Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-09 / 09. szám, szerda

A magyar forradalmi munkás-parasztkormán

y nyilatkozata November 4-én döntő fordulat állott be az ellenforradalmi erők elleni harcban, — megalakult a forradalmi hiunkás-parasztkormány. A kormány nehéz körülmények között kezdte meg munkáját. Nagy Imre kormányának árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, amely embertelenül legyilkolta a szocialista forradalom hős fiait, fenyegette a békés polgárok éCetét és vagyonát, kaotiikus állapotba sodorta az országot és megbénította az ország életét. Az ellenforradalmi erők a Magyar Népköztársaság kormányának megdöntésére törekedtek és fasiszta nagybirtokos-tőkés államot, plyan államot akartak létrehozni, amely a nemzetközi imperialista nagytőkétől függött volna. Az imperialista erőkre támaszkodva Magyarország területét háború tűzfészkévé akarták yáltoztatni. Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-parasztkormány fő fela legfontosabb feladatokról adata az volt, hogy biztosítsa a törvényes rendet a Magyar Népköztársaságban s megvédje a forradalom vívmányait. Nagy segítséget nyújtott ebben a szovjet hadsereg. Az ország gazdasági életének és a termelésnek felújítására irányuló kormányintézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozottabb mértékben támogatták a munkás- és paraszttömegek, amelyek szembeszálltak a leleplezett ellenforradalommal, s támogatják a kormányt az értelmiség legöntudatosabb rétegei is. A magyar népnek mérhetetlen politikai és gazdasági segítséget nyújtottak a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó, forradalmi erői. Magyarországon proletárdiktatúra van Á magyar forradalmi munkás-parasztkormány nyilatkozatában leszögezi: Magyarországon proletárdiktatúra van. Kormányunk és népünk eddigi sikereit csupán az ellenforradalom és az imperializmus erői ellen vívott nyílt és következetes harcban érhette el. A magyar munkás-parasztálíamban a pt oletariátus diktatúrája demokráciát és szabadságot ad a munkásoknak, a dolgozó parasztoknak, a néphez hü értelmiségnek, valamenynyi törvénytisztelő magyar állampolgárnak. A forradalmi munkás-parasztkormány tevékenységében elsősorban a munkásosztályra, a dolgozó tömegekre támaszkodik. A hazánk előtt álló alapvető kérdéseket — amint ezt november 4-i nyilatkozatunk 15. pontjában már leszögeztük — a demokrácia elmélyítésével és kibővítésével akarjuk elérni hazánkban. Számos nagyon fontos politikai és gazdasági kérdést oldottunk meg Ä kormány tevékenysége a kezdeti időszakban — a szocialista forradalom céljainak megfelelően — nagyrészt a katonai jellegű feladatok megoldásában, a rend helyreállításában, az imperialista beavatkozás kísérletének visszaverésében állott. Tudjuk — mondja továbbá a kormánynyilatkozat, — hogy még számos bonyolult, megoldásra váró feladat áll előttünk, elsősorban gazdasági problémák. Mielőtt azonban forradalmi munkás -parasztkormányunk tovább haladna, hűen ahhoz az elvhez, hogy a szocializmus építése a népi demokratikus köztársaságokban a néptömegek legsajátabb ügye, szükségesnek tartja, hogy az új munkaév kezdetén nyilatkozatban tájékoztassa az egész népet arról, hogyan képzeli el a legfontosabb időszerű kérdések megoldását. Az államhatalom megerősítése és további demokratizálása 1. Az imperialisták és az ellenforradalmárok a fegyveres felkelésben és utána, politikai és propaganda támadásaik csődje után minden erejüket arra összpontosították, hogy megsemmisítsék vagy legalábbis meggyengítsék a munkás- és parasztállamot — az állam központi és helyi szerveit. Az ellenforradalmárok ellen vívott harcban, valamint a kaotikus anarchista kispolgári nézetek és törekvések elleni küzdelemben most és a jövőben is következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini elveit: a dolgftzók túlnyomó többségét képviselő tömegek diktatúráját, a hatalmától megfosztott kizsákmányoló kisebbség — volt gyárosok és bankárok, nagybirtokosok és fasiszták felett. Ezeket az elveket érvényesíteni kell mindazok ellen, akik bármily módon, bármilyen eszközzel a tőkésnagybirtokos rendszer helyreállítására törekednek, a munkás-parasztállamra támadnak és gyengítik azt. 2. Legfontosabb kötelességünk, hogy minden erőnkkel, a dolgozó tömegek támogatásával megvédelmezzük a dolgozó nép alkotmányos jogait, szocialista vívmányait, amelyeket a felszabadulás óta elért. 3. Népi demokratikus államunk demokratizálásának egyik legfontosabb zálogát abban látjuk, hogy az államhatalom szervei — az országgyűlés, a megyei, városi és községi tanácsok — rendszeresen gyűléseket tartsanak, amelyeken hatáskörükön belül az ország és a nép érdekeit szolgáló határozatokat hoznak. 4. A kormány fontos feladatának tartja államrendszerünk és a közigazgatási szervek demokratizálásának további fejlesztését. Népi demokratikus államrendszerünket nagyobb körültekintéssel, gonddal és tudományosabb alapokon fogjuk fejleszteni. Az államrendszer további fejlesztésében elsősorban a magyar sajátosságokból, valamint jó és rossz tapasztalataink helyes elemzéséből kell kiindulnunk, mérlegelve a baráti országok gyakorlatban bevált jó tapasztalatait és módszereit. 5. A kormány egyik legfontosabb feladata az állami apparátus leegyszerűsítése, az évek óta felduzzadt bürokratikus apparátus erős csökkentése. 6. A központi szervek egybevonásával és struktúrájuk egyszerűsítésével egyidejűleg fokozatosan bővítjük a helyi államhatalmi szervek tevékenységét és gazdasági önállóságát. 7. Az állami szervek munkájának lényeges megjavítása érdekében a kormány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyeit szakképzett munkások, parasztok és értelmiségiek irányítsák, ol>an emberek, akik hűek népi demokratikus rendszerünkhöz és a szocializmus építéséhez. 8. A kormány szilárdan elhatározta az államrendszer demokratizálásának elmélyítését és egyben a népi demokratikus államfegyelem megszilárdítását. 9. A magyar forradalmi munkásparasztkormány legfontosabb feladatának tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, a polgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. 10. A kormány a törvényes rend helyreállításában, a békés alkotó munka feltételeinek megteremtésében, gazdasági és politikai feladatainak teljesítésében éppúgy, mint történelmi feladatának — a szocialista társadalom felépítésének — megvalósítasában elsősorban a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a néphez hű értelmiségre, a szakszervezetekre és munkástanácsokra, a demokratikus ifjúsági szervezetekre és az összes becsületes hazafiakra támaszkodik. Az összes demokratikus erőket egyesítő szervnek a Hazafias Népfrontot tartja, amelyet a munkásosztály politikai és forradalmi pártja vezet. A napirenden levő átmeneti gazdasági intézkedések Jelenleg a kormány előtt az a feladat áll, hogy olyan gazdasági intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek segítik leküzdeni a nehézségeket és lehetővé teszik, hogy az ország a fejlődés egyenes útjára lépjen. Mik ezek a feladatok ? 1. Gazdaságunk kulcskérdése ma a szénfejtés fokozása. Addig, míg jelentékeny mértékben nem emelkedik a szén fejtés, kénytelenek leszünk áramA GJ SZO 1957. január 5. Balázs Bálint, Torna hiány miatt sok üzem termelését korlátozni és e^yes üzemeket átmenetileg leállítani. 2. A kormány mindent megtesz az infláció veszélyének elhárítására. A legnagyobbfokú gazdaságosságot akarja érvényesíteni az államigazgatásban. Lényegesen korlátozza az állami apparátust. Ez azonban egymagában nem elegendő az infláció elhárítására. Mivel a kormány politikájának legfőbb célja a dolgozók életszínvonalának emelése, és ebben az irányban a kormány már több intézkedést foganatosított vagy Az alábbiakban közöljük annak a nyilatkozatnak kivonatos szövegét, amelyet a magyar forradalmi munkás-parasztkormány tett közzé a legfontosabb feladatokról. A nyilatkozatot az összes magyarországi lapok január 6-án első oldalaikon közölték és közölte a budapesti rádió is. dolgozott ki, nem kerülhet sor további béremelésekre, a prémiumok vagy segélyalapok bővítésére mindaddig, míg ennek előfeltételeit nem teremti meg a termelés lényeges növekedése. Nagyon fontos feltétel, hogy minden egyes dolgozó személyesen érdekelt legyen a termelés növelésében. 3. Az államapparátus csökkentésének és a termelés átmeneti korlátozásának következtében bizonyos időre számolni kell munkanélküliséggel is. A kormány minden erejéből arra törekszik, hogy új munkalehetőségeket teremtsen és számít a magánkezdeményezésre is. Intézkedéseivel megkönnyíti azon dolgozók helyzetét, akik átmenetileg munkanélkülivé váltak. Az ipar feladatai A kormány azonnali intézkedései elsősorban arra irányulnak, hogy a nehézségek leküzdése után hatékony lépésekkel csökkentsék az infláció és a munkanélküliség veszélyét. A kormány nézete szerint népgazdasági tervet kell kidolgozni, amely a legfobban szolgálja az egész társadalmat és a leghatékonyabban segíti az összes termelőerők felhasználását. Biztosítani kell, hogy ez a terv az előző tervektől eltérően a lehető legnagyobb mértékben tekintetbe vegye az ország sajátosságait. A kormány szükségesnek tartja, hogy elsősorban a legközelebbi hónapokra és az 1957es évre szóló tervet dolgozzák ki az átmeneti nehézségek leküzdésére. A következő időszakra az átmeneti nehézségek leküzdése után egy új, esetleg hároméves tervet kell kidolgozni. E terv fő feladata a dolgozók életszínvonalának emelése lesz. Egyelőre a beruházási alapok színvonalából kell kiindulni és ezt a színvonalat a népgazdaság fokozatos erősítése útján kell emelni. Szem ^ött tartva az ország sajátosságait, elősegítjük egész iparunk struktúrájának megjavítását. A nagyobb arányú változtatásokat csupán hosszú idő folyamán lehet megvalósítani, most azonnal olyan munkafolyamatokat kell megkezdeni, amelyek következtében az ipar és minden egyes ágazat elsősorban olyan cikkeket termel, amelyeket nálunk olcsóbban, jobban és előnyösebben lehet előállítani, mint más országokban A lakosság szükségleteinek jobb és gazdagabb kielégítésére a kormány szükségesnek tartja a magánipari vállalkozás kibővítését, a kisiparos szövetkezetek kiszélesítését. A mezőgazdaság feladatai A gazdasági termelés színvonalának emelése nem lehetséges a munkásosztály politikai támogatása és az ipar segítsége nélkül. Kiküszöböltük azokat a hibákat — mondja továbbá a kormánynyilatkozat, amelyek a múlt években megzavarták a dolgozó nép két alapvető osztályának barátságát és az ellenforradalom elleni harcban közös érdekeinket védelmezve újból megszilárdult a munkás-paraszt "övetség. Ez a munkások és parasztok közös sikeres munkájának záloga a mezőgazdaság szocialista építésében és a mezőgazdasági termelés növelésében. A kormány a legnagyobb arányosságra törekszik a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaságot a belterjes gazdálkodásra akarja irányítani és a jövőben a legszélesebb körben érvényesíteni akarja a tudományos ismeretek alkalmazását a mezőgazdaságban. Ezért fokozni kell a mezőgazdasági gépek gyártását és behozatalát. A kormány fel akarja lendíteni az állattenyésztési termelést, főleg a gazdasági állatállományok minőségének megjavítását célozza A kormány a szocialista társadalmi rendszer megvalósítása érdekében egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átépítését. Minden béren támogatást nyújt a dolgozó parasztoknak, hogy saját elhatározásukból, a teljes önkéntesség alapján qazdaságálag erős. viruló földművesszövetkezeteket alapítsanak. A kormány továbbra is fenntartja a gépállomások rendszerét, mert a gépállomások jelentős technikai ereje nagy segítséget nyújt a föiídmuvesszövetkezetekinek és az egyénileg •izdálkodó parasztoknak. A kormány a kötelező beadások eltörlésével lehetővé teszi a termelőknek, hogy szabadon adják el mezőgazdasági terményeiket, kivéve azokat, amelyek állami monopóliumhoz tartoznak. A kormány földalapot létesít mindenütt, ahol ez lehetséges, elsősorban a községi tartalékalapból, hogy megakadályozza az egyes kis- és középparasztokkal szemben a törvényesség durva megsértését, f A kereskedelem A kormánynyilatkozat megállapítja, hogy a szocialista kereskedelem az elmúlt nehéz hetekben általában jól megállta helyét és elősegítette a vi szonyok normalizálását. A kormán szükségesnek tartja bizonyos mérték ben kibővíteni a magánkereskedi elsősorban azokon a vidékeken, aho ez elősegíti a lakosság jobb ellátását főleg pl. egyes mezőgazdasági termé nyek felvásárlásánál. A népgazdaság ban nem csökken a külkereskedel jelentősége, mert mind a nehéz-, min a könnyűipar külföldi nyersanyago behozatalára szorul. Az ország kül földi gazdasági kapcsolatainak a telje egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön kell alapulnia. A magyar forradalmi munkás-parasztkormány lamennyi országgal kereskedelmi ka csolatokat akar fenntartani és külnos jelentőséget tulajdonít annak, h< szem előtt tartva az ország sajátosságait, fejlessze kapcsolatait azokka az országokkal, amelyek tagjai a kölcsönös gazdasági segélynyújtás tanácsának. ka£K A gazdaság irányításának módszereiről A kormánynyilatkozat megállapítja, hogy a helyes gazdasági célok megvalósítása megköveteli a gazdaság irányítása módszereinek megjavítását és fejlesztését. A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdaság felépítésének nagyon fontos, nélkülözhetetlen előfeltétele. Az utóbbi években Magyarországon — mondja tovább a kormánynyilatkozat — a gazdaság irányításában túlzott centralizáció nyilvánult meg, amely káros hatással volt az egész népgazdaságra. A túlzott centralizáció korlátozásának nem szabad megszüntetnie a központi irányítást, hanem biztosítania kell, hogy ez az irányítás valóban hatékony legyen. A Köztársasági Tanács a kormány javaslatára meghatározza az iparvállalatokban megválasztott munkástanácsok hatáskörét. A munkástanácsoknak az a feladatuk, hogy a vállalat irányítását mentesítsék a bürokratizmustól és egyben segítsenek a szocialista államnak az ipar irányításában. A munkástanácsok a vállalat dolgozóit érdekeltté teszik a termelésben és a kormányszervekkel és szakszervezetekkel együtt olyan bér- és prémiumrendszert dolgoznak ki, amely a dolgozókat anyagilag érdekeltekké teszi a termelés növelésében. A vállalatok nagyobb önállóságot nyernek a gazdasági irányítás terén és az igazgatók, valamint a munkások jogkörének kibővítése lehetővé teszi a különféle irányító kulcsszervek számán; jelentős csökkentését és apparátusuk korlátozását, ti A kultúra kérdései A szocialista társadalom felépítésének hatékony meggyorsítása érdekében a kormány kötelességének tartja a tudomány és a kultúra fejlesztését, mert ez a két tényező a szocialista társadalom felépítésének nagyon fontos részét képezi. A kormánynyilatkozat leszögezi, hogy a kormány szabadságot biztosít minden tudományos és művészi alkotó munkának, amely a haladást szolgálja. A kormány fejleszteni óhajtja a szocialista kultúrát, s ennek érdekében azokra a sikerekre és vívmányokra fog támaszkodni, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta a kultúra terén elért. A kormánynyilatkozat hangsúlyozza, hogy az egész társadalmi életben, az állami irányításban, az ipar, mezőgazdaság és kultúra terén a szocializmust tudományos alapokon, tudományos módszerekkel kell építeni. Ezért a kormány anyagi lehetőségei szerint a legnagyobb támogatásban részesíti a tudományos élet fejlesztését. Az iskolákban az ifjúságot a demokrácia és szocializmus szellemében hazaszeretetre, a munka megbecsülésére, igazságosságra, emberiességre és becsületre kell nevelni. A tantermekben és tankönyvekben a tanítás nemzeti jellegére és olyan tudományos színvonalra kell törekedni, amely mentes a folyó politikai eseményektől. Törvényjavaslatot kell előkészíteni az egyetemek ós főiskolák reformjáról, növelni kell a munkások és dolgozó parasztok gyermekeinek felvételét az egyetemekre és főiskolákra. A kormány a magyar kultúra fejlesztése terén előtte álló feladatokat a demokratizálás növelésével akarja megoldani és a kulturális élet irányításában nagy figyelmet szentel az alkotó kulturális dolgozók nézeteinek. ^ Az állam viszonya az egyházakhoz A kormánynyilatkozat a továbbiak"! ban leszögezi, hogy a forradalmi munkás-parasztkormány az alkotmány szellemében tiszteletben tartja vala-; mennyi állampolgár vallását és a valláshoz való viszonyt minden egyes állampolgár magánügyének tekinti. Ebben a szellemben a kormány biztosítja, támogatja és védelmezi az egyházak és felekezetek szabadságját. Törvényes felelőssége tudatáb; azonban nem tűrheti, hogy bárki is visszaéljen az egyházi szervek vagy az egyházak tevékenységével és azokat a politikai reakció céljaira hasz-; nálja fel. Külpolitikai kérdések A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-parasztkormányát külpolitikai tevékenysége terén az a cél vezeti, hogy biztosítsa a nemzet függetlenségét és az ország szuverénitását, védelmezze a magyar dolgozó nép érdekeit. A nemzeti függetlenségnek, a társadalmi haladásnak és a nép békéjének, valamint a szocialista Magyarország felépítése biztosításának érdekében a kormány külpolitikája a dolgozók nemzetközi szolidaritására, a Szovjetunióval és a szocialista tábor összes országaival való tartós szövetségre támaszkodik. Egyben a magyar kormány külpolitikájának továbbra is az az alapelve, hogy békés és termékeny kapcsolatokat tartson fenn valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A Szovjetunió volt az a szocialista állam, amelynek segítségével a magyar nép a második világháború végén visszanyerte nemzeti függetlenségét és lerázta a hitleri fasiszták és horthysta reakciósok jármát. Most újból a Szovjetunió volt az az állam, amelynek segítségével a Magyar Népköztársaság visszaverte az ellenforradalmi imperialista támadást és megvédte az ország nemzeti függetlenségét, amely nagy veszélyben forgott. A szovjet hadsereg a jelenlegi helyzetben Magyarország területén a magyar népet megvédi a külföldi imperialista erők esetleges katonai támadásával szemben és így biztosítja, hogy a nép békében élhessen és erejét a szocializmus építése, az ország felvirágoztatása nagy ügyének szentelhesse. A nemzet haladó erőinek egybetömörüíése A kormánynyilatkozat végül megállapítja, hogy célja az, hogy összefoglalja azokat az alapelveket, amelyek a kormány meggyőződése szerint azonosak a magyar dolgozó tömegek óhajával és akaratával s megfelelnek az ország és a dolgozó nép érdekeinek. Ezekre az alapelvekre támaszkodva kidolgozza azt a kormányprogramot, amely az egyes szakaszok részietes feladatait tartalmazza majd. A kormány hangsúlyozza, hogy a nyilatkozatában kitűzött célok megvalósításának záloga abban rejlik, hogy tekintet nélkül világnézetre, pártbeli hovatartozásra, foglalkozásra, korra és nemre Magyarország valamennyi munkása, parasztja és értelmiségi dolgozója, az összes igazi hazafiak e feladatok lehető leggyorsabb sikeres megvalósítását a nemzet ügyének tekintse és közös erővel harcoljon megvalósításukért az egész nemzet egybetömörüíése alapján. „Meggyőződésünk — fejeződik be a kormánynyilatkozat —, hogy hazánk hü fiai és leányai népünk barátainak örömére, ellenségeinkkel dacolva, egyesült erővel győzelemre viszik a szocialista Magyarország szent ügyét.