Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-28 / 28. szám, hétfő

AZ ADOTT SZO KÖTELEZ A NEMZETI BIZOTTÄGI TAGOK ebben az időszakban számot adnak választóiknak az utóbbi három év alatt végzett munkájukról. A Komá­rom-Szentpéteri Helyi Nemzeti Bizott­ság tagjai is értékelik munkájukat, rámutatnak az elért eredményekre, fel­tárják a hibákat — egyszóval elmond­ják, mit valósítottak meg és mit nem az 1954-ben kitűzött akciótervből. A múlt évben a járási nemzeti bi­zottság segítségével körorvosi rende­lőt létesítettek. Nem volt könnyű — nehézségekbe ütköztek a helyiség meg­szerzésében —, azonban a helyi nem­zeti bizottság mindent megtett, hogy a kérdést kedvezően megoldja. A falu szépítése érdekében 1955-ben 50 ezer koronás befektetéssel megkezdték a járda kiépítését. A lakosság brigád­munkával járult hozzá s most a főutca egyik oldalán már kész a járda. A kút építését 1956-ban kezdték meg. Már 93 méter mély, de még nincs befejez­ve. A választásokig ezt is befejezik. A temetősor lakosai végre jó, egészsé­ges ivóvizet kapnak, s nem kell ne­kik mintegy fél kilométerre járni vízért.. Ennek tudatában dicséretesen részt vesznek a munkában, hozzájárul­nak a kút mielőbbi befejezéséhez. Ezenkívül a helyi nepizeti bizottság, a lakosság érdekét tartva szem előtt, egy állandó fogorvosi rendelőt léte­sített. Ez nem volt benne az akció­tervben, mint az autóbuszhálózat ki­bővítése sem a radványi vonallal. Meg­nyílt az újonnan épített áruház, befe­jezték az evangélikus templom építé­sét, a község egy mentőautót is ka­pott. Most tervezik a gyógyszertár lé­tesítését is. Szép. A helyi nemzeti bizottság tag­jai dicséretet érdemelnek az eredmé­nyekért. Azonban ne feledkezzünk meg arról sem, amit nem váltottak valóra. A KOMÄROM-SZENTPÉTERI Helyi Nemzeti Bizottság akciótervének 4. pontja a kultúrház felépítése. Hogy miért maradt ez csak terv, arra azt a választ kaptam, hogy pénzügyileg nem volt alátámasztva. Nem teljesítették az akcióterv 5. pontját sem, mely a községi hangszóró bevezetését írja elő. Ezt viszont azért nem, mert nem volt benne a járási tervben. Ez a két példa azt bizonyítja, hogy annak idején megfontolás nélkül ter­veztek. Olyan tervvel álltak elő, mely­nek teljesítéséhez nem voltak meg a szükséges előfeltételek. — A kultúrház építését még ebben az évben megkezdjük — mondta Hav­lík elvtárs, a helyi nemzeti bizott­ság titkára. — Van hozzá már 30 ezer tégla és 50 köbméter homok... Ami a hangszóró bevezetését illeti, van rá a költségvetésben 60 ezer korona. Azt is megkezdjük ebben az évben. Szóval mégis ... Iparkodnak, hogy eleget tegyenek adott szavuknak. MINT MINDEN FALUBAN, itt is vannak eredmények, de vannak hibák is. Az emberektől függ ... Ahol az em­berek tömege bekapcsolódik a munká­ba, ott az eredmény is jobb. Ha a Komárom-Szentpéteri Helyi Nemzeti Bizottság minden tagja szívügyének tekintené a feladatok teljesítését, ha minden nemzeti bizottsági tag rend­szeresen eljárt volna a teljes ü'ésekre, és hozzájárult volna a problémák meg­oldásához, még szebb eredményekkel dicsekedhetnének! Mit kendőzzük: a teljes ülés nagyon ritkán volt határo­zatképes, s így egészen természetes, hogy a tanács tölti be a végrehajtő, de egyben a nemzeti bizottság irányí­tó szerepét is. Az irányítás pedig a nemzeti bizottság feladata. — ker— Miért vagyunk ily kevesen ? Kormányunk és pártunk lehető­séget adott szövetkezeteinknek arra, hogy vezető szerepet betöltő tagjaikat magasabb szövetkezeti iskolákba küldhessék, s munka­helyükre visszatérve az- ott tanul­takat felhasználva, tökéletesítsék a szocialista nagytermelést. Sajnos, egyes szövetkezetek nein nagyon használják ki ezeket az ingyenes tanulási lehetőségeket. Mi, a Iwmáromi egyéves mező­gazdasági szakiskola tanulói, mind­össze tízen vagyunk ezen az isko­lán. Fájdalommal tapasztaljuk, hogy sok szövetkezet nem küldött ta­nulókat az iskolára. Az iskolában rendes fizetést és elsőrendű ellátást kapunk. Tanár­jaink szeretettel és érthetően ma­gyarázzák az egyes tantárgyakat, így mindenki alapos tudást szerez­het. Köztünk van a negyvenötéves Váry Béla, aki az iskola egyik leg­öregeob hallgatója. Ö is nagy ér­deklődéssel tanul. Valamennyiünk­nek az ai elhatározása, hogy ipar­kodunk Aiinél jobban elsajátítani a tananyagot. Hazatérve így akar­juk fellendíteni szövetkezeteink munkáját. Szeretnénk, ha a szak­iskolába még sokan jönnének. Mészáros István, tanuló, Komárom Megkezdték az idei kacsák gyorshizlaiását A šopornai állami keltetőben ezidén kikelt első háromszáz kiskacsát a jövő héten átveszi a somorjai járásbeli tejfalusi EFSZ gyorshízlalás céljából, hogy már március 10-e táján piacra kerülhessenek. Tejfalusi szövetkezeti tagok így járulnak hozzá a dolgozók friss kacsahússal való ellátásához már a tél végén, tehát akkor, amikor a múltban még ilyenkor hírét sem hal­lották a piacon a fiatal baromfinak. Tanulnak az újmajoriak Az Állami Birtokok Nánai Igazgató­ságához tartozó újmajori részlegen ja­nuár 7-én és 8-án megtartották az üzemi iskolázást a növénytermelési dolgozók részére. Az iskolázáson 90 dolgozó vett részt. Ha dolgozóink a hallottakat a gyakor­latban is alkalmazni fogják, úgy rö videsen meggyőződhetnek róla, hogy ez a kétnapos iskolázás , eredményes volt. Nagy József, Újmajor Szerkesztőségünkben az elmúlt napokban érkezett levelek írói a mun­kaszakaszukon elért eredményekről számolnak be, és örömmel arról tudósítanak, hogy az év első napjaiban mennyivel emelkedett a ter­melés a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva. A munkatermelé­kenységről szóló leveleken kívül számos olyan levél is érkezett szer­kesztőségünkbe, melyekben a legkülönbözőbb problémákkal foglalkoznak levelezőink. Varga Péter bösi levelezőnk figyelmét lapunknak az a cikke ragadta meg, melyben azon katonák hőstettéről írtunk, akik meg­akadályoztak egy súlyos vasúti sze­rencsétlenséget. Varga Péter a bősi mesteriskolán tanul. Levele első részében arról szá­mol be, hogy a sajtószemlét rendsze­resen megtartják. Mikor az újság az említett katonákról írt, sajtószemlé­jük a szokottnál is tovább tartott. — A cikkből azt a tanulságot von­tuk le — írja levelezőnk —, hogyha az iskolából kikerülünk, munkahelyein­ken mi is olyan példás magatartást tanúsítsunk, mint amilyen példás ma­gatartást Kocsis és Vesko katona ta­núsított szolgálat közben. Szabó Margit szenei nyugdíjas asszony levele csak egy pár sorból áll. E pár sor azonban sokat mond, és nyugdíjasaink gondol­kodására is fényt vet. Szabó Margit ezeket írja: •— A szenei nyugdíjasok nevében köszönetet mond hazánk valamennyi dolgozójának, azért a szorgalmas munkáért, melynek eredményeként megvalósult az árleszállítás és a nyugdíjak emelése. Érezzük, hogy sze­retette! gondoskodnak rólunk, mun­kaképtelenekről. Ez a levél egyben kérés is legyen, hogy a fiatalok be­csületes munkájukkal viszonozzák helyettünk is a gondoskodást. Kopper János levelezőnk az asszonyok Nagymegye­ren tartott konferenciájáról küldött lapunknak egy hosszú beszámolót. I / >•) 1957. január 28. Kopper elvtárs részletesen leírja a konferencián elhangzottakat. Levelében írt a vitáról, és hangsú­lyozta, hogy a felszólalók egységesen elítélték az imperialisták mesterkedé­seit. Németh Istvánné Udvardról kereste fel szerkesztősé­günket levelével. Arról írt, hogy a csúzi Csemadok a Tanítónő című szín­darabot játszotta községükben. — A művelődés háza — írja Németh Istvánné — zsúfolásig megtelt. A szín­mű mindenkinek tetszett. A szereplők jó munkáját a gyakran felzúgó taps­vihar jutalmazta. A hangsúlyosan és magyarosan kiejtett szavak is meg­nyerték a közönség tetszését. A sze­replők mindannyian jől játszottak és Udvard lakosai ma is szeretettel gon­dolnak rájuk. Kis Péter levelezőnk a vándormozira panaszko­dik. Ezeket írja: — Havonta átlag kétszer látogat meg a vándormozi. A terem mindig zsúfolásig megtelik. A kezdés legtöbb esetben késik. Aztán pár percig folyik az előadás, utána pedig kezdődnek a „zavarok". Elromlik a gép, vagy az is előfordul, hogy mivel későre jár az idő, egy-két tekercset „elfelejtenek" lepergetni. — Az a kívánságunk, hogy a vetíté­seket a meghirdetett időben és jó gé­pekkel kezdjék — írja még többek között Kiss Péter levelezőnk. Sztranovszky Edéné többször járt az úszori állomáson, és azt tapasztalta, hogy ott nem a leg­gazdaságosabban bánnak a szénnel. Szállítás közben sok szén elhull s azt, mivel az út rossz, nem tudják felszed­ni, betapossák a sárba. — Jó volna, — írja levelezőnk, —, ha a vasút környékén megjavítanák az utat, és nagyobb gonddal ügyelnének a szénre. Ma, amikor a szénre óriási szükségünk van, nem engedhető meg, hogy akár a legcsekélyebb mennyiség is kárbavesszen belőle. Karafa János lucskai levelezőnk arról ír, ami vele a ČSAD rozsnyói irodájában történt. Karafa elvtárs egy alkalommal autó­buszjegyét akarta megvenni. Mikor az irodában megkérte erre az ott dolgo­zókat, azt a választ kapta, hogy már munkaidő után vannak. »S— Egyedül voltam a hivatalban — írja Karafa János —, így ha egy-két perccel talán később is mentem, a jó­akarat és a segíteni akarás azt kö­vetelte volna, hogy elintézzék ügye­met, hiszen csak egy pecsételésről volt szó. Szépen kértem, hogy intézzék el ügyemet, de csak a szemembe nevet­tek. Az ilyesmi bizony nem tetszik a dolgozóknak. Karafa János levele további részében arról ír, hogy a ČSAD rozsnyói vezető­sége jobb munkaerkölcsre szoktat­hatná egyes dolgozóit. Jász István, a Felsőbalogi Helyi Nemzeti Bizottság titkára levelében elmondja, hogy az egységes földművesszövetkezet épített egy száz állatot befogadó istállót. Az épület már elég régen elkészült, de világítása máig sincs. — Már sokszor fordultunk az ille­tékesekhez — írja Jász István —, de kérésünk mindig süket fülekre talált. Jász elvtárs a továbbiakban arról ír, hogy a villanybevezetés késleltetésével máris jelentős károk érték az egysé­ges földművesszövetkezetet, mert a sötét istállóban nem tudják az állato­kat kellően gondozni. Ügyünk orvoslá­sára már többször kaptunk ígéretet, de az ígéret csak ígéret maradt. — Mikor lesz az ígéretből végre va­lóság? — kérdi Jász István az illeté­kesektől. Mi is kérjük mindazokat, akiket le­vélszemlénkben érintenek a panaszok, írják meg lapunknak, hogyan orvosol­ták a hibákat. Az NDK kulturális küldöttsége Prágába érkezeti Vasárnap, január 7-én Prágába ér­kezett a Német Demokratikus Köz­társaság kulturális küldöttsége, hogy megtárgyalja Csehszlovákia és az NDK közötti kulturális kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit a két ország múlt évi augusztusi közös nyilatkozatának alapján. A küldöttsé­get, melyet Ottó Winzer, a külügy­miniszter helyettese vezet, dr. Gert­ruda Sekaninová-Čakrtová "külügymi­niszterhelyettes, dr. Vladimír Václa­ví'k, az iskola- és kulturális ügyek miniszteréneik helyettese, valamint a két minisztérium vezető dolgozói üd­vözölték. A fogadtatáson jelen volt továbbá Bemard Koenen, az NDK prágai nagykövete. Nagy részük van a sikerekben A Banská Bystrica-i kerületben állandóan emelkedik azon fiatalok száma, akik a mezőgazdaságban akarnak dolgozni. Tavaly például 179 CSISZ-taggal bővült az EFSZ-ek tagsága, idén 5 CSISZ-tag lépett a losonci járás szövet­kezeteibe. A Banská Bystrica-i kerület EFSZ-eiben 924 CSISZ-tag dolgozik, akik munkaeredményeikkel magasabb munkateljesítményre ösztönzik mun­katársaikat is, és a kerület több szövetkezetében nagy részük van a gaz­dálkodás jó eredményeinek elérésében. Az EFSZ-ek III. országos kongresszusa elôtť időszakban a Banská Byst­rica-i kerület CSISZ-tagjai még inkább fokozzák szorgalmukat. A szövetke­zetekben ifjúsági munkacsoportokat kezdtek szervezni, melyek közül 9 cso­port jelentkezett az állattenyésztésben elért legjobb munkaeredményekért folytatott kerületi versenybe. Beszélgetéseket szerveznek a kormánynak a szövetkezeti tagokhoz és földművesekhez intézett leveléről és a szövet­kezeti termelés kérdéseiről. A losonci járásban eddig 17 ilyen gyűlést tar­1 tottak, a tornaijai járásban 13 gyűlést rendeztek. Negyedmillió korona részesedést osztottak ki a haburai EFSZ-ben A mezőlaborci járás ukrán köz­ségének, Haburának szövetkezeti tag­jai is elkészítették az 1956. év; gaz­dálkodás mérlegét. A mérleg szép eredményeket mutatott és szomba­ton a szövetkezet 84 tagja átveszi részesedését összesen 250 000 korona értékben. A haburai szövetkezeti ta­gok a növénytermesztésből és az ál­lattenyésztésből, továbbá a mellék termelésből 1107 000 korona tiszta jö-l vedelmet értek el, ebből az állatte-? nyésztési termelés termékeiért 748 000 koronát vettek be. A munkaegység értéke a tervezett 14 koronáról 18 koronára emelkedett a természetbeni járandóságokon kívül, amelyek ér-! téke 7 korona egy munkaegység után; Kifizetődik a baromfitenyésztés A gömörhorkai szövetkezeti tagok nagyon helyesen felismerték, hogy a baromfitenyésztés jól jövedelmez. A szövetkezet megalakulása után az ál­latokat nem tudták minden tekintet­ben megfelelően elhelyezni, de a tyúk­farmot már a közös gazdálkodásnak megfelelően építették fel. A tyúkfar­mon több mint 900 < tojótyúk volt. Nyáron körülbelül 600 tojóstyúkjuk volt. Beadásukat még november ele­jén teljesítették. A farmot Hunyák Jánosné vezeti, aki hozzáértő, becsü­letes munkájával, helytállásával bizo­nyítja be a szövetkezet iránti hűségét. Egyébként a tyúkfarmon tavaly 7000 csirkét neveltek fel továbbtenyésztés­re. A csirkéket a környékbeli szö­vetkezetek vásárolják fel 15—20 koro­náért darabonként. Prihradský L., Gömörhorka ' Milyen feltételek mellett vásárolhat a szocialista szektor magánszemélyektől? Mindennapos dolog, hogy a szocia­lista szektor szervezetfei ingó és in­gatlan vagyont, vagy tárgyat vásárol­nak magánszemélyektől. Az eladási feltételeket a legutóbbi évek folyamán többször megváltoztatták, vagy kiegé­szítették, úgyhogy a tájékozatlanság miatt gyakran támadt nézeteltérés. Az eddigi előírásokat véglegesen pó­tolták az 1956. november 28-i hirdet­ménnyel, miért is minden vagyonszer­zés} ügyletet e hirdetménny szerint kell lebonyolítani. Szükséges elsősorban is tudatosítani, hogy e hirdetmény alapján magánsze­mély nem adhat el a szocialista szek­tornak mezőgazdasági termékeket és készítményeket, gazdasági állatokat, méhészetet, állatokat, erdei terméke­ket, gyógynövényeket, találmányokat, újítási javaslatokat, művészi és tudo­mányos munkákat, drágafémeket és tárgyakat, devizákat, mert ezek eladá­sát külön hirdetmények szabályozzák. Minden egyes bevásárláshoz szüksé­ges a felettes szerv jóváhagyása. Igy például az EFSZ 5 000.— korona ere­jéig szabadon .— jóváhagyás nélkül is vásárolhat, magasabb értékű tárgy beszerzésénél azonban a járási nem­zeti bizottság tanácsa mezőgazdasági osztályának jóváhagyását kell kérni. A szocialista szektor minden en­gedély nélkül vásárolhat dolgokat azon kisiparosoktól, akik jogosultak azokat előállítani és árusítani; továbbá olyan dolgokat, amelyeknél megvan az elő­feltétel a kisajátításra és végül vásá­rolhat olyan magánvállalattól, ame­lyet állami igazgatás számolt fel. Ha ingatlan, vagy gazdasági egység tulajdonváltozásáról van szó, írásbeli szerződés szükséges, egyéb esetben elegendő írásbeli elismervény is. Milyen a készpénzben kifizetett ösz­szeg nagysága? Amennyiben až eladó kijetenti, hogy folyó naptári évben a szocialista szektornak még nem adott el semmit, készpénzben 300— 3 000 koronát kan Hnqvha az ellenérték magasabb, akko­a fennmaradó összeqet a magántulaj­donos kamat nélküli számlájára az ál­lami takarpknénztárban helyezik el. Az állami takaréknénztárban szabad számlára a -magántulajdonos javára až esetben történik a fizetés, ha családi házat, turista menházat, kisgazdaság-, ban épült lakóházat, középgazdasági településre alkalmas házhelyet stb. ad el. Ebben az esetben a szabad szám­lára legfeljebb 30 000.— korona ke­rül, ezen határt túllépő összeget a ma­gánszemély kamat nélküli számlájára helyezik. Megesik, hogy több társtulajdonos vagyona kerül eladásra. Az összegek kifizetése a társtulajdonos! részek sze­rint külön-külön történik. Ez nem vo­natkozik azokra az esetekre, mikor a társtulajdonosok közös háztartásban élő családtagok. A magántulajdonos minden egyes el­adásnál írásbeli nyilatkozatot ad, hogy nincs adó-, illeték-, és közadó-, sem pedig biztosítási díj-hátráléka és nincs semmi kötelezettsége a szocialista szektor szervezeteivel szemben. Olvasóinkat főként az fogja érdekel­ni, mennyit és milyen módon szaba­dítanak fel a magánszemély számlájá­ról az állami takarékpénztárban. A fel­szabadított összeg évente 3000.— ko­ronát tesz ki. Abban az esetben, ha a magánszemély megélhetése főképpen a takarékpénztárban levő összegre van utalva, a járási nemzeti bizottság pénzügyi szakosztályának jóváhagyásá­val ezt az összeget 6000.— koronára emelhetik. Megjegyzendő, hogy a folyó év kez­dete nem esik egybe a naptári év kez­detével, hanem azt az összegnek a ta­karékpénztárba helyezése napjától szá­míthatják. Az összegek további felszabadítását az állami takarékpénztár a magánsze­mély kérésére családi ház, telek, vagy más épületek vásárlására és felépíté­sére, javítására stb. engedélyezi. Ha­sonlóképpen felszabadítanak a szám­láról gazdasági állatok vásárlására szükséges összegeket abban az eset­ben, ha az illető számlatulajdonos gazdálkodó eleget tesz beszolgáltatá­si kötelességének. Más esetben is ki­fizethet a takarékpénztár egyes ösz­szegeket a számlatulajdonos kérésére. Ha például lakásberendezést, hűtőszek- • rényt, mosógépet, motorkerékpárt vá­sárol, vagy kelengyét készít a lányá­nak. Ilyen esetben elegendő, ha a szál­lító által rendesen kiállított számlákat nyújt be a takarékpénztárnak, amely a számlák ellenértékét az eladónak át­utalja. (- k -n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom