Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-17 / 321. szám, szombat

Egyre dúsabban íízet a kalondai határ ' A KALONDAI EFSZ-nek irodájában az egyik íróasztalon, a sok írás között, szerényen lapul meg a kerületi nemzeti bizottság levele. Érdemes belepillantani ebbe a levélbe, mert igen értékes írás az. Arról értesíti a szövetk-zet ť - iáit. hoqy a nyári munkák értékelésénél az első helyet érték el a Banská Bystrica-i szövetkezetek közötti munkaversenyben. Ezért a szövetkezet megkapja a kerület vándorzászlaját és 8000 korona pénzjutalomban részesül. Valóban értékes levélről van szó, de még értékesebbek azok a tények, melyek okot adtak a levél írására. Ismerkedjünk meg tehát velük, legalább nagyjából. * * * A HATÁR egyik része sima, mint az asztal lapja, s csak ott szakad meg, ahol az Ipoly kígyózik át rajta, keskeny, sekély medrében. A határ nagyobb részét a természet azonban kissé összegyűrte s egy helyen nagy dombot alkotott, mely úgy fest, mint egy óriási teve háta. Több itt a legelő és rét, mint a szántóföld, de ennek ellenére egyre gazdagabbá válik ez a határ. Miért? Éppen erről lesz szó. Kezdjük talán azzal, hogy a föld semmit sem ad ingyen, s a termésért ugyancsak meg kell 'dolgozni. Most már csak az a kérdés, hogyan? A község dolgozó parasztjai már évekkel ezelőtt felismerték az új lehetőségeket és szövetkezetet alakítottak, eggyéforrasztották a széttagolt földeket s a gépeknek adták át a szót, hadd végezzék el a munka nehezebbik részét. Mert mégiscsak nagy igazság az, ahol a gépek muzsikálnak, ott vidámabb a dolgozó parasztok éneke is, s gyorsabban, jobban halad a munka. MIVEL A HATÁR nagyobb részét legelő és rét borítja, a szövetkezetnek nagy lehetősége nyílik az állattenyésztés fejlesztésére. Ámde ehhez arra is szükség van, hogy a legelők és a rétek dúsabbak legyenek, több és jobb minőségű takarmányt adjanak. Az Ipoly nem tartja tiszteletben a szövetkezetesek eme törekvését, mert áradás idején hatalmas területeket önt el és ezután nem igen sietős a dolga, ha apadásról van szó. Meg kellett tehát sürgetni egy kicsit az apadást, s ezért a szövetkezetesek 70 hektárnyi területen a járási Agroprojekt útmutatásai alapján, vízlevezető árkokat ástak. Ezenkívül minden évben egyre nagyobb területet szórnak be műtrágyával. Tóth elvtársnak, a szövetkezet fiatal elnökének vidáman felcsillan a szeme, amikor a rétek és legelők javításáról van szó. — Szeretnénk megnyerni azt a teherautót, melyet a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal ad a legjobb szövetkezetnek — mondja jókedvűen. Ami igaz, igaz. Kalondán megvan az igyekezet arra, hogy a szövetkezet a rétek és legelők javításában is az elsők között legyen. Meg is van ennek az értelme. Hiszen minél nagyobb területen hozt&k rendbe a kaszálót, annál több volt a termés. Ez évben 160 hektárnyi rétet repülőgépről szórtak be műtrágyával. Ezenkívül a szántóföldön sem hanyagolták el a takarmánytermelést. Míg 1954-ben a szántóföldről 3800 mázsa takarmányt takarítottak be, az idén már 7850 mázsa volt a termés. Ezenkívül egyre nagyobb mennyiségű silótakarmányról is gondoskodnak. Míg 1954-ben csupán 450 m

3 silőtakarmányt 'készítettek, 1955-ben már 700 m

3 volt a téli készlet. Ebben az esztendőben pedig, mint jó gazdák, már keveréket is, és most ősszel kukoricaszárra! meg répalevéllel összesen 1000 m

3 kiváló nedvdús takarmányt biztosítanak az állatállomány számára a téli időszakra. Ha képletesen akarjuk kifejezni, mennyit növekedett a jobb takarmányalap következtében a tejhozam, akkor elmondhatjuk, hogy míg 1954-ben évi T9 550 liter tej, táplálta azt a fehér erecskéket. ebben az,évben a 150.000 liter tejhozam következtében valóságos patakká duzzadt. Ezért tudott a szövetkezet az év végéig mintegy 50 000 liter tejet szabadon eladni. Ez anynyit jelent, hogy a szövetkezet — ha egv reggeüre 2és fél deciliter tejet számítunk — 600.000 ember számára biztosított reggelit, vagy uzsonnát az évi tejtermelésből. Ez bizony szép dolog, különösen ha figyelembe veszszük, hogy amíg a kalondai szövetkezetesek egyénileg gazdálkodtak, az egész falu alig egyharmadát termelte a mostani mennyiségnek. HA AZT ÁLLÍTANŐK csupán, hogy a kalondai határ azért gazdagabb most, mint valaha volt, mert gépek F% ÜJ SZÖ végzik a nehezebbik munkát, hogy a nagy táblákon jobban lehet megművelni a földet, csak az igazság felét mondanánk el. Ezek mind csak előfeltételek, de egyszeribe kárbavesznének, ha az ember nem használná ki az adott előnyöket, ha nem változna meg a munkaviszonya. A kalondai szövetkezetesek sikerei éppen abból fakadnak, hogy elég gyorsan magukévá tették a nagyüzemi gazdálkodás legfőbb követelményeit, a jő munkaszervezést, a pontosságot és a gazdaságosságot. Náluk törvénynyé vált, hogy mindért munkát jól és idejében végezzék el. Azért fizet jól a búza, árpa még száraz időben is, azért ért el a szövetkezet ebben az évben is mintegy 30 mázsa szemeskukoricát és 420 mázsa cukorrépát hektáronként, mert a föld és a növény idejében kapott meg mindent, amire szüksége volt. Azt is mondtuk, hogy egyre javul a tagságnak az új dolgokhoz való viszonya is. Ez valóban így van. Mi tanúskodik erről? Nézzük például a kukoricát. — Mind négyzetesen vetjük és most már másképp nem is fogjuk — mondja az elnök. És mit mond a tagság? Ugyanazt. Miért? Mert bevált a négyzetes vetés é's megszerették azt. Persze, a vetés idején nem hagyták a barázdákat kiszáradni. No és mit mondanak a cukorrépáról? Ugyanaz a helyzet, ezt a növényt is megszerették. Tavaly 360 mázsa volt a termés hektáronként, ez évben 420 mázsa. Ez azt bizonyítja, hogy érdemes vele foglalkozni, s ezért a szövetkezet tavasszal 4 hektár helyett 8 hektáron vet majd cukorrépát. Nem félnek attól, hogy több lesz a dolog. Hadd legyen, az eredmény megéri a fáradságot. Tavaly mintegy 9000 korona készpénzt hozott 1—1 hektár répaföld, az idén 10 000 korona bevétel esik egyegy hektár cukorrépaföldre, a nagy mennyiségű takarmány értékét nem is számítva. * * * SOKAT, NAGYON SOKAT lehetne még a kalondai EFSZ-röl beszélni. Minden apró siker említést érdemel, mert mindegyik mögött ott áll egyegy ember. Hát nem szép dolog az, hogy Tóth Bona Antal, Pápai András, Národa István és András, valamint Bálint Lajos fejőgulyások az év elején szavukat adták, hogy évi 200 liter tejjel nagyobb hozamot érnek el a fejősteheneknél és most még ráadást is adtak? Vagy talán csak kovács Antal kertész örül annak. hoqv a kertészet 50 000 koronával hozott többet, mint tervezték? Nemcsak a kertész örül ennek, de •nunkatársai is, meg minden tag, mert | nindenkinek van haszna belőle. Ha gyarapodik a szövetkezeti vagyon, nő az osztalékra szánt összeg is. SZÉP, SZÉP, hogy egyre bőkezűbben fizet a kalondai határ, s hogy egyre jobb gazdákká válnak a szövetkezeti tagok, de mi hasznuk van ebből a szövetkezet tagjainak, vetheti fel az örök kételkedő. Hadd adja meg erre a kérdésre a szálfa termetű, ősz hajú Rubin Lajos volt 8 és félhektáros középgazda a választ. — Mi bizony iől megvagyunk — feleli őszintén, majd azt is megmondja miért. A szövetkezet a pénzjutalmon kívül 1,50 kg búzát, 0,50 kg árpát és 2,50 kg szénát ad egy-egy munkaegységre. Tavaly — négytagú családjával — 1800 munkaegységet dolgozott le. Könnyű kiszámítani, mennyire telt meg a kamrája gabonával. Ehhez jön a háztáji gazdálkodás jövedelme meg a pénzjutalom, amelyből az idén a 9 1956. november 17. korona előlegen kívül még legalább 8 korona osztalékra van kilátás munkaegységenként, melyből a Rubin-családnak az idén sem lesz kevesebb, mint tavaly volt. Hasonlóképpen lelkesednek a többi szövetkezeti tagok, amikor arról van szó, mit nyújt nekik a szövetkezet. Éppen az a nagyszerű a szövetkezeti gazdálkodásban, hogy a kis- és közéoparaszt ahogy belép a szövetkezetbe, egy nagy gazdaság közös gazdája lesz, eddigi szűk lehetőségei hallatlan mértékben megnövekednek és pár ezer koronás vagyona helyett f Kalondán) hárommiliós közös vagyon biztosítja boldogulását. Nem csoda tehát, hogy ebben az évben újabb 14 taggal szaporodott a szövetkezetesek száma. Nincs is már a szövetkezeten kívül csak három gazda, de már ők is barátkoznak a belépés gondolatával. Gondolkozik még Gyenes János is, de a fia már a szövetkezetben dolgozik ... MIKĽA JÁNOS Tovább folyik a harc a detrittel Az ostravai „Stavod" vízgazdálkodási építkezések népi szövetkezetének alkalmazottai gondos előkészítés után szerdán, november 14-én megkezdték a víz kiszivattyúzását az Ostrava— Zábŕech-i Bedrich tárnából. A tárnát 1902-ben elárasztották, mikor a bányászok „detritbe" -ütköztek (átnedvesedett homok és kavicsréteg). A detr't alatt, mely több száz méter mélységében húzódik a karvinái körzeten át, körülbelül háromnegyed miliárd tonna jó minőségű feketeszén rejlik. Nem lehet ezt a szénmennyiséget kifejteni addig, míg r.em teszik ártalmatlanná azt a hatalmas menynyíségű vizet és gázt, mely a detritrétegben kb. 80 atmoszféra nyomás aJatt van. A víz elszivattyűzása az előkészítő munkák további fázisa a detrit pontos megismerésére. Most az a fő, hogy megállapítsák, milyen nagy mennyiségű víz folyik az elárasztott tárnába a felszíni nedves rétegekből. Ha ez a vízfolyás csekély, akkor közvet-, lenül a detrit rétegből kezdik meg a víz elszivattyúzását. Ha sok felszíni víz folyik be, akkor fúrásokat végeznek a víztartalmú rétegekbe és csak utána kezdik meg a víz elszivattyúzását a detrit rétegből. A jövő év terve a gömöri vasércbányákban HAZÁNK MINDEN DOLGOZÓJÁT tettekre sarkallja a nagy cél, amit az országos pártkonferencia tűzött elénk: a szocializmus felépítését, s a lehető leggyorsabb elérését annak, hogy az egy főre eső termelés túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokét. A termelés növelése azonban csak úgy érhető el, ha munkamódszereinket tökéletesítjük, ha a meglevő munkaerővel sokkal több értéket állítunk elő. A Gömöri Vasércbányák dolgozói az elkövetkező 1957. évben új műszaki és szervezési eljárásokat vezetnek be, hogy nagyobb termelési eredményeket érjenek el. A terveket, — melyek a bányaüzemek műszaki és szervezési intézkedéseinek összessége —, az üzemek vezetőségének hattagú bizottsága állította össze. Minden üzem részére pontosan kidolgozták a tervet, s azután a bányák vezetőségeinek küldték. Itt közösen vitatják meg ezeket a műszaki és szervezési újításokat a bányák dolgozóival. Figyelembe vesznek minden hozzászólást, amely az intézkedések keresztülvitelét, a • termelés gazdaságosságát elősegíti. Mert a műszakiszervezési intézkedéseknek biztosítaniok kell az önköltségek csökkentését, a határidők és a tervbe vett feladatok idejében való teljesítését. Az összüzemi tervelőkészítő bizottság minden üzem részére a különféle akciók sorozatát dolgozta ki. Hogy csak egynéhányat említsünk: az új fejtési módszerek bevezetését, a különböző gépek beállítását, a vízöblítéses fúrás fokozott alkalmazását, a betongerendák használatát és különböző más jelentősebb újítás keresztülvitelét, melyek a termelés egyenletes ütemét biztosítják. A tervelőkészítő bizottság a műszaki-szervezési intézkedések kidolgozásához a munkálatok időbeli harmonogramját is meghatározta. Ennek alapján látogatják meg azután a bizottság tagjai az üzemeket, hogy a helyszínen irányítsák a munkálatok menetét. A MÁSIK NEM KEVÉSBÉ FONTOS KÉRDÉS a bányaüzemek műszaki fejlesztése. Az érc fejtése a Gömöri Vasércbányákban állandóan emelkedik. Évről évre több ércet fejtenek bányászaink, s ezekben az eredményekben nagy szerepe van a bányák gépesítésének. Az 1957. évben az ércrakodás gépesítésének a bányák mélyén 51 százalékot kell elérnie a Gömöri Vasércbányákban. A fejtés és termelés tervei minden bányaüzem részére elkészültek. Ezeket a terveket most a bányák mindegyike részleteiben dolgozza ki, s még ebben a hónapban megtárgyalja azokat az üzem dolgozóival. Erről beszélgetnek majd a bányászok munkahelyeiken, a gyűléseken a a termelési értekezleteken a műszakiakkal, a párt és szakszervezet funkcionáriusaival. Hozzászólnak. javaslatokat tesznek a tervek kivitelezésére. S amikor mindent alaposan megtárgyaltak, szétírják a tennivalókat minden üzemrészleg számára. Ez idő szerint még korai jóslásokba bocsátkozni, hogy milyen megtakarítást eredményez a tervek kivitele. De hozzávetőleges becslés szerint máris megállapítható, hogy nagy összegekről, van sző. Az 1957-es évi terv a termelés jelentős emelését és a munkatermelékenység növekedését feltételezi. Ezért a dolgozók egyéni kezdeményezésének nem szabad alábbhagynia. S ha majd a bányászok és technikusok alaposan megismerik a feladatokat és magukévá teszik üzemeik termelési problémáit, tovább mennek az újítások kérdésében. Mert csak Ilyen módon lehetséges a tervfeladatok teljesítése, a termelés gazdaságosságának fokozása. (mgy) ^jj-évi y képező g éppel a kovizervgyárbavi A Malackai Konzervgyár gyártmányai messze földön híresek. Németprszágba, Izlandba, Belgiumba, Svédországba és Brazíliába szállítanak konzerveket, kompótokat. Tervüket már egy hónappal ezelőtt teljesítették. Az év végéig 20 százalékkal szárnyalják túl jeladataikat. Ez azt jelenti, honn gyártmányaikkal bőségesen ellátják hazai piacot is. B al ol d al i k ép ünk ö n a kész kompótokat készítik elő elszállításra. Jobboldali ké-. pünkön az üzem szeszfőző részlegét láthatjuk, ahol lllá Irén kezeli az üvegtöltö automatát. m Enyicke — két szemszögből nézve Enyickén a lakosság egy része tagja az EFS7.-nek, más része pedig önállóan gazdálkodik. Hogy van különbség'a két gazdálkodás között, azt legjobban meglátjuk, ha röviden vázolni fogom a két gazdálkodást, az eredményeket. Papuga elvtárs, a szövetkezet fiatal elnöke, a tagok támogatásával és segítségével olyan fejlődésnek indította a szövetkezetet, amilyenről még a leghűségesebb tagjai sem mertek volna álmodni. Am

: eddia nem sikerült ebben a községben, a szövetkezet segítségével a község az idén száz százalékra teljesítette a beadást, söt 5 vagonnal — terven felül — adtak be terményt. A munkafegyelem a szövetkezetben rendkívül jó, így megfelelő eredményeket érnek el. Ezt látván a napokban Kovács Ferenc, Sedlák Tamás, és Papuga György háromhektáros kisgazdák beléptek a szövetkezetbe. Ők is megpróbálják, hogy hol jobb. Egykét év múlva biztosan meg lehet írni a véleményüket, ugyanúgy, mint most a régebbi szövetkezeti tagokét, Bodnár Józsefét, aki azelőtt szintén kisgazda volt. Nem fiatal, nem öreg ember, olyan 50. év körüli, a szövetkezetben egyedül dolgozik. Néha a felesége is segít. A lovak köriil foglalatoskodik. Munkája után minden hónapban 500—600 korona előleget kap. Az első félévben ledolgozott munkaegységeire 20 mázsa terményt kapott. Az évvégi elszámolásnál is kap 20 mázsa terményt. Összesen tehát 40 mázsa terményt visz haza a szövetkezetből. — Ennyi gabonám soha nem volt, amíg önálló voltam. Meg vagyok elégedve, nyugodtan végzem a dolgomat és örülök, hogy végre ezt az időt is megértem. Ezt mondta• Bednár ózsef, és' nem mond mást Palencsál István sem, aki mint középparaszt szintén a kezdet kezdetén állt be a szövetkezetbe. Tíz gyereknek az apja. Olyan 55 év körüli, fehér hajú, sokat dolgozó ember, akinek azelőtt nem sok vidámság ült az arcán, mert mindig azon töprengett, mit ad a tíz gyerek szájába. Ez volna az egyik oldal, a dolgok egyik oldala. De szólni kell a magángazdálkodókról is néhány szót. Először is azokról, akiknek legnagyobb érdekük volna a szövetkezet támogatása. Hornyák István 2.80 és ifjabb Vanyó János ugyancsak 2,80 hektáros kisgazdák tagjai a helyi nemzeti bizottság tanácsának. Teljesítik rendesen kötelezettségüket, csak hát nekik is a szövetkezetben kellene lenniök. Csakis akkor tudják a többi magángazdálkodót is megnyerni a szövetkezeti gondolatnak, ha ők is jó példával járnak elöl. Iván Sándor A Malackai Konzervgyárban üvegbe rakott uborkát is készítenek télire. Képünk Janeöková elvtársnőt mutatja be munka közben. Az üzem dolgozói rövidesen megkezdik a készételek gyártását is, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint jól beváltak . (Sluka felv.)