Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-08 / 08. szám, kedd

Az egészségügyi dolgozók ez évi tervei Vojtech Török egészségügyi megbl­350tt beszélgetést folytatott a ČTK tudósítójával Szlovákia 1957. évi egészségügyi feladatairól. A beszélge­tés során többek között a kővetke­zőket jelentette ki: Fokozzuk a har­cot a foglalkozásból eredő megbete­gedések és a fertőző betegségek, fő­leg a tüdőbaj, gyermekbénulás, fer­tőző májgyulladás, diftéria és más komoly betegségek ellen, melyeik nagy­mértékben fenyegetik a lakosság egészségét. (Ezek közé tartoznak a rosszindulatú daganatok, a vérkerin­gési megbetegedések és az állatokról emberre átragadó betegségek.) Az egészségügyi intézmények ágyai­nak száma 1069 ággyal növekedik. ebből a kórházakban 644 ággyal. A bölcsődék száma a múlt évhez vi­szonyítva 912-vel emelkedik, ami az üzemeknek a gyermekbölcsődékre irá­nyuló nagy gondosságát igazolja. Az orvosok száma 9 százalékkal emelke­dik. A nagyobb építkezési akciók kö­zül befejezik a Pov. Bystrica-i kórház és a Bratislavai Kerületi Vérátöm­lesztő Állomás építkezését. Befejezik a bratislavai Cprkova utcai gyermek­egészségügyi központ, a námestovói és a Kysucké Nové Mestó-i járási egészségügyi központok építését. Be­fejezés előtt áll a gelnicai és a re­vúcai kórházak építése. További öt kórház építését tovább folytatják. Segítik a mezőgazdaságot Hétfőn, január 7-én Bratislavában ülést tartott a Csehszlovák Nőbizott­ság szlovákiai tagozatának előadói testülete, melyen a Szlovák Nöbizott­ság aktivistái, a politikai és gazda­sági élet szakaszain működő nődol­gozók értékelték a szlovákiai nökon­ferencia előkészítésének eddigi lefo­lyását. Irena Ďurišová, a Csehszlovák Nő­bizottság szlovákiai tagozatának elnö­ke főleg arra a tényre mutatott rá, hogy a konferencia előkészítése so­rén a nöblzottságok tagjai és a töb­bi asszonyok kötelezettséget vállaltak a mezőgazdasági termelés megsegíté­sére, és a város- és faluszépítési ak­cióban való részvételre. A csehszlovák tüzérség napjának megünneplésére készülnek Eredmények — tervek A múlt évben a városok és falvak szépítésére irányuló akció szép ered­ményeket hozott a lévai járásban. Az akcióba több ezer polgár kapcsolódott be, ami arról tanúskodik, hogy a helyi nemzeti bizottságok és a polgárok között szoros kapcsolat van. Az elvégzett munka értéke 15 992 217.— koro­na. Ennyivel gazdagodott, szépült a járás. Amikor Búri István elvtárs, a Lé­vai Járási Nemzeti Bizottság alelnöke ezt elmondta, megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Milyen eredményeket értek el járásukban az építkezés terén? — Az egységes földművesszövetke­zetek beruházási építésének keretében a múlt évben istállókat építettünk, még­pedig 1158 szarvasmarha, 2680 sertés. 600 1 uh, 160 ló. és baromfiólakat 4750 szárnyas részére. A második ötéves terv első övében tehát ilyen terjede­lemben növekedett az istállóterület... A lakásépítésben is szép eredménye­ket értünk el. Léván 12. Tolmácson 94 Jakásegységet építettünk fel, ezenkívül számos lakást építettünk, vagy rend­bejioztunk a polgárok részére. Léván folytatódik az amfiteátrum és a torna­terem építése 1450 000.— korona ér­tékben. Megvalósul az a távlati terv is, amely a mallnoveci fürdő kiépítését és számos más feladatot tart szem előtt. Ezenkívül a járásban 350 000.— korona értékben öt iskola javítását végeztük el és három község villanyt kapott. 1956v-ban járásunk 18 községében be­vezettük a helyi hangszórót. — Mit tart a legfontosabb feladat­nak a mezőgazdaság fejlesztésében? — Mezőgazdasági szempontból já­rásunkban a községek több juint 80 százaléka szövetkezeti alapon gazdál­kodik s a második ötéves terv végére el akarjuk érni a 98 százalékot. Ha ezt megvalósítjuk, akkor a szövetke­zeten kívül csak 3600 hektár marad. Az ezen a területen gazdálkodóknak túlnyomó részben nem főfoglalkozása a földmüvelés. Itt meg kell említenem, hogy a kerületi nemzeti bizottság ál­tal meghatározott hektárhozamok irányszámát túl magasnak tartjuk, mert a járás mezőgazdasági területe túlságosan eltérő. Egyrészt a föld mi­nősége, a szántható réteg vastagsága és a tagosítás szempontjából. A kísér­tatók, ismeretek alapján járásunkat három mezőgazdasági körzetre oszt­hatnánk: 1. kukoricatermő körzetre, ez a körzet a járás mezőgazdasági te­rületének 31,2 százalékát tenné ki; 2. rápatermő körzetre, amely a mezőgaz­dasági terület 34.8 százalékát tenné ki és 3. burgonyatermő körzetre, amely a mezőgazdasági terület 34 százalékát tenné ki. Eszerint a tagosításnál az első körzetet síkságnak tekintenők, a má­sodik körzetet enyhén dombos vidék­nek, a harmadik körzetet pedig dom­bos vidéknek. A második ötéves terv második évé­ben a ránk váró felemelt feladatok mellett különös figyelmet kell fordíta­nunk a mezőgazdasági dolgozók kér­désére, főleg a korösszetételre. 2zen a téren kedvezőtlen helyzet mutatkozik. Az EFSZ-tagok 56 százalékának élet­kora 50 évnél alacsonyabb, azonban 44 százaléka több mint 50 éves. — Hogyan akarnak ezen javítani? — Ezen a téren nagyobb gondot kell fordítanunk a mezőgazdaságban dolgo­zó nők problémájára, mivel a nők szá­ma egységes földművesszövetkeze­teinkben a múlt évhez viszonyítva csökkent. Különösen az ifjúságot kell bekapcsolni a mezőgazdasági munkák­ba. — A város- és faluszépítési akciót tovább folytatják? — Igen. A „Z"-akció keretében ez idén is 1 820 000.— koronát fordítunk járásunk kiépítésére. Ezt a feladatot a polgárok segítségével és a jó munka­szervezéssel biztosan teljesíteni fog­juk. Kedden, január 15-én ünneplik tü­zéralakulataink katonái a csehszlo­vák tüzérség napját, a csehszlovák tüzérek Jasle melletti hősi harcának 12. évfordulóját. Horák tiszt alakulatában ünnepé­lyesen feldíszített termekben, politi­kai nevelőszobákban készítik elő a csehszlovák tüzérség napjának meg­ünneplését. A faliújságok szövegét a csehszlovák tüzéralakulatok harcai leírásának szentelik, melyekben a csehszlovák tüzéralakulatok a szovjet tüzérekkel együtt súlyos csapásokat mértek a fasiszta haderőkre és nagy győzelmeket arattak a második világhá­borúban. A Jasle melletti harcok szín­helyét, ahol szétverték a jól kiépí­tett ellenséges védelmet és megkezd­ték a szovjet hadsereg győztes táma­dását, a politikai nevelőszoba plasz­tikus térképén ábrázolják, ahol be­szélgetéseket folytatnak a katonák­kal a csehszlovák tüzérek taktikájá­ról és sikereiről. A jaslei tüzérek hősiessége és hadi művészete előtt ünnepélyes katonai gyűléseken tisztelegnek a védnöküze­mek és a pionírok képviselői rész­vételével. A gyűlések programját ze­ne-énekegyüttesek fellépéséve! tar­kítják. A csehszlovák tüíérség napjára elő­késiítik az alakulatokban a tüzérségi harci technika kiállítását is. MEGJEQYZÉS Két eset, amely magyarázatra szorul A karácsonyi ponty már ott ficän' kolt a prievidzai családok vízzel teli edényeiben, de az asszonyok még min­dig tanácstalanul állottak felette. Élve még sem tálalhatják az ünnepi asz­talra, megfázni karácsonykor nem szokás. A hagyományos rántott ponty elkészítéséhez pedig sehol sem tudtak tojást szerezni. A családtagok napon­ként járták az üzleteket tojásnézőben, de hiába. A tojás mintha eltűnt volna a föld színéről. Pedig nélküle sem halat kirántani, sem pedig süteményt készítem nem lehet. Emiatt tömegesen ostromolták a piacra siető kofákat, akik kihasználva a helyzetet, két koro­na ötven fillérjével árulták a tojás darabját. így is boldog volt az a sze­rencsés halandó, aki épségben kikerült veliik a tömegből. Végre egyik nap futótűzként terjedt el a hír: tojás jött a Zdrojba. Pilla­natok alatt hosszú sorok fejlődtek az üzeletek előtt, s a tojást egy órán letek és a rendelkezésünkre álló mu- i belül szétkapkodták. A későbben jö­vőknek már csak sajnálkozó és men• tegetödző mosoly jutott. De hiszen az ország többi városában zavartalan volt a tojásellátás! — cso­dálkozik nem egy olvasónk. Bizony etég nehéz megérten J, hogyan történhe­tett meg ez az eset, különösen egy bányászvárosban, melyet a kormány és á párt utasítása szerint az áruellá' tásnál előnyben kell részesíteni. A nyitrai élelmiszernagykereskedés azonban nem elégedett meg ezzel az egy „karácsonyi meglepetéssel". Mivel a töltött káposzta is a hagyományos karácsonyi ételek közé tartozik, Nyit­rán a változatosság kedvéért káposz­tára váratták a gazdaasszonyokat, Még szerencse, hogy az ünnep előtt egy nappal mégis kikerült a káposzta az üzletekbe és így az utolsó pilla­natban lecsillapodott az idegesség és meg lett mentve a karácsonyi hangu­lat. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy ez a két eset magyarázatra szo­rul. — Gir — Az Állami Bérbizottság jóváhagyta a külön jutalmak elismerésének új elveit. Ezek olyan munkák egyszeri különjutalmazását érintik, amelyek nem tartoznak bele az alkalmazottak­nak a fizetésért elvégzendő munka­körébe. Közelebbi adatokat a Hiva­talos Közlöny 1956. évi 132. száma közöl. A Kniha nemzeti vállalat már har­mad ízben írta ki a nyereményutal­ványok sorsolási akcióit. A sorsje­gyek árusítását a legközelebbi napok­ban kezdik meg. A sorsjegy ára 10 korona. A nyerők számára 10 450 nye­reményt készítettek elő 215 790 ko­rona értékben. A nyeremények között var. egy zongora, könyvszekrény köny­vekkel, 14 napos út a Szovjetunióba, televízor, fényképezőgépek, gramofo­nok stb. A ki nem húzott sorsjegyek a sorsjegy árának értékében könyvre cserélhetők be. A sorsolást áprilisban tartják meg. A múlt hónap közepétől február 17­ig egész Szlovákiában folynak a Cseh­szlovák Tűzvédelmi Szövetség helyi és üzemi szervezeteinek évzáró taggyű­lései. A taggyűléseken értékelik a tűzvédelmi szervek munkáját az év utolsó időiszakában és megválasztják az űj bizottságokat. A prágai népi csillagvizsgáló igaz­gatójának közlése szerint az új év­ben két napfogyatkozás és két hold­fogyatkozás lesz. Ezek közül hazánk­ban csak egyet figyelhetünk meg, a május 13-ról 14-re viwadó éjszaka folyamán a teljes-' holdfogyatkozást. A Csehszlovákiában előállított cel­lulóze- és papírmennyiség nagy ré­szét Szlovákiában gyártják, fgy pél­dául s mürost 50 százalékát és a pa­pír 23 százalékát Szlovákia üzemei adják. 1956-boz viszonyítva ez idén a kő­szénfejtés 4,8, a barnaszénfejtés 7,1, a lignitfejtés pedig 7,1 százalékkal nö­vekszik. A földgáz-termelést 146 szá­zalékkal fokozzuk. MIKOR KELL FIZETNI A HELYI PÖTJÁRULÉKOKAT? Az ÚJ lakástörvény 1957. január 1­vel lépett érvénybe a túlméretezett lakásokra, a helyi pótjárulékokra vonatkozó határozat csupán 1957. jú­lius 1-től. E határozatok érvénybe lé­pését oly módon választották meg, hogy mindenkinek, akinek olyan nagy lakása van, hogy nem fizetheti a helyi pótjárulékokat, vagy olyan nagy a lakása, hogy az új — jelenleg igen enyhén megállapított meghatározás szerint Is túlméretezett a lakás — lehetősége legyen Idejében kicserélni. E lakáscseréknél a lehetőség szerint a nemzeti bizottságok végrehajtó szer­vei is segíteni fognak. A helyi lak­bérpótjárulék kiszabásának alapja és a túlméretezettség megítélése egy­részt a lakás padlózatának méreteitől, másrészt az illető háztartás (lakás­használók) tagjainak számától függ. HOGYAN SZÁMÍTJÁK KI A LAKÁS PADLÓZATÁNAK MÉRETEIT? A padlózat méretébe csupán a la­kóhelyiségek padlózatát számítják. Lakóhslyiságnek számít a közvetlenül világítható és közvetlenül szellőztet­hető helyiség, melynek padlózata leg­alább nyolc négyzetméter, melyet közvetlenül vagy közvetve fűteni le­het, és lakásra alkalmas. E feltételek f% U I S / *) Az u\ lakástörvényről 1957. január 5. Balázs Bálint, Torna mellett lakóhelyiségnek számít a 12 négyzetmétert túlhaladó konyha is. Ilyen konyháknál a lakástérség meg­állapításánál csupán azt a részt szá­mítják be, amennyivel a konyha na­gyobb, mint 12 négyzetméter. A lakás padlózatának méretébe tehát nem szá­mítják bele a mellékhelyiségek pad­lózatának méretét, mint például elő­szoba, fürdőszoba, éléskamra, stb. KIT LEHET A HÁZTARTÁS TAGJÁ­NAK SZÁMÍTANI? A bérlő háztartása tagjának, vagy pedig a lakás más használója ház­tartási tagjának számít a családta­gokon kívül még: a vő, a meny és más rokonok (nagybácsi, nagynéni, unokafivér, unokanővér, unokatest­vér), akiknek nincs saját lakásuk és a lakás bérlőjével egy lakásban lak­nak, gondoskodnak a közös háztar­tásról, vagy pedig a lakásbérlő gon­dozására síórulnak. A lakásbérlő köz­vetlen családtagjai a gyermekek, uno­kák és dédunokák, szülök, nagyapák, nagyanyák, dédapák, dédanyák és azok testvérei. A lakásbérlő családtagjainak számítanak azok a gyermekek is, akik csak ezután fognak szUletni, ha a terhességet már orvosilag meg lehet állapítani. A háztartás tagjának nem számítható azonban az albérlő, még akkor sem, ha a lakás bérlőjénél ét­kezik. A háztartás tagjainak számí­tanak azonban azok a személyek, akik fizetésért házimunkát végeznek a la­kás bérlője számára. A béríöveí kö­zös háztartásban élő nő, amennyiben jogilag nem köt&ttek házasságot, az új lakástörvény szerint csupán akkor számít a laikás bérlője háztartása tag­jának, ha gyermekének anyja, vagy pedig legalább három éve együtt él­nek. MILYEN LAKÁS UTÁN KELL FIZET­NI A HELYI PÖTJÁRULÉKOT? A lakás bérlője lakása után csupán akkor fizet helyi pótjárulékot, ha reá és háztartásának minden egyes tag­jára a lakás padlózatából 12 négyzet­méternél több jut. Abban az esetben, ha a háztartás egyik tagja egyúttal családtag is, úgy még hat négyzet­métert hozzászámítanak ahhoz a pad­lózathoz, amely után nem kell pót­járulékot fizetni. Ezt a hat négyzet­métert azonban csupán egyszer lehet felszámítani, tekintet nélküi arra, hogy a háztartás hány tagja egy­úttal családtag is, vagy ha közülük valakinek már saját családja is van. Az egy családtaggal együttélő bér­lő nem fizetheti tehát a helyi pót­járulékot akkor, ha a lakás padlóza­tának mérete nem nagyobb, mint 2X12+6, vagyis összesen harminc négyzetméter. A háztartás min­den egyes további tagjával növeke­dik az a lakóterület, amely után nem kell pótjárulékot fizetni. Az egy la­kóhelyiségből álló lakás után, mely­ben csupán egy személy lakik, csak akkor fizetnek helyi pótjárulékot, ha a lakás padlózatának mérete túlha­ladja a 20 négyzetmétert, ha a lakás egy szobából és egy rendes kony­hából vagyis 12 négyzetméternél nem nagyobb térségű konyhából áll. Ha az egy lakóhelyiségből álló 25 négyzet­méteres lakást egy személy lakja, úgy 5 négyzetméter után fizet pót­járulékot. Ha a lakás egy 18 négy­zetméteres szobából és egy rendes, 9 négyzetméteres konyhából áll, úgy e lakás padlózatának mérete 27 négy­zetméter. akkor hét négyzetméter esik pótjárulék kivetés alá abban az esetben, ha a lakást csupán egy sze­mély lakja. Abban az esetben, ha egy személy egy 18 négyzetméteres szo­bából és 14 négyzetméteres konyhá­ból álló lakással rendelkezik, úgy a gadlózat méretébe beszámítják a la­kás teljes területét és a konyhából két négyzetméteres területet, miután a lakás padlózatának mérete 20 négy­zetméter, az adott esetben tehát (20—12) 8 négyzetméter után fizet­nek pótjárulékot. MENNYIT KELL FIZETNI ILYEN ESETEKBEN? A fent említett esetekben a lak­béreken kívül helyi pótjárulékot fog­nak fizetni. A pótjárulék összegét, a befizetés módját, érvényét és más alapvető kérdéseket az év első ne­gyedévében közzétett hirdetményben határozzák meg. A helyi pótjárulék összegét nemcsak a lakótérség nagy­sága, hanem a iakás minősége szerint is fogják meghatározni. A prágai Druopta kisipari szövet-; vetkezet dolgozói újfajta játék gyár­tását kezdték meg. A kisméretű ve­títőgéppel négy méter távolságra DIA-filmeket lehet vetíteni. A 24X36 mm-es és. 17X24 milliméteres DIA­filmek egy méter szélességűre na­gyíthatók. A bratislavai Lux moziban a múlt év októberében Szlovákiában elsőként kezdték meg a széles vászonra való vetítését. Idén Szlovákia összes kerüle­ti városaiban létesítenek mozikat, amelyekben széles vászonra fognak vetíteni. Kassán, ahol a Tatra mozi­ban már folynak a műszaki előkészü­letek és Banská Bystricán a tavaszi hónapokban kezdik meg a széles vá­szonra való vetítést. A liticei Montostav alkalmazottai a Prága mellett épülő új televíziós torony előgyártott betonalkatrészei gyártásán dolgoznak. A Montostav dolgozói fokozott ütemben dolgoznak* hogy a televíziós torony szerelését már februárban megkezdhessék. A torony 50 méter magas lesz. Köze­pén villamos felvonó működik majd. A diszpécser berendezést az észak­csehországi barnaszénkörzet dolgozói már 30 bányában alkalmazzák. A Kysucké Nové Mesto-i Viliam Široký Gépipari Üzem dolgozói a múlt évben hatmillió 890 ezer korona ter­ven felüli nyereséget utaltak át az Állami Banknak. Tavalyi sikereik után az üzem 27 százalékkal növeli Idei termelését. A múlt évben 2400 brigádos jelent­kezett bányamunkára a kladnói bánya­körzetben. Közülük ezren meghosszab­bították szerződésüket, illetve elhatá­rozták, hogy véglegesen a bányában maradnak. A nyitrai kerület közigazgatási szerve önálló gyermekosztályokat lé­tesít a járási és városi népkönyvtá­rakban, Eddig öt ilyen gyermekszak­osztály van: Nyitrán, Lévén, Bánov­cén, Prievidzán és Vráblén. Az eddigi rokkant-szövetkezetekhez további 19 társult, úgyhogy 1957 ele­jén köztársaságunk területén összesen 40 rokkant-szövetkezet működik, ame­lyek 4000 rokkant munkást foglalkoz­tatnak. A vftkovicei Klement Gottwald Vas­müvek igazgatói alapjából és az FSZM pénzéből tavaly csaknem két­millió koronát fordítottak a bányá­szok üdültetésére, kirándulásokra" és pionírsátortábor készítésére. A Besz­kidekben levő üzemi üdülőkben és az FSZM üdülőközpontjaiban több mint 9000 bányász és több mint 1300 bá­nyászgyermek üdült. Az otrokovicei műtrágyagyár dol­gozói újfajta foszfortartalmú műtrá­gya gyártását kezdték meg, amelynek gyártásához nem szükséges kénsav, így a termofoszfát gyártása olcsóbb lesz. Szlovák ejtőernyős világrekordja A Nemzetközi RepülŐszSvetsé (FAI) nemrégen néhány új világre kordot ismert el, köztük Štefan Švarc nyitrai ejtőernyős, a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének tágja rekordját is. A múlt év július 29-én Partizánskéban megrendezett kerületi versenyen ért el világrekordot, amikor 600 méter magasságból a legnagyobb pontossággal ugrott a kijelölt cél­pontra. Az első ugrásnál a cél közép­oontjától 62 cm-re, a másik ugrásnői pedig 19 cm-re esett. Ezzel a telje­sítménnyel világrekordot ért el. Az elért átlag 69,5 cm-rel jobb Petar Ma­gyarevies jugoszláv ejtőernyős eddigi világrekordjánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom