Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-04 / 277. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesültetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. október 4. csütörtök 30 illlér IX. évfolyam, 277. szám, Üjra a szénről van szó Az utóbbi napokban szénbányáinkból érkező jelentések arra késztetnék. hogy újból felvessük a szén, sajnos elég gyakran ismétlődő hiányának kérdését. A téli fagyok okozta elmaradások behozásáért folytattak ádáz harcot bányászaink tavasszal, legtöbbször eredményesen. Nyáron. főleg augusztusban azonban újabb elmaradások mutatkoztak és ma az a helyzet, hogy komolyan kell foglalkozni a szénhiány kérdésével, hiszen annak ellenére, hogy a vénasszonyok nyarának meleg napsugarai még hevítenek — a tél lassan, de egész biztosan nyakunkba szakad. A tél megkérdezi bányászainktól: mi van a fűtőanyaggal, villanyerőmüveink nyersanyagával, iparunk vérével? S ez a fenyegető kérdés kell, hogy bányászainkat gondolkodásra késztesse: lehetetlen, hogy szénellátásunkról minden évben újra, meg újra, mint szük keresztmetszetről beszéljünk, itt az ideje leszámolni a bányák hiányosságaival és nemcsak jóhiszeműen kijelenteni: „felkészültünk", hanem minden szervezőerő latbavetésével azon lenni, hogy hazánk szénszükséglete fedezve legyen. Szeptember hónap elmúltával azon vettük észre magunkat, hegy az eddigi elmaradáshoz országos méretben újabb 146 000 tonna szénnel adósak bányáink népgazdaságunknak. Nagy része van ebben az Ostrava-Karvini bányakörzet elmaradásának, amely a múlt hónap tervét csak 91,7 százalékra teljesítette és 135 ezer tonnával maradt adós. A kőszénbányák közül csak Trutnov és Rosice teljesítették a havi tervet A fenti adatok olyan képet festenek elénk, amely szerint könnyen megállapíthatjuk a következményeket. A kőszén hiányát elsősorban a kohók, villanytelepek és a közlekedés fogja érezni. Kőszénből készül a kohászati koksz, kőszénnel fűtik sok vildanyerőművünket, legtöbb mozdonyunk kőszénnel jár. Villanyerőműveink dolgozói és mozdonyvezetőink között hazafias mozgalom indult ugyan a kőszén megtakarítására és barnaszénnel, kisebb hőértékü fűtőanyaggal való fűtésre. Sok gépet, katlant állítottak már át, hogy ne kelljen kohászatunk fontos nyersanyagát igénybe venniök. Ez segít, nagymértékben segít a szénhiány esetében, de nem ez a döntő megoldás. A döntő kérdés továbbra is bányáink termelésének növelése marad. A barnaszén bányászatában valamivel kedvezőbb a helyzet. Itt 3,1 százalékkal túlszárnyalták a múlt hónap tervét. Ez 112 000 tonna szenet jelent. Ez szép eredmény ugyan, de minket Szlovákiában semmi esetre sem nyugtathat meg. Szlovákiában ugyanis csak a kékkői bányák teljesítették túl feladataikat, mégpedig 8,7 százalékkal. Handlová 4700 tonna szénnel fejtett kevesebbet, ami annál szomorúbb eredmény, mert leszállított tervvel dolgoznak. A csehországi, főleg felszíni bányák azok, amelyek a szép eredmény oroszlánrészét kiharcolták. Amikor arról beszélünk, hogy a cseh országrészek barnaszénbányái túlteljesítették tervüket és kiegyenlítették a szlovákiai bányák elmaradását is, egy dolgot nem szabad szem elől tévesztenünk. Ez pedig a szlovákiai üzemek csehországi szénnel való ellátásának rendkívül nagy költségessége. A szénnek több száz kilométerre való szállítása azon kívül, hogy nagyon megdrágítja termelésünket — elsősorban a villanyáramét — nagy feladatokat ró a közlekedésre is, amely tudvalevő szintén szenet fogyaszt és a szénhiányt — visszásán hangzik, _ de így van — éppen a szén szállításával növeli. Ezenkívül itt van a répakampány, amely az amúgy is nehézségekkel küszködő közlekedést még jobban igénybe veszi. A legutóbbi jelentések arról adnak számot, hogy október első napjaiban a szénfejtés terén nem állott be különösebb javulás. Szénbányáink vezetőségei arra hivatkoznak. hogy a bányákba jelentkezett brigádosok többségének éppen ebben az időszakban járt le egyéves kötelezettsége. Igaz, az utóbbi időben nagyon sok átmeneti bányász hagyta el bányáinkat brigádideje leteltével. De ez mitsem változtat azon a tényen, hogy bányáink üzemi pártszervezetei, vezetőségei nem folytattak jó munkát. Nem tartották eléggé szem elétt azt, hogy brigádosból akkor válik állandó alkalmazott, ha megtalálja a bányában a számára kedvező kereseti lehetőséget. Kereset bányában pedig csak akkor van, ha van fejtés. Mind a handlovai, mind a novákyi bányákban nem volt biztosítva a gépek teljes kihasználása, a kedvező időjárás ellenére sok volt. az üzemzavar, nagy volt a müszakmulasztás. S itt eljutottunk a szénfejtésben mutatkozó állandóan visszatérő „szűk keresztmetszet" alapvető kérdéséhez. A munkaerőhiány mindaddig égető probléma lesz bányaüzemeinkben, amíg a fejtést nem emelik kellő színvonalra, amíg a gépesített munkamódszerek nem válnak természetessé, amíg nem tudatosítják aknászaink, bányatechnikusaink az új munkamódszerektől elmaradhatatlan új munkaszervezés bevezetésének szükségességét A 46 órás munkahét bevezetése legtöbb üzemünkben arra késztette a dolgozókat, hog^ feltárják a mindenütt meglevő rejtett tartalékokat. Bányáinkban azonban — úgy látszik — adminisztratív intézkedéssel: a váltakozó szabadnap bevezetésével akarják ezt a kérdést megoldani. Úgy fest ez, mintha már nem lehetne tovább csökkenteni a szállítószalagok szakadozásainak számát, a sok elmulasztott műszakot. Váljék a 46 órás munkahét bevezetése bányáinkban is minden lehetőség kihasználása megvizsgálásának intézkedésévé. Ne várjunk, míg a tél hideggel, fagyokkal, villanyáramkorlátozásokkal fenyegetőzve meg. kérdezi: mit tettetek? A fejtés jobb megszervezésével, a bányagépek jobb kihasználásával, az üzernzavarok csökkentésével szüntessük meg egyszer s mindenkorra azt a — sajnos — már hagyománnyá vált jelenséget, hogy a szénbányászat elmarad. Az ostravai bányászok első sikerei a lerövidített munkaidőben Az Ostrava-Karvini körzet 7 tárnájában már október első két napján meggyőződtek arról, hogy a lerövidített munkaidő mellett is teljesíteni lehet a fejtési tervet. Az os'.ravai Generál Jeremenko-bánya pl. hétfőn, október 1-én 110,5%-ra, a Győzelmes Február-bánya pedig 101.7%-ra teljesítette a tervet, Az egész bány3körzet azonban nem teljesítette a napi tervet, mivel már hosszabb ideje kb. 20 bányász hiányzik. A kassai építkezéseken Kassán is nagyszabású építkezések folynak. Az építkezéseken a fő súlyt arra fektetik, hogy, tető alá helyezzék a megkezdett lakóházakat. A tél beálltával így ä belső szerelési munkákat a hideg, vagy esős időjárás ellenére is folytathatják. Cj műszaki szervezési intézkedések megvalósításával a heti munkaidő lerövidítése után is teljesíteni akarják a lakásépítés tervét, Hogy ez az igyekezetük jól halad, mutatja képünk is, amelyen a kassai II. számú lakótelep egy része látható. Magra vár a föld Őszi munkák az érsekújvári járásban HÓNAPOK ÓTA szívja már földjeink életnedvét a szárazság, az ekevas élét veszti, a borona foga tompává válik a szikkadt földhúsban, — iehet-e hát csodálkozni, ha az őszi munka nem úgy halad, ahogy szövetkezeteseink szeretnék? Az érsekújvári járásban is két és fél hónap óta servad a föld, pusztul a gyönyörűnek ígérkezett cukorrépa termés, silányodik a zöld-másodvetés, és késlekednek a vetési munkálatok. A járás parasztsága, a betakarításokra fordította fő figyelmét az elmúlt hetekben. Inkább csak olyan helyeken vetettek, ahol a talajvíz nyirka birkózik a forró napsugarakkal. Ezért van aztán az, hogy amíg a dohányszedés már kész, a napraforgónak több mint háromnegyed részét, a krumplinak 65 százalékát betakarították', sőt, a trágyakihordásbói is alig van valami hátra, — eddig az árpán kívül alig mozog a vetés. A 790 hektárnyi árpafölddel szemben, amelyből 690 hektárban bent van már a mag, a rozst'öldeknek még a fele sem, a búzaföldeknek meg cs%k 18 százaléka van bevetve. Sőt az őszikeveréknek is majdnem kétharmada zsákokban pihen még. AZ IGEN FONTOS silómunkálatokban is lassan haladnak a járásban. A tervbevett mennyiségnek még negyedrésze sincs elsilózva eddig, s bár ezután következhetik még a kukoricaszár, ez sem lehet (mentség a lemaradásra. Különösen Palárikovo, Kürt, Jatov és Csehi ébredezhetne már, nem is beszélve Koltáról, amelynél nem szoktuk meg az ilyenfajta tespedést. Ogyancsak kifogásolható az érsekújváriak lucernamag cséplési munkája is, mert habár csak 6 saját és két brigádcséplőgéppel rendelkezik a traktorállomás, akkor is egy kis Vessük el idejében az őszieket A füleki járás 28 községéből már tízben szövetkezeti qazdálkodást folytat a dolgozó parasztság. Azokban a községekben, ahol szövetkezeti gazdálkodás folyik, jól haladnak a szántásivetési munkákkal. A szövetkezetek tagjai az őszi árpát korán elvetették és már a rozs vetési tervét is teljesítették és most már a búzán a sor. Amíg a járás szövetkezeti tagjai iparkodnak az ősziek vetésével, addig a magángazdálkodók alaposan lemaradoznak. Járási viszonylatban például a tervezett 542 hektár rozsvetésből még csak alig 69 hektárt vetettek be. Pedig most már sürget az idő. Igaz, nagy a szárazság, de ennek ellenére mégis úgy jö, ha a mag idejében a földbe kerül. A magángazdálkodók az őszi árpa' vetéstervét sem tartották be. A tervezett 140 hektárból mindössze csak 41 hektárt vetettek be őszi árpával. Gondolnak a kukorica jó elraktározására A szenei szövetkezet tagjai a ve* téssel egyidőben hozzáláttak a kukoricatöréshez is. A kukoricatermés elraktározásának biztosítására saját anyagi erejükből építenek szárítókat. Ezekben a szárítókban 14 vaaon kukoricát tudnak majd a betakarítás után elhelyezni. serénységgel többet lehetett volna rnár elcsépelni, mint a termés 40 százalékát. IGAZ, SOK ELMARADÁST okozott idén a hosszan tartó kegyetlen szárazság, azonban természetesen az eddigi lemaradást könnyen be lehet ősz végéig még hozni. Főképpen akkor, ha keresztül is viszik- azt a már tarisznyában őrzött egészséges tervet, hogy ha majd kapnak egy kis esót, akkor minden dolgos kezet, minden munkaerőt azokra a munkahelyekre vezényelnek ki, ahol legjobban le van maradva a munka. Ezek mellé a tervek mellé azonban nagyon szükséges még egy kis szorgalom, egy kis nagyobb akarás is, főképpen az olyan szövetkezeteknél, mint például a tardcskeddi vagy érsekújvári kettes számú földművesszövetkezet. Ezeknél és az ezekhez hasonló szövetkezeteknél, jó lenne már a háztáji gazdálkodás „fontossága" mellett, meg a pia' cozás mellett, többet törődni magának a szövetkezetnek gondjaival is. Annál is inkább, mert hát sajnos, a munkaerkölcs, no meg a munkaegység is, nem hullik le imádkozásra az ég esőjével. Befejezték a rozs vetését A királyhelmeci járás szövetkezetei október 3-ra a tervezett 980 hektárnyi területen teljes egészében elvetették a rozsot. Emellett a búzavetésre szánt földeknek a felét is bevetették, s az az elhatározásuk, hogy a búza vetését október 10-ig, tehát öt nappal a megszabott határidő előtt befejezik. Az öszi vetési munkák sikerében nagy része van a királyhelmeci traktoráJlomás dolgozóinak i . A járás szövetkezeteiben 6510 hektár földet szántottak fel október l-ig s ugyanezen időig 3426 hektárnyi földet vetettek be ősziekkel. Ezek az eredmények elsősorban is a szocialista munkaversenyrek és a kétváltásos munkának köszönhetők. A traktorállomás minden traktorosa bekapcsolódott a kétváltásos munkába. Királyhelmecen a két műszakban naponta 8—10 traktoros dolgozik, akik csupán az éjjeli váltásban 1074 normálhektárt műveltek meg Ezek a traktorosok egy-egy műszakban 30—40 agregáttal dolgoznak. // ölzi tennmaLák idején A perbetei szövetkezetben nagy lendülettel folyik az öszi vetés. Nekiláttunk az olajrepce vetésének 24 hektáron. Százhúsz hektáron elvetettük az öszi árpát, utána száz hektáron elvetettük a rozsot. Vetettünk továbbá ötféle öszi keveréket, bükkönyt rozzsal és öszi repcével ötven hektáron, aztán tíz nappal később őszi bükkönyt őszi árpával és búzával harminc hektárt. Vetettünk még húsz hektár öszi bükkönyt rozzsal, vetőmagnak. Ezt azért vetettük így, hogy tavasszal sorrendben tudjunk etetni. Ha szárazság is van, mégis vetünk. A rozs és az őszi árpa, meg az olajrepce már szépen kisorott. Szedjük a cukorrépát is és a krumplit, amelynek már több mint a háromnegyedét kiástuk. Búzára 350 hektárt készítettünk el. Vetettünk már búzát is 30 hektáron. A kukoricatörés ez idén vígabban megy, ugyanis kombájnnal végezzük ezt a munkát. Mondhatom, nagyszerűen bevált. Letöri a csöveket, a csuhét letépi és a szárat teljesen összezúzza, amelyet aztán behordunk a silózógödörbe. Nagyon hálás gép ez a kukoricaszedő kombájn. Csépeljük a maglucernát is. Á lucernatermést már betakarítottuk. Hosszú, nagy kazlakba raktuk. Dolgozik a herefejtő is, de még hogyan. Nem olyan lassan, mint valamikor. Ojabb módot eszeltünk ki. Munkába állítottunk még egy eséplögépet, amellyel kicsépeljük a lucernagubót és így tiszta heregubó kerül a herefejtöbe. Nem 250 kilót csépel ki naponta, hanem 7—8 mázsát, Békésszky Pál agronómus azt mondja a munkával kapcsolatban, hogy ő nagyon elégedett, csak az ógyallai traktorállomással nincs kibékülve, mert ha a gépek elromlanak, és beviszik Ógyallára, a traktorállomásbeliek értesítik ugyan a szövetkezetet, hogy a gép már jó — a Skoda, vagy a Zetor-traktor, vagy éppen a lánctalpas —, de amikor elmegy a traktoros a traktoráért Ögyallára, megint csak ott kell azt hagyni, mert olyan állapotban van, ahogy előzőleg odavitték, így történt meg ez már többször egymás után. Márik András kétszer is elment a traktorért, de az csak olyan állapotban van, mint azelőtt. Várt egy kis ideig, pár napig-, aztán ismét csak elment a traktorállomásra, hogy megnézi, mi is van hát azzal a traktorral. Az bizony vsak úgy állt ott, ahogy odavitték. Kénytelen volt a traktort visszavinni javítatlanul. Ezzel kapcsolatban szeretnék még egy pár szót mondani. Nemrég értékelték a gépállomás és a traktorosok munkáját az ógyallai járásban. Ezen az értékelésen az agronómusok, a szövetkezeti elnökök és a traktorosok is ott voltak. Nem mondom, elég jó gyűlés volt. A nagy értékelés után 120—150 százalékra teljesítették tervüket — prémiumra jogosultak, elnyerték a vándorzászlót. Békésszky Pál, a szövetkezet agronômusa hozzászólt a vitához. Egy kicsikét marosan szólt, amikor a gépállomás dicsőségét említette, meg akkor is, amikor a prémium osztogatásáról beszélt. Nem felejtette azt sem megmondani, hogy a járásban több szövetkezetban 'ia'

dy a kár, mert a munkálatokat eléggé elnagyolták, — Pedig úgy véljük, hogy a gépes traktorállomás a mezőgazdasági termelés feľlenďitéséért van — mondotta Békésszky elvtárs. Majd azzal folytatta, hogyha rosszul dolgoznak, akkor kevesebb jut a szövetkezeti tagoknak is és a traktorosokra kígyót-békát kiáltanak. A helyzetbe jobban beletekintve úgy gondolom, hogy nem lehet csak a traktorost okolni mindenért. Nem bűnös ő akkor, ha a traktorhoz nincs kulcs, kevés a szerszám, s így nem tud a bajon segíteni. Békésszky Pál meg is mondta, hogy ö nem azért bírálja a traktorállomást, mintha tálán ellensége lenne. Nyíltan kimondta, hogy a munka eddig eléggé rosszul ment, sokat nagyoltak. így vem ez, ha sok a rossz, javításra szoruló traktor. Azt tette még hozzá, hogy nem azt kell szem előtt tartani, mennyi a rossz, javításra szoruló traktor, hanem ki kell őket javítani, hogy továbbra is üzemképesek legyenek. Sütti József, Perbete. J