Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-02 / 336. szám, vasárnap

H Üzenetváltás N. A. Bulganyin és St. Laurent között London. (ČTK) — Louis St. Laurent kanadai miniszterelnök november 13-án D. Sz. Csuvahtamak, a Szovjetunió kanadai nagykövetének üzenetet adott át N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke részére amelyben a magyarországi eseményekkel és a kanadai kormánynak ezen eseményekkel kapcsolatos álláspontjával foglalkozik. Itt megnyilvánul az a törekvés, hogy a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget a Magyarországban előállott helyzetért és az ellenforradalmi összeesküvést a demokráciáiért folytatott harcként tüntesse fel. Az üzenet továbbá azt kéri. a szovjet kormány arra használja fel befolyását, hogy a nemzetközi ügynökségeknek és szervezeteknek, lehetőségük legyen a magyar nérnek segítséget nyújtani élelmiszerek és gyógyszerek formájában. A. V. Zaharov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese november 24-én D. M. Johnsonnak, Kanada moszkvai nagykövetének átadta N. A. Bulgainyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét válaszként L. St. Laurent kanadai miniszterelnök üzenetére. Az üzenet így hangzik: „Mélyen tisztelt Miniszterelnök Ür, megkaptam november 13-i levelét. Áz Ön levelének és nemrégen tett nyilatkozatának tartalma, valamint hivatalos kanadai személyiségek nyilatkozatai a magyarországi helyzetről arról tanúskodnak, hogy a kanadai kormánynak nyilvánvalóan egyoldalú, tendenciózus és nem tárgyilagos információi vannak a magyarországi eseményekről és a Szovjetunióinak e kérdésben elfoglalt álláspontjáról. Szeretném megállapítani, Magyarország forradalmi munkás-parasztkormánya nyilatkozataiban rámutatott arra, hogy Magyarország belső reakciós erői bizonyos külső körök aktív támogatásával a népi demokratikus rendszer letörésére, és a horthystafasiszta rendszer visszaállítására törekedtek az országban. Magyarország belső hazafias erői . népi demokratikus rendszer védelmiére keltek és segítségül hívták a varsói szerződés alapján Magyarországon tartózkodó szovjjt csapatokat. Ami a szovjet kormány álláspontját illeti a Szovjetunió és Magyarország kölcsönös kapcsolatainak kérdésében, ezt az álláspontot a Szovjetunió kormányának a Szovjetuhió és a többi szocialista állam közötti barátság és együttműködiés fejlesztése és további megszilárdítása alapjairól szóló, 1956. október 31-én közölt nyilatkozata tartalmazza. Miniszterelnök Űr levelében említést tesz arról, hogy a szovjet kormány támogatást nyújtson a nemzetközi szervezeteknek, hogy lehetőségük legyen segítséget nyújtatni a magyar népnek élelmiszerekben és gyógyszerekbein. Ez a kérdlás teljesen a magyar kormány hatáskörébe esik. Tájékozódásunk szerint a Magyar Népköztársaság kormánya ezt a kérdést már pozitívan megoldotta, amiről a magyar kormány hivatalosan tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát. Teljes tisztelettel N. BULGANYIN Angol—francia tanácskozások Londonban London, (ČTK) Pineau francia külügyminiszter november 30-án repülőgépen Londonba érkezett és azonnal megkezdte a tanácskozásokat Lloyd brit külügyminiszterrel. A tanácskozások tárgyát elsősorban azok a feltételek képezik, amelyeket Anglia és Franciaország szándékoznak előterjeszteni, mielőtt visszavonják csapataikat Egyiptomból. A Reuter hírügynökség tudósítója szerint tárgyalnak továbbá Szíriáról és a két miniszternek Dulles amerikai kartársukkal való találkozásáról, amelyet a jövő héten szándékoznak megvalósítani Párizsban. Itt megvitatják azokat a mély ellentéteket, amelyek az USA és nyugateurópai szövetségesei között felmerültek. Eisenhower tervbevelte a kőoiajszállítást Nyugat-Európába Washington (ČTK) — Eisenhower elnök bejelentette, hogy az amerikai kormány megbízta a tizenöt legnagyobb amerikai kőolajtársaságot, hogy közösen valósítsák meg a kőolajszállítást Nyugat-Európába. A szállítások öszhangba hozásánál elsősorban a hajótér célszerű kihasználását tartják szem előtt. ' A nyugati sajtóügynökségek közléséből kitűnik, hogy napi 500 000 barel, vagyis mintegy 800 000 hektoliter kőolaj szállításáról van szó, az ÉszakAmerika-i szárazföld kőolajforrásaiból. Ezenkívül amerikai tartályhajókat bocsátanak rendelkezésre' a KözépKeletről történő kőolajszállításra. Csou En-laj Delhiben Delhi (ČTK) — Csou En-laj a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, aki jelenleg Indiában tartózkodik, november 30-án Delhiben tanácskozást folyattott Nehru indiai miniszterelnökkel, amely három és fél órán át tartott. A tanácskozáson részt vett Ho Lun marsall, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke is. Csou En-laj ugyanaznap koszorút helyezett Mahatma Gandi elhamvasztásának helyére. A kínai küldöttség tiszteletére november 30-án Delhiben hatalmas népgyűlést tartottak, amelyen a főváros többszázezer lakosa vett részt. A lakosság nevében R. N. Agarval, Delhi főpolgármestere üdvözölte a kínai vendégeket. Csou En-laj este fogadáson és hindu művészek hangversenyén vett részt. Fogadás Moszkvában a kínai képviselők tiszteletére Moszkva (ČTK) — P. P. Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke november 30-án a moszkvai Kremlben fogadást rendeztek a Népi Képviselők össz-kínai Gyűlése küldöttségének tiszteletére, amely a Szovjetunió Legfelső Tanácsa meghívására Moszkvában tartózkodik. A fogadáson részt vettek a kínai képviselők és szovjet részről K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, továbbá L. M. Kaganovics, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, G. K. Zsukov, L. I. Breznyev, J. A. Furceva, N. I. Beljajev elvtársak, valamint a szovjet politikai és közélet további személyiségei. * * * A Népi Képviselők Össz-kínai Gyű lésének küldöttsége november 30-án találkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa állandó bizottságainak képviselőivel. Fogadás a moszkvai romén nagykövetségen Moszkva (ČTK) — Mihai Dalea, a Román Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete november 30-án fogadást rendezett a Szovjetunióban tartózkodó román kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson részt vettek a román kormányküldöttség tagjai, Chivu Stoicával, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével-az élen. Szovjet részről megjelent N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, G. K Zsukov, J. A. Furceva, valamint a szovjet politikai, köz- és kulturális élet további kimagasló képviselői. 4

ÜJ szö 1956. december 2. A fogadáson, amely szívélyes, baráti légkörben folyt, Chivu Stoica és N. A. Bulganyin beszédet mondott. Az egyiptomi belügyminisztérium cáfol Egyes nyugati források azon híreivel kapcsolatban, hogy az egyiptomi kormány a külföldiek mellett egyiptomi állampolgárokat is ki akar tiltani val lási okokból, az egyiptomi belügymi nisztérium közölte, hogy nem volt ki adva semmifére utasítás egyiptomi ál lampolgároknak hazájukból való kitil tására vagy elbocsátására munkahelyükről és hogy egy egyiptomi polgárt sem üldöztek vallási meggyőződése miatt. II Szovjetunió elősegíti más országok iparosítását A hitelnyújtás új korszaka A NYUGATI imperialista államokban meg voltak győződve arról, hogy az utolsó világháború nagy pusztításai következtében leginkább szenvedett és megkárosított Szovjetunió gazdaságilag olyan gyenge lesz, hogy nem lesz képes a kapitalista . államokkal való gazdasági versenyre. Ezért a háború után nem féltek a Szovjetuniótól, mint komoly kereskedelmi vetélytárstól, és arra sem gondoltak, hogy esetleg mint hitelnyújtó állam valamikor felléphetne a tőkés országok érdekterületein. Az utóbbi években ezek a feltevétokat nem mérhetjük szocialista mértékkel. Terveik elsősorban az imperialista monopolisztikus kiváltságok ellen irányulnak, melyek akadályozzák a volt gyarmati államok sajátos fejlődését. A SEGÍTSÉGRE szoruló országoknak helyzete mindeddig kilátástalan volt, mert egyesegyedül a Nyugat hitelnyújtására voltak korlátozva. Megváltozott a helyzet, amikor a Szovjetunió népgazdasága helyreállította és az ötödik ötéves terv után a háború előttihez viszonyítva megduplázta termelését. Ekkor már kéa fúrásokat, melyeknél indiai munkaerőket képeznek ki. A gyémántbányák kiaknázásában, a gyógyszeripar felépítésében szintén szovjet szakemberek működnek közre. New' Delhiben egy nehézgépipari üzem építésének a lehetőségeit vizsgálják felül. INDONÉZIÁNAK ez év szeptemberében nyújtott a Szovjetunió 100 millió dollár értékű hitelt 2 és fél százalékos kamatra. A hitel a nehézipar felépítését szolgálja és tizenkét éven belül fizetendő vissza. Indonézia a kölcsönt dollárokban, angol fontban, vagy saját termelte nyerssek halomra dőltek. A Szovjetunióval való békés együttműködés és együttélés gondolatának térhódítása visszavonhatatlan ténnyé vált, melyen az imperialisták már nem tudnak változtatni. Leginkább észlelhető ez a foiyamat Ázsia ún. gyengén fejlett országaiban, a gyarmati, félgyarmati és volt gyarmati államokban, melyek csak az utóbbi időben szerezték meg függetlenségüket. Ismeretes, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forridalom nagy hatással volt a gyarmati népek felszabadító harcára. A- második világháború és a Szovjetunió nagy győzelme a gyarmati rendsaerre szintén forradalmasító következményekkel járt. Olyan hatalmas gyariftati terület, mint Kína, kivált az imperializmus hatalmi érdekköréből, más országok viszont csak korlátozott önállóságra tettek szert a tőkés rendszer keretén belül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szovjetunió iránti rokonszenv a gyarmati népekben már mély gyökeret vert. A gyarmati rendszer féktelen kizsákmányolásával és elnyomásával lejárta magát. A szakadék az imperialista államok és a tőlük függő helyzetben levő országok között mind nagyobb lett. A gazdaságilag gyengén fejlett országokban a nemzeti jövedelem fő forrását a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok, mint rizs, gyapot, kaucsuk stb. képezik. E termékek kivitele a múlt években a védővámok, vagy a szintétikus nyersanyagok termelése növekedésének következtében nem emelkedett jelentősen. A nyersanyagok árai monopolisztikus üzelmek következtében részben zuhantak, ugyanakkor a Nyugatról behozott ipari termékek árai jelentősen emelkedtek. Ez a körüimény az agrártermékek termelőiben nagy elkeseredést keltett. Nem régen közöltük, hogy a Közel-Kelet nyersolajtermelése a világtermelés 25 százalékát teszi ki és hogy ez az olajtermelés a háború előttihez viszonyítva tízszeresére emelkedett. Az alacsony munkabérek és az olajforrások nagy kapacitása azt eredményezte, hogy a monopoltársaságok 100 százalékos nyereséggel dolgoznak. Az imperializmusnak nem érdeke, hogy a gyarmatvilágban nemzeti ipar fejlődjék. Ezért minden erejével ellenzi a volt gyarmati államok iparosítását. A legutóbbi években szemtanúi vagyunk annak, hogy a legtöbb gazdaságilag gyengén fejlett .országban, amelyek a különféle katonai tömbökből kivonták magukat, hosszabb időtartamú távlati terveket állítottak össze, hogy a fenti állapotot megszüntessék és a termelőerőket jobban kifejlesszék. Országutak, villanyerőművek, öntözőcsatornák, a nehézipar felépítése, az elmaradt mezőgazdaság átalakítása, a népművelődés javítása: ezek azok a célok, amelyek elérését India, Indonézia, Burma, Egyiptom és más államok tervbe vették. Természetesen ezeket a feladapes volt a kevéssé fejlett országok megsegítésére,. A Szovjetunió már 1954 óta több volt gyarmati állammal nagyobb méretű kereskedelmi és hitelszerződést kötött. E szerződések nagyban különböznek az imperialista államokkal vagy egyes tőkés vállalatokkal kötött szerződésektől. Ezek a különbségek nagyon kirívőak. Az áruszállításokról szóló szerződésekben, — amennyiben nincs szó hitelről — a Szovjetunió majdnem kivétel nélkül arra kötelezte magát, hogy az ellenértéket a szerződő féltől áruban, avagy felesleges mezőgazdasági termékekben fogadja el. Hasonló megállapodások a nyugati államokkal nem voltak megvalósíthatók. A hitelnyújtás nincs politikai feltételekhez, vagy bizonyos gazdasági privilégiumokhoz kötve, mint ahogy a kapitalista gyakorlatban szokás. A szovjet szerződések nem kívánják a Szovjetunió hitelezett tőkéje után való részesedést a nyereségben és a Szovjetunió nem kíván részt venni az üzemek vezetésében sem. A Szovjetunió az általa nyújtott hitelek után csupán 2—2,5 százalék kamatot számít, a nyugati hitelezők pedig 5 százalék kamatot. A Szovjetunió javára való kamatok törlesztése viszont olyan áruszállításokkal történhetik, melyek a hitelek segítségével felépített üzemekből származnak. A Szovjetunió a szerződések szerint műszaki segítséget is nyújt, ami nemcsak mérnökök, szakmunkások kiküldéséből áll, hanem abból a kötelezettségből is, hogy a hiteltélvező országnak munkaerőit szakemberekké képezi ki. Mindez arra irányul, hogy a gazdaságilag gyengén fejlett országok gazdaságukat annyira fejleszszék, hogy megszerezhessék azokat a kulcsállásokat népgazdaságukban, melyeket a Volt gyarmati rendszer tőlük eddig megtagadott. Ez elsősorban a geológiai kutatásra, a bányászatra, az erőművek építésére, a fémiparra, azonkívül az atomenergia békés felhasználására vonatkozik. Így az 1956 márciusában megkötött indiai—szovjet gazdasági szerződés egyik fő pontja a Bhilaiban építendő 1 millió tonna évi kapacitású acélmű felépítése. Ez az 1955. évi indiai acéltermelés két harmadát képezi. AZ építkezésre a Szovjetunió 150 millió dollárt hitelez 2 százalék kamattal. Az ehhez szükséges anyagszállítások egy része fejében India jutát, teát, fűszert, bőrt és kézi szövésű szövetet szállít. A szerződés értelmében a Szovjetunió 4500 szakmunkást képez ki a helyszínen, azonkívül további 550 indiai munkaerőt képez ki a szovjet üzemekben és főiskolákban. A geológiai kutatások számára már 20 teljes berendezést szállított Indiának. Szovjet geológusok dolgozták ki az Indiában található nyersolaj lelőhelyekről szóló jelentést. A Szovjetunió fúrótornyokat és berendezéseket szállított Indiának és szakemberei maguk kezdték meg anyagok szállításával törlesztheti. A szerződés további pontjai az atomerő békés felhasználása terén való együttműködés, indonéz munkaerők kiképzése a technikában, atommagkutatásban, orvostudományban. Afganisztánban a Szovjetunió részt vesz az első afgán ötéves terv kivitelezésében, még pedig néhány öntözőberendezés rendszerének, a Palyu folyó mentén vízierőmüveknek, valamint három nyersolajközpontnak építésében. Afganisztán erre a célra ez évben harmic évre két százalék kamat fejében százmillió dollárt .kapott a Szovjetuniótól, amit a következő huszonkét évben árukivitellel törleszthet. A szerződés egyúttal belföldi" munkaerők kiképzéséről és szovjet szakemberek segítségéről is szól. Burma a további ország, mellyel a Szovjetunió ez év áprilisában kötött kereskedelmi szerződést. Gépek, gyári berendezések és cement szállítását irányozza elő. Ennek ellenében Burma négy éven belül 400 000 tonna rizst szállít. Egyéb kultúrépítkezéseken kívül a Szovjetunió Rangoonban egy technológiai intézetet épít fel, ahol a főiskolai kádereket képezik ki. A Szovjetunió részt vesz az újonnan felfedezett vasérclelőhelyek feltárásában és egy új acélkohó építésében. A hitelkeret már eddig elérte a 33 millió dollárt. A Szovjetunió újból felvette Iránnal is a kapcsolatokat, amelyek az utóbbi években egy időre megszakadtak. A Szovjetunió lemondott szerzett jogairól az 1925-ben 70 évre alakított vegyes szovjet—iráni KevírKurjan nevű társaságban, mely kőolajtermeléssel foglalkozik. Az iráni sahnak moszkvai látogatása után most tárgyalnak az iráni ipar megsegítéséről. Libanonban és Szíriában a Szovjetunió részt vesz a vasérc utáni geológiai kutatásokban. Ezenkívül még nagyobb számú olyan gépeket szállított, amelyek a fémipar kiépítéséhez szükségesek. Az ellenértéket az államok, főleg textilgyártmányokkal egyenlítik ki. A Szovjetunió egy teljes kőolajfiinomító berendezés szállítását ajánlotta fel, hogy Szíria a nyugati olajtársaságokkal szemben elönyöseöb helyzetbe kerüljön. Még az Egyiptom elleni gyalázatos agresszió előtt szovjet segítséggel megkezdték egy nagy gyapotfanóda felépítését és tervbe vették az első atomreaktor létesítését. 1954 óta a Szovjetunió nagy mennyiségben szállított ipari berendezéseket, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, motoros járműveket, vas- és acélkészítményeket, kőolajt stb., melyekért cserébe gyapotot, rizst, nyersbőröket stb. kapott. A FENTIEKBŐL világosan kitűnik, a Szovjetuniónak nincs érdekében — ahogy ezt az imperialisták teszik — a kevéssé fejlett államok leigázása, hanem egyedül csak a barátságos gazdasági együttműködést szorgalmazza. Ez még csak a kezdet, a jövő még inkább igazolni fogja a Szovjetuniónak ezt a békés törekvését. fl-k.