Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-21 / 294. szám, vasárnap

KÖZÖS ÉRDEK A SO norjai járás valamennyi szövetkezetében, egyéni nazdasága­ban teljes ütemben íolyik az ősziek vetése és a kapásnövények betakarí­tása. Az utakon cukorrépával, krump­lival és kukoricával rakott szekerek, traktorok iparkodnak hazafelé. Itt is, amott is frissen szántott nagy fekete foltok tarkítják a határt és kora reggeltől késő estig porzik a föld a vetőgépek nyomán. Napközben bárho­vá mégy. cáukott ajtóra találsz. Méq a járási pártbizottság irodái is üresek. A falvakban sokszor a földeken, munka közben, szünetben, vagy esti éiľekezleten beszélik meg a pártszer­vezetek bizottságainak tagjaival a megoldásra váró termelési, politikai, vagy agitációval kapcsolatos problé­mákat a járási pártbizottság dolgo­zói. Régebben a pártbizottság mun­katársai bizony legfeljebb csak egy­két órára lá'.ogattak el a falusi párt­szervezetekbe, az idén azonban, ha szükséges, egész napokat is falun töltenek, hogy segítsenek a problé­mák megoldásában. Német Mihály elvtárstól, a járási pártbizottság vezető titkárától (ő is már induló félben volt) tudtuk meg, hogy határidőre földbe kerüliiek az összes ősziek. Az őszi terv teljesí­tését mutató százalékszámok igazol­ják, hogy jól állnak a kerületi ver­senyben, ha nem is az elsők, mert a szenei járás szorgos parasztjai meg­előzték őket, de a bratislavai kerületben a második helyet megszerezték az agrotechnikai határidők betartásában. A járási pártbizottság sok mindent tett annak érdekében, hogy fokozza a termelőkedvet, a szárazság okozta nehézségek leküzdését. A dolgozó pa­rasztok meggyőződjek a kommunisták igazáról, a gépekkel való munka elő­nyeiről, a munkák idejében valő lel­kiismeretes elvégzésének fontossá­gáról. Megelégedetten hasonlítják össze az idei eredményt a tavalyival, büszkék arra, hogy járási méretben 9 millió koronával több a szövetke­zetek bevétele a múlt esztendeinél Není is haladt azelőtt a munka úgy mint most. Az eredmények fűtik, még jobb munkára buzdítják a szövet­kezeti parasztokat. A falusi pártszervezetek ezekben a hetekben a legfontosabb pártügyüknek tartják az ősziek gyors betakarítását és a kenyérgabona el­vetését. Nem is lehet' ennél fontosabb feladat, hiszen itt legközvetlenebbül • a dolgozók jólétéről, a város és a falu kenyeréről van szó a szó leg­szorosabb értelmében. Persze helyte­len lenne a nevelést parancsolga.ással helyettesíteni. Pártunk azt akarja, hogy a dolgozók öntudatosan segít­sék- valóra váltani a párt és a kor­mány határozatait', s ezen a téren a kommunistáknak, és az agitátorok­nak nagy feladatai vannak. Szinte nyárias melegen sütött a nap, amikor Csölösztőre érkeztünk. A tiszta, áttetsző levegőt súlytalan ezüstszálakkal szőtte át az ökörnyál. A faluban csak ugató kutyákat talál­tunk, melyek hűségesen őrizték gaz­dájuk távollétében a házat. Hiába kilincseltük végig a falut, egy embert sem találtunk, még a nemzeti bizott­ság és a szövetkezet irodájában sem. Mindenki a cukorrépatáblán szorgos­kodott. így is van jez rendjén, mert a munkaegység értékének nö­velése a jó teiimésen és annak ide­jében való behordásán, lelkiismeretes raktározásán múlik. Igen nagy gondot fordít a helyi pártszervezet, arra, hogy a kommunisták és általában a helyi vezetők követendő példával, jó szó­val adjanak lendületet a munkának. Az agitációra fordított idő búsásan megtérül, vallja Tót'h Pál elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke, akivel cu­korrépaszedés- közben beszéltünk. Megelégedéssel sorolja fel az őszi munkákban elért eredményeket, ami­nek persze elsősorban maguk a szö­vetkezeti tagok látják hasznát. A pártszervezet munkája meghozta gyümölcsét 1. A kommunisták hozzá­értőén, türelemmel, elvtársiasan vi­tatják meg munkatársaikkal, a falu parasztjaival a párt és" a kormány határozatait, ami a szövetkezet gya­rapodásában, megszilárdulásában tük­röződik vissza a legjobban Tehát' nem véletlen, hogy a csölösztői EFSZ a járás legjobb szövetkezete. Szüksé­ges azonban megemlíteni, hogy Tóth 15 II lyikjs Pál, mint a járási pártbizottság egyi tagja, ne elégedjék men csak a saját'ss szövetkezetük eredményeivel, ve­E gyen aktívan részt a járás pártszer­z vezeteinek irányításában is. Erre fel- S tétlenül időt kell találnia. Ezt nem- E csak a pártfegyelem követeli meg, E hanem a csölösztői pártszervezet r megerősítése, a pártoktatás színvona- E lásabbá tétele is. ~ PelenyugodhatunV-e abba, E hogy Illésházán, ahol a járás máso­E dik legjobb szövetkezete van, a falusi = pártszervezet egy helyben topog. Hi- E szen végérvényesen ^csak akkor szi- E lárdul meg a szövetkezet, ha erős, E harcos pártszervezet van a faluban, ~ amely a szövetkezeti és a még egyé- s: nileg gazdálkodó parasztokra támasz- ~ kodik, neveli, buzdítja őket a falu p teljes kollektivizálására. A szövetke­zetben elért termelési eredimények egy pillanatra sem jelenthetik azts hogy a faluban a pártmunka elhanya- L go'ható. Ellenkezőleg, csak jól ve- § zetett, a kommunisták erejét szoro- S san tömörítő nevelő munkát végző pártszervezet' képes a termelést poli- E tikailag irányítani és a dolgozókat E nevelni. E A nap búcsúzóul már csak vízszin- E tesen sütött és be is esteledett. Ho- E locsi elvtárs, az illésházi falusi párt­E szervezet elnöke folyton csak azt bi- E zonyítgatta, „Nem javul meg a párt- E munka addig, amíg Krajcsovics János, E a helyi nemzeti bizottság titkára nem E ismeri be hibáját". Természetesen E ahhoz, hogy véleményt mondjon az£ ember, nem elég csak két-három elv- E : árs panaszát meghallgatni; talán égy ~ taggyűlés vitájából jobban ki lehetne ~ bogozni, kinek van igaza. Tény azon- E ban, hogy a bírálatnak nemcsak tar- E ta'.mában, hanem hangjában is segí- E tőnek kell lennie. Gyakori még, hogy . a bíráiat rideg és bántó, nemegyszer E túlzó, esetleg igazságtalan, vagy sze- E mélyeskedő és ahelyett, hogy jobb E munkára ösztönözne, az embert le- E töri, visszataszítja, esetleg szemé- E lyeskedővé teszi és az adott esetben E például mint a helyi nemzeti bizott- E ság titkára, azok ügyeit intézi el elő- E nyösen, akik elnéznek hibái felett, E Tehát az egyes kommunisták, és a E pártszervezet munkáját csaik úgy ja- E víthatjulk meg, ha elvtársiasan bí­E ráljuk a fogyatékosságokat'. Már több E ízben bebizonyosodott, hogy a kom- E munista módon valő bírálat segítsé- E get, aktivitást váltott ki a párttá- E gokból. Az is igaz, hegy az önkritika E a hiba szépítést nélküli elismerése E még sok elvtársnak a gyenge oldala. E Még sokat kell tennünk azért', hogy E minden egyes párttag elismerje saját E hibáját. Mennyivel jobban menne a E munka, ha minden párttag állandóan E vizsgálná, helyes irányban halad-e, E helyesek-e tettei, hol követett el E hibát. Csak öntelt ember gondolhatja, E hogy soha nem véti el a lépést. A E kommunistának tudnia kell, hogy a E munkában vannak gyenge pontok és E megvilágításuk hozzá segít a jobb E munkához. E Az építő bírálat és önbírá E lat a pártszervezetben a tagök fe- E lelősségérzetének fontos része. Ezzel E részt vállalnak a pártszervezet mun- E kájából. A bíráló :gyekszik a maga " tudásával, tapasztalataival " a párt E ügyét előre vinni. Hiszen éppen a ~ bírálat a pártdemokrácia egyik leg- : fontosabb tényezője és Krajcsovics _ elvtárs a pártdemokráciát sérti meg, ~ ha semmibe veszi vagy letorkolja az egyszerű, de becsületes, a közös ^ gazdálkodás gyorsabb felvirágoztatá- E sáért harcoló szövetkezeti parasztot. E Csökken a párttagok munkakészsége, ha nem érzik, hogy" szavukra adnak, E ha nem érzik magukat a pártszerve- = zet' egyenrangú tagjainak. E A járás majdnem 40 falusi párt- E szervezete és szövetkezete közül csak r kettőt említettünk. Meggyőződtünk E azonban a pártszervezetek és ezzel = egyidejűleg a szövetkezetek muriké- E jának jelentős javulásáról, továbbfej- E lődéséről. A járás a kenyérért való r harcban, az őszi munkák gyors befe- : jezési versenyében az elsők között van a kerületben. Szükséges azonban, hogy a járási pártbizottság tagjai és dolgozói bátrabban elemezzék az olyan hibákat, amelyekről például az illésházi elvtársak beszéltek, harcol­janak következetesen leküzdésükért. Erdősi Ede ~ NEPHADSEREQÜNK A BÉKE ŐRE Néhány nap múlva bevonulnak az újoncok I Segítség a mezőgazdaságnak Egységünk parancsnoka és vala­mennyi tagja egész éven át azon igyekszik, hogy minél több segítséget nyújtson a mezőgazdasági termelés­nek. Az általunk művelt földterület­ről 100 mázsa sörárpát adtunk át a felvásárló-üzemnek. Zöldségtermelé­sünk fedezte szükségleteinket. Nö­vénytermeléssel olyan földeken kezd­tünk gazdálkodni, melyek azelőtt parlagon hevertek. A jövő gazdasági évben egységünk még szebb eredményeket akar elérni. A helyi nemzeti bizottságtól újabb 11 hektár parlagon heverő földet vet­tünk át használatra és kötelezettsé­get vállaltunk, hogy három hektáron repcét fogunk termelni. Ezenkívül brigádmunkát is vállaltunk a kör­nyékbeli szövetkezetekben. A múlt vasárnap egy állami gazdaságban bur­gonyát szedtünk. Kupka elvtárs egy­ségének tagjai több mint három hek­tárról begyűjtötték a burgonyát. Egy­ségünk katonái sokoldalúan segítik a mezőgazdasági termelés fejlődését. Gottlieber Ferenc őrvezető. SOROZÁSON Autóbuszon jöttek a regruták Bős­ről Dunaszerdahelyre. A CSISZ kul­túrtermében az orvosi vizsgálat után a járási katonai parancsnokságról egy tiszt és a tömegizerve?etek funkcio­náriusai gyűlést tartottak a fiatalok­kal, aikik még sok időt töltenek ott­hon, mert csak jövőre vonulnak be, így hát jól felkészülhetnek a katonai szolgálatra. A gyűlés résztvevőit tájékoztatták a Hadsereggel Együttműködők Szö­vetsége által rendezett katonai elő­képzésről. Szlovák nyelvtanfolyam is nyílik a járásban azok számára, akik csak magyarul beszélnek. A fiatalok a bevonulás napjáig megszerezhetik az MHK-, POZ- és a Fučik-jelvényeket. A katonai paftnesnokság egészségvé­delmükről is gondoskodik. Fogorvos­hoz utalványokat kaptak mindazok, aikik eddig elhanyagolták fogaik ápo­lását. A gyűlés záró részében a fiatalok kézhez kapták a besorozásukat iga­zoló okmányokat. Lakatos Lajos, Ma­zur Tibor, Nagy János, Nagy Lajos és a többiek büszkén vették át igazol­ványukat. Amikor a recyuták kikerültek az utcára, egyszerre, mintegy parancs­szóra, előszedték tanka-barka sza­lagjaikat, kabátjaikra tűzték és ha­zafelé indultak. (d) Malátek kapitány az alapkikép­zést végző katonák parancsnoka lesz. Tőle tanulják majd meg az újoncok a katonaélet alapszabá­lyait. Malátek kapitány katonái még nem vonultak be. Ennek el­lenére már most sok a munkája. Gyűléseznek már vele a rajok és szakaszok parancsnokai. írásbeli előkészületeket tesznek az első gyakorlatra. Ö szervezi az 'egész kiképzést. Az ő utasítására kezd­ték meg a lakószobák, fürdőszo­bák, folyosók, stb. festését. Ö adott utasítást arra is, hogy a fehérre festett folyosók falajra sorkikép­zésről készült képeket függessze­nek ki, amelyeket Kurka tizedes, Veselý közkatona és mások raj­zoltak. Ö adott parancsot arra, hogy a magas árbocon függő kö­télpályát hozzák rendbe, amelyre kis repülőgépeket aggatnak; ezek szolgálnak majd cégtáblául az újoncoknak a lövészetnél. De nemcsa.k ebből áll munkája. Helyettesével, a politikai megbí­zottal megbeszélte már, hogyan készítik elő a kultúrszobát, hogv kellemes környezetet teremtsenek a katonáknak. Ma már látható a kultúrszoba új felszerelése, beren­dezése. Az egyik táblán az orszá­gos pártkonferencia eredményei. Ez a politikai oktatásban lesz se­gítségükre a katonáknak. A másik táblán a Szovjetunióban működő csehszlovák alakulatok harci útja látható a második világháborúban. Ez büszkeségre neveli majd kato­náinkat. Az ötéves terv táb'ázata eszükbe juttatja, hogyan változik otthon az élet, s napról napra rö­videbb lesz a szocializmushoz ve­zető utunk. Ezenkívül ott lesz még a „Pártélet", a „CSISZ munkája" "crmű tábla, valamint a harci és politikai előkészítés feladatait fel­tüntető tábla. A parancsnok és helyettese más­ra is gondoltak már. A múltban előfordult, hogy a katonák, ami­kor kimenőt kaptak, nem tudták, hogv az ismeretien városban hová menjenek, mit csináljanak. Végül a kocsmában kötöttek ki. A gya­korlat megmutattta. hogy a kato­nákat fel kell világosítani arról, milyen érdekességei vannak a vá­rosnak, mit érdemes megnézni, és akikor vége a kocsma-problémá­nak. Ezért a folyosón mindig ki­függesztik a mozik, sportrendezé­sek és kulturális események mű­sorát. Ezenkívül még három tábls less a falon. Az egyiken a zászlóalj, az ezred rekordteljesítményei lesz­nek (az alakulat VQM, tagjainak teljesítményei is), ez serkentőleg hat majd az újoncokra, hogy igye­kezzenek túlszárnyalni a régi mes­tereket! Ott lesz a kül- és belpo­litikai eseményeket feltüntető táb­la is. Bizonyára azt mondják ma­gukban: Táblák, táblák és táblák, s ez minden? Hát ez nem minden. Vao, ami már készen áll, mint pl. a fegyverzet és a ruhák előkészí­tése — de van, amit még el kell készíteni, például az altisztek elő­készítése, mely e hó 15-én kezdő­dik. Erről nem beszéltünk, s ar­ról sem, hogy újból rendbehoztuk a gyakorlóteret, stb. Mikor készül el minden? — kér­deztük végül Malátek kapitányt. — Október 21-ére — válaszolta egyszerűen, de biztosan. A hónap végén, amikor a ka­szárnyákat megtöltik az új kato­nák, valóban tiszta, kellemes kör­nyezetre találnak. K. Kožíšek kapitány. Sikeres toborzás Egységünkben jól folyt a leszerelő katonák toborzása népgazdaságunk fontos ágazataiba. Legtöbben az ost­ravai bányákba jelentkeztek. Köztük két magyar nemzetiségű katona is van, Pollák és Horváth közkatonák. Ezek az elvtársak két héttel előbb szerelnek le, hogy jól felkészülhesse­nek új hivatásukra. A toborzási munkában a legjobb eredményeket Janek tiszt érte el, aki legtöbb jelentkezőt szerzett. Az ő ér­| de-me, hogy a jelentkezők a múlt hé­ten ment&kinthették leendő munka­helyüket. Bajnóczi János, őrvezető <H1 AZ EZRED LEGJOBB KATONÁJA Egyszer megkérdeztem az N-ezred parancsnokát: „Őrnagy elvtárs, kit tart Ön az ezred legjobb katonájának?" — Az ezred legjobb katonájának? — néhány percig elgondolkodott, majd ha­tározottan válaszolt: „Kiirthy tizedest, Kiirthy Gyula példás lövészt." A kaszárnyában mindenütt kerestem a közvetlenül leszerelés előtt álló Kür­thyt. Nem találtam azonban tizedest, hanem szakaszvezet ót, s nem példás lö­vészt, hanem kétszeresen kitüntetett példás lövészt és nem találtam ót a légelhárítóknál sem. Kürthy szakasz vezetőt a traktornál találtam. Leszerelése előtt 29 bajtársá­val együtt a traktoros-hivatásra ké­szült. És mint Rendek őrnagy mondja, a legfigyelmesebb és legjobban felelő hallgatója a traktorostanfolyamnak. Igaz, hogy talán szívesebben térne vissza a forróégövi növényekhez. "ka­tonai szolgálatának megkezdése előtt ugyanis a komáromi forróégövi növé­nyekkel foglalkozó mezőgazdasági is­kola növendéke volt. Hát most vagy a növényekhez, vagy a traktorhoz tér vissza, ott fog dolgozni, ahol nagyobb szükség lesz rá. Mikor Kürthy Gyula bevonult katonai szolgálatra, bizony nehéz dolga volt. Komáromban magyar iskolába járt és nem tudott szlovákul. De tanulni akart. Vásárolt egy szlovák—magyar szótárt, egy szlovák nyelvtankönyvet és ugyan­azokat a könyveket olvastq szlovákul, amit magyarul. Összehasonlította a szlovák és magyar politikai brosúrá­kat. A szakaszban levő másik három magyar elvtárssal együtt egymás kö­Kürthy Gyula szakaszvezetőt a cseh­szlovák hadsereg napján már másod­szor tüntették ki „Példás lövész" jel­vénnyel. Képünk a laktanya udvarán készült, közvetlenül a kitüntetés át­adása után. zött kezdtek egyszerű szlovák monda­tokat beszélni. Mint például: „gyere ide, menj oda, hozd ide!" £s ma? Ma mind a négyen egészen jól beszélnek szlovákul és nemrégen egy magyar ka­tonai küldöttség látogatása alkalmával Kürthy Gyula tolmácsként szerepelt. A kaszárnya udvarán most pihenő van, a jövő traktorosai azonban körül­állják a traktort. Öt elvtárson kívül még sohasem tartottak kezükben kor­mánykereket, de nagy kedvük van hoz­zá. Megkérdezem Kürthy elvtársat, mi katonai szolgálatának legszebb emléke. Beszél rajáról, a jó kollektíváról, amely mindig teljesítette minden utasítását. Ezután a kétszeresen kitüntetett pél­dás lövész visszaemlékezik a katonai gyakorlótéren rendezett éleslövészeti gyakorlatokra. Két hétig tartottak és megmutatták, hogy Kürthy jól betaní­totta raját. Tizenöt nappali és éjszakai feladat közül légelhárító gépfegyverrel a raj Kürthy vezetésével három fel­adatot jól és a többit kitűnően végezte. Kürthy szakaszvezető nagy élménye volt .az l. Országos Spartakiád Prágá­ban. S ennek köszönhető, hogy Kürthy és raja jól megtanulták a korlátgya­korlatokat és a tornát. Mindnyájan csak a katonai szolgálat idején kezd­tek gyakorolni, de később szabad ide­jükben is végeztek gyakorlatokat és mindnyájan elnyerték a Munkára. Harc­ra Kész jelvényt. Vége van a szünetnek. Az elvtársak most a traktortól a tanterembe men­nek. Búcsúzunk Kürthy Gyula szakasz­vezető, kétszeresen kitüntetett lövész­től, az ezred legjobb katonájától. És én meg vagyok győződve róla, hogy Kürthy Gyula a katonai szolgálat be­fejezése után is a legjobb dolgozók kö­zé fog tartozni, akár traktoros bri­gádban lesz, akár a forróégövi növé­nyeknél. Karel Kroupa, kapitány. ü l S / "i 1956. október 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom