Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-24 / 24. szám, csütörtök

Az élet hídja a halál hídfője ellen Irta : Mihai Beniuc ÜGY HISZEM, nincs kínzóbb | Gyula nem arra a „szabadság­Érzésem, mint ...likőr az ellen- ra" gondol amelyet a reakció ség barátiának vallja az em-l készült megvalósítani. Azt az bert. Ez sokkal rosszabb, nint- „ifjúságot" pedig, amelyre utal, ha az ellenség nem beszél ró­j nem lehet összetéveszteni azok­lunk. Nyilván ilyesmi történt kai a szerencsétlen 12—17 éves nemrég Háy Gyula magyar drá nairóval. A párizsi rádió kijelentette, hogy nem vitatkozik sem ve­lem, sem más romániai irók­íal, mivel szerinte nekünk meg gyermekekkel, akik azokban a kegyetlen napokban önműködő fegyverekkel járkáltak Buda­pest utcáin, veszélyeztetve a járókelők életét. Elképzelhetet­len, hogy sejtette volna: a leki nincs közös nyelvünk: keddi, októberi 23-i „szab d­'valószínűleg a hazugság nyel-1 ságmozgalom" élére majd egy véről van szó, arról a nyelv-1 Mindszenty vagy egy Eszter­ről, amellyel a rádióadóállomá- házy áll. ;ok a magyar kérdés tárgya­1 Ami petíig az „ifjúsággal" ásakor néhány hónap óta tele-1 szemben érzett bűnösségét il­:ömik a füleloet), most mégsem j í,eti — azzal az ifjúsággal szem­illhatja meg, hogy a magyar-: ben, amely állítólag előre ta­Drszági eseményekről vallott j szította Háy Gyulát — mind­"elfogásunk miatt ne oktasson <i bennünket, s ne magyarázza j dott a „szabadságról neg, mi is a „forradalmi" író, | szabadságról, amely lehetővé 5 hogy az oktatás szemlélte- j tette, hogy a fasiszták elevenen ;őbb legyen, példával is szol-1 megnyúzhassák az embereket, l azok után, amiket maga mon­arról a jál. „Természetesen magyar íróról van szó" — mondotta a párizsi rádió, mégpedig Háy jyuláról. Magam sem akarok vitatikoz­íi a párizsi rádióval, mivel ?gyáltalán mm ismerem a ha­:ugság nyelvét, amely ott ál fölösleges ez a bűntudat, mert Rákosi, Gerő és a párt voltl EZÉRT KÉPZELTEM EL, vezetősége, amely elszakadt a'ezért meredtem kivé csodálko­tömegektól, amely vakon eskü- zásomban, amikor Háy Gyula, dött a biztonsági rendszabá- a régi kommunista, a hozzá in­lyokrai, amely meggondolatla­! tézett kérdésre olyan gyer­nul készítette gazdasági és írnek ártatlanságával válaszol, közigazgatási terveit, kétségkí­j mint aki megette saját anyját; vül mérhetetlenül felelős az | „őszintén szólva a párt nem lé­ellenforradalom átal kihasznált j tezik többé, s nem lehet sze­hibákért. De Háy Gyula ns retni azt, ami már nem léte­szerénykedjék. ő is hozzájárult, j zik". mégpedig nagyon ügyesen a i H'y Gyula ezekkel a szavak­népi demokratikus rendszer te- ka!, hoov mondani szokás, fc­kintélyének lejáratásához, és jén találta a szöget, éppúgy, atnnak a veremnek a megásá-; mint a vásárban, ahol lesújta­sához, amelybe most a reakció'nak a kalapáccsal, s valahogy erői hullanak bele és hullanak' fent nagyot durran a töltet, továbbra is, amíg csak telje- j hogy jelezze erőnket. Háy Gyu­sen el nem tűnnek ott. Igaz, Í j la interjújának vásári döreje reakció a magyar népnek ásta szemlátomást olyan erős voit, ezt a vermet. hogy még a párizsi reakciósok Háy Gyula hangoztatta in- j fülébe is eljutott. Párizsban t rjújátoan, hogy tulajdonkép-; nagy örömet keltett, de kissé oen eqv Ízlésbeli kérdés ta- talán korai örömet. Fájdalmas, szította ót a „forradalom" fe-Jhogy Háy Gyula, ez a tehet­lé. Nem szereti e. szocialista; séges és értékes író az öröm országok irotíalmát és mflvé­ha újra elolvassa az Irodalmi j szetét. Egy latin mondás sze­Ojságban megjelent cikkeit, j rint: De ' gustibus non est hamarosan meggyőződik róla, disputandum, azaz: az izlésról hogy nemcsak nem „bűnös", hanem valóságos „érdemekre' hivatkozhat, mégpedig megle­hetősen nagy érdemekre. Ezek ilyen perceiben részesíti az el­lenséget, még akkor is, ha ez az öröm nagyon hiú ... A valóság nem írói hókusz­nem kell vitatkozni. De Háy ^ jöfehet egy-egy író Gyula, aiki az élet valarnennvi - ' , . ,. körülményei közt talán a drá-1 elősegítheti a történelmi ki­mához vonzódik leginkább, más-; bontatozást Tí?' £L,Ä andó gyakorlattá vált, amikor a cikkek eléggé a „szabadság": i^p véMcedik alig hiheti i szolr roBSJ:u 1' amÍT,t a , e0 ;,t ó™ i szocialista országokról esik'útjára taszították a magyar if-; hogy ha valaki 'tagadja a szo­1 magyarországi események bi­izó. ; iúsáqot. Olyan útra. ahol, hogy cialista országok művészeti íz- i zonyítják. De a forradalmak Hanem térjünk vissza Háy. úgy mondjam, vadul lövöldö- 'lését, legjobbtól cselekszik ha sorsát a tömegek határozzák gyulához. Izött békés emberekre, főleg Az ismert drámaíró bűnös- kommunistákra és • antifasisz­rek érzi magát. Maga is elis- tákra. Ez a „szabadság" majd­neri ezt abban az interjúban, nem szakadékba taszította a unelyet Budapesten egy nyuga- j magyar népet. X újságírónak adott, s amelyet | MAGYARORSZÁGON SOKKAL a párizsi rádió átvett. Miért 1 az ellenforradalom kitörése Srzi magát bűnösnek? Szó sze- előtt megnyitották („aknátla nították" — mondják a reak­ciós rádióállomások) az osztrák határt. Háy Gyula és több más magyar író azorfban már jó­val a határ megnyitása előtt rint idézek: „Nem én fordí­tottam az ifjúságot a szabad­ság felé, hanem az ifjúság ta­szított engem." Mégis szinte bizonyosan tu­dom, hogy október 23-án ked­den, amikor utoljára beszél­gettünk Budapesten, s amikor megegyeztünk, hogy pénteken, október 26-án elmegyek egyik j megvédjék őket a színművének bemutatójára, Háy ideológia rohamától. ellenforradalmat robbantat ki,! meg, valamint azak, akik a máglyákban értteti el a köny- 1 tömegek helyes követeléseiért veket, felakasztatja a kulturá­lis és a társadalmi aktivistákat, temészár-tltetja a kommunistá­kommunisták lemészárlását, .aknátlenította" néhány fiatal sem a fasiszták más leírhatat­! mus-leninizmus ideológiájával értelmiségi lelkét .a marxizmus­leninizmus eszméitől, amelyek­nek az volt a hivatásuk, hogy burzsoá lan rémtetteit, amelyeket B u. i átitatott munkáspártok irányi dapsst utcáin elkövettek. Ta- tana k- Bármilyena mas Md túl Ián egyetért ezekkel a gyalá- EÓ v é9' e * szakadékba nyílik. zatosságokkal? nek tartom Lehetetlenség­Szovjet emberek között Bárhová tettük be a lá búnkat, bárkivel beszéltünk Szovjetunióban, ez volt az el Kak nravityszja ? ff eb b sokat olvasta m' a legm é' ; t'ós részében monumentálisan rám. Itt érezni és látni lehet szik városunk' - Naovnn szév \ SztáUngrádbcm csoportunk egyik "ĹZteUzik -hangzottfiával egy fagplaltozóban 01­Jvböl jövő válasz. A legtöbb- ^m Jóízűen ettük a „morozs- _ __ szór tárgyilagos véleményem- ' , a . ? ' a 9JJ l a . tabban így válaszolt: Szép ez a j Gyula állítólagos rádióinterjúja nek adtam e szavakaki hangot ' £^kŽe,^amiko7a£- Žľ'iJ^ŽL "* minden t ^ hazugságnak bizonyulna íe volt ugy is hogy a varost t(Aunkh oz telepedett egy kö- ké U l elepüemo k- ! azoknak a hazugsagoknak vég­iem tartottam igazan szepnek _ ľ ... r f Asztaltársunk ránézett, majd telen sorában, amelyeket a bur­Siiért? Egyszerű a magyarázat: l^dt^ hoay a lassa n m szólt: - Magának zsoá rádióállomások szórnak 'Jgy tapasztaltam, a Szovjet- \ szovje t hadsereg ' tisztje, aki igaza. Sztálingrád igazán r&nk. Ebben az esetben vissza­út szülövá rosukat l^hJvükei ' résztvett a sztálingrádi csatá- ^ép, gyönyörűszép csak lesz ... \ vonom mindazt, amit itt el­ba n- Sokat mesél t nekünk, majd\ A szovjet emberek szeretik mondtam róla. Várok, mert so­.zwuKnoz nozr szmre mmaen amikor a várQS semmi m icez-\ városaikat, de ez az érzés, úgy hasem cselekszem elhamarko­Z k^TfTlrZ! fíhJfJňZ det t főépítését is elmondta,'éreztem, még sem sűríthető a dottan. Kimondhatatlanul örül­2z őszinte orom felvillanását feUette a sokszor haUo U kér-'lokálpatriotizmus fogalma -lá. n ék, ha tudnám, hogy Háy lalaszomra a szemekben es ez- dés t. Kak nr avityszja vam Szta- Nemcsak a 'múlt évszázadok Gyula és legjobb magyar író­:eí nyugtattam meg lelkusme- . linqra d, \ örökségét s azt ölelik szívükre,; társai teljes tehetségükkel, nagy forradalmi irodalmuk szellemében ismét az élet híd­ján dolgoznak a kommunisták oldalán, az igaz magyar haza­fiak oLdolán ŕ hogy végleg ; lerombolták az ellenforradalom, •etemet a kis füllentésért. | Ez a legendás hírű város,'amin J ma büszkélkedhetnek, A romjaiból feltámadt, jelen-• amelyről lélegzetvisszafojtva 1! hanem a holnap ígéretét is. Az orosz szicsasz — SziCSCLSZ magyarul azonnalt jelent. S bár i szónak félremagyarázhatatla- kukat hagyta el a leggyakrab­iuI ez az értelme, a forradalom 1 ban az ígéretteljss szicsasz és úőtti Oroszország viszonyaiban. uki nem tudta e sz ó értelmét iz akkori orosz emberek nagy\ a SZ Omorú gyakorlat alapján •észénél ez a szó egészen más l j ogosa n vélekedhetett úgy, hogy jalamit jelentett. Talán a pa- a pincér, „Van idő kérem" sza­ópá'd „Ejh ráérünk arra még"\ u akkal eteti ebéd, avagy va­idja vissza a legjobban igaz: csor a helyett. Voltak persze e artalmát. Kétségtelen, hogy a téren is különbségek például szicsasz bizonyos mértékig egyik | L V0 Vj, a n sokkal gyorsabbak 'ellemző vonása volt az orosz , voltak a pi n cérek, mint Rosz­mbvr gondolkodásmódjának, tovban, de a lényeg az, hogy nentalitásának, talán céltuda- seh oi sem v oit elég lendüle­osabbb. de komótoavagy ha tes a kiszolgálás. Pedig láttuk így tetszik jobban, tempós te- ! mindenütt a nagy igyekezetet, lékenysígének. | néha a sürgetésre válaszoló A szovjet rendszer évtizedei csodálkozó tekintetet is és még ; tekintetben is formálták és sem vált a szicsasztetté. ítformólták az embereket. Per- j a z hozzá, utunkon több !ze most is tapasztaltam azt. izben I S bocsánatot kértünk ma­xogy az orosz ember a mierú:­; gunkban a m i csehszlovákiai léi megfontoltabb, nem annyira pincéreinktöl akikef valaha [S lobbanékony és ideges, mun- \ bármiképpen megsértettünk kaja pedig felette gazdaságos, abajgató türelmetlenségükkel po­4 hatalmas fellendülés számos f ! 0__ ;5 v árakozás miatt, szemembe utkoző es gyakran, ľ győzött Emlekszem, hogy egyik utitáv­Sajnos nem tudtam kér­désére válaszolni. De én mégis< azt hiszem, hogy amikor újra' . ... , . „ eljutunk a Szovjetunióba, - és a hala l hídfőjét a szép, sokat remélem, hogy belátható időn szenvedet t Magyarországon. belül — a pincérek is tudni. (Rövidített szöveg. Megjelent fogják: a szicsasz — azonnalt a Scintela január 13-i számá­jelent... GÄLY IVÁN ban). (Dloeyiéües apámhoz Apám, te dallal temetted el a szenvedést, a fájó nyomort s magad se hitted, hogy mindenbe gyanútlanul az élet sodort. Dalolj most is valami szépet, hadd hallják az őszülő vének, ne sírjanak bús sóhajtással, mindenki vén lesz: ez az élet. Eleted harangja delet húz, fejedre a télnek dere hullt, s a ruhádon tarkálló piros téglafolt csak épp hogy megfdku't. Lesz jobb is, mindig azt remélted, az állványon is arra vártál, s ikkor is ha kepében sűrű, tömött rendet másnak vágtál. Apám, te tudod mi az élet, mondd mindenkinek, mert nem éltnek, add össze szépen é összegez, küszöbén életed delének. Mondd akkor is, ha nem kérdeznek, nincs aki tőled jobban tudja, ahány téglát a falba rakott, kérdezzétek, az mind megsúgja. TOROK ELEMÉR Köszöntjük a jubiláló Új Ifjúságot O t esztendeje, hogy az Üj j kat elkövetőket. Az írásokból Ifjúság, a CSISZ Szlo- sugárzik a segítő szándék — vákiai Központi Bizottságának harc a jóért, a rossz ellen, magyar nyelvű lapja megjelent. | Az Oj Ifjúság tájékoztatta Erkölcsi kötelességünk, hogy : olvasóit a bel- és külföldi ese­szállnark síkra. A mi korsza­kunkban a munkástömegekról van szó, s e tömegek jogainak kat és gyermekeiket, s meg- védelmére nincs jogosultabb dönti a munkások és parasztok j vezető a kommunís:áknál. még P vár- és földtulajdonát. Ha! ha a párizsi rádió és Háy Gyu­Háy Gyula csupán színre vin-; I e másképp vélekedik is. A né ezt, a világ méltán mond-1 j övöb e vezető élet hidja, Háv hfltná: ízlésbeli kérdés! Csak­jelvtárs, a munkásosz­hogy nem helytelenítette a, tály harcai a melyet a marxi z­az ötéves jubileum alkalmával tudatosítsuk a sokezres olva­sótáborral karöltve, mit jelent az Oj Ifjúság, a csehszlovákiai magyar fiatalok, fiúk és lá­nyok életében. Hogyan töltötte be hivatását, hogyan teljesítet­te azokat a feladatokat, ame­lyeket pártunk és az ifjúsági szövetség rábízott ifjúságunk politikai, kulturális, erkölcsi ne­velése terén ? Ha ebbôľ a szempontból akar­juk értékelni a lapot, elkerül­hetetlen, hogy a tettek mögött nelássuk az embereket, azt a szerkesztő kollektívát, melynek munkája nyomán a lap megje­| lenik. A szerkesztő kollektíva, bár fiatal szerkesztőkből tevő­dik össze, bátran állíthatjuk, ; hogy minden tudását latba vet­: ve, nem tévesztette szem elől menyekről is. Ez lényegesen hozzájárult az ifjúság politikai fejlődéséhez. Értékes külpoliti­kai kommentárok jelentek meg hasábjain, melyek megvilágítot­ták fiataljaink előtt a külpoli­tikai helyzetet. Erre azonban még naqyobb súlyt kell a lap­nak fektetnie, annál is inkább, mert fiataljainkat érdeklik a külpolitikai események. Több és élénkebb kommentárral ala­pot még vonzóbbá, érdekesebbé kell tenni. Említésre méltó munkát fej­tett ki a lap a csehszlovákiai magyar kultúra fejlesztése te­rén is. Maga köré csoportosí­totta a fiatal, kezdő magyar írógárdát, helyet adott írásai­nak, segítette munkáját. Sok fiatal itt kezdte meg írói pá­lyafutását. A lap hasábjain A romániai írók ahelyett a ,rza' adság" helyett, amelyet gránátok és gépfegyverek for­májában „Szabad Európából" importáltak, a mi szabadságun­kat szeretik. Ezért úgy érzem, Magyarországnak többé nem je­het köze Háy Gyulához, aki egykor megírta az „Élet híd­já"-t, de most ott dolgozik a benyomást gyakorolta Mdföjé n, amelyet a szo­' cial'zmusnak, a dolgozók de­w mellünknek szegezett kér-1"í."," 1"' "'"'""'"T""' 0"" j az ember a nép q'gászi ere- i"" ."..'.'. - .„.,, , hogy tetszik? hogy £ néÄ^Š T^Ű^^ ^Tst szóval: „Nagyon, nagyon tet-, retnének építem. szik..." Társam megfontol-j NAGYON ÖRÜLNÉK, ha Háy pártunk irányvonalát, hűen : megpendültek a kritika és sza­szolgálja hazánk szocialista i tíra húrjai. Azok a viták, ame­éDÍtését, korunk nemes szocia- ; lyek irodalmunk égető kérdé­lista szellemében neveli népiin- j seit feszegették, nem voltak ket, az ifjúságot. A lepergett, i hiábavalók. Az, hogy a lap fel­öt évre visszatekintve megál- j karolta a kezdő tollforgatókat, lapíthatjuk, hogy a lap állán­1 lényegesen hozzájárult a cseh­dőan szem előtt tartotta az! szlovákiai magyar irodaion* ifjúság nevelésének kérdését, fellendüléséhez. Mindez kiha­hasábjain sok értékes cikk, ér- tással volt az ifjúság nevelé­tekezés, riport, tudósítás jelent j sére. Az írások az ifjúság éle­meg. Foglalkozott az üzemi if-! téból adtak képet, tanítottak, júság életével, problémáival, neveltek. Ezenkívül az ifjúság kiemelte és propagálta a pél- erkölcsi nevelésének kérdéseit dásan dolgozó CSISZ-tagok i — amire a lap különösen az munkáját, rámutatott a hibák- j utóbbi időben olyan nagy súlyt ra, kiküszöbölésük lehetőségei- ! fekte t ~ a szocialista erkölcs re — egyszóval odahatott, hogv szellemében tárgyalja, és sok tanítsa, lelkesítse az ifjúságot j fiatalnak nyújt segítő kezet, az építőmunkára. Rendszeresen Ma, az Oj Ifjúság születésé­jelentek meg cikkek a falusi I nek ötödik évfordulóján bátran ifjúság életéről is. A cikkek zömében vezérfonalként húzó­dik a szövetkezeti gondolat, magyaráz, érvel, s határozott állást foglal a szövetkezeti állíthatjuk: az Oj Ifjúság he­lyesen foglalkozik az ifjúság problémáival. S ha a szerkesztő kollektíva még színesebbé, ol­vasmányosabbá s egyben esz­gazdálkodás mellett. A lap fel-1 meileg színvonalasabbá teszi a adatához hűen, kézzelfogható I 'aoot, az olvasótábor még na­érvekkel magyarázza a közös i Syobb hálával, szeretettel adó­gazdálkodás előnyeit < x egyéni gazdálkodással szemben. Egy­egy írás sok esetben tükörkép­mása a falusi ifjúság életének, megmutatja a fiatal szövetke­zeti tagok lelkes, építőmunká­ját, dicséri a kiváló teljesít­ményt nyújtó fiatalokat, és zik jó munkájáért. |-| azánk szocialista építé­sében, az új ifjúság szocialista szellemben való ne­velése terén az Oj Ifjúság szer­kesztő kollektívájára egyre na­gyobb feladatok hárulnak. Ml, olvasótáborunkkal együtt mun­nem utolsósorban kipellengére- kájukhoz további sok sikert kí­zi a hátul kullogókat, a hibá-1 vánunk! Az idén négy új 92 tantermes Sobotka város lakói megemlé-' tizenegyéves .skola és három 30 kezteK a néháňy évvel ezelőtt osztályos nyolcéves középiskola elhúnyt Fráňa ^ráiriek nemzeti építését fejezik be a bratislavai: művész születésének nyolcvana­kerületben. I dik évfordulójáról. iiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiiiiMiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiiitiir A kultúra új otthona nyílt meg Farnadon ükápráztató példája neg arról, hogy a szicsasz, ha lem is veszett ki, de kiveszó­élben van, illetve jobban mond­ta, ez a kifejezés visszanyerte lalódi értelmét. sam az első fogásra hangosan követelőző gyomorral várva, a sűrűn elhangozó szicsaszokra reagálva ily szavakkal fordult hozzám: — A szicsasz tudtom­mal azonnalt jelent. Mondja Háromhetes utam során csafc csak, mikor kapnánk meg az '.gy kivétel szentesítette a sza- ebédet, ha a pincér sürgeté­)ályt: a pincérek nagyrabe­tecsütt társadalma'. Az g A zselízi járás Farnad községében a lakosság zsúfolásig töltötte meg az új kultúrház termét a megnyitásnál sünkre ezt válaszolná: „Za adnu minútocska." (Egy perc múlva.) A megnyitás alkalmából a Magyar Területi Színház m6­vészei bemutatták Bródi Sándor Tanítónőjét Képünkön jelenet az első felvonásból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom