Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-27 / 360. szám, csütörtök

Egyiptom kártérítést követei New York, (CTK) — Egyiptom ENSZ-beli küldöttsége a közgyűlés elé határozati javaslatot terjesztett, amelyben követeli, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael térítsék meg Egyiptomnak az agresszió által okozott kárt. A határozati javaslatban Egyiptom azt a követelést terjesztette elő, hogy foganatosítsanak a hadműveletek által okozott károk felbecslésére intézkedéseket. Az agreszió főképp Gaza térségében, a Sinai-félszigeten, Port Saidban és a Szuezi-csatornában okozott károkat mind emberéletben, mind az egyiptomi nép vagyonában. Az egyiptomi javaslatot az ENSZközgyűlése az 1957. január 3-án kezdődő XI. ülésszak keretében tárgyalja meg. Izrael elszállítja a lopott vagyont Kairó, (ČTK) - Az AI-Ahraan közlése szerint brit hadihajók kísérik a Vörös-tengeren azokat az izraeli hajókat, amelyek az Akabd öbölben levő Eilat kikötőjéb szállítják azt a nyersanyagot és egyéb tárgyakat, aimelyek t az izraeli bitorlók a Sinai-félszigeten eltulajdonítottak. A lap beszámol arról, hogy a megszállók a Sinaifélszigetről kőolajat és fúróberendezést szállítanak el, amely külföldi társaságok tulajdona. A brit-francia megszállók Port Said-i garázdálkodásai Kairó, (ČTK) — A MEN hírügynökség Port Said-i levelezője közölte, hogy hivatalos forrásokból szánrtazó hírek szerint a brit-francia bitorlók Port Said kiürítése előtt legkevesebb 3000 lopást követtek el. A megszállók által eltulajdonított vagyon értéke több millió egyiptomi fontra rúg. Karacsiban közös kínai-pakisztáni nyilatkozatot írtak alá Karacsi (ČTK) — Karacsiban, Pakisztán fővárosában Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Suhravaridi pakisztáni miniszterelnök közötti tanácskozásokról közös pakisztáni-kínai nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a különböző politikai rendszer és egyes nemzetközi problémák eltérő megítélése ellenére Pakisztán és a Kínai Népköztársaság kormányai arra fognak törekedni, hogy a két ország közötti barátság továbbra is megerősödjék. A nyilatkozatban mindkét miniszterelnök kifejezte azt a reményét, hogy a világ valamennyi országa között javulni fognak a kapcsolatok. Csou En-laj. a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke Karacsiban kijelentette, hogy Dulles amerikai államtitkárral csak abDan az esetben hajlandó találkozni, ha az amerikai kormány e találkozással kapcsolatban nem támaszt előzetes feltételeket. Csou En-laj közölte rovábbá, hogy szovjetunióbeli látogatása előtt, amely ianuár elején valósul meg, Pekingbe utazik. Csou En-laj Lengyelországba látogat Peking. (ČTK) — A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma közölte, hogy a Lengyel Népköztársaság UF a Kí|nai Népköztársaság közötti barátság és testvéri együttműködés további j megszilárdítása érdekében a Lengyel Népköztársaság kormánya Csou Enlajt, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökét baráti látogatásra meghívta Lengyelországba. Csou Enlaj a meghívást elfogadta, Lengyelországba 1957. január első felébe|n látogat el. Nehru Londonban Ottawa (ČTK) — Nehru, India miniszterelnöke december 23-án este két napi ottawai tanácskozás után az Atlanti-óceánon át Eisenhower „Columbine" típusú repülőgépen Londonba utazott. Megérkezése után azonnal felkereste Anthony Eden brit miniszterelnököt chequersi székhelyén. Londoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy Nehru Edennel elsősorban Eisenhower elnökkel folytatott tanácskozásainak eredményeiről fog értekezni. Kinevezték a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Gazdasági Bizottságának elnökét és helyetteseit Moszkva. (TASZSZ) — A Szovjetunió Minisztertanácsának a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Gazdasági Bizottságának feladatairól és tevékenysége átszervezéséről szóló határozata keretében a Szovjetunió Legfelső Tanácsálnak Elnöksége a következő határozatokat hozta: M. Z. Szaburovot, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesét felmentette a Szovietunió Minisztertanácsa Állami Gazdasági Bizottságának elnöki tisztségétől és helyébe M. G. Pervuhint, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesét nevezte ki. A Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Gazdasági Bizottsága első alelnökévé A. N, Koszigin és V. A. Malisev elvtársakat, a Szovjetunió min'sztereit és a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Gazdasági Bizottsága alelnökeivé M. V. Hrunicsev és V. A. Kucserenko elvtársakat, a Szovjetunió minisztereit nevezte ki. Az elnökség ezenkívül V. V. Mackevicset, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterét és I. A. Benediktov elvtársat, a szovhozoik miniszterét t Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Gazdasági Bizottságának alelnökeivé |nevezte ki. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió L gfelső Tanácsának elnöksége A. N. Koszigin, V. A. Malisev, M. V. Hrunicsev, V. A. Kucserenko és V. V. Maclcevics elvtársakat felmentette a Szovjetunió Minisztertanácsa alelnöki tisztségétől. llllllllnl i • •UII!lllli:tll|iilllllllllIIIIMIIIIIIII!ll!l!llnllllllinilllMllllllllllill!>l:lll!l!lll!i:illlllllllillll!ll!l!IIIIIIIil>ll||!|||||||| Á Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a tervgazdálkodásról (Folytatás a 2. oldalról.) rekre, a termelés valamennyi vezető dolgozójára és szervezőjére. A technikai haladást a párt- és a kormány e hatodik ötéves terv keretében tűzte ki. A vezető kádereicnek tökéletesen tisz'tában kell lenni feladataikkal, meg kell ismerkedniók a legújabb tudományos-, technikai vívmányokkal, részletesen kell ismerniök a vállalatok munkáját és gazdaságát, állandó tájékozódást kell nyerniök a vállalatok szükségleteiről és követeléseiről, a termelést konkrét módon és tárgyilagosan kell irányítaníok. Mindez megkívánja a szovjet gazdasági dolgozóktól, hogy igényesek legyenek magukkal és alárendeltjeikkel szemben, hogy hallgassanak a tömegek szavára, aktívan támogassák alkotó készségüket és kitartóan elsajátítsák a technikai tudományokat, bővítsék gazdasági áttekintésüket és tökéletesítsék a termelés irányításának módszereit. 5. Mivel a gazdaság irányításának megjavításában nagyon fontos feladat hárul a szakszervezetekre, amelyek csaknem valamennyi munkást és a többi alkalmazottakat felölelik, szükséges : fokozmi a szakszervezetek feladatát a vállalatok ipari-, pénzügyi tervének kidolgozáséban és teljesítésében, a munkanorma megállapítása és szervezése kérdéseinek megoldásában, a munkabérek kérdéseiben,, a vállalatok biztonsági technikájának megjavításában, s kiváltképpen a lakásépítkezés kérdéseinek megoldásában, a munkások és többi alkalmazottak anyagi és szociális feltételeinek megjavításában. Minduntalan fejeszteni kell a szocialista versenyt mint hatalmas eszközt a gazdasági tervek teljesítése és túlteljesítése harcában, állandóan fejleszteni kell a szocialista gazdaságot, biztosítani a munkások és többi alkalmazottak gyűléseinek rendszeres összehívását, a termelési tanácskozások, technikai értekezletek, gazdasági aktívák, a legjobb dolgozók, az újítók és feltalálók tanácskozásainak összehívását, széleskörűen fejleszteni kell a tudományos és technikai társaságok munkáját. A szovjet szakszervezetek tevékenységét olyan színvonalra kell emelni, hogy a szakszervezetek teljes mértékben teljesíthessék nemes hivatásukat és mint ahogy Lenin tanította, „az irányítás, a gazdálkodás a kommunizmus iskolájává váljanak". 6. Utasítani kell a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságait, a Szovjetunió Kommunista Pártja kerületi és területi bizottságait, törekedjenek a vállalatok és gazdasági szervek munkájának lényeges megjavítására, rendkívüli figyelmet szenteljenek a káderek kiválasztásának, fejlesztésének és helyes elosztásának, a párt- és kormányhatározatok teljesítése felülvizsgálásának, a legszigorúbb fegyelem biztosításának az irányító gazdasági szervek valamennyi területén. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése felhívja az összes pártszervezeteket és minden kommunistát, hogy kitartóan teljesítsék a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa által kitűzött feladatokat a Szovjetunió szocialista gazdaságának további fejlődése, a szervezési tevékenység megjavítása, a gazdasági építés irányítása módszerének tökéletesítése érdekében a szocialista gazdaság lenini elvei alapján a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének és aktivizálásának sokoldalú fejlesztéséért. Az űj japán miniszterelnök nyilatkozata Tokió (ČTK) — A japán rádió közlése szerint Tanzan Isibasi, az új japán kormány miniszterelnöke a tokiói sajtóértekezleten nyilatkozatot tett, amelyben vázolta kormánya politikájának fő elveit. Isibasi a Szovjetunió iránti kapcsolatokról kijelentette, hogy az új kormány most, hogy felvették a normális diplomáciai kapcsolatokat, arra fog törekedni, hogy a lehető legrövidebb időn belül békeszerződést kössön a Szovjetunióval. Isibasi hangsúlyozta, hogy az új kormány nem változtatja meg a külpolitikája eddigi irányvonalát és továbbra is szilárdítani fogja kapcsolatait az USA-val. A Koreai Nép Demokratikus Köztársaság teijesí ette hársméves tervét Phelnjan (ČTK) — A koreai központi sajtóiroda közlése szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa jóváhagytn az 1957. évi gazdasági tervről szóló határozatot. A határozat megállapítja, hogy az ez évi tervet, mely a néogazdaság .iáború utáni helyreállítása és felújítása hároméves tervének utolsó éve, sikerrel teljesítették. Az eddigi eredmények szerint az állami és szövetkezeti ipar nyerstermelfesének idei tervét 110,5 százalékra teljesítették, miáltal a termelés terjedelmét az 1949 háború előtti, év" z viszonyítva kétszeresen túlszárnyalták. A MAGYAR KORMÁNY PROGRAMJA Budapest. (ČTK* — A budapesti Esti Hírlap első számában közli, hogy a Magyar Népköztársaság r r ányának programját előkészítő bizottság e na- okban befejezi munkáját, melyr ;k eredményét a kormány elé terjeszti. Az Esti Hírlap nzt írja, hogy a kormányprogram fő vonalai már ismeretesek, mert a kormány a magyar néphez intézett felhívásában kijelentette, hogy megvédelmezi a népi demokratikus rendszert és a szociális vívmányokat. A magyar forradalmi kormány a munkásosztáh a parasztságra és a ha dó értelmiségre támaszkodik. A kormánytno -am — a lap szerint' — részletesen felsorolja azokat az intézkedésket, ame'<-eket az állami és gazdasági vezetés új formáinak megvalósítására foganatosítanak. A széleskörű kormányterv arra irányul hogy hozzájár aljon a népi demokratikus rendszer megszilárdításához a magyar nép haladó erőinek egyesítése alapján. A magyar kormány további tagokkal bővül. A Francia Kommunista Párt Politikai Irodájának nyilatkozata Párizs, (ČTK) — A Francia Kommunista Párt politikai irodája nyilatkozatot közölt Franciaország politikájával és a békeharccal kapcsolatban. A nyilatkozat megállapítja, hogy amint azt a parlamenti vita is igazolta, a kormánytöbbség továbbra is az egész országra súlyos következményekkel járó külpolitikát akar folytatni. A politikai iroda rámutat arra, hogy az Egyiptom elleni agresszió és az algériai háború sokba került a francia népnek. Az ipari termelés csökkentését okozta, új adók bevezetését eredményezte, miáltal a dolgozók helyzete még rosszabbodott és lényegesen meggyengült Franciaország nemzetközi helyzete. A NATO tanácsának párizsi ülése — hangzik a nyilatkozat — olyan határozatot fogadott el, hogy fokozzák a lázas fegyverkezést, hogy az atomfegyvereket bocsássák az atlanti hadseregek, — ezek között a nyugatnémet hadsereg rendelkezésére, s hogy szilárdítsák a nyugateurópai amerikai támaszpontokat. Franciaország Kommunista Pártjának politikai irodája figyelmeztet arra, milyen komoly következményekkel járhat a nyugati hatalmak ilyen álláspontja, amelynek eredménye csakis a lázas fegyverkezés fokozása lehet. A politikai iroda hangsúlyozza, hogy ennek csupán az lehet a következménye, hogy Franciaország még jobban az USA és a nyugatnémet militarizmus hatalma alá kerül és kijelenti a nyilatkozat, hogy a francia nemzeti érdekek békepolitikát követelnek. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes (Kése határozatainak külföldi visszhangja A NYUGATNÉMET MÁRKA évről évre 3,2 százalékot veszít vásárló erejéből — állapítja meg a stuttgarti Deutsches Zeitung und Wirtschaftzeitung. (ČTK). SPANYOLORSZÁGBAN az amerikai haderők légitámaszpontjai kőolajvezetéket létesítenek a Kadizi öbölből Zaragoszába. (ČTK). A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG kormányküldöttsége Varsóba érkezett, hogy megkösse az 1957. évre szóló lengyel-bolgár kereskedelmi egyezményt. (ČTK). Moszkva, (TASZSZ). — JAPÁN. — A tokiói rádió hírmagyarázója kijelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülésének határozatai külön figyelmet érdemelnek, mert a szovjet vezetők bátran beszélnek benne arról, miben nyilvánulnak meg a szovjet gazdaság irányításának fogyatékosságai és hogyan kell azokat kiküszöbölni. A szemleíró figyelmét különösen az a mód ragadta meg, hogyan valósítják meg a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatát, hogy a lehető legrövidebb időn belül elérje és túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelésben. USA. — A New York Times és a New York Herald Tribúne első oldalon közlik moszkvai tudósítóik beszámolóit és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülése határozatainak kivonatát. A lapok figyelmét különösen az keltette fel, hogy az 1956. év tervét a Szovjetunióban túlteljesítették. OLASZORSZÁG. — A római rádió a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a hatodik ötéves terv alapját a nehézipar előnyben részesített fejlesztése képezi, hallgat azonban azokról a határozatokról, amelyek a szovjet nép anyagi jóléte és kulturális színvonala jelentős emelésére vonatkoznak. A római rádió különösen kiemeli a termelésben mutatkozó fogyatékosságokat, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülésének határozatai állapítottak meg. SVÁJC. — A svájci rádiő december 25-én beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülésének határozatairól. A beszámoló idézte a teljes ülés határozatának azon részét, amely rámutat, hogy a kapitalista világban mind élesebben és szélesebb körben terjed a vetélkedés a különböző országok és monopolista szövetségek között és hogy az imperialista terjeszkedés múlhatatlanul fokozza a gazdaságilag kevésbé fejlett országok népeinek ellenállását és a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas fellendülését. gjggjj A Saar-vidék Nyugat-Németországhoz csatolása előtt A Saar-vidék kérdése az elmúlt napokban csaknem egyidőben került a francia nemzetgyűlésnek, a Német Szöverségi Köztársaság szövetségi parlamentjének és a Saar-vidék tartománygyűlésének napirendjére. E parlamentekben a Franciaország és Nyugat-Németország között 1956. október 27én kötött Saar-vidéki egyezményt vitatták meg, amely egyezményben véglegesen megállapították a Saar-vidék politikai átadását Nyugat-Németországnak 1957. január l-vel (a gazdasági átadás a megállapodás szerint három éven belül következik be). ELLENSZENV A SAAR-VIDÉKEN Habár valamennyi törvényhozó testületben jóváhagyták az egyezményt, a dolog nem ment teljesen simán, különösen a Saar-vidék parlamentjében. Itt csalódást keltett kiváltképpen a nyugatnémet kormány képviselőinek magatartása. A nyugatnémet kormány, bár a Saar-vidéki kormány képviselőivel való tárgyalásokon megígérte, hogy a Saar-vidék munkásainak bizonyos vívmányait a Saar-vidék NyugatNémetországhoz csatolása után is megőrzi, megszegte szavát. A szociális intézkedések rosszabbodásán kívül a Saar-vidék dolgozóit további csapás éri; 1957. január 1-én a Saar-vidéken is életbe lép az a törvény, amely betiltja a bonni militaristáknak kellemetlen politikai pártok tevékenységét (amint ismeretes, ezen törvény alapján tiltották be Németország Kommunista Pártját), továbbá a titkos rendőrségről és a határőrség alakulatairól szóló törvény. A Saar-vidék ifjai ismét a nyugatnémet Wehrmacht ágyútöltelékeivé válnak, amelybe rövidesen besorozzák őket. A Saar-vidék a Rajna-vidéke után további hatalmas kohóvá válik, amelyből acél és .vas ömlik elsősorban a nyugatnémet Wehrmacht, a támadó jellegű Északatlanti Tömb számára. MEGGYORSÍTJA AZ ÜJRAFELFEGYVERZÉST, DE ELMÉLYÍTI A KETTÉOSZTOTTSÁGOT A nyugatnémet szövetségi parlament egyáltalán nem rejti véka alá örömét a nagy győzelem felett, habár a nyugatnémet monopolisták egyelőre gazdaságilag nem is fogják tudni nagymértékben kiaknázni a Saar-vidéket (de ki tudja, mi történhetik még három év alatt?). A Saar-vidék kérdése megvitatásának folyamata Nyugat-Németországban nagyon szemléltetően igazolta, hogy Nyugat-Németország uralkodó köreinek nem szívügye a Saar-vidék német lakosságának sorsa, életszínvonala. Egy tollvonással megfosztották a Saar-vidék dolgozóit azoktól a vívmányoktól, amelyeket a francia dolgozók oldalán (elsősorban a francia kommunisták és az Általános Szakszervezeti Szövetség érdemeként) kiharcoltak. Nyugat-Németország kormányköreinek nem érdekük a német nemzet egységének megoldása, mert maguk is tudják, hogy a Saar-vidéknek NyugatNémetországhoz csatolása — a nyugatnémet militaristák módján — nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság népe számára elfogadhatatlan, hanem okvetlenül ellenzésre talál az eurónál közvéleményben is. (Ennek bizonyítéka a fra-^'n n-rnzetnyülésben lefolyt rzavazás, ^hol 320 képviselő a csatlakozás mellett, 216 ellene szavazott, továbbá a Saar-vidéki munkások és a volt kormánypárti demokrata párt tagjainak ellenzése stb.) Teljesen ellenkeznek a német nép érdekével egyes szövetségi képviselők kijelentései, akik nyíltan hangoztatják, hogy a Saar-vidékhez hasonlóan szeretnének eljárni a Német Demokratikus Köztársaság esetében is. Kálinké, a fasiszta „Német párt" képviselőnője a kormánykoalíció nevében kijelentette: „A francia szocialistáknak úgynevezett szociális vívmányait nem akarjuk átvenni és nem vesszük át, hogy valamennyien tudják, nem fogunk a Német Demokratikus Köztársaság úgynevezett szociális vívmányáról sem vitázni." Nemcsak az NDK dolgozói, hanem a nyugatnémet munkások is elítélik az ilyen munkásellenes, népellenes álláspontot, amely egyszersmind leleplezi a nyugatnémet kapitalisták törekvéseit, akik imperialista céljaikat követve már ma ezt a jelszót tűzték ki: A Saar-vidék után a Német Demokratikus Köztársaság következik! Németország és elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság egészséges erői nem értenek egyet a Franciaország és Nyugat-Németország között létrejött nagy üzlettel, amelynek tárgya a Saar-vidék volt. Ez az üzlet még jobban fokozza a militarista NyugatNémetország kapacitását, amely nemcsak a német nép, hanem a többi európai nemzet biztonságát is veszélyezteti és fokozza további hódító szándékait. A német militaristák törekvését az európai népek visszautasítják. B. S. 0 .IS/ 1956. december 593.