Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-09 / 343. szám, vasárnap

1957 tavaszáig befejezik a kínai mezőgazdaság szocialista átszervezését A kínai sajtó jelentése szerint a Kínai Népköztársaságban lényegében befejeződött a mezőgazdaság történelmi jelentőségű átépítése. A szövetkezetek erős többsége magasabb típusú. Akadnak ugyan még tartományok, ahol bizonyos problémák miatt a teljes átszervezést a tavaszi munkálatok megindításáig fejezik be. Ne gondoljuk azonban, hogy a kínai mezőgazdaság átszervezése azért sikerül történelmileg olyan hallatlan rövid idő alatt, mert a kínai elvtársaknak sikerült teljesen kiküszöbölni a szervezési hibákat, túlkapásokat. Az igaz, hogy itt is sikerült kidolgozni a kínai viszonyoknak legmegfelelőbb utat. A Zsenminzsibao a kommunista párt lapja, a következő hibákat tárja fel a magasabb típusú szövetkezet szervezése terén: Lebecsülték a magasabb típusú szövetkezetek szervezésének nehézségeit, ezért több helyen nem fejtettek ki propagandát, ideológiai munkát, hanem egyszerűen az alacsonyabb típusú szövetkezetek mechanikus egyesítésével hozták létre a magasabb típusokat. Itt egész sor probléma adódott. A különböző gazdasági feltételek között élő emberek különféleképpen gondolkoznak. Akadtak, akiknek jó sora volt az alacsonyabb típusú szövetkezetekben, az iparral is foglalkozók attól tartottak, hogy ez a kereseti forrásuk elesik a magasabb típusú szövetkezetekben. Mások állatállományukat, gyümölcsösüket féltették. De a jól gazdálkodó szövetkezetesek sem szívesen egyesültek a gyöngébbekkel. Néhány helyen rossz vért szültek az elhamarkodott túlkapások (pl. a baromfit is be kellett vinni a szövetkezetbe). Ugyancsak hiba volt a túlságosan nagy szövetkezetek szervezése. A kínai dolgozók azonban leküzdik a nehézségeket és befejezik a mezőgazdaságban a szocialista átépítés nagy művét. „Jobban és tökéletesebben kell gazdálkodnunk, hogy minden magasabb típusú szövetkezet jó legyen és a szövetkezetek valamennyi tagja a legkisebb gond nélkül, örömmel és lelkesen éljen a szocialista rendszerben — írja a Zsenminzsibao. A kínai nép lelkes, szorgalmas, önfeláldozó munkájával minden bizonnyal eléri ezt a kitűzött célt. = Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársa.ág = elnökének felhívására a múlt évben | Santung, Honan és Hopej tartományok ; ifjainak és leányainak ezrei jelentek | meg Hejlunkian tartomány északi tá| jain, hogy a parlaion heverő föld | hektárjainak ezreit műveljék meg | Már az első évben 5300 hektá- parlagon heverő földet vetettek be ga- | bonával, szójababbal és burgonyával. 3 Az ez éri őszi aratásnál az átlagos § termés 12,50 métermázsa volt. fiatal dolgozók ezenkívül a kált földön sok új gazdasági épületet építettek és jelentős mértékben | bővítették az állattenyésztést. ä AI megmu.i- 3 Ű.1 épületek Hejlunkian tartomány j szűzföldjeinek északi részén. (Fent) 1 Képünkön santungl ifjak és lányok | közös éttermet építenek 500 mezőgaz- | áasági dolgozó számára. f A charbini fiatal telepesek szövetke 5 2*ti gazdaságában a jövő évben a | a sertésállományt 300 darabra akar- | iák emelni. | •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiiiaiiiiiiuiiii •iiiii'iiiniiiiiiiiiiiiiniiiiMiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiwniiiiiiiniiiiiiiiiiiMiiiiiniiniMiniiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiHiiiiui Kína politikai pártjai Új úton Kína nemzetiségei A népi Kína alkotmánya leszögezi „A gazdasági és kulturális építésben az állam gondoskodni fog valamennyi nemzetiség szükségleteiről és a szocialista átalakulás kérdéseiben teljes mértékben tekintettel lesz fejlődésük sajátosságára." Kína Kommunista Pártja és kormánya eszerint jár el a nemzetiségi területek szocialista építésében. Kínában több mint 35 millió kisebbségi nemzetiség él. Ebből 28 millió — tehát a döntő többség — már megvalósította az alapvető szocialista változásokat. Alig három millió azok száma, akik még nem léptek a demokratikus változások útjára. A fennmaradó négy millió lakos most valósítja meg ezeket a feladatokat. Mezőgazdasági téren a szövetkezesítés már befejeződött. A szocialista átalakulás forradalmi fejlődést eredményezett a nemzetiségek életében is. Növekszik a jólét, virágzik a kultúra. Azokon a területeken, ahol valaha gabonahiány volt, a közös gazdálkodás eredményeképpen ma már felesleget termelnek. Az állattenyésztő vidékeken (pl. Belső-Mongoliában) nehezen indult meg a szocialista átalakulás, de már itt is jelentős eredmények születtek. Egymásnak kölcsönösen segítő állattenyésztő csoportok, szövetkezetek alakultak. Az állam ezenkívül több mint 200 állattenyésztő állami gazdaságot szervezett. A nemzetiségi vidékeken a magániparban és a magánkereskedelemben is megtörtént a szocialista átalakulás néhány jelentéktelen kivételtől eltekintve. A kínai nemzetiségek is sajátosságuknak megfelelően fejlődnek és jutnak el a szocializmushoz. A szocialista átalakulás útján a nagy kínai nép mindenben segíti előrejutásukat. Az utóbbi időben gyakran emlegetik a szocializmus építésének különféle nemzeti útjait. Különösen sok dicséretet kapnak a kínai elvtársak, akik nagyon bölcsen alakították ki a hatalmas országnak legmegfelelőbb kínai utat. A szovjet tapasztalatok józan átvételét, a helyi adottságoknak, a történelmi fejlődés körülményeinek Jó felhasználását mutatja Kína demokratikus pártjainak részvétele a kommunista párt vezette egységes Nemzeti Frontban. Olvasóink tájékoztatására röviden ismertetjük a kínai demokratikus pártokat, amelyeknek tagsága a felszabadulás óta ötszörösére növekedett. Megjegyezzük, hogy ezen pártok többsége főleg a városokban tevékenykedik. _ A Demokratikus Epltés Kínai Szövetség

e A Kuomintang Forradalmi Bizottsága Erről egy kissé bővebben kell szólni, mert sokan nem tudják, mi a különbség a kínai szárazföldön tevékenykedő Kuomintang Forradalmi Bizottsága és Csang Kaj-sek tajvani Kuomintangista között. A kuomintangot Szun Jan-sen, a nagy kínai forradalmi demokrata alapította még a múlt század végén. Az imperializmus és a feudalizmus ellen a szabad Kínáért harcolt. Szun Jan-sen A magánipar és kereskedelem átalakíiásának szocialista útiéról Si Lu kínai festöművé sz Pihenés című tusrajza a fa 1 | § | alattj Ismeretes, hogy a kínai elvtársak milyen jól oldják meg a kínai történelmi és gazdasági viszonyoknak a legmegfelelőbben a kereskedelem és az ipar fokozatos szocialista átszervezését. Mi ennek a kínai útnak a lényege? A kínai elvtársak olyan átmeneti rendszert dolgoztak ki, hogy a magántulajdonról az állami gazdálkodás formáihoz a legfájdalommentesebben jussanak el az emberek. Az államkapitalizmus módszerével építették át a magántőkés vállalatokat. A szocialista átalakítás a kihasználás és a korlátozás módszerével történik. Ez azt jelenti, hogy kihasználják a kapitalista ipart a nép életszínvonalának emelésére, de korlátozzák a kapitalizmusnak azon tulajdonságait, amelyek a nemzet jólétét veszélyeztetik. A kapitalista vállalatokat bonyolult szívós harccal fokozatosan kiszorítja a szocialista szektor. Ez kétféle úton történik: 1. A burzsoáziától fokozatosan „megvásárolták" a termelési eszközöket; 2. a kapitalista vállalatok átszervezését összekapcsolták a burzsoázia átnevelésével. A „megvásárlás" 1951-ig úgy történt, hogy az állam a haszon egynegyedét meghagyta a tulajdonosnak, 1955 óta, a vegyes állami magánvállalatokká változtatás óta az állam bizonyos ideig meghatározott százalékot fizet ki a tulajdonosoknak. A burzsoázia átnevelése pedig a hazafiasság és Kína szocialista nagyhatalommá alakításának nemes eszméje alapján történik. Az átnevelés egyik eszköze, hogy a kínai munkásosztály egységes demokratikus frontba tömöríti az ország különféle osztályait és pártjait. „A kapitalista szektor korlátozása és a burzsoázia törvényellenes tettei elleni harc az átnevelés egyik legfontosabb gyakorlati módszere" — állapította meg a kommunista párt VIII. kongresszusa. A marxizmus azon tanítása itt is érvényes, hogy a megdöntött osztályok jószántukból nem adják át pozíciójukat s ezért szívós, kitartó munkát igényel, hogy a kizsákmányoló osztályokat a szocialista társadalom becsületes dolgozóivá neveljék át. Ez az átnevelés néha nem mentes az éles formáktól sem, de a kínai népnek végül is sikerülni fog ez a jelentős terve. már 1917-ben felismerte az orosz forradalom példaadó szerepét. 1921ben, a kommunista párt megalakítása után elfogadta a pártnak a feudalista- és imperialistaellenes front megalakítására tett javaslatát. Ez a szövetség indította el 1926-ban az első forradalmi polgárháborút a feudális rend megdöntésére. Az imperialistáktól támogatott Csang Kaj-sek vezette reakciós erők azonban elárulták a forradalmat, szembeszálltak annak haladó irányzatával és ettől kezdve szakadás állt be a kuomintanggal. Cseng Kaj-sek a legsötétebb reakciő szolgálatába szegődött és a japánok elleni harcban is árulónak bizonyult. Azok a forradalmárok, akik hűek maradtak Szun Jan-sen forradalmi elveihez, 1948. január elsején megalakították a Kuomintang Forradalmi Bizottságát és felhívták a kinai népet, hogy ne higgyjen a reakciós Csang Kaj-sek klikknek. 1949. októberében megalakult a Kínai Népköztársaság. A Kuomintang Forradalmi Bizottsága elejétől fogva részt vett az ország politikai életében. A kommunista párt programja messze túlszárnyalja minden tervüket, álmukat s ezért támogatják a pártot. A Kuomintang Forradalmi Bizottsága tagságának 80 százaléka állami és társadalmi szervezetekben dolgozik. Több vezetője magas hivatalt tölt be, így Csian Kuan-naj textilipari miniszter, Csu Hsue-fan postaügyi és távösszeköttetésügyi miniszter. Kína Demokratikus Ligája Tagjai kulturális és népművelési dolgozók. Az 1946-ban alapított pártnak nagy szerepe volt a demokratikus mozgalom megszervezésében a felszabadító harcok idején. Csou Csien-zsen alelnök főiskolaügyi miniszter, a másik alelnök pedig helyettese. A Kínai Munkások és Parasztok Demokratikus Pártja 1928-ban alakult. Nevét többször megváltoztatta, harcában támogatta a kommunista pártot. A párt elnöke közlekedésügyi miniszter. • Csin San Társaság E társaság tagsága főleg a tudományos és technikai értelmiség köréből került ki. 1845-ben alakult s a demokratikus nemzeti, imperialistaellenes törekvéseket támogatta. A párt elnöke vízgazdálkodásügyi miniszter, helyettese pedig erdészeti miniszter. Csín Kun Ten Társaság Ez a párt fő feladatának az ország határain túl élő kínaiakkal való kapcsolatok ápolását tartja. A korábban megszervezett párt 1947-ben kihirdette politikai programját: belső béke Kínában, politikai demokrácia és ellenállás Csang Kaj-sek diktátor kormányával szemben. Ta.tvan Demokratikus önkormányzatának L

igája Az 1947-ben alakult párt célkitűzése Tajvan felszabadítása, harc az imperializmus ellen. Tagjai főleg tajvani születésű kínai lakosok. » * * Ezek a demokratikus pártok tagjai a Kínai Népi Demokratikus Egységes Front szervezetének s a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Gyűlésnek. Támogatják a kommunista párt politikáját, részt vesznek az ország irányításában. Kikérik tanácsukat a nagyfontosságú kormány- és párthatározatok kidolgozásában. • • 1941-ben alapították ezt az értelmiségi pártot. Jelenlegi nevét 1941-ben vette fel. Az ország teljes felszabadi- TJj epJvpm hprnvnfnitn tásáért küzdött. A párt két alelnöke SViyVínnemyOjajia párt és egy központi bizottsági tagja miniszteri funkciókat tölt be (igazságügyi, faipari és könnyűipari miniszter). A Nemzeti Ojjásziiletés Demokratikus Csoportja Tagjai iparosok, kereskedők és kereskedelmi értelmiségiek. A párt 1945ban alakult. Két alelnöke közlekedési, iljetvs élelmezésügyi miniszter. Peking (CTK) — A Venhujbao közlése szerint Tin Han-jun és Taj Juan-si, a kelet-kínai textilintézet fiatal asszisztensei felfedezték az úgynevezett füzfaselyemhernyó selyme felhasználásának lehetőségeit. A selyemhernyó fűzfalevelet fal és gubója halvány kávészínű. A selyemszálak ugyanolyan rugalmasak, mint az eperfalevéllel táplálkozó selyemhernyó selyemszálai. Egy gubőról 350 méter szálat lehet legombolyltami. i. _ ' , , I KINAI IFJÚSÁG A SZOCIALIZMUS UTJÁN ! A SZÜZFÖLDEKEN