Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-19 / 353. szám, szerda

A dolgozók szava nem lehet pusztába kiáltott szó Hlohovecen a felszabadulás előtt is gyártottak orvosságokat. Igaz, az akkori gyár a mostaninak csak árnyéka volt. A népi demokratikus rendszer alatt épült ki hatalmassá — igazi gyárrá. Az üzem mellett és a Vág partján nagy házak épültek, sok-sok lakással az üzem dolgozói számára. Júniusban elkészül az üzemi bölcsőde is, a jövő év augusztusában pedig Defejezik az üzemi klub bővítési munkálatait, melyre 870 ezer koronát fordítanak. A kultúrhelység berendezése is belekerül legkevesebb 35 ezer koronába. A termelési feladatokkal a gyár dolgozói jól megbirkóznak. Az év elejétől november végéig a tervezett mennyiségnél 5 százalékkal több gyógyszert gyártottak. Készítményeikből bőven jut kivitelre is. Nemrégen külön szállítmányt küldtek Magyarországra. Zeman elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke azonban nemcsak sikerekről beszélt nekünk. Tőle tudtuk meg, hogy náluk az üzemi gyűléseken nemigen szólalnak fel az emberek. Szófukarságukat azzal magyarázzák, hogy kár a borsót a falra hányni. A bírálatot az illletékesek rosszindulatúan fogadhatják és utana ráfizethet, aki felszólal. Hasonló a véleménye Botková elvtársnő nemzetgyűlési képviselőnek is. „Üzemünkben — mondotta — sokan nem azt tartják lényegesnek, hogy miről beszélnek az emberek, hanem hogy ki és kiről mondta. Három évvel ezelőtt jómagam is megjártam, mivel hasonló dolgokért Nemčečkánéval együtt elmozdítottak heilyünkből. Ha a vezető dolgozók az üzemben mindenkit tehetség és munkája után ítélnek meg, ilyesmi (nem fordulhatna elő. Az eredmények még jobbak lehetlnének az üzemben, ha teljes mértékben érvényesülne a dolgozóik kezdeményezése. A részlegeken többször tartanak gyűléseket, de a dolgozók javaslatait nem veszik mindig tekintetbe Például nemrégen egyes munkaszakaszokon arról volt szó, hogy a nemzeti biztosítás bizottságának összetétele, melyet az üzemi bizottság javasolt, meg/elel-e a követelményeknek. A lakatosműhel.v dolgozói nem értettek egyet a jelölőlistával. Az üzemi bizottság azonban nem vette ezt tekintetbe. Az összüzemi gyűlésen meg sem akarták említeni a lakatosműhely javaslatát. Szavazásra került a sor. Kettő ellenében megszavazták a bizottság összetételét. Mikor azonban a lakatosműhely egy munkása, aki a javaslat ellen szavazott, kifejtette álláspontját — megmaigyarázia, hogy nem tartja helyesnek a bizottság összetételét, mert nem aranyos a termelésben dolgozók számával — változott a gyűlésen résztvevő több száz dolgozó nézete. Hiába akarta Bednár elvtárs azzal indokolni az üzemi bizottság eljárását, hogy a hivatalnokok aktívabb munkát fejtenének ki a nemzeti biztosítás bizottságában. A résztvevők tapssa' fejezték ki egyetértésüket, mikor a vitában arról volt sző, hogy a bizottságban szükség van az értelmiségi dolgozókra is, de szükséges, hogy a termelésben dolgozók közül is kellő számban nészt vegyenek a bizottság munkájában. A lakatosműhely dolgozóinak javaslata helyes volt, Kár, hogy az üzemi bizottság a gyűlésen szemet húnyt felette. Az ilyen eljárásinak rossz következményei vannak. — Minek beszéljünk a részlegeken tartott gyűléseken — mondotta az egyik felszólaló —, ha javaslatainkat nem veszik figyelembe. Az ilyen esetek olyan helyzetet teremtenek, hogy a gyűléseken az emberek inkább hallgatnak. A funkcionáriusoknak azután gondot okoz, hogyan indítsanak vitát a dolgozók körében. Az üzemi klub évzáró gyűlésén dr. Chrenko, a képzőművészeti kör tagja különféle módszereket keresett a vita megindítására. Ügy gondolta, ha olajfestményt ajánl fel a legjobb vitafelszőlalrnak, megered az emberek nyelve. Tévedett, A beszámolót néma csend követte. Még a bábszínjáték után sem szólaltak meg a dolgozók. Antal elvtárs, aki néhány évvel ezelőtt az üzemi bizottság elnöke volt a gyárban, volt az egyetlen felszólaló és így ő nyerte meg a szép festményt. Az üzemi klub vezetősége munkájáról bizony szegénységi bizonyítványt állít ki az eset. Nekik ugyanis dr. Chrenko javaslatát, mint megengedhetetlen módszert el kellett vclna vetni. Ilyen eszköz'ökkel nem lehet a vitát megindítani. Valamikor az üzemben élénkebb viták folytak. Nem egyszer szóvá tették a dolgozók, hogy hibák vannak az üzemi konyha vezetésében. Kérték, hogy az előírást betartva tegyék ki náluk is a mintaadagokat. Azt is kifogásolták, hogy amióta a Vendéglők és Éttermek n. v. vette át az üzemi konyha vezetését, nem olyan jó az ételek minősége, mint azelőtt. Mindezekről most is beszélnek az emberek. De nem a gyűlésen, hanem egymás közt. Azt sem a gyűlésen tudtam meg, hogy amikor František Šúcha egyéves brigádmunkára a bányába ment, megígérték hogy feleségét, két gyermek anyját, takarítónőnek felveszik a gyárba. Az ígéretet nem teljesítették. Most januárban Šúcha elvtárs visszajön. Munkatársai azt mondják, hogy biztosan ott maradt volna a bányában továbbra is, ha az üzem vezetősége nem kezelte volna csak úgy félvállról az ügyet. Helyesnek tartjuk, hogy az üzem Szabó elvtársnak, aki ugyancsak brigádmunkára jelentkezett a bányába. segített csaladi házának felépítésében. Ugyanakkor azonban nehéz megérteni, miért nem tettek eleget Ígéretük ellenére Šúcha elvtárs szerény kérésének. Kár, hogy ezeket az ügyeket nem tisztázzák az összüzemi gyűléseken. A pártszervezet sokat segíthetne ezen a téren, ha többet tenne mind az üzem, mind a dolgozók érdekeit védő előírások betartásáért, a dolgozók közötti közvetlenebb viszony megteremtéséért. A kommunistáknak érdeke, hogy a párttagok és minden dolgozó mondja meg, ami a szívén fekszik, fejtse ki véleményét és javaslatait és ha azok értékesek, akkor érvényesüljenek a gyakorlatban. Drábek Viktor MEGJEGYZÉS QONDTALANSAQ Az építészet munkahelyein az utóbbi időben gyakran fordul elő tűzvész, aminek mindig komoly következményei vannak. Két ilyen sajnálatos esetről számolhatunk be, amelyek a közelmúltban történtek. A Lest közelében levő faházikó a Stavoindustria nemzeti vállalat tulajdona volt. Itt laktak az említett vállalat és a Vodostav dolgozói. Innen indult ki munkába az a csoport, amelynek a vezetője Nyers mester. Ez még kora reggel volt. Ferko, a gépkocsivezető, ahcgy társai elmentek. nekifogott munkájának. Valamin mesterkedett. Azt mondta neki valaki, hogy a felmel gített olaj és petróleum keverékével sok ügyes dolgot lehet tél idején a motorban elintézni. Nem kell semmitől félni, hiszen nem történhet semmi... És történt. A lobbanékony anyag rácseppent a forró kályhára és itt volt a baj. Lobbanás, süstörgés, robbanás villámgyorsan követte egymást. A vakmerő sofőr fejvesztetten menekült a pokoli helyzetből, hogy mentse életét. Nem telt bele tíz perc sem és a száraz faépület a lángok martalékává vált. A munkájukból lóhalálában hazafutó munkások a tűz színhelyére siettek. A látvány lesújtó volt. Hiszen a munkások ruhái és mindaz, ami értékes volt részükre, ott égett a házban. Fristacky gépész benzinjegyei sok ezer korona értékben éppen úgy ottégtek, mint Nyers mester új télikabátja. Sokkal nagyobb a kár a Martinhoz közeli Krasňany község határában történt tűzesetnél, ahol egy értékes emberélet esett áldozatául a káros vigyázatlanságnak. Itt Masár József, a Vodostav nemzeti vállalat mestere, hazatért munkája végeztével lakóhelyére, a faházba. Bedurrantott a kályhába és ledőlt ágyára, hogy megpihenjen. A kályhában káros gázok fejlődtek és elkábították a már szundikáló mestert. Ez végzetes lett rája, mivel elaludt, hogy soha többé fel ne ébredjen. A padló a túlmegrakott kályha körül tüzet fogott és így rövid időn belül leégett az egész ház. Masár József elhamvadt holttestét csak néhány óra múlva húzták ki a leégett faház romjaiból. Ez a két eset, amely egy rövid hét folyamán történt, legyen komoly figyelmeztetője mindazoknak, akik az építészetben dolgoznak és faházakban, barakkokban laknak. Vigyázni kel! a kályhákra és minden olyan anyagra, amely könnyen lobban vagy robban. Kunosik István, Bratislava. Ezt várjuk építészeti dolgozóinktól HOGY IS VOLT AZ RÉGEN, amikor beálltak a hűvös őszi napok s a fagypont alá süllyedt a hőmérő? Az építkezéseken a kőművesek összeszedték szerszámaikat, a lapátokat, vedreket és abbamaradt a munka. Az épülőfélben levő házakon nem dolgoztak tovább, vége volt az építkezés szezonjának. A rákövetkező év tavaszán fogtak hozzá újra. Mindez már csak a múlt emlékeiben él. Mert az építkezéseken, az iskolák, üzemek és lakónegyedek építésén nincsen többé idénymunka. Nem szünetel az építők munkája még akkor sem, ha beáll a hűvös idő, ha hó esik és fagy. Nyugat-Németországban és Franciaországban az elmúlt napokban az építőmunkások ezreit bocsátották el a munkából. Mi volt az oka az elbocsátásoknak? A váratlanul beköszöntött fagyok és a havazás. S mit csináltunk mi ugyanakkor? Építkezéseink műszaki dolgozói jóval a tél beállta előtt megbeszélték a munkásokkal és mesterekkel munkájuk folytatásának feltételeit. S a munka tovább folyik a téli építkezési terv szerint, melyet hónapokkal ezelőtt dolgoztak ki. Mtert nagy szükség van arra, hogy az építkezések ütemét országszerte meggyorsítsuk. Iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztése, lakáskérdésünk megoldása és kultúrforradalmunk kiteljesedése függ ettől. AZ ÉV UTOLSÓ NEGYEDE döntő fontosságú volt építkezési vállalatainkban. Kelet-Szlovákiában az építkezések színhelyén az alapok kiásását még az őszi hónapokban elvégezték, ugyanakkor le

rakták a betonalapokat is. Mindenütt komplex-csoportok dolgoznak, kőművesek, betonozok és vakolok. A megkezdett építkezések nagy részét sürgősen, még az erős fagy beállta előtt tető alá hozták, ajtóval, ablakokkal vagy hőszigeteléssel látták el. Minderre azért volt szükség, hogy a belső munkák elvégzését a téli hideg ne akadályozhassa. A legtöbb helyen haladó módszereket vezetnek be, s aho! lehetőség van rá, csökkentik a hosszantartó betonozást. Előgyártott épületelemeket használnak fel, mint például az alagsor részére előgyártott betontömböket, szerelhető balkonokat s xylolith padlólemezeket, melyeket cementhabarcsba ágyaznak. A TÉLI IDÉNY ÉPÍTKEZÉSEI természetesen drágábbak mint az esztendő többi évszakaié. A helyiségeket fűteni kell, s ez költséget jelent. A hirtelen beállott novembert fagy némi zavart keltett az építkezéseken, de az az igyekezet, hogy minél több épületen biztosítsák a munkálatok folytonosságot, általában sikerrel járt. Csaknem mindenütt két műszakban dolgoznak a zárt és /édett épületeken, hogy ezzel is biztosítsák az épületek átadási határidejének betartását. A haladó módszerek alkalmazása — amelyek az építkezés egész folyamatát korszerűsítik — lehetővé teszi, hogy egy 'akás felépítése mégis olcsóbb, mint azelőtt volt. Például Prešovon félannyi idő alatt épült fel négy lakóház, mint azelőtt, ami a komplexcsoportoknak volt köszönhető. Ugyanakkor annyit megtakarított, hogy az önköltség a tervezett összegnél jóval alacsonyabb. Vannak még hiányosságok is, anyagok, alkatrészek, előregyártott épületelemek hiányoznak, ami az anyagellátás nem operatív szervezéséből ered. Mindennek tudatában vannak magasépítkezési vállalataink, s el is távolítják ezeket az akadályokat. Az idén egyébként sokkal szervezettebben, ütemesebben végezték feladataikat építkezési vállalataink, mint az előző években, örvendetes ez a fejlődés a kassai Magasépítészeti Vállalatnál is, amely ebben az évben 'teljesíti első ízben évi tervét. Elkészülnek a tervbevett lakásegységek is. Tavaly még nagyon hátul kullogtak, most a legfontosabb mutatószámokban, az állami terv teljesítésében az élenjáró vállalatok közé küzdötték fel magukat. A JÖVÖ ÉV ÉPÍTKEZÉSI TERVEI jóval nagyobbak az ez évieknél. A kassai kerületben nagyarányú üzemi és bányaépítkezések veszik kezdetüket. A lakásépítés üteme is meggyorsul, mintegy 25 százalékkal építenek több lakást mint az idén. Kassán, a kerület székhelyén az 1957. évben fejezik be a Művészet Házát, hatalmas iskolák, hivatalok építésébe fognak, s befejezik egy 650 és egy 250 ágyas internátus építését. Ugyanitt több mint 500 lakás épül. Nagyok a jövS év terv-előirányzatai, s éppen azért az építkezési vállalatok vezetői és dolgozói becsületbeli feladatuknak kell, hogy tekintsék őket. Le kell küzdeniök az eléjük háruló nehézségeket, hogy feladatukat maradéktalanul végrehajtsák. (mgy) Több és jobb minőségű húskészítményt juttatnak a karácsonyi piacra A Nyitrai Járási Húsipari Üzemek dolgozói december 10-töl már több mázsa húsgyártmányt juttatnak a piacra az évi terven felül. Csupán december eleje óta 200 tonna húst, 130 tonna húskészítményt és 14 tonna friss szalonnát és zsírt szállítottak. Kellőképpen biztosítják a karácsonyi ünnepekhez szükséges készleteket. Az ünnepi estre jó minőségű úgynevezett karácsonyi kolbászt készítenek. Az ipari központok elárusítóhelyeit fél kgos dobozokban árusított friss zsírral látják el. Az év végéig még 350 tonna húst, 150 tonna húskészítményt és 21 tonna friss szalonnát és zsírt szállítanak. A dolgozók a kiskereskedelmi áraié hatodik leszállítása után a nyitrai húsipari vállalat gyártmányai vásárlásánál az év végéig még csaknem három és fél millió koronát takarítanak meg. A szepsi járásban túlteljesítették a silózási tervet A szepsi járás szövetkezeti tagjai idén már 17 600 köbméter silót készítettek a téli takarmányozásra, ezzel 1000 köbméterrel túllépték a tervet. A múlt évhez viszonyítva a szepsi járás EFSZ-ei 5000 köbméter silóval többet készítettek. A silózásban a legjobb eredményeket a jánoki, mokrancei, budulovi és perini szövetkezeti tagok érték el. A mokrancei szövetkezeti tagok 1150 köbméter kukoricakorót és ezenkívül 50 köbméter burgonyát silóztak. A silózási terv teljesítéséről Eugen Takáč agronómus és Ladislav Tóth, az állattenyésztés vezetője gondoskodtak. A perényi szövetkezeti tagok silókombájn segítségével 1370 köbméter silót készítettek. A jánoki EFSZ-ben a silózásnál kitűnően dolgoztak a (JSISZtagok, akik egyedül megtöltöttek egy 1200 köbméteres silógödröt. Bodollón is 1700 köbméter siló készítésében sokat segítettek a CSISZ-szervezet tagjai a szövetkezeti tagoknak. m Megbízható segítőtársak Tizenhét éves, szőke lányka ül velem szemben az asztalnál, Volenská Helena, CSISZ bizottsági tag. Piruló arcán kedves mosoly suhan át, amikor az ifjúság munkája iránt érdeklődöm és egy papírlapot tesz elém. — Tessék, munkánk egész évi értékelése. Tarka fejkendóje csücskét húzogatva kíváncsian tekinget felém, miközben olvasni kezdem az értékelést. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség kalnikovói helyi szervezetének 27 tagja van, ebből 22 az egységes földművesszövetkezetben dolgozik. Hatvanöt hektáron végezték el a növényápolást. Az aratás idején 140 hektár gabonát arattak le, 30 vagon búzát kitisztítottak és a szalmát 130 hektáron tették rendbe. A nyári munkák értékelése után elhatározták, hogy az őszi munkákra még jobban felkészülnek. Jobb eredményt is értek el. A krumplit hét hektárról, a kukoricát 40 hektárról, a napraforgót 26 hektárról takarították be. — A dohánnyal tegnapelőtt végeztünk — szól közbe Helenka. — Bizony, és minden munkát a fiatalok végeztek el a dohány körül —' toldja meg a szövetkezet agronómusa. — Szövetkezetünk nem nagy, de a fiatalok kitesznek magukért. Nagyobb részben ők művelik a földeket. Helenka az előttem fekvő jegyzőkönyvre mutat: — Ott oqrra legjobbak neve. Az évzárW közgyűlésen írt jegyzőkönyv többek között Konrád István, Simon László, Volenská Helena, Bálint Ilona és Lajová Terézia munkáját dicséri. — Bálint Ilonka és Lajová Terézia most Tatranská Lomnicán üdülnek — veti közbe. — A ku'.túrmunka terén egy kicsit elmaradtunk — mondja aztán. — Nincs kultúrházunk. Az agronómus ad bővebb magyarázatot: — Volt itt kultúrház. De a magyar iskolát helyeztük oda. Most úgy oldják .meg a kérdést, hogy a szövetkezet épületében kiürítettünk egy lakást és ezt rendezzük be moziteremnek. A szövetkezet vetítőgépet vesz. A teremben a fiatalok gyűléseket is tarthatnak, színdarabokat, mulatságot rendezhetnek. Jól dolgoznak, hát mi is igyekszünk segíteni nekik... Helenka szeme felcsillan. — A falu szépítésében is részt vet tünk. Otmenti árkot tisztítottunk, és a házak előtt diófacsemetéket ültettünk ki. Mint később megtudtam, az egységes földművesszövetkezet több mint 5 vagon gabonát és 25 000 liter tejet adott be terven felýl. A zárszámadáskor "z előlegen kívýl még hat koronát fizetnek ki munkaegységenként. Ezen sikerek oroszlánrészét az ifjúság vívta ki. Persze nem minden fiatal tagja a CSISZ-nek. — Foglalkozunk új tagok felvételével is. Most többen be akarnak lépni — mondja Helenka, válaszul arra a kérdésemre, mivel foglalkoznak majd a télen. — Tanulni is akarunk — teszi hozzá. — A szövetkezetben már nincsen túl sok munka, többet tehetünk a kultúra terén. Már megkezdődött a szövetkezeti munkaiskola is. Oda tizenhatan járunk. Különösen a növénytermesztés érdekel bennünket. — Ezenkívül megalakítottuk az olvasókört — folytatja Volenská Helena. — A helyi nemzeti bizottság könyvtárából kölcsönözzük a könyveket. Itt pedig kevés a könyv. A CSISZ járási titkárságán megígérték, hogy küldenek könyveket a Fuöík-jelvény megszerzéséhez. Nagyon várjuk már a küldeményt. Még csak hét fiúnak van meg a Fučík-jelvénye. Nekünk lányoknak még nincs — mondja kissé szégyenkezve. — De megszerezzük! — teszi hozzá magabiztosan. — Hogyan készültök az ifjúság alkotóversenyére? — Szeretnénk részt venni a versenyben ... Van egy énekkarunk, hetente kétszer járunk próbára. — Ki vezeti? — Bélai elvtársnö, a szlovák iskola tanítónője. Ezenkívül kultúmüsorokat is akarunk betanulni — büszkélkedik, s nehogy valamit elmulasszon, még azzal is eldicsekszik, hogy a jövő héten facsemetéket fognak ültetni. A szövetkezet irodájából távozva az agronómus még a lelkemre kötötte: — Ha már itt van, megkérem, írjon már arról is, hogy nincs hídmázsánk. Öt éve tervezgetjük, de a járás még most sem biztosította. Csallóközcsütörtök kapott, pedig ott községi hídmáz sa is van. — Ezt el ne felejtse megírni!,.. Majd Király elvtársnővel, a helyi pártszervezet elnökével beszélgettem. Lelkesen beszél a fiatalok munkájáról. — Jól dolgoznak a fiatalok — mondja. — Itt-ott természetesen hibák is előfordulnak. Például a szervező munkában. Azonban, amit rájuk bízunk, elvégzik. Az agitációs munkába bekapcsolódnak. Hűségesen, becsületesen dolgoznak mind a szövetkezetben, mind a faluban. Támaszkodhatunk rájuk ... Rendszeresen kezdenek járni a szövetkezeti munkaiskolába, igyekeznek... A viszonyokhoz mérten segítjük őket. Bizonyára már hallott a moziterem létesítéséről. A karácsonyi mulatságot már ott rendezhetik. Átmenetileg így oldottuk meg a helyiség kérdését, míg a jövő évben felépül az új iskola. Aztán visszakapják a régi kultúrházat. Elhelyezzük az épületből a helyi nemzeti bizottság irodáját és a tűzoltószertárt is. Szép, magányos épület áll a falu közepén. A fiatalok megérdemlik, hogy a közeljövőben otthonuk legyen. Hiszen elsők a járásban, elnyerték a CSISZ járási bizottságának vándorzászlaját. Büszkék rá, s továbbra is meg akarják tartani. Kerekes István ŰJ SZÖ - — 1956. december 19.