Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-29 / 29. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZIP'MKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK NAPILAPJA 1957. január 29. kedd 30 fillér X. évfolyam, 29. szám, VILÁGOT ÁTFORMÁLÓ TANOK Könyvkereskedéseinkben néhány nappal ezelőtt megjelent Marx Ká­roly és Engels Frigyes műveinek első kötete. A nemzetközi proleta­riátus nagy tanítói elméleti és pub­licisztikai műveinek ezt az első cseh nyelven megjelenő gyűjtemé­nyes kiadását harminc kötetre ter­vezik, az utolsó kötetek nyolc-tíz éven belül jelennek meg. Hazánk dolgozói így fokozatosan hozzájutnak azon gondolatok gaz­dag forrásához, amelyeknek forra­dalmi jelentősége páratlan az em­beriség történetében. A marxizmus eszméi, amelyeket V. I. Lenin mű­veiben továbbfejlesztett és amelye­ket a munkásosztály győzelmei a világnak egyharmadán megtestesí­tettek, legyőzhetetlen erővé váltak. Ezek az eszmék magukkal ragad­ják a leigázott, elnyomott és ki­zsákmányolt néptömegeket, mert bennük megtalálják felszabadító harcuk világos indokait. A marxizmus-leninizmus, amely­nek rohamos elterjedése rövid tör­ténelmi időszak — egy évszázad alatt — mélységesen aggasztja a tőkés rendszer híveit, nem olyan tan, amely végérvényesen kimond­ja a „végső igazságot" minden fel­merülő kérdésben. Ez a tanítás egészen másfajta. Legfontosabb tulajdonsága, hogy arra tanít, ho­gyan értelmezzük a világot és ho­gyan változtassuk meg, formáljuk át és építsük ki, hogy az évszáza­dokon és évezredeken át elnyomott tömegek felszabaduljanak, vágyaik világszerte kielégüljenek. A mi elméletünk — hangsúlyozta nem egyszer Engels — nem vala­milyen üdvözítő dogma, hanem egy fejlődési folyamat magyarázata. A marxizmus-leninizmusnak ez az j alkotó jellege a kérdéseket nem | oldja meg egyszer s mindenkorra, hanem a valóság kritikus, mate­rialista szemléletéből fakad. A mar­xizmus-leninizmus tanai nem bék­lyózzák meg a gondolatot, hanem felszabadítják azt. A materialista dialektika alapján folytatott véle­ménycserék útján egyre mélyebben behatolnak a világ és a társadalmi törvények ismereteibe. A marxizmus-leninizmus tanai­nak ez az alkotó jellege megfelel a munkásosztály forradalmi felada­tának és szükségleteinek, mert csu­pán ez az osztály az, amely e ta­nokat öntudatos élcsapatának, a forradalmi pártnak vezetésével valóra válthatja és felépítheti az osztálynélküli társadalmat. Ellenségeink nevetségessé válnak, amikor minden egyes alkalommal, midőn mozgalmunk egyes tévedé­seit magunk bíráljuk, azt hangoz­tatják, hogy a marxizmus „nem vált be", hogy a kommunizmus „válságba" került és ehhez hason­ló értelmetlenségeket terjesztenek. Tanaink igazságának azonban nem az a kritériuma, hogy az ellenség milyen dühös támadásokat intéz ellenünk. A marxizmus-leninizmus igazságát a munkásosztály tény­leges harci sikerei, az Októberi Forradalom győzedelmes útja bi­zonyítják, amelyen a hatalmas szo­cialista tábor népei haladnak. Ezt az utat magáénak vallják vala­mennyi ország munkásosztályai és progresszív erői. Ezen az úton biztonságosan ve­zeti népünket Csehszlovákia Kom­munista Pártja. Büszkék vagyunk erre, mert jól tudjuk, hogy orszá­gunk szocialista építésének sikerei, országépítésünk módszerei megcá­folják a tőkés kizsákmányolás vé­delmezőinek rágalmait, amelyek szerint a szocializmus, a marxi­lenini tanok csupán azon országok számára alkalmasak, amelyek egy félfeudális rendszer gazdasági és kulturális elmaradottságától akar­nak megszabadulni. Ez a teljesen értelmetlen állítás, amellyel egyide­jűleg gyakran „nemzeti kommuniz­must" emlegetnek, teljesen ellen­kezik a valósággal. A szocializmus gondolata csak ott győz és válik valósággá, ahol tiszteletben tartják a marxizmus-Ienüiizmus nemzet­közi érvényű elveit. A marxizmus-leninizmus tanai éppen a mai időkben az ellenség legkülönfélébb támadásainak kö­zéppontjában állnak. Ezen nem csodálkozhatunk, ha tekintetbe vesszük, hogy az SZKP történelmi jelentőségű XX. kongresszusa csaknem egy évvel ezelőtt meg­nyitotta az utat az alkotó leniniz­mushoz. Azt az egészséges folya­matot, amely kisebb-nágyobb mér­tékben kiterjed az egész kommu­nista mozgalomra, mindenféle módon igyekszik felhasználni az el­lenség. Láthattuk, hogy nemcsak a nyílt, reakciós erők ellen kell har­colni. Mint mindig, amikor mélyre­ható változások állanak be a moz­galomban, felbukkannak az oppor­tunista, revizionista törekvések. Ezek az irányzatok az ingadozó kispolgári elemekből indulnak ki, melyek a marxizmus „alkotó" fej­lesztésének leple alatt megkísérlik, hogy a marxizmus-leninizmus ta­nainak forradalmi magva ellen tör­jenek, támadják a proletárdiktatú­ra gondolatát, az események érté­kelésénél feladják az osztálypozí­ciókat, igyekeznek csökkenteni a párt vezető szerepét, a munkásosz­tály hegemóniáját a szocializmus építésében. Demagóg módon kije­lentik, hogy a marxizmus-leniniz­musnak ezek az alapvető eszméi „sztálinizmus". Sőt továbbmennek és a marxizmus-leninizmus esz­méit a „humanizmus" és „demok­rácia" liberális felfogásával akar­ják helyettesíteni. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy e revizionista jelenségeket buzgó figyelemmel kö­vetik az amerikai kongresszus tag­jai és semmiképpen sem titkolják rokonszenvüket azok iránt, akik lemondanak a forradalmi elvekről. Ha a dolgok mélyére tekintünk, látjuk, hogy ebben nincs semmi új. Nagyrészt ugyanazokat az elcsé­pelt frázisokat használják, több­nyire „munkás" jelszavak alatt fi­gyelmen kívül hagyják a munkás­osztály érdekeit éppúgy, mint ahogy ezt az összes opportunisták tették a múltban. Céljuk az, hogy a marxizmus-leninizmus tanainak alkotó jellegét meddő vitává vál­toztassák, az alkotó véleménycsere — amely nélkül nem fejlődhet a marxizmus — meghátrálássá vál­jék a burzsoá ideológia előtt. Marx és Engels elméleti művei­nek, valamint legnagyobb tanítvá­nyuk, V. I. Lenin műveinek tanul­mányozása nélkülözhetetlen előfel­tétele annak, hogy sikeresen har­coljunk, eredményesen visszaver­jünk minden ellenséges támadást, amely a kommunizmus gondolata ellen tör. A marxizmus-leninizmus alkotó módon való alkalmazása a kommunista mozgalom további si­kereinek és győzelmeinek biztos záloga. Ezért pártunk szüntelenül arra inti valamennyi tagját, ne ha­nyagolják el a marxizmus-leniniz­mus tanulmányozását és megte­remt minden szükséges előfeltételt arra. hogy megjavuljon és elmé­lyüljön a dolgozók körében végzett ideológiai-nevelői munka. A Szovjetunió legfőbb képviselői január 25-én Moszkvában a Bjelorusz-pályaudvaron fogadták a Cseh­szlovák Köztársaság kü.döttségét. Képünkön Antonín Zápotocký köztársasági elnök beszél. A Csehszlovák Köztársaság küldöttsége az atomkutató intézetben Az intézet berendezésének megtekintése & A. Zápotocký elnök: Egyesült erővel túlszárnyaljuk a kapitalista világot az atomenergia békés felhasználásában • Az intézetben e napokban megtárgyalják az első csehszlovák atomerőmű tervét # Köztársasági elnökünk megtekintette a V. I. Lenin-stadiont Volga-menti Dubna. — A Csehszlovák Köztársaság küldöttsége, amely hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik, a Volga-menti Dubna városába utazott, hogy megtekintse az atommagkutató intéze­tet. A küldöttséget a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és külügymi­nisztériumának képviselői és J. T. Szlavszkij, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő atomenergiai főigazgatóság vezetője kísérte. Ennek a látogatásnak nagy jelentősége volt márcsak azért is, mert köztársaságunk tagja ennek az intézetnek, amely az atomenergia békés felhasználását szolgálja, és amelyben csehszlovák tudósok is dolgoz­nak. A küldöttséget Dubnára érkezése után D. I. Blohincev professzor, az in­tézet igazgatója és helyettese, Václav Votruba professzor, csehszlovák tudós fogadta. Votruba professzor rövid magyará­zatban ismertette a vendégekkel az intézet struktúráját és megvilágította az intézet berendezésének, az atomré­szecskék hatalmas gyorsítóinak, a synhchrofazotronnak és a synchrocik­lotronnak funkcióját. Blohincev és Votruba professzorok adatai szerint az intézet specializált; két laboratóriuma van, az egyik az atommagkutatás, a másik a magas energiák számára. Az intézetben a szovjet tudósokon kívül a népi demokratikus országok 36 tudósa dolgozik. Ez év végéig ez a szám eléri a százat. Az intézetben összesen 1400 személy dolgozik, ezek közül 300 tudós, a többi pedig technikus és segédsze­mélyzet. Az intézetben a moszkvai egyetem professzorainak egész sora dolgozik, akik Moszkvába járnak elő­adásokat tartani. A jövőben az egye­(Folytatás a 3. oldalon.) AZ UTKOZOK KÖZÖTT A brezaói Hídépítő Vállalat dol­gozói vasúti kocsikat is építenek. Nemrégen vezették be a teherkocsik sorozatos gyártását. Fenti képünk Metod Demeter és Cibula Pál hegesz­tőket mutatja be, amint az ütközák között az utolsó hegesztéseket vég­zik a vasúti kocsikon. A breznói üzemből naponta hat új vasúti ko?si indul a vágányokra. Ez az eredmény nem kis mértékben a szegecselők érdeme, akik kitűnően végzik munkájukat. Képünkön kettő­iüket mutatjuk be: Anton Stepanii­kot és Jozef Luptákot, amint az al­vázra újabb alkatrészeket szege­cselnek. (Bocek felv.) Az EFSZ-ek III. ors zágos kongresszusa előtt Megtárgyalták a kormány leveiét A verebélyi járás minden községé­ben, — ahol szövetkezet van, — megtárgyalták a kormány levelét. Csaknem 900 szövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt vett részt a gyűléseken. A legtöbben Vajkán jelentek meg, ahol a gyűlésen 87 szövetkezeti tag töltötte meg a ter­met. A kormány levelének megtár­gyalásánál a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai azonban bizonyos hi­bát követtek el. így például nem beszéltek a dolgozó parasztokkal a legfontosabbr'4, mégpedig arról, hogy miért kell szövetkezeteket alakítani. Nem említik meg azt, hogy csak a szövetkezetekben tudnak többet ter­melni s így jobban tudják biztosítani az egyre növekvő életszínvonal ki­elégítését. így aztán az történi, hogy a dolgo­zó parasztok egyetértettek ugyan a kormány levelével, de nem gondol­koztak el mélyebben a helyzetükén, munkájukon, azon, hogy belépjenek-e a szövetkezetbe. (Levelezőnktől) | Készülnek a tavaszra = A losonci járásban e nagy­ág falusi szövetkezeti tagok lelki­=== ismeretesen készülnek a tava­E=§ szi munkákra. Ján Šulek szö­~ vetkezel kovács már felül-­Hl vizsgálta és megjavította a EEE vetőgépeket, a boronákat és = a műtrágyaszóró gépeket. Az H! EFSZ-ek III. országos kong­=H resszusa alkalmából vállalta, =H hogy február 20-ig megjavítja HH a mezőgazdasági gépeket. Megkezdték a vetőmag elő­E=s készítését is a tavaszi vetés­= = hez. Emília Gafriková, Ján Šgj Dedinský gazdával együtt 40 =|j mázsa tavaszi árpát és zabot ~ tisztított ki. Az EFSZ-ek or­== szágos kongresszusa tisztele­= letére vállalták, hogy február HÜ 20-ig kitisztítanak minden ga­=== bonát, amire a szövetkezetnek == a tavaszi vetésnél szüksége^ === van. A iraktorállomások szerződéseket kötnek a mezőgazdasági munkára Az agronómusok és a traktorállo­mások brigádvezetői segítenek a szö­vetkezeti tagoknak az évi termelési tervek kidolgozásában és szerződé­seket kötnek a föld géppel való meg­művelésére. A bratislavai kerületben az EFSZ-ek évi terveinek előkészí­tésében .a traktorállomások 280 dol­gozója vesz részt. Eddig 270 szövet­kezetben készítették el a növényi termelés tervének szétírását és 87 szövetkezettel kötöttek szerződést. Például a galántai traktorállomás 19 EFSZ-szel, a szenei pedig 18-cal kö­tött szerződést. A traktorállomások az egyéni gazdálkodókkal is szerző­déseket kötnek a mezőgazdasági munkák elvégzésére. Például a pe­zinoki traktorállomás eddig 75 föld­művessel, a malackai pedig 50 föld­művessel kötött szerződést. A losonci járásban minden második EFSZ-iag látogatja a szövetkezeti munkaiskolát A losonci járásban a szövetkezeti ta­gok a tél folyamán arra törekszenek, hogy minél nagyobb szaktudásra te­gyenek szert. Ezért a járás minden második szövetkezeti tagja látogatja a szövetkezeti munkaiskolát. Az isme­retek elsajátításában a gyakorlatban és elméletben legjobb eredményeket értek el a nagyfalusi, és podrečani szövetke­zeti tagok, akik valamennyien hallgatói az iskolának. Tapasztalataikat azonnal érvényesitik a gyakorlatban. Például a mulyadi és ma'skovai EFSZ-ben az utóbbi két hét folyamán a tehenek átlagos napi tejho­zamát darabonként 8 deciliter tejjel emelték, amit új ismereteiknek köszön­hetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom