Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-20 / 293. szám, szombat

Vúág proletárjai, egyesüljetek J UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNÁK NAPILAPJA 1956. október 20. szombat 30 rlllér IX. évfolyam, 293. szám, Kevesebb legyen a gond — több a haszon Sok a munkája most a dolgozó parasztnak. Be kell takarítania a kapásnövények termését, el kell vetnie az őszieket, emellett arra is kell, hogy ideje jusson, hogy előkészítse a talajt a tavaszi vetéshez. Mind olyan munkák ezek, hogy egyik sem tűr közülük halasztást, hiszen ha bármelyikével is megkésik a dolgozó paraszt, kára származik ebből sajátmagánaik és az államnak is. De akármennyire is sürgős a betakarítás, az őszi szántás-vetés, nem hanyagolhatja el a jószágot, az állatállományt Közeleg a tél s ezzel egy nagy gond, a jószág átteleltetése, éspedig úgy, hogy a téli hónapok alatt se csökkenjen érezhetően az állattenyésztésből eredő haszon. S ha már azt állítjuk, hogy az állattenyésztési termelés a mezőgazdaság egyik legfőbb jövedelmi forrása. aszerint kell eljárni, hogy valóban az is legyen. Az állattenyésztésből eredő jövedelem viszont csupán bő takarmányozással biztosítható. Minden jó gazda tapasztalatból tudja már, hogy bizony megcsappant a kamra, kevés volt a tej, vaj, túró. ha télire nem telt meg a pajta, a szérű jó réti szénával, herevei, bükkönnyel s a vermek takarmányrépával Ismert dolog az is, hogy még azoknál a gazdáknál is érezhető volt a tél az „istállóban", akik ugyan jó előre gondoltak a télre, bőséges szálastakarmányt raktároztak el, de nem volt elegendő az erőtakarmány, a dara és a korpa. Ezek hiányában szálastakarniánnyal akármennyire tömték is a jószágot, bizony a tejhozam nemhogy emelkedett volna, Hanem csökkent A jószág is megérzi a takarmányozás egyhangúságát Ezért helytelen. ha egyes szövetkezetekben megelégszenek azzal, hogy elegendő szálas takarmányt biztosítottak a téli hónapokra. Az utóbbi években már bebizonyosodott, hogy a téli takarmányozás egyik legjobb formája, ha a jószág abrakja, elesége, takarmányadagja váltakozó. Azt is számtalan példával bizonyíthatjuk, hogy ahol a bőséges szálastakarmány mellett elegendő silótakarmányt is készítettek az állatok részére, ott kevesebb gonddal és nagyobb haszonnal járt az az áttelelitetés. Nem hiába állítjuk tehát, hogy a jó silótakarmány meghálálja az elkészítésére fordított fáradságot, s ha a takarmányozás gazdaságosságát vesszük tekintetbe, akkor is sokat nyerünk. Valamikor a dolgozó paraszt talán nem is gondolt arra, hogy mennyi értéket vesztett el azzal, hogy a kukoricakór ót, vagy a krumpliszárat kemence fűtésére használta. Még azzal sem nyert sokat, ha a kukorica szárát szálasa n etette fel a jószággal. Ma azonban már ismeretes, hogy az említett növények elsilózva igen jó, tápdús takarmányt jelentenek, kiváltképpen akkor, ha répakarajjal, cukorgyári répaszelettel keverve si '.ózzuk el. A sok példa közül csak egyet hozunk fel annak bizonyítására, mit jelent, ha az átteleWetéshez bőséges silótakarmány áll rendelkezésünkre. A losonci járásbeli tomašovcei szövetkezetben a múlt év őszén a fejésd átlag alig haladta meg fejőstehenenként a három litert. Tavaly 950 köbméter silótakarmányuk volt, de tudták, hogy ez kevés, az idén ezért már több mint 1170 köbméter silót készítettek. Ha nem is volt elegendő silótakarmányuk, mégis elérték, hogy ma már naponta 6 litert fejnek minden tehéntől. Ez sem a legjobb eredmény, hiszen a nyáron még ennél is többet fejtek. A szövetkezet tagjai azonban bíznak abban, hogy répakarajt, szeletet és egyéb jó takarmányt etetnek majd a jószággal, emelkedni fog a tejhozam. A takarmányadagok változatosságát a silótakarmánnyal biztosítják, s az a tervük, hogy rövidesen elérik a napi 8 literes átlagot. Mit jelent ez a szövetkezetnek gazdasági szempontból? Egy kis számadás és mindenki előtt világos lesz, milyen előnyt nyer az a szövetkezet, amelynek bőséges silótakarmánya van. Az említett szövetkezet — habár most is ad el tejet állami felvásárlási áron — még többet tud eladni terven felül. Most 23 400 liter tejet adnak be terven felül havonta, ha azonban 2 literrel emelik a fejési átlagot, minden nap 260 liter tejjel többet tudnak eladni. Havonta tehát 7800 liter tejjel többet, mint most, azaz havonta 18 720 koronával lesz több a jövedelmük. A teli hónapok alatt a silótakarmány etetése következtében 112 300 koronával lesz több a jövedelmük. Az idén annál is inkább szükséges sok silótakarmány biztosítása, mivel az aszályos nyár következtében kisebb volt a szénatermelés, ügyszólván alig termett másodnövény és egyéb takarmány. Még nem késő. Azok a szövetkezetek, amelyekben még nem készítettek — sok van ilyen, különösen a Banská Bystrica-i kerületben — elegendő silótakarmányt, lássanak munkához, silózzák el minél hamarább mind egy szálig a kukoricakórót, a répakarajt, a krumplis zárat és egyéb silózható növényt. A kukoricakóró elsilózása az idén nem ütközik nehézségekbe, s nem igényel sok kézi munkaerőt, hiszen a KU-2 kukoricakombájn nemcsak hogy leszedi a kukoricát, levágja a kórót, hanem össze is zúzza a kukorica szárát, úgyhogy az készen áll a silózásra. Nem indokolható tehát semmi mással, ha a kukoricaszár egészen november közepéig a határban marad, csak hanyagsággal, nemtörődömséggel s helytelen munkaszervezéssel. Cselekedjünk, lássunk munkához — takarítsuk be a kukoricaszárat is —, hogy a közelgő tél ne érjen felkészületlenül. S hogy kevesebb legyen a gond, több legyen a takarmány, s a haszon is a téli időszakban, nagyméretű silózással alapozzuk meg az állattenyésztés hozamának növelését. Naponta 300 vagon cukorrépát szállítanak a trebišovi cukorgyárba A trebišovi cukorgyárba naponta 250—300 vagon cukorrépa érkezik. A mennyiség felét vasút-m, a másik felét pedig teherautókkal és fogatokkal szállítják. A cukorrépatermő vidéken október 18-ig mintegy 5200 vagon cukorrépát gyűjtöttek be. Ebből több mint 4 ezer vagonnal a kassai kerületben, amelynek legfőbb érdeme van abban, hogy a trebišovi cukorgyár teljes ütemben hozzákezdhetett a munkához. A Megbízottak Testülete Szlovákia 1957. évi fejlesztési tervéről tárgyalt Az építészeti, fog

yasztási és te

xtilipar nagy feladatai — Az élelmiszeripar termelésének terjedelme 51 százalékkal e

melkedik — Fordítsunk több figyelmet az állattenyésztésre, a g

yümölcs- é

s sz

őlőtermesztésre, a haltenyésztésre — To

vább javítsuk a nemzeti bizottságok munkáját Október 16-án összeült ä Megbízottak Testülete. A kerületi nemzeti bizottságok, a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság és a Magas-tátrai Városi Nemzeti Bízottság elnökeinek, a Szlovák Szakszervezett Tanács képviselőinek, valamint a központi szervek további vezető funkcionáriusainak jelenlétében a Megbízottak Testülete megtárgyalta Szlovákia 1957. évi népgazdaságfejlesztési tervének javaslatát azon ágazatokra vonatkozóan, amelyeket a megbízotti hivatalok és körzeti szervek irányítanak. A tervjavaslat » CSKP országos konferenciája második ötéves tervére vonatkozó irányelveivel összhangban 1957-re Szlovákiában a népgazdaság további lényeges fejlődését irányozza elő. A megbízotti hivatalok által irányított ágazatokban az ipari termelés megnövekedett terjedelmének keretében a fejlődés fő súlya az élelmiszeriparon nyugszik, amely az 1957. évi termelés összgyarapodásában 51 százalékkal vesz részt. A javaslat rendkívül magas feladatokat ró az építkezési anyagok ágazatára, melyeket a kapacitások következetes kihasználásával és egyes külön intézkedések megvalósításával kell biztosítani, főként a téglagyárakban. A közszükségleti iparcikkek termelésében a javaslat elsősorban a minőség fokozására és az áruválaszték bővítésére, valamint a termékek, árucikkek külső kivitelének megjavítására irányítja a figyelmet, ami főleg az élelmiszeripar cikkeire vonatkozik. Minden téren szem előtt tartják a lakosság követelményeit a közszükségleti iparcikkei: termelésében, főleg a textiliparban, több gyapjú, több kötöttárú gyártásával, a bőráruknak a fogyasztók által követelt kidolgozása fejlesztésével, valamint a termelés munkájának általános megjavStásáról. A mezőgazdasági termelés további fejlesztése keretében a tervjavaslat fontos kérdés megoldására összpontosítja a figyelmet — a szarvasmarhaállomány rejlesztésére. E feladat megoldásává'! kapcsolatban a növénytermelésben figyelmet fordítanak a takarmánytermesztés további fokozására, mégpedig mind a szántóterületen. mind a réteken és legelőkön. E feladat teljesítése érdekében már ősszel legkevesebb 200 ezer hektárnyi területet meg keM trágyázni, a jövő év folyamán pedig legkevesebb 40 ezer hektárnyi rétet és legelőt « keli meszezni. Ezen igényes mezőgazdasági feladatok sikeres teljesítése összefügg szövetkezeti mozgalmunk további fejlődésével. Ezért teljes figyelmet fordítanak új EFSZ-ek alakítására s a már meglevőik szilárdítására és fejlesztésére. A tervjavaslat jelentős feladatot tüz ki a beruházási építkezés szakaszán. (FolvtatSs a 2 ^Melon> Üdvözöljük az új társadalombiztosítást A dolgozok a társadalombiztosítás átépítéséről beszélnek A társadalombiztosítás rendezésére vonatkozó kormányjavaslat széleskörű visszhangot keltett az üzemi dolgozók között. Csütörtökön, a reggeli műszakba lépés alkalmával a munkások és a többi alkalmazottak a munkahelyeken azokról az előnyökről beszéltek, melyeket a társadalombiztosítás átépítése eredményez. A Bohumír Šmeral Egyesült Gépgyárakban és lz öntődékben Emil Kríž, a társadalombiztosítási bizottság elnöke tényekkel támasztotta alá a javasolt rendezés előnyeit akkor, ha egy munkás, vagy más alkalmazott baleset, vagy betegség következtében kikerül a munkafolyamatból. Például Rudolf Bartoš 16 éves öntvénytisztító hivatásából eredő betegségben szenved. 1956. júliusa óta beteg. Havonta átlagosan 2000 koronát keresett s ezért eddig havonta 954 korona táppénzt kapott. Az új rendezés szerint 1957. január 1-től, tekintettel arra, hogy már több mint 10 éve dolgozik az üzemben, átlagos havi tiszta keresetének 90 százalékát, vagyis 1800 korona körüli járadékot fog kapni havonta. Teodor Karásek esete megmutatja a társadalombiztosítás új rendezésének előnyeit a hivatalnokokat illetően. Hosszadalmas betegsége folyamán T. Karásek táppénz címén fél évre 5424 koronát kapott. Az új rendezés szerint több mint 7000 koronát kell kapnia. * * * Csütörtökön, október 18-án délután a bratislavai J. Dimilrov-üzem dolgozói részt vettek azon a beszélgetésen, melynek során Miroslav Zemánek, a Szlovák Szakszervezeti Tanács társadalombiztosítási osztályának vezetője megmagyarázta a társadalombiztosítás átépítésének alapelveit. Az előadást követő vitában a dolgozók kérdéseket intéztek és megjegyzéseket tettek a törvényjavaslatra vonatkozólag és érdeklődtek annak részletei iránt. Kícin elvtársnak, a szerelési osztály karbantartójának megmagyarázták a családtag megbetegedése esetén való támogatás alapelveit. Silvester Duda, a termeléselőkészítő osztály dolgozója érdeklődött a hosszabb ideig tartó betegség folytán munkaképtelenné vált asszonyok táppénzsegélye Iránt. Kamil Foltýn, a szakszervezeti csoport elnöke a vita végén kijelentette: — A társadalombiztosítás átépítésére vonatkozó előkészületben levő törvény megvalósításánál felelősségteljes feladat előtt állnak a szakszervezeti funkcionáriusok. Hogy a törvényt sikeresen bevezethessük a gyakorlatban, ahhoz ismertetni kell annak alapelveit az öszszes dolgozókkal és biztosítani kell aktív segítségüket a munkából való elmaradás és a munkaerő hullámzás elleni harcban. Szlovákiában évi 122 millió koronával emelik a nyugdíjakat A társadalombiztosítás átépítése keretében az ún. alacsony és közepes nyugdíjakat 150 ezer szlovákiai nyugdíjasnál fogják emelni. A 150 ezer nyugdíjas közül 80 ezernek már 1956. december 1-töl emelik nyugdíját. Itt az alacsony alkalmazotti nyugdíjak, vagyis az öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíjnak emelé- séről, továbbá a háborús kárusoltak járulékának és a 65 százaléknál nagyobb mértékbea munkaképességüket vesztett dolgozók nyugdíjának, végül a háborús károsultak utáni egyes özvegyi nyugďijak emeléséről van szó. Az alacsony alkalmazotti nyugdijak emelésének összköltsége csupán Szlovákiában évi 77 millió koronát tesz ki. Ennyivel többet fognak kapni a nyugdíjasak, mint "ddig. A nyugdíjasok második csoportjában 1957. január 1-töl emelik az úri. közepes alkalmazotti nyugdíjakat. Ez az emelés további 70 ezer nyugdíjast érint Szlovákiában és az évi emelésösszértéke 45 millió korona. A második félévben 48 új EFSZ alakult Szlovákiában Szlovákiában a kis- és középparasztok az 1956. év második feleben 48 EFSZ-t alakítottak. Az új szövetkezetek, amelyekben 847 földműves üzem tömörült, 7150 hektár mezőgazdasági területen kezdik meg a közös gazdálkodást. Ebben az időszakban a legtöbb — 13 — EFSZ a prešovi kerületben alakult. A bratislavai kerületben 10, a Banská Bystrica-iban 8, a kassaiban 6, a nyitraihan 6, a žilinaiban pedig 5 új szövetkezet létesült. Októberben a kis- és középparasztok a Kisueké Nové Mesto-i járásban Nesluša és Horná Vadičova községekben alakítottak szövetkezetet. EzenkíElső termés a közösből Ciglán tíz kis- és középparaszt még a múlt év őszén felhagyott az egyéni gazdálkodással: idén a közös gazdálkodás harmadik típusára tértek át. A szövetkezetnek 54 hektár szántóföldje van. A svidníki járásban ebben a kis hegyi falujában a szövetkezeti tagok a burgonyát már a közösből szedték ki. Több mint 100 mázsát egy hektárról. Eddig 19 hektáron vetettek rozsot, búzát és öszi árpát. Az őszi munkálatok befejezése után a közős tehénistállóban összpontosítják állataikat. Gondoskodtak elegendő takarmányról is, hogy az állattartás minél több jövedelmet biztosítson a szövetkezetnek. (O-f) vtil szövetkezet alakult még az ógyallal járásban, Kisurka és Bačovce telepeken, a púchovi járásban, HoStinében, a kremnicai járásban pedig Lutillán. Az 1956. év második felében a mar meglévő szövetkezetekbe 643 földmúves-üzem lépett be 1479 hektár mezőgazdasági területtel. Ebben az időszakban a már meglévő szövetkezetekbe a legtöbb kis- és középparaszt a nyitrai és bratislavai kerületben lépett be. Az első járások teljesítették a kukoricabegyűj és tervét A királyhelmeci járás földművesei a cukorrépa begyűjtése után elsőnek teljesítették a kukorica begyűjtését is. Elsőnek jelentették, hogy Szlovákiában a kukoricabtgyűjtés állatni tervét 101,3%-ra teljesítették. Sikerük annál jelentősebb, mivel a járás a kassai kerületben a legjobb kukorlcatennő vidékek közé tartozik. Szlovákia járásai közül 43-ban már megkezdték a begyűjtést. A nemesabonyi szövetkezetben kombijnokkal takarítják be a kukoricát. A gép összevágja és összegyűjti a silónak szánt kukoricakórót is.