Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)
1956-12-12 / 346. szám, szerda
A számokból valóság lesz Azt szokás mondani, hogy a papír sokat elbír. Kár volna azonban általánosítani, mert sok esetben olyan dolgok is kerülnek a papírra, melyek előre mutatják az utat. Ilyenek például az olyan tervek is, amelyek a valóságnak megfelelő lehetőségekből indulnak ki. Ezek mint erős fények áttörik a jövö ködét és közelebb hozzák a mához a holnapot. Szövetkezeteseink ezekben a napokban ilyen terveken dolgoznak. Fejlesztési tervnek nevezik azt a sok számot, melyekkel megtöltik a különféle íveket. Sok munkát ad ez az „előrepillantás", de megéri a fáradságot, mert a gondosan elkészített tervek a szövetkezeteseket szépecskén elvezetik a többtermeléshez, amelyet 1960-ig fokozatosan kell elérniök. S ha már elkészült a nagy munka, akkor nemcsak azt lehet meglátni belőle, mennyivel lesz bőkezűbb a szövetkezeti határ az elkövetkezendő négy esztendőben, de azt is, mennyivel kell gyarapodni a szövetkezeti vagyonnak és mennyit nő a szétosztásra kerülő jutalom. Ilyen terven dolgoznak a zsélyi szövetkezetesek is. Mintha mindanynyian — akik a tervek körül mozognak — elvégezték volna a könyvelői tanfolyamot, olyan biztos kézzel bánnak a számokkal. Azért mégis el kél az a segítség is, amelyet a járási mezőgazdasági osztálytól kapnak. Velük együtt töri a fejét a járás valamennyi dolgozója is, hiszen van min gondolkozni. Arról van szó ,hogy a következő négy évben, helyesebben mondva 1960-ig a szövetkezet egyharmadával emeli a sertés- és a marhahús termelését, háromszor annyi tejet fejnek ki a rájuk bízott tehenektől a fejőgulyások, mint ebben az évben, s 47 százalékkal több lesz a cukorrépa hektárhozama. Persze nagyobb lesz az állatállomány is. Ámde nemcsak a termelés emelkedik majd, de — mint már említettük — a munkaegységre is több jut. Míg ebben az évben 21.60 korona van tervezve, 1960-ban 29.50 koronát fizet a szövetkezet munkaegységenként a természetbeni járandóságokon kívül. Nehogy bárki is e cikk bevezető szavaival élve azt mondhassa, hogy a papír válóban sokat kibír, tehát az sem számít neki, ha az ívekre rótt számok valósággá lesznek-e vagy Kilenc vagon takarmánytök Az állatok szeretik az ízletes, vitaimín- és nedvdús takarmánytököt. Kilenc vagon takarmány nem kicsiség. Ilyen termést értek el ez idén a kajaili szövetkezet tagjai. Az értékes takarmány nem vett igénybe külön vetésterületet. A kukorica között termett, vagy 30 hektáron. Valóben rekordtermést értek el. Taikarmámytököt kisebb-nagyobb területen járásunk minden községében termesztenek. Ne feledkezzünk meg a tavaszról, amikor sok tökmagra lesz szükségünk. Takarmánytökből jó termést értünk el, de biztosítsunk elegendő vetőmagot is belőle. Krajcsovics Ferdinánd, Galárnia. MEGJEQYZÉS Az elnémult hangszóró Dunaszerdahelyen két új parkot létesítettek, s a már meglévő parkot is rendbehozták. Az utak 80 százalékát megjavították — részben kavics, részben betonutakat építettek. Eltúnt a vastag por Dunaszerdahely utcáiról. Azonban vannak itt hibák is. Míg régi lakóhelyemen, Zselízen állandóan szólt a hangszóró, tájékoztatva a lakosságot a járás mezőgazdasági, politikai és egyéb közérdekű híreiről, — sőt a „szívküldivel" köszöntik a lakodalmasokat a névnapot, születésnapot ünneplőket — itt Dunaszerdahelyen néma csend fogadott, Furcsa volt nekem ez a nagy némaság, Megkérdeztem a helyi nemzeti bizottság titkárát, mi az, hogy két hete itt-tartózkodásom alatt egyszer sem hangzott fel a hangszóróban a nóta és a szokásos „figyelem, figyelem"! Megtudtam, hogy a dunaszerdahelyi hangszóró már több mint négy hónap óta néma, elromlott és a járási ipari kombinát nem jav'tía meg. Nem tudom, mit gondol a járási népművelési osztály. Valamikor legalább doboltak, tudomást szerzett a lakosság a helyi eseményekről, de most semmiről sincs tájékoztatva. Hassanak oda az illetékes szervek, hogy a hangszórók mielőbb működhessenek. Komáromi Dezsőné, Dutnaszerdahely. sem, „átadjuk a szót" a tényeknek. A szövetkezetesek évről évre növekvő termelési sikerei bizonyítják, hogy a merész célkitűzésekből valóság lesz. Pillantsunk csak.be Bartos Pál zootechnikus feljegyzéseibe, vagy a szövetkezeti könyvekbe, mindjárt meggyőződhetünk róla, hogy nincsen szó csodáról, csupán reális lehetőségről. Itt van például a tejhozam. Tavaly alig tudtak termelni 60 000 liter tejet, az idén elérték a kétszeresét. Hogyan? „Évről évre javul sajátnevelésű szarvasmarha állományunk és javul a takarmányozás technikája is" — magyarázza a jól megtermett zootechnikus. Ez mind igaz, de nemcsak a takarmányozási technika javult, de gazdagabb lett a takarmányalap is. Zsélyen nagy gondot fordítanak arra is, iKgy az állatállomány télen át se romoljon le. így azután a tavaszi hónapokban nincs visszaesés a hasznosságban. Most is 200 napra (tehát az új takarmányig) minden darab állat számára naponta 20 kg silótakarmányt, 5 kg szálastakarmányt biztosítottak. Ezenkívül még lesilóztak 55 m : i burgonyát is. Ebből látszik, hogy a takarmányozásból igyekeznek kiküszöbölni az egyhangúságot, ami még jobban elősegíti a hasznosság növekedését. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy négy év alatt lehet a tejhozamot háromszorosára emelni. Egyrészt a kifejt tej átlagának emelésével, másrészt a fejőstehenek állományának kibővítésével. Hasonlóképpen fokozni lehet a hasznosságot a sertéseknél is. A helyzet ezen a téren is biztató. A szövetkezetesek rendszerint igen szép eredményeket érnek el a kukoricatermelésben, s a jövőben kibővítik e fontos növény vetésterületét, hogy biztosítsák a nagyobb hústermeléshez szükséges takarmányalapot. A dolog tehát úgy áll, hogy a zsélyiek nemcsak papírra vetik azt, amit szeretnének a jövőben elérni, de mindent elkövetnek, hogy elgondolásukat siker koronázza. * * * Rövid cikkünkben természetesen nem ölelhetjük fel mindazoknak az intézkedéseknek sorát, amelyekkel a zsélyi szövetkezetesek céljukat el akarják érni. Egy azonban biztos, minden lehetőségük megvan arra, hogy a fejlesztési tervet valóra váltsák. Ebben az évben 50 000 liter tejet, 30 000 tojást és közel két vagon sertéshúst adtak be terven felül. Ez jó érzéssel tölti el a szövetkezeteseket, mert a többtermeléssel ők is hozzájárultak az élelmiszerek árainak leszállításához és a bőséghez. Van-e annál szebb munka, mint dolgozni azon, hogy a jövőben még több jusson a jóból? A zsélyiek lelkiismeretes munkájából látni, hogy náluk erről nem szükséges sokat beszélni. Miklya János. A somor'ai fárás szövetkezeti tagjai az EFSZ-ek III. kongresszusára készülnek A somorjai járás szövetkezeti tagjai buzgón készülnek az EFSZ-ek III. országos kongresszusára. A munkacsoportokban és taggyűléseken élénken vitáznak nemcsak a kormánynak a földművesekhez és szövetkezeti tagokhoz intézett leveléről, hanem a teljesítményi normákról, az agro- lés zootechnikai intézkedésekről, és a mezőgazdasági termeiés további tervszerű emeléséről a második ötéves terv. elkövetkező éveiben. Minden EFSZ-ben gondosan előkészítik a szövetkezetek fejlesztési tervét a második ötéves tervben. A vööki. tejfalusi, úszori. felsőjányoki.ajsójányoki szövetkezetek .jnár Kidolgozták e fontos terveket. A somorjai járás állattenyésztési dolgozói részletesen megtárgyalták a járási termelési konferencián a gazdasági állatállomány és hasznossága továbbfejlesztésének kérdléseit. A szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy már a jövő évben 1956. évhez viszonyítva tehenenként 150— 200 liter tejjel többet fejnek, és gyarapítják a tervezett állományt. Egyúttal elhatározták, hogy túlteljesítik a borjú- és malacelválasztási tervet. A helyes zootechnikai alapelvek érvényesítése az állattenyésztésben a beadásokon is meglátszik. Kötelezettséget vállaltak, hogy a jövő évben 1500 mázsa húst és egy millió liter tejet adnak be terven felül. A somorjai járás szövetkezeti tagjai és az állami gazdaságok dolgozói december második felében a járási termelési konferencián megtárgyalják a termese'k tovább fokozásainak í részvevői számára a JNB ingyGries ta Ma egyénileg gazdálkodók— holnap szövetkezeti tagok A szövetkezeti mozgalom kezdetén egyesek olyan jelszavakkal igyekeztek a dolgozó parasztokat rávenni a szövetkezeti gazdálkodásra, hogy ha nem bír egyénileg gazdálkodni, álljon be a szövetkezetbe, ott majd megváltozik a sorsa. Jól gondolták ugyan, de sok helyen rosszul ütött ki ez az „elmélet". Ezért kullog még ma is egy-két szövetkezetünk. Ma azt mondjuk — és ez igaz is —, hogy a rendes magángazdálkodó a szövetkezeti gazdálkodás nagy ígérete, jövője. Aki egyénileg kiválóan gazdálkodik, abból minden bizonnyal becsületes szövetkezeti tag is lesz, és azok a szövetkezetek, amelyek ilyen tagokból állnak majd, kiváló szövetkezetek lesznek. Mencel István, akinek Királynépén 2,10 ha földje van, továbbá Csitvaj Ferenc, akinek 11,48 ha földje van, már nyitogatják a szövetkezet kapuit. Idő kérdése, hogy ma, vagy holnap szánják-e el magukat véglegesen a közös gazdálkodásra. Ilyen gazdálkodókat bizony szívesen vesz maga közé a szövetkezeti tagság, hisz ők már ezelőtt is megmutatták, tudnak gazdálkodni és kötelességüket a dolgozó néppel szemben mindig teljesítik. A termésből, burgonyából, tejből, tojásból, hűsből és más egyébből évről évre 100 százalékra eleget tesznek badásuknak. Tötőrdnek gazdasá- I gukkal, az istállótrágyán kívül minden évben műtrágyával is javítják földjüket, mert tudják, hogy az kifizetődik. A mezei munkálatokkal agrotechnikai határidőre végeznek, őszszel rendesen elvégzik a mélyszántást és azt tartják, hogy a jövő évi bőséges termés alapja az idei őszi mélyszántás. Egy talpalatnyi földjük sem marad soha bevetetlenül vagy ugaron, s ha véletlenül valamivet megkésnek, nem sajnálják a pénzt a traktor munkájáért. Törődnek ők a marhaállományukkal s annak gyarapításával is. Mindkettőjüknek megyvan a tervezett marhaállománya, sőt több is. Ami pedig a legdicséretreméltóbb, mind gyakrabban látogatnak el a szövetkezet irodájába. Szívesen elbeszélgetnek a szövetkezeti tagokkal, az elnökkel, vagy éppen az agronómusokkal. Érdeklődnek az eredmények iránt, s látszik, hogy közeleg az óra, amely nálunk is meghozza a döntést és szövetkezeti tagok lesznek. Tudják, hogy nem csalatkoznak majd a szövetkezeti gazdálkodásban. A királynépei szövetkezeti tagok jó eredményekkel és a tagok jólétével bizonyítják ezt. Jól látják ezt az egyénileg dolgozó parasztok, s az eredmény az lesz, hogy a ma még egyénileg gazdálkodók is rövidesen szövetkezeti tagok lesznek. Iván Sándor, Kassa. Hírek a Karlovy Vary-i kerületből Szövetkezeti munkaiskolák A Karlovy Vary-i járásban a napokban kezdték meg működésüket a szövetkezeti munkaiskolák. A szövetkezetek tagjai, különösen most, hogy a kormány nagy jelentőségű levelét tárgyalják, megértették e közhasznú tanfolyamok jelentőségét és tudatában vannak annak, hogy ha az esti iskolát látogatják, tudásuk gyarapszik, aki pedig többet tud, többet is termel, többet is keres. Éppen ezen a ponton találkozik a közérdek a jól felfogott magánérdekkel. Érdekes versenyt hirdetett most a Karlovy Vary-i JNB mezőgazdasági szakosztálya. Azt akarja megállapítani, hogy a járás területén hol működik a legjobb szövetkezeti munkaiskola. A lényegesebb versenyfeltételek között szerepel egyrészt a jelentkezők, másrészt a tényleges hallgatók száma. A legeredményesebben működő iskola kérdéseit. I nulmányi kirándulást rendez a Prága A Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság tagjai kövessék Molnár János példáját A nemzeti bizottsági tagok részvételével dolgozzák ki a mezőgazdasági termelés fejlesztési tervét A NYITRAI KERÜLET elmaradt agrár jellege hála Szlovákia iparosításának teljesen megváltozott. Erről tanúskodnak azok a tények — a madunicei vízierőmű építése, a novákyi. Zemianske Kostolany-i villanytelepek létesítése — melyek a leghívebben jellemzik kerületünk gazdasági átalakulását. Ebben a hatalmas munkában például a prievidzai járásból igen nagy támogatást észlelhettünk Ján Gros, a KNB tagja részéről, aki mint a helyi gazdálkodás állandó bizottságának elnöke kerületi viszonylatban tett tanúbizonyságot arról, hogy érdemes volt választói bizalmára. Kötelességeit leiismeretesen teljesíti, mivel szoros kapcsolatot tart fenn választóival és a hozzá intézett panaszokat, észrevételeket a lehető leggyorsabban intézi el. Találkozunk azonban ebben a választókörzetben olyan KNB-tagokkal is, mint Ján Žabinský elvtárs, aki bizony kevés megértést tanúsított a KNB tagsági funkciójából eredő feladatok teljesítése iránt. A kerületi nemzeti bizottságnak a közelmúltban tartott ülésén Andris elvtáťs, a KNB elnöke a KNB tanácsa megbízásából igen mélyrehatóan értékelte a KNB tagjainak tevékenységéi. Többek között felhozta, hogy a túlságosan merev centralizáció sokszor adott okot a KNB tagjainak elkeseredésre, mert némely választókörzetben az előirányzott akcióterveket távolról sem volt módjukban teljesíteni. A soronlevő decentralizáció azonban májusig, a nemzeti bizottságokba való választások határidejéig széles lehetőségeket nyújt minden KNB-tagnak az akciótervek teljesítésére. Ugyanis a decentralizáció alapelvei szerint a nemzeti bizottságok jogköre lényegesen kibővült, ami kezességet nyújt a lakosság növekvő igényeinek kielégítésére. A nyitrai kerületben ez ideig a mezőgazdasági termelés lényeges emelését tűztük ki célul, mégpedig a kisés középföldműveseknek a nagyüzemi szocialista gazdálkodásra való áttérésével. Jóllehet, ebben az évben már értünk el eredményeket, sőt a közelmúlt napokban Pozbán, Bojničkán is megalakult az EFSZ, azonban nem használtuk ki a rendelkezésünkre álló lehetőségeket a magángazdálkodók további meggyőzésére. Ennél a fejezetnél ismét csak a KNB tagjai tevékenységéből indulhatok ki, akik például a Zl. Moravce-i, nyitrai, bánovcei és a többi választókörzetekben nem mozgósították kielégítően polgárainkat a párt és kormányhatározatok valóra váltására. Dehát vegyük csak sorjában: Michal Pindeš elvtárs körzetében, a nyitrai járásban, négy kisebbségi III. típusú EFSZ gazdálkodik. Ezek a szövetkezetek az 1954. évi választások óta nemcsak, hogy egy helyben topognak, hanem tagjaik létszáma is lényegesen csökkent, sőt a pogrányi EFSZ esetében, Pindeš elvtárs falujában, a közös vagyonhoz való helytelen viszony folytan sok fogyatékosságra is sor került. Mivel Pindeš elvtárs nem állt kapcsolatban a választóival, nem ismerte a valóságos helyzetet, érthető, hogy nem is tudhatott érdemben beavatkozni a fennálló hibák kiküszöbölésébe. Nem csoda hát, ha sem a gerencséri, sem a csitári, pogrányi és alsóbodoki EFSZ sem fejlődhetett és szilárdulhatott meg igazán. EZZEL ELLENTÉTBEN Molnár János elvtárs munkáját a KNB-on igen nagyra értékelhetjük. Ő, mint a Tek. Lužianky-i EFSZ elnöke mind a szövetkezeti elnökségéből, mind a KNB tagsági funkciójából eredő kötelességeit a zselízi járásban igen jól teljesíti. A nagyüzemi termelésben szerzett tapasztalatait örömmel átadja a választókörzetében működő szomszéd szövetkezeteknek és a magángazdálkodó kis- és középföldműveseknek. Ezért mind a saját falujában, mind másutt is nagy népszerűségnek örvend. A KNB tagjainak nagy többsége tehát nagy igyekezetet mutat fel a nemzeti bizottságok tömegszervező és nevelő funkciójának teljesítésében, akik között olyan elvtársak szerepelnek, mint Tárcák, Szalainé, Német, Ivančík stb. A nevezettek nem kímélve sem fáradságot, sem időt, folyamatosan látogatják választókörzetüket. A KÜSZÖBÖN ÁLLÖ TÉLI IDŐSZAK feladatai pedig egész embereket követelnek meg, hiszen most tűnik ki, milyen mértékben vagyunk képesek megteremteni az előfeltételeket népünk életszínvonalának további emeléséhez. Főképpen arról van szó, hogy a kiválóan gazdálkodó EFSZ-ek termelési eredményein keresztül közelebb hozzuk parasztságunkat a szövetkezeti eszméhez, hogy meggyőződve a nagyüzemi közös termelés előnyeiről, bátran lépjenek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az idei téli időszak annál is inkább nagy jelentőségű, mivel köztársaságunk kormánya 1957. márciusára öszszehívta a III. országos szövetkezeti kongresszust. Ezért tehát a téli időszakban el kell készíteni a távlati terveket és az intézkedéseket az EFSZ-ek további fejlesztésére és megszilárdítására. Ezzel egyidejűleg a JNB-ok, gépállomások és az Agroprojekt dolgozóinak segítségével elkészítik a mezőgazdasági termelés fejlesztési tervét azokban a községekben, ahol nincs EFSZ. Mindkét esetben rendkívül komoly megnyilvánulásról van szó. Ezért a KNB minden tagjának érdeke, hogy részt vegyen ezekben a munkákban és javaslataival támogassa e nagyszerű tervek megvalósítását. Szombath A., Nyitra. melletti Repybe a szovjet és csehszlovák mezőgazdasági gépek állandó kiállítására és a prágai kerület egyik élenjáró EFSZ-ébe. Nem lehetne ilyen nemes vetélkedést Szlovákiában is bevezetni? Friss zöldség télen is A meglehetős kedvezőtlen éghajlati viszonyokkal rendelkező Marianské Lázné melletti hamrniky-i Állami Gazdaság kertészete saját üvegházaiban az idei szezonban 85 mázsa uborkát, 75 mázsa paradicsomot, 75 000 fej salátát és több mázsa egyéb zöldséget termesztett. Az ügyes kertészeknek minden fáradozása odairányul most, hogy jól felkészüljenek a télre. Hat nagy üvegházban salátát ültettek és az év végéig 60 000 fejet, valamint 1000 csomó retket bocsátottak a járás la-! kossága és a fürdővendégek rendelke-: zésére. 700 tonna gyapjút takarítanak meg évenként Lahulka és Pikóra festőmestereknek, a neideki gyapjúfonó üzem újítóinak ötlete révén 700 tonna gyapjút takarítanak meg évenként népgazdaságunknak. A különböző színárnyalatú gyapjút eddig nagyon nehezen lehetett festeni, mert mindig más és más színárnyalatot vett fel. A kísérleti intézet dolgozóinak ugyan sikerült ezt a gyapjút természetes állapotában színteleníteni. de ez a minőség rovására ment. Lahulka és Pikóra mesterek olyan technológiai eljárást dolgoztak ki, amely kivonja a gyapjúból a természetes festékanyagot és a tiszta fehérszínűvé lett gyapjú nem veszít minőségéből. Üj otthonban A nejdeki gyapjúfonó dolgozói számára elkészült az első korszerűen felépített üzemi lakóház. A 18 boldog c«alád a napokban már be is költözködik. (j. sz.) Párlaklívát tartottak a prágai körzetekben Szombaton a prágai körzetek többségében pártaktívákat rendeztek, melyeken a CSKP járási bizottságának vezető titkárai beszéltek a CSKP Központi Bizottságának december 5-én és 6-án tartott üléséről. A gyűléseken részt vettek a CSKP járási bizottságainak funkcionáriusai és dolgozói, a pártaktíva tagjai, az üzemi szervezetek elnökei, a körzeti nemzeti bizottságok plénumainak tagjai, a tömegszervezetek funkcionáriusai. a Csehszlovák Szocialista Párt és a Csehszlovák Néppárt képviselői. A prágai VIII. körzetben tartott aktíván V. Krutina elvtárs, a CSKP KB titkára beszélt. A ČKD Stalingrad üzemben, a IX. körzet aktíváján J. Némec elvtárs, a CSKP városi bizottságának titkára tartott beszédet. Az aktívák részvevői számos felszólalásban kifejezésre juttatták a marxizmus-leninizmus eszméihez való hűséget és a szocialista építés még nagyobb sikereinek elérésére irányuló igyekezetet. OJ SZO i1956. december 12.
