javasolt kérdést, vagyis az USA-nak a békét és biztonságot veszélyeztető agresszív akciói kérdését ne tűzzék napirenre, 53 küldött szavazott. A bolgár sajtó és a bolgár kormányküldöttség moszkvai látogatásáról Szófia (ČTK) — A bolgár lapok feb­ruár 16-i száma vezércikkben fog­lalkozik a bolgár kormányküldöttség Moszkvába érkezésével és jövő tanács­kozásaival a szovjet kormány képvi­selőivel. A lapok főképp a Szovjet­unió és Bulgária népei között fenn­álló hagyományos barátságot emelik ki. Az Otecsesztven Front hangsúlyoz­za: „A bolgár kormányküldöttségnek szovjetunióbeli látogatása meghaladja a kétoldali baráti kapcsolatok jelen­tőségét, mert a jelenlegi helyzetben, amikor az imperialisták fokozzák a szocialista országok között uralkodó jó kapcsolatok megbomlasztására irá­nyuló kísérleteiket, ez a látogatás rendkívüli nemzetközi jelentőségű." A Zemedelsko Zname lap kifejezi azt a meggyőződését, hogy a bolgár államférfiak tanácskozása a szovjet megbízottakkal „a szilárduló bolgár­szovjet barátság konkrét megnyilvá­nulása" lesz. Az Arab Országok Ligáid tanácsának rendkívüli ülése Kairó (ČTK) — Az Al-Ahram egyip­tomi lap közölte, hogy február 18-ára Kairóban összehívták az Arab Orszá­gok Ligája tanácsának rendkívüli ülé­sét. A tanács megvitatja az algériai helyzetet, a Jemen elleni brit agresz­sziót és a további kérdések egész so­rát. Az OSA Koinmünisfa Pártjának új alapszabályai New York (ČTK) — Az Egyesült Államok Kommunista Pártja XVI. or­szágos kongresszusának záróülésén jóváhagyták a párt alapszabályait. Az alapszabályok bevezető részében a többi között megállapítják: „A kommunista párt a tudományos szocializmus elveire támaszkodó ame­rikai munkásosztály politikai szerve­zete. Védelmezi a munkások, farme­rek, négerek, valamennyi testi és szellemi munkát végző dolgozó ége­tő és alapvető érd e ke i J a kapitalista kizsákmányolás és elnyomás ellen. A kommunista párt megállapítja, hogv az embernek ember éltal való kizsákmányolása, a nyomor, a háború, fajelmélet, és az írástudatlanság, vé­gül is elfognak tűnni a társadalom szocialista átalakulásával. A kommu­nista párt tudatosítja, hogv különféle utak vezetnek a szocializmus felé és orszáqunk dolgozói megtalálják a hoz­zá vezető utat."' Az alapszabályok bevezető része hangsúlyozza továbbá, hogy a kommu­nista párt „megalkuvás nélküli har­cot vív az imperializmus és a gyar­mati elnyomás ellen, a monopóliumok hatalmának korlátozásáért és meg­döntéséért, a faii. nemzetiségi és val­lási megkülönböztetés, az antiszemi­tizmus és a sovinizmus minden for­máia ellen'". A kommunista pártot az a fő elv vezérli, hony megvan a valamennyi orszái munkásságát összekapcsoló érdekközösség. A kommunista párt elmélete az em­beriség demokratikus, tudományos és humanisztikus hagyományaira és kü­lönösen Marx, Engels, és Lenin — a tudományos szocializmus alkotói — 'antételeire támaszkodik". Az alapszabályok értelmében az USA minden Dolgára, aki betöltötte 18. életévét és egyetért a párt elveivel és céljaival, beléphet a párt soraiba. Az alapszabályok megmagyarázzák továbbá a pártnak, valamint az állami és helyj szervezeteknek szervezési el­veit. , Ellene szavazott 13 küldött: a Szov­jetunió, Albánia, Bulgária, a Bielo­rusz SZSZK, Csehszlovákia, Egyip­tom, India, Jordánia, Lengyelország, Románia, Szíria, az Ukrán SZSZK és Jugoszlávia. 12 küldöttség tartózkodott a szava­zástól: Afganisztán, Burma, Ceylon, Finnország, Indonézia, Marokkó, Ne­pál, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szudán, Tunisz és Jemen. V. V. Kuznecov, a Szovjetunió kép­viselője a szavazás indokolásában ki­jelentette : Abban a tényben, hogy nem akar­ják a szovjet javaslatot megtár­gyalni, azt látjuk, hogy az USA kormánya attól fél, hogy a világ közvéleménye előtt leleplezik agresszív akcióit. A Szovjetunió tudatosítja a népek iránti nagy felelősségét és ezért fo­kozza munkáját a béke védelmére. Ezután a közgyűlés jóváhagyta a jelenlegi ülésszak befejezésének az irányító bizottság által jóváhagyott határidejére vonatkozó amerikai ha­tározati javaslatot. Ez a határozati javaslat kimondja, hogy a folyó kér­déseket február 23-ig kell megvitatni, és azután fognak tárgyalni arról, meghosszabbítják-e az ülésszakot, hogy megvitassák a közel- és közép-ke­leti helyzetet és az ún. magyar kér­dést. A szovjet küldöttség ama ja­vaslatát, hogy a határozati javaslat­ban ne említsék a magyar kérdést, elvetették. India és a Szovjetunió barátsága szilárd és megingathatatlan Zsukov marsall indiai rádióbeszéde Örömmel töltenek el bennünket az Delhi (ČTK) — Zsukov mar­sall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere, aki a Burmai Szövet­ségben végzett látogatásáról visz­szaérkezett Delhibe, február 16-án az indiai rádióban beszédet inté­zett India népéhez. Beszéde beve­zető részében Zsukov marsall kö­szönetet mondott az indiai rá­diónak a kedves meghívásért. Zsukov marsall a többi között a következőket mondotta: Indiai utunk rendkívül érdekes volt. Az önök csodaszép országa fel­le jthetetlen benyomást tett ránk. Ré­gi ku'túrájuk emlékei, iparuk és me­zőgazdaságuk új építése, mindez a nagy hind. nép tehetségét és mun­kásságát tanúsítja. A régi kultúra emlékei mély nyomot hagytak ben­nünk. A legmélyebb benyomást azon­ban India lakossága széles tömegei­nek irántunk, a szovjet nép képvise­lői irányában tanúsított valódi baráti v'szonya keltette bennünk. Szilárdan hisszük, hogy az India és a Szovjetunió népe között fennálló őszinte testvéri barátsáq biztos ős megingathatatlan. A szovjet nép sa­ját tapasztalataiból tudja, mily ne­héz egy fiatal, független állam épí­tésének útja s mily nagyok és szá­mosak az eléje tornyosuló akadályok. Ezért a szovjet nép nagy figyelem­mel kíséri az önök lezőgazdasága I és kultúrája terén elért sikereket. A franciák tiltakoznak Speidel kinevezése ellen Árucjere-forgatom a Szovjetunió és Románia között Párizs (ČTK) — Bourgés-Maunury francia nemzetvédelmi miniszter a nemzetgyűlés pénteki gyűlésén vála­szolt Rosa Guérin kommunista képvi­selőnő interpellációjára Speidel volt hitlerista tábornoknak a NATO közép­európai szárazföldi erői főparancsno­kává való kinevezése tárgyában. Bour­gés-Maunury megkísérelte védelmezni és indokolni a kinevezést és azt állí­totta, hogy abban az időben, amikor Franciaországot hitlerista katonaság szállotta meg, Speidel nem vett részt a francia hazafiak elleni megtorlások­ban. Bourges-Maunury után Guérin kép­viselőnő kijelentette: „Ma a parlamentet hivatalosan tájé­koztatták a szörnyű tényről. Nem is 13 évvel a felszabadítás után a fran­cia kormány egyetért azzal, hogy Speidel nácista tábornok legyen a francia katonák és tisztek parancs­noka". Guérin hangsúlyozta, hogy a francia ellenállási mozgalom résztvevői, a fa­siszta terror áldozatainak családjai és Franciaország valamennyi hazafias erői tiltakoznak Speidel kinevezése el­len. Rosa Guérin beszédét a jobboldali pártok több képviselője is megtapsol­ta. önök sikerei, mert tudjuk, hogy a független indiai állam megszilárdítása egyúttal a világ békeszerető erőinek megerősödését is jelenti. India a gazdasági fejlődés hatal­mas feladatai előtt áll. E feladatok teljesítése csak most kezdődik. Tel­jesítésük érdekében az országnak tar­tós békére v&a szüksége. A jelenlegi nemzetközi esomények azt mutatják, hogy vannak erők, amelyek új há­borút akarnak előidézni. A szovjet nép nem kíván háborút. A szovjet nép békés munkával van elfoglalva. A Szovjetunió jelentős mértékben csökkentette fegyveres erőinek létszámát és ennek követ­keztében leszállítja a védelemre for­dított kiadásokat is. Emellett mind nagyobb összegeket fordít az ország szociális és kulturális szükségleteire és gazdasági fejlesztésére. Nyugaton egyesek azt állítják, hogy a Szovjet­unió azért küzd a békéért, mert gyenge. Nem akarok vitába bocsát­kozni ezekkel az uraikkal, de most, amikor Indiában jó barátok előtt be­szélek, ki kell jelentenem, hogy a Szovjetunió nem retten meg semmi­féle fenyegetőzéstől és minden tá­madásra méltóképp válaszol. A szovl jet kormány kötelességének tartja, hogy minden lehetőt megtegyen az új háború kiküszöbölésére. A jelen­legi nemzetközi helyzet azt mutatja, hogy valamennyi békeszerető nemzet további erőfeszítésére van szükség, hogy a háborút elhárítsuk és meg­védjük a békét. Meg vagyok győződve róla, hogy India, a Szovjetunió, Kína, a népi de­mokratikus országok és a többi bé­keszerető állam népei teljes határo­zottsággal és következetességgel fognak küzdeni a békéírt, meghiúsít­ják egyes imperialista körök szán­dékait, melyek támadó jellegű kül­politikát folytatnak. Zsukov marsall visszatért a Szovjetunióba G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere vasár­rtap, február 17-én befejezte indiai látogatását. Zsukov marsalltól és kíséretétől a repülőtéren az indiai hadsereg vezér­kari főnökei és törzskarának képviselői, a diploméc'ai testület tagjai, a ka­tonai attasék, a főváros számos lakosa és a tanuló ifjúság vett búcsút. Zsukov marsallnak átadták a friss virágokból összeállított hagyományos koszorút. A repülőtéren megjelent közönség a szovjet barátságot a kö­vetkező szavakkal éltette: „Hindi ruszi bhaj bhaj, pancsa sila zindabád!" Zsukov a mikrofonhoz lépett: „Indiai látogatásunk végetért — mon­dotta. — Feledhetetlen emlékként él szivünkben Ind . népével és kormánya képviselőivel való baráti talákozásunk. Ha visszatérünk hazánkba, elmond­juk, hogy a szovjet népnek Indiában jó barátai vannak, kiknek erőfeszí­tésé csakis a békére és a barátságra irányul." Zsukov beszédének befeje­zéséül éltette a szovjet és indiai nép barátságát és Indiának további sikereket kívánt építésében. A díszszázad szemléje után Zsukov marsall beszállt a repülőgépbe. Né­hány percen belül a TU-104 gép ezüstnyíla eltűnt a távolban Taskent irányában. Berlini tudósítónktól Ä bonni hadsereg revansista szelleme Miért veszélyezteti az európai békét Nyugat-Németország újrafelfe^yverzé&e Moszkva (ČTK) — A Szovjetszkaja Rosszia interjút közölt Marcel Popes­cuval, a Román Népköztársaság kül­kereskedelmi miniszterével, aki jelen­leg Moszkvában a Szovjetunió és a Román Népköztársaság közötti 1957. évi árucsere-forgalomról tárgyal. Marcel Popescu megállapította, hogy a két ország közötti kereskedelem 1945 óta eredményesen fejlődik. 1957-ben a kereskedelmi kapcsolatok nemcsak a terjelelmet, hanem az árufajtáit ille­tőleg is nagvmértékben fejlődnek. A Szovjetunió ez idén Romániának Die­sel-motorokat, különleges kábeleket és izotópokat szállít a gyógyászat és me­zőgazdaság számára. Románia áru­jegyzékét festékkel, friss gyümölccsel és különféle berendezéssel bővíti. Marcel Popescu hangsúlyozta, hogy mind a mostani, mind valamennyi megelőző tárgyalás az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvein alapul. „Mondja csak kérem, hogyan tekint­hetik néhány katonánkat veszedelmes­nek a békére?", ezt kérdezte tőlem egy nagy nyugatnémet kapitalista lap berlini levelezője a csehszlovák-szov­jet közös deklaráció közlése után. Amikor felhívjuk a figyelmet Nyugat­Németország újrafelfegyverzésének veszélyére, hasonlóképpen reagálnak nemcsak a nyugatnémet lapok, hanem egyes francia és brit újságok is. Mintha elfelejtették volna, hogy a né­hai Reichswehrnek kezdetben szintén csak „néhány katonája" volt. Tény, hogy Nyugat-Németországban ma alig több mint százezer ember áll fegyverben és a jövő év elején az új tervek szerint létszámuk nem haladja meg a 165 ezret. Azonban ma minden negyedik nyugatnémet katona tiszti rangot és majdnem minden második altiszti rangot visel. Mint valamikor a Reichswehr, úgy ma nyugatnémet had­sereg is kezdeti káderalapját képezi a német imperializmus .készületben levő átütő erejű hadseregének. Ma ugyanis azt a veszedelmet, ame­lyet a nyugatnémet hadseregnek az Északatlanti Tömb keretében való felújítása jelent, nem lehet a nyugat­német katonák számával mérni, hanem inkább azzal a szellemmel, amely ezt a hadsereget kezdettől fogva áthatja. A bonni hadsereget nemcsak az jel­lemzi, hogy úgyszólván egész tiszti­kara a hitleri Wehrmachtból ered, ha­nem azt is, hogy ideológiája nagyon feltűnően hasonlít ahhoz a szellemhez, amelyben a német katonákat a má­sodik világháború előtt nevelték. A német hadsereg ideológiai kikép­zését az ún. „demokratikus körök munkaközössége" végzi, amely brosú­rákat ad ki a hadsereg számára, vezeti a tisztek oktatását és szónokokat küld a nyugatnémet katonák „állampoliti­kai" iskolázására. A szövetségi parla­mentnek a bonni honvédelmi minisz­ter pótköltségvetéséről szóló legutóbbi vitájában Schmidt szociáldemokrata képviselő néhány szakaszt idézett ab­ból a beszédből, amelyet Jahn, a „munkaközösség" elnöke mondott a tiszti iskolában. Jahn a tiszteknek szószerint a következőket mondotta: „Nemrégiben a szuezi akcióról be­szélgettem angol barátainkkal. Azt mondottam nekik, hogy az akciót nem hajtották végre helyesen. Ha mi csi­náltuk volna, egyszerűen partra szál­lunk, mindent megszállunk és csak azután jelentettük volna a nyilvános­ságnak. Meg kell mondanunk, hogy az engedékenység politikája, amelyet ez alkalommal Eisenhower érvényesített, nincsen ínyünkre. Eisenhower csak csekély mértékben hagyja szóhoz jut­ni a fegyvereket. Truman jól tette Koreában, hogy támadásra indította hadseregét. Csakis így beszélhetünk a Szovjetunióval, mort vele a végleges leszámolás elkerülhetetlen." A katonák bonni „demokratikus" kiképzésének jellemzésére egész köny­veket lehet idézni. Mivel a bonni po­litika szovjetellenes célokat követ —, amint az világosan kitűnik von Bren­tano, Strauss miniszterek és Klessin­ger képviselő parlamenti beszédéből — a bonni hadsereg kiképzése szintén szovjetellenes szellemben történik. És mivel a bonni politika céljaként hiva­talosan ls az Odera-Nlsse határ reví­zióját és a német birodalomnak a régi határokkal történő felújítását hirdeti, a bonni hadsereg nevelését lengyel­és csehszlovákellenes revansizmus hatja át, amely tulajdonképpen az an­tikemmunizmus ikertestvére. A Frankfurter Rundschau nyugat­német lap a közelmúltban rámutatott arra, hogy a bonni hadsereg tisztjei­nek mintegy fele az Oderán ^s Nissán túli területről származik, an)l „szán­dékosan vagy akaratlanul revansista gondolatokat támaszt." így például a pilóták oktatásán az egyik tiszt „az állampolgári nevelés" keretében a Vis­ia és Nemen közötti elvesztett hazáról beszélt. Az ilyen előadások, amelyek célja revansista gondolatokat ébresz­teni és ápolni a nyugatnémet hadse­regben, valamennyi katonai kiképző központ programján szerepelnek. „Mihelyt vannak katonáink — írja a Frankfurter Rundschau — már van is miért menetelni és harcolni... Technikailag ugyan még nem lehet­séges, hogy „bekebelezzünk" valamit is, mert a szövetségi hadsereg még gyer­mekcipőben jár... Egy szép napon azonban a szövetségi hadsereg lábra­kap, 500 ezer főt fog számlálni .. A nyugatnémet tisztek, akik ma „az elvesztett hazáról" beszélnek, amelyet „nem lehet soha elfelejteni", bizonyá­ra nem fogják tompítani hangjukat. Vajon a politikusok képesek lesznek-e a katonákat megszelídíteni, vagy egy­általán fogják-e akarni őket szelídí­teni? Ez olyan kérdés, amelyre ma számos politikai személyiségünkre való tekintettel semmi esetre sem adhatunk pozitív választ." Igen, a nyugatnémet hadseregnek ebben a Bonn által szándékosan táplált szovjetellenes és revansista szellemé­ben komoly veszély rejlik, amely a jö­vőben valamennyi európai nemzetet fenyegetheti. Karel Doudera 0 .1 S 7 1957. február 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom