Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-28 / 332. szám, szerda

Kádár Jánosnak, a magyar forradalmi muiikás-parasztkormány miniszterelnökének beszéde Budapest (ČTK) — Kádár János, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke hétfőn este a budapesti rádióban beszédet mondott egyes időszerű kérdésekről. Beszédének bevezető részében rámutatott arra, hogy november 4-ike után szétzúzták az ellenforradalom szervezett fegyveres erőit, ezek egy része megsemmisült, más része pedig kénytelen volt letenni a fegyvert. Később hasonló sors érte a kisebb fegyveres csoportokat, amelyek különösen Budapesten és az üzemek, gyárak környékén garázdálkodtak és fegyveres terrorral akarták gátolni azok munkáját; akik dolgozni akartak; Kádár János kijelentette: „A kormány a dolgozó nép, valamint a népköztársaság állami rendszere védelmének érdekében elsőrendű feladatának tartja, amit haladéktalanul meg is valósít, hogy ártalmatlanná tegye a "rejtőzködő ellenforradalmárokat, uszítókat és azokat a személyeket, akik közönséges bűntetteket követtek el és őket bíróság elé állítsa. Ebben az Ügyben nem engedünk, mert ez halálos vétek lenne népünk és államunk ellen." Kádár János ezután ismételte a november 4-i ígéretét, hogy egy dolgozót sem ér bántalom az október 23-án kezdődött tömegmozgalomban való részvételért. Kádár János rámutatott továbbá arra, hogy a törvényes rend visszaállításával más kérdések is előtérbe kerültek. Elítélte egyes munkástanácsok üzelmeit, amelyek minden törvényes megbízatás nélkül olyan árut eladnak és cserélnek, amely a nép tulajdonát képezi és ezáltal súlyos károkat okoznak a már amúgy is nehéz helyzetben. Megállapította,' hogy a legkülönbözőbb elnevezésű bizottságok a közhivatalok és intézmények legtöbbjében teljesen anarchista módon működtek. Kívánatos volna, liogy e kérdés teljes elintézéséig a különböző bizottságok és tanácsok, amelyek a közhivatalok mellett még mindig működnek, beszüntetnék a munka akadályozását és amennyiben ezt önként nem cseleked-nék, a hivatalok és az intézmények irányításáért felelős vezetőknek kell őket erre kényszeríteniök. A törvényes rend bevezetésével kapcsolatban Kádár János kijelentette, hogy a kormány kész véget vetni az állami és gazdasági vezetés bürolvatikus módszereinek és megszilárdítani a hivatalos intézmények és vállalatok demokratikus jellegét. Szükséges nyíltan és őszintén megmondani — folytatta Kádár János —, hogy a demokráciának is meg van a maga törvényes rendje. Az anarchiát, a fejetlenséget, a felelőtlenséget és a vezető utasításainak nem teljesítését senki se nevezze demokráciának, mert mindez tá.vol áll a demokrácia fogalmától. A törvényes rend megszegése bármilyen forradalmilag is hangzó jelszavakkal a valóságban nem szolgálja a nép érdekét, hanem az ellenforradalom malmára hajtja a vizet.' A törvényes rend védői mindenütt és mindenki ellen bátran és főképp azok ellen lépjenek fel, akik veszélyeztetik állami és gazdasági szerveink becsületes munkáját, vagy megkísérlik a munka veszélyeztetését. A legutóbbi időben gyakran hallottuk azt a kívánságot, hogy félelem nélkül éljünk. Aki így kíván élni,- arra törekszik, hogy a törvényes rend mielőbb helyre álljon teljes mértékben és az egész országban. Tekintsetek magatok körül és meglátjátok — mondotta Kádár János —, hogy a hivatalokban , és a gyárakban is sok olyan személy van, aki hir' telen felbukkant és azelőtt sohasem látták őket, és aki demokratának vallja magát. Hogyha ezeket a személyeket közelebbről megnézitek, rájöttök, hogy azelőtt nem voltak munkások, de még demokraták sem, hanem gyárak és malmok tulajdonosai, esetleg horthysta tisztek és ezenkívül még fasiszták is. Rendbe" kell hoznunk ezt a világot. Mindenkinek meg kell érteni, hogy a népi demokratikus rendszer a munkások, földművesek és értelmiség demokráciája és a kizsákmányolók elleni diktatúrát jelenti. Demokráciát a demokratáknak, azonban diktatúrát az ellenforradalmároknak és fasisztáknak. A magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke a továbbiakban a munka felvételével foglalkozott. Rámutatott arra, hógy a hárortili 'tes bénulás után a munkát csaknem valamennyi üzemben megkezdték. Külön megemlékezett a falusi dolgozókról is: „Az állami gazdaságok alkalmazottai, -a földmövesszövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó parasztok egyaránt becsülettel teljesítették kötelességüket hazájuk iránt." — mondotta. Miről is van tulajdonképpen szó — mondotta Kádár János. A munka megújult az egész iparban, kereskedelemben, közlekedésben, • azonban ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a termelés rendesen folyik. Főképp azért, mert a folyamatos munka biztosítása jó úton van ugyan, azonban egyidejűleg e fejlődés keretében helyenként visszaesés mutatkozik. A nehezen kibontakozó termelésben, ha ugyan csak helyenként és rövid ideig is, de mégis megszakad a munka, ami súlyos károkat okoz. Ennek elvben két oka van. Elsősorban az, hogy a kulisszák mögött működő, ellenforradalmi erők a legfantasztikusabb rémhíreket terjesztik, a leglehetetlenebb követelésekkel állnak elő, így megkísérlik, hogy a legnagyobb gazdasági károkat okozzák és ismét támadást intézhessenek a népi demokratikus rendszer ellen. Az ellenforradalmárok pontosan tudják, mit cselekednek, azonban nehezen lehet feltételezni az uszítókról, akik az ellenforradalmárok kezére játszanak, hogy nem tudják mit tesznek. Az ilyen személyek tudatosan segítik az ellenforradalmat és ne ütődjenek meg, hogy ha ezek szerint kell ellenük eljárnunk. A munka teljes felvétele gátlásának másik oka egyes helyeken az, hogy gyakran még a jóindulatú dolgozók sem értik, hogy saját érdekeik ellen cselekszenek, hogy ha a munka felvételét olyan feltételekhez kötik, amelyek ma még nem teljesíthetők. E követelések • egy része olyan emberektől ered, akik az ellenforradalom kezére játszanak. Kádár János a továbbiakban megmagyarázta, mi is történt Naov Imre kormányával, Az ellenforradalom minden félórában más miniszter visszahívását követelte. A kormány fő dolga e követelések megvitatásából és teljesítéséből állott. A kormány nem foglalkozhatott azzal, amivel foglalkoznia kellett volna. Az ellenforradalom óráról órára erősödött és a kormány végül úgy festett, hogy saját tagjai sem ismertek ^á." Kádár János kijelentette, hogy kormánya e tekintetben teljesen másként fog eljárni. „Meg vagyunk győződve arról — mondotta —, hogy a tigrist nem győzzük le engedményekkel, hanem azzal, hogy agyonverjük. Megtörténik, hogy a dolgozók nevében 'ellépő emberek néha kijelentik, hogy ezen vagy azon gazdasági feltételek teljesítése után felveszik a munkát. Ezek a gazdasági követelések gyakran olyanok, hogy nem lehet őket jogtalanoknak minősíteni, azonban.a mai körülmények között megvalósíthatatlanok. Ma a helyzet olyan, hogy a kormánynak az ipari munkások és bányászok béremelésére vonatkozó határozatával elértük azt a határt, amelyet ma nem léphetünk túl, ha nem akarjuk, hogy infláció következzék be. És a kormány kész visszautasítani minden olyan követelést, amely az országot inflációba döntené, mert ez legfőképpen azokat sújtaná, akik munkabérből és fizetésből élnek, t^hát elsősorban a munkásokat. A munkabér emelésének megszavazása egy pillanat műve, a pénz nyomása pedig papírkérdés. Szabad-e azonban ezt megcselekednünk? Nem. nem szabad, nem tehetjük és nem is tesszük ezt. Minden gondolkodó ember tudja, hogy a munkabér emelésének csak akkor van reális értéke, hogyha azt a termelt áru fedezi. Másképpen csak több pénzt, de azért kevesebb árut kapna. Ezt a magyar dolgozók arcuk verejtékével tapasztalták már az 1945—46-os években és hiszem, hogy egy munkás sem kívánja az inflációt. Ami a kormány szándékait illeti szociális és munkabér .kérdésekben, a miniszterelnök megjegyezte, hogy kormánya- ma és a jövőben is elsősorban a munkásokra és parasztokra fog támaszkodni. Szovjet-romén tanácskozások Moszkvában Kádár János ismételten rámutatott a gazdasági' helyzet megoldásának szükségességére és arra, hogy a külföldről, elsősorban a szocialista országokból érkező jelentős segítség csak átmenetileg győzi le a nehézségeket, azonban a magyar nép életét és jövőjét csakis saját keze munkájával biztosíthatja. A továbbiakban Nagy Imre személyével foglalkozott. Kifejezte azt a nézetét, hogy ez történelmileg túlhaladott ügy és a magyar nép előtt rövidesen teljes megvilágításba kerül. Megemlékezett a Nagy-kormány utolsó napjainak október 30. és november 3.. közötti eseményeiről. Nagy Imre kormánya és Nagy Imre maga is e napokban megbocsáthatatlan bűnt követtek el a magyar néppel szemben. Tehetetlenségükkel, tanácstalanságukkal, amellyel áz ellenforradalmat szemlélték, határozottan leplezték az ellenforradalom gyilkos tevékenységét. Nagy Imre mint kommunista, megbocsáthatatlan szerepet játszott. Ha tanácstalan volt, le kellett volna mondania. Meg kellett volna mondania az egész országnak és a világnak, hogy az ellenforradalmárok a budapesti utcákon kommunistákat és más haladó hazafiakat, munkásokat, és az értelmiség tagjait gyilkolják. Ehelyett saját nevével fedezte ezeket a szörnyűségeket. Végül november 4-én reggel. a szovjet egységek elleni ellenállásra Szólított fel, amely egységek felszámolták a gyilkolást és a fehér terrort, amire éppen segítségüket kértük. Nagy Imre átlépte a jugoszláv nagykövetség küszöbét és ezzel elhagyta a Magyar Népköztársaság területét és jogilag idegen ország területére lépett. Néhány nap múlva diplomáciai úton kifejezte azt az óhaját, hogy elhagyhassa a Magyar Népköztársaság területét. Kormányunk és pártunk azon gondolkodott, mitcvő legyen ezzel az emberrel, aki ily módon arra szánta el magát, hogy elkülönüljön a' mag"yar kommunistáktól, a magyar néptől és Magyarországtól magától is. Ezért lehetővé tettük számára, hogy elhagyja a Magyar Népköztársaság területét. -Mivel a Román Népköztársaság . kormánya hajlandó ' volt neki menedéket nyújtani Románia területén, ' november 24-én Romániába távozott. Megígértük. hogy nem folytatunk ellene büntető eljárást, annak ellenére, hogy maga beismerte vétkét. ígéretünket betartottuk. Külföldön való tartózkodását nem tartjuk állandónak. A jelenlegi helyzetben azonban azt a nézetet valljuk, helyes, hogy Nagy Imre és csoportja elhagyja Magyarország területét. Egyúttal szeretnék arról a vitáról beszélni, amely a magyarországi eseményekről az ENSZ-ben folyik. Nézetünk szerint Magyarország minden fájdalmas eseménye a Magyar Népköztársaság belügye és senkinek sem szabad ezekbe az ügyekbe beavatkozni. Ami a szovjet katonai csapatokat illeti, ez. ugyancsak Magyarország belügye, ami jogilag teljeset} világos. A szovjet csapatok Magyarország területén törvényes alapon tartózkodnak és a harcokba a törvényes magy.ár kormány kívánságára avatkoztak be. Ma az a helyzet, hogy az ellenforradalom szervezett fegyveres erőit Magyarország területén szétvertük. Mást elsősorban a magyar munkások, parasztok és értelmiség elhatározásától és akaratától függ, hogy a munkát hazánkban felvegyék, hógy helyreálljon « törvényes rend, megszilárduljon a nép hatalma és biztosítsuk népünk békés életét. Munkára fel, hogy a fájdalmas események után mielőbb rálépjünk a boldogabb jövő útjára! Moszkva (TASZSZ) — November 27-én délelőtt a moszkvai Kremlben megkezdődtek a tanácskozások a Szovjetunió és a Román Népköztársaság kormányküldöttségei között. Szovjet részről a tanácskozáson részt vesz: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, mint a küldöttség vezetője, valamint A. 1. Mikojan és M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesei. Román részről a tanácskozásokon részt vesz: Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, mint a küldöttség vezetője, Alexandru Birladeanu, a Miniszterta- • nács alelnöke, Gaston Marin, az Állami Tervbizottság elnöke, Manoa Manescu pénzügyminiszter és «Marcel Poposcu külkereskedelmi miniszter. A tanácskozáson jelen vannak továbbá N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Népgazdasági Tervbizottságának elnöke, A. G. Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere, I. G. Kabanov külkereskedelmi mi• niszter, A. A,. Jepisev, a Szovjetunió ' romániai nagykövete, N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és mások. N É HÁ NY SORBAN * INDIA Szocialista Pártja nemzeti értekezletén azt követelték, hogy India lépjen ki a Brit Nemzetközösségből.' (CTKJ MUSZTAFA Ben Halim, Líbia miniszterelnöke a líbiai parlament megnyitó ülésén közölte, hogy Líbia kormánya „tekintettel a legújabb közel-keleti eseményekre" felülvizsgálja Líbiának Nagy-Britanniával kötött szerződéséből eredő kötelezettségeit. (ČTK). *A FRANCIA külkereskedelem hiánya októberben elérte az 51,6 milliárd frankot. Augusztusban a hiány 37,8 milliárdot, szeptemberben 39,9 milliárdot, tett ki. (ČTK). PORT SAIDBAN jelenleg mintegy 2000 személy hajléktalan. 500 asszony 1700 gyermekkel állítólag arra kérte á brit megszálló hatóságot, hogy elhagyhassa a várost. (ČTK) ALEXANDER Dovzsenko kiváló szovjet filmrendező és író Moszkvában hirtelen elhunyt. (TASZSZ). ZOJA A KÍNAI Állami Statisztikai Hivatal jelentése szerint ez év első három negyedében 89 új nagyüzem, gyár, bánya és villanyerőmű kezdte meg a termelést Kínában. (ČTK) A SCHLESWIG-HÓLSTEIN-I fémmunkások sztrájkja már ötödik hete tart és állandóan nő. (ČTK) A VIETNAMI Thanh Hoa városban, amely a háborúban súlyos károkat szenvedett, felépítették az első villanyerőművet. (ČTK) A KlNAI Népköztársaságban 1953 óta több mint 100 millió négyzetméter lakást építettek. (ČTK) A JUGOSZLÁVIAI - rjekai Május 3. Hajógyár vlzrebocsátotta a 10 000 tonnás Radnyik turbinás tengerjáró hajót. (ČTK) LÜIS Sí. Laurent kanadai miniszterelnök a kanadai képviselőház rendkívüli ülésén bírálta Nagy-Britanniát, Franciaországot és Izraelt a közép-keleti válsággal kapcsolatban. (ČTK) A z idő — az örökkévalóság maratoni futója — tizenöt évet futott attól a naptól... azóta a fagyos novemberi • nap óta, amikór utolsót sóhajtott a Szovjetunió fiatal hőse Zoia Kozmogyemszkája tizenöt évvel ezelőtt... Súlyos emlékek. A háború teljes erővel dühöngött. A fasizmus csizmája Európát taposta. Váratlanul megtámadta a Szovjetuniót. A fasiszta bitorlók az országba özönlöttek. Mindenütt állatiasság, tűz, romok és vér. Embertelenség, esztelenség, a legalacsonyabb ösztönök. Az ember megfeledkezett emberi mivoltáról. És e súlyos időkben — ezzel elllentétben — hősök nőttek ki a népből és hősi küzdelmet vívtak a fasiszta hordákkal. Tisztaszívü, törhetetlen akaratú emberek: Fucíkok és Zoják emelkednek ki a népből. Zoja a fiatal, szovjet állam gyermeke, Aki olvasott róla vagy látta az életét ismertető filmet i sohasem felejti el. Aki e nevet hallja, feltűnik szemei előtt egy fiatal, elszánt leányka arca, aki hősiesen ment az akasztófa .alá, mert nem árulta el társait. Lehet, hogy valakinek a szeme előtt Zoja arca összefolyt egy másik képpel, amelyet nemrég az újságban látott. A magyar nők képével, akik egymás mellett feküdtek a földön. — Mind halottak. Az ellenforradalmárok gyilkolták meg őket. Valaha régen a költök a női hang lágyságáról, a leány ajkainak piros ságáról, a hullámos hajról, a női karok fehérségéről írtak. Ma más időket élünk, ma a költővel együtt így szólunk: Elvtársak, tanuljatok harcolni! Ma olyan időket élünk, amikor a nők mintaképe Zoja Kozmogyemszkája. .• Ma úgy kell tudni élni és olyan bátornak kell lenni, amint arról Nyikolaj Osztrovszkij* ír. akinek szavait Zoja emlékművére vésnék: „Az élet az ember legdrágább kincse. Csak egyszer kapja ezt az ajándékot. Az éleitet úgy kell élni, hogy haldokolva ezt mondhasd: Egész életemet és minden erőmet a legszebbnek — az emberiség felszabadításáért folytatott küzdelemnek szenteltem!" Lenka Hašková Sz. Vukmanovics beszéde a szövetségi népi szkupsfinában A szövetségi népi szkupstina november 26-1 ülésén Szvetozár- Vukmanoviťs, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke mondott beszédet a jugoszláv gazdasági politika jövő évre vonatkozó irányelveiről. Sz. Vukmanovics beszéde bevezető részében a gazdasági politika ezidei feladataival és eredményeivel foglalkozott. Elsősorban hangsúlyozni kell — mondotta a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke — hogy az ipari termelés tervét teljesítettük. A mezőgazdasági termelésben minderi intézkedés ellenére csalódtunk várakozásainkban. Ezt Vukmanovics szerint a rossz időjáráson kívül az elégtelen szervezési intézkedések és több szubjektív hiányosság idézte elő. — Jelentőségteljes eredményt értünk el különösen az ipari termékek kivitelének fokozásában — folytatta Vukmanovics. Javult a helyzet a belpiacon is. 1957-ben — mondotta — a termelés fokozásának súlypontja az iparon lesz. Az ipari termelés az 1956. évhez viszonyítva 15 százalékkal, az 1955. évhez viszonyítva 25 százalékkal emelkedik. A közszükségleti cikkek termelése nagyobb mértékben. emelkedik, mint az előző évben. , A Szpvetségi Végrehajtó Tanács alelnöke azután a mezőgazdasággal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés lemaradása - a jugoszláv gazdasági élet legnagyobb aránytalansága. A mezőgazdasági ter' melés növelése megkívánja a jugoszláv gazdasági politikának nagyobbmérvü megváltoztatását; különösen a gazdasági programokban nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a mezőgazdaságnak, mint eddig. Vukmanovics rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlődése elsősorban a hektárhozam és a munkatermelékenység emelésétől függ s ezért korszerű agrotechnikai módszereket kell bevezetni, fejleszteni kell a földművesszövetkezeteket, amelyek együttműködése az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, képezi az új munkamódszerek bevezetésének széleskörű alapját. Sz. Vukmanovics beszéde befejező részében a lakosság személyes szükségleteinek. fokozásával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a városi lakosság, különösen a munkások és tisztviselők életszínvonalának emelését, mert személyes fogyasztásuk az utóbbi években csökkent. Beismerte, hogy a fizetések színvonala Jugoszláviában jelenleg alacsony, rámutatott azonban, hogy ezt a problémát csak fokozatosan, a termelés és a munkatermelékenység növekedésével egyidejűleg lehet megoldani. D. T. Sepiiov találkozott Krisna Menonnal New York (ČTK) — D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere november 26-án találkozott Krisna Menonnal, aki az ENSZ közgyűlésén résztvevő indiai küldöttség vezetője és hosszabb beszélgetést folytatott vele a XI. ülésszak munkájáról. A találkozáson jelen volt V. Kuznyecov is. Nyugat-német képviselő a hadkötelezettségről Düsseldorf. (ČTK) Arno Behrisch, .a Nyugatnémet Szociálder^Dkrata Párt képviselője, az Oberfränkische Volkszeitung főszerkesztője interjút adott a berlini tájékoztató irodának a hadkötelezettség iránti törvény visszavonásával kapcsolatban. Arno Behrisch hangsúlyozta, hogyha a Szociáldemokrata Párt győzni fog az 1957 őszén tartandó nyugat-németországi szövetségi parlamenti választásokon; határozottan síkra száll a katonai szolgálat bevezetéséről szóló törvény hatályon kívül helyezéséért. Az USA kormánya a Ta

!t-Hartley örvtnyí alkalmazta a sztrájkolok ellen New York (ČTK) — Az USA ig'azságügyminisztériuma Eisenhower elnök személyes intézkedésére határozatot hozott, amellyel beszünteti az USA keleti partvidékén és a mexicói öbölben dolgozó kikötőmunkások november 16-án kezdődő sztrájkját. E határozat értelmében, amelyet a TaftHartley törvény alapján hoztak, a hatvanezer sztrájkoló munkás ktjteles a munkát azonnal felvenni. ÚJ szô o 1956. november 28.