Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-27 / 360. szám, csütörtök

Egyiptom kártérítést követei New York, (CTK) — Egyiptom ENSZ-beli küldöttsége a közgyűlés elé határozati javaslatot terjesztett, amelyben követeli, hogy Nagy-Britan­nia, Franciaország és Izrael térítsék meg Egyiptomnak az agresszió által okozott kárt. A határozati javaslatban Egyiptom azt a követelést terjesztette elő, hogy foganatosítsanak a hadműveletek által okozott károk felbecslésére intézke­déseket. Az agreszió főképp Gaza tér­ségében, a Sinai-félszigeten, Port Saidban és a Szuezi-csatornában oko­zott károkat mind emberéletben, mind az egyiptomi nép vagyonában. Az egyiptomi javaslatot az ENSZ­közgyűlése az 1957. január 3-án kez­dődő XI. ülésszak keretében tárgyalja meg. Izrael elszállítja a lopott vagyont Kairó, (ČTK) - Az AI-Ahraan köz­lése szerint brit hadihajók kísérik a Vörös-tengeren azokat az izraeli ha­jókat, amelyek az Akabd öbölben levő Eilat kikötőjéb szállítják azt a nyers­anyagot és egyéb tárgyakat, aimelye­k t az izraeli bitorlók a Sinai-félszi­geten eltulajdonítottak. A lap beszá­mol arról, hogy a megszállók a Sinai­félszigetről kőolajat és fúróberende­zést szállítanak el, amely külföldi társaságok tulajdona. A brit-francia megszállók Port Said-i garázdálkodásai Kairó, (ČTK) — A MEN hírügynök­ség Port Said-i levelezője közölte, hogy hivatalos forrásokból szánrtazó hírek szerint a brit-francia bitorlók Port Said kiürítése előtt legkevesebb 3000 lopást követtek el. A megszállók által eltulajdonított vagyon értéke több millió egyiptomi fontra rúg. Karacsiban közös kínai-pakisztáni nyilatkozatot írtak alá Karacsi (ČTK) — Karacsiban, Pa­kisztán fővárosában Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Suhravaridi pakisztáni mi­niszterelnök közötti tanácskozásokról közös pakisztáni-kínai nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a különböző politikai rendszer és egyes nemzetközi problémák elté­rő megítélése ellenére Pakisztán és a Kínai Népköztársaság kormányai arra fognak törekedni, hogy a két ország közötti barátság továbbra is megerő­södjék. A nyilatkozatban mindkét mi­niszterelnök kifejezte azt a reményét, hogy a világ valamennyi országa között javulni fognak a kapcsolatok. Csou En-laj. a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnöke Ka­racsiban kijelentette, hogy Dulles amerikai államtitkárral csak abDan az esetben hajlandó találkozni, ha az amerikai kormány e találkozással kapcsolatban nem támaszt előzetes fel­tételeket. Csou En-laj közölte rovábbá, hogy szovjetunióbeli látogatása előtt, amely ianuár elején valósul meg, Pe­kingbe utazik. Csou En-laj Lengyelországba látogat Peking. (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság külügyminisztériuma közölte, hogy a Lengyel Népköztársaság UF a Kí|nai Népköztársaság közötti barát­ság és testvéri együttműködés további j megszilárdítása érdekében a Lengyel Népköztársaság kormánya Csou En­lajt, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának elnökét baráti látogatásra meghívta Lengyelországba. Csou En­laj a meghívást elfogadta, Lengyelor­szágba 1957. január első felébe|n láto­gat el. Nehru Londonban Ottawa (ČTK) — Nehru, India mi­niszterelnöke december 23-án este két napi ottawai tanácskozás után az Atlanti-óceánon át Eisenhower „Co­lumbine" típusú repülőgépen Lon­donba utazott. Megérkezése után azonnal felke­reste Anthony Eden brit miniszterel­nököt chequersi székhelyén. Londoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy Nehru Edennel elsősorban Eisenhower elnökkel folytatott tanácskozásainak eredményeiről fog értekezni. Kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Gazdasági Bizottságának elnökét és helyetteseit Moszkva. (TASZSZ) — A Szovjet­unió Minisztertanácsának a Szovjet­unió Minisztertanácsa Állami Gazdasá­gi Bizottságának feladatairól és tevé­kenysége átszervezéséről szóló hatá­rozata keretében a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsálnak Elnöksége a következő határozatokat hozta: M. Z. Szaburovot, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettesét felmentette a Szovietunió Miniszterta­nácsa Állami Gazdasági Bizottságának elnöki tisztségétől és helyébe M. G. Pervuhint, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa első elnökhelyettesét nevezte ki. A Szovjetunió Minisztertanácsa Ál­lami Gazdasági Bizottsága első alel­nökévé A. N, Koszigin és V. A. Ma­lisev elvtársakat, a Szovjetunió mi­n'sztereit és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa Állami Gazdasági Bizottsága alelnökeivé M. V. Hrunicsev és V. A. Kucserenko elvtársakat, a Szovjetunió minisztereit nevezte ki. Az elnökség ezenkívül V. V. Mackevicset, a Szov­jetunió mezőgazdasági miniszterét és I. A. Benediktov elvtársat, a szovho­zoik miniszterét t Szovjetunió Minisz­tertanácsa Állami Gazdasági Bizott­ságának alelnökeivé |nevezte ki. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió L gfelső Tanácsának elnöksége A. N. Koszigin, V. A. Malisev, M. V. Hruni­csev, V. A. Kucserenko és V. V. Maclcevics elvtársakat felmentette a Szovjetunió Minisztertanácsa alelnöki tisztségétől. llllllllnl i • •UII!lllli:tll|iilllllllllIIIIMIIIIIIII!ll!l!llnllllllinilllMllllllllllill!>l:lll!l!lll!i:illlllllllillll!ll!l!IIIIIIIil>ll||!|||||||| Á Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a tervgazdálkodásról (Folytatás a 2. oldalról.) rekre, a termelés valamennyi vezető dolgozójára és szervezőjére. A tech­nikai haladást a párt- és a kormány e hatodik ötéves terv keretében tűzte ki. A vezető kádereicnek tökéletesen tisz­'tában kell lenni feladataikkal, meg kell ismerkedniók a legújabb tudomá­nyos-, technikai vívmányokkal, részle­tesen kell ismerniök a vállalatok munkáját és gazdaságát, állandó tá­jékozódást kell nyerniök a vállalatok szükségleteiről és követeléseiről, a termelést konkrét módon és tárgyila­gosan kell irányítaníok. Mindez meg­kívánja a szovjet gazdasági dolgozók­tól, hogy igényesek legyenek maguk­kal és alárendeltjeikkel szemben, hogy hallgassanak a tömegek szavára, ak­tívan támogassák alkotó készségüket és kitartóan elsajátítsák a technikai tudományokat, bővítsék gazdasági át­tekintésüket és tökéletesítsék a ter­melés irányításának módszereit. 5. Mivel a gazdaság irányításának megjavításában nagyon fontos feladat hárul a szakszervezetekre, amelyek csaknem valamennyi munkást és a többi alkalmazottakat felölelik, szük­séges : fokozmi a szakszervezetek feladatát a vállalatok ipari-, pénzügyi tervének kidolgozáséban és teljesítésében, a munkanorma megállapítása és szervezése kérdéseinek megoldá­sában, a munkabérek kérdéseiben,, a vállalatok biztonsági technikájának megjavításában, s kiváltképpen a la­kásépítkezés kérdéseinek megoldásá­ban, a munkások és többi alkalma­zottak anyagi és szociális feltételeinek megjavításában. Minduntalan fejeszte­ni kell a szocialista versenyt mint hatal­mas eszközt a gazdasági tervek telje­sítése és túlteljesítése harcában, ál­landóan fejleszteni kell a szocialista gazdaságot, biztosítani a munkások és többi alkalmazottak gyűléseinek rend­szeres összehívását, a termelési ta­nácskozások, technikai értekezletek, gazdasági aktívák, a legjobb dolgozók, az újítók és feltalálók tanácskozásai­nak összehívását, széleskörűen fej­leszteni kell a tudományos és tech­nikai társaságok munkáját. A szovjet szakszervezetek tevékeny­ségét olyan színvonalra kell emelni, hogy a szakszervezetek teljes mér­tékben teljesíthessék nemes hivatásu­kat és mint ahogy Lenin tanította, „az irányítás, a gazdálkodás a kom­munizmus iskolájává váljanak". 6. Utasítani kell a szövetségi köz­társaságok kommunista pártjainak központi bizottságait, a Szovjetunió Kommunista Pártja kerületi és terü­leti bizottságait, törekedjenek a vál­lalatok és gazdasági szervek munká­jának lényeges megjavítására, rend­kívüli figyelmet szenteljenek a káde­rek kiválasztásának, fejlesztésének és helyes elosztásának, a párt- és kor­mányhatározatok teljesítése felülvizs­gálásának, a legszigorúbb fegyelem biztosításának az irányító gazdasági szervek valamennyi területén. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése felhívja az összes pártszervezeteket és minden kommunistát, hogy kitar­tóan teljesítsék a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusa által kitűzött feladatokat a Szovjet­unió szocialista gazdaságának további fejlődése, a szervezési tevékenység megjavítása, a gazdasági építés irá­nyítása módszerének tökéletesítése érdekében a szocialista gazdaság le­nini elvei alapján a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének és aktivi­zálásának sokoldalú fejlesztéséért. Az űj japán miniszterelnök nyilatkozata Tokió (ČTK) — A japán rádió köz­lése szerint Tanzan Isibasi, az új ja­pán kormány miniszterelnöke a to­kiói sajtóértekezleten nyilatkozatot tett, amelyben vázolta kormánya po­litikájának fő elveit. Isibasi a Szovjetunió iránti kapcso­latokról kijelentette, hogy az új kor­mány most, hogy felvették a normá­lis diplomáciai kapcsolatokat, arra fog törekedni, hogy a lehető legrövidebb időn belül békeszerződést kössön a Szovjetunióval. Isibasi hangsúlyozta, hogy az új kormány nem változtatja meg a kül­politikája eddigi irányvonalát és to­vábbra is szilárdítani fogja kapcsola­tait az USA-val. A Koreai Nép Demokratikus Köztársaság teijesí ette hársméves tervét Phelnjan (ČTK) — A koreai köz­ponti sajtóiroda közlése szerint a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa jóváhagytn az 1957. évi gazdasági tervről szóló határoza­tot. A határozat megállapítja, hogy az ez évi tervet, mely a néogazdaság .iá­ború utáni helyreállítása és felújítása hároméves tervének utolsó éve, siker­rel teljesítették. Az eddigi eredmények szerint az állami és szövetkezeti ipar nyerster­melfesének idei tervét 110,5 százalékra teljesítették, miáltal a termelés ter­jedelmét az 1949 háború előtti, év" z viszonyítva kétszeresen túlszárnyal­ták. A MAGYAR KORMÁNY PROGRAMJA Budapest. (ČTK* — A budapesti Esti Hírlap első számában közli, hogy a Magyar Népköztársaság r r ányának programját előkészítő bizottság e na­- okban befejezi munkáját, melyr ;k eredményét a kormány elé terjeszti. Az Esti Hírlap nzt írja, hogy a kor­mányprogram fő vonalai már ismerete­sek, mert a kormány a magyar nép­hez intézett felhívásában kijelentette, hogy megvédelmezi a népi demokra­tikus rendszert és a szociális vívmá­nyokat. A magyar forradalmi kormány a munkásosztáh a parasztságra és a ha dó értelmiségre támaszkodik. A kormánytno -am — a lap szerint' — részletesen felsorolja azokat az in­tézkedésket, ame'<-eket az állami és gazdasági vezetés új formáinak meg­valósítására foganatosítanak. A szé­leskörű kormányterv arra irányul hogy hozzájár aljon a népi demokra­tikus rendszer megszilárdításához a magyar nép haladó erőinek egyesítése alapján. A magyar kormány további tagokkal bővül. A Francia Kommunista Párt Politikai Irodájának nyilatkozata Párizs, (ČTK) — A Francia Kom­munista Párt politikai irodája nyi­latkozatot közölt Franciaország politikájával és a békeharccal kap­csolatban. A nyilatkozat megállapítja, hogy amint azt a parlamenti vita is igazol­ta, a kormánytöbbség továbbra is az egész országra súlyos következmé­nyekkel járó külpolitikát akar foly­tatni. A politikai iroda rámutat arra, hogy az Egyiptom elleni agresszió és az algériai háború sokba került a francia népnek. Az ipari termelés csökkentését okozta, új adók beveze­tését eredményezte, miáltal a dolgo­zók helyzete még rosszabbodott és lényegesen meggyengült Franciaország nemzetközi helyzete. A NATO tanácsának párizsi ülése — hangzik a nyilatkozat — olyan határozatot fogadott el, hogy fokoz­zák a lázas fegyverkezést, hogy az atomfegyvereket bocsássák az atlanti hadseregek, — ezek között a nyugat­német hadsereg rendelkezésére, s hogy szilárdítsák a nyugateurópai amerikai támaszpontokat. Franciaország Kommunista Pártjá­nak politikai irodája figyelmeztet arra, milyen komoly következmények­kel járhat a nyugati hatalmak ilyen álláspontja, amelynek eredménye csakis a lázas fegyverkezés fokozása lehet. A politikai iroda hangsúlyozza, hogy ennek csupán az lehet a következ­ménye, hogy Franciaország még job­ban az USA és a nyugatnémet mili­tarizmus hatalma alá kerül és kijelenti a nyilatkozat, hogy a francia nemzeti érdekek békepolitikát követelnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes (Kése határozatainak külföldi visszhangja A NYUGATNÉMET MÁRKA évről év­re 3,2 százalékot veszít vásárló ere­jéből — állapítja meg a stuttgarti Deutsches Zeitung und Wirtschaft­zeitung. (ČTK). SPANYOLORSZÁGBAN az amerikai haderők légitámaszpontjai kőolajveze­téket létesítenek a Kadizi öbölből Zaragoszába. (ČTK). A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG kormányküldöttsége Varsóba érkezett, hogy megkösse az 1957. évre szóló lengyel-bolgár kereskedelmi egyez­ményt. (ČTK). Moszkva, (TASZSZ). — JAPÁN. — A tokiói rádió hírmagya­rázója kijelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga teljes ülésének határozatai külön figyelmet érdemelnek, mert a szovjet vezetők bátran beszélnek benne arról, miben nyilvánulnak meg a szovjet gaz­daság irányításának fogyatékosságai és hogyan kell azokat kiküszöbölni. A szemleíró figyelmét különösen az a mód ragadta meg, hogyan valósítják meg a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatát, hogy a lehető legrövidebb időn belül elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelésben. USA. — A New York Times és a New York Herald Tribúne első oldalon közlik moszkvai tudósítóik beszámolóit és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülése hatá­rozatainak kivonatát. A lapok figyel­mét különösen az keltette fel, hogy az 1956. év tervét a Szovjetunióban túl­teljesítették. OLASZORSZÁG. — A római rádió a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának teljes ülésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a ha­todik ötéves terv alapját a nehézipar előnyben részesített fejlesztése képezi, hallgat azonban azokról a határozatok­ról, amelyek a szovjet nép anyagi jóléte és kulturális színvonala jelentős emelésére vonatkoznak. A római rá­dió különösen kiemeli a termelésben mutatkozó fogyatékosságokat, amelye­ket a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülésének határozatai állapítottak meg. SVÁJC. — A svájci rádiő december 25-én beszámolt a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága teljes ülésének határozatairól. A be­számoló idézte a teljes ülés határozatá­nak azon részét, amely rámutat, hogy a kapitalista világban mind élesebben és szélesebb körben terjed a vetélke­dés a különböző országok és mono­polista szövetségek között és hogy az imperialista terjeszkedés múlhatatla­nul fokozza a gazdaságilag kevésbé fejlett országok népeinek ellenállását és a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas fellendülését. gjggjj A Saar-vidék Nyugat-Németországhoz csatolása előtt A Saar-vidék kérdése az el­múlt napokban csaknem egy­időben került a francia nem­zetgyűlésnek, a Német Szöver­ségi Köztársaság szövetségi parlamentjének és a Saar-vidék tartománygyűlésének napirend­jére. E parlamentekben a Fran­ciaország és Nyugat-Németor­szág között 1956. október 27­én kötött Saar-vidéki egyez­ményt vitatták meg, amely egyezményben véglegesen meg­állapították a Saar-vidék poli­tikai átadását Nyugat-Német­országnak 1957. január l-vel (a gazdasági átadás a megálla­podás szerint három éven be­lül következik be). ELLENSZENV A SAAR-VIDÉKEN Habár valamennyi törvényhozó tes­tületben jóváhagyták az egyezményt, a dolog nem ment teljesen simán, kü­lönösen a Saar-vidék parlamentjében. Itt csalódást keltett kiváltképpen a nyugatnémet kormány képviselőinek magatartása. A nyugatnémet kormány, bár a Saar-vidéki kormány képviselői­vel való tárgyalásokon megígérte, hogy a Saar-vidék munkásainak bizo­nyos vívmányait a Saar-vidék Nyugat­Németországhoz csatolása után is meg­őrzi, megszegte szavát. A szociális intézkedések rosszabbo­dásán kívül a Saar-vidék dolgozóit további csapás éri; 1957. január 1-én a Saar-vidéken is életbe lép az a tör­vény, amely betiltja a bonni milita­ristáknak kellemetlen politikai pár­tok tevékenységét (amint ismeretes, ezen törvény alapján tiltották be Né­metország Kommunista Pártját), to­vábbá a titkos rendőrségről és a ha­tárőrség alakulatairól szóló törvény. A Saar-vidék ifjai ismét a nyugat­német Wehrmacht ágyútöltelékeivé válnak, amelybe rövidesen besorozzák őket. A Saar-vidék a Rajna-vidéke után további hatalmas kohóvá válik, amely­ből acél és .vas ömlik elsősorban a nyugatnémet Wehrmacht, a támadó jellegű Északatlanti Tömb számára. MEGGYORSÍTJA AZ ÜJRAFELFEGY­VERZÉST, DE ELMÉLYÍTI A KETTÉ­OSZTOTTSÁGOT A nyugatnémet szövetségi parla­ment egyáltalán nem rejti véka alá örömét a nagy győzelem felett, habár a nyugatnémet monopolisták egyelőre gazdaságilag nem is fogják tudni nagymértékben kiaknázni a Saar-vidé­ket (de ki tudja, mi történhetik még három év alatt?). A Saar-vidék kérdése megvitatásá­nak folyamata Nyugat-Németország­ban nagyon szemléltetően igazolta, hogy Nyugat-Németország uralkodó köreinek nem szívügye a Saar-vidék német lakosságának sorsa, életszín­vonala. Egy tollvonással megfosztot­ták a Saar-vidék dolgozóit azoktól a vívmányoktól, amelyeket a francia dolgozók oldalán (elsősorban a fran­cia kommunisták és az Általános Szakszervezeti Szövetség érdemeként) kiharcoltak. Nyugat-Németország kormánykö­reinek nem érdekük a német nemzet egységének megoldása, mert maguk is tudják, hogy a Saar-vidéknek Nyugat­Németországhoz csatolása — a nyu­gatnémet militaristák módján — nem­csak a Német Demokratikus Köztársa­ság népe számára elfogadhatatlan, ha­nem okvetlenül ellenzésre talál az eurónál közvéleményben is. (Ennek bi­zonyítéka a fra-^'n n-rnzetnyülésben le­folyt rzavazás, ^hol 320 képviselő a csatlakozás mellett, 216 ellene szava­zott, továbbá a Saar-vidéki munkások és a volt kormánypárti demokrata párt tagjainak ellenzése stb.) Teljesen ellenkeznek a német nép érdekével egyes szövetségi képviselők kijelentései, akik nyíltan hangoztatják, hogy a Saar-vidékhez hasonlóan sze­retnének eljárni a Német Demokrati­kus Köztársaság esetében is. Kálinké, a fasiszta „Német párt" képviselőnője a kormánykoalíció nevében kijelentet­te: „A francia szocialistáknak úgyneve­zett szociális vívmányait nem akarjuk átvenni és nem vesszük át, hogy vala­mennyien tudják, nem fogunk a Né­met Demokratikus Köztársaság úgy­nevezett szociális vívmányáról sem vitázni." Nemcsak az NDK dolgozói, hanem a nyugatnémet munkások is elítélik az ilyen munkásellenes, népellenes állás­pontot, amely egyszersmind leleplezi a nyugatnémet kapitalisták törekvéseit, akik imperialista céljaikat követve már ma ezt a jelszót tűzték ki: A Saar-vi­dék után a Német Demokratikus Köz­társaság következik! Németország és elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság egészséges erői nem értenek egyet a Franciaor­szág és Nyugat-Németország között létrejött nagy üzlettel, amelynek tárgya a Saar-vidék volt. Ez az üzlet még jobban fokozza a militarista Nyugat­Németország kapacitását, amely nem­csak a német nép, hanem a többi európai nemzet biztonságát is veszé­lyezteti és fokozza további hódító szán­dékait. A német militaristák törekvé­sét az európai népek visszautasítják. B. S. 0 .IS/ 1956. december 593.

Next

/
Oldalképek
Tartalom