Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-13 / 286. szám, szombat

Törődjünk többet Napjainkban előtérbe helyezzük az új egységes földművesszövetkezetek alakítását. Erre összpontosítjuk minden figyelmünket. Emellett azonban gyakran megfeledkezünk a régebben alakult szövetkezetekről. Pedig éppen ezek a szövetkezetek, amelyek valóban úttörők voltak a nagyüzemi gazdálkodás kezdetén, ma is megérdemlik a legnagyobb támogatást, hogy mindjobban fejlődjenek és jó példát mutassanak a kezdő szövetkezeteknek. Most a kassai járás egyik legrégibb szövetkezetének helyzetére mutatok rá. Azt mondhatjuk, nogy a kassai járásban Nagyida községben alakult meg elsőként az egységes földművesszövetkezet, még 1949-ben. Annak idején kellő támogatással és felvilágosító munkával 220 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Elhatározták, hogy új módon, közösen, gépek segítségével fognak gazdálkodni. Ehhez megvolt és ma is megvan minden feltétel, hiszen földjük jó, sík, dombocska sincs a határban. 1657 hektár az össz-terület, ebből 1360 hektár szántóföldjük van. A szövetkezet jól kezdett és bízva bíztunk, egyike lesz a legjobb szövetkezeteknek. És mégis .a tagok a mai napig sem tudták elérni, hogy az év végén részesedést is kaptak volna. Úgy mutatkozott, hogy ez idén biztosan meg lesz a pénz. Az őszi vetésük azonban kifagyott, tavasszal nem tudták mind pótolni s így most megint kevés a remény arra, hogy a munkaegység teljes értékét kifizessék a tagságnak. A jó gazdálkodáshoz minden feltétel megvan ebben a szövetkezetben, valahol mégis keresnünk kell a hibát, ha a hosszú évek után sem tudnak rendes kerékvágásba kerülni. Mint Kerekes elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke mondja, — a községben mindenkinek szívügye a szövetkezet és szeretnék, ha nagyobb eredményeket érnének el. De nem megy. Pedig mennie kell, mert megmozgatunk minden követ, hogy a hibákat eltávolítsuk. Ezek után pedio mutassunk rá a hibákra. Ott kezdődött mindjárt a sok hiba közül az első. hogy a 220 tag közül csak 150 dolgozik a szövetkezetben, a többi vagy a vasútnál, vagy más ipari helyeken, mint munkás. így a nagy földterületre kevés a munkaerő. A szövetkezet tagjai ugyan minden hónapban rendszeresen megkapják a munkaegységenkénti 8 korona előleget, s minden évben megkapják a természetbeni járandóságot is. Tavaly például egy munkaegységre 4 kiló terményt kaptak, ez idén a rossz termés miatt csak 3.5 kiló terményt vettek tervbe. A zárszámadásnál 3,80 Koronát terveztek egy munkaegységre, azonban néhány termésfajtából nem érték «1 a tervezett hektárhozamoi, ez a tervet kissé felbillentette. Ami az állattenyésztést illeti, szép eredményeket érnek el, hiszen csak májusig 38 000 liter tejet adtak be terven felül, továbbá 180 mázsa sertéshúst, ugyancsak terven felül. A szarvasmarhabeadást is száz százalékra teljesítették, míg a tojásbeadást úgy teljesítik, hogy vagy húst, vagy tejet adnak be helyette, mivel még nincs meg a tervezett tyúkállományuk. Az állattenyésztés vezetője Buzinkay elvtárs. Nagy gondot fordít a reá bízott feladatokra. Soltész és Kusnyér elvtárs segítségével a legnagyobb rendben és megértésben irányítja az állattenyésztési munkálatokat. Elsősorban nekik köszönhető, hogy e téren a szövetkezet kimagasló eredményeket ér el. A sertésetetők közül Németh Emma, Matu Anna és Matu Irén járnak elől jó példával, míg a tehénetetők közül a legjobbak Rontó János, Badak Károly és Varga Bertalan. A növénytermelésben nincs ilyen kimagasló eredmény, de határozott javulás állt be ezen a téren is a legutóbbi években. Már azért is. mert a szövetkezetnek ez ideig már 6 ha szőlője van és jövőre már termést várnak. Tavalv megkezdték a gyü.-nölcsös telerátését is és befásítottak 5 hektár területet. Bizonyos, hogy e kezdeményezések jó eredményt hoznak és a szövetkezet jó példát mutat több szövetkezetnek és magángazdálkodónak. És még valami. Nagyon jó és kedvező a lehetőség a liba- és kacsatenyésztésre, hisz a községen folyik át az Ida patak. Kacsái ugyan már vannak a szövetkezetnek, körülbelül 500 darab, de még többet akarnak. A szövetkezet már méhészettel is foglalkozik. Van 35 méhcsaládjuk és az idén már beadtak két mázsa mézet. Ezek ugyan még apróságok, de rövid pár év múlva lényegesen hozzájárulnak a szövetkezeti termelés emeléséhez s a tagság jólétének emeléséhez. A tagok élete ugyan már most is lényegesen mégváltozott, hisz 1949-től a 97 új ház közül 65 a szövetkezeti tagoké. Valamikor hosszú évtizedek során nem épült a községben annyi új ház, mint most alig hét év alatt. Ez pedig ugyancsak a szövetkezeti nagytermelés mellett szól. A községben ez ideig még 454 magángazdálkodó van, akik közül 34 középparaszt, 120 pedig olyan, aki gazdálkodik is és munkába is jár. Ezeket is szeretnénk mielőbb a szövetkezetben látni. Igyekeznek őket megnyerni a közös gazdálkodásnak. Hájik Imre, Hájik János, Gazsi János, Szabó József és a többiek is láthatják, hogy a szövetkezetben — annak ellenére, hogy ez idén rossz termés volt, — jobban megy, mint az egyénileg gazdálkodóknak. Ezért kell, hogy a magángazdálkodókkal többet beszéljenek a szövetkezetről. Rá kell mutatni a szövetkezet jövőjére; a helyi nemzeti bizottság, a pártszervezet, a nőbizottság minden fáradozását erre a fő pontra helyezze. Arról is kell szólni pár szót, hogy a nagyidai szövetkezet jól felkészült az őszi munkálatok elvégzésére. Elvetették a repcét, az őszi takarmánykeverékeket és megkezdték a rozs és búza vetését. Minden a legnagyobb rendben indul a jövő gazdasági évre. Most már az a fontos, hogy a tagok igyekezetét kellő támogatás kísérje, és hogy minél több magángazdálkodó tagja legyen ennek a régebben alakult szövetkezetnek. Vigyenek bele új erőt, hogy a nehéz időszak után végre megtalálják a tagok azt. amiért a szövetkezetet már 1949-ben megalakították, a dolgozók jobb életszínvonalát. Iván Sándor, Kassa A Senica melleti Dojč, község EFSZ-ében, amely a múlt évi aratás idején létesült, 132 tag 473 hektáron gazdálkodik. A szövetkezeti tagok becsületes munkája a növényi és állattenyésztési termelés jó eredményeiben, a beadások teljesítésében, a beruházási építkezésben, valamint a munkaegység értékében tükröződik vissza. Ez év áprilisában rendbehozták az istállókat és itt .összpontosították az állatállományt. Most 198 szarvasmarhája, 294 sertése, több mint 400 baromfija és 39 lova van a szövetkezetnek. Az állatállomány tervét túlteljesítették. Az EFSZ építés ti csoportja önsegély alapján megkezdte egy terjedelmes gazdasági udvar építését. A szövetkezet a gabonabeadást a járásban az elsők között teljesítette. Állami felvásárlás címén 9 vagon gabonát adott be. A kukoricaés burgonyabeadást is teljesítette. Kötelező beadás címén beszolgáltatott 12 vagonon kívül, fél vagont állami felvásárlás címén adott be, 160 mázsát pedig ültetőburgonya ellenében. Több mint 15 vagon burgonyát elvermel. A tej és tojás egész évi beadását is teljesítette már. A húsbeadást is 'százszázalékon felül teljesíti.. Állami felvásárlás címén ez iden mintegy négyezer liter tejet és csaknem egy vagon sertés és marhahúst adott be. Az őszi mezei munkákat példásan végzi. Például az őszi vegyes takarmányféléket öt hektárral nagyobb területen vetette, mint ahogyan azt a terv megszabja. A rozs is a földben van már és a legközelebbi napokban befejezik a búza vetését is. A lelkiismeretes munka meglátszik a gazdag kukorica- és cukorrépatermésen is. A do.ič EFSZ-ben rendszeresen 50%-os "előleget fizetnek ki munkaegységenként, ami pénzben 20 koronát és természetben 3 kg szemes-terményt tesz ki. icsérik a kombájn munkáját A kistárkányi szövetkezet nagy gyümölcsösében több mint tízezer gyümölcsfáról szedik a termést a gyümölcstermelő csoport tagjai. Előzetes számítások szerint az idén kb. 12 vagon gyümölcsöt adhatnak majd el. Legszebb termést szilvából értekel: a michalovcei szeszgyárba 8 vagon szilvát szállítottak. amelyből 8 ezer liter 50 fokos szilvapálinka állítható elő. A szövetkezet kasszájába a szilváért csaknem háromnegyed millió korona kerül. Az almatermés gyengébb, mint a múlt években, azonban almáért is kapnak kb. kétszázezer koronát. Az alma szedése közben ügyelnek arra, meg ne sértsék a gyümölcsöt, hogy a piacra friss és egészséges almát adhassanak. 1% * % A kombájn leszedte a kukoricát, még átnézik és a csöveken maradt esetleges tisztátlanságot eltávolítják a kukoricáról. A bernolákovói EFSZ tagjai az idén " 89 hektárnyi földön termeltek kukoricát. A termés betakarításához iaen sok munkáskézre volna szükségük, s bizony alig győznék a munkát, ha nem segítene nekik — az idén először — a kukoricakombájn. Eddig 27 hektárnyi földről takarították be a kukoricát a gép segítségével és 13 vagon kukoricát tettek a szárítóba. A szövetkezet tagjai a gép munkájával elégedettek és azt mondják, úgy volna jő, ha nemcsak egy, hanem négy ilyen kombájn segítene a kukoricatörésben. Jozef Bachratý, a szövetkezet traktorosa kombájnjával kukoricaszedés közben Mindenkinek érdeme A tá rsadalmi biztosítás új rendezése következetesen érvényre juttatja az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint, az érdem szerint való jutalmazás szocialista alapelvét. Kifejezésre juttatja ezt azáltal, hogy pl. a táppénz összegét a betegség tartama és a ledolgozott évek száma szerint valamennyi alkalmazottnál a tiszta bérből számítják ki, oly módon, hogy előnyben részesüljön az, aki hű foglalkozásához és károsodjék az a dolgozó, aki indokolatlanul távolmarad munkájából és gyakran változtatja munkahelyét. Az igényjogosultság terén is előnyben lesznek azok az alkalmazottak, akik fontos hivatást töltenek be. Emellett azonban az új rendezés megszüntet néhány olyan igényt, amelyeknek az érdem szerinti szocialista jutalmazás elveihez semmi körük sem volt. Egyforma betegbiztosítási igényjogcksultsagot állapit meg valamennyi alkalmazottnak. Eddig különbség volt a munkások és a hivatalnokok betegbiztosítása között. A hivatalnokok és az úgynevezett magasabb szolgálatban levő alkalmazottak előjogai a betegbiztosítás terén azokat az alkalmazottakat juttatták előnyhöz, akik közvetlenül vagy közvetve a kapitalizmus támaszai voltak. Ezek az előnyök mindmáig fennmaradtak, jóllehet a hivatalnokok és a különféle műszaki-adminisztratív alkalmazottak feladata lényegesen megváltozott. Ezek a dolgozók ma termelési, társadalmi, kulturális és egyéb szakaszainkat szervezik és segítenek irányítani, s országépítésünk fontos részét alkotják. Feladatuk fontosságát juttatja kifejezésre a magasabb jutalmazás. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet bérpolitikánk egyes kérdéseire is. Gazdaságunkra még mindig nehéz súlyként nehezedik a túlméretezett hivatalnoki apparátus, az adminisztratív dolgozók felesleges mennyisége. Ennek az apparátusnak a csökkentését nemcsak a munkaerők helyes szétosztása, esetleg e dolgozóknak a termelésbe való áthelyezése segíti elő, hanem a bérpolitika is, amely sokkal többre becsüli azokban az ágazatokban végzett munkát, ahol kevés a munkaerő és ahol növelni kell a termelést. Ezzel szemben ctt, ahol munkaerőfelesleg van (az adminisztratív apparátusban) alacsonyabb bérekkel kell odahatni, hogy a dolgozók más termelési ágazatokba menjenek át. A bérpolitikának ilyen törekvései mellett az eddigi betegbiztosítás az adminisztratív apparátus csökkentésének és a fontos termelési ágazatok munkaerőkkel való megerősítésének egyik akadálya volt. Aránylag alacsonyabb fizeéés melleit a termelésben kapott nagyobb bérrel szemben az adminisztratív dolgozónak meg volt az az előnye a munkással szemben, hogy betegség, főleg rövid tartamú betegség esetén 6—13 hétig kapta a teljes fizetését. A társadalmi biztosítás új rendezése tehát e téren is kedvezőbb viszonyokat teremt. Arról van tehát szó, hogy megerősítsük a termelést, elsősorban a népgazdaság fontos szakaszait. Az új rendezés az itt meglevő előnyöket még jobban kihangsúlyozza. A munkából való távolmaradás problémájára is fel kell hívnunk a figyelmet. A múlt hónapban pl. a Kubrai Május 9. Gépgyárban a munkások abszenciája 10,840/o-ot tett ki, a hivatalnokoké pedig 10,25 százalékot. Hasonló az arány más üzemekben is, a hivatalnokok hiányzásai csak kevéssel alacsonyabbak, mint a munkásoké. Ez az arány nem egészséges. Várható volna, hogy a hivatalnokok sokkal kevesebbet maradnak ki a munkából, mint a munkások. A hivatalnokok és általában az összes műszaki-adminisztratív alkalmazottak rendszerint jó munkafeltételek között dolgoznak. Nem fenyegeti őket üzemi baleset, nem dolgoznak a szabad ég alatt, sem ott, ahol a munkásokat hivatásukból eredő betegségek fenyegetik (por stb. okozta betegségek). A munkából való távolmaradásaik azonban csaknem olyan nagy számot tesznek ki, mini a munkásoknál. A hivatalnok legkisebb megbetegedésnél (fejfájás) vagy pedig a betegségnek csak legcsekélyebb előjele miatt is otthon maradhatott — hiszen megkapta teljes fizetését. Másrészt gyakran megtörtént, hogy a munkások, főként a nagycsaládos munk-^ok szerint könnyebb és rövidebb betegség miatt nem maradtak ki a munkából, azért mert kevés táppénzt kaptak. Az új rendezés a táppénzeknél is egyforma mértéket alkalmaz a hivatalnokokra és munkásokra egyaránt, s a munkából való távolmaradások terén egészségesebb helyzetet teremt. Emellet azonban újból meg kell mondanunk, hogy rendszerünk politikája nem a különféle előnyök megszüntetésére irányul. A dolgozók széles tömegeinek a kapitalizmus alatt kivívott vívmányai nagy mértékben bővültek. A jelenlegi rendezés újabb javulást jelent. Ezt a rendezést csak most tehettük meg, amikor a dolgozók túlnyomó többségénél megvannak az előfeltételek az igények fokozott növeléséhez. Másrészt azonban helyes, hogy megszűnnek azok az előnyök, amelyek a dolgozók mesterséges kettéválasztásának csökevényei. Ehelyett ez az új rendezés a szocialista jutalmazás elveit kiterjesztve a hivatalnokok betegbiztosítására is hosszantartó betegségeknél a magasabb táppénz előnyéhez juttatja őket. Valaki azt az ellenvetést tehetné, hogy a társadalmi biztosítás új rendezése egyenlősdiséghez vezet. Az új rendezés azonban egyáltalán nem jelenti az igényjogosultság és a járadék egy szintre hozását, hanem szigorúan abból az elvből indul ki, hogy mindenkit olyan járadék vagy egyéb előny illet meg. amilyen mértékben dolgozott, amilyen keresete volt, vagyis érdeme, végzett munkájának mennyisége, minősége és fontossága szerint részesedik a biztosítás előnyeiben. Jóllehet.a betegség első időszakában a hivatalnokok alacsonyabb táppénzt kapnak, ez a csökkenés ne*n hetetlen és nem hat k! *l*tszmv nalukra. Mindig a hosszantartó "Betegségek jelentettek problémát. Az új rendezés alapján a hivatalnokok háromnegyed része már betegségük negyedik napjától tiszta bérük 30 százalékát kapják, betegbiztosítási járadék illetve táppénz formájában és hosszantartó betegségeknél így nyernek. Hasonlóképpen előnyös a munkásnők és a hivatalnoknők között az anyasági szabadság alatti ígényjsgosultság különbségeinek kiküszöbölése mind a hivatalnoknőknek mind pedig a munkásnőknek. Tehát itt is a járadékok növekedését látjuk. Ki hogyan törekszik munkájában, olyan előnyökben részesül akkor, amikor nem tud dolgozni. Ez az elv hatja át az új rendezést, amely mindenkinek, hivatalnoknak és munkásnak egyaránt nem előjog szerint, hanem csupán a munkában szerzett érdemük szerint fizet. És ez a leghelyesebb. (rn) oj szo 1956. október 13.