Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-12 / 12. szám, szombat

Beszélgetés Michal Chudík megbízo

ttal a mezőgazdaság eredményeiről és kilátásairól A felszabadulás óta először teljesítettük a burgonya begyűjtési tervet Növekedett a legfontosabb termények hektárhozama • A munkaegységek utáni részesedések összege 200 millió koronára emelkedett Közlemény a Csehszlovák Békevédők Bizottsága elnökségének üléséről I * i Michal Chudík, mezőgazdasági és erdőgazdálkodásügyi megbízott beszélgetést folytatgitt a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával a szlovákiai mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. — Az 1956. évben a mezőgazdasági termelés szakaszán mely eredményeket tartja a legjelentöseb' beknek? — 1956-ban újabb javulás mutatkozott a mezőgazdasági termelésben. Ebben az évben ismét kitűnt, hogy a legújabb technikát érvényesítő mezőgazdasági nagytermelés lényegesen jobb gazdasági eredményeket nyújt, mint a magánszektor. Mig például az egyénileg gazdálkodó földművesek 16,4 mázsás hektárhozamot értek el búzában, az egységes földművesszö.vetkezetek 21,6 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Ez arról tanúskodik, hogy 1956-ban megjavult a növénytermesztés agrotechnikája, emellett ez a javulás főleg az egységes földművesszövetkezeteknél mutatkozik. Itt hangsúlyozni kell főleg a kapásnövények gondozásának lényeges megjavulását., ahol jelentősen megmutatkozik a GTÁ-k segítsége egyrészt azzal, hogy megkétszereződött, másrészt pedig azzal, hogy minőségileg megjavították a kapásnövéayek gondozásának munkáját. A takarmányalap szakaszán bizonyos javulást értünk el a rétek és legelők hozamaiban. Országos méretben ez az 1955. évhez viszonyítva átlagosan 4 mázsa szénát jelent egy hektárról. A burgonyatermesztésben a felszabadulás óta első ízben teljesítettük a begyűjtési tervet, ami a jobb termelés eredménye. A legjobb eredményeket a žilinai kerület érte el, ahol a tervezett hektárhozamokat átlag 15$ mázsával, a prešovi kerületben mázsával szárnyalták túl. EFSZ-einknek és az állami gazdaságoknak köszönhetjük, hogy 1956ban bizonyos sikereket értünk el a a mezőgazdasági termelés olyan szakaszain is, amelyek az elmúlt években a leggyengébb pontok voltak. Ide vetkezetekben 258 literrel jobb eredményt érnek el egy fejősnél, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek. — Hogyan értékeli az 1956. évet az EFSZ-ek megszilárdítása és fejlesztése szempontjából? — A CSKP Központi Bizottságának 1955. júniusi ülése óta, mely hangsúlyozta a mezőgazdasági termelés alapvető emelésének szükségét, az EFSZ-ek megszilárdításával és új EFSZ-ek alakításával jelentős sikereket értünk el az EFSZ-ek továbbfejlesztésében. Ezt bizonyítják a fennálló EFSZ-ek gazdálkodásának eredményei és az egyes kerületben megalakult számos szövetkezet, továbbá a már fennálló EFSZ-ekbe belépő kis- és középparasztok száma is. 1956. évben emelkedett a legjelentősebb mezőgazdasági termények hektárhozama. A gabonanemüek és az állattenyésztési termékek beadásának tervét az egységes földművesszövetkezetek már 1956. október l-ig teljesítették. Emelkedett a gazdasági állatok állománya és hasznossága is. A szövetkezeteknek egy hektár föld terményeiből elért jövedelme a háromnegyedévi gazdálkodás eredményei alapján 1954-hez viszonyítva 19 százalékkal, 1955-höz viszonyítva 11 százalékkal emelkedett. Az EFSZ-tagok 1956. évre munkaegységek utáni részesedés címén kb. 200 millió koronát kapt8k. Az EFSZ-ekben elért jó eredmények az egyénileg gazdálkodó földművesekre is jó benyomást tettek. A földművesek csupán az 1956. év folyamán 166 új EFSZ-t alakítottak. A szövetkezetekbe 27 568 hektár földterületet adtak be. A fennálló EFSZ-ek földalapjukat 22 079 hektár földdel növelték. Szlovákiában áz év végéig már minden második községben megalakították az egységes földművesszövetkezetet. — Hogyan készülnek a szlovákiai szövetkezeti tagok és földművesek az EFSZ-ek III. országos kongreszszusára? Az EFSZ-ek a legközelebbi na tartoznak a lóheremag, lenmag, ku- i pókban készítik el évi gazdálkodásuk koricavetőmag és az ültetni való burgonya termesztési eredményei. E termények begyűjtésének tervét jelentősen túlteljesítettük. Az állatenyésztési termelés szakaszán is komoly sikereket értünk el. Ennek köszönhetően 1956-ban teljesítettük, sőt túl is teljesítettük a marhahús begyűjtési tervét és a sertéshús-begyűjtést 107,4 százalékra teljesítettük. 1955 évhez viszonyítva a múlt évben 207 082 mázsa hússal többet gyűjtöttünk be. A tejbegyűjtésben is jobb eredményeket értek el, mivel az 1955. évhez viszonyítva Szlovákiában 38.457.000 liter.tejjel többet adtak be. A tojás-begyűjffcst 21855 000 darabbal túlteljesítették. Az állattenyésztési termékek begyűjtésében elért sikereket a gazdasági állatok hasznosságának emelésével biztosítottuk főleg az egységes földmüvesszövetkezetekben. 1958-ban lefektettük a továtjbi sikeres szarvasmarhanevelés alapját főleg azzal, hogy elértük a tervezett állományt és megjavult a borjak nevelése és elválasztása. A marhaállomány növelésében a bratislavai kerület érte a legjobb eredményeket 106,4 százalékos tervteljesítéssel, Frešovon 102,8 százalékra. Žillnán 101 smalékra teljesítették a tervet. A hasznosság is megjavult: Az EFSZ-ek 1956-ban érték el első ízben a tervezett tejhozamot. Már november végéig 95,2 százalékra, az év végéig kb, 102 százalékra teljesítették a tervet. Az egységes földművesszöVárosi nőkonferencia Kassán Január 11-én Kassán megtartották a városi nőkonferenciét, melyen 179 nőbizottsági dolgozó és a politikai és a gazdasági élet többi szakaszain működő asszony vett részt. Ŕrtékelték a sglovákiai nőkonferencia előkészítése terén végzett eddigi munkájukat, A kassai nők mindjobban bekapcsolódnak a munkafolyamatba és s dolgozó nők száma évről-évre emelkedik. Pô'dául 1955-ban ezerrel eme'kedett i a dolgozó nők száma, 1956-ban ez az emelkedés tovább folytatódott A ÜJ S Z ô eredményeinek mérlegét, kiértékelik a gazdálkodás sikereit és hiányosságait, hogy az új gazdasági évben elkerülhessék a lassúbb előrehaladást okozó hibákat. Csak az összes szövetkezeti tagok részvételével végzett alapos munkafelülvizsgálással, az összes fogyatékosságok felfedésével, a kiváló szövetkezetek és szövetkezeti tagok jó munkaformálnak elsajátításával és az 1957. évi termelési tervben való érvényesítésével léphetnek szövetkezeteink a második ötéves terv fokozott feladatai sikeres teljesítésének útjára. Különleges figyelmet szentelnek a kongresszusi anyagok megtárgyalásának főleg a mintalapszabályzat változtatási és kiegészítési javaslatainak, az EFSZ-ben való jutalmazásról, tervezésről és nyilvántartásról szóló anyagoknak. — Hogyan folytatják a szlovákiai mezőgazdaság szocialista átszervezését 1957-ben? A Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodásügyi Megbízotti Hivatal 1957. évi beruházási építkezési tervét főleg az egységes földmüvesszövetkezetek fejlesztésére, a növénytermesztési és állattenyésztési termelés feladatainak biztosítására irányítjuk. Az 1957. évi beruházási építkezési tervet 1956-hoz viszonyítva 20,3%kal emeljük. A szükséges gazdasági épületek felépítésén kívül főleg az istállótérségek építésére helyezzük a fő súlyt. Az EFSZ-ek továbbfejlesztésével lehetővé válik a tervezett állomány 78,9 százalékának közös nevelése megfelelő istállótérségekben. Az EFSZ-ek építkezéseit a szövetkezeti tagok túlnyomórészt a maguk erejéből fogják megvalósítani. Az 1955—56. évhez viszonyítva a saját erővel végzett munkák terjedelme 24,8 százalékkal emelkedik. Az állami beruházási építkezési terv keretében a beruházási összegek 53,2 százaléka esik a növénytermesztéshez szükséges gépekre, ezzel biztosítjuk a juttatások, főleg a traktorok, gabonakombájnok és más gépek számának lényeges emelését. A múlt évhez viszonyítva alapvetően, 32 százalékkal emelkedik a talajjavításra fordított beruházások összege. Csütörtökön, január 10-én Prágában összeült a Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnöksége. Az ülést Andrej Žiak, a nemzetgyűlés alelnöke, a bizottság elnökségi tagja vezette. Bevezetőben a rés .tv evő k megemlékeztek az elhunyt Josef Skupa nemzeti művészről, a Csehszlovák Békevédők Bizottságának a Csehszlovák Békedíjjal kitüntetett tagjáról, aki hazai és külföld! művészeti tevékenységével a népek közötti béke és barátság legaktívabb harcosai közé tartozott. Utána az elnökség megtárgyalta a békevédők bizottságainak részvételét a nemzeti bizottsági választások kampányában. Határozatot hozott, melyben felhívja az összes kerületi és járási békevédő bizottságokat, hogy a legaktívabban segítsenek az agitációs központok tevékenységének fejlesztésében, hogy tagjaik vegyenek részt a beszélgetéseken, vita estéken, a helyi és üzemi rádió, a kerületi sajtó és az üzemi újságok munkájában és főleg a nemzetközi kérdéseket magyaráz-, zák meg. Ezután az elnökség foglalkozott á Béke Világtanácsnak az 1957. évi kulturális évfordulók emlékünnepségeire vonatkozó javaslatával. A legnagyobb figyelmet nálunk J. A. Komenský „Opera didactica omnia" (pedagógiai munkái gyűjteménye) első kiadása 300. évfordulójára fogják fordítani. Szélessbb méretekben megemlékeznek még M. Glinka orosz zeneszerző halálának 100. évfordulójáról, C. Goldoni olasz drámaíró :zületésének 250. év-/ f rdulójáról stb. Ezután a Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnöksége megtárgyalta a Lidice elpusztításának 15. évfordulójára rendezendő néhány akció elő-' készítését, továbbá a Csehszlovák Békevédők Bizottsága egyes szervei te-! vékenységének további kérdéseit. A Uískolák fontos kérdéseiről tárgyaltak Prágában Csütörtökön Prágában megtartották a főiskolai kommunista funkcionáriusok országos tanácskozását a főiskoláinkon folytatott munka fontos kérdéseiről és főleg arról, hogyan teljesítik a CSKP KB múlt évi áprilisi, a főiskolákra vonatkozó határozatát. Elmélyítik az együttműködést A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia prágai épületében január 11-én délelőtt szerződést írtak alá a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia és a Német Mezőgazdasági Tudományos Akadémia közvetlen tudományos együttműködéséről. A szerződés Csehszlovákia és az NDK tudományos dolgozói együttműködésének további elmélyítésére irányuló törekvés kifejezője, különösen a különféle tudományos és kutató feladatok megoldásában a mezőgazdasági termelés minden szakaszán. Az egyes pontok a kölcsönös tanulmányi látogatásokról és a többéves tanulmányi tartózkodásokról, a tapasztalatok és a tudományos munkák cseréjéről és a munka összehangolásának alapelveiről szólnak. A szerződésben szó van a két állam egyes intézetei és tudományos dolgozói közötti közvetlen kapcsolatokról is. A tudományos akadémiák közvetlen együttműködéséről szóló szerződést Antonín Klečka, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia elnöke és Ervin plachý, a Német Mezőgazdasági Tudományos Akadémia igazgatója írták alá. E kérdésekről J. Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára tartott beszámolót. Rámutatott arra, milyen szorosan öszszefügg főiskoláink munkája és a főiskolai tanárok és a Mákság közötti viszony a nemzetközi kérdésekkel és a szocialista építés belső problémáival. Kiemelt a múlt évben elért sikereket a főiskolák szakaszán és részletesen elemezte az okokat, hogy miért nerrt teljesítették elég energikusan a CSKP KB-nak a főiskolákra vonatkozó ápril'si határozatát. A főiskolák ez évi eladatairól dr. F. Kahuda, az iskolai és kulturális ügyek minisztere beszélt. A tanácskozáson vendégként részt vett V. P. Jeljutyin, a Szovjetunió főiskolaügyi minisztere, aki tolmácsolta a szovjet tudományos és fő'skolai dolgozók üdvözletét. Kereskedelmi tárgyalások Csehszlovákia és az NDK kőzött Pénteken, január 11-én Prágában megkezdték a Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság közötti 1957. évre vonatkozó kereskedelmi egyezmény tárgyalását. Az NDK kereskedelmi küldöttségének vezetője KurU Heinz Merkel, a kül- és belkeresipedelmi miniszter helyettese, a csehszlovák kereskedelmi küldöttség vezetője Jaroslav Kővár, a külkereskedelmi miniszter helyettese. A poprádi kávépörköldében naponta 300 kilogram zöldkávét pörkölnek meg. Egy műszak alatt két dolgozó ezer doboz kávét készít elő elszállításra. 1957 január 12, Akarva, nem akarva a szomszédomra gondolok... Történt pedig, hogy a szomszédom rádiója egyik napról a másikra elromlott. Nem és nem szólt, csak recsegett. — Sebaj — mondta agy kicsit bosszankodva a szomszéd —, majd megjavítják. Azzal fogta a rádiót és elvitte a javítóműhelybe. Bezzeg, amikor megjavítva hazavitte, a szitkok úgy repdestek, mint ki tudja hány csapat seregély. A rádió ugyan jó volt, de ... és ezen a „de"-n van a hangsúly: 150 koronát fizetett a javításért. Szentül meg volt győződve, hogy a rádiónak nem volt nagy baja. Sehogysem fért a fejébe, miért fizetett olyan sokat. Bevallom, én sem tudtam megmagyarázni. A titkot csak most ismertem meg. Léván. S minthogy szomszédom és sok-sok ismeretlen barátom előtt még mindig ismeretlen, elárulom. RÉGI GYAKORLAT — Való igaz, az emberek sok esetben jogosan panaszkodnak — mondta Vajda Béla, az Egyesített Szolgálatok igazgatója. — Vegyük példának egy rádió javítását. A rádiónak .semmi komolyabb hibája nincs, csak két drótot kel! össze cíne zn i. A szerelő, hogy a forgalom tervét teljesítse, jó alkatrészeket — mondjuk egy elektrónt — kidob és helyette újat tesz be. Természetesen, hogy ezzel drágul a rádió javítása. — Mi készteti «rre a szerelőket? — Magmagyarázom'. h» például egy rádión hét órát dolgozott a szerelő és semmilyen anyagot nem használt fel, nem teljesítette a tervet. A szerelő viszont a terv teljesítése szerint kapja fizetését; a terv túlteljesítése után prémiumot kap. Lényagébem ez a gyakorlat vezette a szerelőket arra, hogy az el nem végzett munkát (s úgy tüntessék fel, mint »z elvégzettet. Amiről Léván nem feledkeznek meg ÚJ PÉLDA A decentralizálással párhuzamosan változtatásokat eszközlünk a munkák elvégzése és azok jutalmazása terén is — magyarázta Bajnok János, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság helyi gazdálkodási osztályának vezetője. — Rátérünk az időnormára a karbantartási és javítási munkáknál. Itt a hangsúly a munkák Idejében való elvégzésén, a munkák minőségén és az anyagmegtakarításon lesz. s ennek alapján történik majd a prémium elosztása. A múlt hibás gyakorlatát az új bérrendszer bevezetésével kiküszöböljük. A szerelőknek ugyanis nem az lesz az érdekük, hogy a jó alkatrészeket rossznak minősítsék, hanem hogy a rossz alkatrészeket valóban megjavítsák és minél több anyagot takarítsanak meg. Az a villanyszerelő. ald azelőtt «o.V kapcsoló javítását úgy végezte el, hogy újat tett — holott a kapcsolót nagyon könnyen megjavíthatta volna —, most megjavltja a kapcsolót, és jő! megjavítja, mert az lesz az érdeke, hogy anyagot takarítson meg. így aztán az elvégzett munka is olcsóbb lesz. „JOBBAN KIFIZETŐDIK" Lévai utam »ok mindent megvilágított előttem. Nem volt például előttem világos, miért volt annak idején az én nadrágom a vegytlaztltóban két hónapig, amikor három, vagy négy hét a tisztítási határidő. Akkor azt mondták, hogy soík a munka- A lévai példa megismerése után ert csak feltételesen hiszem el- tme a példa! vegytlsztltóban a tisztítás' határidő három hét Az ám, csakhogy: — Két hét afatt nyugodtan elvégezhetnék — mondta Vajda Béla. — Akkor miért nem végzik el? — Mert részükre — mármint az üzem részére — jobban kifizetődik a gyorstisztitó. A gyorstisztitás drágább és a tervet jobban lehet teljesíteni. S mivel az alkalmazottak a terv teljesítése, illetve a bevéte! szerint kapták fizetésüket, a rendes tisztítás határidejét készakarva húzták s arra késztették a polgárokat, hogy a gyorstisztítót vegyék igénybe. Reméljük, az időnorma bevezetésével itt is megjavul a munka. Időt nyerünk, s az idő pénz. BORBÉLYOK A MELLÉKUTCÁBAN A lévai borbélyok ne vegyék zokon, ha „kilakoltatják" őket a .város központjából —, de azok se, akik ott maradnak. Végeredményben a borotva épp olyan éles lehet a mellékutcákban is, mint — mondjuk a főtéren. Nemde? No, de nem i» eaen van a hangsúly. A cél az, hogy a borbélyszolgálat is közelebb kerüljön a lakossághoz. És mindez a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavítása érdekében. Am Léván nem feledkeznek meg a szolgálatok kibővítéséről sem. A vasútállomás mellett egy vendéglő épül s ebben az épületben borbély- és fedrászüzletet nyitnak modern berendeléssel. Nagy szükség van erre az állomáson, mert hiszen Léva elég forgalmas váras, sok az átutazó, s bizony sokszor bőven futná az időből, hogy rendbe szedessék szakállukat. Ami a falvakat Illeti, ott is bővítik a lakosságnak nyújtott szolgálatokat. Tolmácson pé'dául január elsejével borbélyüz'etet nyitottak. TÖBB TÉGLA LESZ Bajnofc elvtárs még megemlítette, hogy foglalkoznak a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavítására irányuló országos versenyfelhívással is, és elhatározták a helyi nyersanyagforrásokból való termelés kibővítését. Zsembéren felújítják a téglagyárat a helyi nemzeti bizottság kezelésében. Igaz, nem nagy és nem is korszerű a gyár: mindössze egy kemence és egy szárító. Ennek ellenére sokat jelent majd a falunak és » járásnak is. A múltban mintegy 150 ezert téglát égettek itt évente. Ha a helyi nemzeti bizottság a járási nemzeti bizottsággal karöltve jő! megszervezi a munkát, semmi akadálya annak, hogy jobb eredményt érjenek el. A téglagyár elsősorban Zsembér község építkezéseit Htja el és ezenkívül elősegíti a város- és faluszépítés.1 akciót is az egész járásban. A járási nemzeti bizottság minden igyekezete oda irányul, hogy elősegítse az építkezéseket. Azokat a téglagyárakat, amelyeket a múltban üzemen kívül helyeztek, most fokozatosan ismét üzembehelyezik. így már gondolnak a löki és az almási téglagyárak felújítására is. Az említetteken kívül a Lévai Járási Nemzeti Bizottságot az a szándék vezérli, hogy a mosodát is kiszélesíti. Súlyt fektet arra, hogy a mosodát a lakosság nagyobb mértékben vegye igénybe, mint eddig. A lakosság Igényeit tartva szem előtt, Léván a színes fényképészeti szolgálatot is bevezették. * * * Akarva, nem akarva a szwnszé* dómra gondolok •., Vajon mit szól a magyarázathoz? — Lehet, Hogy ezek a tollvonások jobban megértetik vele, és megannyi Ismeretlen bosszankodóval, miért repdestek a szitkok. Egy azonban bizonyos: ha a nemzeti blzotts 'tok szívügyüknek tartják — s fogják tartani — a lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavítását a jövőben már nem lesz annyi ok a panaszra. Kerekes István.