Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-19 / 19. szám, szombat

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1957. január 19. szombat 30 fillér X. évfolyam, 19. szám, KÖZÖS ÉRDEK A napokban közölte a sajtó, hogy Szlovákiában a múlt esztendőben 166 szövetkezet alakult. A dolgozó parasztok újabb százai határozták el, hogy felhagynak a régivel, s az újban, a haladóban alapozzák meg jövőjüket. De nemcsak ezen új szövetkezetek tagjairól beszélhe­tünk, hiszen amellett, bogy sok új EFSZ jött létre, a meglévők is gya­rapodtak. Kiváltképpen a kormány­nak a földművesekhez intézett le­vele nyomán született meg sok egyénileg dolgozó paraszt fejében a gondolat: a kormány a javunkat akarja, ezért nincs tétovázni va­lónk. A meggyőzés, a jó népnevelő munka, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érthető, pontos megma­gyarázása jó talajra talált e dol­gozó parasztságban és növekedik, terebélyesedik a szövetkezeti moz­galom évről évre bőségesebb gyü­mölcsöt adó fája. S mi az, ami talán a meggyőzés­nél is közelebb viszi az egyénileg dolgozó parasztot a közösséghez, a szövetkezethez? Semmi egyéb, mint a kézzelfogható eredmények, a szö­vetkezeti tagok jövedelme, köny­nyebb és gondtalanabb élete. Azt, ami most megy végbe fal­vainkon — a zárszámadást — min­den dolgozó paraszt figyelemmel kíséri. Mert most aztán megmá­síthalatlanul bebizonyosodott, hogy azok a szövetkezetek, amelyek an­nak rendje és módja szerint gaz­dálkodtak, szorgalmasan munkál­kodtak az egész esztendőben, meg­mutatták, mire képes a közös nagyüzemi gazdálkodás, az össze­fogás, a megértés. A szövetkeze­tek néhány éves fennállása óta már úgyszólván szokássá vált falvain­kon, hogy ebben az időszakban folynak le a zárszámadások, ami más szóval annyit jelent, hogy azok, akik jól munkálkodtak, az egés? esztendőben kapott előlegen kívül megkapják a munkaegység értéké­nek másik felét, vagy ha gyengébb eredménnyel zárult az év, akkor aszerint, ahogyan futja a tiszta jö­vedelemből. a taggyűlés döntése szerint. Az eddig végbement zárszám­adások alapján joggal mondhatjuk, hogy soha ilyen jövedelme nem volt a dolgozó parasztnak, mint most a szövetkezetben. Hiszen nem megy ritkaságszámba, hogy egy-egy szövetkezeti tag 30— 40 ezer koronát kap egész évben a szövetkezetben. Mert, ha nem így volna, akkor egé­szen bizonyos, hogy Alois Královič, a čáryi szövetkezet tagja sem me­hetett volna saját autóján a zár­számadásra. Az autó ugyan általá­nosságban nem jellemző a dolgozó paraszt jobb életszínvonalának bi­zonygatására — habár sok szövet­kezeti tag már vett személyautót, a lévaj járásban Alsószecsén hét­nek is van — mégis örömmel mondhatjuk, ehhez már jólét kell. Persze elsősorban új házat épít az, aki már nem akar az öreg viskó­ban lakni, s ha már eljut az autóig, ott már van ruha, lábbeli bőven, új bútor, mosógép, szőnyeg a ház­tartásban. Nem volna azonban helyes, ha a szövetkezeti gazdálkodást csupán az egyén szempontjából vennők előnyösnek, hiszen a szocializmus építésének egyik fő tényezője a mezőgazdasági termelés szocialista átszervezése. A szövetkezetek jó munkáját dicséri az is, hogy a múlt évben jóval a határidő előtt telje­sítettük a gabonabegyűjtés orszá­gos tervét. Akkor is a falura, a dolgozó parasztságra gondolunk, amikor elmegyünk a tömött kira­katú hentesüzletek előtt, vagy ami­kor az üzletben megvesszük a ro­pogós héjú, lágy kenyeret. Nagy részt vállalt a szövetkezetbe tömö­rült dolgozó parasztság abban is, hogy a múlt év végén csökkenthet ­tük a hús, a zsír, a tej, a tojás árát. Mindez tehát arról beszél: az egész ország érzi, hogy a szövetkezeti mozgalom a jobb élet megteremté­sének fontos részese. Hogy milyen nagy részt vállaltak az EFSZ-ek az ország élelmiszer­ellátásának biztosításában, azt ép­pen az idei zárszámadások bizo­nyítják a legékesebben. Hát ki tud­ta volna fizetni a munkaegység teljes értékét az ipolyviski szövet­kezet, ha nem ér el kiváló eredmé­nyeket a gabonatermelésben és az állattenyésztésben? Bizony nem, de mivel jóval többet termeltek, mint ahogyan tervezték, természetesen többet adtak az országnak és több jut a tagoknak is. A 40 koronás munkaegység értéke a zárszámadá­si kimutatáskor 47 korona lett. így találkozik a közös, az ország érde­ke az egyén érdekével, s a cél egy. a jobb élet megteremtése. És ez az, ami évről évre jobb munkára össz­tönzi a szövetkezetek tagjait. A zárszámadás azonban nemcsak az eredmények, a sikerek tükröző­je, hanem fokmérője annak is, ha valami nem foiyt a rendes meder­ben, más szóval, laza volt a munka­fegyelem, idő előtt merítették ki a munkaegységeket, aminek az a következménye, hogy a zárszám­adáskor kevesebb jut. Ilyen szövet­kezetek is vannak, kiváltképpen a párkányi járásban. E járás több szövetkezetében bizony alig lesz ré­szesedés. Az ógyallai járásban is vannak ilyen gyengén gazdálkodó szövetkezetek. Mit jelentsen ez? Talán azt, hogy az említett járá­sokban nincs meg az adottság, a biztosíték a jobb gazdálkodásra? Megvan. Ezt bizonyítja a párkányi járásban a dunaradványi szövetke­zet is, hiszen itt az idén is kiváló eredménnyel zárták az évet. Az évet gyengébb gazdasági eredményekkel záró szövetkezete­ket segíteni kell. Ez elsősorban is a falusi pártszervezetek, a szövet­kezetben dolgozó kommunisták feladata. Használják hát ki a leg­kedvezőbb alkalmat és a III. orszá­gos kongresszus előkészületeiben beszélgessenek arról, mi okozta a hibákat, törődjenek azzal, hogy a múlt hibái, bajai megszűnjenek. Se­gítségükre van ebben a kormány levele, s a megtárgyalásra bocsá­tott mintaalapszabályzat-mődosltó javaslat. Kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a falu, a szövetkezet s annak minden tagja az élenjárók példáját követve úgy munkálkodjék, hogy betöltse azt a szerepet, amely az országépítésben a szocialista társadalom megvalósí­tásáért folyó harcban minden falu­ra, minden becsületes, jó hazafira hárul. Száz dolgozó paraszt jelentkezett a prešovi kerület EFSZ-eibe Az EFSZ-ek HL. országos kongresszusának előkészítése és főleg a kor­mány földművesekhez és szövetkezeti tagokhoz intézett levelének megtár­gyalása folyamán a prešovi kerületben további földművesek írták alá az egységes földművesszövetkezetekhe való jelentkezési ívet. A kerületi nem­zeti bizottság és a járási nemzeti bizottsáa instruktorai a falvakon beszél­getéseket rendeznek a földmüvesekkel, amelyeken az előadók és a szövet­kezeti tagok a közös gazdálkodás előnyeiről beszélnek. A kongresszus előtti kampány eddigi lefolyása során a prešovi kerület­ben 109 földműves írta alá a jelentkezési ívet az EFSZ-be. Háromszáz tonnával | a cél előtt j Szlovákia bányászai behozzák f az elmaradást Tegnap reggel a Helyi Tü- | zeíöanyag és Kőolajiparügyi | Megbízotti Hivatal prievidzaif épületének homlokzatán fel­ragyogott mind az öt vörös csillag a szénbányáknak a megelőző napokban elért munkagyőzelmeinek jeléül. A i szlovákiai szénipari bánya- j vállalatok dolgozói e napon f 3 százalékkal túlteljesítették j a tervezett szénfejtést és 1! így a január eleje óta fel-1 merült hiány kiegyenlítésé-1 re már csak háromszáz ton-1 na szén hiányzik. A legjobb fejtési eredmé-l nyeket a kékkői szénbányák f üzemeiben érték el, ahol a t hónap eleje óta 616 tonna? szenet fejtettek terven felülj a handlovai Nagybányában | 45 tonna szenet 6s BZ új No- f váky-i Bányában 381 tonna j szenet fejtettek. Ezzel szem­f ben még mindig hátrama-1 radnak a novákyi Békebánya | bányászai .1162 tonna és a f Lehota bánya bányászai 179 f tonna szén fejtésével. A francia testvérpárt küldöttsége a CSKP funkcionáriusainak prágai aktív áján A francia ét a csehszlovák kommunisták szilárdítják testvéri kapcsolataikat Január 17-én délután a prágai Lucerna nagytermében összeült a prágai pártszervezetek kommunista funkcionáriusainak aktívája, hogy találkoz­zanak a Francia Kommunista Párt képviselőivel. Az aktíván részt vettek Zdenék Fierlinger és V. Kopecký elvtársak, a CSKP KB politikai irodájának tagjai, J. Hendrych elvtárs, a CSKP KB tit­kára. G. Souček elvtárs, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője, B. Kozelka elvtárs, a CSKP kerületi bi­zottságának vezető titkára és pártunk más vezető dolgozói. Az aktívát J. Nemec elvtárs, a vá­rosi pártbizottság vezető titkára nyi­totta meg, aki üdvözölte a Francia Kommunista Párt KB küldöttségének tagjait. A francia küldöttség tagjai közül, mely küldöttség e napokban tárgyalá­sokat folytat Prágában a CSKP KB küldöttségével, jelen voltak: Francois Billoux és Jeannette Vermeersch, a Francia Kommunista Párt KB politi­kai irodájának tagjai és Georges Seguy, a Francia Kommunista Párt KB politi­kai irodájának póttagja. Az aktíva megnyitásakor a mintegy négyezer jelenlévő elvtárs éltette a Francia Kommunista Pártot, amely a proletár nemzetköziség elveihez hűen Csehszlovákia Kommunista Pártjához hasonlóan harcol a béke megszilárdí­tásaért és a nemzetközi reakció intri­kái ellen. A gyűlésen Václav Kopecký és Fran­cois Billoux elvtársak mondtak beszé­det. F. Billoux elvtárs beszéde után J. Vermeersch elvtársnő válaszolt a franciaországi jelenlegi politikai hely­zettel kapcsolatos néhány kérdésre. Kopecký és Billoux elvtársak beszédei­hez hasonlóan az ő válaszait is gya­kori taps szakította meg, főleg amikor arról beszélt, hogy a francia munkások nagy érdeklődéssel kísérik a csehszlo­vák dolgozók sikereit, akik- a CSKP vezetésével megvalósítják a marxiz­mus-leninizmus nagy eszméit. A gyűlés baráti légkörben, a nem­zetközi proletariátus ügye iránti lel­kesedés jegyében folyt le. íFolvtstás a 2. oldalon) ********e***********-• Épül az orvosi tudományos intézet s ^ . '1A X**- : A bratislavai Magasépíteszeti Válla­lat dolgozói még ez év első negyedében megkezdik kerületükben 217 modem lakás építését. Bratislavában 113, Trna­ván 30, Plavecký Štvrtokon 24, Malac­kán 8 lakásegységet akarnak minél előbb dolgozóink rendelkezésére bo­csátani. Ezenkívül új lakásokat építe­nek Trenčínben, Myjaván, Nové Mesto nad Váhom-ban is. Šintaván befejezik a kilenctantermes nyolcéves iskola építését, és 17 tantermes középiskola alapjait rakják le Sládkovíčovon. I Bratislavában a Sasinková utcáról [ lassan eltűnnek a magas, modern há- 1 zak körébe egyáltalán nem illő svéd- | barakkok, amelyekben az orvosi ku­tatók dolgoztak. Helyettük új, modern épület emelkedik majd közvetlenül az orvosi tanszék négyemeletes háza mel­lett: az orvosi tudományos intézet. Ez az épület a maga nemében egyetlen lesz egész köztársaságunkban. Nyolc tudományos osztály talál benne elhe­lyezést, ezenkívül 300 hallgatót befo­gadó terme is lesz. E hatalmas épület terve Jozef Lacku és Milan Sko­rupa mérnökök műve. Képünkön: Az orvosi tudományos intézet építésén a munkások már meg is kezdték az alapok betonozását. (J. P.) ügy jó, ha betartják az alapszabályzatot Új házak a nyitrai vár alján A Nyitra folyó mentén, a vár alatti új lakónegyed építkezésén télen is nagy az élénkség. A Magasépítészeti Vállalat dolgozói már felépítették az első há­rom lakóháztömböt, mely száz lakás­egységet foglal magában. A további épületek is rövidesen elkészülnek és két épülettömb alapjait e napokban ássák ki. A Holíči Egységes Földművesszövet­kezet egészen 1954-ig nem volt képes kifizetni a munkaegység után járó aránylag alacsony előleget sem. Ennek főleg az volt az oka, hogy nem tar­tották be a mintaalapszabályzatot. A munkájukat elhanj'agoló szövetkezeti tagok egy részének kizárása után, va­lamint az egész vezetőség leváltása után 1955-től a holiči szövetkezetet M. Maháeek, fiatal szövetkezeti elnök vezeti, aki elvégezte a gazdasági is­kolát és a cukorgyár birtokán szer­zett gyakorlati ismereteket. Az új ve­zetőség kezdettől fogva szigorúan be­tartotta az alapszabályzatot. Az eredmények nem sokáig várat­tak magukra. Az alapszabályzat sze­rint folytatott gazdálkodás első évé­ben, 1955-ben a tervezett 12,— koro­na "helyett már 15,— koronát fizettek ki munkaegységenként a természetbeni járandóságon kívül. 1956-ban egy hek­tárnyi mezőgazdasági- terület után 3400,— korona forgalmat értek el aránylag alacsony termelési költsé­gek mellett. A szövetkezet 17.— ko­rona helyett 13.— koronát fizetett ki munkaegységenként a természetbeni járandóságon kívül. A holiči EFSZ 1956-ban a részesedésen kívül 528 ezer koronát fizetett ki a tagoknak. Pl. a Pukančik házaspár 1956-ban 16 160.— korona részesedést kapott, Vépy szövetkezeti tag családja pedig 17 854 koronát. A szövetkezeti csalá­dok méggyőződtek arról, hogy az alapszabályzat alapján végzett munka sokszorosan meghozza gyümölcsét. 203 milliót takarítottak meg A finowiqépipari-üzemek újítói brnói háromnapos országos konferen­ciájukat vitával folytatták A leg­többet a beadott újítási javaslatok elintézési módjának leegyszerűsítésé­ről és az újítóknak nyújtandó haté­konyabb műszaki segítségéről beszél­tek. A délutáni vitában Vladimír Si­mándl, a Gépipari Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának dolgozója felhívta a fi­gyelmet egyes újítók elért eredmé­nyeire. Felemlítette például a Tesla nemzeti vállalatot, ahol az újítók át­lagosan 30 százalékkal rövidítették le a televíziós készülékek gyártásánál végzett munkafolyamatokat, ezenkívül jelentős anyagmegtakarítást és ön­költségcsökkentést értek el. A brnói Ján Sverma-üzem újítói is régi gé­peiken pótberendezések segítségével kiváló minőségű alkatrészedet gyár­tanak, amelyek minősége vetekszik a különleges gépeken gyártott alkatré­szekkel. A múlt évben sokat segítet­tek az újítómozgalom fejlesztésénél az üzemekben végzett termelési fe­lülvizsgálatok is. E felülvizsgálatok a gépipari üzemiekben a múlt év harma­dik negyedében több mint 45 000 újítási javaslatot és több mint 20 000 újítási javaslat érvényesítését eredményezték. Az 1955. év ugyan­ezen időszakához viszonyítva a be­adott és bevezetett újítási javaslatok száma egyharmadával emelkedett. Az úiít'-< javaslatok segítségével elért megtakarítások a múlt évbe- 203 mil­lió koronát tettek ki. A szövetkezetek Ili. országos kongresszusa előtt Megvitatják a kormány lévaiét A második ötéves terv folyamán legalább 38,9 százalékkal kell emel­kednie a mezőgazdasá­gi termelésnek. Járá­sunkban több olyan szö­vetkezetet találunk, ahol már 1958-ban elérik az 1960. év gazdálkodásá­nak színvonalát, főleg a hektárhozamokban és az állatok hasznosságában. Ezek közé a szövetkeze­tek közé tartozik a páló­ci, tósnyárasdi, kajali, hidaskürti, tallósi és más szövetkezetek. Mezőgazdasági dol­gozóink a szövetkezetek III. országos kongresz­szusára készülődnek. Az alapszabályzat kiegészí­téséről és a kormány le­veléről tanácskoznak most. Tallóson a szövet­kezeti tagok figyelme­sen elolvasták és átta­nulmányozták kormá­nyunk levelét. Főleg ag ragadta meg a figyel­müket, hogy több szö­vetkezetben gyenge a szarvasmarhaállomány, kevés a tehén és hogy a haszonhozam is gyenge. A levélnek ezzel a ré­szével foglalkoztak a legtöbbet. Feladatul azt a célt tűzték ki, hogy növelik a tejhozamot, a borjak, malacok elvá­lasztását. Nagy súlyt helyeznek a szarvasmar­hahízlalásra is. Tavaly esy-egy tehéntől átla­gosan 2200 liter tejet fejtek ki. 1960-ig a tej­hozamot 2600 literre növelik. A tejhozam ilyen mér­vű növelését csak úgy érhetik el, ha minél több és jobb takarmá­nyuk lesz. Ezért már 1959-ben 33 hektárral nagyobb lesz a lucerna vetésterülete, mint ez idén. Növelik a silóku­korica vetésterületét és takarmánytököt is fog­nak termeszteni. Az ár­pa átlagos hektárhoza­mát 4 mázsával, a ku­koricáét pedig 6 mázsá­val akarják növelni. A III. országos koni resszusra felajánlást • tettek: ez idén tor felül 128 mázsa sertés húst, 56 mázsa marha­húst és 173 ezer liter tejet adnak be. Krajčovič Ferdinand, Galánta V

Next

/
Oldalképek
Tartalom