Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-19 / 292. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAP ILÄPJA 1856. október 19. péntek 30 tlBér IX. évfolyam, 292. szám, EGY LÉPÉSSEL ELŐBBRE A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSBAN A kormány kedden jóváhagyta a társadalombiztosításról szóló új törvény javaslatát. Olyan jelentő­ségű és terjedelmű új intézkedés­ről van szó, amely közvetlenül vagy közvetve köztársaságunk minden polgárát érinti. S ezért az elmúlt napokban dolgozóink nagy érdeklődést tanúsítottak a társadalombiztosítás átépítése iránt. A javaslatot még a nemzetgyű­lésnek kell megtárgyalnia és jó­váhagynia. Mielőtt ez megtörté­nik, egész közt ársaságunkban szak­szervezeti és nyilvános gyűléseket rendeznek. Ezeken a gyűléseken a lehető legalaposabban meg kell ismertetni polgárainkat a társada­lombiztosítás és a jövedelembizto­sítás alapelveivel, meg kell tár­gyalni főként az üzemekben, ho­gyan biztosítják a társadalombiz­tosítás nagyobb költségeit és mi­lyen intézkedéseket tesznek arra, hogy ne következzék be az elő­nyökkel való visszaélés. Ez azt je­lenti, hogy a kommunistákra, de elsősorban a pár.tfunkcionáriusok­ra. a szakszervezetek és nemzeti bizottságok funkcionáriusaira nagy munka vár. A társadalombiztosítás átépíté­sének alapelveit megtárgyalta a pártaktíva, még mielőtt a kor­mány elé terjesztették. A pártak­tíva hozzászólásai után a javas­oltban még változások történtek, amelyek újabb javulást jelente­nek, ahogyan arról már Zupka elvtárs beszélt beszámolójában, melyet nemrégen közöltünk. Most pedig egész közvéleményünk meg­vitatja és megtárgyalja az új tör­vényjavaslatot, mielőtt végleges érvénnyel jóváhagyná a nemzet­gyűlés. A párt jól és idejében készítet­te elő funkcionáriusait és a párt­tagokat a társadalombiztosításról folytatott gyűlésekre. Most már osak az van hátra, hogy elmélyít­sük a törvényjavaslatról való is­mereteinket, hogy még alaposab­ban felkészüljünk a kérdésekre és hozzászólásokra adandó válaszok­ra. Ez a sikeres gyűlések legfőbb feltétele. A dolgozóknak tisztában kell lenniök a javaslat alapelvei­vel, pontos és érthető felvilágosí­tásokat kell adni nekik. A társadalombiztosítás előnyei­ről teljesen világos és érthető bi­zonyííékokatnyújtanak az alapvető tények. Például dolgozóink élet­színvonala a betegség következté­ben beállott munkaképtelenség idején az esetek túlnyomó részé­ben megközelíti az alkalmazás idején elért életszínvonalat. Ilyen hatalmas vívmányt hiába keres­nénk a legfejlettebb kapitalista országokban is. Az új törvényjavaslatban a fő elv az öregségi és rokkantsági já­radékok lényeges emelése, ame­lyek 1957. január l-e után az évi átlagkereset 50—90 százalékát te­szik ki. Egyidejűleg emelkednek a már elismert járadékok is. Mint­egy évi 470 millió koronát fordí­tanak erre a célra. Különös figyelmet kell fordíta­ni a legalacsonyabb öregségi és rokkantsági járadékokra, amelye­ket már az elmúlt években meg­szabtak. Annak ellenére, hogy ezeket a járadékokat felemelik, to­vábbra is a gyermekek erkölcsi kötelessége marad — ami min­denki számára természetes kell, hogy legyen — az öreg szülőkről való gondoskodás. Az elhagyatott öreg. polgárokról, akiknek senki­jük sincsen, a járási nemzeti bi­zottságok rendelkezésére álló egyé­ni gondoskodás eszközeinek fel­használásával kell gondoskodni. A legnagyobb mértékben bünte­tendő, ha éppen ezen a szakaszon valamit elhanyagolnának. Sok kérdés és találgatás folyt arról, hogy mi történik azokkal az alkalmazottakkal, akik betöl­tik 65-ik életévüket, igényük lesz az életjáradékra, de tovább akar­nak dolgozni. Ezért olyan intéz­kedéseket tettek, hogy azt a dol­gozót, aki eléri 60-ik életévét, nem szabad elbccsájtani az üzemből, ha ezt ő maga nem akarja. De ezenkívül az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben kell gondoskod­ni a csökkent munkaképességgel bíró idősebb alkalmazottakról; ezek részére olyan megfelelő mun­kakört kell találni, ahol megáll­hatják helyüket. Ez jelentős mér­tékben a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom tevékenységétől és a nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő társadalombiztosí­tási osztállyal való együttműkö­déstől függ. Mindezek a kérdések és számos más probléma bizonyára felvető­dik majd a gyűléseken. Érthető, hogy azok az idős alkalmazottaik, akik rövid időn belül igényt sze­reznek az életjáradékra, érdeklőd­nek az iránt, hogy a készülő ren­dezés az ő ecetükben hogyan nyil­vánul majd meg. Ezt teljesen megértjük és igyekszünk segíteni nekik az előzetes számításokban. De ha a gyűléseken csak ezekkel a kérdésekkel foglalkoznánk, tá­volról sem érnők el ezek igazi célját, a célhoz vezető út felén maradnánk. A gyűlések főcéljá­nak arra kell irányulnia, hogyan biztosítsuk a társadalombiztosítás nagyobb költségeit. A társadalom­biztosítás nemcsak szociális kér­dés, hanem elsősorban gazdasági. A társadalombiztosításra és jöve delembiztosításra fordított össze gek a nemzeti jövedelem részét képezik, a nemzetjövedelem ma gassága pedig az ipari és mező­gazdasági terv pontos teljesítésé­től függ. Tehát amikor a társada­lombiztosításról beszélünk, egy idejűleg a munkatermelékenység és a tervezett feladatok pontos tel jesítéséről is tárgyalnunk kell minden üzemben. Akár tetszik ez valakinek, akár nem, ez a helyes eljárás. Különben a társadalom­biztosítás megjavítása tervének nem lenne szilárd alapja. Nem kevésbé fontos kérdés, mely felvetődik majd a gyűlése­ken, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a betegség címén a munkából való indokolatlan el­maradást csökkentsük. Ezen a té­ren sokat várunk a szakszerveze­tektől és az egészségügyi dolgo­zóktól. Ez sikerülni is fog első­sorban a megelőző gyógykezelés fejlesztésével és a munkabiztonság megjavításával. Még mindig elő­fordulnak a betegbiztosítással va­ló visszaélés esetei. Nem szüksé­ges különösebben megokolnunk azt, hogy a lelkiismeretlen egyé­nek ilyen eljárása mily káros ha* tással van a becsületesen gondol­kozó dolgozókra. Ezen a téren is meg kell javítani a helyzetet az üzemekben és a hivatalokban. A társadalombiztosításról tár­gyaló gyűléseken nem elegendő, ha csak egyetlen problémával fog­lalkozunk, hanem a problémák komplexumát kell megoldanunk, melyek törvényszerű összefüg­gésben vannak. Az ilyen gyűlések jó példát mutatnak arra, hogy az új törvényt a gyakorlatban helye­sen értsük meg és jól teljesítsük. MINDEN ERŐT AZ ŐSZI MUNKÁK któber második felében va­gyunk. Az időjárás ugyan még kedvező, mind a betakarítás­ra, mind az őszi szántás-vetésre, mégis az most a legfontosabb fel­adat, hogy minden erőt az őszi munkák gyors befejezésére for­dítsunk. A búza vetésének határ­ideje már lejárt, s bizony még sok szövetkezet és egyénileg dol­gozó paraszt nem vetette el a fon­tos kenyérgabona magvát. Sürgős­sé vált már az őszi kapások, leg­főképpen a cukorrépa-termés be­takarítása is, azért szervezzük úgy a munkát, használjuk ki úgy a gépek erejét, hogy minél előbb be legyen takarítva az idei termés, s befejezzük a vetést. L A cukorrépatermés egyötöd része már a cukorgyárakban van A szép időjárás kedvező hatással van a cukorrépa begyűjtésére is Szlovákiában e je­lentős ipari növény egyö'öd részét már begyűjtötték, ami lényegesen na­gyobb mennyiseg, mint a múlt ev október első. felé­ben. A cukorrépa begyűjtési tervének­teljesítésében továbbra is a kassai kerület vezet. Utána a prešovi, Ban- ská Bystrica-i, nyitrai, bratislavai és žilinai kerület következik. Októbei 16-tól teljes ütemben kezdtek dol­gozni a szlpvákiai cukorgyárak, Az idei cukorfőzö kampányban a nyitrai és trebišovi cukorgyárak teljesítik legjobban a cukortermelés tervét. Továbbra is lemaradt az oroszkai cu­korgyár. A szlovákiai cukorgyárak eddig öt és félszer több cukrot ter­meltek, mint tavaly október közepéig. GYORS BEFEJEZESERE 280 mázsa burgonya hektáronként Á Fotočkay-i Ál­lami Gazdaságban ez idén 13 hektárnyi teriiletel ültettek be burgonyával. A bur­gonyát április 18— 20-ig ültették el jól előkészített földbe, amelyben előzőleg tavaszi árpát ter­meltek. Hektáron­ként 450 kg külön­féle műtrágyával szórták meg a föl­det. A burgonyát jól gondozták és október 15-én Ľu­dovít Jasenec cso­portja kétsoros burgonyaszedögép segítségével meg­kezdte a burgonya betakarítását. Ján Kesagy traktoros naponta 3 hektáron szántja ki a burgo­nyát. Az állami gazdaság dolgozói­nak érdemes volt jól gondozni a bur gonyát, mivel minden hektáron 280 mázsa kiváló minőségű ültetni való burgonya termett. Képünkön: Ján Fi­lipeknek, a gazdaság vezetőjének öröme telik a gazdag termésben. 56 mázsa silótakarmány egy fejőstehénre A Dolná Krupa-i szövetkezeti ta­gok gondosan előkészítik télire a si­lótakarmányt. Eddig több mint 2 ezer köbméter takarmányt silóztak be és tovább folytatják a munkát. Naponta két és fél 'hektárnyi terü­letről silózzák be a kukoricakórót, melyet Ján Zachar kombájnkezelö KU 2-es szovjet gyártmányú kuko­ricagyűjtö kombájnjával készít elő. 40 hektárról silózzák be a kukorica­kórót, de silózzák a répaszeleteket is Télire minden fejőstehén részére 56 mázsa, a többi szarvasmarha számá­ra pedig darabonként 30 köbméter silótakarmányt készítenek elő. Már most gondolnak a jövőre \A királyhelmeci járásban az őszi be­takarításon és vetésen kívül nagy súlyt helyeznek a jövö évi cukorrépaföldek előkészítésére. A járásban járva megelégedéssel ál­lapítjuk meg, hogy az itt élő emberek tudatában vannak a növénytermesztés fontosságának. Eddig már elvégezték a cukorrépaföldek kétszeri felszántá­sát. Jelenleg az istállótrágya kihordása folyik s ezt követi majd a mélyszán­tás. Eme fontos munkák elvégzésében azonban bizonyos hiányosságok is fel­merülnek, amelyek késleltetik a mun­kát. A GTÁ például 3 korszerű trágya­felrakó gépet kapott, amelyet a tere­besi cukorgyárnak kölcsönözött ki. Ez az intézkedés — ahogy a JNB vezetői is megerősítik — nem a leghelyesebb, mert hátráltatja a trágya kiszállítását a földekre. További fogyatékosságok mutatkoznak a vetésterület széürásá­nál is. Járási méretben ugyan bizto­sítva van a tervezett terület, de az egyénileg gazdálkodók mintegy 40 hek­tár területre mindeddig nem kötötték meg a szerződést. A JNB dolgozóira vár a feladat, hogy megmagyarázzák j a földműveseknek a cukorrépatermelés I jelentőségét. -ki— A nagysallói EFSZ-ben 119 hektárról betakarították a cukorrépát A lévai járásbeli nagysallói szövet­kezet földjeiről naponta 10—12 vagon cukorrépát szállítanak a helybeli vas­úti állomásra két teherautó és 28 fogat segítségével. A nagysallói szövetkezeti tagok jól megszervezték a cukorrépaszedés mun­káit, aminek meg is van az eredménye. A gép- és traktorállomás négy répa­szántő gépe segítségével már 119 hek­tárról szedték fel a cukorrépát. A ré­pa tisztításával is elkészültek már. A hét végéig, de legkésőbb a jövö hét elejéig már beszállítják az egész ter­mést. Az őszi betakarítással egyidőben elkészítjük a talajt a tavaszi vetéshez is A perbetei szövetkezetben az ősziek vetése közben a jövő évi cukorrépa­termés alá hatvan hektár földet meg­trágyáztunk. A mélyszántást 920 hek­táron végeztük el. Cukorrépa, dohány, kukorica és takarmányrépa alá szán­tottunk. A tavasziak, az árpa és zab alá is szántottunk. A kukorica háromne­gyedét már letörtük. Kicsépeltünk 63 mázsa magherét — Békésszky Pál agronómus azt mondja, lesz vagy 150 mázsa heremagunk, ami sok pénzt és nagy hasznot jelent, mert két vagon korpát kapunk beadása után. Már megkezdtük a szőlő szüretelését is. Az előírt mennyiséget beadtuk, mégpedig 40 mázsát. A magángazdál­kodók is letörték a kukoricát. Szánta­nak, vetnek. Eddig 290 hektárt szán­tottak fel. Sütti József, Perbete Az élenjárók példája nyomán HARCOLJUNK A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSÉÉRT A legnagyobb millszekundumos robbantásra készülnek A Lubeník melleti Dúbrava-bánya felszíni magnezitbányájában jók a te­repfeltételek a millszekundumos rob­bantás segítségével való tömeges fej­tésre. Ezért a dúbravai bányászok a kassai kerületben elsőnek vezették be ez idén a millszekundumos robbantást, amivel nagyon jó eredményeket értek el. Az utolsó millszekundumos rob­bantással több mint 4 ezer tonna mag­nezitet robbantottak. A tárna falai to­vábbra is teljesen merőlegesek marad­tak a fúrásokkal párhuzamosan, úgy­hogy még kedvezőbb feltételeket te­remtettek a következő robbantásra. A dúbravai bányászok most gondosan készülnek a következő robbantásra, mivel több mint tízezer tonna niagne­zitot akarnak robbantani. A bányatechnikusok kidolgozták a millszekundumos robbantás pontos tervét, meghatározták a fúrások he­lyét, azok kapacitását és a robbanó­anyag mennyiségét. 25 méter magas falon összesen 13 fúrást végeztek. A földtani kutatásokra használt fúrószer­kezetet alkalmazzák. A dúbravai bá­nyászok kollektívája Ján Sueháč bá­nyavezetövel arra törekszik, hogy a millszekundumos robbantásra a lehető legrövidebb időn belül megteremtsék a feltételeket, hogy november elején már robbanthassanak. A fúrásban Ko­vács László és Sándor András vájárok csoportjai jó eredményeket érnek el, műszakonként átlagosan 6—7 métert fúrnak. Meggyorsítják a göngyölődő szilon gyártását A varnsdorfi Elit-üzemben jó ered­ményeket értek el a göngyölődő szilon­ból készült harisnyák és zoknik gyár­tásánál. De a szilonfonal szükséges ru­galmasságának elérése eddig elég hosz­szadalmas folyamat. A varnsdorfi újí­tók kollektívája olyan berendezést szerkesztett, amely egyszerűbbé teszi az eddig aránylag bonyolult technoló­giai menetet. Egy melegítötest és egy forgócsö segítségével, amelyet a szö­vőgépre szerelnek rá, minden müvelel — a forgatás, a fixírozás — egyszerűb­bé válik. Az újítást egyelőre egy szö­vőgépen próbálják ki. Lehetővé tették a göngyölődő szilon lényegesen gyorsabb feldolgozását. A próbák azt mutatják, hogy a munkatermelékenység három és félszeresével növekedett. A Strakonieei Motorkerékpár-üzem áj aulomatagépe Szerdán, október 17-én a Strakoni­eei Motorkerékpár-üzem dolgozói új automatagépet helyeztek üzembe, me­lyet Josef Tuka és Ladislav Mach tech­nikusok szerkesztettek Karel Dunovský munkaérdemrendes vezetésével Jifí Brezina mérnök és Eduard Kadlec ja­vaslata alapján. Az új automatagép a szürkeöntvény-öntödében a Jawa ČZ 175-ös motorkerékpár-hengerek önt­vényformáit formázza. Örapontosságű munkát végez és amellett, hogy nagyon sok anyagot megtakarít, elsősorban kiküszöböli az öntők fárasztó munkáját és az időveszteséget. Eddig 5 munkás egy műszakban átlagosan 150 formát készített, most pedig az új automata­gép segítségével két munkás 8 óra alatt kényelmesen elkészít 250—300 darabot is. Az automatagép további módosítása után a kemencéből minden egy és egynegyed percben kész forma kerül ki. Az új gép kezelése nagyon egyszerű. Egy munkás ellenőrzi a gé­pet, a másik pedig elszedi a kész for­mákat. Az új automatagéppel a többi gép­ipari üzemek dolgozói az új technika napjaiban ismerkedhetnek meg, amire a strakwiicei vállalat dolgozói novem­berben készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom