Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-25 / 329. szám, vasárnap

Közlemény a kormány üléséről (Polvtatás az L oldalról) 1. a. A mezőgazdasági és erdőkultúrák védelmére szolgáló vegyszerek eddigi gyártását ki fogják bővíteni és bevezetik új, hatékony szerek gyártását. A kormány megtárgyalta a kohóipari és ércbányaügyi miniszter, a mező- és erdőgazdasági miniszter, a helyi gazdálkodásügyi miniszter, a közszükségleti cikkek minisztere, a belkereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jelentését arról, hogyan "teljesítették a CSKP országos konferenciájának határozataiból és a kormány 1956. július 24-i határozatából eredő intézkedések első részét, melyek a népgazdaság és az államigazűatás irányításának és szervezésének megjavítására és leegyszerűsítésére, a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének decentralizálására és az adminisztrációs apparátus csökkentésére vonatkoztak. A Kohóipari és Ércbányaügyi Minisztérium az alárendelt szervek jogkörének decentralizálása után a fő intézkedéseket a szervezeti rendezésre, az adm nisztrációs munkák egyszerűsítésére és a reszortok munkájának megjavítására irányította. Elvégezte a termelési fő osztályoknak egyes termelési csoportok szerinti összevonását és csökkentette a minisztérium funkciós alakulatainak számát az iparág irányításának rugalmasabbá tétele céljából. Ez az intézkedés megteremti a feltételeket a vállalatok műszaki és gazdasáqi irányításának megjavítására és a termelés gaždaságosabbá tételére, a népgazdaság kohóipari gyártmányokkai való ellátásának egyszerűsítésére és a minisztérium dolgozói számának 15 százalékkal valő leszállítására. A decentralizálás legközelebbi időszakának előfeltétele a megtett intézkedések, melyekkel a minisztérium további jogkört ruház az alsóbb szervekre, főleg azon fejlesztési, ellátási és értékesítési feladatok biztosítására, amelyek a népgazdaság távlati követelményeiből a kohóiparra és az ércbányászatra hárulnak. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium szakaszán a jóváhagyott intézkedésekkel jelentősen megerősítik a nemzeti bizottságok és végrehajtő szerveik jogkörét és felelősségét a mezőgazdasági termelés irányításában. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb irányítását az állami gazdaságoknak, a gép- és traktorállomásoknak, az EFSZ-ek kiépítéséhez szükséges berendezéseknek, a mezőgazdasági műszaki iskoláknak, az erdészeti és szakiskoláknak és más berendezéseknek 1957. január 1-től a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mezőgazdasági szakosztályainak közvetlen irányítása alá helyezésével fogják biztosítani. Ily módon fokozatosan emelik a külcnféle fokú nemzeti bizottságok befolyását a mezőgazdasági termelés egész terén. A munka egyszerűsítéséhez hozzájárul a mezőgazdaság tervezése mutatószámainak csökkentése, az egyszerűbb pénzügyi, költségvetési és hitelezési rendszer. A kormány egyúttal megtárgyalta a mezőgazdaság igazgatásának új szervezetét, mely megfelel majd a mezőgazdasági gyakorlat szükségleteinek és a feladatok operatív teljesítésének. A kerületi nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályain sor kerül a mezőgazdaságban szükséges szakszolgálatok új rendezésére. A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium központjában egyharmadával csökkentik a dolgozók számát. A kormány meghagyta a Mező- és Erdőgazdasági Minisztériumnak, hogy a többi szakaszokon is folytassa a bizottságok jogkörének emelését, és hogy 1957. folyamán egyes járásokban gyakorlatban vizsgálja felül a gép- és traktorállomások és állami gazdaságok járási nemzeti bizottságok által való közvetlen irányításának lehetőségét. A helyi gazdálkodásban s$r kerül az irányítás további decentralizálására, a különféle fokú nemzeti bizottságok végrehajtó szervei és a vállalatok igazgatói jogkörének és felelősségének kiterjesztésével. A helyi gazdálkodás szervezeti kiépítése jelentős mértékben megváltozik a helyi jelentőségű némely javító és karbantartó munkáknak és a kisebb helyi jelentőségű megrendelési munkáknak a járási ipari kombinátokból a helyi nemzeti bizottságok kommunális szolgálatainak vállalataiba való áttételével. Ezzel a lakosságnak nyújtott szolgálatokra nézve oly fontos tevékenység közvetlenül a helyi nemzeti bizottságok irányítása alá kerül. Üj szervezési rendezéssel célszerűen elosztják a munkát a különféle fokú nemzeti' bizottságok között úgy, hogy a helyi nemzeti bizottság fogja közvetlenül irányítani azokat a vállalatokat és kommunális szolgálatokat, melyek karbantartó és javító tevékenységet és a lakosságnak szükséges apró munkákat fogják végezni, a járási nemzeti bizottságok fogják irányítani az építészeti beruházást, a kerületi nemzeti bizottságok pedig a különleges szélesebb munkakörű termelő vállalatokat, melyek gyakran nemcsak a járási, hanem a kerületi kereteket is túlhaladják. A Közszükségleti Cikkek Minisztériumában végrehajtott intézkedésekkel mindenekelőtt kiterjesztik a fő osztályok és a nemzeti vállalatoki igazgatóinak felelősségét és jogkörét, egyszerűsítik az adminisztrációs munkákat és 47,5 százalékkal csökkentik a kimutatások számát a tervezés szakaszán, 28 százalékkal pedig a statisztika szakaszán. Ezenkívül egyes változásokat foganatosítottak a^minisztérium és az egyes alakulatok szervezetében, ami lehetővé teszi a dolgozók számának 16 százalékkal való leszállítását. A Belkereskedelemügyi Minisztérium 1957. január 1-től a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak igazgatásába teszi át a vendéglőket és éttermeket. Ezzel kapcsolatban még jobban kibővül a nemzeti bizottságok jogköre, főleg a lakosság ellátásának ellenőrzése, a kereskedelmi hálózat elosztása, az alapvető kereskedelmi szabályok betartásának ellenőrzése terén, valamint az árusítási idő megszabásában. Lényegesen növekszik a nemzeti bizottságok tanácsainak befolyása a kiskereskedelmi forgalom terveinek összeállításában és a kiskereskedelmi forgalom megállapításában áruszállítás útján. Lényegesen csökken a tervmutatók száma, így például az eladási terv mutatóinak száma 200-ról 150-re, a szállítási terv mutatóinak száma pedig 41-ről 8-ra csökken. 1957. január 1től bevezetik a könyvelési nyilvántartás egyszerűbb formáját a kiskereskedelmi elárusító helyeken és a közös étkezés üzemeiben egyaránt. A termelő vállalatoktól való áruvásárlást és a termelőkkel a gazdasági szerződések megkötését a kereskedelmi vállalatokra ruházzák. Ezzel nagymértékben rugalmasabbá válik a kereskedelem kapcsolata a termeléssel és megteremtődnek az előfeltételek a fogyasztók igényeinek jobb kieléqítésére. Egyszerűbbé válik a nagykereskedelem és kiskereskedelem közötti kapcsolat is annak a kötelességnek eltörlésével, hoqy gazdasági szerződéseket kössenek. Ehelyett az elárusít^ helyek közvetlen megrendeléseket tesznek. A végrehajtott intézkedések lehetővé teszik, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium dolgozóinak számát 16 százalékkal csökkentsék. Azonnali intézkedéseket hajtottak végre a pénzügyi igazgatás decentralizálására és egyszerűsítésére, főleg a kifizetési és elszámolási kapcsolat szakaszán, a beruházások pénzügyi biztosításának, a rövid lejáratú üzemi hitelek engedélyezésének, valamint a nemzeti bizottságok költségvetésének és az állami költségvetésnek összeállítása szakaszán. 1956. végére újabb intézkedéseket foganatosítanak, amelyeknek megvalósítása az 1957. évben is folytatódik. Szervezési módosításokat hajtottak végre a Pénzügyminisztériumban, amelyek a munka egyszerűsítését és az alkalmazottak létszámának csökkentését teszik lehetővé. Az Igazságügyi Minisztériumban a minisztérium feladatának biztosítása és teljesítése érdekében, valamint a szocialista törvényesség megszilárdítása és elmélyítése érdekében a szervezési feltételek megteremtése mellett az alárendelt szervek irányításának célszerűbb megszervezését, másrészt az adminisztratív munka egyszerűsítését a dolgozók létszámának 19 százalékkal való csökkentésével érik el. Segítjük a magyar népet A koprivnicei Tatra alkalmazottai is 70 000 koronát gyűjtöttek a magyar nép megsegítésére. A Járási Begyűjtési Üzemek jelentik, hogy az EFSZ-tagoktól és egyénileg gazdálkodó földművesektől természetbeli adományokat fogadnak el. A gyűjtés első három napja alatt pl. 264 mázsa búzát, 153 mázsa gabonát, 370 mázsa burgonyát, több mázsa húst és egyéb mezőgazdasági terméket gyűjtöttek össze. A köztársasági efnök fogadta a VOKSZ küldöttségének vezetőjét Alntonín Zápotocký köztársasági elnök szombaton, november 24-én a prágai várban fogadta hazautazása előtt Szergej Vasziljevics Kuftanovot, a Szovjetunió kulturálisügyi miniszterének helyettesét, a VOKSZ küldöttségének vezetőjét. Antonín Zápotocký köztársasági elnök barátságos beszélgetést folytatott a szovjet vettdéggel. Baráti est a VOKSZ küldöttségének tiszteletére Doktor Zdenék Nejedlý miniszter, és Oleg Homola képviselő, a CSSZBSZ KB titkára, a prágai Nemzeti Klubban baráti estet rendezett a VOKSZ küldöttség-ének tiszteletére. A beszélgetésen részt vettek a küldöttség tagjai Sz. V. Kuftanovnak, a Szovjetunió kulturálisügyi miniszterhelyettesének vezetésével, továbbá Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes dr. Josef Plojhar egészsé-jügyi miniszter, Ladislava Kleňhová-Besserová képviselő, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára, a Nemzeti Front szervezeteinek képviselői, tudósok, művészek kitűntetett I S 7 <*> 1956. november 378. dolgozók, a csehszlovák néphadseregnek, a főváros és a prágai kerület politikai és közéletének képviselői. A beszélgetésen résztvettek a szovjet filmküldöttség és a csehszlovák kultúrküldöttség tagjai, akik péntek-n tértek vissza a Szovjetunióból. A beszélgetésen jelen volt I. T. Grisin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a nagykövetség tagjaival. A szovjet vendégek örömmel emlékeztek a Csehszlovákiában töltött gyönyörű napokra, a városok és a falvak dolgozóival valő találkozásukra. Elhozták nekünk a szovjet nép forró üdvözletét és ugyanilyen őszinte szeretettel és barátsággal fogadták őket Csehszlovákia dolgozói. A Barátság hónapjának akciói A kassai kerület iskoláinak pionír jai a barátság hónapjában még job ban megszilárdítják a szovjet pioní rokkal kötött barátságukat. Ezt bi zonyítják a pionírok levelei, melyeket csaknem a kerület összes iskoláiból szovjet barátaikhoz intéznek. És milyen nagy az öröm az iskolákban, mikor üdvözletek, képeslapok és levelek érkeznek Moszkvából vagy a Szovjetunió más városaiból és falvaiból. Ilyen örömük volt a krompachyi 11 éves középiskola növendékeinek is, mikor levelet kaptak a Moszkva melletti kolomnai középiskola növendékeitől, akikkel baráti szövetséget kötöttek. Sok levelet váltanak a szovjet pionírokkal a kassai XII. 8 osztályos középiskola pionírjai és növendékei is. Éppen egy évvel ezelőtt kötöttek szövetséget a moszkvai 610 sz. is kólával és a Szibériában lévő barna uli iskolával. Jana Šafárová, Karol Seman, Marta Lecová és a többi pio nlroknak már sok jóbarátjuk van moszkvai diákok között. A barátság hónapjában beszélgetéseket rendeznek az iskolában „Ismerd meg a Szovjetuniót" jelszó jegyében. Viliam Široký elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Továbbra maradjunk meg őrhelyünkön A nemzetközi imperialista összeesküvés egész menete és eddigi eredményei világosan mutatják, hogy az imperialisták túlbecsülték erejüket. Tudjuk, hogy a béke és szocializmus ellenségei nem mondtak le céljukról. Folytatják dühödt igyekezetüket, hogy éket verjenek a népi demokratikus államok és a Szovjetunió közé, hogy a népi demokratikus államokat elszigeteljék a Szovjetuniótól és így gyengítsék a békeharcban a legfőbb támaszt és döntő erőt — a szocialista tábor egységét és szilái dságát. Tanulunk a múltból és nagy tanúiság számunkra Klement Gottwald életműve. Időszerűek és sürgetőek ma szavai annak fontosságáról, hogy „mint szemünk fényét őrizzük és szüntelenül szilárdítsuk a békeszerető országok egységét a nagy Szovjetunióval az élén, erősítsük egységüket, erejüket és hatalmukat". Pártunk a német fasizmus hatalomra jutásának első napjaitól azt hirdette, hogy a Szovjetunióhoz való viszony kérdése nemcsak a kommunisták, vagy a szocialista rendszerrel rokonszenvező emberek ügye, hanem az egész nép közvetlen életérdeke, mert a Szovjetunióval való szövetségtől és barátságtól függ közvetlenül köztársaságunk léte. Gottwald elvtárs e politika valóra váltásáért következetesen és kitartóan harcolt már a háború előtt és a háború idején is. A Szovjetunióval való barátság és szövetség vált felszabadított köztársaságunk politikájának alappillérévé. Népünk helyesen fogta fel köztársaságunk életérdekeit és azért naponta általános figyelmet fordít a Szovjetunióval való szövetségünk és barátságunk megszilárdítására és elmélyítésére, mely — ahogyan Gottwald elvtárs mondotta — „szabadságunk és függetlenségünk, előrehaladásunk, nyugalmunk és boldogságunk biztosítéka". A be nem avatkozás alapelvei mindenkire érvényesek A nemzetközi reakció támadásaira, és rágalmazásaira munkásosztályunk, földműveseink és egységes dolgozó népünk azzal válaszol, hogy továbbra is következetesen a szocialista építés útján halad. Ezen az úton a nagy Lenin tanításához igazodunk és fogunk igazodni következetesen a jövőben is; e tanítás mély igazságát és általános érvényét saját tapasztalataink bizonyították be. Ezen az úton saját feltételeinkből, népünk szükségleteiből és érdekeiből, hatalmas haladó, történelmi hagyományokból és azokból a módszerekből indulunk ki most is és a jövőben is, amelyek beváltak. Emellett természetesen tanulunk és továbbra is alkotó módon merítünk más .szocialista országok tanulságaiból, elsősorban a leggazdagabb tapasztalatokkal rendelkező ország ismereteiből, a Szovjetunió ismereteiből. Természetesen, nem érthetünk egyet azzal, hogy vannak más törekvések — még ha olyan baráti országokban is, mint Jugoszlávia — hogy éppen az ő ismereteiket, módszereiket valamilyen „új irányzatnak" hirdessék, melyekhez a többi államoknak is igazodniok kell, sőt végeredményben harcot hirdessenek más országok képviselői ellen, akik eltérő nézeteket vallanak. Mi természetesen nem ítéljük el és nem is ítélhetjük el a testvéri Jugoszláviát azért, hogy a mi formáinktól eltérő módszereket alkalmaz, mert ez minden nemzet saját ügye. De meg kell említeni, hogy az egyenjogúság és a be nem avatkozás elvei mindenkire érvényesek, azokra is, akik erről olyan gyakran beszélnek. Mi kétségkívül, meg vagyunk győződve arról, hogy a lenini út, a Szovjetunióval való barátság útja, ahogyan ezt Gottwald elvtárs hangsúlyozta — az egyetlen út, amelyen haladva „új győzelmeket érhetünk el, hazánkat gazdaggá és boldoggá tehetjük és megőrizhetjük otthonaink békéjét". A szocialista építés lényege Pártunk és a Nemzeti Front kormánya politikájában abből az elvből indul ki, hogy a szocialista építés alapvető és központi célja az ember, hogy „a szocializmusban minden törekvés fő célja", — ahogy mindig újból hangsúlyozta Gottwald elvtárs — „az emberről való gondoskodás, az ember életének megjavítására fordított gondoskodás". Mi a társadalom megváltoztatására törekszünk, a szocialista társadalmi rend kiépítésére és e cél elérésére fordítjuk minden erőnket. De minden igyekezetnek egyetlen célja van: hogy az ember örökre megszabaduljon a nyomortól és éhséqtől, a darab kenyér utáni hajszától, hogy egyre gazdagabb életet éljünk. Megszabadítani az embert a robottól, megadni neki a modern technika legújabb vívmányait, hozzáférhetővé tenni számára a kultúra gazdag gyümölcseit és lehetővé tenni alkotó erőinek korlátlan kibontakozását, örömet és gondosságot nyújtani az embernek — éppen ez minden törekvésünk magától értetődő célja. Ezért építjük az ipart és fejlesztjük a mezőgazdaságot, ezért haladunk falvainkon az egységes földművesszövetkezetek építésének útján, erre irányulnak népgazdasági terveink. Igaz, méo mindig akadnak olyan emberek, akik a maguk módján értelmezik a szocializmust, csak a maguk számára, vagy olyanok, akik maguk körül csak dolgokat látnak és nem embereket is. Következetem harcot kell indítanunk minden ilyen törekvés ellen, azok ellen az emberek ellen, akik eltorzítják és akadályozzák nagy céljainkat, a megrögzött bürokraták ellen. De egyszersmind újból és újból ismételnünk kell, hogy mindazt, amire törekszünk és amiért harcolunk, saját kezünkkel kell megteremtenünk. Gottwald elvtárs nem egvszer figyelmeztetett, hogy a szocializmus céljait lehetetlen elválasztani az elérésükhöz vezető úttól. Ezt türelmesen meg kell magyarázni mindenkinek, aki előtt ugyan rokonszenves az életszínvonal emelése, a jólét növelése, a kulturális és szociális gondoskodás tökéletesítése, de kevésbé szívesen hallgatja a munkatermelékenység fokozásáról, a beruházási építkezésről, a nehézipar építéséről szóló terveket. De a szocializmust nem lehet építeni sem munka, sem a legszélesebb néptömegek szüntelen aktív kezdeményező és alkotó részvétele nélkül az állam irányításában, az ország gazdasági, politikai, és kulturális fejlődésének irányításálban. Ez a szocialista demokratizmus lényege, ez népi demokratikus rendszerünk legfőbb ereje. Az eddigi tapasztalatok teljes mértékben bizonyítják, hogy minél szélesebb mértékben és aktívabban vesz részt maga a nép a szocialista építés szakaszán hozott jelentős intézkedésekben, annál helyesebbek lesznek ezek az intézkedések és annál jobban biztosítva lesz teljesítésük. Gottwald elvtárs nagy figyelmet fordított a falvakon végzendő munka kérdéseire és főleg azt hangsúlyozta ki, milyen hatalmas, rendkívüli jelentősége van számunkra a mezőgazdasági termelés további növelésének, az egységes földművesszövetkezetek építésének és megszilárdításának. Eddigi tapasztalataink minden kétséget kizáróan azt mutatják, hogy az egységes földművesszövetkezetek az egyedüli helyes és hatékony út, amely a mezőgazdasági termelés általános fellendítéséhez, valamint földműveseink életének megjavításához, falvaink igazi szocialista felvirágzásához vezet. Bebizonyították, hogy az EFSZ-ek építésének útja teljes mértékben megfelel falvaink haladó nemzeti hagyományainak. Megvan minden feltételünk a mezőgazdasági munkák gépesítésének további gyors fejlesztésére, a korszerű mezőgazdasági tudomány széles méretekben való érvényesítésére.Mindez azt jelenti, hogy ma már megvannak a feltételeink arra, hogy rövid időn belül kiküszöböljük azokat a fogyatékosságokat és gyenge pontokat, amelyek egyes EFSZ-ekben még megvannak, hogy újabb és újabb falvakban egészséges, erős és jól gazdálkodó szövetkezetek fejlődjenek. A közelmúlt eseményei újból bebizonyították milyen hatalmas döntő jelentőségű az állam egész fejlődésében a kommunista párt, annak egysége és felzárkozottsága, vezetőségéneik megbonthatatlan egysége és az, hogy a nép meg van győződve a párt politikájának helyességéről. Mennyire szeretne az ellenség ellentéteket előidézni pártunkban, mennyire örülne, ha ma a provokációk elleni harc helyett, a szocializmus további építésének következetes megoldása helyett a kommunista bírálat és önbírálat helyett azt tennie, ami neki tetszik. Meg kell mondanunk, hogy nem okozunk neki ilyen örömet, hogy ezzel hazánkban senki sem ér célt. Pártunk politikája a leninizmus iránti hűségen, a nép iránti hűségen alapszik és ebben nálunk nem lehet két nézet, két irányzat. Nem hiába figyelmeztetett bennünket újból és újból Gottwald elvtárs, hogy a pártnak „szilárd, egyöntetű és fegyelmezett egésznek kell lennie, amely bírja az egész nép bizalmát és élő kapcsolatban van vele." Dolgozó népünk hisz a kommunista pártban, mivel egész történetével bebizonyította, hogy valóban a népet szerető párt, mivel „tetteivel, munkájával és harcával megmutatta, hogy nem egyes csoportok és egyének önző érdekeit viseli a szívén és tartja szem előtt, hanem az egész nemzet érdekeit és jólétét." Nagyra becsüljük ezt a bizalmat és megteszünk mindent, hogy sohase csalódjanak bennünk. Éppen ma sokkal fontosabb mint bármikor ezelőtt, hogy a kommunisták szilárd kapcsolatban legyenek a néppel, hogy megismerjék szükségleteit, részt vegyenek örömében és bajában és meg tudják mutatni a szocializmus ragyogó távlatait. /