Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-31 / 31. szám, csütörtök

| Gyorsfeités | a Győzelmes Február-vágaton =

= Az ostrava-karvinái vájárok a pribrami gyorsfejtök példájára a napókban petrvaldi Július Fučík Nagy-bánya VI. emeletén megkezd= ték a gyorsfejtést a Győzelmes Február tárnában. = Az ostrava-karvinái bányakörzet négy legjobb kollektívája — a S= Ján Šverma-bányában Alois Petr elővájár, a Július Fučík Nagy-báü= nyában Ján Čiž elővájár, a Béke-bányában Rudolf Bulava, Köztársa=

j sági Érdemrenddel kitüntetett elővájár, a Zsófia-bányában Josef Paj|Ej velka elővájár munkacsoportjai egész hónapon át legalább 370 méte=| res H2-profüú tárna áttörésére törekszenek. Az ostrava-karvinái §= bányakörzet hasonló vágataiban az átlagos havi előrehaladás 60 méHE! ter körül mozog. A gyorsfejtés hozzájárul új széntartalékok gyorsabb SS feltárásához. == A Győzelmes Február vágatban bevezették a vízsugárral való fűül . rásí módszert. A bányászok itt csak csehszlovák gyártmányú gépekig kel, a vxtkovicei kovácsok által készített fúrógéppel és az opavai §= Ostroj-üzemben készített rakodógépekkel dolgoznak. Az egyes mun=£ kacsoportok váltják egymást a munkahelyen és versenyeznek a leg== nagyobb előrehaladás eléréséért. =

= Az első műszakban, mikor a homlokfalon egyszerre tíz fúrógépet HÜ állítottak be, Ján Ciž elővájár gyorsfejtöi két munkaciklust fejeztek HÜ be és 4,30 méter vájatot vágtak. Televízió az egészségügyben A

múlt év folyamán kísérletezni kezdtek nálunk az ipari célokra alkalmazható drót-televíziós berendezés konstrukciójával. Augusztusban mutatták be az első csehszlovák ipari televíziós berendezést a gazdasági élet vezetőinek, szeptemberben pedig alkalmuk volt a brnói kiállítás látogatóinak megismerkedni ezzel az új műszaki vívmánnyal A csehszlovák és a külföldön már használatos ipari televízió egyforma rendszeren alapul. Három részből áll éspedig a kis felvevő gépből, az irányító berendezésből és a különálló ernyőből. A kép a felvevőből az ellenőrző, illetve irányító berendezésbe, onnan pedig a legfeljebb ezer méter távolságban levő ernyőre speciális vezetékeken jut. A drót-televízió az ipar legtöbb ágában messzemenően kihasználható. Az alábbiakban rámutatunk arra, milyen lehetőségeket nyújt az egészségügy terén. Külföldön már sikerrel alkalmazzák ezt a műszaki újdonságot az egészségügy több szakaszán. Az orvostanhallgatók sebészeti oktatását például televízió segítségével oldják meg. A műtőben elhelyezett televíziós felvevőgép pontosan felveszi az operáló i orvos minden mozdulatát. A műtétet az orvostanhallgatók az előadóteremben elhelyezett ernyőkön kényelmesen figyelemmel kísérhetik. A kórházak fertőzőosztályain, ahol szigorúan tilos a látogatás, a beteg a szobájában levő televízió-ernyőn láthatja hozzátartozóját, miközben telefonon beszél vele á társalgóból. A társalgóban van természetesen a felvevő gép. A nővérek a szobájukban elhelyezett televíziós készüléken ellenőrizhetik, mi történik a betegszobákban. Ez különösen abban az esetben előnyös, ha kevés a betegápoló személyzet. A röntgenológusok televízió segítségével nincsenek kiszolgáltatva a röntgensugarak káros hatásának, mert K röntgenezésnél nincs szükség közvetlen jelenlétükre. L

áthatjuk, hogy az ipari televíziónak nagy jövője van. Az egészségügyi ellátásban megkönnyíti és leegyszerűsíti az orvosok és ápolónők munkáját, a betegek kórlftzi tartózkodását pedig kellemesebbé teszi. Bizonyára nálunk is sor kerül az ipari televízió széleskörű alkalmazására. K. É. [ A EMYMI A kenyér szóba évszázadokon át széles tartalom sűrűsödött, szinte jelképpé vált. A mindennapi kenyértől függ az élet, vele szoktuk kifejezni a nyomort, vagy a bőséget. A kenyér az ember legkisebb követelménye, de tartozéka a legkiadósabb ebédnek is. Élelmiszerüzleteinkben bőven találunk mind fehér, mind fekete kenyeret, és süteményt. Minőségük azonban sok esetben változó. Utazásaim alkalmával sokszor ettem keletlen, savanyú, ragadós, egyszóval rossz kenyeret. Annál kellemesebb számomra a párkányi járási kisipari szövetkezet péküzemének munkájáról írni, mivel ott mindig jó kenyeret kaptam. Milyen a jó kenyér? Sok tulajdonságot kellene felsorolni. Én azohban ahelyett csak ennyit mondok: ízlik. A párkányi járási kisipari szövetkezet péküzemének műszaki vezetője szerint a kenyér — jó kenyér. Mást nem is tud elképzelni. Ez csak néhány szó. Azonban az ő esetében ez annyit jelent, hogy fáradhatatlanul jár egyik faluból a másikba, pékségből pékségbe, s így tudakozódik a vevők véleményéről és a pékek munkájáról. Jó szakember, 30 évig dagasztott és sütött, érti a szakmája csínját-bínját, s ami hibára talál, nem rest nekigyürkőzni és megmutatni: így kell! «• A párkányi járásban 21 pékség van. Kora hajnalban 21 kemencében lobban a láng, s mire pirkadni kezd, 21 irányból árad a friss kenyér illata-, de ekkor már négy autó robog faluról 'falura, friss zsemlével, kiflivel, foszlós kenyérrel, hogy a reggelihez mindenki frisset ehessen. Ez a széthordás sem egyszerű dolog, kívánatos ugyanis, hogy gyorsasága mellett gazdaságos is legyen. Dvorák Antal a kisipari szövetkezet alelnöke, jól ismervén a járás viszonyait, az utakat — gazdaságosan, jól megoldotta ezt a kérdést. Miért jó a párkányi járásban a kenyér ? Minden szákmának van titka. A pékszakmának is s ezt szavakkal kifejezni ők maguk sem tudják. Én csak néhány olyan okról szólok, amelyek lényegesen befolyásolják a párkányi kenyér minőségét. A párkányi járásban a pékek legtöbbje jó szák ember. Például a párkányi Kolorusz-családban a pékszakma családi hagyomány. A bényi, szögyéni pék mind tapasztalt szakember. Valami azonban gyakran megtéveszti a pékeket. Normáik aránylag magasak s igy a sietség miatt nem hagyják megkelni a tésztát. A szükséges 3—5 órát gyakran lerövidítik. Ezzel aztán kettős célt érnek él. A munka gyorsabb, s ezenkívül a keletlen kenyér nehezebb is. Igy könnyebben kihozzák az egy métermázsa lisztből az előirányzott 133 darab 1 kilós kenyeret. A párkányi járásban ez nincs igy. Itt a szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a minőségre. Haverla Antal, a kisipari szövetkezet igazgatója például legszívesebben és legtöbbet a pékségek kérdésével foglalkozik. Kiss László, a termelés vezetője érettségi után pékséget tanult, ó is jó szakember. Végül is sokat javít az átlagminőségen az, hogy összes termelésük 60 százalékát a fehér kenyér teszi. Mindezek eredményeként tudható be az, hogy a járási kisipari szövetkezetek péküzemei pontozási versenyben 89—95 ponttal mindig az élen állnak. A pontozásnál tekintetbe veszik a formát, színt, ízt, szagot, úgyhogy 82 pontot (1. minőségi oszt.) is nehéz elérni! Ezért nem csoda, hogy ha Párkányban járok, az ebéd után két-három szelet kenyeret még az útra is veszek. P. J. „VRÚTKY 195 7" i Műhelyről műhelyre a vrútkyi vasúti javítóüzemben Ha utazunk valamerre, figyeljük csak meg jobban a vasúti kocsik alvázán levő feliratokat. A súly, és a teherbírás adatai mellett gyakran találkozunk rövid, szerény felirattal. Vrútky 1950. Ez annyit jelent, hogy a vagont a megjelölt évben a vrútkyi vasúti műhelyben javították ki. Lehet, hogy elpattant rugóit cserélték ki, kerekeire húztak acélabroncsot, vagy betört ablakait üvegezték be. A rövid többet nem árul el. A kijavított mozdony elhagyja a javítóműhelyt felirat A kazánjavító A Magura alatt levő javítóműhely udvarán vágányok egész syra vezet az egyes csarnokokba. A szeles ajtók előtt várakozó vagonok, a magasban acélsíneken mozgó emelődaruk, alatta pedig acélkerekek hosszú sora tárul szemünk elé. Sok itt a különféle műhely: asztalosok, kocsijavítók, mozdonyjavítók, festők, esztergályosok dolgoznak itt. A kazánjavító .műhely magas, hosszú'csarnokában vagy 10—12 mozdonyon dolgoznak a kovácsok, hegesztők, lakatosok. A légkalapács és hengerelő zajától nem hallani a beszédet. A „meztelen" mozdonyok hatalmas testéből acélvágókkal operálják ki az átégett kazáncsövekeket, hogy helyükbe újakat hegesszenek. Hideg öntöttvasdarabok, acéllemezek hevernek az olajos padlón. Az egyik fűtőtestnél két férfi tízóraizik. Megszólítom őket, szavaim nem hallják és ezért egyikük közelebb hajol. — Miloš Valocký hegesztő — mondja be nevét. Már három éve dolgozik a kazánoknál. Majd kezével az egyik mozdonyalkatrész felé mutat. — Ezt csináljuk. — Megnézem a hegesztést és az első benyomásom, hogy az acélhengeren levő varrást hegesztő automatagép csinálta. Pedig kézi mt£«ta. Olyan egyenletes, mintha gép varrta volna össze. Az esztergályosok A szomszédos segédrészlegen a mozdonyokat g őzdugattyúkkal, hengerekkel, hajtókarokkal, kompresszorral és más hozzávalóval szerelik fel. Az olajtól csillogó fekete mozdonyok vezető fülkéjében szakemierek munkálkodnak. Villanyfúrók, köszörűk, kalapácsok zajától hangos itt is a csarnok. A műhely másik felében pedig esztergapadok, maró- és fúrógépek mellett, melyeken új alkatrészeiket készítenek, munkások állnak. Az egyik esztergapadnál fiatal munkás. kezében tolómércével méri a kész csapot, majd ügyes mozdulattal új hengeralakú kovácsolt vasat tesz a szorítófejbe. Minden mozdulata kiszámított, másodpercnyi időveszteséget sem lehet észrevenni nála. Gustáv Trubán várakozóan néz felénk, mikor megszólítjuk. — 250 százalékra teljesítem a normát — mondja. — Hogyan? — adom fel csodálkozva a kérdést. — Ogy, hogy egyszerre két gépen dolgozom. Ezen az esztergapadon és amott azon a csiszológépen. Ezzel egy munkaerőt takarítottunk meg. A normát pedig úgy teljesítem túl, hogy előre elkészítem, beállítom a gépet. Munka közben így nincs időveszteség. Fontos a kés helyes megválasztása is, hogy ne kelljen állandóan cserélgetni... Az esztergapad Wolmann típusú, elég öreg, de így is nagy vágási sebességet érünk el rajta. Kihasználom a gép erejét teljesen azzal, hogy a kést vastag vágásokra állítom be. A munka megszervezésében rejlik tehát az egész tudomány, — fejezi be magyarázatát Truban elvtárs. Megtudom róla, hogy tizenegy éve dolgozik mint esztergályos. De kitanulta a lakatos és a villanyszerelő mesterséget is, és ennek az esztergapadnál nagy hasznát veszi. Mái tizenötször elnyerte a műhely legjobb munkása címét. —' Példaadó párttag, — jellemzi Trubant kisérőm, Vilhan elvtárs. — A többi esztergályost is meggyőzte, hogy kapcsolódjanak be a munk. versenybe. A munka termelékenysége ezáltal lényegesen emelkedett a műhelyben. Az egyik esztergapadnál fiatal fiú vezeti kezével a kés mozgását. Látszik rajta, hogy minden figyelmét munkájára irányítja. — Csak egy pár hónapja dolgozom itt, amióta a tanoncmúhelyből kijöttem — válaszolja kérdésemre. — Hány éves? — kérdezem az élénk, okosszemű fiút. — 18 múltam — válaszolja Július Ďanovsky, aki Truban módszerét igyekszik elsajátítani. Elmondja, hogy ez eleinte nem ment neki, de az utóbbi hónapokban - többször kért tanácsot Trubantól, aki szívesen segített. Most már ő is 170 százalékra teljesíti a normáját a régi típusú Wolmam esztergapadon. A kovácsműhely A szomszédos műhelyből a kovácsok kalapácsolása hallatszik messzire. Nyolc hatalmas gőzkalapács ütései alatt formálódik a fehéren izzó vas és acél vagonalkatrészekké Kormos kezű és arcú kovácsok hosszú harapófogókkal forgatják a kalapács alatt a kemencéből kivett vas- ás acélhengereket, lapokat, rugókat, melyek hatalmas ütések alatt tágulnak, nyúlnak szélesednek. Miroslav Vrtiak és Štefan Kička kovácsok éppen új rugólapokat kovácsolnak. A minden irányban repdeső szikrákat vastag vászonkötényük fogja fel. Rugalmasan emelik magasba a nagy pörölyt, hogy pontosan lecsapjon a tüzes vasra. A levegő meleg, az izzó vas forróságot áraszt. Akármelyik műhelybe lépünk, a gépek mellett mindenütt találkozunk olyanokkal, akik már 20—40 éve dolgoznak egy és ugyanazon munkahelyen, akik gyermekeiket mesterségük iránti szeretetből, szintén vasmunkásoknak nevelték. A műhelyekben egész nemzedékek dolgoznk, nagyapa, fia és unokája. Az egyik lakatos, a másik esztergályos, a harmadik kovács. A főműhely már több mint 80 éves. A kerékesztA-gáló műhelyben az egyik gép mellett őszülő férfi áll, tekintete a forgó kerekekre szegeződik. Éles arcvonása, határozott te— A legjobb egy helyen kitartani — mondja beszélgetés közben. A: ember így tökéletesen megismeri i gépet és képességét. A szomszéda Hvizdák Ján például egy újítójavas latot is adott be a nyolcvan éve. gép jobb kihasználására. Oj simító korongot készített a tengelyekre mellyel gyorsabban és jobban végez zük el munkánkat. A régi Vulkán-tí pusú esztergagép így még egész j szolgálatot tesz és teljesítmény nem kisebb az új gépeknél. Az „órások" Egy kisebb épületben van a tanon cok műhelye. Itt dolgoznak az 6rá sok is. Precíz sebességmérőket jav! tanak, melyek pontosan mutatják mozdonyvezetőnek a vonat sebesé gét és a megtett kilométerek számá Apró szerszámmal a kezében és na gyítóval a szemén javítgatja Toce Géza a rúbinkőves finom óraszerke zeteket. Nem mes—e az órások mC helyétől dolgoznak a kompresszoi javító mesterek. — A mozdony lelke a kompresszt — magyarázza Jozef Lamoš meste Ha a kompresszor elromlik, akkor fék, a mozdony egyik fő alkatrés2 is megbénul. Ezért minden javítási beküldött kompresszort gondosa szétszedünk, kijavítunk, új alkatré szekkel cseréljük ki az elkopottaka — Hány kompresszort javított mi ki, amióta dolgozik — kérdem i idős mestert. — Számítsa ki. Havonta harminc öt-negyvenet és 1923 óta dolgozol a vasútnál. De loinay elvtárs mť régebben dolgozik,itt, mint én. A f éves mester több ujítójavaslati adott be a színesfémek megtakaríts sára. Ilyen mester mint ő, nem h szem, hogy egyhamar akad — mont ja Lamoš elvtárs és fejével áz es; tergapadnál dolgozó szemüveges ő: férfi felé mutat. A vrútkyi javítóműhely legérdekť sebb részlege mégis a fejlesztő os: tály. Itt valósítják meg gyakorlatbí az egyes újítási javaslatokat, mely< évente sokez 'r korona .értékű anya; vagy munkaerő megtakarítást jelei tenek a műhelynek. Juraj Boda i Milan Ruttkay pl. újítójavaslati dolgoztak ki a vashulladék és a szl fp'rakásának gépesítésére. A va hulladék-rakodószerkezet pl. nyo munkás 16 'rai munkáját most k és fél óra alatt elvégzi. A tanulók műhelye vrútkyi javítóműhely újítói a hegesztett acélból készüit mozdonyalkat részeket vizsgálják. kintete, ősz haja, kék munkásruháj tapasztalt munkásra vall Neve iip ka Rudolf, 57 éves, 37 éve clolgo zik már a műhelyben r-"sztérg oadj jóval öregebb, mint ő maga, mert még 1880-ba-i készült, mégis 185 százalékra teljesíti rajta normáját. Sok jót lehetne még írni a lyekben dolgozó vasutasokról. I nézzünk még be a tanylóműhe'.ye: be is, ahol fiatal lakatosok, eszte gályosok készülnek szorgalmasan j vő'feladataikra, "hogy rövidesen felvál sák helyükön az öreg nrrankásokí Sok jó tapasztalatot és tanácsot k< adni a fiatalnak tanulás közbe Ezért hozzájuk a legjobb és )t-gn gyobb tapasztalatú mestereket os tották be. Itt van a 64 éves Hi Emil mester, aki 44 éves munká után sem tért pihenni, hanem vé lalta a lakatos tanulók nevelési Hét éve dolgozik már itt, fia mo donyvezetö, unokája is vasúti Fiatal korukt kezdve tanítja tanoncokat me szeretni a meste séget és megb csülni a vasmű kást. Az ő ke alatt tanul a éves Jančár Jar mit is, akin nagyapja és ap szintén a' vi sútnál dolgoztak * * * Mikor a j ivít műhelyből kif< indultam, a mu kaverseny ere ményeit hirdť táblán a követte feliratra lettť figyelmes — V helyünk a tava tervet 104 szá; lékra, a munl tervét pedia 10: • záz^lékia teljesítette. Feljegv-zti i sz'mct és mikor a kapun '!•; 'em, tekintetem még az ind iLás <ész vagonok felé fordult. Min egyik alvázán két szerény falii volt: Vrútky. 1957. Horváth Sánt termelékenység