Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-29 / 302. szám, hétfő

Az ipar államosításának jelentősége 1945. október 24-én írták alá azokat a történelmi dekrétumokat, melyekkel államosították az ipari vállalatok nagy részét, a bányákat, kohókat, bankokat és biztosító intézeteket. A későbbi idők folyamán még államosítottuk a külkereskedelmet, a bel- és kiskereskedelmet. Ma már szocialista iparunk nemzetgazdaságunk döntő tényezője a szocializmus építésében. Mindannak túlnyomó része, amire életünkben szükség van, a nemzeti iparvállalatokban kéAz addigi ipari szerkezet, amelyben azelőtt a könnyűipar volt a legterjedelmesebb, nem felelt már meg a mai kor gazdasági és politikai feltételeinek és azért szükségszerűen át kellett építenünk iparunkat a nehézipar és gépipar jelentős kiszélesítésével. A szocialista államosítás, a termelőeszközök szocialista tulajdona lehetővé tették a tervgazdálkodás bevezetését, a mezőgazdaság szocializálásához szükséges gépek gyártását. Az ötéves YllUIMNUGUiMiumíwi) O m • 2.» Y///////A** iÜMiiSH o 35

l i Bfie.s I |T6.y Y/////n

iu A C t Limiuio lűnnn) • l«7 ^1953 H 1965 H 1960 KOSZI ti.

Miiini ioMN«) 17 5 VZZZZZZZffl*' 8B*' 57.Í NYFMVASjmhuű Ttn

N" 02.7 BARNASZtN iMiuió TOIMA) .ALUMÍNIUM ( MILLIÓ TONNA ) Ipari termelésünk néhány legfontosabb terméke, összehasonlítás az 1937— 1953—1955—1960-as évek között. szül. Iparunk fejlett, magas fokban gépesített, melyben érvényre jutnak a tudomány és technika legújabb vívmányai és benne a munkások és technikusok milliós serege közös munkával termeli társadalmunk legnagyobb gazdagságát. Az ipar, de különösen nehéziparunk fejlődése, szocialista gazdaságunk gerincét képezi. A kétéves terv megújította iparunkat. Az első ötéves terv folyamán 1937-hez viszonyítva már 116 százalékkal emeltük ipari termelésünket. terv azonkívül megszilárdította a munkásság és parasztság szövetségét. A köztársaság népgazdaságának szerkezetét át kellett alakítani. Iparunk a kapitalizmus idején nem gyártott sok Az évek folyamán bebizonyítottuk, hogy nem kerültünk függő helyzetbe a kapitalista államoktól, nem vettünk igénybe külföldi kölcsönöket. Sikerült a termelés egyes ágai közti arányok megváltoztatása, a területi átcsoportosítás és a termelés hatalmas növelése. A nagy feladatok között fontos helyet foglalt el Szlovákia iparosítása, aminek teljesítésével megszüntettük Szlovákiának a múltból eredő, elmaradott helyzetét. Már a kétéves terv folyamán kétszáz ipari üzemet telepítettek át és sok új gyárat építettek Szlovákiában. A vízierőben gazdag országban fokozott tempóban folyik a vízierőművek építése. A villamosenergia-termelést amely a háború előtt 4 milliárd kw óra volt, 1955-ben 15 milliárdra emeltük és 1960-ra 25,4 milliárdra emeljük. A villamosítás már most annyira előrehaladott állapotban van, hogy 1960-ban az utolsó községbe is bevezetik a villanyáramot. Csehszlovákia az egy főre eső termelésben utolérte, sőt több esetben túlszárnyalta az európai kapitalista országok egy részét. A kőszéntermelésben már világviszonylatban a 9. helyen, a barnaszén-termelésben a második helyen, a nyersvas-termelésben a nyolcadik helyen vagyunk (Kanada, Svédország és Ausztria előtt.). Nyersacél-termelésben a hetedik helyen*állunk Franciaország, Olaszország, Japán Kanada, Svédország és Ausztria előtt. Az Ostrava-Karviná-i kőszéntermelő vidéken hatalmas alapot építettünk ki nehéziparunk számára. S? 0.9 á DED"* •1937 EEJwn E23195S H19S0 |ti,» y CZTI3SH3'

6' NIIROOMUAGWüxi* ION** H.) WKPmiAlM

tl HlWi

m, T»N»> >,0,) IfiSfc CEMlNTuru I«nk«) Í6£IHT-TÍGU (miuií rtvüHfui) Műtrágyagyártásunk és az építőanyagok gyártásának összehasonlító diagrammja. 1953 1955 Az ipari termelés indexe százalékban kiíejezw. Alapul szolgálnak az 1937, 194S, valamint 1953-as évek, ahol az alap az első, második és harmadik oszlopban 100«/o. A közbeeső oszlopok a százalékban való növekedést ábrázolják. olyan cikket, melyek életünkben nélkülözhetetlenek. Nem gyártottunk többek között textilgépeket, golyóscsapágyakat, porszívógépeket, jégszekrényeket, fényképezőgépeket. Ma már jelentős mennyiséget gyártunk belőlük. Nem volt alumíniumiparunk sem, s 1953-ban 2.7 millió tonnát, 1955-ben majdnem tízszeresét gyártottuk, 1960ban pedig már 56 millió tonna alumíniumot fogunk előállítani. Mezőgazdaságunk sem fejlődhetne, ha nem szállítanánk traktorokat tízezer számra. Második ötéves tervünk méginkább előreviszi iparunk és egész nemzetgazdaságunk fejlődését. Az új technika fejlődésével és a termelékenység növelésével egyre emeljük a lakosság életszínvonalát. 1945. október 28-án leraktuk az új Csehszlovák Köztársaság erős alapjait, ami arra vezetett, hogy ma a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának egyik fontos tényezője lettünk és a szocializmust kedvezőbb feltételek mellett építhetjük. g-k. Az időjárásjelentés szerepe mindennapi életünkben AZ 'TTóBBI időben mindinkább tapasztalható a meteorológia iránti fokozottabb érdeklődés. Ez egészen érthető, mer.' ma már nagyon sok foglalkozási ágnál szinte nélkülözhetetlenek az időjárásról szóló jelentések. Felkerestem a Szlovákiai Meteorológiai Intézet iközpontját, hogy ott a legilletékesebbtől. dr. Forgács Péter meteorológustól kapjak tájékoztatót. A szinoptikus meteorológia — mint mondotta — csak egy része az általános meteorológiának. Ez kizárólag csak időjárásjelentésekkel foglalkozik s min'.i ilyen igen fontos szerepet játszik többek között a légiforgalom irányításában. A légi személyszállítás biztonrága az utolsó években hatalmas fejlődésnek indult. Ehhez hozzájárult a gép motorjának teljesítőképessége, a tájékoztató műszerek tökéletesítése, de igen nagy mértfekben a meteorológia is. amelynek fejlődése gyors ütemben halad. A múltban nagyon sok repülőszerencsétlen.' éget okozott az időjárás. Természetesen, az időjárás okozta nehézségek, amelyek csökkentik a '.•ájékozódási lehetőséget, rrjég ma is fennállanak. A különbség abban van, hogy a meteorológia ezt előre megállapítja és a repülőgép személyzetét előre figyelmezteti. A mai meteorológiai szolgálat nemcsak arról tájékoztatja a repülőket, hogy útvonalukon milyen időjárás lesz, hanem arról is, hogy a repülés alatt, hogy fog vál'.-ozni. Ezzel nemcsak értékes és fontos szolgálatot tesz a repülőgép személyzetének, hanem a múltban állandóan fennálló bizonytalanságot is kiküszöböli. A légügyi meteorológia szolgálat elsősorban a repülés biztonsága szempontjából fontos légköri elemek megfigyelésével foglalkozik. Általában különösen a köd, a fagy, a vihar veszélyezteti a modem gépeket is. Minden típusú repülőgép részére a legveszélyesebb a köd, azért, mert a látási viszonyokat 1 km-ni°l rövidebbre, gyakran, csak néhány méterre, esetleg a nullára csökkenti. Abban az esetben, ha a repülőtéren köd képződik, azonnal elrendelik az ún. „QGO"-t, vagyis bármilyen típusú repülőgép leszállásának tilalmát. A légügyi meteorológiai szolgálat nem csupán azon légiút időjárási viszonyait jelenti, amelyen a pilótának repülnie kell, hanem rövid időre szóló időjárás-jelentést is ad, amely az átrepülendő területre és a leszállás helyére vonatkozik, A ködön kívül további fontos időjárási elein a légügyi meteorológiában a szél. Iránya, erőssége nagy jelentőségű, a repüiés szempontjából. Jelzrk a szél erősségét és irányát, mind az alsó, mond a felső légrjátegben. További fontos tényező a felhőzet, amely befolyásolja az időjárást a repülés tartama alatt. A LÉGÜGYI közlekedés mellett a legnagyobb érdeklődést mutatja -i meteorológia iránt a mezőgazdaság. Az időjárás befolyásolja nemcsak a mezőgazdasági növények fejlődését és a termést, hanem magát a munkát és az állattenyésztést is. Egész évben jóformán nincsen olyan mezőganlasági munka, amely ne számolna az időjárással. A szinoptikus meteorológia a legnagyobb szolgálatot a mezőgazdaságban és a szőlészetben teheti. Az intézet dolgozói a rádió közvetítésével naponta többször jelentik az időjárásban beálló változásokat az elkövetkező 24. esetleg 48 órán belül. Ezenkívül nyáron aratáskor figyelmeztetik a földműveseket a közeledő erős, katasztrofális kimenetelű változásokra, hogy még idejében megtehessék a megfelelő óvintézkedéseket. A SZINOPTIKUS meteorológián kívül még nagy jelentősége van a mezőgazdaságban a mezőgazdasági meteorológiának. Az egyes időjárási elemek jelentős mértékben befolyásolják a növénytermesztést. A növénynek ugyanis szüksége van a növényi táplálékon kívül világosságra, melegre és vízre. Ezek a tényezők egyenként is fontosak, de együttvéve hathatóan előmoz-: dítják a növény fejlődését. A külső feltételeket, a növényekre tett külső behatásokat éppen az említett mezőgazdasági meteorológia kíséri ügyelemmel. Az ebben az ágazatban dolgozók megállapítják, hogy a szinték mennyi napsütést, nedvességet kapnak, szóval a növekedés feltételeit. Még sokat lehetne mondani a meteorológiai szolgálatról. Mindez azt mutatja, hogy a meteorológia hasznos tudomány, amelyik állandóan tökéletesíti módszereit, működési terét egyre szélesíti és az embernek egyre több szolgálatot tesz — fejezte be érdekes tájékoztatóját az intézet me.eoroiógusa. Vörösmarty Géza A társadalombiztosítás átépítése több téren javulást hoz az egyénileg gazdálkodó parasztok és a szövetkezeti tagok nagy tömegének. Tény az, hogy ez év június 30-ig Szlovákiában 123127 személy részesült szociális és rendkívüli járadékban. E járadékok havi összege 23 963 913 koronát tesz ki, ami arról tanúskodik, hogy rendszerünk öregség vagy teljes, illetve részleges munkaképtelenség esetén az emberek olyan nagy számát részesítette járadékban, akiknek azelőtt semmilyen járadékuk sem volt, és mint a múltban tanúi voltunk — koldusbotot foghattak kezükbe. A Szlovák Járadékbiztosító Hivatal adatai alapján ezeknek az embereknek 61)—70 százaléka egyénileg gazdálkodó parasztok, akik azelőtt sohasem fizettek biztosítási illetéket. Ezenkívül az említett napig 19 538 egyénileg gazdálkodó paraszt havonta összesen 5 068 904 koronát, a III. és IV. típusú EFSZ-ek 11315 tagja pedig 2 845 235 koronát kapott. Ezek az emberek biztosítási illetéket a társadalombiztosítás bevezetése óta, tehát 1948-tól fizettek. (A szövetkezeti tegok járadékai azért tűnnek aránylag alacsonyabbnak, mert bennük foglaltatnak részben a rokkantsági járadékok is.) Törvény volt, de csak papíron Amikor ma olyan emberek járadékbiztosításáról beszélünk, akik nem voltak alkalmazotti viszonyban, és ezért a társadalombiztosítás bevezetése előtt nem volt igényük semmilyen járadékra, vissza kell tekintenünk a múltra in. Ennek az igazságtalanságnak kiküszöbölése céljából már a München előtti köztársaságban kénytelenek vol4

0J S7Ô 1956. október 29. Ä szövetkezeti tagok és parasztok társadalombiztosítása ! tak törvényt hozni az egyénileg gazdálkodó személyek biztosítására rokkantság és öregség esetén, valamint a családtagok biztosítására a családfenntartó elhalálozása esetén. E törvény szerint, amely a „Törvények és rendeletek gyűjteményében" jelent meg 1925-ben, az 581. oldalon, ezek a személyek évi 500 koronát (!) kaptak. De ezt a törvényt is hasonló sors érte, mint számos más olyan intézkedést, amelyeknek célja a dolgozó tömegek életkörülményeinek megjavítása volt — sohasem léptették életbe, csupán papíron volt meg. Csak a felszabadulás után, 1945-ben vezették be a nagyobb munkabaleseteknél a segélyt, amelyek mezőgazdasági üzemben keletkeztek és ezt is csupán a cseh országrészekben. Szlovákiában ezt a törvényt ugyanis elszabotálta a demokrata párt. 1948 februárja és a járadékbiztosítás A dolgozók szociális biztosításának továbbfejlődésére nagy jelentőségűek voltak a győzedelmes februári események. Már 1948-ban, az üzemi tanácsok kongresszusán felmerült az a követelés, hogy azonnali hatállyal léptessék életbe nemcsak az alkalmazottak társadalombiztosítását, hanem államunk fennállása óta első ízben a kis- és küzépparasztok, iparosok, kézművesek és családtayjaik társadalombiztosítását is. Ez a törvény 1948. október 1-én* lépett érvénybe. E naptól fogva 1955 végéig köztársaságunkban 189 000 elaggott és rokkant parasztnak ismerték el a szociális járadékot és e célokra az egész idő alatt 1 milliárd 600 millió koronát fizettek ki. Az a tény, hogy a szociális járadék elismerése folytán a járadékélvezöknek és családtagjaiknak ingyenes gyógykezeltetésre és orvosságokra, valamint a betegbiztosítás más előnyeire van igényük, az említett összeget jelentősen növeli. A mezőgazdasági dolgozók jelenlegi biztosítása Jelenleg a parasztok biztosításának két gyakorlati formája létezik: a III. és a IV. típusú EFSZ-ek tagjainak biztosítása elönyösebb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. Mit hoz a társadalombiztosítás átépítése a parasztoknak Ss a szövetkezeti tagoknak? 1957. január l-től a magasabb típusú EFSZ-ek tagjainak betegbiztosítása egy további típussal bővül, amelyben a szövetkezeteseknek ingyenes orvosságra lesz igényük. A járadékbiztosításban a biztosítás hat kategóriáját állapították meg havi 230-tól 440 koronáig terjedően. A járadékok megállapításának eddigi módszerével szemben az újdonság abban áll, hogy a szövetkezetben végzett munka minden egyes éve után 1 százalékkal növekedik a járadék. Tehát ha a szövetkezeti tag húsz évet dolgozott az EFSZ-ben, az a havi járadéka, amelyet maga választott, húsz százalékkal növekedik. Hasonlóképpen növekedik a rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadék is. A húsz éven aluli szövetkezeti tag rokkantsági járadékra való igénye egy évnél rövidebb biztosítási időnél is esedékes, a 20—22 éves korú szövetkezeti tagoknál a rokkantsági járadékok egy évi biztosítási idő után, a 22—24 éveseknél két éves biztosítási idő után, a 24—26 éveseknél három év után, a 26—28 éveseknél négy év után, 28 éven felül akkor ismerik el, ha az utolsó tíz évből több miíit öt éven át biztosítva volt. A szövetkezeti, tag épp úgy, mint az egyénileg gazdálkodó paraszt is már az olyan részleges rokkantság esetén is, amelyet munkabaleset vagy hivatásból eredő betegség okozott, gyermekeire nevelési pótlékot kap. A rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadék nagyobb abban az esetben, ha a rokkantságot munkabaleset okozta, részleges rokkantság esetén 30 koronával, teljes rokkantság esetén havi 50 koronával. A járadékélvező teljes tehetetlensége esetén a járadék egészen felényi összegével emelkedhet. A szövetkezeti tag felesége, aki maga is a szövetkezetben dolgozik, a feltételek teljesítése mellett öt év után (ha eléri a meghatározott korhatárt, ha teljesen vagy részben munkaképtelen) öregségi vagy rokkantsági járadékán kívül férjének elhalálozása esetén (aki járadékélvezö volt), megkapja az özvegyi járadék felét (vagy a teljes özvegyi járadékot és saját járadékának felét, aszerint, mi eliinyösebb számára). A szövetkezeti tagok vagy egyénileg gazdülkodó parasztok félárva gyermekei havi 120 korona árvasági járadékot kapnak, az egészen elárvult gyermekek 200 koronát. A társadalombiztosítás új rendezése még egy más javulást is hoz az egyénileg gazdálkodó parasztoknak: a 15 éven a'jli gyermekek betegségük esetén ingyenes kórházi ápolásban részesülnek. Aki nem fizet biztosítási illetéket, elveszti járadékigényét Mivel a szociális biztosítás mezőgazdasági dolgozóinknál nem volt bevett szokás, és mivel e dolgozókat nem tájékoztatták helyesen a járadékbiztosításból származó jogaikról és kötelességeikről, sokan közülük nem fizettek rendesen biztosítási illetéket még akkor sem, ha valamelyik családtagjuk rendszeresen részesült szociális járadékban. Így 1948 óta jelentős összeget kitevő adósságok keletkeztek a biztosítási illetékek meg nem fizetése következtében. Ezen adósság lényeges részét az egyénileg gazdálkodó parasztok adóssága képezi. A biztosítási illetékek fizetését törvényrendelet szabályozza. Aki nem fizet, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy baleset, rokkantság, öregség vagy elhalálozás esetén nem kap járadékot sem ő, sem pedig családtagjai. Azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik nem fizetik illetékeiket, nem lesz igényük gyermekeik ingyenes gyógykezeltetésére sem. Az állami igazgatás azoknak, akik adósak a társadalombiztosítási díjakkal, lehetőséget ad arra, hogy adósságukat fokozatosan leróják és így biztosítsák járadékigényüket. A biztosítási díjakkal való tartozásokat oly módon számolják fel, hogy a biztosított egyén a JNB tanácsának szociális osztályával részletfizetési megegyezést köt. Ez a megegyezés lehetővé teszi számára, hogy megtartsa járadékigényét és részletekben íetörlessze adósságát. A részleteket olyan módon állapítják meg, hogy egyszerre fizetik az adósság egy részét és az új biztosítási illetéket is. Ha a biztosított részletfizetési egyezményt köt és azt teljesíti, olyan körülmények esetén, amelyek járadék élvezésére teszik igényjogosulttá, joga van a teljes járadékra, abban az esetben is, ha még nem egyenlítette ki adó"-'nának egész összegét. Kovács Ahdrás, közkatona.