Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-24 / 358. szám, hétfő

Csou En-laj január e!ején a Szovje unióba látogat Peking (ČTK). — A Kínai Népköz­társaság külügyminisztériuma decem­ber 23-án közölte, hogy a Szovjet­unió kormánya a Szovjetunió és a Kí­nai Népköztársaság közötti testvéri barátság és együttműködés további megszilárdításának érdekében Csou En-lajt, a Kínai Népköztársaság ál­lamtanácsának elnökét baráti látoga­tásra hívta meg a Szovjetunióba. Csou En-laj a meghívást elfogadta, és jövő év január elején a Szovjet­unióba látogat. LUCIEN WEITZOT kizárták a fran­cia szocialista pártból, amelynek 22 éve funkcionáriusa volt. A Tribúne angol hiunkáspárti hetilapban megje­lent cikkek szerint a kizárás oka az volt, hogy Weitz elítélte az Egyip­tom elleni francia és brit interven­ciót. (ČTK) Véget éri az Összkinai Ipari és Kereskedelmi Szövetség II. kongresszusa Petiig (ČTK). — Tizennégy napi tanácskozás után december 23-án délután véget ért az Összkinai Ipari- és Kereskedelmi Szövetség II. kong­resszusa, amelyen több mint 1700 küldött vett részt. A kongresszus befejező pontjaként megválasztották a szövetség 265 tagú végrehajtó bi­zottságát és jóváhagytak sok fontos határozatát. A kongresszus résztvevői elhatározták, hogy betartják a következő ót alapelvet: 4. továbbra is javítani fogják a • A szocializmust a nép érdekéfaen f a néppel építjük 1. Továbbra is fejleszteni fogják a hazafias szellemet, képességeiket az állam szolgálatába állítják és építeni fogják a szocializmust hazájukban; 2. köteless'geiket teljesíteni fog­ják, szorgalmasak és szerények lesznek és aktívan részt vesznek a szocialista versenyben; 3. javítani fogják az együttműkö­dést az állam képviselőivel és tá­maszkodni fognak a munkások és a'kalmazottak tömegeire; is kapcsolatokat az egyes iparosok és kereskedők közrítt, bírálattal és ön­bírálattal fogják szilárdítani az egy­séget és a közös haladást fogják szem előtt tartani; 5. elmélyítik a politikai és teoreti­kus tanulmányokat, fokozatosan meg­szabadulnak a régi ideológiától és a munka régi stílusától és erősíteni fogják a szocialista öntudatot. Kölcsönös bizalom az az erő, amely összeköt (Folytatás a 3. oldalról.) benne. Egyszersmind megteremtjük annak jó előfeltételét, hogy a válasz­tások előtti kampány első időszaka is a Nemzeti Front fokozottabb aktivitá­sára, szervezeti aktivitásának széles kifejtésére és tekintélyének, valamint szerepének növelésére vezessen, ami a fontos építőfeladatok teljesítésében való részvételéinek arányában növek­szik A Nemzeti Front feladata, hogy a választások előkészítésének kezdeti időszakában már telies támogatást és segítséget nyújtson a nemzeti bizott­ságoknak és azok tagjainak, főként a mezőgazdaságban, a szocialista mun­kaverseny fejlesztésében, az ötéves terv feladatainak teljesítésére és túl­teljesítésére irányuló hazafias kötele­zettségvállalások szervezésében, a vá­ros- és falufejlesztési akcióban, a nemzeti bizottságok működéséről a Vercors emlékeztet a francia és szovjet írók között folytatott eszme­cserére, amelyben mindkét fél nyíl­tan kifejtette a nézetét a nyugalom helyreállítására vonatkozólag Magyar­országon és hangsúlyozta, hogy a nézetek különbözőségének ellenére az egyes problémák tekintetében növe­kedett a kölcsönös bizalom. Azelőtt az írók sohasem kísérelték meg, hogy egyik a másikának megmutassa, mire szükséges tudni azt, mit gondolnak a jelenlegi történelmi idők legfontosabb problémáiról és hogyan törekszenek arra, hogy a valóságnak megfelelően értelmezzék a tényeket. Vercors kü­lönösen értékeli azt, hogy a két fél egy percig sem kételkedett a kölcsö­nös őszinteségben és hogy éppen ez az őszinteség vezet a kölcsönös bi­zalomra és közeledésre. A jLityeratűrnaja Gazeta, a szovjet írószövetség lapja leg­utóbbi számában közölte Ver­cors francia írónak Ilja Eren­burghoz intézett levelét, amely­ben rámutat arra, hogy a ma­gyarországi események mélyebb átgondolása után olyan állás­pontra jutott, amely őt köze­lebb hozza a szovjet írókhoz. írók remélik, hogy francia barátaik f választók előtt tartott beszámolókban megértik, nem lehet banditának mi­nősíteni azt, akinek más nézete van, mint neki és hogy elvtársi segítséget várnak francia barátaiktól. „Meg va­gyok győződve arról — írja Vercors és a nemzeti bizottságok munkájának egységesítésében. A Nemzeti Front bizottságai már decemberben megalakítják a Nemzeti Front kerületi, járási és helyi bizott­—, hogy ezek ct szavak még sokáig ? ságait és megismertetik velük a nem­fognak hangzani a francia írók szívé- f zeti bizottságokba való választások ben és mély gondolkozásra fogják ) előkészítésének feladatait. A Nemzeti őket késztetni". Az a kölcsönös biza- K Front bizottságai gondoskodnak arról, lom, amely a nyílt és Szinte eszme- I hogy a tömegszervezetek a választá­' • ' - ' -•- sok előkészítésének ebben az időszaká­Vercors megírja továbbá, mily mély hatást gyakorolt rá Illés Béla magyar író levele, aki a szovjet írókhoz ha­sonlóan, meg van győződve arról, hogy francia barátai téves nézetet vallanak; a szovjet hadsereg Magyarországon a forradalmat nem törte le, hanem meg­mentette. Vercors idézi Illés Béla sza­vait arra vonatkozólag, hogy a magyar csere során alakult ki a francia és szovjet írók között, az az erő, amely mindkét felet összeköti — írja Ver­cors. Vercors levele arról tanúskodik, hogy a francia írók között sokan van­nak, akik azon törekvésükben, hogy megismerjék a valóságot, kénytelenek elítélni a szovjetellenes és kommu­nistaellenes uszítást. A magyar menekültek súlyos helyzete Angliában London (ČTK) — Amint az a brit sajtó híreiből kitűnik, az Ausztriából Angliába érkezett magyar menekültek nagyon súlyos helyzetbe kerültek. A Times jelentette, hogy a menekültek 90 százaléka nem akar Angliában ma­radni és hogy ez a probléma nyug­talanságot okoz a menekülteket tá­mogató brit bizottságban. A lap be­ismeri, hogy a menekültek Angliában keserűen csalódnak. A tények- azt mutatják, hogy bizo­nyos körök szándékosan megkísérlik, hogy a menekülteket helytelenül tá­jékoztassák a Nagy-Britannia-i élet­és munkafeltételekről. Erről tanús­kodik a többi között 4rtur Costler angol tolmács levele, aki a mene­kültekkel együtt dolgozott. Costler levelében, amelyet a Times közölt, hangsúlyozza, hogy a szökevények között az a nézet terjedt el, hogy őket hamis ígéretekkel csalták Nagy­Britanniába. Munkáselbocsátások Nyugaf-Beriinhen Berlin (ČTK) — Nyugat-Berlinben karácsony előtt 27 000 munkást és al­kalmazottat bocsátottak el. Az elbo­csátottak közöt nemcsak idénymun­kások, hanem a legkülönbözőbb gaz­dasági ágazatok alkalmazottai is van­nak. A nyugat-berlini munkahivatal kö­zelmúltban kiadott jelentése szerint arra számítanak, hogy az év végén Nyugat-Berlinben 125 000 lesz a teljes munkanélküliek száma. Miért utasította vissza a görög kormány a ciprusi brit alkotmánytervezetet Athén. (ČTK) — A TASZSZ tudósítása szerint Averoff görög kül­ügyminiszter a sajtó rendelkezésére bocsátotta nyilatkozatát, amelyben megmagyarázza, miért utasította vissza a görög kormány a ciprusi brit alkotmányjavaslatot, amelyet lord Radcliff dolgozott ki. Ebben ez áll: „A kormány áttanulmányozta a ja­vaslatot, amelynek alapján a brit kor­mány hajlandó kidolgozni a végleges ciprusi alkotmányt. A javasolt alkotmánnyal kapcsolat­ban az első sző magát a ciprusi né­pet illeti, mert az ő alkotmányáról van sző. Sajnos, a nemzeti tanács tagjai többségének deportálása és börtönbentartása, elsősorban Maka­riosz érsek elhurcolása, a ciprusi né­pet megfosztja attól a lehetőségtől, hogy akaratát szabadon kinyilváníthas­sa. Ezért az a kormány, mely Ciprus lakosságának támogatást nyújt, az események fejlődésének e szakaszá­ban elsősorban saját érdekét tartja szem előtt. Radcliff alkotmánya azt a célt kö­veti, hogy megőrizze a gyarmati rend­szert Ciprus szigetén, ami összefér­hetetlen a háború utáni időszak szel­lemével és a ciprusi nép magas kul­túrájával. Az alkotmány több cikke­lye azt bizonyítja, hogy ez nem de­mokratikus és nem liberális alkot­mány. Rámutatunk a legjellemzőbbek­re: 1. A kormányzó határozatokat ad ki, amelyek felette állnak minden önkor­mányzati törvénynek és nem esnek semmiféle bíróság ellenőrzése alá. 2. A kormányzó önállóan és ellen­őrzés nélkül határozza meg, melyek azok a kérdések, melyek hatáskörébe tartoznak. 3. A kormányzó által kinevezett kormányt nem kell jóváhagyatnia a parlamenttel. 4. A kormányzónak korlátlan joga van a parlament feloszlatására. 5. Az állami alkalmazottak kineve­zése, előléptetése, áthelyezése, elbo­csátása és a fegyelmi eljárás a kor­ban fokozottabb figyelmet fordítsa nak a nemzeti bizottságok tagjaira, beszéljenek velük munkájukról és se­gítsék őket a választókörzetben végzett tevékenységükben. A nemzeti bizottságok tagjai az év első hónapjaiban beszámolnak az el­múlt időszakban végzett tevékenysé­gükről. Ezzel rendszerünk fontos el vét érvényesítjük a gyakorlatban. Azt az elvet, hogy a nemzeti bizottságok tagjai felelősséggel tartoznak válasz­tóiknak. Tehát arról van szó, hogy teljes lehetőséget keíl nyújtani a vá­lasztóknak arra, hogy bírálóan nyilat­kozzanak képviselőik munkájáról, ar­ról, hogy milyen a választókkal való kapcsolatuk, és hogyan érvényesítik a nemzeti bizottságban a választók ja­vaslatait és megjegyzéseit. Természe­tesen ebben nagyon sokat jelent a lel­kiismeretes felkészülés, hogy a nem­zeti bizottságoknak és ragjainak mun­káját ne egyofldalúan ítéljék meg, ha­nem elsősorban azon eredmények alapján, amelyeket az utóbbi három évben a nemzeti bizottságok a gazda­sági és kulturális építés minden sza­kaszán, a város- és faluszépítési ak­c'óban, a szocialista munkaverseny, a hazafias kötelezettségvállalások megszervezésében elértek és azon eredmények alapján, amelyeket ha­zánkban a szocialista építésben, va­; lamlnt a dolgozók életszínvonalának f emelésében elértünk. Felelős feladat 4 hárul ezzel kapcsolatban a nemzeti ződ'k vissza az országos konferencia határozatának megvalósítása a nemzeti bizottságok jogkörének bővítéséről és decentralizálásáról. A választások előtti kampány meg­kezdésével kapcsolatban azt is tud­nunk kell, hogy a nemzetközi impe-. rializmus erői fokozzák népi demok­ratikus rendszerünk ellen irányuló tevékenységüket. Igyekezni fognak felhasználni, erre a célra a választá-' sok előtti időszakot és választásokat is. Ezért a választási kampányban a néptömegek maximális részvételének biztosítása mellett éber figyelemmel kell kísérni és mindjárt csirájában el—' fojtani az ellenség minden próbálko­zását, ami népi demokrat'kus rend-! szerünk megzavarására irányul. Elvtársak, ezek a nemzeti bizottságokba vialő választások előkészítésével összefüggő kérdések. Most már csak t ietek függ, hogy a vitában alaposan megtárgyaljuk és megymagyarázzuk ezeket és így megteremthessük városainkban és falvainkon a nemzeti bizottságok bő­vített jogköre teljes felhasználásának feltételeit. Azokat a feltételeket, ame-! lyek szükségesek ahhoz, hogy a dol-' gozók m'nél nagyobb mértékben ve­1 gyenek részt tevékenységükben, hogy az újonnan megválasztott nemzeti bi­zottságok munkájának színvonala egy-! re javuljon. Népi demokratikus rendszerünk, amely konkrét viszonyaink között a szocialista építés megvalósításának eszköze, nagyszerűen megállta helyét már nem egy komoly próbában. Annál szilárdabbá válik, minél jobban és fe­lelősségteljesebben teljesítjük azokat a feladatokat, amelyekről beszéltem. Teljesíteni fogjuk azokat, ha vala­mennyiünket egy gondolat fűz össze — szolgálni a szocial'zmus ügyét és vég'eges győzelemre vinni. A szocia-' l'sta rendszer egész lényegével, egész tartalmával a legdemokratikusabb rendszer, valóban népi rendszer, amely valóra váltja a munkásosztály, a doť­gozó parasztság és a dolgozó értelmi­ség legfőbb érdekeit. A szocialista rendszert a nép érdekében, a néppel építjük. Minél szorosabb lesz kapcso­latunk a néppel, annál nagyobb sike­reket érünk el. Ezért azzal a szilárd elhatározással kpzdjük meg a nemzeti bizottságokba való választások kam« pányát, hogy még iobban megszilápí dítjuk e néppel való kapcsolatot és a! decentralizálás liélyes gondolatát va­lóban életbeléptetjük. Nincs kétségünk afelől, hogy elég erőnk és lehetőst günk van arra, hogy szocialista rend­szerünk a nemzeti bizottságokba vaií választásokból hazánk szocialista jö­vője lelkes építőinek további tízezrei­vel gazdagabban kerüljön ki, hogy á választások hazánk dolgozó népének újabb dicső győzelmét jelentsék, amely megteremti CsehszLvákia Kom­öttaoú" Wzottsáaoaf viüó^tanácskozás • bizottságokra. Meg kelí magyará'zniok, I munista Pártja vezetésével a szilárd ottagu Dizottsaggai vaio tanacsKozas • hogy a gyako ri atbaT 1 hogyan tükrö- | Nemzeti Frontot. után határoz, amelyet maga nevez ki. 6. Amíg a kormányzónak joga van cenzúrázni és ellenőrizni a rádió programját, az alkotmány nem tar­talmaz olyan cikkelyeket, amelyek biztosítanák a sajtószabadságot. 7. Az alkotmány egyáltalán nem biztosítja a személyi szabadságot. Ezenkívül figyelmeztetni kell arra, hogy sem az alkotmány, sem a gyar­matügyi miniszter nyilatkozata az al­sóházban nem enged arra következ­tetni. hogy biztosítja az önrendelkezési jogot, amely a oiprusi lakosság fő kö­vetelménye. Új csehszlovák nagykövet a Magyar Népköztársaságban Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke dr. Július Vik­, toryt nevezte ki a Csehszlovák Köztár­saság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének. A köztársasági elnök egyúttal visz­szahívta Štefan Majort, a Magyar Népköztársaságban eddig működő nagykövetet funkciójából és más fel­adatokkal bízta meg. A Cseh Filharmónia tagjainak kitüntetése A prágai Valdstejn-paíotában va­sárnap, december 23-án rendezett ünnepségen dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek miniszte­re a Cseh Filharmónia művészeinekés dolgozóinak átadta a minisztérium­nak és a művészeti és kulturális dol­gozók szakszervezeti szövetségének diplomáját, sokéves, hűséges és ön-, feláldozó munkájuk elismeréséül, f^ptf. § A brit mesterkedés ciprusi kudarca A Belügyminisztérium hivatalos közleménye A TEGNAPI CIPRUSI általános sztrájk, amelyet tiltakozásképpen tar­tottak az ellen, amit a brit gyarmato­sító körök alkotmányként terjesztettek a sziget lakossága elé, nemcsak belügy volt, hanem ismét felkeltette a Kö­zép-Kelet valamennyi országának mély részvételét a ciprusi nép önrendelke­zési jogáért folytatott harcában. Az egyiptomi sajtó és közvélemény érthe­tő okokból nagy figyelmet szentel Ciprus problémájának; ciprusi repülő­tereket használták fel támaszpontok­ként az egyiptomi városok bombázá­sához és az egyiptomi inváziót is Limasszol, Larnaka és Famaguszta ciprusi kikötőkben készítették elő. A brit és francia agresszió igazolta, hogy Ciprus, mint angol gyarmat a Közép­Kelet valamennyi országának bizton­ságára és nemzeti függetlenségére ál­landó veszedelmet jelent. Ciprus, amelynek lakossága 80 szá­zalékban görög, az egyedüli európai ország, amelyet valóban gyarmati rab­ságban tartanak. A lakosságot a leg­alapvetőbb jogaitól fosztották meg. A brit kormány nem rejti véka alá azt a tényt, hogy Ciprust főképp stratégiai támaszpontnak tekinti és minden egyéb problémát másodrendűnek minősít. A katonai terrorista rendszer, amelynek élén Harding főkormányzó áll, az el­nyomás legbrutálisabb formáit alkal­mazza, amelyeket Európa csak a náci­megszállás idejéből ismer. Ezek a for­mák: a statárium, a gyakori halálos ítéletek, a deportáció, a lakóházak el­hagyásának tilalma éjszaka és ünnep­napokon, az iskolák bezárása, hosszan­tartó fogság csekély vétségért (pél­dául röplaprejtegetésért) stb. A BRIT KORMÁNY JÓL TUDJA, hogy a jelenlegi helyzet veszélyt jelent Nagy-Britannia közép-keleti helyze­tére és ezért kompromisszumos meg­oldást kísérel meg. Azonban minden ilyen kísérlet kudarcot vallott, mert más elveken alapult, mint a teljes ön­rendelkezés jogán, amely egyedül el­fogadható a ciprusi nép számára. Nagy-Britannia nemrégiben nagy hangon az alkotmánynak Radcliff lord által előkészített új javaslatát közöl­te, nyilvánvalóan ideiglenes megoldást akarva elérni, mielőtt a ciprusi kér­dést Görögország ismét az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszti. Ezt a javaslatot igen ügyesnek vélték, azonban Ciprus valamennyi politikai csoportja és a görög kormány is el­vetette, mert nem biztosítja az önren­delkezési jogot. A tegnapi sztrájk azt bizonyítja, hogy az új brit javaslatot a ciprusi la­kosság hatalmas többsége visszauta­sítja, mert számára az egyedüli meg­oldás a korlátlan önrendelkezés. E ki­fejezés alatt a ciprusiak többsége „enosist"-ért, ami görög szó és any­nyit jelent, mint egyesülés Görögor­szággal. A CIPRUSI PROBLÉMÁÉRT a fele­lősség nemcsak Nagy-Britanniára, ha­nem az Egyesült Államokra és a NATO többi államára is hárul, mert a NATO stratégiai szempontjai ellentétben áll­nak a sziget lakosságának vágyaival. Másrészt azonban Ciprus komoly ne­hézségeket támaszt a NATO kebelében, mert Görögország következetesen tá­mogatja Ciprus népének szabadság­harcát. Nem fér kétség ahhoz, hogy azt az ésszerű álláspontot, amelyet Görögország a szuezi krízis és az egyiptomi agresszió idején elfoglalt, a ciprusi kérdés befolyásolta. A közép­keleti politikai körök nem zárják ki űj szövetség lehetőségét Görögország és Egyiptom között, amelynek britellenes háttere lenne, amennyiben a ciprusi kérdést rövidesen meg nem oldják. Az ilyen szövetség jeleit észlelni lehe­tett az Egyiptomban élő görög és cip­rusi polgárok támogatásán, amellyel Egyiptom ügyét felkarolták. J. B. 1956. december 14-én jelentkezett a Belügyminisztérium illetékes osz­tályán J. N. prágai hivatalnok és a következő vallomást tette: Kijelentette, hogy az utóbbi világ­események és azok csehszlovákiai visszhangjának hatására polgári köte­lességének tartja becsületesen és nyíl­tan beismerni a népi demokratikus köztársasággal szemben elkövetett el­lenséges tetteit. 1952 augusztusa óta kapcsolatot tartott fenn a francia kémszolgálat­tal és annak javára a népi demok­ratikus rendszer ellen irányuló kém­feladatokat végzett. Prága különféle helyein, például az Opletal utcában, a Légió hídon, a Celetna utcában, a Hvézda és a Sevastopol mozik előtt, a Karlove Námestin stb. megbeszélt találkozókon kapott tájékoztatást kémtevékenységére. Az utasítások alapján meg kellett állapítania a la­kosság különféle rétegeinek hangula­tát, gazdasági, politikai és főleg ka­tonai jellegű híreket kellett szereznie. . Röviddel a megismerkedés után a francia kémszolgálat képviselője a í Prága-Központi pályaudvaron való ta­i lálkozás alkalmával rádió leadóberen­dezést adott át neki megfelelő uta­sítások kíséretében arra az esetre, ha személyes kapcsolatuk valamilyen » okból megszakadna. A francia kém Šťastný néven mutatkozott bé, ném beszélt azonban jól csehül és ezért többnyire angolul beszélgettek. A va­lóságban azonban a kém francia anyanyelvű volt és mint J. N. ké­sőbb pontosan megállapította, a prá­gai francia nagykövetség egyik dol­gozója. J. N. kijelentette, hogy őszinte be­ismerését azért teszi, mert különö­sen az utóbbi időben érezte, hogy mindinkább belesodorja önmagát és legközelebbi hozzátartozóit saját népe elleni tevékenységbe. Ezért elhatároz­ta, hogy tájékoztatja a biztonsági szerveket. J. N.-t becsületes és őszinte beis­merésére való tekintettel a kihallga­tás és az adatok felülvizsgálása után szabadon bocsátották és a további nyomozást a közölt adatok alapján fogják végezni. December 20-án teljesítették a Tü­zelőanyagügyi Minisztérium vállalatai részére szervezett munkaerő-toborzás évi tervfeladatait. A bányászok sorai­nak kibővítésében nagy érdemeket .szerzett kerületek közé tartoznak például a České Budéjovice-i, továb­bá a žilinai és kassai kerületek és az ústi kerület bányavidékei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom