Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-14 / 257. szám, péntek

Repülőnap Bratislavában A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szlovákiai szerveinak meg­választását irányít J szervezési bizott­ság szeptember 30-án repülőnapot rendez Bratislavában. A repülőnapot a Hadsereggel Együttműködők Szö­vetsége szlovákiai értekezletének tisz­teletére.. rendezik, ajmelyen megvá­lasztják a szövetség szlová' ' .i szer­V it. A repülőnapon bemutatják a motoros és motor nélküli repülő­gépeken a legnehezebb pilótamutat­ványokat, a nagy tudást igénylő akro­batamutatványokat és azokat a szá­mokat. amelyek a práqai repülőna­pon oly nagy sikert arattak a nézők körében. A nézők gyönyörködhetnek majd Gustáv Koubek és Jaroslav Jehlička ejtőernyős érdemes sportmesterek akrobatamutatványaiban is. A repülőnap műsorát a lökhajtásos repülőgépekkel bemutatott műsorszá­mok egészítik ki. A repülőnap csúcspontja a szovjet helikopter bemutatása lesz, amely a világ legmodernebb és legnagyobb gépei közé tartozik. A kassai kerület népművészeti együttese Magyarországra készül A kassai kerület 180 tagú népmű­vészeti együttese szorgalmasan ta­nulja a szlovák népdalokból és tán­cokból összeállított műsorát, amely­lyel első magyarországi körútján mu­tatkozik be. Az együttes a kassai Ke­let-Szlovákiai Gépgyárak üzemi klub­jának tagjaiból, a Csemadok rozsnyói énekegyütteséből és a kassai városi népművelési kör „Družba" tánccso­portjából alakult. A kassai és miskolci kerület kö­zötti barátság keretében az eqvüttes magyarországi körútján szeptember 23.—28-ig néqyszer lép fel a mis­kolci kerület városaiban. H-t-K-E-HE Jelentős kulturális esemény Brnóban A II. csehszlovák gépipari kiállítás megnyitásának napján" a brnói Mű­vészet Házában három képkiállítás nyílott meg. A rendezők így akarják biztosítani azt, hogv a kiállítás lá­togatói szabad idejüket kulturális élményekkel gazdagítsák. A legérté­kesebb a XVI. és XVIII. századbeli európai festők műveinek kiállítása, amely a cseh, olasz, német, holland, francia és angol mesterek értékes képeit mutatja be. A másik két kiállítás Karel Souček műveit és Miloš Slezák rajzait t.ir­talmazza. Szeptember 16-án újabb kiállítás nyílik Karel Jilek brnói mű­vész müveiből. A Labour-párt képviselőjének látoga­tása a nemzetgyűlésben. — G. A. Par­giter Anglia Labour-pártjának képvi­selője, aki e napokban csehszlovákiai látogatáson van, szerdán beszélgetést folytatott dr. Václav Hulinskývel, a nemzetgyűlés képviselőjével. G. A. Pargiter a .barátságos .beszélgetés fo­lyamán érdeklődött a nemzeti bi­zottságok munkájáról, választási rendszerünkről és a népgazdaság kérdéseiről. Csehszlovák orvosok Lengyelország­ban. — Szeptember 14—16-ig tartják meg Krakkóban a lengyel urológiai társaság 10. kongresszusát a népi de­mokratikus államok szakembereinek részvételével. 40 csehszlovák orvos vesz részt a kongresszuson. A külföldi fasisztaellenes harcosok a Tátrában. — Szerdán, szeptember 12-én az esti órákban Tátralomnicra érkezett a fasisztaellenes szervezetek szovjetunióbeli, franciaországi, olasz­országi és ausztriai küldöttsége, akik a fasizmus és háború elleni harc he­te alkalmából látogattak el hazánk­ba. Csütörtök délután a Banská Bys­trica-i kerületbe mentek, ahol meg­nézik a badíni EFSZ-et és elbeszél­getnek a szövetkezeti tagokkal. Talán nem túlzás azt mon­dani, hogy soha oly nagy szükség nem volt okos, magyarázó és érvelő, lel­kesítő és felvilágosító szóra, mint éppen most. Igen nagy szükség van rá, mert ki tagadhatná, hogy „nagy időket" élünk. Az események egy­mást kergetik a világpolitikában, de nem kevés az esemény idehaza, az országban sem. Terveink és célkitűzé­seink vannak, amelyeket meg kell magyarázni az embereknek, hogy meg­valósuljanak és azt is meg kel! ma­gya izni, mit, hogyan és miért te­szünk. S az eseményekkel és célkitű­zéseinkkel, állandóan felvetődő prob­lémáinkkal kapcsolatban ' hányszor halljuk, meg használjuk a szót: „bo­nyolult". Mennyire kell hát az értel­mes szó, hogy a bonyolultat mindenki előtt világossá, érthetővé és egysze­rűvé tegyük. Igen ám, de az emberek sokfélék. Amit megért az egyik, nem érti a másik, de a harmadiknak, a ne­gyediknek és a többieknek megint más sző hatol el az értelméig, bírja elha­tározásra és ezt követőleg tettre. Lehet-e hát a magyarázó és a meg­győző szót egy kaptafára húzni, s ami jó egyiknek, értse meg a másik is? Lehet-e az emberek gondolkodását A kassai technikai múzeum dolgo­zói érdekes kiállítást rendeztek a bányásznapra. A kiállítás látogatóinak alkalmuk nyílt megismerkedni a bá­nyászat és kohászat technikai fejlő­désével, az érc fejtésének és feldol­gozásának egykori és mai formájá­val. A kiállított modellek legérdeke­sebb darabja a szovjet „Donbasz"­kombájn, amelyet kőszénbányákban használnak. Egy másik modell a mag­nezitérc feldolgozását és gyakorlati alkalmazását mutatja be. A kiállítá­son láthatjuk Stróbl Alajos bronz­szobrát, a „Fémipari munkás"-t is. (m.) A CSSZBSZ legjobb dolgozói a Szovjetunióba mennek. — A Cseh­szlovák—Szovjet Baráti_ Szövetség Központi Bizottsága a Čedok n. v. közvetítésével ez idén először rendez turista-utazásokat a Szovjetunióba. A szövetség a 14 napos díjtalan kör­útra legjobb tagjait küldi köztársa­ságunkból a kerületi, járási és helyi szervezetekben végzett sikeres mun­kájuk jutalmául. A MAMSZ vezetőségének tagjai Prágában. — Szerdán, szeptember 12­én délelőtt külön repülőgéppel érke­zett meg a ruzyni repülőtérre a Moszkvai Akadémiai Művész Színház vezetősége: Andréj Alekszejevics Be­lokopytov igazgatóhelyettes és Jev­genyij Danyilovics Szurkov drama­turg. A repülőtéren az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumának képviselői üdvözölték őket. A Csemadok sánkfalai öntevékeny színjátszó brigádja nagy sikerrel sze­repelt Sajószárnyon. A színjátszók idei sikeres munkája különösen Ta­más K. Józsefnénak, a helyi csoport elnöknőjének és Horváth István ta­nítónak érdeme. A bratislavai gyermek- és agyse­bészeti klinika dolgozói ez év már­ciusában új, modern altató berende­zést kaptak. A Vatra 4 műszer a Chirana nemzeti vállalat dolgozóinak gyártmánya. Szeptember 12-ig 1200 operációnál alkalmazták. Az altatás főleg a gyermekeknél könnyű lefo­i lyású. A KÖZÖS NYILATKOZAT ALÁÍRÁSA A Német Demokratikus Köztársa­ság és a Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége közön' tárgya­lások eredményeképpen kedden, szep­tember 11-én a Külügyminisztérium épületében, a Cernín-palctában alá­írták a két kormány közö: nyilatko­zatát, to ábbá a gazdasági együtt­működésről szóló egyezményt, a jogi segítségről szóló szerződést, valamint a szociális politika szakaszán az együttműködésről szóló egyezményt. A két kormány közös nyilatkozatát az NDK és a Csehszlovák Köztársa­ság kormányai közötti tárgyalásokról és a gazdasági együttműködésről szóló egyezményt az NDK nevében Ottó Grotewchl miniszterelnök, <bal­ra), a Csehszlovák Köztársaság nevé­ben pedig Viliam Široký miniszter­elnök írta alá •iiiiiiiiini (i<«ii(iiaMiii>i!aiiaiiaiiai:i<iaii(itai)>[iaiiiiiaiiBiiitia!iattai>BiiiiiiiiiiiBM«iiiiiiii«iiaimiiaiiaiiiiiaiiaiiaiiiiia>iaiiaiiauaii ttaiiatiiiiajiauiiiBiiaiiiiiaiiniaiiaiiaiiaiiaiiaiia .a HHHHIU 1111111111111' A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége üléséről Fordítsunk több figyelmet a kollektív szerződések teljesítésére A Szlovák Szakszervezeti Tanács el­nöksége szerdán megtárgyalta a kol­lektív szerződések teljesítéséről szóló beszámolót 1956 első félévében Szlo­vákiában. Az év elején 2248 kollektív] szerződést kötöttek és a szakszerveze­tek elérték azt, hogy minden dolgozó­ban érdeklődést ébresztettek a kollek­tív szerződések iránt, de már kevesebb gondot fordítottak arra, hogy a szer­ződések összes kötelezettségeit mind­két fél teljesítse. Az üzemi bizottságok és az üzemek vezetősége túlnyomó részben csupán a kollektív szerződések termelési részé­vel törődött, sokkal kevesebb gondot fordítottak az emberre, a szakképzett­ségre, és legkevesebbet a kulturális nevelőmunkára és a testnevelésre. Az első félévben az is megmutatko­zott, hogy a gazdasági szervek a szak­szervezetek figyelmeztetése ellenére is nemegyszer felületes álláspontot fog­laltak el a kollektív szerződésekkel szemben. A kbllektív szerződések kö­telező volta megszilárdításának érde-» kében — főleg a gazdasági szerveknél — a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége elhatározta, hogy a kollektív szerződések féléves ei 1 ^őrzésének eredményeiről részletes beszámolót terjeszt a Megbízottak Testülete elé az eddigi fogyatékosságok megoldásá­nak javaslatával. A továbbiakban a Szlovák Szakszer­vezeti Tanács elnöksége megtárgyalta a technikai munkanormák és az élel­miszeriparban a munkajutalmazás je­lenlegi állapotát Szlovákiában. Végül a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnök­sége az 1956. év első félévi beruházási építkezéssel foglalkozott. m A bostoni művészek hangversenye A prágai reprezentációs ház Smeta­na-termében mutatkoztak be kedden, szeptember 11-én a prágai őszi hang­versenyidény első külföldi vendégei — az Amerikai Egyesült Államok művé­szei, a Boston Symphony Orchester szimfonikus zenekar tagjai. A közön­ség Charles Munh karmestert (balra) és a zenekart hatalmas tapssal jutal­mazta. Fogadás a ceyloni kormányküldöttség tiszteletére Richard Dvorák. ' külkereskedelmi miniszter szerdán, szeptember 12­én a Cernín-palotában fogadást ren­dezett a ceyloni kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson részt vettek Pedru Hewa William de Silva iparügyi és halászati miniszter, Maithripala Se­nanayake közlekedésügyi és közmun­kaügyi miniszter és a küldöttség to­vábbi tagjai. Továbbá jelen voltak Vác­lav Dávid külügyminiszter, Ján Bukal nehézgépipari miniszter, dr. Emanuel Šlechta miniszter, az építés állami bi­zottságának elnöke, Jindfich Uher, élelmiszeripari és mezőgazdasági ter­ménybegyűjtési miniszter, valamint a minisztériumok vezető dolgozói. A fo­gadás szívélyes, baráti légkörben folyt. A Német Szövetségi Köztársaság monarchisla mozgalmának egyik tagja Csehszlovákiába menekült A 26 éves Hans Heinrich Thun von Hohenstein, aki morvaországi szárma­zású, a Német Szövetségi Köztársaság­ból Csehszlovákiába menekült és itt­tartózkodási engedélyt kért. Kijelen­tette, hogy a nyugat-németországi mo­narchisták megnyerték a „Volksbevve­gung für Kaiser und Reich" (Népi moz­galom a császárért és a birodalomért) nevű mozgalmukba. A mozgalom szék­helyén mindenben a kártevők kiképzé­sét szolgáló speciális tanfolyamot kel­lett volna elvégeznie, akiket az isko­lázás befejezése után a népi demokra­tikus államokba küldenek ki. Hogy el­kerülje ezt az „iskolázást", amivel nem értett egyet és hogy ne kelljen belépnie a megújított Wehrmachtba, Thun von Hohenstein elhagyta Nyugat­Németországot. A Csehszlovák Köztár­saságban ideiglenes tartózkodási en­gedélyt kapott. EGYSZERŰ L ÜJ szö 1956. szeptember 14. valami sémába szorítani? A gondo­latnak, a szónak mily gazdagságára és változatosságára van szükség, hogy a dolgokat helyesen felfogjuk és meg­értessük minden emberrel. Sajnos, sok ember száján elkopott és megszürkült a szó. Egyhangú és unalmas lett. De nemcsak ez a hely­zet. Ügyszólván uniformist húztak rá. Ugyanazt és ugyanúgy mondja el az egyik, mint a másik, tekintet nélkül arra, hogy kinek és hol mondja. Az emberek jelentős része, és éppen azok, akiknek az volna a legelemibb fel­adatuk, hogy szavukkal mások értel­méhez hatoljanak, nemcsak nem úgy beszélnek, hogy annak az embernek, akihez beszélnek, gondolatvilágát meg­közelítsék, hanem szavuk saját gon­dolataiknak, megszokott, hogy úgy mondjuk mindennapi beszédüktől is idegen. Nem úgy beszélnek, ahogy gondolkodnak és nem úgy beszélnek ahogy egyébként otthon, ismerősök és munkatársak között beszélni szoktak. Másképp. De miért? Miért nem be­szélnek az emberek úgy, ahogyan gon­dolkodnak? Nehéz volna erre egy-két rövid szóval felelni, de tény az, hogy az elmúlt évek folyamán az emberek egy jelentős része között kialakult valami beszámoló és felszólalásszerű stílus- és beszédmodor, majdnem egy külön nyelv. Mennyire ismeretlen volt azelőtt a munkásmozgalomban ez a nép nyelvétől idegen szóhasználat és beszédmodor, a szenvtelen és mono­ton beszámoló és felszólalás szerű stílus. Ennek épp az ellenkezője volt azelőtt. Nemcsak az idősebbek, ha­nem a középkorúak közül is ki ne emlékeznék* a kommunista szónokok­ra? Egyszerű és közvetlen, frázis­és fellengőségmentes szavukra? Köz­vetlenségével és egyszerűségével gyújtott ez a szó. A szívükből beszél­tek ezek a szónokok, saját gondola­taikat mondták el saját szavaikkal, szónokoltak tűzzel és lelkesedéssel, s szavuk lángralobbant az emberekben. Megértették a közvetlen, a frázismen­tes, az életük elevenébe vágó emberi szót. Miért mellőzik ma oly sokan ezt a közvetlen, emberi, gyújtó szót? Tán ma nincs szükség arra, hogy szavunk gyújtson és magával ragadja az em­bereket? Miért aki. hát az a Jen ízt, zamatot és egyéniséget nélkülö­ző szenvtelen szó? Miért nem kell és miért nem lehet ma is túzzel és lel­kesedéssel beszélni az emberekhez? Egyszerű szóval, az én szavaimmal el­mondani azt, amiről beszélni akarok és amiről beszélnem kell? Miért terjedt el annyira a semmitmondó általános szólam, az olyan beszéd, amelyet a köztársaság bármely sarkában el­mondhatnak, mivel nincs helyhez, azoknak az embereknek közvetlen problémáihoz kötve, akikhez éppen beszélnek? Hatásos és gyújtó lehet-e az ilyen általánosságokat ismétlő szó? Miért van szükség arra, és ki kívánja, hogy a gyűléseken ,és értekezleteken megtartott beszámolók szinte szó sze­rint ismételjék az országos fórumokon elhangzottakat? Nem arra tanít-e a párt, hogy az általános, az országos jellegű irányelveket a helyi adottsá­goknak, a helyi körülményeknek meg­felelően alkalmazzák és oldják meg? Nem hirdet-e a párt kíméletlen har­cot a dogmatizmus, a betürágás, a szócséplés ellen? Mire való a fejünk, ha nem arra, hogy gondolkodjunk vele, és mire való a szánk, ha nem arra. hogy a gondolatainkat, saját gondo­latainkat fejezzük ki vele? Miért kell hát akkor mások gondolatait és sza­vait variálva, de lényegében mindig ugyanazt és ugyanúgy mondani? A legnagyobb igazság és a legszebb szó is megkopik, megszürkül így idővel és hatástalanná válik. De nem veszít sohasem varázsából az egyéni gon­dolat, az egyéni szó. Csak akkor mondhatjuk majd el, hogy leküzdöt­tük a dogmatizmust, betűrágást és rá­léptünk az önálló gc-iolkodás útjá­ra, ha egyugyanazon dologról száz ember, százféleképpen fog beszélni. Százféle szóval, de ugyanazon tar­talommal és mondanivalóval. Ha e; érkezünk oda, hogy ese­ményekről, problémákról és feladatok­ról az emberek saját szavukkal, saját gondolataikat kif'jezve beszélnek, ak­kor majd megszűnnek a kötelesség­szerű unalmas gyűlések, ahol az em­berek unatkozva, vagy kín.. ...n fe­szengve hallgatják a beszélő szájá­ból oly idegenül csengő szavakat és mondatokat. Leküzdeni a dogmatizmust és betű­rágást, közel vinni az emberekhez a problémákat és felkelteni érdeklődé­süket az egyes kérdések iránt, eb­ben döntő szerepe van annak is, hogy végérvényesen szakítsunk a lénye­gében semmitmondó, csupán fontosko­dó szavakkal és kijelentésekkel. Saját gondolatainkat saját szavunkkal mondjuk el. Bátky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom