Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-01 / 335. szám, szombat

Megteremtjük a dolgozók egyre jobb életének további feltételeit Jankovcová miniszterelnökhelyettes beszéde a nemzetgyűlés ülésén A kormány megtárgyalás és jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjeszti a szociális és betegbiztosításról szóló törvényjavaslatokat, melyek betegség, anyaság, rokkantság és aggkor esetén történő ellátásra vonatkozó nagyszabású intézkedéseket tartalmaznak. Nem első ízben történik, hogy a kormány nagyjelentőségű és hatékony intézkedéseket foganatosít az életszínvonal emelésére, s a jelen esetben sem egyedülálló ez az intézkedés. Mint tudják, a kormány a közszükségleti árucikkek állami kiskereskedelmi árainak leszállítására tett javaslatot is elfogadta. Az 1956. december 3-án hatálybalépő árleszállítás 1 milliárd 400 millió korona értéket jelent. Sikereink forrása Mi teszi lehetővé, hogy ilyen meszszemenő és nagyvonalú intézkedéseket tehetünk? Mindenekelőtt népi demokratikus Tendszerünk sikeres fejlődése és tökéletesítése. Népi demokratikus rendszerünk — különösen az utóbbi hónapokban — megmutatta Csehszlovákia Kommunista Pártjának helyes politikai irányvonalán alapuló szilárdságát. A Nemzeti Front kormánya népünk egységes akaratából céltudatosan megvalósítja pártunk irányvonalát. Az intézkedések megtételében továbbá szerepe van a szocialista tábor és főleg a szocializmus első országa, a Szovjetunió létezésének és erejének. Másodszor közrejátszik itt az a tény, hogy népgazdaságunk alapjában véve kielégítően fejlődik. Az ipari termelés az elmúlt tíz hónapban 10,4 százalékkal haladta túl a múlt évi ipari termelés ugyanazon időszakbeli színvonalát. A vágómarha begyűjtése 15,1%-kal, a tejbegyűjtés 12%-kal, a tojásbegyűjtés 9,3%-kaI a gabonabegvűjtés 6,5%-kal, a beruházási építkezés terjedelme pedig több mint 10%-kal lépte túl a tavalyi színvonalat. A kormány ezekből az előfeltételekből és Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozatából kiindulva, javaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, hogy 1957. január 1-i hatállyal új alapelvek szerint módosítsa a nemzeti biztosítást és hogy 1956 december 1-i hatállyal femelje az alkalmazottak biztosításából eredő legalacsonyabb járadékokat. A nemzeti biztosítás módosítása keretében az egységes földművesszövetkezetek tagjainak, a földműveseknek és más önálló- gazdálkodást űző személyeknek biztosítását is rendezik. Az országos pártkonferencia határozatainak szellemében a kormány továbbá elhatározta, hogy felemeli az alkalmazotti viszonyból eredő egyes eddigi járadékokat és felemeli a többgyermekes családok családi pótlékait. Mindezek az intézkedések nemcsak azt a 800 ezer járadékélvezőt érintik közvetlenül, akiknek felemelték eddigi nyugdíját, hanem további 100 ezer járadékélvezőt is, akiknek járadékát jövőre az új alapelvek szerint szabják meg. Ezek az intézkedések hatásukkal és jelentőségükkel minden egyes dolgozó embert, munkást, műszakit, hivatalnokot és földművest érintenek, s további nagy lépést jelentenek előre népünk életszínvonalának emelésében. Ehhez most hozzájárul a kiskereskedelmi árak újabb leszállítása. Kétségtelen, hogy népünk életszínvonala már ma magasabb, mint bármikor a múltban és hogy ezt főleg az segítette elő, hogy különösen az 1953-ban végrehajtott pénzreform óta évről évre biztosítani tudtuk az életszínvonal rendszeres és gyors emelkedését. Ebben a szovjet nép életszínvonalát rendszeresen és tervszerűen emelő Szovjetunió ragyogó példáját követjük. Az életszínvonal emelését az teszi lehetővé, hogy a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség nominális jövedelmének tervszerű emelése mellett a termelés fejlesztésével biztosítani tudtuk a kiskereskedelmi árak rendszeres leszállítását és a lakosság reáljövedelmének gyorsabb növekedését. Lakosságunk személyi fogyasztásának állandó és rendszeres fokozódását a kiskereskedelmi forgalomnak a jelenlegi árleszállítás közepette elért állandó fokozódása mutatja. Az árak színvonala 1954-hez viszonyítva a mai napig 5,40/

0-kal süllyedt, a kiskereskedelmi forgalom pedig ugyanekkor 12,5%-kaI emelkedett. A lakosságnak a béralapokból eredő jövedelme az idén 1954-hez viszonyítva 11%-kal növekszik. Lényegesen növekednek a szövetkezeti dolgozóknak munkaegységeikért befolyó jövedelmei, valamint a többi parasztok jövedelmei is. Rendszeresen fokozódik a szociális, egészségügyi, iskolái kuhucdlis gondoskodás. E célra az idén 28 milliárd 8Ô0 millió koronát fordítottak a költségvetési tételekből, azaz 3 milliárd 200 millió koronával többet mint 1954ben. Ezek a számadatok, a személyi és társadalmi fogyasztás ezen kézzelfogható és mindenütt bizonyítható eredményei feljogosítanak bennünket arra a következtetésre, hogy a lakosság életszínvonala emelésében olyan sikereket érünk el, amilyeneket huzamosabban egyetlen olyan állam sem érhet el, amelyben a politikai és gazdasági hatalom nem a dolgozó népé, amelyben a dolgozó nép munkájának eredményein idegen, élősdi, a munkásosztállyal és a dolgozó néppel szemben ellenséges érzelmű elemek osztozkodnak. Jankovcová miniszterelnökhelyettes beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a felszabadulás után a kapitalista köztársaság szociális osztálypolitikájának áldatlan öröksége maradt ránk. A munkások és alkalmazottak csak elégtelen szociális biztosításban részesültek, s a parasztok és kisiparosok óriási tömegei ki voltak zárva a szociális biztosításból. Jankovcová elvtársnő aztán ismertette a nemzeti biztosítás felszabadulás utáni fejlődését, majd jellemezte a nemzeti biztosítás módosításának alapelveit, melyek az érdem szerinti szocialista munkajutalmazlásból indulnak ki, és tekintetbe veszik a szociális szükségletet. Ilymódon következetesen összhangba hozzák a társadalom és az egyén érdekét. Mindent a nép egészségéért Népi demokratikus rendszerünk egyik legnagyobb vívmánya az egészségre, az ember legértékesebb tulajdonára való jog amit a dolgozóknak és járadékélvezőknek, valamint családjaiknak a legszélesebbkörű és teljesen ingyenes qyóqykezeltetés és betegségmegelőző gondoskodás biztosít. Az állam már most évente átlagban 425 koronát fordít egy lakós egészségvédelmére. Például egy négytagú család ilymódon a béren, a családi pótlékokon és egyéb juttatásokon kívül átlagban további 1700 korona juttatásban részesül egészségügyi gondoskodás révén. Az anyagi és kultúrszlnvonal emelése keretében kifejtett gondoskodás eredménye a halandóság rendszeres csökkenése és az emberi élétkor meghosszabbítása. Nálunk a halandóság 1937—1955-ig egynegyedével csökkent, az átlagos emberi életkor pedig 1930—1955-ig 12 évvel hosszabbodott. Ezek a kedvező eredmények elsősorban a szociális betegségek folyamatos felszámolásának és a lakosság általános egészségi állapota állandó javulásának köszönhetők. A világ egyetlen kapitalista államában sem találunk olyan széleskörű ingyenes gyógykezeltetési gondoskodást, mint nálunk. Az országok többségében a biztosított alkalmazottak magykért és családtagjaikért is anyagilag hozzájárulnak az orvosságokhoz, az ortopédiai segédeszközökh'jz, a fogorvosi munkákhoz, a kórházi és gyógyintézeti kezeléshez, stb. Azokban az államokban, ahol nem vezették be az ingyenes egészségügyi gondoskodást, — közéjük tartozik pl. a legfejlettebb kapitalista ország — az Amerikai Egyesült Államok is, — egy komolyabb betegség gazdasági katasztrófát, nagyméretű eladósodást jelent a családra, vagypedig lehetetlen a rendes gyógykezeltetés, különösen a munkanélküliek, a részben alkalmazottak és az alacsonyfizetésű alkalmazottak körében. Társadalmunk gondoskodása a betegekről nem szorítkozik csupán az ingyenes egészségügyi gondoskodásra, hanem betegségük egész tartama idején gazdaságilag is segíti őket, mert a betegsegélyezés formájában biztosltja életszínvonalukat, amely az alkalmazottak túlnyomó többsége esetében hosszabb betegeskedés idején is csaknem felér munkaképességük idején elért színvonalukkal. Gondoskodás az anyáról és a gyermekről Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít szocialista' társadalmunk a családnak, ezt a nemzeti biztosítás azzal fejezi ki, hogy anyagilag a legnagyobb mértékben biztosítja az anyát anyasága idején. Minden különbség nélkül ingyenes gyógykezeltetést és preventív gondoskodást biztosít minden nőnek terhessége idején és szüléskor. A dolgozó nők esetében anyasági szabadságuk egész idején, — amely a világon nálunk a leghosszabb — 18 hét —, biztosítja életszínvonalukat csaknem azon a fokon, amelyet munkaképesséaük teljes kifejtése idején elértek. A nők anyaságuk idején való anyagi biztosítása ezzel fémben a kapitalista álamokban éppúgy, mint a München előtti köztársaságunkben volt, nem kielégítő: az anyasági szabadság rövid, a pénzsegély alacsony, s emellett a nőknek fizetniük kell kórházi ellátásukért. Annak a gondoskodásnak, amellyel államunk az anyát és a gyermeket körülveszi, eredménye a csecsemőhalandóság állandó csökkenése. A csecsemőhalandóság 1937—1955-ig majdnem háromnegyedével csökkent és Csehszlovákia ma már azok közé az országok közé tartozik, ahol világméretben legalacsonyabb a csecsemőhalandóság. Az állam gondoskodása a gyermekekről, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok nyári táborok és hasonló intézmények építéséről, általában lakosságunk egyre emelkedő életszínvonaláról, éppen ifjúságunk erejében és egészségében nyilvánul meg a legszembetűnőbben. Ifjúságunk testi adottságaival, testmagasságával és súlyával jóval felülmúlja a kapitalista idők ifjúságát. Ifjúságunkon érezteti hatását az a gondoskodás is, melyet a szülők a családi pótlékok eredményeképpen tudnak számukra biztosítani. Nem mindig és mindenkiről gondoskodtak így a múltban. A München előtti Csehszlovákiában csak az állami és közalkalmazottak és egyes előnyben részesített alkalmazotti csoportok kaptak nevelési pótlékot. A nevelési pótlékot rendszerint csak két gyermekre kapták, a harmadikra és a többi gyermekekre pedig már nem fizette az állam. A dolgozók túlnyomó részének, elsősorban a munkásoknak, egyáltalában nem volt igénye gyermekpótlékra. öregségi járadékok Az anyákról és gyermekekről való gondoskodás, a gyermekes családok gazdasági támogatása, a lakosság életszínvonalának állandó emelkedése, mint már említettem, szembetűnően érezteti hatását lakosságunk átlagos életkorának igen gyors meghosszabbodásában. Dolgozóink rokkantsági és aggkori biztosítása, amely eddig is jobb volt, mint a kapitalista államokban, most még inkább túlszárnyalja ezeket az országokat. Angliában, az Amerikai Egyesült Államokban és Svájcban például egyáltalán nem vezették be a rokkantsági járadékot. Az öregségi járadékot a kapitalista államokban a 65. életévtől, egyes országokban még későbben, például Svédországban csak a 67. életévtől folyósítják. Emellett a járadékélvezők életszínvonala a kapitalista államokban rendszerint munkaképességük teljes kifejtése idején elért életszínvonaluknak egynegyedére, sőt egyharmadára süllyed. így például a járadék összege Svájcban az átlagbér 200/

0-át, Angliában 23%át, az Amerikai Egyesült Államokban 30%-át, Ausztriában pedig 39%át teszi ki. Nemzeti biztosításunk — a szocialista demokrácia elválaszthatatlan tartozéka Dolgozóinknak az új törvények alapján elismert járadékai nemcsak néhányszorosan magasabbak lesznek, mint a munkások és bányászok s München előtti köztársaságban elismert járadékai, hanem gyakran magasabbak lesznek, mint azok a járadékok, melyeket a burzsoá köztársaság idején a nyugdíjbiztosítást élvező hivatalnokoknak fizettek ki. Egész életen át való alkalmaztatásuk esetében még meghaladhatják azt a színvonalat is, amelyet a burzsoázia az állami alkalmazottak legkiváltságosabb csoportjának biztosított. Ez így felel meg alkotmányunk szellemének, amely elismeri mindenkinek a munkához való jogát, így felel meg népi demokratikus rendszerünknek, amely megszünteti a kizsákmányolást és' a munkanélküliséget. Intézkedéseket foganatosítottunk, hogy az alacsonyabb kategóriákba tartozó felemelt aggkori járadékokat már december elejével fizessék ki. Nemzeti biztosításunk a szocialista demokrácia szerves része. A szocialista demokrácia nemcsak formálisan deklarálja a dolgozók alapvető jogait, hanem gyakorlatilag is biztosítja, A szocialista demokrácia élő és aktív demokrácia, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség, s a többi dolgozó rétegek, tehát a lakosság túlnyomó többségének demokráciája. A nemzeti biztosítás módosítására vonatkozó alapelvek megtárgyalásának folyamata és módja már önmagában bizonyítja széleskörű demokratizmusunkat. A párt, a nemzeti bizottságok, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom választott funkcionáriusai a kerületekben és járásokban tartott több mint ezer ülésen már előbb megtárgyalták a törvényjavaslatot, még mielőtt azt Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a kormány jóváhagyta volna. Minden felszólalást tüzetesen megvizsgáltak, a szervek és az egyes polgárok számos megjegyzését magukévá tették és ezeknek alapján kiegészítették a törvényjavaslatokat, vagy pedig tekintetbe veszik a megjegyzéseket a törvény végrehajtására vonatkozó utasítások kidolgozásában. Noha a dolgozók és a járadékélvezők soraiból nem indultak ki emelésre irányuló javaslatok, elhangzottak ilyen javaslatok a volt burzsoázia és leghívebb bérencei soraiból, természetesen külföldről. Miért állnak elő csak ma ezek a jótevők nemzeti biztosításunk „megjavítására" tett javaslataikkal, ha addig, míg kezükben volt a hatalom, nemcsak semmit sem tettek ennek érdekében, hanem ellenkezőleg arra törekedtek, hogy a München előtti köztársaságban egymás után megszüntessék a szociális biztosítás kiharcolt előnyeit és 1948 februárja előtt mindenképpen gátolták a nemzeti biztosítás bevezetését? Márpedig nemzeti biztosításunk a szovjet szociális biztosítással együtt a legjobb szociális biztosítás lesz a világon. Dolgozóink hozzászólásaikkal igazolták, hogy keveset adnak a burzsoázia és a nemzetárulók népárrrítására. Igazolták, hogy teljes mértékben tudatosítják, mint az ország gazdái társadalmi felelősségüket és mint államunk gazdái foglalkoztak a problémákkal. A törvényjavaslatoknak a nemzetgyűlés által való elfogadásával betetőzzük a dolgozók szociális biztosításának nagy művét, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a munkásosztály hatalomrajutása után kezdtünk el. A hatodik árleszállítás A párt és a kormány ezzel egyidejűleg az eddigi eredményekből és a népgazdaság további fejlesztésének lehetőségeiből kiindulva, tekintetbe véve az ipari és mezőgazdasági termelés növekedését, további nagy jelentőségű intézkedést foganatosított a lakosság életszínvonalának emelésére: 1956. december 3-i hatállyal, mint tudják, ismét leszállítja a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árát olyan mértékben, amely évi egymilliárd 400 mii. korona megtakarítást eredményez a lakosságnak. Az 1953-ban végrehajtott pénzreform óta megvalósított újabb, immár hatodik árleszállítást az jellemzi, hogy főleg az alapfontosságú élelmiszerek árának csökkentésére irányul és hogy első ízben szállíthatjuk le a hús és hústermékek árát. Lakosságunk, a munkások, parasztok és a többi dolgozók bizonyára örömmel fogadják az árleszállítást. Mivel földműveseink is éppúgy üzletekben vásárolják a hústermékeket, marhahúst, rizst, sajtokat és egyéb élelmiszereket, mint a városi lakosság, ők is lényegesen megérzik az árleszállítás hatását. Az élelmiszerek árának leszállítása tehát jelentős megtakarítást hoz a dolgozóknak. Lényegesen érezteti hatását a járadékéivezöknél. Emelkednek járadékaik és egyidejűleg olcsóbbodnak az élelmiszerek. A kiskereskedelmi árak dolgozóink szociális biztosításának nagyszabású módosításával egyidejűleg végrehajtott hatodszori leszállítása kifejezi szocialista rendszerünk egészséges fejlődését, erejét és fölényét. Szocialista rendszerünk alapcélja az ember javáról, jólétéről való gondoskodás. A párt és a kormány, egész népünk ily módon valósítja meg az országos pártkonferencia egy másik határozatát, amely hangsúlyozza, hogy az árak leszállítása állandó politikánk. Ez a politika a korona vásárlóerejének növelésére, a reálbéreknek és fizetéseknek és a parasztok jövedelmének növekedésére irányul. Jankovcová miniszterelnökhelyettes továbbá hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek árának leszállítását szövetkezeti tagjainknak, az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, valamint a gép- és traktorállomások dolgozóinak áldozatkész munkája tette lehetővé. Megemlítette a munkásosztály parasztjainknak nyújtott nagy segítségét és államunk azon intézkedéseit, amelyek a parasztok jövedelmének növelésére, gazdaságunk színvonalának állandó emelésére irányulnak. Különösen az egységes földművesszövetkezetek mutatnak fel jó eredményeket — hangsúlyozta Jankovcová elvtársnő. A , fogyasztók és különösen a nők teljes mértékben értékelni rudják azt. hogy az árleszállítást éppen a karácsony előtti időszakban, az ajándékok és a hagyományosan qazdag karácsonyi asztalunkra kerülő élelmiszerek vásárlása előtt hajtottuk végre, Másrészt az árleszállítás jó tanulság lesz egyesek számára, akiket a közelmúltban vásárlási láz kerített hatalmába. Újra meggyőződhettek arról, hogy igazat mondunk az embereknek és hogy teljesen indokolt volt a köztársasági elnök megállapítása múltkori beszédében közellátásunk jó helyzetéről. A munka dönt a jólétről Nemzeti biztosításunk módosításán nak eredményeképpen jövőre töbtí mint egymilliárd koronával növekszik a lakosság jövedelme. A betegbiztosításra, szociális biztosításra és egészségügyi gondoskodásra fordított kiadások összege ilymódon 21 éš fél milliárd koronára emelkedik. A beteg- és szociális biztosításra 1960ig fordítandó anyagi eszközök 1955* hoz viszonyítva több mint két ötöd-, del növekszenek. Az árleszállítás' jövőre egymilliárd 400 millió koronát eredményez a lakosságnak. Mint minden évben, jövőre is számítunk az alapbérekből és a mezőgazdasági termelésből eredő jövedelem növekedésére, feltéve, hogy mind az ipariban, mind a mezőgazdaságban telje)-' síteni fogják a termelési és beadási tervfeladatokat. A végrehajtási intézkedésekből kifolyólag újabb igények keletkeznek a nemzeti jövedelem elosztására, s egyszersmind képzésére, mégpedig nemcsak jövőre, hanem főleg a további évekre, amikor lényegesebben tovább fokozódnak a járadékbiztosítással szemben támasztott igények, s emellett tovább akarjuk folytatni az ár? leszállítás politikáját. Természetesen ez nem kormányhatározattól, hanem a munkaeredményektől függ. A fokozott kiadások fedezése egyedül a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentés^, egyszóval a termelés és a gazdaságosság fokozása, a népgazdaság öszszes szakaszain végzett munka megjavítása eredményeképpen képződött anyagi eszközökből biztosítható. Mindez azt jelenti, hogy a javasolt intézkedések megvalósításának biztosítása döntő mértékben munkásaink, parasztjaink és dolgozó éŕtelmisttjünk áldozatkész és lelkes munkájától függ. A javaslatok tárgyalásakor a kormány meggyőződését fejezte ki, hogy dolgozóink méltóképpen fogják értékelni az újabb nagy intézkedések hatását és tudatosítják: fontos, hogy ezen intézkedések megvalósítását á termelés további növelésével és gazdaságosabbá tételével, különösen a munka termelékenységének szüntelen fokozásával támasszák alá. A dolgozóktól Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságához és a kormányhoz érkező levelek és határozatok azt bizonyítják, hogy helyesen értelmezték a kormány felhívását. A dolgozóknak a tervfeladatok túlteljesítésére és a szocialista munka verseny . további fejlesztésére tett felajánlásai újra igazolják, hogy rendületlenül kitartanak a párt és a Nemzeti Front kormányának politikája mellett, hogy készek teljesítenia második ötéves terv irányelveiben megszabott nagy és igényes feladatokat. A szocialista építés útján A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után, Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája előkészítésének és a második ötéves terv irányelvei megtárgyalásának idején, különösen pedig a haladás és a béke ellenségei összpontosított támadásának idején — mint annak legutóbbi szembetűnő példáját Egyiptom és Magyarország esetében láttuk — óriási mértékben fokozódott dolgozóink legszélesebb tömegeinek aktivitása. A dolgozó tömegek ' kifejezték elszántságukat, hogy népi demokratikus államukat nemcsak megvédelmezik, hanem gazdasági erejét is lényegesen tovább fogják fejleszteni. Kétségtelenül merész feladatokat tűztünk ki a termelés és a munkatermelékenység fokozására, s ennek alapján a nép anyagi és kultúrszükségleteinek kielégítésére. Példánkkal meg akarjuk mutatni a világ dolgozói százmillióinak, akik éppúgy gyűlölik a háborút, mint mi, hogy a mi útunk helyes. Megmutatjuk, hogy a szocializmus útja az az út, amely a világot elvezeti a béke és a jólét megteremtéséhez. Meggyőződésünk, hogy ez az út győzelemre vezet. 0 J- S

Z' 1956. december 1.