Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-04 / 277. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesültetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. október 4. csütörtök 30 illlér IX. évfolyam, 277. szám, Üjra a szénről van szó Az utóbbi napokban szénbányá­inkból érkező jelentések arra kész­tetnék. hogy újból felvessük a szén, sajnos elég gyakran ismét­lődő hiányának kérdését. A téli fagyok okozta elmaradások beho­zásáért folytattak ádáz harcot bá­nyászaink tavasszal, legtöbbször eredményesen. Nyáron. főleg augusztusban azonban újabb el­maradások mutatkoztak és ma az a helyzet, hogy komolyan kell foglalkozni a szénhiány kérdésé­vel, hiszen annak ellenére, hogy a vénasszonyok nyarának meleg napsugarai még hevítenek — a tél lassan, de egész biztosan nya­kunkba szakad. A tél megkérdezi bányászainktól: mi van a fűtő­anyaggal, villanyerőmüveink nyersanyagával, iparunk vérével? S ez a fenyegető kérdés kell, hogy bányászainkat gondolkodásra kész­tesse: lehetetlen, hogy szénellátá­sunkról minden évben újra, meg újra, mint szük keresztmetszetről beszéljünk, itt az ideje leszámolni a bányák hiányosságaival és nem­csak jóhiszeműen kijelenteni: „fel­készültünk", hanem minden szer­vezőerő latbavetésével azon lenni, hogy hazánk szénszükséglete fe­dezve legyen. Szeptember hónap elmúltával azon vettük észre magunkat, hegy az eddigi elmaradáshoz országos méretben újabb 146 000 tonna szénnel adósak bányáink népgaz­daságunknak. Nagy része van eb­ben az Ostrava-Karvini bányakör­zet elmaradásának, amely a múlt hónap tervét csak 91,7 százalékra teljesítette és 135 ezer tonnával maradt adós. A kőszénbányák kö­zül csak Trutnov és Rosice telje­sítették a havi tervet A fenti ada­tok olyan képet festenek elénk, amely szerint könnyen megálla­píthatjuk a következményeket. A kőszén hiányát elsősorban a ko­hók, villanytelepek és a közleke­dés fogja érezni. Kőszénből készül a kohászati koksz, kőszénnel fűtik sok vildanyerőművünket, legtöbb mozdonyunk kőszénnel jár. Vil­lanyerőműveink dolgozói és moz­donyvezetőink között hazafias mozgalom indult ugyan a kőszén megtakarítására és barnaszénnel, kisebb hőértékü fűtőanyaggal való fűtésre. Sok gépet, katlant állí­tottak már át, hogy ne kelljen ko­hászatunk fontos nyersanyagát igénybe venniök. Ez segít, nagy­mértékben segít a szénhiány ese­tében, de nem ez a döntő megol­dás. A döntő kérdés továbbra is bányáink termelésének növelése marad. A barnaszén bányászatában va­lamivel kedvezőbb a helyzet. Itt 3,1 százalékkal túlszárnyalták a múlt hónap tervét. Ez 112 000 ton­na szenet jelent. Ez szép ered­mény ugyan, de minket Szlová­kiában semmi esetre sem nyug­tathat meg. Szlovákiában ugyan­is csak a kékkői bányák teljesítet­ték túl feladataikat, mégpedig 8,7 százalékkal. Handlová 4700 ton­na szénnel fejtett kevesebbet, ami annál szomorúbb eredmény, mert leszállított tervvel dolgoznak. A csehországi, főleg felszíni bányák azok, amelyek a szép eredmény oroszlánrészét kiharcolták. Amikor arról beszélünk, hogy a cseh országrészek barnaszénbá­nyái túlteljesítették tervüket és kiegyenlítették a szlovákiai bá­nyák elmaradását is, egy dolgot nem szabad szem elől téveszte­nünk. Ez pedig a szlovákiai üze­mek csehországi szénnel való el­látásának rendkívül nagy költsé­gessége. A szénnek több száz kilo­méterre való szállítása azon kívül, hogy nagyon megdrágítja terme­lésünket — elsősorban a villany­áramét — nagy feladatokat ró a közlekedésre is, amely tudvalevő szintén szenet fogyaszt és a szén­hiányt — visszásán hangzik, _ de így van — éppen a szén szállítá­sával növeli. Ezenkívül itt van a répakampány, amely az amúgy is nehézségekkel küszködő közleke­dést még jobban igénybe veszi. A legutóbbi jelentések arról adnak számot, hogy október első napjaiban a szénfejtés terén nem állott be különösebb javulás. Szén­bányáink vezetőségei arra hivat­koznak. hogy a bányákba jelent­kezett brigádosok többségének ép­pen ebben az időszakban járt le egyéves kötelezettsége. Igaz, az utóbbi időben nagyon sok átme­neti bányász hagyta el bányáin­kat brigádideje leteltével. De ez mitsem változtat azon a tényen, hogy bányáink üzemi pártszerve­zetei, vezetőségei nem folytattak jó munkát. Nem tartották eléggé szem elétt azt, hogy brigádosból akkor válik állandó alkalmazott, ha megtalálja a bányában a szá­mára kedvező kereseti lehetőséget. Kereset bányában pedig csak ak­kor van, ha van fejtés. Mind a handlovai, mind a novákyi bá­nyákban nem volt biztosítva a gé­pek teljes kihasználása, a kedvező időjárás ellenére sok volt. az üzemzavar, nagy volt a müszak­mulasztás. S itt eljutottunk a szénfejtésben mutatkozó állandóan visszatérő „szűk keresztmetszet" alapvető kérdéséhez. A munkaerő­hiány mindaddig égető probléma lesz bányaüzemeinkben, amíg a fejtést nem emelik kellő színvo­nalra, amíg a gépesített munka­módszerek nem válnak természe­tessé, amíg nem tudatosítják ak­nászaink, bányatechnikusaink az új munkamódszerektől elmarad­hatatlan új munkaszervezés be­vezetésének szükségességét A 46 órás munkahét bevezetése legtöbb üzemünkben arra késztet­te a dolgozókat, hog^ feltárják a mindenütt meglevő rejtett tarta­lékokat. Bányáinkban azonban — úgy látszik — adminisztratív in­tézkedéssel: a váltakozó szabadnap bevezetésével akarják ezt a kér­dést megoldani. Úgy fest ez, mint­ha már nem lehetne tovább csök­kenteni a szállítószalagok szaka­dozásainak számát, a sok elmu­lasztott műszakot. Váljék a 46 órás munkahét bevezetése bányá­inkban is minden lehetőség ki­használása megvizsgálásának in­tézkedésévé. Ne várjunk, míg a tél hideggel, fagyokkal, villanyáram­korlátozásokkal fenyegetőzve meg. kérdezi: mit tettetek? A fejtés jobb megszervezésével, a bánya­gépek jobb kihasználásával, az üzernzavarok csökkentésével szün­tessük meg egyszer s mindenkor­ra azt a — sajnos — már hagyo­mánnyá vált jelenséget, hogy a szénbányászat elmarad. Az ostravai bányászok első sikerei a lerövidített munkaidőben Az Ostrava-Karvini körzet 7 tárnájában már október első két napján meggyőződtek arról, hogy a lerövidített munkaidő mellett is teljesíteni lehet a fejtési tervet. Az os'.ravai Generál Jeremenko-bánya pl. hétfőn, október 1-én 110,5%-ra, a Győzelmes Február-bánya pedig 101.7%-ra tel­jesítette a tervet, Az egész bány3körzet azonban nem teljesítette a na­pi tervet, mivel már hosszabb ideje kb. 20 bányász hiányzik. A kassai építkezéseken Kassán is nagyszabású építke­zések folynak. Az építkezéseken a fő súlyt arra fektetik, hogy, tető alá helyezzék a megkezdett lakó­házakat. A tél beálltával így ä belső szerelési munkákat a hideg, vagy esős időjárás ellenére is foly­tathatják. Cj műszaki szervezési intézke­dések megvalósításával a heti munkaidő lerövidítése után is tel­jesíteni akarják a lakásépítés ter­vét, Hogy ez az igyekezetük jól halad, mutatja képünk is, amelyen a kassai II. számú lakótelep egy része látható. Magra vár a föld Őszi munkák az érsekújvári járásban HÓNAPOK ÓTA szívja már földje­ink életnedvét a szárazság, az eke­vas élét veszti, a borona foga tom­pává válik a szikkadt földhúsban, — iehet-e hát csodálkozni, ha az őszi munka nem úgy halad, ahogy szövet­kezeteseink szeretnék? Az érsekúj­vári járásban is két és fél hónap óta servad a föld, pusztul a gyönyörűnek ígérkezett cukorrépa termés, silányo­dik a zöld-másodvetés, és késlekednek a vetési munkálatok. A járás parasztsága, a betakarítá­sokra fordította fő figyelmét az el­múlt hetekben. Inkább csak olyan helyeken vetettek, ahol a talajvíz nyirka birkózik a forró napsugarak­kal. Ezért van aztán az, hogy amíg a dohányszedés már kész, a napra­forgónak több mint háromnegyed ré­szét, a krumplinak 65 százalékát be­takarították', sőt, a trágyakihordásbói is alig van valami hátra, — eddig az árpán kívül alig mozog a vetés. A 790 hektárnyi árpafölddel szemben, amelyből 690 hektárban bent van már a mag, a rozst'öldeknek még a fele sem, a búzaföldeknek meg cs%k 18 százaléka van bevetve. Sőt az őszi­keveréknek is majdnem kétharmada zsákokban pihen még. AZ IGEN FONTOS silómunkálatok­ban is lassan haladnak a járásban. A tervbevett mennyiségnek még ne­gyedrésze sincs elsilózva eddig, s bár ezután következhetik még a ku­koricaszár, ez sem lehet (mentség a lemaradásra. Különösen Palárikovo, Kürt, Jatov és Csehi ébredezhetne már, nem is beszélve Koltáról, amely­nél nem szoktuk meg az ilyenfajta tespedést. Ogyancsak kifogásolható az érsekújváriak lucernamag cséplési munkája is, mert habár csak 6 saját és két brigádcséplőgéppel rendelkezik a traktorállomás, akkor is egy kis Vessük el idejében az őszieket A füleki járás 28 községéből már tízben szövetkezeti qazdálkodást folytat a dolgozó parasztság. Azokban a köz­ségekben, ahol szövetkezeti gazdálko­dás folyik, jól haladnak a szántási­vetési munkákkal. A szövetkezetek tagjai az őszi árpát korán elvetették és már a rozs vetési tervét is teljesí­tették és most már a búzán a sor. Amíg a járás szövetkezeti tagjai ipar­kodnak az ősziek vetésével, addig a magángazdálkodók alaposan lemara­doznak. Járási viszonylatban például a tervezett 542 hektár rozsvetésből még csak alig 69 hektárt vetettek be. Pe­dig most már sürget az idő. Igaz, nagy a szárazság, de ennek ellenére mégis úgy jö, ha a mag idejében a földbe ke­rül. A magángazdálkodók az őszi árpa' vetéstervét sem tartották be. A terve­zett 140 hektárból mindössze csak 41 hektárt vetettek be őszi árpával. Gondolnak a kukorica jó elraktározására A szenei szövet­kezet tagjai a ve* téssel egyidőben hozzáláttak a ku­koricatöréshez is. A kukoricatermés elraktározásának biztosítására saját anyagi erejükből építenek szárítókat. Ezekben a szárí­tókban 14 vaaon kukoricát tudnak majd a betakarí­tás után elhelyez­ni. serénységgel többet lehetett volna rnár elcsépelni, mint a termés 40 szá­zalékát. IGAZ, SOK ELMARADÁST okozott idén a hosszan tartó kegyetlen szá­razság, azonban természetesen az ed­digi lemaradást könnyen be lehet ősz végéig még hozni. Főképpen akkor, ha keresztül is viszik- azt a már ta­risznyában őrzött egészséges tervet, hogy ha majd kapnak egy kis esót, akkor minden dolgos kezet, minden munkaerőt azokra a munkahelyekre vezényelnek ki, ahol legjobban le van maradva a munka. Ezek mellé a ter­vek mellé azonban nagyon szükséges még egy kis szorgalom, egy kis na­gyobb akarás is, főképpen az olyan szövetkezeteknél, mint például a tar­dcskeddi vagy érsekújvári kettes számú földművesszövetkezet. Ezeknél és az ezekhez hasonló szövetkezetek­­nél, jó lenne már a háztáji gazdálko­dás „fontossága" mellett, meg a pia' cozás mellett, többet törődni magának a szövetkezetnek gondjaival is. An­nál is inkább, mert hát sajnos, a munkaerkölcs, no meg a munkaegység is, nem hullik le imádkozásra az ég esőjével. Befejezték a rozs vetését A királyhelmeci járás szövetkezetei október 3-ra a tervezett 980 hektár­nyi területen teljes egészében elve­tették a rozsot. Emellett a búzavetés­re szánt földeknek a felét is bevetet­ték, s az az elhatározásuk, hogy a búza vetését október 10-ig, tehát öt nappal a megszabott határidő előtt befejezik. Az öszi vetési munkák sikerében nagy része van a királyhelmeci trak­toráJlomás dolgozóinak i . A járás szövetkezeteiben 6510 hektár földet szántottak fel október l-ig s ugyan­ezen időig 3426 hektárnyi földet ve­tettek be ősziekkel. Ezek az ered­mények elsősorban is a szocialista munkaversenyrek és a kétváltásos munkának köszönhetők. A traktorál­lomás minden traktorosa bekapcso­lódott a kétváltásos munkába. Király­helmecen a két műszakban naponta 8—10 traktoros dolgozik, akik csupán az éjjeli váltásban 1074 normálhek­tárt műveltek meg Ezek a trakto­rosok egy-egy műszakban 30—40 agregáttal dolgoznak. // ölzi tennmaLák idején A perbetei szövetkezetben nagy lendülettel folyik az öszi vetés. Ne­kiláttunk az olajrepce vetésének 24 hektáron. Százhúsz hektáron elve­tettük az öszi árpát, utána száz hektáron elvetettük a rozsot. Ve­tettünk továbbá ötféle öszi keve­réket, bükkönyt rozzsal és öszi repcével ötven hektáron, aztán tíz nappal később őszi bükkönyt őszi árpával és búzával harminc hektárt. Vetettünk még húsz hektár öszi bükkönyt rozzsal, vetőmagnak. Ezt azért vetettük így, hogy ta­vasszal sorrendben tudjunk etetni. Ha szárazság is van, mégis vetünk. A rozs és az őszi árpa, meg az olajrepce már szépen kisorott. Szed­jük a cukorrépát is és a krumplit, amelynek már több mint a három­negyedét kiástuk. Búzára 350 hek­tárt készítettünk el. Vetettünk már búzát is 30 hektáron. A kukoricatörés ez idén vígabban megy, ugyanis kombájnnal végezzük ezt a munkát. Mondhatom, nagysze­rűen bevált. Letöri a csöveket, a csuhét letépi és a szárat teljesen összezúzza, amelyet aztán behor­dunk a silózógödörbe. Nagyon hálás gép ez a kukoricaszedő kombájn. Csépeljük a maglucernát is. Á lu­cernatermést már betakarítottuk. Hosszú, nagy kazlakba raktuk. Dol­gozik a herefejtő is, de még ho­gyan. Nem olyan lassan, mint va­lamikor. Ojabb módot eszeltünk ki. Munkába állítottunk még egy esép­lögépet, amellyel kicsépeljük a lu­cernagubót és így tiszta heregubó kerül a herefejtöbe. Nem 250 kilót csépel ki naponta, hanem 7—8 má­zsát, Békésszky Pál agronómus azt mondja a munkával kapcsolatban, hogy ő nagyon elégedett, csak az ógyallai traktorállomással nincs ki­békülve, mert ha a gépek elrom­lanak, és beviszik Ógyallára, a traktorállomásbeliek értesítik ugyan a szövetkezetet, hogy a gép már jó — a Skoda, vagy a Zetor-traktor, vagy éppen a lánctalpas —, de ami­kor elmegy a traktoros a trakto­ráért Ögyallára, megint csak ott kell azt hagyni, mert olyan állapot­ban van, ahogy előzőleg odavitték, így történt meg ez már többször egymás után. Márik András kétszer is elment a traktorért, de az csak olyan álla­potban van, mint azelőtt. Várt egy kis ideig, pár napig-, aztán ismét csak elment a traktorállomásra, hogy megnézi, mi is van hát azzal a traktorral. Az bizony vsak úgy állt ott, ahogy odavitték. Kényte­len volt a traktort visszavinni ja­vítatlanul. Ezzel kapcsolatban szeretnék még egy pár szót mondani. Nemrég ér­tékelték a gépállomás és a trakto­rosok munkáját az ógyallai járás­ban. Ezen az értékelésen az agronó­musok, a szövetkezeti elnökök és a traktorosok is ott voltak. Nem mondom, elég jó gyűlés volt. A nagy értékelés után 120—150 szá­zalékra teljesítették tervüket — prémiumra jogosultak, elnyerték a vándorzászlót. Békésszky Pál, a szövetkezet ag­ronômusa hozzászólt a vitához. Egy kicsikét marosan szólt, amikor a gépállomás dicsőségét említette, meg akkor is, amikor a prémium osztogatásáról beszélt. Nem felej­tette azt sem megmondani, hogy a járásban több szövetkezetban 'ia' dy a kár, mert a munkálatokat eléggé elnagyolták, — Pedig úgy véljük, hogy a gép­es traktorállomás a mezőgazdasági termelés feľlenďitéséért van — mondotta Békésszky elvtárs. Majd azzal folytatta, hogyha rosszul dolgoznak, akkor kevesebb jut a szövetkezeti tagoknak is és a traktorosokra kígyót-békát kiálta­nak. A helyzetbe jobban beletekintve úgy gondolom, hogy nem lehet csak a traktorost okolni mindenért. Nem bűnös ő akkor, ha a traktorhoz nincs kulcs, kevés a szerszám, s így nem tud a bajon segíteni. Békésszky Pál meg is mondta, hogy ö nem azért bírálja a traktor­állomást, mintha tálán ellensége lenne. Nyíltan kimondta, hogy a munka eddig eléggé rosszul ment, sokat nagyoltak. így vem ez, ha sok a rossz, javításra szoruló traktor. Azt tette még hozzá, hogy nem azt kell szem előtt tartani, mennyi a rossz, javításra szoruló traktor, ha­nem ki kell őket javítani, hogy to­vábbra is üzemképesek legyenek. Sütti József, Perbete. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom