Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-04 / 308. szám, vasárnap

Csehszlovákia Kommunista Pártja a proletár nemzetköziség pártja A bban az időben, amikor népünk figyelme a magyarországi és az egyiptomi eseményekre összponto­sul, amelyek hátterében az imperia­lista körök állanak, lélekben vissza­térünk a párt megalakulása 35-ik év­fordulója jelentőségteljes határkövé­hez, az egyesítési kongresszushoz. A fiatal kommunista párt, amely megalakulása, 1921. óta a munkásosz­tály harcban szerzett értékes tapasz­talatai alapján fejlődött, a csehszlovák burzsoáziának a munkásosztály elleni erősödő támadásai időszakában komoly feladatok előtt állott. A szociáldemok­rata párt jobboldali vezetősége foly­tatta bomlasztó politikáját a munkás­osztállyal szemben, támogatta a bur­zsoáziát az ezt megelőző időszakból eredő forradalmi vívmányok elleni harcban. A Csehszlovák Köztársaság­ban és más kapitalista országokban a háború utánj gazdasági válság mindin­kább megnyilvánuló tünetei súlyos teherként nehezedtek a munkásosz­tályra. Annál (nkább előtérbe került a fia­tal párt, valamint a párt vezetőségé­nek felelőssége. Az alakuló pártkong­resszus után a párt még nem foglalta magába a III. Internacionálé elveihez csatlakozó nemzeti kisebbségeket, fő­leg a német kisebbséget, holott ezek késznek nyilatkoztak egységes pártba tömörülni. Ez n«m csak szervezeti fo­gyatékosság volt, hanem a nemzetiségi kérdés megoldatlanságáról tanúsko­dott. Csehszlovákia Kommunista Pártja, mint a Kommunista Internacionálé szekciója kezdettől fogva a Kommu­nista Internacionáléra támaszkodhatott e kérdés megoldásában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának végrehajtó bi­zottsága még az 1921-1 májusi alakuló kongresszuson a német osztály elvtár­sainak közreműködésével akcióbizott­ságot választott, amelynek feladata volt valamennyi nemzetiségi csoport közös egyesítési kongresszusának elő készítése. Ebben az időben Csehszlo­vákia Kommunista Pártja a III. Inter­nacionálé soraiban a legnagyobb pár­tok egyikét alkotta, a tagok létszáma a német elvtársakkal együtt több mint 400 ezer főt számlált. Még az 1921. október 31 ^novem­ber 4-én tartott egyesítési kongresszus megkezdése előtt például Ostrava vi dékén egyesültek a nemzetiségi cso­portok Csehszlovákia Kommunista Pártjában. A cseh, szlovák, német, lengyel, ukrán és magyar proletariátus vala mennyi nemzetiségi kommunista cso­portjának összefogása Csehszlovákia Kommunista Pártja közös nemzetközt platformján, a Kommunista Interna­cionálé végrehajtó bizottságának levele alapján történt: „A proletariátus tör­hetetlen, a nacionalizmus és a bur­zsoázia elleni egységes frontjának megalapítása az első és legfontosabb lépés, a döntő lépés a legyőzhetetlen forradalmi hatalom megteremtésé­re ..." T ermészetes, hogy a párt kiépí­tése a munkásosztály valóban forradalmi, akcióképes vezető erejévé nem vplt cpak az alakuló és az egye­sítő konqresszus müve, hanem az építés tovább folyt a bolsevizáciő egész további időszakában. Ebben se­gített a Szovjetunió Kommunista Pártja, a nem'zetközj munkásmozga­lom tapasztalatainak alkotó felhaszná­lása és a fasisztaellenes nemzeti fel­szabadító küzdelemben nyert tapasz­talatok. Csehszlovákia Kommunista Pártja tekintélyét nagyon súlyos fel­tételek között szilárdította meg. így lett a párt népi demokráciánk alapkö­ve, amely a Szovjetunióval testvéri barátságban él. O.M. A kommunistákkal az élen A kisgéresi pártszervezet októberi taggyűléséről Kisgéresen összejöttek a falusi pártszervezet tagjai az időszerű prob­lémák megtárgyalására. Mislai elvtárs, a falusi pártszervezet elnöke beszámolójában feltárta a pártszervezet munkaeredményeit. Kisgéresen jó példát mutatnak a kommunisták. Munkájukat visszatük­rözik a szövetkezet gazdálkodásában elért eredmények s a szövetkezeti tagok megelégedett élete. A tavasz folyamán 12 tagjelölttel bővült a pártszervezet. Berta elvtárs a hozzá­szólások során rámutatott, hogy le­hetőséget kell nyújtani mindazok­nak. akik a pártba akarnak tömörül­ni. Fiatal embereket kell megnyerni a falusi pártszervezetekbe. Ennek szellemében szervezik az évi párt­iskolázást is. A tagság célkitűzése le­gyén: minél több pártonkívülit meg­nyerni a pártiskolázásra. A taggyűlésen nagy súlyt helyeztek a földművesszövetkezet további bő­vítésére és eredményeinek fokozásá­ra. Illés elvtárs a vita során kifej­tette, hogy a szövetkezet további fejlődése érdekében fokozottabb el­lenőrzést kell bevezetni. Hangsú'yoz­ta, hogv ennek előfeltétele az, hogy az ellenőrző bizottság nagyobb kö­rültekintéssel töltse be hivatását. Szó esett a szövetkezeti munka­Iskola megszervezéséről, amely fon­tos előfeltétele annak, hogy a tagok elsajátítsak mindazokat az alapisme­reteket, amelyek a nagyüzemi gaz­dálkodásban feltétlenül szükségesek. Javasolták a szövetkezeti munkaisko­la mielőbbi megalakítását Kisgéresen. A továbbiak során értékelték az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zését, ami a szárazság ellenére is határidő előtt valósították meg. A kisgéresiek eredményes gazdálkodá­sát biztosítja az a 36 kommunista, aki példámutatással és kezdeménye­zéssel a falu dolgozóinak jobb anyagi és szociális jólétéért dolgozik. A földművesek nem idegenkednek a szövetkezettől, állandóan, jelentkeznek a közösbe. Az a kisszámú egyénileg gazdálkodó is. aki még kívül áíl, a szép eredményeket látva, már gon­dolkodik a belépésen. Ez nem is fog soká késni, s Kisgéres rövidesen pzövetkezeti falu lesz. Azzá lesz, mert a kisgéresi kommunisták mun­kájukkal bebizonyították, hogy a szövetkezésben az erő és ez az egyedüli út, amely jobb, és gondta­lanabb életet biztosít minden föld­műves részére A gyűlés folyamán megállapították, bogy javítani kell a pártcsoportok munkáját az egyes munkaszakaszo­kon. Gondoskodni kell arról, hogy az évi pártiskolázás minden fennakadás nélkül menjen. Ne fordulhasson elő a jövőben az,' hogy a pártszervezet propagandistája nem jelenik meg a pártiskolázás on. A taggyűlés által hozott határozat konkrét segítséget jelent a szövetke­zetnek az építkezés. <és más felada­tok megvalósításában. Nem feledkez­tek meg az ifjúsági szervezet tevé­kenységének fellendítéséről sem. A kisgéresi pártszervezet októberi taggyűlését iől készítették elő s teljesítette küldetését. Meggyőző­désünk: ha továbbra is így fognak dolgozni, és még jobban elmélyítik a kapcsolatot a falu dolgozóival, azok még elégedettebbek lesznek s egy­ségesen tömörülnek továbbra is a párt koré. -ki­Új népegészségügyi intézet Prešovban Prešov kerületi székhely a Hét elején új városi népegészségügyi in­tézetet kapott, melyet a rendbehozott volt katonai kórházban helyeztek el. Az intézetben sebészeti, belgyógyá­szati és szülészeti-nőgyógyászati osz­tályok vannak. Az intézet összes he­lyifléqei tágasak, világosan és a rendelőhelyiségeket a legkorszerűbb orvosi berendezéssel látták el. Ked­vezőtlen időjárás esetén az intézet betegei tágas üvegezett teraszon sé­tálhatnak. Az intézet rendbehozatalá­nál a prešovi egészségügyi dolgozók több mint ezer brigádórát dolgoztak le, 2 600 pár cipővel többel javítottak A Karlovy Vary-Bohatice-i „Obno­va" helyi gazdálkodási vállalat dolgo­zói a Nagy Októberi Forradalom tisz­teletére kötelezettséget vállaltak, hogy évi feladatukat november 7-ig teljesí­tik. Azzal, hogy a dolgozók 90 száza­léka egymással versenyez, kötelezett­ségvállalásukat előbb éspedig október 22-ig teljesítették. A siker feletti cröm további kötele­zettségvállalásra ösztönözte őket: A Karlovy Vary-1 határvidék polgárai számára az év végéig még 20 000 pár cipőt javítanak meg terven felül. A tegnapi napig már 2600 párat javítot­tak meg terven felül. Még sohasem dolgoztak ennyire jól Őszi munkák az ipolysági járásban KOVÄCS JÁNOS az Ipolysági Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője jellemezte a fenti szavakkal járása pa­rasztjainak idei munkáját, de mind­járt hozzátette: sajnos, e jó munka nem látszik meg termelési eredmé­nyeinken. Ipolyságon is rengeteg kért okozott az idei aszály, más bosszantó apróbb körülmények is közrejátszot­tak. Nos, nézzük hát, miben mutatkozik meq mégis az Ipolyságiak „jó munká­ja"? Elsősorban természetesen az őszi munkák idejében valő elvégzésében. Ám itt mindjárt elő is hozakodhatunk egy-két úgynevezett „bosszantó apró körülménnyel" is. A járás szövetkezetei idejében ve­tették el az árpát, az őszikeveréket, búzából Is néhány hoktár van már csak hátra, ám a rozs vetésénél nehézségek fordultak elő. Losoncnak kellett volna maggal ellátni az ipolysági járás szö­vetkezeteit, de ezt a feladatot nem tel­jesítette idejekorán. Végül is Kassá­hoz utasították a vetni készülő szö­vetkezeti vezetőket, innen kaptak az­tán jő későn vetőmagot. Főképpen Ipolyvisknek és Felsőszemerédnek lett aztán e huzavonából kára, Mára már természetesen elvégezte a járás a rozs vetését is, ilyen hibáknak azonban nem lenne szabad előfordulni. WWWWW It Hlll tM tlI HI MMtHtK WWI MM Apótoríak páros versenye O. Dulaj munkaérdemrendes elfogadta a slatinka'ak felhívását Nemrégen hírt adtunk arról, hogy Jozef Fajd, a kékkői szénbányák sla- tinka! üzeme példás munkakollektlvá­jának elővájára szocialista munkaver­senyre hívta Ondrej Dulaj elvtárs kol­lektíváját, amely űj falat készít elő. Jelenleg mindkét kollektíva nagyon jő eredményeket ér el, 140 százalékon fe­lül fejtenek. A két 18 tagú munkáscsoport ver­senyre indul. Dulaj elvtársnak gazdag tapasztalatai vannak és régi bányá­szokból álló kollektívát vezet. Ezzel szemben Fajdéknál fiatal és jól össze­hangolt kollektíva van, mely már az év eleje óta magasan túlteljesíti a meg­állapított normákat és a tervet. Igen eredményes versenyre számí­tanak. Gyakran bizonyára csak percek, vagy tizedszázalékok döntenek az el sőségröl. A verseny segít Dulajéknak lerövidíteni a falnak kombájnfejtésre való elôkészttésétľTajdék pedig remé­lik, hogy továbbra is megtartják az el­sőséget Slatinkán, esetleg elnyerik a következő időszakban is az igazgató­ság zászlaját. A versenyt dekádonkint fogják értékelni az üzemi újságban. - jlk. ­Háromfedélzetes hajókat fogunk gyártani A komáromi Steiner Gábor Hajó­gyárban a mai napra befejezték a cseh­szlovák gépipar történelmében előfor­duló legnagyobb hajótest gyártásának előkészítési munkáit. Háromfedélzetes személyhajót készítünk a Szovjetunió számára. A hajónak 1450 tonnás teher­bírása lesz, 96 méter hosszú és 14 mé­ter széles lesz és a személyzeten kí­vül 400 utast fogad be. Radarral lát­ják el, hogy biztosítsák a hajózást ki­sebb látási lehetőségnél is és echolotot (visszhangos mélységmérőt) szerelnek a hajóba a víz. mélységének megállapí­tására. A komáromi hajógyári dolgozóknak 1958 első felében kell elkészíteni a ha­jót az első próbára. A BÜZAVETÉSBEN Palást és Szud jártak az élen, s már el is felejtették, hogy ilyen munka is terhelte vállukat, de járási viszonylat­ban is mindössze pár hektár föld van már csak vetetlen. Főképpen Egeg miatt nem teljesítették már hamarább ls a járási vetési tervet, ahol az elma­radt összes vetetlen földeknek körül­belül egyhatod része várja a magot, nem is beszélve arról a hanyagságról, hogy az egegiek tisztítatlan magot ve­tettek földjeikbe. Késleltette a járási vetések még korábbi elvégzését az is, hogy a traktorbrigádosok gépei, első­sorban a lánctalpasok nem mindig vol­tak üzemképes állapotban. A takarmányozás biztosítására vég­zett munkában és eredményekben szin­tén jó! áll az ipolysági járás. Az első kaszálás szép, a második közepes volt, szálastakarmányban tehát nem lesz hiány. Silózási tervüket is teljesíteni tudják a járás szövetkezetei; több mint 1000 köbméter takarmányanyagot már le is silóztak. Különösképpen Ďeménd, Alsótúr, Gyügy, Horváti, Mere és Sza­letnya érdemelnek e munka'terén di­cséretet, ezek a szövetkezetek már tel­jesítették is évi silózási tervüket. Re­méljük, a többi szövetkezet is hama­rosan bekerül ebbe az élenjáró cso­portba. A heremag cséplésével — Egeg kivételével — elkészültek a szövetke­zetek. A legtöbb magot Százdon, Vis­ken és Horvátin csépelték ki. Egész járási viszonylatban azonban mindössze 100—120 kiló a cséplési átlag. A krumplit és a cukorrépát minden szövetkezet betakarította már. A krumpli alig 80 mázsás termési átlagát Palást és Szud teljesítette túl. előbbi 200 mázsás, utóbbi 160 mázsás dicsé­retre méltó eredménnyel. Cukorrépá­ból Palást, Szászd, Alsótur és Felső­tur végezte el elsőnek a betakarítást, ám a beadásban a többi szövetkezet sem marad el. A KUKORICATERMELÉSBEN 20 mázsás a járási átlag. Kivétel az alig egyéves palásti szóvetkezet, to­vábbá Alsótur és Visk, ahol ebből a terményből is elérték a 30 mázsán fe­lüli hektárhozamot. Panasz azonban a kukoricatermesztésben az időjárás mostohaságán kívül is akad. Miért kö­vettel a kerület olyan hibákat, — kérdik az ipolysági parasztok, — hogy bár ió minőségű vetőmag juk volt. azt kisebb kísérletező telepeknek osztot­ták ki? Hát nem a produktívan ter­melő kukoricavidékek a fontosak? — háborognak e vidék szövetkezetesei —' s e panaszukban mi. is igazat adunk nekik. A második ötéves terv előírja az állatállomány nagyobb iramban valő fejlesztését, adják hát meg erre a le­hetőséget Is az illetékesek. VÉGÜL fejezzük be azzal az örömteli meg­állapítással ipolysági összefoglalónkat, hogy sokat fejlődtek jő munkában, szorgalomban, igyekezetben e vidék szövetkezetei. S hogy ez a megállapítás tényleg igaz is, húzzuk ezt alá egy kis statisztikával: Tavaly három olyan szövetkezet volt az ipolysági járás­ban, ahol nem fizethették ki a terve­zett munkaegység teljes ellenértékét, idén e három közül Alsószemeréd és Hidvég máris pozitív mérleget mutat fel. A tavaly alakult Palást és Gyerk úgy megerősödött egyéves munkája után, hogy Paláston 14 korona helyett 17 koronát, Gyerken pedig 10 korona helyett valószínűleg 14 koronát fizet­hetnek majd ki. Nem is beszélve Ipoly­ságról és Viskről, ahol 24 korona he­lyett 29, illetve 28 korona helyett legalább 36 korona lesz az éwégl ki­fizetés! A várgedei traktorosbrigád két tükre * A rozsnyói járás elsőnek ért a célba A rozsnyói járásban 1958 negyedik negyedévében 72 dolgozót kellett megnyerni a szervezett munkaerőto­borzás keretében. Az ostrava karvi­nai bányakörzet részére 45, a handlo­vai Nagybánya részére 15 dolgozót toboroznak és a többieket a jáchy­movi bányák és az építészet számára toborozzák. A bányák számára való új munkaerők toborozását a járás október 30-ig magasan túlteljesítette. A ostrava-karvinai bányakörzetben 65 dolgozó dolgozik, akik októberben léptek munkába, a handlovai Nagybá­nyában 12 dolgozó segít. E napok­ban újabb három dolgozó: Viham Stanzer, Štefan Slivka és Vojtech Kilický meqy Handlovára, akik eddig a Gömöri Vasércbányákban dolgoztak és elhatározták, hogy végleg Handlo­vára mennek. A toborzási feladatok teljesítésében főleg B rozsnyói Járda Ipari Kombinát segített, ahonnan négy dolgozó ment a bányákba. A Nižná Slaná-1 vasércbányában 8 dol­gozót vontak be a szénfejtési mun­kába. A bánya három dolgozójának handlovai munkába állásával a rozs­nyói járás Szlovákiában elsőként te'­lesített a munkaerőtoborzás 1956 évi feladatait. A szemfüles újságíró mindent lát, mindent hall, ami jó, ami rossz. Ér­deklődik, kérdez s az emberek be­szélnek. Ilyenkor előkerül a jegyzet­füzet, a ceruza és ... Jegyzeteim közt lapozgatva néhány érdekes dologra bukkantam, melyet Várgedén jegyeztem fel. Talpra, legények Emlékezetemben felfrissül Molnár Lajos brigádvezető szava, aki elért sikereiről beszélt lelkesen. Elmondta, hogy az egész kollektíva jó munkát végez, a traktorosok becsületesen dol­goznak s ennek köszönhető, hegy az őszi munkákban szép eredményeket ér­nek el. .Az őszi vetést végzik a vargede korláti és a balogfalvi EFSZ-hen s tervüket már 120 százalékra teljesí­tették. Az őszi munkák teljesítésében pedig az 50 százaléknál tartanak. Már az első hónapban... Igaz, vannak olyan traktorosok, mint például Végh és Visnyei elvtársak, akik fiatalos len­dülettel végzik munkájukat nemcsak nappal, hanem éjjel is. A munka irán­ti szeretet, a becsület fűti, serkenti őket újabb és újabb sikerek elérésé­re. Szóval mindent megtesznek a szö­vetkezetek érdekében. Ám a körül­mények, melyek között dolgoznak ... Szárfélig ér a sár Ezt a képet, mely most előttem le­beg, egyrészt saját tapasztalatomból, másrészt a hallottakból alkottam meg: A falu felső végén, a Redicske-hegy tövében keskeny országút kacskarin­gózik. Az országút mellett, mélyen húzódik meg a brigádközpont. Már­most, ha a természet több vízzel áld­ja meg a földet, a brigád székhelyét, csak Noé bárkája mentheti meg a ka­tasztrófától. Ugyanis baloldalt a vas­úti töltés kizárja a vízlefolyás lehe­tőségét. S a katlan rabjai, a trakto­rosok nem tehetnek mást, mint a sa­rat dagasztják. — Most még semmi — mondotta az egyik —, még sok eső nem esett. Tavaly gumicsizmában sem tudtam bejönni, hogy a szár alé ne ment volna a sár. A brigádközpont lehetetlen helyen fekszik... A traktorosoknak nincs otthonuk Ez arra enged következtetni, hogy a Füleki Járási Nemzeti Bizottság il­letékes szerveinek és a GTA igazga­tóságának van. Ez oknál fogva ta'án nehezükre esik határozott lépéseket tenni a közös tulajdon megvédése ér­dekében. Milyen a helyzet? — Siral­mas! Tizenkét traktor a szabad ég alatt, a természet viszontagságainak kitéve. Áznak, rowda marja az arató­gépeket, áz ekéket, egyszóval minden mezőgazdasági felszerelést. Csak azért, mert nincs otthonuk, nincs tető fe­lettük. A szövetkezeti pajtákban még dohány van... A traktorosok tehetetlenül nézik gépeik „sírását". A brigádvezető, a traktorosok kiáltozását nem hallja senki. Csupa rózsás szemüveg és vat­tásfül azok becsülete, akikneK köte­lessége látni, hallani és segíteni. A vonat ablakaiból gyerekek, fel­nőttek fejüket csóválják. És ... vajon még meddig? Lába kel mindennek Igazán az emberektől függ, hogy hol, mikor és minek kel lába. Pon­tosabban: egyes emberek keze olyan, mint a mágnes. S ha figyelembe vesz­szük, hogy a gyalogjáróknak minden irányból szabad bejáratuk van a bri­gádközoontba, akkor nem kell . csodál­koznunk, ha ilyen mágneses kezű em­berek néha betévednek. Természete­sen valami a kezükhöz tapad: alkat­rész, szerszám... A múltkor a hévér és gumikerék veszett el. A trakto­rosoknak fáj, de nem tehetnek róla, hogy központjuk nincs elkerítve. « Huszonöt méterre nincs akarat Ha besötétedik, a brigádközpont is sötét. A szerelők nem tudnak dolgoz­ni, a traktorosok riem tudják gépüket rendbe szedni. Bár az épületbe a vil­lanyvezeték be van szerelve, kapcsoló is van, de a villany csak nem ég. Nem, mert huszonöt méterre van a vasútállomás, ahonnan a vezetéket kl kellene húzni. A brigrtdvezető naponta telefonálgat Rimaszombatba, de azt az embert, aki a belső szereléseket csi­nálta, nem találja. S mivel a munkát azoknak kell befejezni, akik meg­kezdték, a brigádközpont sötét. Sötét, mert a rimaszombati Energotrust aka­rata nem ér el huszonöt méterre. A patakparton A traktorosbrigád helyzetén a vár­gedei EFSZ akar segíteni. A Gortva folyó túlsó oldalán, a vasútállomással szemben helyet adott az építkezésre. A hely naqyon jó. ám mi haszna. Ez csak az alap... s a garázs? A füleki JNB és a GTÁ nagyobb gondot fordíthatnának a várgedei trak­torosbrigádra. Mennyi kő van Várge­dén...! Igaz. az építkezéshez más anvag ls szükséges. Azonban ezt a szükséget ki kel! elégíteni, mert több a kár, mint a haszon. A traktorosok derekas munkát vé­geznek, s megérdemlik a jó munka­körülményeket. Érdekükben és a kö­zös vaoyon érdekében meg kell ten­ni, amit lehet! Kerekes István. 0 J S Z O 1956. novemfcof i,

Next

/
Oldalképek
Tartalom