Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-27 / 27. szám, vasárnap

PÁRTÉLE T * Megszívlelendő tapasztalatok Hammarskjöld az ENSZ-alakulatoknak az izraeli-egyiptomi fegyverszüneti vonal mentén való elhelyezését javasolja Az üzemi pártszervezeteknek ter­melési szakaszon joguk van ellenőriz­ni a vállalat vezetőségének tevékeny­ségét. Az egyszemélyi vezetés mellett a pártszervezetek is felelősek az üze­mért, kötelesek tehát állandó kap­csolatot fenntartani az üzem vezető­ségével, ismerniök kell az ügyek igazi állását, hozzá kell járulniok a fogya­tékosságok kiküszöböléséhez, vagyis hogy a termelés zavarmentes és ered­ményes legyen. A pártalapszabályzat biztosltja az üzemi pártszervezetek erre vonatkozó jogát. Ez a jog egy­szersmind harci feladat, amely hova­tovább mindjobban előtérbe kerül. Ta­pasztalataink szerint az üzemi párt­szervezetek helyesen és egyre foko­zottabb mértékben élnek is ellenőrzési jogukkal. Ez nemcsak az üzem dolgo­zóinak, hanem az egész országnak is üdvére van. A pártbizottságok rend­szeresen foglalkoznak az üzem prob­lémáival, feltárják a hibákat és a vezető gazdasági dolgozók hatáskörét nem átvéve, azt nem helyettesítve, segítségére vannak a vezetésnek a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtételében. A most lezajlott évzáró taggyűléseken sokkal alaposabban foglalkoztak a termelés, az üzemve­íetés kérdéseivel, mint annakelőtte. Erről beszélgetünk Josef Čermák élvtárssal, a plzeňi Lenin-művek vál­lalati pártbizottságának elnökével. Fejlett gépiparunk szíve, laboratóriu­ma — mondják erről a világviszonylat­ban is hatalmas vállalatról, mely szá­mos üzemre és ennek következtében számos önáHó üzemi alapszervezetre oszlik. A vállalati pártbizottság tíz összüzemi pártbizottság munkáját irányítja és maga a plzeňi városi párt­bizottság hatásköre alá tartozik. Ez a helyzet szakszervezeti és ifjúsági vo­nalon is. — Eredetileg döcögött az ellenőrzés, mert funkcionáriusaink és tagjaink nem értették meg a lényeget és nem voltak kellő szakismereteik. E célból az üzemi pártbizottságok elnökei szá­mára félinternátusi jelleggel heten­ként egy teljes munkanapot magába foglaló 12 előadást felölelő rendkívüli oktatást rendeztünk. Az előadások a helyes tervezéssel, a vállalatvezetés szervezeti kérdéseivel, az üzemen be­lüli önálló elszámolással, a könyvvi­tellel foglalkoztak, szóval mindazzal, ami az ellenőrzés érvényesítése során szükséges. Az oktatásnak ez a mód­szere főleg azért vált be, mert az előadásokat vállalatunk politikai és gazdasági tudással rendelkező legjobb szakemberei tartották, akik vállala­tunk problémáinak teljes ismeretében a legégetőbb és legidőszerűbb kérdé­sekre hívták fel hallgatóik figyelmét. Tavaszra 82 alapszervezetünk elnökei­nek 14-napos még részletesebb okta­tását tervezzük. Ennélfogva a kommu­nistáknak már határozott feladataik lesznek az üzemvezetés ellenőrzése terén. Persze, ezt az általánosítást is saját tapasztalatainkból szűrtük le. Doudlevcei üzemünkben zavarok mu­tatkoztak a trineci vasöntődének Ké­szülő hatalmas motor körül. Gazdasá­gi szakembereink kidolgozták a har­monogramot, a kommunisták és a pártonkívüliek között felosztottuk a munkát és a hibákat rekordidőn be­lül — nyolc nappal előbb, mint ahogy tervezték — eltávolítottuk. A trina­cieknek nem kellett sokáig várniok. — A pártonkívüliek lelkes támoga­tása nélkül korántsem lennének kima­gasló eredményeink. Pártonkívüli munkatársainkat gyakran meghívjuk a pártcsoport tanácskozásaira is. Ezzel csak nő a párt tekintélye és a vele szemben megnyilvánuló bizalom. Hisz éppen a pártcsoport aktív munkája képezi az alapját pártunk tevékeny­ségének. — Taggyűléseinken már többször megnyilatkozott az ellenőrzés konkrét formája. Az acélöntődében az ősszel nem teljesítették a tervet. Veszélyben forgott az itt dolgozó elvtársak be­csülete. Ezt igazén nem tűrhették. A több szem többet lát bölcs elve alap­ján a pártcsoportok útján megbeszél­A szlovákiai szakszervezeti konfe- I rencla tárgyalásának utolsó napján, pénteken január 25-én megválasztott Szlovák Szakszervezeti Tanács a kon­ferencia befejezése után alakuló teljes ülésre ült össze, melyen megválasz­2 U .1 S 7. 0 i 1957. január 24. ték a tennivalót és a taggyűlésen meg­fogadták, hogy minden öntödei mun­kás napi 100 kilóval többet termel. — Az eredmény? Októberben 108 százalékra, novemberben 110 százalék­ra és decemberben szintén terven fe­lül adtak jó minőségű acélt. Közben a selejtet is lenyomták 3 százalékról 2 százalékra. Am ne gondolja senki, hogy a plzeňi üzemben úgy megy már minden, mint a karikacsapás. Előfordulnak itt is negatív jelenségek, ósdi jobboldali nézetek. Például egyes üzemrészlegek nem az igazat jelentették a pártszer­vezetnek. Mások semmitmondó, vagy túlságosan bonyolult kimutatásokat küldtek, hogy az egyszerű dolgozók ne ismerjék ki magukat. Az ilyesmi ellen állandóan harcolnak. Hogyan? Most Slepička elvtárs veszi át a szót, aki szintén tagja a vállalati párt­bizottságnak. — Rendszeresen foglalkozunk az üzemek jelentéseivel. Azt akarjuk, hogy szépítés nélkül tárják fel a való helyzetet. Ilyen értelemben beszélünk a dolgozókkal, akiket a pártbizottságok tagjai rendszeresen felkeresnek köz­vetlenül a munkahelyükön. Az a leg­alkalmasabb környezet a való helyzet gyors megállapítására. Ha azután azon­nali beavatkozásra van szükség, a pártfunkcionárius haladéktalanul je­lenti az ügyet az igazgatónak. Ahogy itt, a plzeňi üzemben való tartózkodásom alatt megállapítottam, a Lenin-művek dolgozói, elsősorban a kommunisták nagyon is érdeklődnek a bel- és külpolitikai kérdések iránt. Szívesen elbeszélgetnek az új szociá­lis biztosításról, az EFSZ-ek küszö­bönálló kongresszusáról, a lakáskér­désről, a nemzeti bizottságok tagjai­nak munkájáról, a lengyel esemé­nyekről, a Kínai Népköztársaság kor­mányküldöttségének legutóbbi látoga­tásairól, a Francia Kommunista Párt újabb térhódításáról. És ami szintén fontos: saját üzemük eredményeiről és fogyatékosságairól. A kritika, az ellenőrzés jogán, a jó gazda szemé­vel, általános érvényű ökonómiai szempontok figyelembevételével alapo­san megvitatják a műszaki-termelési és pénzügyi tervet, a termelési költ­ségek, a külföldi rendelések, a műszaki fejlődés, a kollektív szerződés kérdé­seit. Az üzemvezetés ellenőrzése tehát alulról is, felülről is biztosítottnak látszik. A Lenin-művek kommunistái élnek az alapszabályzat-biztosította ellen­őrzés jogával. Ennek eredményeképpen kielégítő az együttműködés a párt­szervezetek és a nemzeti vállalat veze­tősége között. A munkaidő leszállítása előtt például jóelőre aprólékos elem­zést kért a vállalati pártbizottság és elérték, hogy csökkentett munkaidő­ben, kevesebb munkaerővel teljesítik a reálisan összeállított tervet. Az ered­mények titka az, hogy a kommunis­ták erejüket mindig a döntő lánc­szemre, arra a helyre összpontosítják, ahol a feladatokat meg kell valósí­tani: a műhelyre, a részlegekre. Kétségtelen, hogy mindez összefügg a tömegpolitikai munka és agitáció magas színvonalával. Mert ahol jól dolgoznak a kommunisták, ott nem hó­díthat tért az ellenség szava. Ott nincs ingadozás, ott egyre több mun­kás, műszaki értelmiségi dolgozó, asz­szony és fiatal ismeri fel a párt ve­zető szerepét, ott egyre többen keres­nek lehetőséget — éppen a nehéz időkben — a pártba való belépésre. — Az ellenőrzés jóga a pártszerve­zeteket és nem az egyes funkcionáriu­sokat illeti meg. Célja: A párt- és gazdasági vezetés megjavítása, az ál­lami és munkafegyelem megszilárdí­tása és a felelős egyszemélyi vezetés elvének következetes biztosítása a pártszervezet segítségével. Amióta az ellenőrzés jogát érvényesítjük, jobbak az eredményeink és aktívabbak a dol­gozóink — tesz pontot beszélgetésünk végére a tapasztalt és népszerű Čer­mák elvtárs. Jö SÄNDOR I tották a 17 tagú elnökséget és a tit­kárságot. A Szlovák Szakszervezeti Tanács el­nökéül Ismét Vojtech Daubnert vá­lasztották meg. A Szlovák Szakszer­vezeti Tanács titkárságának tagjai az elnökön kívül Gustáv Čech, Ondrej Meliška, Timotej Skalický és Michal Zahradník, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkárai. Új csehszlovák követ Finnországban Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke Richard Urxot ne­vezte ki a Csehszlovák Köztársaság finnországi rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé. A köztársaság elnöke egyúttal fel­mentette dr. Gerard Lángért, az eddigi finnországi követet funkciójából és más feladattal bízta meg. H í R E K —i A Kínai Népköztársaság küldöttsé­ge, mely Kun Juan külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével Prágá­ban tárgyalásokat folytat a Csehszlo­vákia és Kínai Népköztársaság közötti 1957. évi árucsere és fizetési egyez­ményről, január 25-én ellátogatott a Vitkov-hegyen levő felszabadulási em­lékműhöz, s koszorút helyezett el a Klement Gottwald Mauzóleumban. Az idei „Prágai Tavasz — 1957" nemzetközi zenefesztiválra olyan híres zeneszerzők képeivel dísztett ceruza­sorozatot gyártanak, akiknek műveit a fesztiválon előadják. Minden ceru­zán az arcképen kívül az illető zene­szerző jelentős műveinek jegyzéke és első bemutatásuk dátuma is fel lesz tüntetve. Január 25-én Marianské Láznére érkezett a szovjet turisták első idei kirándulócsoportja. Szombaton a szov­jet turisták Karlovy Varyba látogat­tak. Januárban további három szovjet turista-csoportot, februárban négy csoportot és márciusban 16 csoportot várnak Karlovy Varyba. Szlovákiában az 1953. évben 1218 lakosra jutott egy orvos, ez idén már 830 lakosra jut egy orvos. Ily módon Szlovákia ezen a téren a legkulturál­tabb országok közé tartozik. A Csehszlovák Vöröskereszt brati­slavai csoportja február 2-án a Mű­velődés Házában (Redoute) jótékny­célú bált rendez a Magyar Népköztár­saság dolgozói megsegítésére. Felvilágosítást nyújt a Csehszlovák Vöröskereszt bratislavai I. kerületé­nek VII. csoportja. Ki beszélt az újságírók nevében ? Míg az Írószövetség vezetősége az ellenforradalom napjaiban nem válto­zott meg, a Magyar Újságírók Szövet­ségének élére különféle reakciós és fasiszta elemek kerültek. És így néhány becsületes egyén mellett, akik kisebb­ségben maradtak, a szövetség elnök­ségében a hangadó reakciós többség lett, amely leplezetten vagy nyíltan harcolt a népi demokrácia ellen. Ki képviselte ezt a többséget? Első helyen kell említenünk dr. Sali Gézát, a hü klerikális horthystát, aki Ukraj­na német-magyar megszállása idején a kievi rádió magyar osztályát vezet­te. Amint maga is beismerte a cseh­szlovák újságírókkal folytatott beszél­getés során, az első világháború előtti Magyarország volt az ideálja. Jobbkeze Korolovszky Lajos újság­író volt, aki az ellenforradalom napjai­ban a Magyar Távirati Irodát a felke­lők szolgálatába állította. Az ellenfor­radalom napjaiban „a magyar újság­írók nevében" rádión keresztül kérte a nyugati hatalmak katonai segítségét. Ezeknek az embereknek vezetése alatt a Magyar Újságírók Szövetségé­nek elnöksége olyan messzire ment, hogy csatlakozott a reakciónak a sztrájkok meghosszabbítására vonatko­zó felhívásához. Válaszúton Hasonló csúszós talajon mozgott a Magyar írók Szövetségének elnöksége is. Fokozatosan jobboldali klikk fog­lalta el az írószövetségben a vezető helyeket. Ez a csoport (az ismert nevek közül felsoroljuk Déry Tibor, Tardos Tibor, Kónya Lajos, Háy Gyula, Zelk Zoltán nevét) a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után a Petőfi Körben és az Irodalmi Újság hasábjain demagóg kampányt indított, amelynek jelszava visszaélni mindazzal és kigú­nyolni mindazt, amit a magyar népnek a népi demokratikus rendszer 12 éve alatt sikerült kivívni. A magyar írók New York (ČTK) — Dag Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára január 25-én a közgyűlésnek jelentést tett a közeike­leti helyzetről. Jelentésében hangsú­lyozza, hogy Izrael nem teljesítette az ENSZ közgyűlésnek azt a követelését, hogy vonja vissza valamennyi alakula­tát Egyiptom területéről, és azt kö­veteli, hogy Gaza térségét izraeli polgári közigazgatás alá rendeljék. Hammarskjöld ezt a követelést el­utasította, és azt a javaslatot tette, hogy az ENSZ nemzetközi alakulatait helyezzék el az egész izraeli-egyiptomi fegyverszüneti vonal mentén Gaza és az Akabai öböl térségében. Ezt a ja­vaslatot természetesen az ENSZ köz­gyűlésének döntése után csak akkor lehet megvalósítani, ha ezzel Egyip­tom és Izrael egyetértenek. New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága január 25-én tovább folytatta a leszerelés kérdésének megvitatását. A bizottság elé 12 állam, közöttük a Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia és Franciaország közös határozatot ter­jesztett, amelyben ajánlják az ENSZ leszerelési bizottságának, hogy tár­gyalja meg mindazokat a leszerelési javaslatokat, amelyeket a közgyűlés idei ülésszaka elé terjesztettek és hogy e bizottság albizottsága legkésőbb ez év augusztus l-ig jelentést tegyen. A bizottság további feladata, hogy mér­legelje a közgyűlés rendkívüli ülésé­nek, vagy egy leszerelési konferenciá­nak összehívására tett szovjet javas­latot. A bizottság pénteki ülésén Ausztrá­lia, a Szovjetunió és Franciaország képviselői szólaltak fel. V. V. Kuznyecov szovjet küldött be­szédében mindenekelőtt megállapít­totta, hogy a nyugati hatalmak nem mutattak készséget arra, hogy meg­közül sokan aktívan részt vettek az október 23-i eseményekben is. Tardos Tibor és mások október 24-én telefonáltak a budapesti üzemekbe és felszólították a dolgozókat: sztrájkol­jatok, míg el nem mennek a szovjet katonák! Amikor a főváros utcáin kirobbant a fehér terroristák véres garázdálkodá­sa, Németh László író kivételével — egyik sem tiltakozott. November 4-e után az írók egész sora sokáig hallgatott, egyesek ille­galitásba vonultak az ellenforradalom támogatására. Gáli író kapcsolatot teremtett An­gyal terrorista bandájával és az egyik kórház raktárában uszító röpiratokat nyomtatott. „Az ifjúság forradalmi fel­fegyverzése" nevében sztrájkra, a nép­hatalom elleni harcra szólította fel a népet. Mások, köztük Szirmay Ottó, az írószövetség révén biztosította részére a szükséges papírt. A röpirat készíté­sén vele együtt dolgozott Obersofszky újságíró is. A hazug egység meginog December végén az írószövetség el­nöksége taggyűlést hívott össze, amelynek az elmúlt és jelen esemé­nyekkel kapcsolatban manifesztálnia kellett volna az írók állásfoglalásának bizonyos egységét (értsd: népellenes egységéi). A szövetség titkárának. Er­deinek beszámolója és „Az eszme és hit" című nyilatkozat, amit az elnökség teljesen nem demokratikusan, vita nél­kül szavaztatott meg, bizonyítja az eddigi vezetőség gyűlölködő álláspont­ját a néphatalommal szemben. Azt ál­lítják. hogy november 4. előtt sem­milyen ellenforradalom nem volt! Ezzel szemben több író, köztük Tóth Gyula kijelentették, hogy „vétkeznénk és büntettet követnénk el a nemzet ellen, ha azt állítanánk, hogy nem volt ellenforradalom." A munkásság szava Trencsényi-Waldapfel Imre profesz­szor irodalomtörténész decemberben ellátogatott a budapesti telefonalkat­Egyiptom beleegyezése szükséges volna abban az esetben is, ha Gaza térségének jövő statutumára tett iz­raeli javaslatról tárgyalnának. Az iz­raeli kormánynak nincs joga egyedül megváltoztatni Gaza térségének politi­kai statutumát. Az Akabai öböl szabad hajózhatósá­gának kérdésével kapcsolatban Ham­marskjöld kijelentette, hogy ez a kér­dés nemzetközi jelentőségű és helyes volna biztosítani a szabad hajózást eb­ben az öbölben. Hammarskjöld beszá­molója további részében bejelentette, hogy az egyiptomi kormány a Sinaí félszigeten eddig csak kisebb rendőr­ségi alakulatokat helyezett el, amelyek a helyi közigazgatáshoz szükségesek. egyezzenek a leszerelés részletkérdé­seiben, sem az atom- és hidrogénfegy­verekkel folytatott kísérletek eltiltá­sában. Rámutatott továbbra arra, hogy a két leszerelési szerv — a bizottság és annak albizottsága — jelenlegi ösz­szetételében nem alkalmas arra, hogy teljesítse feladatát, mivel az öttagú albizottságban — amely a négy nagy­hatalomból és Kanadából áll — négy tag a támadó Északatlanti Tömb tag­ja. A szovjet küldött ezért a bizottság kibővítését követelte. Javasolta, hogy a bizottságba, amelynek tagja a Biz­tonsági Tanács 11 tagállama és Kana­da — vegyék fel Indlát, Egyiptomot, Lengyelországot és egy latin-amerikai államot. Az albizottságba fel kellene venni Lengyelország és India képviselő­jét. Jules Moch francia küldött ugyan­azt a reményét fejezte ki, hogy meg­egyezés jön létre, de a bizottságok kibővítésére tett szovjet javaslatot el­utasította. és ki ellen ? részeket gyártó üzembe. Az írószövet­ség decemberi gyűlésén vita-felszőla­lásában tolmácsolta az üzem munká­sainak üzenetét: „A múlt hetekben és hónapokban az írók addig beszéltek, míg a bariká­dokra vittek bennünket, de azóta hall­gatnak és legnagyobb gondjaink kö­zepette tanács nélkül hagynak min­ket." Még mielőtt elmondhatta volna az egész üzenetet, dühös, gúnyolódó megjegyzések szakították félbe: „Nem is volt ott!" „Kirúgták onnan!" „Rendőrnek kellett kísérnie!" „Fe­lelősségre kell vonni!" „Az üzem láto­gatására nem adott engedélyt az elnök­ség!", stb. Szóval a munkások üzene­tét egyáltalán nem akarták tudomásul venni. Amikor az üzem munkásai tudomást szereztek a Waldapfel professzor ellen intézett szégyenletes támadásról, a munkástanács a munkások nevében le­velet intézett az írószövetséghez. „... Tiltakozunk — írják a levélben — mivel mindez mélyen sérti nemcsak a köztiszteletben álló professzort, ha­nem üzemünk munkásságát is és meg­bontja a testvéri kapcsolatokat a ha­zafias magyar munkásság és a néphez hű értelmiség között. Új arcvonal van születőben A magyar írók decemberi ülésén bi­zonyos törés következett be. A gyűlés megerősítette a haladó irodalmárokat abban a meggyőződésben, hogy már nem maradhatnak tovább a háttérben. A gyűlés után nemegyszer megszólalt a telefon Waldapfel professzornál és Madarásznál. Az emberek, akik eddig hallgattak, csatlakoztak felszólalásaik­hoz és egyszeriben kialakult a haladó arcvonal, amely január közepén a ro­mán írókhoz intézeft közös levélben jelentkezett. A magyar irodalmi élet élenjáró személyiségeivel együtt, akik közé tartozik Bölönyi György, Illés Bé­la, Madarász Emil, Túri Zsazsa, Rideg Sándor, Balázs Anna, Gereblyés László, Waldapfel professzor, összesen a Ma­gyar írószövetség 36 tagja írta alá a levelet. Utólag még sokan csatlakoztak hozzájuk. A haladó írók és az értelmi­ség más rétegeinek, a tudósoknak és művészeknek e szervezkedésében je­lentős fejezet „A Táncsics-kör" meg­alakítása, amely a munkásmozgalom régi harcosainak kezdeményezésére jött létre ugyanezen a héten Ebben a körben fejlődik majd és kap új erőre minden új és haladó tényező, amely megállta a nehéz próbát az elmúlt na­pokban és amelyet az ország munkás­osztálya harcba szólít. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg. A Szlovák Szakszervezeti Tanács alakuló ülése Budapesti tudósításunk A magyar értelmiség problémája: live A Magyar Népköztársaság belügyminisztériuma ideiglenesen felosz­latta a Magyar írók Szövetségét és a Magyar Újságírók Szövetségét. Kérdezi az olvasó, hogy mi késztette a magyar kormányt erre a lé­pésre? Az, hogy mindkét szövetség jfelenlegi tevékenysége lényegesen eltért a néphatalom és az ország élete konszolidálásának érdekeitől. A két szövetség tagjai közül sokan aktívan segítették az ellenforra­dalmat november 4-e után is. De a közmondás is azt tartja: addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik... Ebben az esetben is így volt. A türelem és elnézés pohara megtelt. Az ENSZ közgyűlésének politikai bizottsága tovább folytatja a leszerelési vitát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom