Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-09 / 09. szám, szerda

A Banská Bystrica-i kerület örvendetes fejlődése M/iroit hidi/i m^m^mmmmmmm.^i^m^s^m^tmmmmmmmi • ivllÁ/' TĹLV rJiíA/JCv \ Banská Bystrica-i kerület nem .i bizottságai most értékelik ered­nényeiket. Örvendetesek az eredmé­lyek. Ján Šípoš, a kerületi nemzeti jizottság elnöke a Csehszlovák Saj­Airoda tudósítójának kérdésére, ho­jyan tejesítette a B. Bystrica-i kerü­let 1956-ban fő feladatait, így vá­laszolt: Az 1956. évben 32 százalékkal több beruházás, eszköz áMott rendelkezé­lünkre, tnint 1955-ben. Jelentős ré­izét A NEHÉZIPAR ÉPÍTÉSÉRE 'ordítottak. Teljes ütemben és terv­;rint dolgoztak a žiari Szlovák Semzetii Felkelés Üzem építésén, Jgyhogy megvan a remény arra, logy az üzem további objektumait i kormány által előirt határidőben idhatjuk át rendeltetésének. Siker­rel folyt a gépipari üzemek építése s Viglášon, Hriňován, Piesokon, •Ironecen. Likieren pedig a vegyi­em építése. Teljes ütemben meg­ndult a Banská Bystrica-i cement­em építése is. Slovenské Lupčán a Biotika Özem, amelyet a múlt *v 'égén adtunk át rendeltetésének, nôr annyit termel, hogy fedezi a jelföildi penicillin szükségletet- Az ;v folyamán 1725 DOLGOZÓT NYERTÜNK MEG A BÁNYÁKBA §s 1356 segédmunkást a legfontosabb špitkezéaekre. Ezzel a Banská Byst­rica-i kerület 109,3 százalékra telje­sítette a szervezett- toborzás felada­tait. Arra a kérdésre, hogy 1956-ban elő­rehaladt-e a mezőgazdasági terme­lés, a kerületi nemzeti bizottság el­nöke, ezt mondotta: A nemzeti bizottságok figyelmének középpontját képezte és képezi to­vábbra is A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE Be kell ismernünk, hogy ezen a sza­kaszon nem teljesítettünk minden feladatot. De a mezőgazdasági ter­melés ennek ellenére rohamosan fej­lőd'k. 11500 tonna szemes termény­nyel többet takarítottunk be, mint 1955-ben ós 82,5 százalékkal több cukorrépánk termett, mint az akció­programterv teljesítésének első évé­ben, vagyis 1954-ben, Annak elle­nére, hogy szárazság volt, az egy­lakorra átszámított burgonyatermés az előző évi 428 kg-ról 563 kg-ra emelkedett. Kilenc millió Hter tejjel termeltünk többet, mint 1955-ben tojásból padig 8 500 000-rel többet. Ezekhez az eredményekhez nagymér­tékben hozzájárult A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK FOKOZOTTABB GÉPESÍTÉSE, amit legjobban jellemez az a tény, hogy a GTÁ-k 39 000 átlaghektárral többet müveitek meg, mint 1955-ben és sokkal jobb munkái végeztek. 1956-ban 19 új EFSZ létesüli, 488 taggal. A lakosság életszínvonalának emel -, kedésében hogy nyilvánulnak meg e gazdasági eredmények? — Nagyot haladtunk a lakáskérdés ' megoldásában. 1500 LAKÁST ADTUNK ÁT A DOLGOZÓKNAK az állami lakásépítési alapból és le­hetővé tettük 1650 családi ház egyéni építését. Kerületünk lakossága nö­vekvő jólétének további csalhatatlan 1 jele, hogy az árak fokozatos csök­kenése mellett növekszik a kiskeres­kedelmi forgalom. Míg 1954-ben ke­rületünk egy lakosa évente 4570 ko­rona értékű árut vásárolt, 1955-ben 4921 korona értékűt, 1956-ban pe­dig már 5221 korona értékűt. A ke­rületünk lakossága életszínvonalának emelkedésére vonatkozó adatok ki­egészítéséül meg szeretném még je­gyezni, hogy 1956-ban befejeztük ha- ' rom iskola építését. — Az ipari üzemek építése a jövő évben újabb lakások építését követeli meg. EZ IDÉN 1600 CSALÁD KÖLTÖZIK BE ŰJ LAKÁSOKBA. Negyvenegy iskolát, számos egész-! Í ár t napszámba. Kellett a pénz a ház­ségügyi, szociális berendezést és * ná l- rner t evéskor bizony nyolcadma­elárusítóhelyet építünk. Ezeket a ' Qával ült az asztalhoz. A nyolc éhes nagy feladatokat csak a lakosság ha- 9 gyomor pedig követ elödzött, nem le­tékony segítségével teljesíthetjük, ^ heťett neki parancsolni. amire főleg a 36 kistantermes is Tőlünk egy puskalövésnyire, a szomszéd falu határában keskeny pa­takocska folydogál. A két part közötti távolság olyan kicsi, hogy egy jól ugró legény könnyen átvetheti magát rajta. Sima, szürkére jagyott medrében fiatal lányok és fiúk korcsolyáznak télidő­ben. Nyári napokon viszont elpárolog belőle a víz és a fekete iszap megre­pedezve téglakeménnyé szárad. Néhány évtizede mélyebb volt ez a patak. Bő volt a vize és a folyása olyan erős,, hogy az emberek nem mer­tek fürödni benne. Forgó, zúgó örvé­nyeiről hátborzongató mondák szál­longtak, amelyek az embereket meg­rémítették. Hidat emeltek fölé a falu alatt, amely korhadt fájával még ma is meg­van. A mai emberek közül azonban kevesen tudják, miért hívják ezt a hidat, Margit hídjának. A régiek többet tudnak beszélni róla s én egy téli estén a duruzsoló kályha melegénél kis történetet jegyeztem föl. László Dezsd magas, ösztövér em­ber volt. Csebe István nagygazdához kólák építésénél számítunk. Új sikereket az új évben A szövetkezetek jövedelme jóval túlhaladja az egyénileg gazdálkodók bevételét Többet kell termelni, mert ez a gyarapodás és a jólét útja Mind ennek az áFSZ-ek továbbfejlesztése és megszilárdítása az alapja Ilyenkor, a hosszú téli estéken adó­dik a legtöbb alkalom arra, hogy a falu dolgozói megbeszéljék problémái­kat, a falu közösségének ügyeit, a frtezögazdasági termelés fokozásának kérdéseit. A szövetkezetek tagsága és a szövetkezeten kívül állók, az ál­lami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások dolgozói ilyenkor veszik fontolóra a többtermelés le­hetőségeit, községük szocialista át­építését, melynek az EFSZ-ek alakí­tása és megszilárdítása az alakja. Sok szó esik ilyenkor a közös gaz­dálkodás előnyeiről, azokról az ered­ményekről, amelyek jóval meghalad­ják az egyénileg gazdálkodók eredmé­nyeit. A jól átgondolt tervszerű irá­nyítás, a haladó módszerek alkalma­zása és a gépek munkája az, amelyek ívről évre magasabb jövedelmet biz­tosítanak a közös gazdálkodásnak. A kassai kerületben 1955-ben a szövetkezeti tagok 16 millió koroná­val többet kaptak munkaegységeikért, mint az előző esztendőben. Mig Női­sen a munkaegység átlagos értéke a kerületben 4 korona volt, 1955-ben ez az összeg már 13 korona 38 fillért tett ki. Ugyanilyen arányban növeke­dett a szövetkezetek alapvagyona is. 1931-ben még csak 6 millió 787 ezer korona volt, 1956-ban már több mint 89 és félmillió koronát tett ki Mindez a szövetkezeti gazdálkodás állandó fejlődésének eredménye. Ter­mészetes, hogy a közös gazdálkodás dolgozóinak jövedelme is évről évre nagyobb. Az egyénileg gazdálkodók­nál ez el sem képzelhető. A falvak dolgozói mindinkább meg­győzödnek arról, hogy pártunk, a Nem­zeti Front kormánya a javukat akar­|a. Ezt bizonyítja az a levél is, amely­yel a szövetkezetek dolgozóihoz és az egyénileg gazdálkodókhoz fordult kormány. A levél tartalma képezi most mindenütt a beszélgetések tár­gyát, a szocialista társasgazdálkodás nagyüzemi termelésének jelentőségét mérlegelik. Mert a falu élete maga­sabb színvonala elérésének ez az egyedüli járható útja. A szövetkezeti tagság létszáma ál­andóan nő, s ugyanolyan arányban növekszik a szövetkezetek földterülete s. Mig 1949-ben a kassai kerületben mindössze 16 EFSZ volt 1560 taggal és 7194 hektár földdel, 1956 decem­beriben már 241 a szövetkezetek száma, 13 957 taggal és százezer hek­tárnál több földdel. A közös földterület megművelése aránytalanul könnyebb és tökélete­sebb, mint az egyénileg gazdálkodók­nál. Míg egy iánctalpas traktor 10 óra alatt hat héHíroh végez mélyszán­tást, ugyanul ..or egy pár lóval egy pap alatt mindössze 0,6 hektárt lehet felszántani. Számtalan hasonló példa támasztja alá a szövetkezeti gazdál­kodás nagy előnyeit, ami természete­sen az eredményekben is megmutat­kozik. A szepsi járás jánoki szövet­kezetében például az egy hektárra eső sertéshústermelés több mint 23 kg. míg a restei egyénileg gazdálkodók mindössze 12 kg sertéshúst értek el. Ugyanúgy a tejhozam is jóval ala­csonyabb Restén, mint a jánoki kö­zösben. Amott csak 25 liter, míg Já­nokon 71 liter tej az egy hektárra eső tejhozam. Ugyanúgy folytathatnánk az összehasonlítást a tojásnál. a hek­tártiozamoknál csaknem mindenütt a kerület szövetkezetei és az egyénileg gazdálkodók között. A szövetkezeti tagok jövedelme ke­rületi méretben nagy különbséget mutat a magángazdálkodókkal szem­ben. A cukorrépa például hektáron­ként 3339 koronát hozott a szövet­kezeteknek, míg az egyénileg gazdál­kodók mindössze 1124 koronát véte­leztek be átlagosan hektáronként. Nagy ez a különbség, de hát nem ne­héz a magyarázat: a mezőgazdasági nagyüzem formájának nagy elönyei­vannak, amelyekkel az egyénileg gaz­dálkodók nem vehetik fel a versenyt. A nagy táblákon a haladó agrotech­nikai tapasztalataink felhasználása, a gépesítés — mindezek olyan előnyök, amelyek eleve biztosítják a termelés sikerét. A téli hónapok alatt mindezeket mérlegelni kell. Gondosan át kell ta­nulmányozni a kongresszus anyagát, a kormánynak a szövetkezetek dolgo­zóihoz és az egyénileg gazdálkodók­hoz intézett levelét, a mintaalapsza­báiyzatot és mindazt, amit még kéz­hez kapnak. Nagy szerep vár ebben a munkában a nemzeti bizottságokra, a kommunistákra, az agitátorokra. Sok mindent meg kell magyarázniok ezzel kapcsolatban. A szövetkezetek gazdaságaiban most zárták le a múlt évet. De ugyanakkor az ú) esztendő feladataira is felkészülnek Összeállítják a jövő évi termelési ter­veket. A második ötéves terv távlati terveinek kidolgozása is alapos ma­gyarázatot, segítséget igényel. Mert az alaposan, gonddal összeállított ter­melési terv szabja meg a szövetke­zetek sokirányú gazdasági tevékeny­ségét. A fejlődés záloga az, hogy min­dig nagyobb, de megvalósítható te­endőket szabnak maguk elé a közös­ben dolgozók. Többre, jobbra kell tö­rekedni, mert az a gyarapodás és a jólét útja. Úgyanúgy kulcskérdés a jó és alkalmas káderek kiválogatása, a szövetkezetek elnökeinek, agronómu­sainak, zootechnikusainak megvá­lasztása, akiknek helyes irányításától, munkájától nagyon sok függ a tár­sasgazdálkodásban. Még egy nagyon fontos feladatot kell a téli hónapokban megoldani. Ez a szakismeretek és politikai ismeretek elsajátítása, elmélyítése. Ezért kell külön figyelemmel kísérni a szövet­kezeti munkaiskolák működését, a népművelési munka végzését. Legfontosabb feladat azonban a még mindig egyénileg dolgozók Legidősebb lánya, Margit, tizennyolc éves volt. Ö is dolgozni járt. Próbál­tak, küszködtek a mindennapiért, ame­lyet olyan nehéz volt előteremteni. Evekig dolgoztak Csebeéknét, virradat­^ tót napszálltáig, mégis szűkösen éltek. ^ Margit lassan eladó lánnyá serdiilt í és kérő is akadt, Füzes Feri szemé­£ lyében. Az egyik is szegény volt, s i> a másik is, de nem szomorodtak el nehéz sorsukon. Csendes nyári estéken az egésznapi robot után az öreg diófa alá ültek és hosszan álmodoztak. Néz­ték az Öreg, földbesüppedt házakat amelyeknek ablakaiból szégyenlősen szökött ki a füstölgő lámpa egy-egy su. gara. Minden fészek kibeszélhetetlen nyomorúságot rejtegetett, a súlyos teher alatt senyvedi, sorvadt az élet. Haraggal és gyűlölettel néztek Cse­be István portájára, ahol a gazda tét­lenségen kövéredett. Révedező tekin­megnyerése a szövetkezetnek. Sokan ^ tetük vad kétségbeeséssel kérdezte, közülök szorgalmasak, munkaszeretők, ^ — Miért van mindez így? gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. Hétről hétre növekszik, szilárdul a szövetkezeti tagok nagy családja. Egy­re több egyénileg dolgozó paraszt hagy fel maradi gazdálkodásával, hogy faluját új, szocialista községgé épít­se. Jó munkát végeztek ezen a téren a szepsi járásban, ahol minden falu­ban megvoltak a közös gazdál­kodás előfeltételei — egységes föld­művesszövetkezet alakult. A téli hónapok alatt mindenütt meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését a gépesített szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás további előrehaladását teszik lehetővé. Mert akkor az új esztendő eredményei a tavalyi év eredményeinél is nagyobbak, meggyő­zőbbek lesznek. Köszöntjük az új évet, az előttünk Az isten egyformának teremtette az embereket s mégis a kiváltságosok tqrtják kezükben a hatalmat, szegé­nyek dolgoznak rájuk. Így kell ennek lenni? — kérdezték egymástól a fia­tatok s a kérdések mögött sejtelem bújkált, hogy talán másként is lehet, még ez. üsz elején Csebe István fiát, Sán­dort katonának hívták be. De az öreg könnyen elintézte a jegyzővel, hogy a fia maradhatott. S hogy mégis a lét­szám meglegyen, Füzes Ferit küldték el helyette. A cseréről senki sem tu­dott, csak a jegyző, de az megkapta a kívánt összeget, s a többi nem érde­kelte öt. A visszamaradt Csebe Sándor szeme pedig megakadt László Margit szép alakján, telt keblén, formás bokáján• Elcsábítani nem tudta, bár az volt minden igyekezetének és álmának cél­ja. Margit hü akart maradni Ferihez, akivel az életét osztotta meg. A gaz­dalegény azért ott sündörgött, mint egy sunyi, alattomos róka és minden alkalmat megragadott» hogy megsze­rezze magának a lányt. A hűséget fogadott szegény Margit tisztasággal tartotta vissza a támadót — valahogy másként történhetett a baj. Teltek, múltak a hetek, a hónapok, s ahogy beköszöntött a hideg ősz, sár­gára festette a kertek lombját, a ker­tek virágait, hervadtak Margit arcán is az élet rózsái. Egyre gyakrabban kérdezgette magától, mi lesz, ha Feri hazajön, vagy megtudja, fogja-e így szeretni? Sötét és súlyos kétségbeesés fogta el s a könnyek nem apadtak ki a szeméből. — Nem, nem, az lehetetlen... Feri szerelmével nem fedezheti saját hűt­lenségét, a gyalázatot. Inkább mégha'. Az elesettség tudata összetörte, le­sújtotta öt: Ez a szörnyű gondolat szülte benne az elhatározást, a meg gyalázott ság valósága arra kényszeritette, hogy vég­hez vigye szándékát. Egy holdfénytelen éjszakán, .min­denre készen kisétált a falu alatti folyóhoz. Körülötte mélyen hallgatott a sötétség, csak a víz zúgott vad ki­sért etiesség g el. Megállt a hídon, kö­rültekintett, mintha a szülőföldtől és a szegénységtől búcsúzna, aztán a szíve, alatt mocorgó élet bimbajával bele­vetette magát a morajló örvénybe. A híd karfáján maradt poros ken-' döjét gyászlobogóként lengette az éj­szakai fuvallat... Azt mondják, hogy öreg szülei so­káig kijártak a hidra, a karfák a hul­ló könnyektől korhadtak el. A szegény nép azután még jobban félt a folyótól és a hidat Margit híd­jának nevezte el. Kovács Miklós A Csemadok életéből Csúzon az ünnepeket kellemesebbé és színesebbé tette a Csemadok helyi kultúrcsoportjának műsora. A fiatalok Bródy Sándor „Tanítónőjét" mutatták be ez alkalommai. Tezovits Kálmán gyógyszerész, akinek foglalkozásán kívül még ezer más dolga van, sokat segített. Biesik elvtársat pedig, aki gyakran harminc kilométereket uta zott, hogy segíthessen, rokonszenvé be fogadta a fiatalság. A fiatalok és a tanácsadók jó mun­kájának köszönhető, hogy a meste rien megírt „Tanítónő" bemutatása felülmúlta a várt sikert. .. _ , , .... a Nehéz volt az út a bemutatásig. Már h° ta aP<*. az UJ győzelmek békés é szerepek széjjelosztása sem vol t esztendejét, melyet akaratunkkal, tet- | egyszer ü. So k tapasztalatot és körül­teinkkel teszünk gazdaggá és boldog­gá... (mgy) MWHH ttt t MMt H Mt tHM W>tl M» Mlt » »II H A szocialista munkaverseny segítségévei A múlt tél folyamán a tornaijai' GTÁ dolgozóinak sokat segített a feledi GTÄ felhívása alapján inSított gépja- ' vítási verserfy. Ez nemcsak a gépjaví- 1 tások meggyorsítását jelentette, ha- 1 nem a mezőgazdasági munka idején 1 tekintést igényelt. De sok fáradozás után ez is sikerült. Az első elismerő szó - a „Tanítónő­ben" Virsinszky Marikát illeti. Nagyon szépen játszotta szerepét. De elisme­rés illeti a parasztmilliomost és fe­leségét alakító Iván Gyula és Molnár­né Laczkó Ilona, valamint a fiúkat, Istvánt alakító Molnár E.-t is. Jó volt az iszákos (Smida) teljesítménye is. Csápek M., Skopec, Habán, Szikora szintén remekelt a darabban. A darab tartalmáról felesleges len­ne ismertetőt adni. Aki látta már, tudja miről van szó, aki meg nem, ér­megnyilvánult az üzemzavarok csök kenésében is. A jó tapasztalatot nem ( dekesebb lesz, ha majd megnézi szabad sutba dobni. Ezért a tornaijai f Az ünnepélyes estért, a nagyszerű GTÁ ezen a télen kidolgozta a verseny- i»—>—««<•*—• - " feltételeket és azok alapján fog eljárni. Gépjavító csoportokat létesítettek és a javító munkálatokban azok a traktoro­sok is részt vesznek, akik a mezőn dolgozni fognak a géppel. Állandóan figyelemmel fogják kísérni a gépjaví­tások menetét és értékelik őket az üzemi pártgyűléseken és a bizottsági üléseken. Az üzemi szakszervezeti bi­zottság ismerteti a gépállomás dolgo hangulatért a Csemadok csúzi cso­portját illeti az elismerés. Most is be­bizonyították, hogy nagy dolgokra is képesek. A „Tanítónő" felejthetetlen élményt jelentett az ünnepek alatt. Peilinger László. Az Orbls könyvkiadó kiadta Sadoul Chaplinről szóló tanulmányát. * A bratislavBi Nemzeti Színház há­zói előtt a verseny eredményeit, ván- ^ rom művészegyüttesének idei drama­dorzászlóval jutalmazzák a legjobb ja- ^ turgiai terve 16 bemutatót, ebből 6 vltó csoportokat. A legjobb dolgozókat ^ opera-, 2 balett- és 8 drámai bemu­üdülőutalványokkal fogják jutalmazni, tatot foglal magában. A drámai művek pályázatának eredményei A napokban kihirdették a bratisla­vai Szlovákiai Népművészeti Otthon által hirdetett drámai pályázat ered­ményeit. A pályázat keretében össze­sen 99 mű érkezett be a meghatáro­zott időn belül. A beküldött díjnyer-: tes pályaművek közül 1500 koroná-' val jutalmazták Sipos Jenő A csodála­tos erszény című darabját. Somos M. Erzsébet Búzát, bort, béléit cimű dal­és táncjátéka 5000 korona díjat nyert. Dr. A. E. Jakobs Csak azért is című operettszövegét külön díjjal jutalmaz­ták. Az említett magyar nyelvű pá­lyaműveken kívül számos szlovák szerző pályaműve nyert dijat. KULTURÁLIS HÍREK A komáromi Magyar Területi Szín­ház nagy ambíciókkal indul az Új év­ben. Január 10-én bemutatja Heltay Jenő A néma levente című darabját. Hetedik idei bemutatója Egri Viktor államdíjas író Ének a romok felett című színdarabja lesz. A Nagy Októ­ber 40. évfordulója alkalmából disz-' előadás keretében bemutatja Rahma­nov Polezsajev professzorát. * Az Állami Politikai Könyvkiadóvál­lalatban megjelenik Július Fučík szín-, házi kritikáinak 10. kötete. * Novoszibirszkben megtartották a szibériai frők napját, melynek alkal­mából hatalmas könyvkiállítást ren­deztek. * Az Ostravai Kerületi Nemzeti Bi­zottság tanácsa 52 határmenti közsé­get új televíziós készülékkel jutal­mazott meg az EFSZ-ek jó munká­jáért. A televíziós készülékeket a köz­művelődési otthonok vették át. OJ 5 z 0 1957. január 5. Balázs Bálint, Torna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom