Új Szó, 1957. február (10. évfolyam, 32-59.szám)

1957-02-16 / 47. szám, szombat

A Csehszlovák Köztársaság és Japán közötti kapcsolatok rendszeresítése hozzájárul a békés együttéléshez Londonban 1957. február 13-án aláírták a Csehszlovák Köztársaság és Japán közötti rendszeres kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet, amely a ratifikációs okiratok kicserélése után rögtön érvénybe lép. Az ira­toki t mielőbb kicserélik. Azokat a tárgyalásokat, amelyeket a mi kezde­tnél- yezésünkre ez év január elején kezdtünk a japán féllel, rövid időn beliii siker koronázta. A két ország közötti rendszeres kapcsolatok fel­újításával végre megszüntették a hadiállapotot, amely a két ország között jogilag több mint 15 évig tartott. Ezáltal a Csehszlovák Köztársaság és Japán között a baráti békés kap­csolatok és eredményes együttműkö­dés új korszakába veaető út nyílik meg, amely elvitathatatlanul mindkét félnek javára szolgál. Ezzel kapcsolatban tudatosítani kell, milyen nagy jelentőségű Japán és a szocialista tábor országai közötti kap­csolatokra a japán—szovjet kapcsola­tok felújítására vonatkozó 1956. ok­tóber 19-én aláírt egyezmény. Ezzel az egyezménnyel nemcsak a Szovjet­unió és Japán közötti kapcsolatok új korszakának útját nyitották meg. Ér­telme sokkal mélyebb, mert jelképez­te a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mel­lett élés gondolata megdönthetetlen életerejét éppen abban az időben, amikor megmozdultak az imperializ­mus erői, amelyek működésének kö­vetkezménye volt a nemzetközi hely­zet elmérgesedése és kiéleződése. A Szovjetunió és Japán közötti kap­csolatok rendszeresítése a Japán és Csehszlovákia, továbbá Japán és Len­gyelország közötti kölcsönös kapcso­latok hasonló megoldásának alapjává és kiindulópontjává vált. Ez az egész folyamat még nem ért véget. A Kínai Népköztársaság elismerésének kérdé­se Japán által, ami nagyon időszerű Japán és a távolkeleti béke érdekeire, még mindig nyílt kérdés. A Csehszlovákia és Japán közötti rendszeres kapcsolatok felújításáról szóló jegyzőkönyv jelentős elsősorban | azért, mert a jegyzőkönyvben mind­két fél kinyilvánítja azon elhatározá­sát, hogy a kölcsönös kapcsolatokat az ENSZ alapokmánya elveivel össz­hangban fogja építeni. A két fél ez­zel elismeri, hogy azoknak az álla­moknak, amelyek szem előtt tartják országaik népének üdvét és nyugodt életét, a békés egymás mellett élés elveire kell támaszkodniok. A Csehszlovák Köztársaság és Ja­pán egyúttal elismeri, hogy bármiféle beavatkozas a másik állam belügyei­be teljesen összeférhetetlen a békés egymás mellett élés gondolatának őszinte megvalósításával. Nagyon fontos a jegyzőkönyv ötö­dik cikkelye. Meghatározza, hogy Csehszlovákia és Japán „a lehető leg­rövidebb időn belül megkezdi azon szerződések, vagy egyezmények meg­kötésére vonatkozó tárgyalásait, ame­lyek kereskedelmi, tengerészeti és más kapcsolataikat szilárd és baráti alapra fektetik". Ezeket a tárgyalá­sokat, amelyekkel megerősítik a két ország közötti gazdasági szövetséget, mielőbb előkészítik. A jegyzőkönyv a sokoldalú kapcso­latok új fejlesztésének első lépése. E kapcsolatoknak már saját hagyo­mányuk van. Köztársaságunkat Japán 1918-ban még kihirdetése előtt elis­merte. Egy évvel később a két or­szágban követségeket létesítettek. 1925-ben kereskedelmi egyezséget kötöttek, azonban a gazdasági kap­csolatok főképp a harmincas években Az NDK gazdaságának 1956. évi eredményei A bulgáriai Trud bírálata a Borba egyik cikkéről A szófiai Trud február 7-i számában megjelent Atanasz Cilev, Koszta And­rejev és Borisz Kosztadinov cikke: „Leninizmus, vagy revizionizmus" (ho­gyan „mélyítette el" Punisa Perovics Lenint!?), melyben a cikkírók bírálat tárgyává teszik a Borbában január 21­én Punisa Perovics tollából közölt, „V. 1. Lenin halálának évfordulójára" című cikket. A szerzők úgy ítélik meg ezt a cikket, mint kísérletet arra, hogy Lenin nevének felhasználásával befe­ketítse a szovjet társadalom fejlődé­sét, önkényesen értelmezze a mar­xizmus-leninizmus néhány alapvető kérdését, és a jelenkori nemzetközi munkásmozgalom néhány vonását. A Trud cikkének szerzői foglalkoz­nak Perovics azon állításával, hogy valamennyi kommunista pártban Lenin tanításainak állítólagos dogma­tizálása áll fenn, kivéve a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét és ezt írják: — Ha ezt az állítást igaznak vesz­szük, akkor természetesen Jugoszlá­viában az eredményeknek is jobbaknak kell lenniök, mint a szocialista tábor országaiban. Távol áll tőlünk, hogy Jugoszláviát a Szovjetunióval hasonlít­suk össze, még Csehszlovákiához sem fogjuk hasonlítani. Ezek az országok minden vonatkozásban messze előtte járnak Jugoszláviának. De vegyük összehasonlításra a mi országunkat, amely fél akkora mint Jugoszlávia. Mi tűnik ki néhány adat Összehasonlítá­sából ? — 1939-ben Bulgáriában az egy fő­re eső elektromos energiatermelés 42 kw/óra volt, Jugoszláviában 73 kw/ őra. 1955-ben viszont Bulgáriában a termelés 275 kw-órára, vagyis hét­szeresére emelkedett, Jugoszláviában pedig 247 kw-órára, vagyis nem sok­kal több, mint háromszorosára. A kő­széntermelés 1939-ben Bulgáriában egy lakosra számítva 352 kg volt, Jugo­szláviában 437 kg; 1955-ben a megfe­lelő termelési számok 1332 kg, illető­leg 864 kg. Vagyis nálunk a széntermelés négy­szeresére emelkedett, Jugoszláviában megkétszereződött. A cukorgyártás 1955-ben nálunk 8,3 kg volt, az 1939. évi 4 kg-al szemben, vagyis az egy főre eső cukortemelés megkétszereződött; Jugoszláviában 7 kg volt 1955-ben is és 1939-ben is, vagyis semmit sem emelkedett. A ce­menttermelés Bulgáriában 1955-ben 108 kg volt az 1939. évi 36 kg-al szemben, {tehát háromszorosára emel­kedett), amíg Jugoszláviában az 1955. évi termelés 89 kg volt az 1939. évi 56 kg-al szemben (tehát mindössze másfélszeresére növekedett). — A mezőgazdaság helyzetét össze sem lehet hasonlítani. Míg nálunk Bulgáriában a mezőgaz­dasági lakosság túlnyomó többsége M OJSZÖ 1957. február 16. magas fokon gépesített termelőszö­vetkezetekben egyesült, Jugoszláviá­ban a falu ebben a tekintetben messze elmaradt és ott még a ma­gánszektor az uralkodó. 1955-ben nálunk az egy főre eső bú­zatermelés 254 kg volt, Jugoszláviában 138 kg, vagyis a miénknek alig több a felénél. Míg Jugoszláviában még nem érték el a munka termelékenysé­gének háború előtti színvonalát, ná­lunk az már megkétszereződött. — Ez a néhány adat is bizonyítja már — mondja a Trud cikke —, hogy mi sokkal gyorsabban haladunk, hogy a helyzet Bulgáriában lényegesen jobb. Tekintetbe kell venni azt is, hogy Bulgária a szocializmus építésében mindenekelőtt saját erejére, a Szov­jetunió önzetlen segítségére és a szo­cialista tábor többi országaival való együttműködésre támaszkodik, míg Jugoszlávia a kapitalista országoktól és mindenekelőtt az Amerikai Egye­sült Államoktól kap segítséget. A belg­rádi rádió nemrég közölte, hogy a há­ború befejezése óta Jugoszlávia a ka­pitalista országoktól különböző segé­lyek formájában összesen 1090 millió dollárt, 1950 és 1956 között egyedül az USA-tól 670 millió dollárt kapott. Világos, hogy a szocialista tábor orszá­gai nem számíthatnak ilyen támoga­tásra és nem is óhajtják azt. — Ezzel az összehasonlítással — folytatja a bolgár lap — nem akarjak a jugoszláviai tapasztalatokat tagadni, vagy lebecsülni, mert a jó tapasztalat mindig megtalálja a maga útját. A fenti adatok közlésével azt húzzuk alá — hadd tudják barátaink és ellensé­geink is —, hogy mi azon az úton ha­ladunk, melynek alapvető törvénysze­rűségeit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fedte fel, azon az úton, mely igazolást nyert a gyakorlatban, a szocializmus és a kommunizmus épí­tésével a Szovjetunióban. Altalános sikereinket éppen azzal értük el, hogy ezen az úton haladunk saját konkrét adottságainknak és gazdasági lehető­ségeinknek megfelelően. A Trud cikke ezután idézi a burzsoá sajtó magasztalásait „A jugoszláv nemzeti kommunizmusról" és hozzá­fűzi: valójában ezek az idézett véle­mények, amelyeket a szocializmus ha­lálos ellenségei hangoztatnak, súlyos elítélését jelentik a jugoszláv sajtóban kifejtett nézeteknek. — Az összes mostani eseményekből — mondja befejező részében a cikk — az általános következtetés ez: kor­szakunk fő követelménye, hogy határo­zottan visszautasítsuk a revizionizmust és az imperialista támadást, hogy har­coljunk a szocialista államok még na­gyobb összeforrottságáért, élükön a Szovjetunióval, és a kommunista pár­tok még nagyobb egységéért, a lenini elvek alapján, a proletár internaciona­lizmus, a marxizmus-leninizmus lobo­gója alatt. bontakoztak ki. Japán részvétele a München előtti köztársaság külkeres­kedelmében mintegy 7 százalékot tett ki. A további csehszlovák-japán kap­csolatok 1939-ben Csehszlovákia ná­ci megszállásával megszakadtak. Ezt a megszállást a japán kormány 1959. március 16-án hivatalosan elismerte. A külföldön működő csehszlovák kormány 1941 decemberében kihirdet­te a hadiállapotot Japánnal. 1951-ben Csehszlovákia nem csatlakozott a San Franciscóban Japánnal kötött béke­szerződéshez, mert e békeszerződés­sel kapcsolatban komoly fenntartásai voltak. Elsősorban azért, mert a San Franciscó-i szerződés olyan külön szerződés volt, amelyet a győzelmes nagyhatalmak a Szovjetunió beleegye­zése nélkül kötöttek. Most, a jegyzőkönyv aláírása után, reményteljesen bontakoznak ki a gaz­dasági együttműködés és kereskedel­mi kapcsolatok távlatai. Csehszlovákia már első helyre került a szocialista országok között a japán áru vásár­lásában. A kereskedelmi kapcsolatok további kibővítésének lehetőségeit még távolról sem merítettük ki. 1957 májusában megnyílnak a csehszlovák pavilon kapui a tokiói nagyvásáron. A kultúra terén is megvannak az előfeltételek a kölcsönös kapcsolatok további fejlesztésére. A japáni kultúra termékeny, iránta nálunk nemcsak a Japán-kutatók, hanem a széles köz­vélemény is érdeklődött. A japán film nagy elismerést ara­tott a Karlovy Vary-i filmfesztiválo­kon és mozilátogatóink körében köz­kedveltségnek örvend. Japán művé­szeivel részt vett a prágai tavaszon, a nemzetközi múvészfesztiválon. Ta­valy ősszel megemlékeztünk Szesunak, „a fekete tus" japán mesterének ha­láláról a Béke-Világtanács kulturális évfordulói keretében. Másrészt örömmel állapíthatjuk meg, hogy Japánban ismert és köz­kedvelt Smetana és Dvorák zenéje. 1955 októberében Tokióban előadták Smetana „Eladott menyasszonyát" és Dvoŕák „Az új világból" című szim­fóniáját. A japán főváros 60 000 la­kosa hallotta akkor a cseh zenét. * * * Az új időszak adta lehetőségeket, amely időszakban kapcsolatba lép a Csehszlovák Köztársaság és Japán, különböző szemszögből nézhetjük. De minden tekintetben igazolva látjuk azt, hogy a kölcsönös kapcsolatok fejlődésének megvannak a lehetőségei mindkét ország előnyére. Ezért öröm­mel fogadjuk kapcsolataink rendsze­resítését Japánnal és benne elsősor­ban Csehszlovákia és Japán fontos hozzájárulását látjuk a világ népei­nek békés egymás mellett éléséhez. ZSUKOV marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere, aki hiva­talos látogatáson Burmában tartózko­dik, február 12-én Majmo városában felkereste az észak-burmai katonai körzet kiképző központját. (ČTK) A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG tarta­lékos tisztjeinek szövetsége René Coty köztársasági elnökhöz tiltakozást in­tézett Speidel, volt hitlerista tábor­noknak a NATO közép-keleti fegyveres erői főparancsnokává való kinevezése ellejt (ČTK) i:!iiii:ii>iiiiiiiiii(nini:!i;iiuiiil)ii:;i i i; i i j • i..r.i.». • .-•niiii: Az NDK Minisztertanácsának köz­ponti statisztikai hivatala közölte az NDK 1956. évi népgazdasági tervének teljesítését. Az ipari termelés évi ter­vét 98 százalékra teljesítették. Az ipar nyerstermelése 1955. évhez viszonyít­va 7 százalékkal emelkedett. A szo­cialista ipar részvétele a teljes ipari termelésben jelenleg 88.8 százalékot tesz ki. A barnaszén-termelés 5,3 millió ton­nával tett ki többet, mint 1955-ben, az évi tervet azonban csak 97 száza­lékra teljesítették. A villanyáramszol­gáltatás 9 százalékkal volt magasabb, mint 1955-ben, a terv teljesítése azon­ban csak 97 százalékos volt. A gép­ipari üzemek nagy sikert értek el, mintegy 400 legkorszerűbb összeállí­tású gép- és berendezés gyártásának bevezetésében. A munkatermelékenység 8 százalék­kal, az átlagos munkabér 3 százalék­kal emelkedett. Az önköltség 34 szá­zalékkal csökkent. A nyerstermelés a mezőgazdaságban 1,2 százalékkal emelkedett. A szövet­kezetek a mezőgazdasági föld 23,2 szá­zalékát művelik. A kiskereskedelmi áruforgalom több mint egy milliárddal volt magasabb, mint 1955-ben, ami 4 százalékos emel­kedésnek felel meg. Magyar-szovjet barátsági est Budapest felszabadításának 12. évfordulóián Budapest (ČTK) — A Magyar Nép­köztársaság fővárosának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 12 évfordulóján február 13-án a MÁVAG gépipari üzem ' budapesti kultúrhá­zában „Éljen a szocialista tábor egy­sége" jelszóval ünnepi estet rendez­tek, amelyen a MÁVAG és a Ganz vagongyár mintegy ezer dojgozóia vett részt. Az emelvényen a magyar munkások és a budapesti társadal­mi élet .a. "-viselői a szovjet tisztek­kel egvütt foglaltak helyet. Az ünnepi est első részében Mo­haros József, a Magyar Szociaíisla Párt városi szervezete ideiglenes végrehajtó bizottságának tagja mon­dott beszédet. A szovjet katonák ne­vébpn Ivan Szelivanov ezredes be­szélt. Hangsúlyozta, hogy az ellen­ségnek nem sikerült és sohasem si­kerül megdönteni a szocialista tábor egységét. Sfrauss miniszter sürgeti Nyugat-Németország felfegyverzését Bonn (ČTK) — A nyugatnémet la­pok hírt hoztak arról a sajtóértekez­letről, amelyen Strauss nyugatnémet hadügyminiszter a minisztérium kere­tében történő új szervezeti intézkedé­sekről és az új Wehrmacht felállításá­nak részleteiről beszélt. Strauss — amint ismeretes — a tá­madójellegü Északatlanti Tömb lelkes híve és a szövetségi hadsereg legfőbb szervei erős központosításával is igyekszik meggyorsítani Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzését. A had­ügyminisztérium legfontosabb három fő osztálya: a katonai ügyek, a kato­nai gazdasági, és a katonai technikai osztály. Szasztroamidzsozso nyilatkozata az indonéz parlamentben Dzsakarta (ČTK) — Ali Szasztroa­midzsozso indonéz miniszterelnök február 13-án az indonéz parlament­ben az észak- és közép-szumatrai. helyzet megoldására .rányuló kor­mányintézkedésekről beszélt. Indonézia miniszterelnöke hangsú­lyozta, hogy a tar mányokban ural­kodó elégedetlenséo a holland gyar­matosítók uralma helytelen gazdasági politikájának súlyos következmé­nye. Szasztroamidzsozso kijelentette, hogy a korm'ny minden erejével ar­ra fog törekedni, hogy elhárítsa a helyzet javulásához vezető úton fel­merült akadályokat. Ollenhauer New Yorkban javaslatot tett az európai biztonsági rendszer megszervezésére New York (ČTK) — Erich Ollenhau­er, Németország Szociáldemokrata Pártjának elnöke New Yorkban a „Foreign Policy Association" társaság gyűlésén ismertette a német kérdést és Németország Szociáldemokrata Pártjának a legfontosabb európai és világproblémák megoldására irányuló javaslatait. Ollenhauer állást foglalt a katonai tömbök politikája ellen és rámutatott arra, hogy az Északatlanti Tömb el­mélyíti Németország kettéosztottságát. Egyúttal kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy a legutóbbi közép-keleti ese­mények, amelyek e katonai egyezmény próbakövét jelentették, azt igazolták, hogy ez a csoportosulás céltalan, és nem szolgálhatja a béke és biztonság ügyét. Ollenhauer a gyűlésen előter­jesztette Németország Szociáldemok­rata Pártjának az európai biztonsági rendszer megalakítására irányuló ja­vaslatát, amely rendszer pótolná az Északatlar»ti Tömböt és a varsói szer­ződést. Ollenhauer egyúttal azt java­solta, hogy az egyesített Németország is részt vegyen az európai védelmi rendszerben. uiiiiiiiiiiMPiHiiiifiiM t'iVKinaiiuin.i • i i i i Hét, hazájából kiszökött ma­gyar tért vissza a napokban Magyarországra. Átutazóban rövid ideig Prágában tartóz­kodtak. Budapestiek valamennyien. Nem volt irigylésre méltó sorsuk idegen földön, a „szabadság paradi­csomában". Angliában egy. kis falu, Grookham katonai táborában őrizték őket, ezerötszázukat. A sok ember között nagyon sokan voltak, akik rá­ébredtek tévedésükre, megbánták, hogy elindultak szép hazájukból. Ke­resték, kutatták az elhagyott ottho­naikba visszavezető utat. A tábor­ban csaknem lehetetlenség megtudni a magyar követség címét. Akinek pe­dig azt sikerül beszereznie s valami­lyen úton eljuthat cda, hogy megtár­gyalja a hazatérés lehetőségeit, nagy meglepetés várakozik rá az épület előtt. A „szabadság paradicsoma" leghívebb őrzőinek, a titkosrendőrség tagjainak kezébe kerül és kémnek nyilvánítják. A szökevények táborainak élete, a nehéz munkalehetőség, ismertek. A grookhami táborban is silány az ellátás, s ha a szökevények közül valaki mun­kához jut, fele annyi bért kap, mint az angol munkás. A hazájukba most visszatért hét magyar közül Kems­csei István műszaki szakember a tá­bor konyhájában, Benedik Antalné, a híres evezősportolók egyike, szállodai büfében dolgozott, Kardi Mihály pe­dig egy lord nyolc kutyájának voii a cselédje. A megaláztatásnál, a ke­serű idegen kenyérnél akadtak még különb dolgok is az említett angol tá­borban, melyek „elkápráztatták" a magyar szökevényeket. — Karácsony előtt történt, — mondja Kemecsei István, A V_ö~ Ki kapott defektet??? röskereszttől két asszony jött hozzánk újságírók, fotoriporterek kíséretében. Egyszerre, nem is tudom, honnan, elő­került egy nagy torta. Fényképeztek bennünket. A Daily Telegraphban szállásukra. A táborban ra­gadt tehetetlen férjek és is­merősök a parancsnokság ­ra siettek. Felvilágosítást kértek: mi van az asszonyokkal? — Ne féljenek, visszatérnek. Talári defektet kapott az autó — bíztatták a kétségbeesett férjeket. csakhamar megtudtuk, mire volt jó a t f négy elhurcolt nőre htóba vár­nnnu ér h i, nbnr, wiyhlt J„„7- ta k- A -endorsegnék kellett kozbelep­nagy cécó. Az újságban közölt egyik képen maciinkra ismertünk s a kép alatt ez a szöveg állt: a magyar szö­kevények hálából az angol királynő­nek tortát küldenek. Nem tudom, hogy a királynő megkapta-e a tortát, de azt tudjuk, hogy mi nem küldtünk ni. Bournemouth egyik üdülőházában találták rájuk az > mag- és kéihaj­hászó barátai társaságában. Ezután kitudódott az is, hogy az őrnagy el­sikkasztott huszonnégy ezer font sterlinget, amit a Vöröskereszt a ma­u-i, íi^i, t, vt-uuj , i u j / cc /t-t-í/í. /vniwnii hí- .., , - , - , semmit, s mi sem kaptunk ajándékba mar szokevenyek megsegitesere szmt. L J A frtli/ifhnn •«tn/-m unl-t- n t ol Ji rt rí ŕ\ r / \ ri ti 0 semmilyen tortát... A képmutatás iskolapéldája ez: Könnyű így a magyar menekülteknek az angol királynő iránt érzett hálá­ját a világba szétkürtölni. De nézzük csak, van-e miért hálálkodniok az idegen földre szakadt magyaroknak? , „ • _ , ŕ ., ... Erről a hét hazatérő magyar közül ™ l t, b e, " .?' t iet o ... ...... nlrnknnl ir.rn'n rjpm 1,-n? ellhettek. hnau A táborban nagy volt a felháborodás. De az őrnagy kalandiáról, a megcsú­folt férjek bínatáról hallgatniok kel­lett. Megfélemlítették őket. Ha be­szélni fognak, bíróság elé kerülnek őfelsége királysága megsértése címén. Ez a hír természetesen nem ke­Szakács József, budapesti kárpito mondott el -gy jellemző történetet. Még a grookhami táborban történt. A tábor parancsnokának helyettese, egy őrnagy, egy alkalommal megkért négy magyar nőt, tizenkilenc-huszon­öt év körülieket, hogy nyújtsanak se­okoknál fogva nem közölhették, hogy az angolok miként hácálták meg a királynőnek küldött tortát. És most tiszt Űzzünk még egy kér­dést. Vajon ki kapott defektet? A négy magyar asszonyt elhurcoló autó-e, vagy pedig a magyar szöke­gítséget a tábortól hat kilométerre vények tehetetlenségét ^használó őr­fekvő aldershoteli konyhájukban. Azt nagv-félek a szabadsag paradicsoma­J ... - _ . _ a. y 9 mindenki srnnt nem kell külön kiemelni, hogy az őr­nagy fennkölt ízlése szerint válogat­ta ici a négy szép asszonyt. Megígérte nekik, hogy egy-két óra múlva visz­szatérhetnek. Szükség volt az ígéret­re, mert két asszony *érje szintén a nak" kertészei? Erről mindenki saját maga megalkothatja véleményét. A hét mqgyar szökevény pedig, akik most tértek vissza otthonaikba, örül­nek, hogy saját ízlésük és akaratuk szerint élhetnek tovább szeretett ha­tábor lakója w>lt. Az őrnagy saját zajukban melyet soha többé el nem autójával vitte el a magyar nőket, hagynának. -. cikik még másnap sem tértek vissza P. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom