Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-01 / 305. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. november 1. cslitörtök 30 fillér IX. évfolyam, 305. szám. NÉPÜNK LEGYŐZHETETLEN EGYSÉGE Hazánk népe napról napra megindultsággal követi a szomszédos Magyarországon folyó események fejlődését. Nem lehet számára közömbös a szövetséges ország sorsa; de tudatában van annak, hogy szorongva figyeli mindezt a világreakció is. A Szovjetunió, Kína, Csehszlovákia és a többi szocialista országok népeinek nagy sikerei szálka a szocializmus minden árnyalatú és fajtájú ádáz ellensége szemében. A béke és szocializmus egész táborának, de elsősorban a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítésére és javítására irányuló fáradhatatlan igyekezete, valamint azok a vitathatatlanul pozitív eredmények, amelyeket ebben az igyekezetben elért, nincsenek és nem voltak kedvére sem a nyugati imperialistáknak, sem a népi demokratikus országok áruló emigrációjának, amely eladta magát. Ahogyan a halnak vízre van szüksége, ugyanúgy szükségük van az imperialistáknak arra, hogy elködösítsék az államok és nemzetek közötti együttélés derűs egét. Ahogyan megszervezik és pénzzel támogatják a szocialista országok ellen irányuló felforgató tevékenységet, ugyanúgy szőtték az imperialisták az ellenforradalmi összeesküvést a magyarországi népi demokratikus hatalom ellen. Kezük nyomát határozottan felismerjük a legutóbbi napok eseményeiben is. Keselyuk módjára kezdtek gyülekezni a magyar nép és a szocializmus ellenségei, a horthysták, a fasiszták, hogy lecsapjanak a Magyar Népköztársaságra. Számos, a munkásosztályhoz hű dolgozó és becsületes ember esett áldozatául a hivatásos gonosztevők megvadult bandái terrorjának. Magyarországon az erők viszonya még nem tisztázott véglegesen. De a legutolsó hírek világosan mutatják, hogy Magyarországon a szocialista építés út- I ja komoly veszélyben forog, hogy a szocializmus ellenségeinek sok irányban sikerük van. Kétségkívül szükséges a magyar munkásosztály és az egész dolgozó nép újabb nagy erőfeszítése, hogy biztosítsák az országban a nép hatalmát és a szocialista társadalom további sikeres építésének lehetőségét. A nyugati imperialisták és monopolisták egyidejűleg újabb háborús tűzfészket kezdenek szítani. A ravasz módon, időben egyező terv szerint és titkos megegyezés alapján izraeli alakulatok törtek be Egyiptomba és megindultak Szuez felé. Anglia és Franciaország közben megható gondoskodást tanúsítanak a Szuezi-csatorna biztosítása iránt, s ezt az említett országok katonai szuronyainak és tankjainak kell kifejeznie. Mindennek hátterében — mint mindfg — a monopolisták zsákmányoló érdekei láthatók. Súlyos árat számít ezért a reakció, mely még soha és sehol nem volt képes máshová vezetni a népet, mint nyomorba és rabságba. Ez felháborodással tölti el hazánk minden becsületes polgárát. Nem, ez nem a mi utunk! Munkásosztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek, Csehszlovákia minden dolgozó emberének elég tapasztalata van a reakció sötét céljairól. De válaszolni is tudunk erre! Élénk emlékezetünkben van, amikor 1948 februárjában a burzsoázia karmai közé akarta ragadni népi demokratikus hazánkat, szabadságunkat, amelyet a nemzet legjobb fiai drága életének áldozataival és a szovjet hadsereg több ezer elesett hősének életével váltottunk meg. Akkor egy emberként lépett fel Csehszlovákia népe, hogy testével védje a nemzeti forA Szovjetunió kormányának nyilatkozata a Szovjetunió és a többi szocialista államok barátsága és együttműködése fejlődésének és további megszilárdításának alapjairól radalom eredményeit és szocialista jövőjét. A reakció puccskísérletét erélyesen szétvertük. A szocializmus ügyében, a népi demokrácia legalapvetőbb elveiben, a munkásosztály legsajátabb érdekeinek ügyében nem lehet egyezkedni! Ennek tudatában követi és követte népünk a mai magyarországi eseményeket. Már több mint egy hete folynak dolgozóink, az üzemek, a városok és a falvak, a diákotthonok, hivatalok és iskolák gyűlései, összejövetelei egész köztársaságunk területén. Már több mint hétezer határozat érkezett e napokban pártunk Központi Bizottságához, több ezer köztársaságunk kormányához a munkahelyekről. A dolgozó nép ezekben a határozatokban fejezi ki egységes akaratát, hogy szilárdan és bátran akar haladni előre a szocializmus építésének útján. Kifejezően mutatják ezt az új szocialista kötelezettségvállalások százai, amelyek a második ötéves terv első éve feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére irányulnak. Népünknek ez az áldozatos munkája még jobban növeli országunk erejét és lényegesen emeli az életszínvonalat. „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállaljuk, hogy ez évi tervfeladatainkat december 24-ig teljesítjük" — írják a forradalmi múltú krompachyi MEZ Üzem dolgozói. A Treboni Állami Gazdaság dolgozói levelükben kijelentik: „A tejbeadást további 70 ezer literrel, a marhahúsbeadást 15 ezer kilogrammal túlteljesítjük." Nem lehet hallgatni, vagy félre állni, tudjuk, hol a helyünk — így beszél a dolgozó nép. Hazánk nyugati részében, Chylicében ugyanúgy, mint keleten, Sečovcén a földművesek épp ezekben a napokban alakítottak új szövetkezetet. A trebenicei nyilvános gyűlésen a nemrégen megalakított szövetkezetbe 15 földműves jelentkezett tagul. Október 27-én a brnói kerületben, Vodéradyban 30 földműves határozta el magát a szövetkezeti gazdálkodásra. Ez csak néhány példa a sok közül. Munkások, földművesek, szövetkezeti tagok, az ifjúság, értelmiségünk tagjai kérik, hogy éppen most vegyék fel őket a Kommunista Pártba. Határozott a szavuk a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű polgároknak: „A szocializmus felé haladó Csehszlovákia a mi hazánk." A dolgozó nép még szorosabban tömörül bevált vezére, Kommunista Pártja köré. Hiszen a pártban van a biztosíték, hogy nem térünk le a helyes útról, hogy megbirkózunk minden akadállyal és nehézséggel. A párt vezetésével a munkásosztály és a dolgozó nép olyan sikereket ért el, amilyenekről sejtelme sem volt és nem is lehetett a kapitalizmus idején. Fejlett szocialista iparunknak ma világhíre van, falvaink az új élet felé haladnak, kézzelfoghatók a nép életszínvonala szüntelen emelkedésének bizonyítékai. Sok minden nyomja még szívünket. Sok mindennel nem lehetünk megelégedve, vannak olyan dolgok, amelyek miatt jogosan elégedetlenkedünk. De egy biztos: a párt biztosíték arra, hogy kitartóan eltire haladunk, hogy következetesen kiküszöbölünk mindent, ami a szocialista építés előrehaladását még fékezi. Erőnk egységünkben, a párt, a kormány és a nép összetartásában van. És éppen ez az egység, amely megerősít bennünket és amely egyszersmind igazi páni félelmet CFolvfatés s t V,rta!on1 Moszkva, (TASZSZ) — A Szovjetunió külpolitikai kapcsolatainak rendíthetetlen alapja volt és marad valamennyi állam békés egymás mellett élésének, barátságának s együttműködésének politikája. E politika legmélységesebb és legkövetkezetesebb megnyilvánulása a szocialista országok közötti kölcsönös kapcsolatok. A szocialista nemzetek nagy közösségének országai, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár internacionalizmus elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csupán a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség tiszteletbentartása, az állami függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeibe való be i.iem avatkozás elveire építhetik. Ez nem zárja ki, hanem ellenkezőleg feltételezi a szocialista közösség országainak szoros testvéri együttműködését és kölcsönös segítségét gazdasági, politikai és kulturális tér?n. A második világháború és a fasizmus leverése után ezeken az alapokon jött létre, szilárdult meg és bizonyította be !.iagy életképességét a népi demokratikus rendsier számos európai és ázsiai országban. Az új rendszer kialakítása és a társadalmi kapcsolatok gyökeres forradalmi átalakulása folyamán nem csekély nehézségek, megoldatlan feladatok, sőt hibák merültek fel, még a szocialista államok kölcsönös kapcsolataiban is, helytelenségek és hibák, amelyek csökkentették a szocialista államok kapcsolataiban az egyenjogúság elvét. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa teljes határozottsággal ejjtélte ezeket a helytelenségeket és hibákat s a Szovjetunió kormányának feladatává tette, hogy a többi szocialista országhoz való kapcsolatai terén következetesen a nemzetek egyenjogúságának lenini elveihez igazodjék. A Szovjetunió kijelentette, hogy teljesen tiszteletbeli kell tartani mindazon országok történelmi múltját és sajátosságait, amelyek az új élet építésének útjára léptek. A szovjet kormány következetesen megvalósítja a XX. kongresszusnak ezeket a történelmi határozatait, amelyek megteremtik a szocialista országok barátsága és eqyüttműködése további megszilárdításának feltételeit, minden állam teljes szuverenitása megőrziésél.iek rendíthetetlen alapját. Amint a legutóbbi idők eseményei megmutatták, szükségessé vált megfelelő nyilatkozat közzététele a Szovjetunió álláspontjáról, a Szovjetuniónak a többi szocialista országokhoz fűződő kapcsolatairól, elsősorban gazdasági és katonai téren. A szovjet kormáhy kész más szocialista államok kormányaival együtt megtárgyalni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak további fejlődését és szilárdulását úgy, hogy kiküszöböljék a nemzeti szuverenitás elvei, a kölcsönös előnyök és egyenjogúság elve megsértésének minden lehetőségét a gazdasági kapcsolatok terén. Ennek az elvnek vonatkoznia kell a tanácsadókra is. Is'meretes, hogy a Szovjetunió új társadalmi rendjük megformálásának első időszakában a népi demokratikus országok kormányának kérelmére ezekbe az országokba bizollyos számú szakértőket — mérnököket agronómusokat tudományos dolgozókat és katonai tanácsadókat küldött. Az utóbbi időben a szovjet kormány nemegyszer felvetette azt a kérdést, hogy a szocialista államokból viszszahívja tanácsadóit. Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg a népi demokratikus országokban saját szakképzett nemzeti káderek növekedtek fel a gazdasági és katonai építés valamennyi területén, a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a többi szocialista államokkal együtt haladéktalanul megtárgyalja, vajcli célszerű-e, hogy a Szovjetunió tanácsadói továbbra Is ezekben az országokban maradjanak. Katonai téren a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti kapcsolatok fontos alapja a varsói szerződés, amelynek alapján a szerződő felek megfelelő politikai és katonai kötelezettségeket vállaltak, többek között azt, hogy „megegyezés szerint intézkedéseket foganatosítanak védelmi képességük megszilárdítására úgy. hogy megvédelmezzék népeik békés munkáját, biztosítsák határaik és területük sérthetetlenségét és védelmüket az esetleges agresszióval szemben. Ismeretes, hogy a varsói szerződéssel összhangban és a kormányokkal való megegyezés alapján szovjet alakulatok tartózkodnak a magyar és a román köztársaságban. A Lengyel Köztársaságban a négy nagyhatalom potsdami egyezménye és a varsói szerződés alapján katonai egységek állomásoznak. A többi népi demokratikus országokban szovjet katonai alakulatok nincsenek. A szocialista országok kölcsönös biztonságának biztosítása céljából a szovjet kormány kész a többi szocialista országokkal, a varsói szerződés résztvevőivel megtárgyalni azon szovjet csapatok kérdését, amelyek az említett országok területén tartózkodnak. A szovjet kormány abból az általános elvből indul ki, hogy a varsói szerződés egyik vagy másik résztvevő állama csapatainak elhelyezése a varsói szerződés másik részvevő állama területén a szerződés valamennyi részvevőinek megegyezése alapján és kizárólag azon állam egyetértésével történik, amelynek területén e csapatok saját kérelmére állomásoznak vagy elhelyezendők. A szovjet kormány a magyarországi eseményekkel kapcsolatban szükségesnek tartja a következő nyilatkozat közzétételét: Az események megmutatták, hogy Magyarország dolgozó népe, amely nagy haladást ért el a népi demokratikus rendszer alapján, jogosan veti fel a gazdasági országépítés területén, a lakosság életszínvonalának további növelésében, az államapparátusban levő bürokratizmus ellen folyó harcban levő komoly hibák kiküszöbölésének kérdését. A dolgozók e jogos és haladó mozgalmához azonban sötét reakciós és ellenforradalmi erők csatlakoztak, amelyek megkísérlik felhasználni azt, a dolgozók egy részének nyugtalanítására abból a célból, hogy aláássák a népi demokratikus rendszer alapjait és felújítsák Magyarországon a régi nagybirtokos-tőkés rendszert. A szovjet kormány éppúgy, mint az egész szovjet nép mélységesen sajnálja, hogy a magyarországi események vérontásra vezettek. A magyar népi kormány kérelmére a szovjet kormány beleegyezett abba, hogy szovjet katonai alakulatok lépjenek Budapest területére és a magyar néphadsereg, valamint a magyar karhatalmi szervek segítségére legyenek a rend helyreállításában a városban. A szovjet kormány tekintettel arra, hogy a szovjet katonai alakulatok Magyarországon való további tartózkodása még inkább kiélezheti a helyzetet, katonai parancsnokságát utasította a szovjet katonai alakulatok kivonására Budapestről, mihelyt azt a magyar kormány szükségesnek tartja. Egyúttal a szovjet kormány kész megfelelő tárgyalásokat kezdeni a Magyar Népköztársaság kormányával és a varsói szerződés többi résztvevőivel a szovjet csapatoknak Magyarország területén való tartózkodásáról. Jelenleg a munkások, a parasztok, az értelmiség és az egész magyar dolgozó nép legfőbb és szent kötelessége, hogy megvédelmezze a népi demokratikus Magyarország szocialista vívmányait. A szovjet kormány meggyőződését fejezi ki, hogy a szocialista országok népei nem engedik meg sem a külső, sem a belső reakciós erőknek megrendíteni a népi demokratikus rendszernek azokat az alapjait, amelyeket a munkások, a parasztok és az ország értelmisége áldozatkész harccal kivívott és megszilárdított. A szocialista országok népei minden erőfeszítést megtesznek, hogy kiküszöböljék az országaik demokratikus alapjai, függetlensége és szuverenitása további megszilárdításának útjában álló összes akadályokat és tovább fejlesszék országuk szocialista alapjait, gazdaságát és kultúráját valamennyi dolgozó anyagi jóléte és kulturális színvonala szüntelen emelésének" érdekében: megszilárdítsák a szocialista országok testvéri egységét és kölcsönös segítségét a béke és a szocializmus nagy művének megerősítésére. 1956, október 30. B brit és francia csapatok katonai intervenciója a Szssezi-csaforna övezetében London (ČTK) — Miután Egyiptom erélyesen elutasította azt a brit-francia ultimátumot, amelyet provokatív módon október 30-án kapott kézhez, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya törvényellenes katonai intervenciót indított, amelynek célja a Szuezi-csatorna területének erőszakkal való elfoglalása. Londonban október 31-én reggel Eden brit miniszterelnök és Pineau francia külügyminiszterek között lefolyt tárgyaláson elhatározták, hogy e napokban Ciprus-szigetén, Máltában és Líbiában összpontosított katonai erőknek parancsot adnak a szuezi terület megszállására. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint, amely londoni hivatalos körökből származó értesülésekre hivatkozik, a brit és francia fegyveres erőket már előzőleg előkészítették ať- ra, hogy megszállják a kulcspozíciókat Port-'Saidban, Izmailban és Szuezben. Egyiptom területi szuverenitása ellen indított .brit-francia katonai akciók eddigi lefolyásáról London és Párizs hivatalos körei éppúgy, mint a nyugati sajtóügynökségek szándékosan hallgatnak. A Reuter például október 31-én hajnali fél háromtól délelőtt 10 óráig azt „jelezte, hogy üzemzavar állott be vonalain", és 11.05-kor újból „zavart" jelentett. A Francé Soir című párizsi lap nyíltan írja, hogy az Egyiptomból érkező híreket és tájékoztatásokat szándékosan elhallgatják. A lap rámutat, hogy „a brit és francia csapatok október 31én virradatkor (időszámításunk szerint 5.30-kor) kombinált hadműveletet indítottak a Szuezi-csatorna övezetében, amelyet „repülőtámadások, bombázások kísértek." A lap hozzáteszi, hogy több száz repülőgépet vetettek harcba. * * * Kairó, (ČTK) — Az A1 Gumhuria című lap október 31-én közölt cikkében Anvar Sadad ezredes, a lap főszerkesztője erélyesen figyelmezteti NagyBritanniát és Franciaországot s óva inti fegyveres beavatkozástői Egyiptommal szemben. Sadad azt írja, hogyha a brit-francia csapatok partra szállnak a Szuezi-csatorna övezetében, Egyiptom utolsó csepp véréig harcolni fog. Sadad azután egyenesen Edenhez és Mollet francia miniszterelnökhöz fordult, a következőkkel: „Önöknek és az önök társainak tudomásul kell venniük, hogy Egyiptom meg tudja védeni a Szuezi-csatornát és területéből nem ad oda egy talpalatnyi földet sem." • * • Az Assoicated Press hírügynökség jelentette október 31-én: „ma kora reggel ismeretessé vált Londonban, hogy brit és francia csapatok Portsaid, Izmail és Szuez felé tartanak." A Reuter hírügynökség október 31én Ciprus fővárosából, Nikoziából jelentette, hogy a helyi repülőterekről déli irányban a brit királyi légierők szállító repülőgépei felszálltak. A francia szállító repülőgépek Timbuből (Nikóziától nyolc mérföldnyire Keletre) és Akrotiriből (Limasoltól délnyugatra) indultak. Október 30-án a kora reggeli órákban teljesen felfegyverzett brit partraszálló csapatok a máltai La Valetta kikötőben járműveikbe szálltak. A hajókra vízjáró autókat, gépfegyverekkel felszerelt teherautókat, vontatott tábori ágyúkat és számos közlekedési eszközt is raktak.