Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-03 / 307. szám, szombat

N. A. Bulganyin és K. i. Vorosilov üzenete Mehruhoz és Szukarnóhoz Moszkva. (ČTK) — A Szovjetunió külügyminisztériumának sajtóosztálya november 1-én sajtóértekezletet rendezett. amelyen L. F. Iljicsev a szovjet és külföldi újságírókkal ismertette azon levelek tartalmát, amelyeket N. A. Bulganyin és K. J. Vorosilov D. Nehru indiai miniszterelnökhöz és A. Szukarno indonéz elnökhöz intéztek. N. A. Bulganyinnak D. Nehruhoz intézet levele rámutatott arra, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael erőszakos beavatkozását a bandungi értekezlet elvei alapján támadásnak kell minősíteni. A bandungi értekezlet résztvevőinek teljes határozottsággal el kell ítélniök ezt a támadást és ki kell állniok Egyiptom védelmére. A levél leszögezi a szovjet kormány azon nézetét, hogy az adott helyzetben, össze kellene hívni a bandungi értekezlet résztvevőit, akiknek fel kellene szólítaniok Nagy-Britanniát, Franciaországot és Izraelt, hogy hagyják abba támadó akcióikat és hívják vissza azonnal haderőiket. K. J. Vorosilov A. Szukarno elnök' höz intézett levelében azt írja, hogy a bandungi értekezlet részvevőinek rendkívüli ülést kellene összehívniok. L. J. Iljicsev ezzel kapcsolatban megjegyzi: A bandungi értekezlet részvevőinek összehívására vonatkozó javaslat szovjet kezdeményezésből ered. A levelet azért küldték A. Szukarno elnöknek, mert Indonézia volt egyike a bandungi értekezlet kezdeményezőinek. Azon kérdésre, hogy N. A. Bulganyin Egyiptom megtámadásával kap csolatban más államférifakhoz is fordult-e, L. F. Iljicsev azt válaszolta hogy N. A. Bulganyin D. B'senhower elnöknek is levelet küldött. A fengye! nép elítéli a reakció magyarországi térhódítását A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának felhívása Varsó. (ČTK) — Magyarország jelenlegi helyzetével kapcsolatban a Lengyel EgyesUlt Munkáspárt Közpo.iti Bizottsága felhívást tett közzé a munkásosztályhoz és a lengyel néphez, amely feszült figyelemmel követi a magyarországi események tragikus fejlődését. A felhívás többek között rámutat: A legutóbbi magyarországi események új veszélyes fázisba léptek. Egyre vüágosabban a reakciós körök kerülnek felszínre. A szocialista rendszer alapjai veszélyben forognak. Az egész országban terjed a káosz és az anarchia. A reakciós bandáik lincselik és bestiális módon gyilkolják a kommunistákat. A lengyel munkásosztály és az egész lengyel nép az események e fejlődését mélységes nyugtalansággal figyeli. A reakciós erőket, amelyek Magyarországot katasztrófába sodorják, Lengyelországban határozottan elítélik. Pártunk hiszi, hogy Magyarország munkásosztálya és dolgozó tömegei képesek lesznek egybetömörülni és visszaverni a reakció támadásait. A felhívás hangsúlyozza a lengyelországi események fejlődésiének teljes eltérését a magyarországi fejleményektől és erélyesein elítéli azokat a hangokat, amelyek itt-ott felhangzanak és a szovjet hadsereg alakulatainak Lengyelországból való kivonását követelik. A párt vezetősége teljes súllyal hangsúlyozza — mondja a felhívás —, hogy ezek a követelmények a jelenlegi nemzetközi helyzetben népünk legsajátabb életérdeke! ellen irányulnak és aláássák Lengyelország állami érdekeit A potsdami egyezmény alapján Lengyelország területén szovjet katonai alakulatok állomásoznak, ame lyeknek az a feladata, hogy megvéd jék a Szovjetunió és az NDK közötti összekötő vonalakat. Míg nem kötik meg Németországgal a békeszerződést vagy míg nem jön * létre megegyezés a négy nagyhatalom között valamennyi megszálló csapatnak egész Németország területéről való eltávozása kérdésében, addig e szovjet alakulatok jelenléte nélkülözhetetlen. Ez i^emcsak a Szovjetunió Biztonsagának szempontjából szükséges és elkerülhetetlen, hanem fokozottabb mértékben fontos saját biztonságunknak es határainknak a német militarizmus merényleteivel szemben való megvédése szempontjából. Hisz ismeretes, honv eddig a mégy nagyhatalom közül a Szovjetunió az egyetlen, mely elismerte és biztosítja nyugati határainkat. Ilyen pillanatokban rendkívül fontos, hogy mégőrizzük a teljes nyugalmat, megszilárdítsuk a párt egységét, a lengyel nép egységét. El a kezekkel Egyiptomtól! (Folvtutás az 1. oldalról) megmutatkozott, hogy a támadók folytatják a harcot, semmibe véve az ENSZ közgyűlésének felhívását. A brit alsóház vitájában A. Eden kijelentette, hogy Nagy-Britannia semmit sem tesz a további támadások beszüntetése érdekében. A támadók nyilvánvalóan továbbra is szabotálni akarják az ENSZ döntését. Elkeseredett tiltakozó hangok hallatszanak főleg az ázsiai országokból, melyek az angol-francia akcióban támadást látnak az összes ázsiai országok szabadság- és függetlenség követelményei ellen. Irak és Pakisztán is — amelyek tagjai a bagdadi paktumnak — kijelentették, hogy támogatják Egyiptomot. Az arab országok sora megszakította diplomáciai kapcsolatait a támadókkal. Nehru indiai miniszterelnök úgy minősítette az Egyiptom elleni beavatkozást, hogy az „a Biztonsági Tanács megsértése, az ENSZ alapokmányának megszegése", „hihetetlen kaland, amellyel szembe kell szállnia az ENSZ valamennyi tagjának." Az Egyiptom elleni agressziót elítélte valamennyi népi demokratikus ország, továbbá Indonézia, Ceylon, Japán, Írország és más államok sora. A szovjet államférfiak — mint az ismeretes — D. Nehrunak és A. Szukarnonak levelet küldtek, amelyben rámutatnak arra, hogy sürgősen egybe kell hívni a bandungi konferencia résztvevőit, akik az agresszortól követelhetnék a beavatkozás azonnali , 0 J S 7 0 1956. november 3. megszüntetését és a hadseregek kivonását Egyiptom területéről. Magában Angliában és Franciaországban is a nyilvánosság hatalmas ellenállása mutatkozik, a szakszer vezeti szövetségek tiltakozó sztráj kokkal fenyegetnek. A nemzetek tudatosítják nemcsak az angol-francia beavatkozás törvénytelenségét és aljasságát, hanem a kiterjedt háborús veszedelem fenyegetését is. Veszélyben van maga a Szuezi-csatorna léte is, mivel Egyiptom eltökélt szándéka inkább megsemmisíteni a csatornát, mint hogy az ellenséges ellenőrzés alá kerüljön. Nehogy ismét a gyarmati önkényuralom támaszává váljék. A támadók, akik a csatorna biztonsága védelmezőinek álszent, köntösébe burkolóztak, most magának a csatornának létét fenyegetik. Mi is együtt kiáltunk az egész világgal: El a kezekkel Egyiptomtól! Őszintén csodáljuk a hős egyiptomi népet és becsületes helytállását a támadókkal szemben. Rokonszenvünk teljesen az ő oldalukon áll. Ebben a szellemben tolmácsolja a csehszlovák álláspontot kormányunk nyilatkozata. Ilyen eltökélten beszélnek dolgozóink a gyűlések százain. Ne feledkezzünk meg arról, hogy 18 évvel ezelőtt mi is az imperialista önkény áldozatává lettünk, éspedig az európai béke és biztonság megőrzése nevében. Ma azonban a világ összes békeszerető országai, az egész világ becsületes országai Egyiptom pártján állnak és haragjuk és gyűlöletük segít az egyiptomi népnek a támadók megállításában, és abban, hogy a támadókra hárítsák a teljes felelősséget szégyenteljes tetteikért. Az ENSZ közgyűlése az Egyiptom elleni brit-francia-izraeli agresszióról tárgyal Az ENSZ közgyűlése az angoi, francia és izraeli intervenció azonnali megszüntetése mellett szavazott New York. (ČTK) — A Biztonsági Tanács október 31-i határozata alapján november 1-én, helyi idő szerint 17 óra 24 perckor (a mi időszámításunk szerint 23 óra 24 perckor) New Yorkban összeült az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének története folyamán első ízben hívtak össze. Az ülés az Egyiptom ellehi brit—francia—izraeli agresszióval foglalkozik. Mindjárt az ülés elején 15 szónok jelentkezett vitára, közöttük Egyiptom, az USA, a Szovjetunió és NagyBritannia küldöttei. A napirendet 62 szavazattal két szavazat ellenében és hét küldöttség tartózkodása mellett — jóváhagyták. Az egyiptomi küldött felszólalásában azt követelte, hogy a közgyűlés ítélje el az agresszorokat és vessen véget az agressziónak. Felhívta a közgyűlés figyeünét arra, hogy az október 30-i izraeli betörés előre előkészített fegyveres támadás volt, melynek célja Egyiptom területének megszállása és háború kirobbantása volt. Hangsúlyozta, hogy a brit és francia légierők egyetlen nap alatt Egyiptom ellen 21 légitámadást intéztek. Szembeszállt azzal a brit állítással, hogy a brit—francia intervenció a Szuezicsatorna biztonságára, valamint a. közép-keleti béke helyreállítására irányul és ezt mondotta: „A Szuezi-csatornát a brit—francia intervenció előtt semmi sem veszélyeztette. Franciaország és Nagy-Britannia háborús tette a csatorna térségében egyrészt megsérti az ENSZ alapokmányát, másrészt a konstantinápolyi egyezményt és a szabad hajóforgalom elvét. Nagy-Britannia képviselőjének állítása szerint a francia—brit intervenció célja, hogy a legrövidebb időn belül véget vessen minden katonai akciónak. Ha valóban ez volna a célja, akkor e két ország képviselői miért éltek vétójogukkal a Biztonsági Tanácsban azon határozatok feletti szavazásnál, amelyeknek célja a tűzszünet volt" — kérdezte az egyiptomi küldött. Továbbá kétségét fejezte ki a britek és franciák azon állítása felett, hogy ideiglenes intézkedésekről van szó. és emlékeztetett arra-, hogy Egyiptom 1888. évi megszállását is ideiglenes intézkedésnek minősítették és mégis 74 évig tartott. Az egyiptomi küldött kijelentette, az egyiptomi kormány elvárja, hogy a közgyűlés megteszi a támadók elítélésére és az agresszió megszüntetésére elkerülhetetlen intézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy Egyiptom védekezik és továbbra is védekezni fog. Ezután Ceylon küldötte emelkedett szólásra s élesen elítélte az Egyiptom elleni agressziót. Beszéde végén átadta Bandanaraika ceyloni miniszterelnök üzenetét, aki a ceyloni kormány és nép nevében követeli, hogy az izraeli, brit és francia csapatokat azonnal vonják ki Egyiptom területéről. A ceyloni küldött után hosszú beszédet mondott Dixon brit küldött. Hiába igyekezett mentegetni az Egyiptom elleni brit—francia támadást. Jóllehet az egész világ tudja, hogy brit és francia légierők és izraeli csapatok törtek Egyiptom területére, Dixon a régi mintára a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni a keletkezett helyzetért. Beszéde további részében hosszasan magyarázgatta, hogy az Egyiptom ellen elkövetett izraeli akció mily nagy veszélyt jelentett a Szuezi-csatorna hajóforgalmára, de rögtön utána kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem ítéli el és nem ítélheti el ezt az izraeli akciót, még akkor sem, ha világosan megszegi a fegyverszüneti egyezményt. Dixon beszéde végén kijelentette, hogy nem terjeszt elő semmiféle fontos javaslatot arra, mit tegyen az ENSZ, mert szerinte ez nem volna helyénvaló". Felszólalt J. F. Dulles, az USA külügyminisztere. Kijelentette, hogy az USA „nem érthet egyet a három országgal (Franciaország, Nagy-Britannia és Izrael), amelyekkel mély barátság kötelékei fűzik egybe és amelyek közül kettő szövetségese". Ezért az Egyesült Államok gondosan megvizsgálta és a legmagasabb kormányszinten vizsgálta felül álláspontját, de ezután az értékelés után sem érthet egyet ezekkel az országokkal. Amikor rövid visszapillantást tett a múlt napok eseményeiről és odaérkezett, hogy az ügyet a Biztonsági Tanács elé terjesztették, nyilván a szokás hatalmánál fogva elszólta magát, mert azt mondotta, illetve akarta mondani, hogy a kérdés megoldását megvétózta a Szovjetu ..., itt félbeszakította magát, ami a teremben nagy derültséget keltett. Dulles beszéde végén felolvasta az amerikai határozati javaslatot, amely kimondja, hogy a közgyűlés abban a tudatban, hogy az Izrael és az arab országok közötti fegyverszüneti egyezmény részvevői számos esetben nem tartották be az egyezmény rendelkezéseit és Izrael fegyvertes erői mélyen behatoltak Egyiptom területére, valamint abban a tudatban, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság fegyveres erői katonai akciókat folytatnak Egyiptom területe ellen, s tekintettel arra, hogy a Szuezi-csatorna üzeméíien most zavar állott be, ami sok országot súlyosan megkárosít, komoly aggodalmát fejezi ki az események,fölött és először is követeli, hogy e területen a katonai akciókban most résztvevő felek elsősorban megegyezzenek a tűzszünetben és ezzel összhangban átcsoportosítsák fegyveres erőiket és fegyvereiket e területen. Másodszor felhívja a fegyverszüneti egyezmény részvevőit, hogy csapataikat vonják viszsza a fegyverszüneti vonal mögé, s harmadszor ajánlja, hogy valamennyi tag tartózkodjék hadianyagok szállításától a katonai akciók területére és tartózkodjék minden olyan tettől, amely késleltetné vagy meghiúsítaná a határozat teljesítését. Felhívja a feleket arra, hogy mihelyt a túzszüneti egyezmény érvénybe lép, tegyenek intézkedéseket a Szuezi-csatorna újbóli megnyitására és a szabad hajóforgalom felújítására. Felkéri a főtitkárt, kisérje figyelemmel e határozat megvalósítását és tegyen azonnal jelentést a Biztonsági Tanácsnak és a közgyűlésnek, hogy további intézkedéseket tegyenek, amelyek az Alapokmány értelmében szükségesek. Hatodszor a közgyűlés elhatározza, hogy addig folytatja rendkívüli ülését, míg e határozatot nem teljesítik. Dulles beszéde után az ülés elnöke a tárgyalás elnapolását javasolta. Az ENSZ közgyűlése több mint kétórás szünet után a mi időszámításunk szerint 3 óra 40 perckor ült ismét össze. A Fülöp-szigetek küldötte után, aki I Egyiptomban az azonnali tűzszünetet | és a brit-francia csapatok kivonását 1 követelte Egyiptom területéről, Jordái nia küldötte emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a Közép-Kelet jelenlegi rendkívül komoly helyzete az Egyiptom elleni előre előkészített nyílt agresszió folytán következett be. Jordánia küldötte rávilágított Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország céljaira, amelyeket az Egyiptom elleni agresszióval követnek. Hangsúlyozta, hogy Jordánia betartja kötelezettségeit Egyiptommal szemben. „a biztonságunk, existenciánk. szabadságunk s lövendőnk védelméért vívott közös harcban". Követelte, hogy Izrael és az izraeli agresszió ellen, valamint kötelezettségeinek szüntelen megsértése miatt szankciókat léptessenek életbe és az Egyesült Nemzetek Szervezete nyújtson segítséget Egyiptomnak. Mivel a helyzet nagyon égető bejelentette, hogy küldöttsége hajlandó az USA javaslatára szavazni. Columbia küldötte után, aki szintén az amerikai határozat mellett foglalt állást, a szíriai küldött szólalt fel. Éppúgy, mint Jordánia küldötte, szankciókat követel Izrael ellen, s a külföldi csapatok kivonását Egyiptom területéről, A. A. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte felszólalásában rámutatott, hogy a közel-keleti helyzet a legkomolyabb. Annak ellenére, hogy az egyiptomi kormány állami szuverénitása és területi sérthetetlensége védelmének érdekében cselekedett és a britek és franciák követelését elutasította, NagyBritannia és Franciaország kormánya nem tett le agresszív szándékairól. Az Egyiptom elleni fegyveres intervenciót, amelyet a brit és francia kormány elkövetett, kihívást jelent az egész világ békeszerető nemzeteivel szemben. A két ország kormánya megsértette kötelezettségeit, amelyeket önként vállalt az ENSZ alapokmányában. Ezzel magukra vállalták a nemzetközi helyzet súlyos romlásáért viselt felelősség terhét. Világos, hogy az izraeli éppúgy, mint a francia-brit agressziót Egyiptom ellen előre előkészített egységes terv szerint hajtották végre. Az Egyiptom elleni brit-francia-izraeli agresszió — hangsúlyozta A. A. Szoboljev — a világ valamennyi békeszerető nemzetének mélységes felháborodását váltotta ki, mert e nemzetek mély rokonszenvet táplálnak az egyiptomi nép iránt, amely igazságos harcot vív nemzeti függetlenségének és állami szuverenitásának védelméért. Az egész világ követeli az Egyiptom elleni agresszió megszüntetését és az intervenciós csapatok visszahívását Egyiptom területéről. Sir Pierson Dixon, Nagy-Britannia képviselőie nyíltan bevallotta, hogy a britek és franciák Egyiptomban intervenciót foganatosítanak. Azt állította, hogy Nagy-Britannia azért tört Egyiptomra fegyveres erővel, hogy helyreállítsa a rendet. Annyira ment, hogy az egyiptomi terület bombázását a brit kormány békés rendőrakciójának minősítette — mondotta A. A. Szoboljev. Vajon mit tenne sir Dixon, ha NagyBritannia valamely szomszédja ilyen intézkedéseket tenne brit területen. Ami a Szovjetunió közel-keleti külpolitikájáról terjesztett híreket illeti, amelyeket Dixon úr hirdetett, Szoboljev megjegyezte, hogy Kairót, PortSaidot és számos más egyiptomi várost brit gépek, nempedig szovjet repülők bombázzák. Nincs olyan mesterséges köd, amely ezt a tényt elhomályosíthatná az egész világ népeinek szeme előtt. A Szovjetunió küldöttsége felhívja az ENSZ közgyűlését, hogy: 1. ítélje el Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni fegyveres támadását mint agressziót, mely összeegyeztethetetlen az ENSZ céljaival és élveivel. 2. Követelje Nagy-Britanniától Franciaországtól és Izraeltől, szüntessék be azonnal a katonai akciókat és Egyiptom területéről s a fennhatósága alá tartozó vizekről vonják vissza csapataikat. 3. Nevezzen ki felügyeleti bizottságot a közgyűlés rendkívüli ülése javaslatai teljesítésének ellenőrzésére. A. A. Szoboljev beszéde után a pakisztáni küldött javasolta, hogy szavazzanak az USA határozati javaslatáról, Üjzéland küldötte azonban a közgyűlés döntésének elodázására törekedve módosító javaslatot nyújtott be. Ezután ismét félbeszakították az ülést, majd pedig Izrael, Ausztrália, Franciaország és Ojzéland küldöttei szólaltak fel és a határozati javaslat ellen, vagyis az agresszió megszüntetése ellen foglaltak állást. Az agressziót elítélte Equador, Jugoszlávia, India, és Szaud Arábia küldötte. November 2-án a reggeli órákban a közgyűlés szavazott az USA határozati javaslatáról. A határozati javaslat mellett 64 küldöttség szavazott, ellene öt (Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael, Ausztrália és Ojzéland) hat küldöttség (Belgium, Hollandia, a Délafrikai Unió, Kanada, Laosz és Portugália) tartózkodott a szavazástól. Rögtön a szavazás után Olaszország képviselője javasolta, hogy a közgyűlés Magyarország jelenlegi helyzetéről tárgyaljon. Ezután még több küldött szólalt fel, hogy megindokolja szavazását. Közöttük volt Josef Ullrich, Csehszlovákia küldötte is. Újból hangsúlyozta, hogy a csehszlovák küldöttség ragaszkodik ahhoz, hogy elítéljék és azonnal megszüntessék az Egyiptom elleni agreszsziót. Dulles, az USA külügyminisztere ezután az egyiptomi kérdéssel kapcsolatos határozat elfogadásáról beszélt. Említést tett azonban az olasz küldött kijelentéséről is és azt mondta, reméli, hogy a magyarországi helyzetnek az ENSZ figyelmet szentel, mert ez a kérdés a Biztonsági Tanács napirendjén szerepel. Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése new-yorki idő számítás szerint 4 óra 17 perckor ért véget. Még az ülés berekesztése előtt bejelentették, hocjy az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés határozatát hivatalosan elküldte Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael és Egyiptom kormányának. Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése azonban tovább folyik mindaddig, amíg határozatát nem teljesítik. A következő ülés időpontját nem közölték. /