Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-24 / 24. szám, csütörtök

Milyen járulékokat fogunk fizetni a túlméretezett lakások után ? Nem engedhető meg a lakástörvény megsértése A lakásalappal való gazdálkodás új törvényével összefüggésben olvasóink legtöbb kérdése a túlméretezett lakások utáni járulékok fizetésének módjára és összegére vonatkozik. Ezért részletesebben szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat e kérdésről. A túlméretezett lakástérség utáni járulékokat — az úgynevezett helyi járulékokat — 1957. július 1-től kezdődően kell fizetni. Mint ismeretes, a helyi járulékokat a minden családtagra eső 12 négyzetmétert túlhaladó terület után fogjuk fizetni, de az egyénenkénti 12 négyzetméteren tű! a család további hat négyzetméterre tarthat igényt. Olyan lakásnál, ahol csak egy lakóhelyiség van és ebben csak egyetlen személy lakik, halyi pótlékot csak abban az esetben kell fizetni, ha e helyisén padlózata túlhaladja a 20 négyzetmétert. A lakástörvény szerint helyi pót!ékot kell fizetni azon lakások vagy lakásrészek után is, amelyeket nem lakás céljaira használnak. Ilyen esetben az egész padlózati térség után kell pótlékot fizetni. A törvény kivételeket tesz, főleg olyan esetben, ha a lakás bérlőinek vagy a háztartás valamely tagjának egészségi Sllaoota feltétlenü' megköveteli, hogy ezek a személyek elkülönített helyiségben lakjanak. MENNYIT KELL FIZETNI? Maga a törvény nem határozza meg a helyi járulék összegét. Az összeget a törvény végrehajtási utasítása állapítja meg, s ezt most dolgozzák ki. Értesüléseink szerint a lakásokat több csoportra osztják minőségük, komfortjuk, építésük éve, stb. szerint. A végső javaslatot erre vonatkozólag a második negyedévben teszik közzé, s ebben pontosan meghatározzák a lakbérpótlék kivetésének módját, az összes objektív tényezők figyelembe vételével. Természetes, hogy az újabb intézkedések igen érzékenyen érintik mindazokat, akik eddig spekuláltak a lakásokkal és a túlméretezett lakás bérletével munka nélkül szereztek jövedelmet. A LAKÁSTÖRVÉNY 1957. JANUÁR 1-ÉN LÉPETT HATÁLYBA Az a tény, hogy a túlméretezett lakásterület utáni lakbérpótlékot csupán 1957. .július 1-től vetik ki, oda vezetett, hogy sokan tévesen azt hiszik, a törvény talán csak 1957. július 1-től lép érvénybe. Hangsúlyozni kell, hogy a lakbérpótlék megállapításán és a túlméretezett lakásokra vonatkozó fizetési utasításon kívül a törvény egész terjedelmében már 1957. január 1. óta érvényes. Azzal, hogy a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei csak 1957. június 30-a után adhatnak ki érvényes utasítást a túlméretezett lakások kiürítésére, — lehetővé akarják tenni az ilyen lakások bérlőinek lakásaik kicserélését. A törvény nem engedi meg az úgynevezett kényszert albérletet. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy egyes nemzeti bizottságok már az új törvény érvénybe lépése után is megengedik az úgynevezett kényszer-albérletek törvényellenes gyakorlatát. Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti bizottságok szerveinek még a túlméretezett lakások esetében sincs joguk albérlőt behelyezni a főbérlő lakásába. — Teljesen helytelenül járt el tehát pl. a Kokava n. R.-i helyi nemzeti bizottság, amikor M. Babničová családi házában lévő kétszobás lakásába albérlőt utalt be. A Kokavai Helyi Nemzeti Bizottság és minden más nemzeti bizottság kötelessége az ilyen túlkapások haladéktalan helyrehozása. FÉLREÉRTÉSEK A „CSALÁDI HÁZAK" KÖRÜL A Piešťany-i Viktória Kasanícka, a kassai Július Je/o és mások leveleiből kitűnik, hogy sok félreértés van a családi ház fogalma és a törvény erre vonatkozó határozatai körül. A törvény világosan kimondja, hogy mi a családi ház. Olyan házat értünk ez alatt, amely legfeljebb öt lakóhelyiséget tartalmaz, nem számítva a konyhát. Még az a ház is családi háznak számít, ahol ötnél több lakóhelyiség van, de a lakóhelyiségek padlózatának területe nem haladja meg a 120 négyzetmétert. Tudni kell azonban, hogy a lakóhelyiségek számának, vagypedig a lakóhelyiségek padlózata területének kiszámításánál azokat a lakóhelyiségeket is beszámítjuk, amelyeket más célokra is használnak, mint lakás céljaira. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy valaki a családi ház előnyét követelné egy háromemeletes bérház esetében is. A lakóház családi házként való megítélésénél nem veszik tekintetbe a konyhákat, még akkor sem, ha több konyháról van szó és ezek területe meghaladja az előírt méreteket. Ha azonban a családi ház jellegének elismerése a lakóhelyiségek padlózatterületének összessége alapján történik, úgy a konyhát is tekintetbe veszik, s emellett a lakóhelyiségek padlózattérségébe beszámítják azt a részt is, amellyel a konyha területe meghaladja a 12 négyzetmétert. Téves az a magyarázat, hogy a törvény elismeri a családiház tulajdonosának azt a jogát, hogy az egész 120 négyzetméteres lakóhelyiség területét saját maga használhatja. Attól függ, vajon ezek a helyiségek egy, vagy több lakást képeznek. Ha egy lakásról van szó, úgy a háztulajdonos használhatja a lakást, de lakbérpótlékot fog fizetni, ha a lakóhelyiségek területe nagyobb, mint amennyi a törvény szerint a családnak jár. Ha a házban több lakás van, úgy a tulajdonos ezek közül csak egy lakást használhat. A többi lakást a nemzeti bizottság kiadhatja a kérelmezőknek, emellett azonban a tulajdonos gyermekei családjaikkal előnyben részesülnek. M. J. rw _ BIZALOM ES FELELOSSEG Közlemény a Megbízottak Testületének üléséről Kedden, január 22-én a Megbízottak Testületa rendes ülést tartott, amelyen megtárgyalták a földtani kutatás eredmányi''r51 éo a kelet-szlovákiai lignitfejtés előkészítésére vonatkozó kormányhatározat teljesítéséről szóló jelentéseket. Megállapították, hogy a megelőzi időszakhoz viszonyítva a múlt évben .ced' azőbb eredményeket értek el, azo an egyes ipari ásványfajtákban méc, mindig ním sikerült elérni a szükséges eredményeket a fejtés! tartalékok biztosítására. A földtani kutatásnál a legjobb eredményeket földgázban, mugnezittartalrr.ű yersanyagokban, lignitben és barnaszénben érték el. Javulás mutatkozik a vasérc és pvritkutatás szakaszán is Kedvezően értékelhetők a cement és téglanyersanyagok kutatásának eredményei továbbá a tőzegfejtésre alkalmas további területek biztosítása. Ezen az eredmények lehető\á tették egyes szénfejtő üzemek kiépítísét, illetőleg növelését Kelet-Szlovákiában kisebb lignitfejtő üzemek építését. Sor kerülhet további kiterjedt gázvezeték építésére és ezzel a kőszénnek földgázzal való ^helyettesítésére, ami nagy megtakarításokat jelent népgazdaságunknak. A CSKP országos konferenciáján kiSzerdán, január 23-án Bratislavában megkezdődött a háromnapos szlovákiai szakszervezeti konferencia, melynek jelentőségét fokozza az a tény, hogy a tavalyi országos szakszervezeti konferencia határozata értelmében bővült a Szlovák Szakszervezeti Tanács jogköré és felelőssége, mégpedig a szakszervezeti szervek irányításában, mindazoknak a kérdéseknek a megoldásában, melyek a szlovák nemzeti szervek munkájából és Szlovákia építésének, fejlesztésének sajátságos feladataiból adódnak. Ebből a szempontból kezdte meg munkáját Szlovákia szakszervezeti mozgalmának nagy jelentőségű mostani konferenciája. Több mint 600 küldött ült össze a Kultúra és Pihenés Parkjában, hogy tárgyaljanak a szakszervezetek feladatairól, értékeljék az előző szakszervezeti konferencia óta végzett munkát és megállapítsák az új feladatokat. Ondrej Meliška elvtársnak, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkárának megnyitó beszéde után a konferencia résztvevői lelkesen üdvözölték körükben Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségét — melyet Pavol Majling elvtárs, az SZLKP KB politikai irodájának tagja, a Megbízottak Testületének első alelnöke vezetett, a Központi Szakszervezeti Tanács küldöttségét František Zupka elvtárs vezetésével, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának küldöttségeit, em tévedünk, még csak túlzásba sem esünk, ha azt mondjuk, hogy megnyerni az emberek bizalmát a legfontosabb feltétele terveink és célkitűzéseinek valóra váltásának. Megszerezni az emberek millióinak bizalmát, de nem csábító és megtévesztő szavakkal, hanem tettekkel. Nagyon bölcs az a régi szólásmód, hogy az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Mert valóban milyen bizalom az, melyet az ígéret, a szép szó, nem pedig a tettek váltanak ki? ígérni, szép szavakkal Kánaánt ecsetelni, ábrándokat és vágyálmokat ébreszteni, melyeket aztán nem követnek tettek, nem egyéb olcsó vásári demagógiánál, nem más, mint az emberek tudatos félrevezetése és becsapáca Az olcsón és könnyen szerzett bizalmat pedig szükségszerűen követi a keserű csalódás és kiábrándulás és az emberekben a bizalmat felváltja a hitetlenség, a kétkedés és a gyanakvás. Ám senki sem állíthatja, hogy pártunk bármikor is az olcsó sikert, a könnyen szerzett bizalmat hajhászta volna. Nem mondhatja senki sem, hogy a kommunisták pártja ígéretekkel, szép szavakkal szerezte meg az emberek bizalmát. A párt ezt sohasem tette, de nem is állt érdekében. hogy pillanatnyi helyzeteket kihasználva szerezze meg az emberek biza'mát és abból tőkét kovácsoljon magának Milyen tőkét kovácsolhatott volna magának az emberek hiÜ J S / A 1957. január 24. tűzött földtani kutatási feladatok biztosításában még sok hiányosság van E hibák gyors megszüntetése érdekében és azért, hogy a földtani kutatás szakaszán a lehető legjobb eredményeket érjük el, a Megbízottak Testülete megfelelő intézkedéseket hozott. A Szlovák Tudományos Akadémia a Megbízottak r estülete elé terjesztette jóváhagyás céljából az 1957. évi tudományos és kutató munkák tervét. A terv magában foglalja a Szlovák Tudományos Akadémia egyes munkahelyeinek terveit. A tudományos és kutató tevékenység jobb összehangolása érdekében a Megbízottak Testülete meghagyta a Szlovák Tudományos Akadémiának, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémiával való együttműködésben az alapvető kutatá* és a kulcsjelentőséoű tudományos-kutató feladatok terén olyan intézkedéseket tegyenek, hogy az összes tervezett munkák a lehető legjobban szolgáljanak az egyes tudományágak szükségleteire és u legszorosabb kapcsolatban álljanak a gyakorlati élettel. A Megbízottak Testülete többek között megtárgyalta az EFSZ-ek III. I országos kongresszusa előtti felada• tokát ezen a szakaszon. Jozef Púčik elvtárs, vegyiipari mini«z ert, a Nehézgépipari, Finomfiépipafl és a Kohóipari és Ércbánya ügyi Minisztérium képviselőit, a Megbízottak Testületének tagjait és a tömegszervezetek képviselőit. A munkaelnökség és a bizottságok megválasztása, valamint a munkarend jóváhagyása után Vojtech Daubner elvtárs, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke tartotta meg a konferencia fő beszámolóját a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak Szlovákiában végzett munkájáról és a további feladatokról. A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke beszámolójában részletesen elemezte a legutóbbi két év óta végzett szakszervezeti munkát és feltárta az elkövetkező időszakban a szlovákiai szakszervezeti szervekre és tagokra váró úiabb feladatokat. Majd a revíziós bizottság beszámolója után a délutáni órákban megkezdődött a vita. A konferencia csütörtökön tovább folytatja a vitát. «

•»«•»«•» A SZLOVÁK ÍRÓSZÖVETSÉG magyar szekciójának vezetősége értesíti a bratislavai magyar Írói munkaközösség tagjait, hogy 1957, január 25-én pénteken 19 órai kezdettel az írószövetség helységeiben vitát rendez L. Kiss Ibolya: Tátraaljai rapszódia című művéről. Bevezető előadást Czagány Iván tart. A vezetőség kéri a munkaközösség tagjait, hogy a vitán minél nagyobb számban jelenjenek meg. székenységéből, ha célkitűzései nem öncélú törekvések? Ha nem egyes emberek, még csak nem is egyes társadalmi rétegek érdekeit szolgálja, hanem a dolgozó emberek millióiét? R pártnak mindig az volt a törekvése, hogy a bizalmat azzal nyerje meg, hogy az emberek felismerve a párt politikájában és célkitűzéseiben saját érdekeiket és célkitűzéseiket} azokat magukénak vallva küzdjenek megvalósításukért. De elég-e az emberekben csupán a bizalom lángját fellobbantani? Vajon nem lehetséges-e, hogy az emberekben, akik bár bizalommal vannak a párt iránt és hisznek politikájában, célkitűzései helyességében és azok megvalósításában, kételyek támadjanak? Nagyon helytelen és káros volna úgy vélekedni, hogy amit egyszer megmagyaráztunk és elfogadták az emberek, megnyerte bizalmukat, akkor arról most már többet nem kell beszélni. Hát nem arra tanít-e a párt és nem arra tanít-e maga az élet, hogy a célkitűzések valóra váltására, a feladatok teljesítésére naponta újra meg újra meg kell nyerni az embereket. Megszerezni az emberek bizalmát az első fontos lépés. De a döntő az, hogy ezt a bizalmat megszilárdítsuk és tartóssá tegyük. A döntő az, hogy célkitűzéseinket és terveinket, a társadalom és az egyén érdekeinek elvélaszthatatlanságát tudatossá tegyük az emberekben. De lehetséges ez máról holnapra, lehetséges ezt csupán a A nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottságának üiése A nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottsága kedden, január 22-én ülést tartott, melyen részt vett Michal Bakuľa mező- és erdőgazdasági miniszter és Jozef Nepomucký, a miniszter első helyettese. A bizottság megtárgyalta az egységes földrn "vesszövetkezetek III. országos konferenciájának előkészítését. Foglalkozott a kongresszus előtti folyamatban levő kampánnyal, amely az új EFSZ-ek megalakítása jó feltételeinek megteremtésére és a fennálló szövetkezetek kiterjesztésére irányul. Ezenkívül foglalkozott a szövetkezeti tagoknak, a földműveseknek, a gép- és traktorállomások dolgozóinak a kampány folyamán a kongreszszusi anyagokról és főleg a mintaalapszabályzatról, a munkajutalmazás alapelveinek javaslatáról folyó vitában felhozott számos hozzászólásával. A képviselők kiemelték azt a tényt, hogy mai legfontosabb feladataink közé tartozik a kongresszus előtti kampány elmélyítése és kiterjesztése. Ezekre a feladatokra kell irányulniok az EFSZ-ek évzáró taggyűléseinek és a járási konferenciáknak is. A Sz'ováV írószflve'sáa levele a hetvenéves Sas Andorhoz A Szlovák írószövetség Sas Andor dr.-nak, a bratislavai pedagógiai főiskola docensének 70 esztendős születésnapja tiszteletére, ünnepi vacsorát rendezett a Devin szálló külön termében. A meghitt ünnepi vacsorán, amelyen az örökké fiatal és fáradhatatlan Sas dr. elmondta néhány derűs, tanulságos élményét tapasztalatban gazdag pályafutása kincses tárházából, Štftnicky elvtárs felolvasta a Szlovák írószövetség levelét, smelyet az ünnepelt tiszteletére küldött. A levél így hangzik: „Kedves Sas Elvtárs! A Szlovákiai írók Szövetsége őszinte jőkívánatait fejezi ki önnek 70. születésnapja alkalmából. Mély tisztelettel adózunk 70 éves munkásságának, alkotásának. Az ön életműve olyan, mint a szőlőtőke, amelynek érett gyümölcseit mint pedagógus, író, költő és kritikus aratja le. Az ön életútja annak a művésznek és tudományos dolgozónak példaképét adja számunkra, aki mélységesen odaadó a haladás nagy gondolatai iránt. Nagyra becsüljük az ön pedagógiai tevékenységét, akinek keze alatt egy egész nemzedék növekedett fel, nagyra becsüljük azt a fáradhatatlan kutató munkásságot, amellyel feltárta a magyar irodalom gyöngyszemeit. Az Ön nevét elsőként kell említeni azok között, akik hidat építettek a cseh, szlovák és magyar történelem irodalom nyugtalanító Időszakai fölött, ön mindig arról írt, azzal foglalkozott és azt tanulmányozta, ami nemzeteinket közös múltjukban egybefűzte. Az ön kritikusi működése bölcsőjétől kezdve kíséri és segíti a csehszlovákiai szocalista magyar irodalom fejlődését. Még sok-sok évig tartó jó egészséget és számos sikert kívánunk Önnek munkájában." bizalom felkeltésével elérni? Megdönthetetlen igazságként ismerjük el például, hogy a munkatermelékenység növelése alapja az életszínvonal emelésének. Az emberek hiszik ezt, meg vannak róla gvőződve, hiszen ha máskor és máson nem, az árleszállításokon nagyon is kézzelfoghatóan bebizonyul: emelkedett a munkatermelékenység, lehetőség nyílik az árak leszállítására. Ám ennek ellenére nap nap után minden munkahelyen nem a legfőbb feladatok közé tartozik-e, hogy a dolgozókat újra meg újra •felvilágosítsuk és meggyőzzük a munkatermelékenység növelésének szükségességéről? Arró!, hogy többet, jobbat és olcsóbban termelni a legsajátabb egyéni érdekünk?! Nemigen van olyan földművelő ember, aki kétségbe vonná a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és szükségességét. Ám ennek ellenére a földműveseket meg kell győznünk és nyernünk a szövetkezeti gondolat, a közös gazdálkodás számára. Ki kételkednék abban, hogy az élelmiszerellátás javítása csak a mezőgazdasági termelés növelése által lehetséges? Abban, hogy az élelmiszerek árait csak akkor szállíthatjuk te, ha a mezőgazdaság egyre többet és egyre olcsóbban termel? Nem vált-e pártunknak ez az útmutatása a legutóbbi árleszállításban is tetté és valósággá? Éppen olyan élelmiszerek árait szállítottuk le, amelyeknek az áradt a pénzreform óta még egyszer sem csökkentettük és amelyek alapvető jelentőségűek a közellátásban. Mit bizonyít és mire tanít ez az árleszállítás is? Bizonyítja a párt szavának, útmutatásainak helyességét és hitelét. Bizonyítja, hogy az e szóba és útmutatásba vetett bizalom, az e bizalomra adott zálog nem maradt üres szó, hanem tetté és valósággá vált. De bizonyítja azt is, hogy az ügy érdekében az emberek bizalmát és akarását újra meg újra meg kell nyerni, meg kell szilárdítani és tartóssá kell tenni. Ám a bizalomról beszélve szükségszerűen odapárosul, hogy a felelősségről is szóljunk. Édestestvér e két szó és fogalom, egy ugyanazon érem két oldala. Mert elképzelhető-e a bizalom az adott szóért vállalt felelősség nélkül? Felelősséget vállalni nemcsak azért, hogy a szó tetté váljék, de még inkább a hibákért és mulasztásokért, a valósággá nem vált szóért, — felelősség. a bizalomért. Az önbírálat, a hibák beismerése éppoly fontos tényező az emberek bizalmának a megszerzésében, mint az hogy a szót kövesse és feldje a tett. A hibák ellen senki sincs biztosítva, de nem is kívánja senki sem a tévedhetetlen tökéletességet. De eltitkolni a hibákat,« elhallgatni és leplezni a szó és az ígéret nem teljesülését egyenlő a vásári demagógiával, a könnyű, ám ingatag sikerhajhászással. De miire tanít a párt? Tán arra, hogy a nép előtt, melynek érdekeit szolgálja, elhallgassuk az igazságot? Ki hozhatja helyre a hibákat, az esetleges mulasztásokat, ha nem a párt és a íTép közös akarása, munkája és erőfeszítése? Lehet és szabad-e hát akkor elkendőzni a hibákat, meg nem történtté tenni azt, ami megtörtént, vagy fordítva: a megtörténés illúzióját felkelteni olyasmi iránt, ami nem vált tetté és valósággá? Kinek az érdekét szolgálná ez? Meg aztán milyen bizalom volna az, mely nem őszinte, hanem szemforgató képmutatás? Nem, az ilyesmi mindenkor távol állt a párttól. A kendózés és a képmutatás éppoly elfogadhatatlan és idegen volt számára, mint a csaló és félrevezet'ő, Kánaánt ígérő vásári demagógia. Mindez idegen a párttól és idegen kell, hogy legyen minden tagjától, minden kommunistától. Fontos ezt hangsúlyozni különösen most, amikor a reakció oly szívós támadást intézett népi hatalmunk alappillére, a párt és a nép egysége ellen. Ezt az egységet pedig a kölcsönös bizalom teremtette meg és tette szilárddá. Magától értetődő hát, hogy a reakció ezt a bizalmat igyekszik megingatni, kételyekké változtatni. S ellene akkor küzdünk a leghatásosabban, ha a kommunisták félreérthetetlen szóval hirdetik pártunk célkitűzéseit, a realitást és éppen ezért az igazságot, az egész nép érdekét szolgáló politikáját. Lőrlncz László BUDA FERENC, Surány. Ábel László, Egerszeg. Megkezdődött a szlovákiai szakszervezeti konferencia A szakszervezeti szövetségek legfőbb feladata: fejleszteni a dolgozók alkotó kezdeményezését