Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-19 / 323. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. november 19. hjétfő 30 fillér IX. évfolyam, 323. szám, A VOKSZ küldöttsége Tábor vidékén és Prágában Szombaton, november 17-f;n i VOKSZ küldöttsége, a történelmi múltú Tábor városába látogatott el. A. I. Szevcsenko, az össz-szövetségi Szakszervezeti Központi Tanács tit­kára és V. K. Szeminszkij, a kijevi „Vörös Exkavátor"-üzem esztergályo­sa a Sezimové-Üstí-i Kovosvit gép­ipari-üzembe látogattak el, amely Dél-Csehország legnagyobb gépgyára. Az üzem technikusai a szovjet ven­dégekkel kicserélték tapasztalataikat. J. V. Morozova, a moszkvai körzet uhtomszki járási végrehajtó bizottság elnöknője és I. M. Frank, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának le­velező tagja a Tábor vidéki legjobb szövetkezetbe, a Sezimovo-Ostí-i „Po­krok" EFSZ-be látogattak el, ahol örömmel fogadták őket. Délután a szovjet küldöttség visz­szatért Prágába. * * * A szovjet vendégek — I. P. Kon­dakov, Sz. V. Kudrjacev, M. 0. Aue­zov, A. Sz. Morozova és L D. Berzino­va szombaton a- prágai Nemzeti Mú­zeum gazdag gyűjteményét nézték meg, majd ellátogattak a vítkovi em­lékműhöz. A szovjet hadsereg termé­ben felkelteite érdeklődésüket a szov­jet hadsereg egyes fegyvernemeit szemléltető mozaik. Este a küldöttség tagjó. a Nemzeti Színházban J. K. Tyl darabjának elő­adásában gyönyörködtek. I. T. Grisfn szovjet nagykövet a hradeci kerület dolgozói körében Szombaton, november 17-én Ivan Timofejevics Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete ellátogatott a Hradec Králové-i Győzedelmes Febru ­ár-üzembe. A vendég megtekintette az egyes üzemrészlegeket, majd ba­ráti beszé.'getés keretében beszélt az üzem alkalmazottaival .nunkasikereik­ről és problémáikról. Délután a szovjet nagykövet a Nový Bydžov-i Tejfeldolgozó-Üzem dolgozóinak vendége volt. Este a zá­bédovi EFSZ-be látogatott el. A szö­vetkezeti tagok örömmel mutatták meg fejlett gazdaságukat, melyet a szovjet kolhoztagok példája nyomán igyekeznek építeni. Új kereskedelmi egyezmény Indonéziával Szombaton, november 17-én fejeződ­tek be Prágában az Indonéz Köztársa­ság és a Csehszlovák Köztársaság kö­zötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok­ról folyó tárgyalások az 1957. évre vonatkozó új kereskedelmi egyezmény aláírásával, amely egyszersmind ren­dezi a két ország közötti fizetési kap­csolatot is. Ennek az egyezménynek alapján Csehszlovákia Indonéziából a hagyo­mányos indonéz termékeket hozza be, mégpedig kaucsukot, cint, fűszert, olajosmagvakat stb. Indonézia Cseh­szlovákiából gépipari gyártmányokat, motorkerékpárokat, autókat, papírt, textilt stb. kap cseiébe. Csehszlovákia beruházási berendezések szállítá­sával Indonéziában a következő ötéves terv folyamán részt vesz az indonéz ipar kiépítésében. A gazdasági és pénzügyi szakembe­rekből álló küldöttségek közötti tár­gyalások baráti légkörben folytak és az a kölcsönös igyekezet vezérelte, hogy az egyenlőség és kölcsönös elő­nyök alapelveinek betartása mellett további fejlődést érjenek el a gazda­sági kapcsolatokban. Egyiptom köszönete a Csehszlovák Vöröskereszt segítségéért Dimitri Rizq Hanna úr prágai egyiptomi nagykövet szombaton, no­vember 17-én meglátogatta dr. Ladis- lav Šimovič külügyminiszterhelyettest, hogy tolmácsolja Egyiptom népének forró köszönetét azért a nemes se­gíségért, melyet a Csehszlovák Vörös­kereszt nyújtott. „Az értékes ajándék — mondotta — hozzájárult az Egyiptom városai és falvai békeszerető lakossága ellen irá­nyuló agresszió és barbár légitámadá­sok súlyos következményeinek enyhí­téséhez, valamint a két ország nemze­tei közötti barátság megszilárdulásá­hoz." Beszélgetés a pótori bányászok győzelméről A Kékkői -Szénbányák évi tervének teljesítése alkalmából a ČTK tudósítója jelkérte Ján Zemánekot, a Kékkői Szénbányák igazgatóját, jeleljen néhány kérdésre. Kérdés: Mi tette lehetővé ilyen ki­váló eredmények elérését? Válasz: Elsősorban a szocialista munkaverseny.. amely néhány hiba el­lenére is teljesítette küldetését. Na­gyon értékes volt Dulaj András és Fajd József versenye. Dulaj kollektí­vája még két hónappal ezelőtt nem teljesítette egyenletesen a napi ter­vet. Fajd felhívására azonban jól meg­szervezte csoportját, több intézkedést tett a munka megjavítására és egy hónap múlva napi feladataikat már 160 százalékra teljesítették. Az utóbbi hónapokban a Háj-bányában is foko­zódott a munka üteme. Az itt dolgo­zók a bányásznap alkalmából felaján­lást tettek, hogy évi feladatukat ha­táridő előtt teljesítik. A munka len­dületéről tanúskodnak a kifizetett bé­rek is, amelyek között már nem szá­mít újdonságnak a 160—200 koronás napi kereset A pótori bányászok a gazdaságosságnak is nagy figyelmet szenteltek és az önköltségeken egy­millió 760 ezer koronát takarítottak meg. Kérdés: Milyen feladatok előtt álla nak és hogyan készülnek fel rájuk? Válasz: Feladataink teljesítésében megtartjuk eddigi lendületünket. El­sősorban bővítjük a szocialista mun­kaversenyt, mely iránt nagy az érdek­lődés minden bányaszakaszon. Ez év utolsó heteiben meg akarjuk teremte­ni a feltételeket arra, hogy a jövő év ben már az első napoktól kezdve túl­teljesíthessük feladatainkat. Már a jö­vő hónapban üzembe helyezzük a Bu­kovec-bányában a kettős kombájnía­lat. A Háj- és Szlatinka-bányákban megkezdtük az előkészítő munkálato­kat, hogy tovább fokozhassuk a fej­tést. Alkalmazottaink számának gya­rapodására is számítunk, s az új dol­gozók számára a legjobb munkafeltéte­leket biztosítottuk. Nagy mértékben fokozzuk a nehéz munkák gépesítését, teljes mértékben kihasználjuk a kis­gépesítési, hogy már. most biztosít­hassuk a folyamatos fejtést. A szovjet kormány ismét szét emel fegyverkezés beszüntetéséért! az atomfegyverek betiltásá ért A szovjet kormány nyilatkozata a leszerelés és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében Moszkva (TASZSZ) — Nagy-Britan­nia, Franciaország és Izrael fegyveres támadása Egyiptom ellen olyan hely­zetet teremtett, amely fenyegeti a békét és a népeket a harmadik világ­háború veszedelme kérdése elé állítot­ta. Ismeretes, hogy ezekben az orszá­gokban széleskörű intézkedéseket foganatosítottak a szárazföldi, tengeri és légierők mozgósítására, behívták a tartalékosokat, mozgósították az ipart, a közlekedést és távösszeköttetést, hogy a katonai célokat szolgálják. Ezekben az országokban a valóságban tehát háborús helyzetet teremtettek, különösen ha elgondoljuk, hogy a NATO, az Északatlanti Tömb országai­ban általában dühödt háborús propa­ganda indult meg. Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom el­len irányuló agresszív akciói, katonai intézkedései és a háborús hisztéria azt eredményezték, hogy a konfliktus el­terjedésének veszedelme a legkorsze­rűbb haditechnika pusztító eszközei felhasználásával reálissá válik. Az Egyiptom elleni ki nem provokált agresszió érthetően mozgásba hozta a Kelet népeit, amelyek Egyiptom vé­delmére keltek, amely ország nemzeti érdekéiért és önálló nemzeti létezé­séért küzd. A Kelet népei ezáltal saját nemzeti függetlenségüket is védik. Az egyiptomi nép hősi ellenállása következtében és az egész világ nö­vekvő felháborodásának hatására, amelyet a népekben a közép-keleti katonai kaland váltott ki, amit elitélt az Egyesült Nemzetek Szervezete is, az agresszív háború szervezői kényte­lenek voltak az Egyiptom elleni had­műveleteket beszüntetni. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a háború ve­szedelmét elhárították, hogy a háború tüze nem kaphat lángra még nagyobb erővel. A népek aggodalmát az indo­kolja, hogy Nagy-Britannia és Fran­ciaország ma fegyveres erőket és ha­ditechnikát összpontosítanak Ciprus szigetén és Port Saidban is, amelyet Nagy-Birtannia és Franciaország had­erői akkor szálltak meg, amikor már kihirdették a tűz beszüntetését, va­gyis 'megszegték az egész világ előtt magukra vállalt kötelezettségeket. Nagy-Britannia és Franciaország közép-keleti haditerveik megvalósítása végett hatalmas haderőket küldtek a katonai akciók területére, amelyek között vannak olyan alakulatok is, amelyeket Nyugat-Németország terü­letéről helyeztek át. A francia kor­mány ezenkívül hadseregének jelentős részét Észak-Afrikába küldte, hogy elnyomja az algériai nemzeti felsza­badítási mozgalmat. Az Egyiptom elleni katonai akciók­kal hosszabb időre üzemen kívül he­lyezték a Szuezi-csatornát, megron­gálták a kőolajvezetéket, amely az arab országok területén vezet, meg­bénult Nagy-Britannia, Franciaország és más európai országok közlekedési hálózata, amely ezen országokra néz­ve életbevágóan fontos, különösen ha elgondoljuk, hogy mindez a kőolaj­szállítmányok beszüntetésére vezetett, amelyek a Földközi-tengeren át ér­keztek Európába. Így Nagy-Britanniát, Franciaországot és a nyugat-európai országokat komoly nehézségek sújtot­ták a kőolaj behozatalában, amely múlhatatlanul fontos ezen országok ipara számára, és döntő katonai jelen­tőségű, mert a cseppfolyós hajtó­anyagok nélkül a haditechnika a jelen­legi feltételek között nem működhet és a hadseregek nem harcolhatnak. így tehát az Egyiptom elleni hadi­kaland Nagy-Britanniának és Fran­ciaországnak nemcsak politikai, ha­nem katonai és stratégiai pozícióit is meggyengítette Európában és emel­lett komolyan meggyengítette az Északatlanti Tömb katonai erejét Európában. A hivatalos körökben nem hiába írnak arról, hogy az Egyiptom elleni agresszió szerveződre nagyon kényelmetlen helyzet állt elő, mert fegyveres erőik a Közép-Kelet tér­ségében és Észak-Afrikában összpon­tosultak, és azokat az erőket, ame­lyek Európában vannak, nem tudják kellő mértékben ellátni. Érdekes, hogy a nyugati hatalmak azon körei, amelyek felelősek az egyiptom elleni agresszióért most a Szovjetunió közép-keleti és európai agresszív szándékairól terjesztett kü­lönféle koholmányokkal. Megkísérlik, hogy eltereljék a figyelmet az Egyipto i eileni nyílt agresszióról és hogy leplezzék a kaland sikerte­lenségét. Kísérletet tesznek arra, hogy rá­galmazó kampányt vezessenek a Szov­jetunió ellen a , népi Magyarország ellen irányuló ellenforradalmi katonai összeesküvés vereségével kapcsolat­ban, amely, mint ahogy az ma már teljesen niylvánvalóvá vált, az im­perialisták összeesküvésének része volt a közel-keleti és európai népek békéje és . biztonsága ellen. Emellett mindenféle koholmányokat terjeszte­nek a szovjet haderők állítólagos összpontosításáról a különféle kelet­európai országokban, a szovjet ka­tonaság szokatlan átcsoportosításáról a Szovjetunió nyugati te déli hatá­rain stb. A Nyugat bizonyos körei mindezt „a hidegháborúnak" feltámasztására, a NATO országai még lázasabb fegy­verkezésére használják fel. A NATO-t, az agresszív tömörülés szervét az utóbbi időben leplezetlenül arra hasz­nálják fel, hogy a gyarmatosító el­nyom? s szégyenteljes rendszerét megőrizzék éz felújítsak. A feszült helyzet előidézése és a lázas feyverkezés fokozása előnyös elsősorban az USA, Nagy-Britannia és Franciaország monopolistáinak, akik hatalmas nyereségedet vágnak zseb­re a katonai szállításokból. Ez a hely­zet lehetővé teszi számukra, hogy fenntartsák a dolgozók magas meg­adóztatásának rendszerét. A dolgozók viselik a fegyverkezésre, a szárazföl­di, tengeri és légi háború előkészí­tésére fordított kiadások legnagyobb terhét. Egyrészt tehát elismerik, hogy a brit—francia—izraeli agresszió Egyip­tom ellen súlyos helyzetet teremtett Nyugat-Európában és az egész NATO­ban. Másrészt a Szovjetunió rerhére írják a Nyugat-Európa és a Közép­Kelet stb. elleni irányuló nem tiszta szándékokat és mindenképpen hábo­rús hisztériát támasztanak. Azonban azok, akik ilyen módsze­rekhez folyamodnak, végül magúik há­lózzák be önmagukat. Hogyha a Szo­jetuniót valóban valami konjunkturá­lis indokok vezetnék, azáltal, aho­gyan számára a nagyhatalmak közöt­ti kölcsönös erőviszony szemszögé­ből alakul a helyzet, és hogyha len­nének olyan agresszív szándékai, ami­lyeneket róla terjesztenek, akkor bi­zonyára felhasználhatná a jelenlegi helyzetet és felléphetne az Atlanti Tömb fegyveres erői ellen, realizál­hatná azokat a katonai célokat, ame­lyeket terhére írnak Nyugat-Európa ellen az atommagfegyverek és a ra­kétaiövegek felhasználása nélküli is. Egyenesen meg lehet mondani, hogy a Nyugat-Európában most elő­állott stratégiai helyzet a Szovjet­unió fegyveres erőinek még jobban kedvez, mint a második világháború ! végén, amikor a mozgósított és fel­I szerelt szovjet hadsereg megszánhat­ta ' volna egész Nyugat-Európát, hogyha a Szovjetuniónak ilyen cél­jai lettek volna. Azonban a Szovjetuniónak a máso­fFo!v..Ms n 2. oldalon! k kormány meghatározta i^ggffg* További intézkedések a biztonság fokozására szénbányáinkban i A rokkantság megítélésére vonatkozó alapelvek $ A munkahelyek jegyzéke a járadékbiztosítás céljábój tott intézkedések, ahogyan a kormány ülésén hangsúlyozták, csupán a munka első részét képezik. A nehézipari mi­niszternek, valamint a gépkocsi- és mezőgazdasági gépipari miniszternek a kormány további feladatok teljesíté­sét rendeli el, amelyek a CSKP orszá­gos konferenciája határozatainak és a kormány határozatainak fokozatos tel­jesítésére irányulnak. A Vegyiipari Minisztérium 1957. ja­nuár 1-től egyesíti azokat az egysé­geket, amelyek a technika és techni­kai fejlődés kérdéseivel foglalkoznak, a közellátási, fogyasztási és szállítá­si főosztályokat, csökkenti a miniszté­rium funkciós alakulatainak létszá­mát, valamint a főosztályok számát is, Ezek az intézkedések 22,6 százalékkal csökkentik a minisztérium munkaerői­nek létszámát. A kormány továbbá szervezési in­tézkedéseket hagyott jóvá, valamint a felszabadult adminisztratív dolgozók átvezetése végrehajtásának módját. Ezen dolgozók átcsoportosításával az állam- és gazdasági apparátus munká­jának megjavítását, gazdaságosabbá tételét kell elérni, egyszersmind az anyagi termelés ágazata több munka­erőt kap. A jól dolgozókat elsősorban a határvidékre kell megnyerni. Végül a kormány jóváhagyta a mi­niszterek é= a központi szervek jogkö­rének további kibővítését, a beruházási építkezések szakaszán. Az új módo­itás szerint a kormány csak a leg­fontosabb építkezésekről dönt. Ezzel szemben kibővül azon építkezések szá­ma és a beruházási építkezések terje­delme amelyeket a központi hivatalok a kerületi nemzeti bizottságok ta­nácsainak jogkörében valósítanak meg. 1956. november 16-án, pénteken a kormány plenáris ülésén fontos kér­désekről tárgyalt, amelyek a CSKP országos konferenciája határozatainak, valamint a kormány 1956. július 24-én kelt határozatainak teljesítéséből erednek. A kormány külön levélben fordult a földművesekhez és a szövetkezeti tagokhoz, amelyben felhívja őket an­nak az anyagnak megtárgyalására, amit az egységes földművesszövetke­zetek III. országos kongresszusa előtt vita tárgyává tesznek. A kormány tárgyalásának napirend­jén azok az intézkedések voltak, ame­lyek szénbányáinkban fokozzák a biz­tonságot. Ezen intézkedések alapján a bányák üzemi szervei fokozottabban felelnek a munkabiztonságért. Fon­tos intézkedéseket fogadtak el a szén­bányákban a szénpor elleni harc sza­kaszán is, valamint az egészségügyi és szociális berendezések megjavítá­sára. A nemzeti biztosításra vonatkozó kormányjavaslat alapján az alkalma­zottakat három munkacsoportba oszt­ják. A kormány jóváhagyta a rok­kantság megítélésére vonatkozó alap­elveket és a munkahelyeket kategó­riákba osztotta. Az első csoportba tar­tóznak a földalatti bányákban végzett munkák és a tényleges pilóták foglal­kozása, a második munkacsoportba tartozik 840 különféle munkakör, amit rendkívüli nehéz feltételek mel­lett végeznek. A második munkacso­portba osztották be azokat a tech­nikai alkalmazottakat is, akik felelő­sek a bányákban munkabiztonságért és a biztonságra fordított gondos­kodásért. A kormány továbbá megtárgyalta a tüzelöanyagügyi miniszter, a nehéz­gépipari miniszter, a gépkocsi- és mezőgazdasági gépipari miniszter, va­lamint a vegyiipari miniszter beszá­molóját a CSKP"országos konferen­ciája határozataiból, továbbá a kor­mány 1956. július 24-én kelt határo­zatából eredő feladatok teljesítéséről, a népgazdaság illetékes ágazataiban a szervezési felépítés minden fokon való felülvizsgálásáról, a miniszté­riumok irányító tevékenységének megjavítása, valamint a közigazgatási apparátus munkájának megjavítása és létszámának csökkentése szempont­jából. A Tüzelöanyagügyi Minisztérium szakaszán 1957. január 1-ével az ost­ravai és a mosti kőszénkörzetekben beszüntetik az eddigi széntrösztöket, és az egyes nemzeti vállalatokat köz­vetlenül a kombinátoknak rendelik alá, amelyek a főosztályok jogkörével ren­delkeznek vagyis az Ostrava-Karvinái Bányák ostravai kombinátjának és az Észak-csehországi Barnaszénbányák mosti kombinátjának. A beruházási építésben lehetővé vá­lik, hogy az építészeti szervezetek olyán tervezési intézkedéseket össz­pontosítsanak, amelyek megteremtik az építészeti termelés céltudatos és operatív irányításának feltételeit. Te­kintettel a dél-morvaországi lignit­körzet gyors fejlődésére, további épít­kezési vállalatot létesítenek ebben a körzetben. A Nehézipari Minisztérium a fogyasztási és a kompletizálási eddigi főosztályokból egy egységet létesített és leegyszerűsítette az anyag-technikai ellátás adminisztrálását, amellyel el­érte, hogy apparátusának létszáma 8,4 százalékkal csökkent. De a megvalósí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom