Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-03 / 307. szám, szombat

Ä brit alsóház viharos ülése 68 szavazattöbbséggel jóváhagyta az Egyiptom elleni intervenciót London (ČTK) — A brit alsóház csü­törtökön már harmadik napja folytatta a szuezi kérdés megtárgyalását. Az ülés oly viharos lefolyású volt, hogy a parlament elnökének fél órára meg kellett szakítania. Először Head had­ügyminiszter tartott beszámolót a k»­tonai helyzetről és az egyiptomi re­pülőterek előző éjszakai bombázásáról. Gaitskell, a Munkáspárt vezetője a munkáspárti képviselők helyeslése kö­zepette kijelentette, hogy a „brit em­berek millióit mélyen megdöbbenti és megszégyeníti-az, hogy brit repülőgé­pek bombázzák Egyiptomot nem kol­lektív védelemből, hanem nyilvánvaló ellentétben az ENSZ alapokmányával (a konzervatív párt részéről éles el­lenvetések, kiáltások hangzottak). Gaitskell megkérdezte, vajon a mi­niszter hajlandó-e biztosítékot adni arra, hogy az ENSZ közgyűlésének kétharmados többségétől hozott hatá­rozatot a brit kormány azonnal elfo­gadja, és vajon hajlandó-e biztosítani, hogy egy ilyen határozat meghozata­láig brit részről nem kezdenek semmi­lyen katonai akcióba. Head hadügyminiszter azt válaszol­ta: „Az eddig végzett hadműveletek célja csupán az, hogy az egyiptomi kormányt arra kényszerítsük, fogadja el feltételeinket. Ezek a hadmüveletek teljesen katonai célokra szorítkoztak és az egyiptomi kormány elé terjesz­tett eredeti követelések még mindig nyitva maradnak." S. Silverman munkáspárti képviselő rámutatott, hogy a miniszter bejelen­tette olyan ország hajóinak elsüllyesz­tését, területének bombázását, vagyo­nának és lakosainak elpusztítását, amellyel Nagy-Britannia nyilvánvalóan baráti kapcsolatokat tartott fenn. Sen­ki sem üzent hadat, senki sem sértette meg a diplomáciai kapcsolatokat. Gaitskell ezután azt követelte a kor­mánytól, mondja meg, vajon hadat üzent-e Egyiptomnak. Mivel egy kon­zervatív miniszter sem állott fel, hogy válaszoljon a kérdésre, a Munkáspárt tagjai felállottak és követelték: „Vála­szoljatok, válaszoljatok". De mert a miniszterek továbbra is mozdulatlanul ülve maradtak, a Munkáspárt képvise­lőinek kiáltozása egyre nagyobb mé­reteket öltött, s a parlament elnöke teljes két percen át hiába igyekfezett helyreállítani a rendet. Gaitskell ez­után azt mondotta, meg akarja kér­dezni a miniszterelnököt, vajon „ura-e a helyzetnek és hajlandó-e nyilatkoz­ni." Eden miniszterelnök felállt és azt mondotta, hogy a kormány képviselője a további vita során teljes képet ad a helyzetről. A munkáspártiak nem elégedtek meg ezzel a válasszal és A. Bevan kijelen­tette: „A repülőket, tengerészeket és katonákat a kormány parancsára küld­ték harcba. Fogságba eshetnek, és ha nem üzen a brit kormány hadat, ki fogja életüket védelmezni a nemzetközi jog alapján?" Bevan kérdését ismét felháborodott, választ követelő felkiál­tások kísérték. A miniszterelnök erre kijelentette: „Az az akció, amit tet­tünk. összhangban áll előző kijelenté­sünkkel. Semmi további intézkedést nem foganatosítottunk." A hangulat az alsóházban egyre vi­harosabbá vált és Bevannak azt a sza­vait; „Tudni akarjuk a kormánytól, mi­lyen védelemben részesülnek katoná­ink, ha az ellenség kezébe kerülnek" — viharos egyetértéssel fogadták. Mivel a parlament elnökének nem si­került rendet teremtenie, az ülést fél órára félbeszakította. 16 óra 30 perckor, amikor újra foly­tatták az ülést, elsőnek Gaitskell szó­lalt fel, aki azt mondotta: „Mi a né­zete a kormánynak, hadiállapotban vagyunk Egyiptommal vagy sem? Ha a kormánynak az a nézete, hogy nem állunk hadiállapotban Egyiptommal, ki fogja megvédeni fegyveres erőink tag­jait, ha az egyiptomiak fogságába es­nek?" A miniszterelnök azt válaszolta, hogy erre a kérdésre inkább a vita folyamán beszédben válaszol. Ezek — mondot­ta — bonyolult, a genfi konvencióval összefüggő jogi kérdések. J. Griffiths, a Munkáspárt vezetőjé­nek helyettese ezután határozati javas­latot terjesztett elő, amely elítéli a kormány politikáját és követeli a ka­tonai akciók beszüntetését. Eden miniszterelnök viszont benyúj­totta a kormány határozati javaslatát, amely azt kéri az alsóháztól, hagyja jóvá az agresszív angol-francia akció­kat Egyiptomban és szavazzon bizalmat a kormánynak. Terjedelmes, felkiáltá­sokkal gyakran félbeszakított beszédé­ben kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem üzen hadat, csak fegyveres kon­fliktusba keveredett Egyiptommal. Igyekezett meggyőzni a képviselőket arról, hogy az agresszió csupán „rend­őrségi művelet". Eden igyekezett ki­bújni számos kérdés megválaszolása alól, amelyek arra vonatkoztak, hogy a brit kormány hajlandó-e az ENSZ közgyűlésének jövő határozatai szerint igazodni. • • * A lordok háza az Egyiptom elleni brit-francia agressziót 82 szavazattal 30 ellenében jóváhagyta. Az alsóház hosszantartó, izgatott vita után a kon­zervatív képviselők szokásos többsé­gével, 68 szavazattal szintén jóvá­hagyta Eden politikáját. Hatalmas tiltakozó mozgalom Angliában az agresszió ellen Lármás jelenetek az alsóházban (Londoni tudósításunk.) Nagy-Britanniát óriási tiltakozó hullám árasztotta el a kormány Egyiptom elleni támadása miatt. A legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a népet mélységesen felháborítják Egyiptom bombázásának, a hadihajók akcióinak hírei: A Munkáspárt ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „min­den alkotmányos eszközt" felhasznál a kormány ellen. A tiltakozó mozgaloŕl a mai nap folyamán három pontban csúcsosodott ki. Az első a Nemzeti Tanács beje­lentése volt, amely szerint országos tiltakozó mozgalmat szervez, s ennek keretében a legközelebbi napokban országos méretekben 25 nyilvános de­monstrációt és tüntetést rendez, va­lamint több ezer kisebb gyűlést és összejövetelt. A másik csúcspont a kommunista párt nyilatkozata volt, amely teljesen támogatja a Munkás­pártot. A harmadik s legfőbb esemény a kormánypolitikáról szóló mai alsó­házi vita volt, amely oly zavarban és izgalmak közepette ért véget, hogy az elnöknek többször félbe kellett szakítania az ülést. Tiltakozó táviratok, a béke helyre­állítására irányuló kérelmek érkeznek a képviselőkhöz Nagy-Britannia vala­mennyi részéből. Csak két óra lefor­gása alatt több mint ezer ilyen táv­irat érkezett. Az alsóház niai ülésén a felhábo­rodott munkáspárti képviselők Eden­nek, mikor kérdéseikre válaszolt, azt kiáltották: Fasiszta! Amikor Head tábornok, honvédelmi miniszter az ülésterembe lépett, ki­fütyülték. Régi, tapasztalt megfigyelők kije­lentik, hogy a brit alsóház ily nagy izgalmat már egy fél évszázada nem ért meg. Amikor a képviselők az esti órák­ban az újságokban olvasták a hiva­talos közleményt, hogy brit repülő­gépek bombáztak egyiptomi repülő­tereket és a támadásokat szünet nél­kül folytatják, felháborodtak és szé­gyenkeztek. Ez az érzésük még foko­zódott, amikor egyiptomi forrásból az a hír érkezett, hogy a repülőtáma­4 ÜJ szö 1956. november 3. Edennek ezt kiáltják: „Maga fasiszta, szégyelje magát!' 31 polgári személy dások alkalmával életét vesztette. Amikor Head a repülőtámadásokról beszélt, a képviselőház termében vi­harzottak a kiáltások, kérdések ösz­sze-wisszasága. Gaitskell munkáspárti vezető meg­kérdezte: „Vajon tudja-e a kormány, hogy a brit polgárok milliói mélyen fel vannak háborodva?" Taps vihar zú­gott fel a munkáspárti képviselők padjaiból, míg a konzervatív képvi­selők körében csend uralkodott. Az egyik képviselő azt kiáltotta Edennek: „Maga fasiszta, szégyelje magát!". Gaitskell így folytatta: „A brit nép szégyelli magát, hoqy a brit repülő­gépek nem önvédelemből bombázzák Egyiptomot, ami világos ellentétben áll az ENSZ alapokmányával." Amikor felállott Head tábornok és beszélni akart, elnémították a követ­kező kiáltások: „Háborús bűnös", „Nürnberg". Az általános zajban az­tán kijelentette, hogy a támadás egyedüli célja az volt, hogy Egyip­tom alávesse magát az angol—francia követelésnek és hogy Izrael és Egyip­tom beszüntessék a harcokat s visz­szavonuljanak a Szuezi-csatorna öve­zetéből. Az ülés félbeszakítása után újból összeült az alsóház, hogy megtárgyal­ja a munkáspártiak határozati javas­latát, amelyben bizalmatlanságot nyil­vánítanak a kormánynak. Eden kije­lentette, hogy Nagy-Britannia nincs hadiállapotban Egyiptommal. Ma a helyi szervezetek tízezer le­velet küldtek a Munkáspárt központ­jába. Leveleikben követelik, hogy ren­dezzenek tiltakozó tüntetéseket a kormány ellen. A kommunista párt támogatja a munkáspártiak mozgalmát. Nyilatko­zatában felhív a kormány eltávolítá­sára, tiltakozó akciók megszervezésé­re, a brit támadás azonnali megszün­tetésére és az azonnali általános tűz­szünetre. i PHILIP BOLSOVER. Igazságtalan, esztelen háború A brit sajtó elítéli az egyiptomi brit-francia inváziót London. (ČTK) — A brit lapok élesen elítélik a kormány politikáját ä Szuezi kérdésben. Különösen Eden miniszterelnököt támadják. Emellett rá­mutatnak azokra az ellentétekre, amelyek Nagy-Britannia és az USA között merültek jel. Hangsúlyozzák, hogy Nagy-Britannia és Franciaország elszi­getelten állanak a világ közvéleménye előtt, rámutatnak a szerződési kö­telezettségek és az ENSZ mellőzésére. Mirror a brit A Daily Mirror a brit és francia fegyveres erők betörését Egyiptomba „Eden háborújának" minősíti és a brit akciókat mint diplomáciailag és erköl­csileg helyt nem állókat pellengérre állítja. A Daily Herald „Ez a háború feles­leges, igazságtalan és igazolhatatlan" címen így Ir: „Felesleges háborút folytatunk. Ezt az egyiptomi inváziót nem lehet a tör­vényesség köpönyegével leplezni. Az ENSZ alapokmányának értelmében ez a beavatkozás törvényellenes; Tör­vényellenes az 1954. évi brit-egyiptomi szerződés, valamint a hármas egyez­mény szerint is, amely Nagy-Britan­niát és Franciaországot közös akcióra kötelezi az Egyesült Államokkal abban az esetben, ha a Szuezi-csatorna öveze­tében határsértés történne. A lap hoz­záfűzi, hogy a brit közvélemény hatá­rozottan elítélj ezt az esztelen kalan­dot. A Manchester Guardian vezércikkben mutat rá, meg kell mondani a világ­nak, mint ahogy azt már Gaitskell kijelentette, hogy az angol népet mé­lyen megrendítette kormányának ag­resszív politikája. A jobboldali Daily Sketch felszólítja Edent, válaszoljon azon ellenszenvet keltő hírekre, hogy Nagy-Britannia és Franciaország ösz­szeszűrte a levet Izraellel és Izraelt Egyiptom elleni támadásra szólította fel. „Csaknem egyedül vagyunk ezen akcióban — írja a lap —, amelyet Egyiptom ellen vezetünk. Módszerein­ket előreláthatólag élesen fogják bí­rálni." Együgyüség azt hinni, hogy az USA, ha valóban akarná, nem találna eszközt a közel-keleti béke megőrzésére Az indiai sajtó a közel-keleti helyzetről Delhi. (ČTK) — Az indiai sajtó egyöntetűen elítéli az Egyiptom­ellenes angol—francia imperialista agressziót. A Times of India rámutat az iz­raeli haderők támadása és az angol— francia beavatkozás közötti összefüg­gésre, és azt írja, hogy az izraeli agresszió csak előjátéka volt Franciaország és Nagy-Britan­nia további agressziójának, amely a Szuezi-csatorna feletti uralmuk visszaállítására irányul. A lap egyben megállapítja, hogyhosz­szabb idő óta, még mielőtt a Bizton­sági Tanács foglalkozni kezdett volna az esettel, London és Párizs, elhatá­rozták, hogy erőszakkal foglalják el a Szuezi-csatorna övezetét. A Hindunstan Standard szerkesztő­ségi cikkben kifejezi azt a nézetét. hogy a Szuezi-csatorna védelméről tett angol—francia állítás nagyon is átlátszó ürügy. Ezen államok azon határozata, hogy Egyiptomban — aka­rata ellenére — katonai erőket szál­lítsanak partra, az intervenció és ag­resszió szemérmetlen ténye. Az Indián Express az USA állás­pontjával kapcsolatban azt írja, hogy együgyűség volna azt gondol­ni, hogy az Egyesült Államok, ha valóban akarná, nem találna esz­közt a közép-keleti béke megőr­zésére. A Hindustan Times megállapítja, hogy a Szovjetunió világosan kifejezte azon szilárd meggyőződését, hogy a szuezi problémát az ENSZ-nek kell megoldania. A lap követeli, hogy India keltse fel a világ lelkiisme­retét ama gonosztett ellen, amit most a Közép-Keleten elkövetnek. Mehru üzenet® Nasnmarskjoldnek és Eisenhowernek Delhi. (ČTK) — A'delihi rádió köz­lése szerint Nehru indiai miniszter­elnök Hammarskjöldhöz, az ENSZ fő­titkárához üzenetet intézett, amelyben felszólítja az . Egyesült Nemzetek Szervezetét, foganatosítson azonnali intézkedéseket az idegen katonaság eltávozására Egyiptomból. Az üzenet rámutat arra, hogy Indiát mélyen felháborították azok az események, amelyek e térség­ben lefolynak, főként pedig az, hogy Nagy-Britannia és Frauciaor­szág megtámadta Egyiptomot. Ezt az üzenetet egyúttal a kolombói egyezmény államai kormányának is kikézbesítették. A Reuter hírügynökség közlése szerint Nehru miniszterelnök az egyiptomi brit-francia intervencióval kapcsolatbatn sürgős személyes üze­netet! intézett Eisenhower amerikai elnökhöz és Dulles államtitkárhoz. Az üzenetben Nehru felszólít az ellen­Egyiptom harcát támogatják a világ baladó erűi A robbanások dübörgő zaja, a tűz­vészek felcsapó lángjai teg­nap este 9 óra tájban Heliopolisz kai­rói külváros lakosainak azt bizonyí­tották, hogy az Egyiptom elleni im­perialista akciók egyre borzalmasabb formát öltenek, Senki sem sejtette azt, amit ma Egyiptom és az egiész civilizált világ megdöbbenéssel látott: a brit "kormány parancsára lökhajtá­sos repülőgépek, bombázták Kairót és más egyiptomi városokat. Ma reggel szemtanúja voltam, hogyan festenek a bombázott helyek és maga a való­ság bizonyítja a legjobban, mennyire igaz az a brit közlemény, amely sze­rint kizárólag katonai objektumokat támadtak. Az Alaza katonai repülőtér környékén, amely a támadás fő dél­pontja volt, csak csekély károk lát­hatók, kisebb becsapódásokat lát'.<am a katonai akadémia épületén, ahol a robbanóbombák néhány méteren le­szakították a vakolatot. Megsérült az egyik fepület bejárata, valamint a polgári repülőtérhez vezető országút. Egyébként a nem katonai objektumo­kon ejtett károk főleg a mecseten és a kórházon láthatók az Almaza repülőtér közelében. Hivatalos jelen­tések szerint, Kairó északi (Szhubra) negyedében is több lakóház megsé­rült. Ügy tűnik, hogy az imperialista ha­(Egyiptomi tudósításunk) talmak elhatározták, levetik utolsó, gátlásaikat és kötelezettségeiket is a nemzetközi jog legelemibb elveit ille­tően és könyörtelenül törnek céljaik­ra, elsősorban a Szuezi-csatorna felé és a többi közel-keleti elveszteti po­zíciójuk visszaszerzésére. Egyiptom helyzete ezekben az órákban nem egyszerű. A brát és fraincia katonai erők nyílt agressziója szükségszerűen a diplomáciai kapcsolatok megszakí­tásához vezet. Ennek hírét egyide­jűleg jelentetnék azzal a közlemény­nyel, hogy újból bombázták Egyiptom területét. Az a tény. hogy Nagy-Bri­tannia és Franciaország önkényes ak­ciójával az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét semmibe vette, a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy ennél a nem­zetközi világszervezetnél nem igen lehet oltalmat keresni! Nagy keserű­séggel fogadják az Egyesült Államok taktikáját. Nflég 'egnap az itteni kö­rök közül néhányan és a sajtó egy része nagy reményt fektetett Eisen­hower elnöknek abba a nyilatkozatá­ba. hogy az USA segítséget nvújt a közel-keleti agresszió minden áldo­zatának, de Eisenhower legújabb nyi­latkozata, amely arról szól. hogy az USA nem szándékozik beavatkozni az eseményekbe és a mai helyzet fő okát abban látja, hogy Egyiptom „kommunista" fegyvereket vásárolt, azt mutatja, hogy az amerikai kor­mány áll. a brit-francia agresszió mellé A legújabb, közvetlenül 12 óra előtit kiadott hírek szerint a Sínai-télszi­geten az izraeli alakulatok oldalán francia légi- és szárazföldi erőket is harcba vetettek. Az a fejetlenség, amellyel Nagy-Britannia és Francia­ország a háborús kalandba vetette magát, az imperialista hatalmi rend­szer súlyos válságáról tanúskodik. Az imperialistáknak tudniok kell, hogy az Egyiptom elleni agresszió szük­ségszerűen felveti azt a lehetőséget, hogy összemérjék erejüket nemcsak az egész arab világgal, hanem az ázsiai és afrikai országokkal is, a vi­lág összes többi békeszerető erőivel. Az egyiptomi nép, amely országának védelmére kelt, csupán azokat a leg­alapvetőbb elveket akarja megvé­delmezni, amelyek minden nemzetnek drágák: szabadságát és nemzeti füg­getlenségét. Az Egyiptom elleni im-> perialista agresszió óriási felhábor^ dást keltett, az egész világon, vala­mint Anglia és Franciaország széles néprétegeiben is. Egyiptom ügye mellé óriási erők állanak, es a brit-francia kaland semmi esetre sem lesz a XIX. század­ban gyarmati háború mintájára ké­szült „büntető hadjárat," J. BOUČEK ségeskedések azonnali beszüntetésére és a Szuezi-csatornáról való békés tárgyalások megkezdésére. Ne hru a közel-keleti helyzetről Az ázsiai és afrikai államok már nem tűrik a gyarmatosító módszereket Delhi. (ČTK) — Nehru indiai mi­niszterelnök november 1-én Hajdera­badban mondott beszédében főképp a közép-keleti eseményekkel foglalko­zott. Mély nyugtalanságát fejezte ki azon helyzet felett, amely az utóbbi napok folyamán állt elő Egyiptomnak Izrael által hadüzenet nélkül történt megtámadása után. Nehru kijelentet­te, hogy ez a fegyverszünet megsze­gése, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapokmányának megsértése, ki­fejezetten durva agresszió volt. Nehru beszédének befejező részé­ben rámutatott arra, hogy a jelen­legi fejlemények kísérletet képeznek arra, hogy visszatérjünk a XVIII. és XIX. század módszereire. A helyzet ma azonban már egészen más. Az ázsiai és afrikai államok ma már nem tűrik a gyarmatosító hatalmak ezen provokációját. „Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy Egyiptom­mal rokonszenvezünk" — jelentette ki Nehru. JORDÁNIA MEGSZAKÍTOTTA DIPLO­MÁCIAI KAPCSOLATAIT FRANCIA­ORSZÁGGAL Bejrut. (ČTK) — A jordán rádió november 1-én jelentette, hogy Jor­dánia kormánya megszakította diplo­máciai kapcsolatait Franciaországgal. EGYIPTOMBAN KIHIRDETTÉK A STA­TÁRIUMOT Kairó. (ČTK) — A Reuter hírügy­nökség köpése szerint Gamál Abdel Nasszer egyiptomi elnök november 1-én Egyiptom területén kihirdette a statáriumot. Nasszer elnök Egyiptom katonai főkormányzőja lett. IRAK SZOLIDÁRIS EGYIPTOMMAL Bagdad. (ČTK) — Irak az ország egész területére kihirdette a statá­riumot. Tiltakozott az Egyiptomot ért támadás ellep és Nagy-Britannia ki­vételével összehívta a bagdadi egyez­mény tagállamainak képviselőit. Irak az ötödik arab állam, amely az Egyiptom ellen irányuló fegyveres agreszióval kapcsolatban rendkívüli állapotot hirdetett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom