Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)
1956-11-23 / 327. szám, péntek
Ami késik, nem múlik A Polana dolgozói behozzák az elmaradást - Termelési tervünk teljesítésére üzeünk a* múlt év végén és ez év eien a közölt irányszámok alapján fkészült. Beszereztük a rendelkezőnkre álló nyersanyagot, mukaerök•1 ís el voltunk látva — mondja 5j elvtárs, az ápátfalvai Polana xtilüzem főmérnöke. A gyártás t'oamán azonban nem tudták a tervet yenletesen teljesíteni. A tervtelje:és ingadozását az üzem főmérnöke következőképpen magyarázza: — Mi okozta a tervteljesítés hulnzását? A felettes tényezők az év folyamán |>bször megváltoztatták a -tervet; j 1 csökkentették a termelést, hol j dig annak fokozását írták elő. Enik folytán a munkaerők számát vagy frlátozni kellett, vagy pedig újabb ^kaerőket kellett beállítani, ha ezt S velőírás megkívánta. így áilt elő helyzet, hogy a már bedolgozott ímberek másutt helyezkedtek el, kor újra szükségünk volt rájuk, tértek vissza az üzembe. Tehát apasztalatlan munkaerőket kellett állítani. Az új munkások betanítá) bizonyos időt vett igénybe, a munk irama csökkent, a termelés akaktt, ez persze mind a munkatérIjBkysócj rovására ment. Ezek foglyaképpen más nehézségek is [•ültek. A tervtel.iesítés hullám^Hniatt az anyagbeszerző osztály tudta beszerezni a szükséges ^Jnyagot, a bérosztálynak nem módjában biztosítani a béralapaz önköltség viszont egyre nőtt. Mi okozta a terv megváltoztatását ? Az üzem női és férfiszöveteket árt, amelyek egy része belföldön íteráruként kerül eladásra, másik sze pedig a kivitelre is termelő nfekciós ruhákat készítő gyárakba rül Az üzem felettes szerve ;m előtt tartva a gyártmányok nti keresletet, qya'-r»i meqváltozta a termelés tervét. Ezt az eretileg tervezett szövetek iránt csöknt érdeklődéssel indokolta s ezért s fajtájú, mintájú és minőségű ik gyártását iktatta a termelési A beadási teljesíteni kell Jemsckára vége az eszten- " lek. A beadást teljesíteni akarják ^ szenei jirásban is, ezért dolgozó 1 asztjainknak igyekezniök kell. Já- | i méretben eddig nem a legjobb | íelyzet. A magánszektor a sertés- ? t 48, a marhahúst 57, a tojást 79, | :ejet 50 százalékra teljesíti. Sár- is lemaradoznak egyénileg doló parasztjaink a beadással. A ser- 1 :iúst 36, a marhahúst 59, a tojást | és a tejet 27 százalékra teljesítik. H tájon a beadást így teljesítik: | •.ésh'ús 19. marhahús 137, tojás 68, í 52 százalék. Ez is a magánszek- | teljesítésére vonatkozik. Szene- f ilyfán a sertéshúst 46. a msrha- 1 t 61, a tojást 87, a tejet 75 szá- | •kra teljesítik. | olgozó parasztjaink Dunaújfalun, | házfán és Nagyfődémesen telje- 1 legjobban a beadást, szövetkezeti tagok teljesítik s f lást. Példát vehetnek tőlük a ma- " gazdálkodók is. Klapuch L., Szene, ä tervbe. A megváltozott követelményeknek «z üzem nem tudott rögtön eleget tenni már csak azért sem, mert nem állt más nyersanyag rendelkezésére, csupán az,- amelyet ez eredeti terv értelmében szerzett be. További fogyatékosságok Ha keressük a hiányosságok többi okait, eljutunk oda, hogy például a szövőrészleget elégtelenül látták el ió minőséqü qvapjú- és qvapotszálakkal, nagyobb mennyiségű fésült szálat alkalmaztak. A silányabb minőségű szálak feldolgozásához a részleg kénytelen volt kellő képesítéssel nem rendelkező szövőnőket beállítani. A beszerzési osztály nem tudta ezt a kérdést idejében megoldani. Az időveszteségek is hozzájárultak, a termelési késedelem előidézéséhez. Ezeket is megoldhatták volna a munkaidő jobb kihasználásával és a munka megszervezésével. Mit határoztak el a munka megjavítására Az aoátfalvai Pol'ana-üzem dolgozóinak szívügye, hogy a termelésben mutatkozó fogyatékosságokat eltávolítsák. A tervezett munkaerők létszámét biztosították, a még be nem dolgozott munkaerőket az üzemi munkaiskolában kiképezik, hogy mielőbb több és jobb minőségű gyártmányt állítsanak elő. A beszerzési osztály gondoskodik jó minőségű szovjet A ŤATRASVIT ÚJITOI gyapjú, gyapot beszerzéséről, s kilátások vannak ausztrál gyapjúra is. •A karbantartók a gépek állandó vizsgálásával és javításéval korlátozzák a termelőeszközök kiesését, hosszabb ideig tartó Uzemképtelenségét. A szövő- és fonórószleg dolgozói ügyelnek gépeik jő menetére, a kisebb hi-' békát maguk távolítják el. Vigyáznak az • orsók hibátlan működésére, megelőzik a fonalszakadást. A szövőgépeken szálkereső berendezést alkalmaznak, amelynek rendeltetése abban áll, hogy csengetyű- és fényjelzéssel figyelmezteti a szövőgépen dolgozót a kereszt- és hossz-szálak végére. A szövés folyamán a szál elfogyta előtt 30 cm-rel a szálkereső berendezés itlt ad é6 figyelmezteti a munkást, hogy gondoskodjék új szövőszál behelyezéséről. Régebben, míg ezt a szerkezetet nem alkalmazták, a múnkásnak fokozott figyelemmel kellett követnie a szál menetét, s ha a szál elszakadt,, csak hosszas keresés után tudta folytatni munkáját. Az üzem alkalmazottai jó! tudják, hogy csak úgy lehet áz év végéig elérni a terv maradéknélküli teljesítését, ha minden erejükkel az észlelt hibák kiküszöbölésén fognak dolgozni. Mindenesetre meg fogják találni a helyes utat arra, hogy munkájuk termelékenységével behozzák a lemaradást és érdemesek legyenek a Köztársasági Rend viselője címéhez. —y —r. AZ ÜJlTÖMOZGALOMNAK rendkívül nagy szerepe van az üzemek tervfeladatainak elvégzésében. Jelentős mértékben emeli a munkahelyek műszaki kapacitását, a gyártás minőségét. Lehetővé teszi az önköltség csökkenését, biztosítja a n unkafolý^ mátok egészségügyi feltételeit és emeli a munka termelékenységét. A Tatrasvit üzem dolgozói ebben az évben 84 újítójavaslatot nyújtottak be. Érdekes megjegyezni, hogy közöttük újabban nők is vannak. Az újítómozgalom ebben a Munka Érdemrendjével kitüntetett üzemben évről évre örvendetesen fejlődik. Az eddig benyújtott 84 újítójavaslatból negyvenet foqadtak el. Ezek közül már 31-et megvalósítottak Rövidesen még 17 újítójavaslat megvalósulása felől döntenek. Az edöig elfogadott újítójavaslatok évente több mint 650 ezer korona megtakarítást eredményeznek, a már bevezetett újítások több mint 200 ezret. Egy-egy üzemi dolgozóra az idei év 9 hónapjára 86,60 Kčs esik a megtakarított összegből. Mint a legtöbb üzemben, itt is tematikus tervet dolgoztak ki erre az évre. Tizenhét pontból állt a megoldásra váró problémák felsorolása, amelyek közül már hetet sikerült megvalósítaniok. AZ ÜZEMBEN VERSENY FOLYIK a „Legjobb újító" cím elnyeréséért, amelynek értékelése negyedévenként történik. A Tatrasvit üzem több dolgozója részesült már ebben a kitüntetésben. Padyäák, Tatár, Lôrenčík. Rákos és Bojňanský elvtársak, és Mrština-Belko, valamint Grexa-Karabin kollektívái. Az újítók ebben az évben a benyújtott újítójavaslataikért 22 és félezer korona jutalomban részesülnek. (m) •m Egy város, amelyet nem találunk meg a térképen . Hat évvel ezelőtt a Vltava melletti Ördög sziklához egy csoport mérnök és munkás érkezeit. Akkor kezdték el a Közép-Európában egyedülálló földalatti víziprőmü építését. Köröskörül csak erdőket látott az ember és a hegyi villamosvasút megáll'ójánál egy szerény felirat látszott: Lipno. Mindez ma már a múlté. Oj, modern házak, műhelyek emelkednek a magasba. A hegyi ösvények országútokká változtak. A Vltava új medrében folyik. A parton, a hegyoldalban egy új város nőtt ki a földből, amelyet hiába kerestünk a térképen. Az új városka utcáin bevásárlásra induló asszonyokkal találkozunk. A város mindennapi életét éli. Lent a völgyben hatalmas vízierómii épül. A legnagyobb épület a szálloda, ahol az építkezés vezetősége székel. A többi új házba még a tél beállta előtt 330 alkalmazott költözik be. A kis város azonban nem• hal ki abban a percben, amikor befejezik a gát építését. A betonozok, aknászok, technikusok és az építkezésen dolgozó munkások helyét a villanytelep dolgozói veszik át. Az építők igyekezete azt mutatja, hogy ez az idő rövidesen bekövetkezik. Trágyával megrakott szekerek gördülnek a gömöri utcán. \ lovak patái dagasztják a sarat, — keményen feszülnek az Istrángok. Mikor a szövetkezet székháza elé érnek, rájárnak a hídmérlegre. Pál János, a szövetkezet könyvelője kitekint az ablakon, kezébe vesz egy barnaledelű füzetet s nemsokára ott terem.a mérlegnél. Bejegyzi a rakomány súlyát, a kocsisok nevét, aztán visszasiet az irodába. Beszélgetésbe elegyedünk vele — nálunk így folyik a munka. Mindent pontosan megmérünk. így aztán senki sem csalódik; ki milyen teljesítményt végez, aszerint részesedik jutalmazásban. — Mi alá trágyázzák most a talajt? — Kukorica és burgonya alá — válaszolja, s megjegyzi, hogy. az őszi trágyázásba vetett burgonya és kukorica mindig biztosabb termést ad, mint a tavaszi trágyázásba vetett. Helyesen, okosan dolgoznak a .gömöri szövetkezetesek. Nemcsak a szervezés, de az agrotechnikai eljárások dolgában is. Az őszi trágyázással, az őszi mélyszántással a jövő évi jő termést alapozzák. — Hogy dolgozott ez évben a szövetkezet tagsága? — kérdezősködöm. — A szorgalomban nem volt hiány, tagjaink jól megfogták a dolog végét, ... csakhát az időjárás ... Ez rtlindig „beleszól" terveinkbe. A múlt évben a Sajó áradása okozott kárt. Az idén pedig az aszály puizltott. Ennek következtében sok mezőgazdasági terményből nem értük el a tervezett hozamot. Állattenyésztésünk viszont szépen jövedelmezett. Csak egy-két példát említek: 113 fejőstehenünk van. Csupán a tejtermelésből 388 000 Ijorona folyt be eddig a kasszába. A hústermelésből pedig 630 000 korona. Az állattenyésztés tehát a gömöri szövetkezetben is a fő jövedelmi forrás. Ezt a gömöriek is látják és ezért évről-évre fejlesztik az állattenyésztést. A jövő évre már most 100 terven felüli hízó sertésre kötöttek szerződést a felvásárló üzemmel. Am hiábavaló volna a gömiiriek igyekezete az állattenyésztés fejlesztésére — ha nem igyekeznének megfelelő takarmányalepot is teremteni. Lássuk csak, mi a helyzet ezen a téren. Ami a takarmányozást illeti, 50 vaqon szálastakarmánvkészletük van, uqyanakkor a silőzást is szorgalmasan végezték 35 hektárnyi területről a kukoricakó'.'ót lesllózták és összesen 3112 köbméter jóminőségű silótakarmányt készítettek. A gömöriek tehát jól felkészültek a télre. Nem okoz nekik majd komolyabb gondot az állatok átteleltetése. Farkas Kálmán "•"•Iiiiiririiiiitn,..,,..,.., I, ,,,,, ,,, ,.., 'ti.«"I:itnnn«Miiiii,|iiriiTiitniiiini™it»nii""»ii»iiriiMii» •"•"•"•"iiiiiiiiitiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiHüifii •ÜIIIIIIIIIIIII I I II I. niitiuiiiiiiiniiiiii A szövetkezeti gazdálkodás tette leketővé A szövetkezeti gazdálkodás nagy- | szerű eredményei kézzelfogható bi- = zonyítékai annak, mennyivel jobb, § előnyösebb a nagyüzemi gazdálko- ~ dás. S hogy ezek az előnyök mit § jelentenek a dolgozó parasztok | életszínvonalának emelkedésében, 1 hadd álljon itt a sok száz példa | közül egy, a Csehországban levő = trnovi szövetkezet életéből. Első 1 kép. A szövetkezetnek naíjv hasz- § nothajtó állatállománya van. Lent jjj balról: Most csak két szövetkezeti I tagnak van személyautója, rövidé- 1 sen tíznek lesz! Jobboldali képünk: jj A szövetkezet bölcsődéjében' jó | étvággyal falatoznak az apróságok. | t atöbbi agrončmus ? f kassai kerület több járásában, § ' így a kassaiban is ma még f mságnak számít a burgonya lesi- sa. A kenyheci szövetkezetben si- " ik először burgonyát. A kezdemé- Z :és Filip elvtárstól, a járási nem- bizottság agronómusától ered, aki I íttal a kenyheci szövetkezet instora is. A szövetkezeti tagok meg- = >ték Filip elvtársnak a silózás elő- « röl mondott szavait, és harminc- " ic köbméter burgonyát lesilóztak elvtárs ezenkívül elhatározta, hogy " sinai szövetkezeti tagokat is győz' arról, silózzanak ők is bur- š iát | lip elvtárs, agronômus példája kö- | sreméltó nemcsak a járásban, ha- ^ c kassai kerületben is. H. ]., Kassa (üti mi.miíl.ili.miiiiili.aMl.iaiiara^i^craMiiiaiiiitanaiia^a^ii'aiiS.ia.ia.iaiiCMi'.i ^i^uauBHaiiaiEaurii.iai.ai.aiiaiia^aiiaiiBiiaaiiBjiaNaiia,! inmininm-icuinií.ii^ninu mL jm iiiininiriliiini nii.,!.!,.,,, ^,,.
