Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-11 / 254. szám, kedd

Az ötös-bizottság befejezte egyiptomi küldetését A francia államférfiak Londonba utaztak, hogy megvitassák az ötös-bizottság kudarca után beállott helyzetet Kairó, (ČTK). — Az ötös-bizottság, amelynek feladata az volt, hogy átadja Nasszer elnöknek a szuezi-kérdés megoldásának Dulles-tervét, vasárnap, szeptember 9-én 17,10-kor utolsó találkozásra jött össze Nasszer egyiptomi elnökkel. A Reuter hírügynökség közlése szerint az ülés mindössze 25 per­cig tartott és csupán jegyzőkönyvezési jellegű volt. Az AI Ahram egyiptomi lap közlése szerint az ötös-bizottság már ennek előtte négy külön ülést tartott, ame­lyeken a bizottság tagjai között ko­moly ellentétek merültek fel. A pénteki ülés három és fél óráig tartott és nagyon feszült légkörben folyt le. Az AI Ahram szerint a bi­zottság tagjai arra törekedtek, hogy módot találjanak, hogyan lehetne ki­kerülni küldetésük teljes kudarcát, mivel Nasszer elnök visszautasította Dullesnek a Szuezi-csatorna nemzet­közivé-tételére irányuló javaslatát. Vasárnap közölték, hogy Menzies ausztráliai miniszterelnök, az ötös-bi­zottság elnöke a bizottság amerikai és svéd tagjával hétfőn Londonba utazott. Az etiópiai és iráni bizottsági tagok visszatérnek hazájukba. Az Ahbar Al-Jaum egyiptomi lap az ötös-bizottság tanácskozásainak ered­ményeivel kapcsolatban azt írja, hogy Egyiptom elutasította a Szuezi-csator­na feletti idegen ellenőrzésre irányuló javaslatot. A lap hangsúlyozza, hogy Egyiptom biztosítja a szabad hajózást a csator­nán, és ezt a jogot nem sajátíthatja ki magának semmiféle nemzetközi szerv. Ami a nemzetközi együttműkö­dést illeti, Egyiptom erre hajland£. A szabad hajózást illetően Egyiptom ki­jelenti, hogy ezt a kérdést megvitatja azzal a kikötéssel, hogy nem ^enged meg semmiféle megkülönböztetést a csatorna egyetlen-használójával szem­ben sem. A hajózási illetékekre vonat­kozólag Egyiptom hajlandó valamennyi érdekelt állam érdekeinek biztosításá­ra. Ami pedig a csatornának hajózható álla­potban való karbantartását és továb­bi tökéletesítését illeti, Egyiptom hajlandó ezt a kérdést is megvitatni. Az Ahbar Al-Jaum cikke a további­akban rámutat, az egyiptomi kormány békepolitikájához híven beleegyezett abba, hogy fogadja az ötös-bizottság tagjait és lehetővé tegye számukra küldetésük elvégzését. Az ötös bizott­ság a rábízott feladatot teljesítette. Nem volt az ötös-bizottság feladata a szuezi kérdésben uralkodó feszültség megszüntetése, mivel ennek oka nem Egyiptomtól ered. Ezt a feszültséget a londoni és párizsi kormány politikája okozta, amelyek az erő fitogtatásához folyamodtak. Az ötös bizottságot nem hatalmazták fel a szuezi problémának Egyiptommal való megoldására. ;E«--'-tom hajlandó valamennyi a csatornát használó országgal tár­gyalni, de egy bizonyos csoporttal nem. Egyiptom ezenkívül elutasítja az erő­politikával való fenyegetőzés hatása alatt folytatott tanácskozásokat. Az AI Ahram azt írja, hogy az ered­mény előrelátható volt. Egyiptom állás­pontja elvitathatatlanul annyira jogos, hogy maga Nagy-Britannia is állás­pontjának megváltoztatására kénysze­rült és arra gondol, hogy a szuezi prob­lémát az Egyesült Nemzetek Szerve­zete elé terjeszti. Az AI Gumhuria a Londonba utazó Menziesnek azt tanácsolja, mondja meg a brit miniszterelnöknek első­sorban azt, milyen meggondolatlanul cselekedett, amikor az ötös bizottságot Kairóba küldte és ugyanakkor katonai intézkedéseket foganatosított a Föld­közi-tenger térségében. Az As Saab rámutat arra, hogy az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletükön a nemzetközi viták bé­kés megoldása mellett foglaltak állást. Teljesen világos, — írja a lap, — hogy Nagy-Britannia és szövetségesei az egyiptomi kérdésben más módszerhez folyamodtak. * * * Nyugaton még mindig elhangzanak fenyegető szónoklatok. Guy Mollet francia miniszterelnök Flers de lOrne­ban egy nyilvános gyűlésen kijelentet­te, hogy a Dulles-tervet támogató 17 ország álláspontját Menzies és bizott­sága kellő tekintéllyel tolmácsolta. Nem hallgatom el — mondotta többek között Guy Mollet — amennyiben az egyiptomi kormány elutasítja javasla­tainkat „komoly helyzet áll elő". Guy Mollett ezután közölte, Pineau külügyminiszterrel együtt Londonba utazik, hogy részt vegyen a brit állam­férfiaknak az ötös bizottság küldetése eredményeiről és további intézkedé­sekről szóló tanácskozásain. A brit sajtó hírei és hírmagya­rázatai ugyancsak arról tanúskod­Közzétették a kairói tárgyalások okmányait Kairó, (ČTK) — A Nasszer elnök és az ötös bizottság között folytatott kairji tárgyalások eredményeiről szeptamber 9-én rövid közös nyilatkoza­tot adtak ki, amely így hangzik: A Nasszer elnök és R. G. Menzies ausztráliai miniszterelnök vezette szuezi bizottság között szeptember 3-tól szeptember 9-ig folytatott kai­rói tárgyalások befejeződtek. A bizottság előterjesztette és elő­adta a szuezi kérdésről szóló londoni konferencián részt vett 18 nemzet képviselőinek javaslatait és meghall­gatta az egyiptomi kormánynak e javaslatokra vonatkozó nézetét. A tanácskozás nyílt és közvetlen légkörben folyt. A bizottság eltávozik Kairóból, hogy a tárgyalások ered­ményeit tudassa a megbízó államok­kal. Ezenkívül szeptember 9-én éjjel Kairóban, Londonban és Washington­ban egyidejűleg a következő négy okmányt hozták nyilvánosságra: 1. Az ötös bizottság álláspontját, va­gyis a Dulles-tervet tartalimazó szep­t mber 3-i emlékiratot amelyet az első kairói ülésen terjesztettek az egyiptomi megbízottak elé; 2. Menziesnek szeptember 7-én Nasszer elnökhöz intézett levelét, amelyben összefoglalta az ötös bizott­ságnak a vitával kapcsolatos állás­pontiát; Menzies ebben a levélben megállapítja, hogy az eddigi tanács­kozás a... két részvevő fél ellentétes álláspontját mutatja az ötös bizott­ság által előterjesztett javaslat elvi pontjaira nézve. Menzies arra kérte Nasszer elnököt, tájékoztassa az ötös bizottságot, hogy a bizottság javasla­tának elvi szempontjai elfogadhatatla­nok-e Egyiptomra nézve. Abban az esetben, ha Nasszer elnök elfogad­hatatlannak találná az ötös bizottság javaslatának elvi szempontjait, úgy a "bizottság egy utolsó ülés megvaló­sítását kérné, amelynek lefolytatása után a bižottság elhagyná Kairót. 3. Menziesnek Nasszer elnökhöz intézett szeptember 7-i levelét, amelyben ismerteti a londoni kon­ferencián részvevő spanyol küldött­ség módosító javaslatát; 4. Nasszer elnöknek szeptember 9-1 válaszát Menziesnek, az ötös bizott­ság vezetőjének. Nasszer elnök vá­laszában hangsúlyozza, hogy az ötos bizottság javaslatainak nincsen más célja, mint a Szuezi-csatornának ki­ragadása az egyiptomi tulajdonból és annak idegen kezekbe juttatása. Egyiptom úgy véli, hogy ez az el­járás további nehézségeket és félre­értéseket idézne elő. Az egyiptomi kormány ismételten hangsúlyozza, hogy politikájának alapját a követ­kező elvek képezik: a) A hajózási szabadság a Szuezi­csatornán és a hajózás biztosítása minden megkülönböztetés nélkül; b) A Szuezi-csatorna karbantartása olyképpen, hogy a jövőben megfe­leljen a hajózás valamennyi köve­telményének. c) Igazságos és egyenlő illetékek megállapítása a csatornán való átke­lésért; d) a Szuezi-csatorna technikai biz­tosítása. Nasszer elnök válaszában a továb­biakban kifejezte azt a reményét, hogy a Szuezi-csatornát nem vonják be politikai vitákba és olyan ka­poccsá válik, amely a világ vala­mennyi nemzetét saját érdekében összefogja. Nasszer elnök befejezésül hangsú­lyozta, hogy az egyiptomi kormány­nak a Szuezi-csatorna Társaság álla­mosítására teljes és elvitathatatlan joga volt. Nagy-Britannia Kommunista Pártja a szuezi-kérdés békés rendezéséért London (ČTK) — A hét végén ösz­szeült Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsági Az ülés után John Gollan. a párt főtit­kára nyilatkozatot adott ki a legége­tőbb politikai kérdésekről, főképp az úgynevezett szuezi válságról. A párt felszólítja valamennyi tag­ját, tegyenek meg mindent annak ér­dekében. hogy Szuez miatt ne kerüljön háborúra sor. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a közvélemény és a szer­vezett munkásmozgalom arra kénvsze­rítette Edent, hogy szerdára hívja össze a parlamentet. Ez az első lépés — hangzik a nyilatkozat — azonban minden erővel azon kell lenni, hogy továbbra is meaőrízzük a "békét. Nagy-Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára felhívja a munkásmozga­lom valamennyi tagját, gyakoroljanak nyomást a parlamentre ülésszakának idején. nak, hogy az erőpolitika hívei nem mondtak le arról a- kísérletről, hogy Egyiptomot megfélemlítsék és rákényszerítsék a Dulles-tervet. A Sunday Express vasárnapi lap po­litikai szemleírója megállapítja, hogy a konzervatív párt bizonyos körei által támogatott egyes angol miniszterek arra törekszenek, hogy a szuezi prob­lémát valamennyi eszköz, még a fegy­veres erők felhasználásával is meg­oldják. A Sunday Times nyíltan kijelenti, hogy „Nasszer ezredesnek előbb • utóbb vissza kell vonulnia, mert há­borút provokál. A valóság az, — írja fenyegetően a lap — hogy a békés megoldás lehetetlenné válhat". A lap reményét fejezi kí, hogy a nyugati ha­talmak ilyértelmú tárgyalása nagyon rövid lesz, és Eden szerdán a parla­mentben új döntésről számolhat be. Ezzel szemben a Reynold's News szerkesztőségi cikkében határozottan elítéli a brit kormány által foganato­sított katonai előkészületeket, amelyek a békét .veszélyeztetik. Az Economist, befolyásos brit bur­zsoá hetilap arra figyelmeztet, hogy Nagy-Britanniának a szuezi kérdés erőszakos elintézésére irányuló kí­sérletei katasztrofális következmé­nyekkel járhatnak. A brit népnek — írja az Economist — ragaszkod­nia kell a további tárgyalásokhoz. A Newyork Times amerikai lap szin­tén az erőpolitika ellen foglalt állást. „Sem erőszakkal, sem fenyegető­zéssel nem volna szabad a helyze­tet megoldani, — írja a lap. — Amíg folytatni fogják a tanácsko­zásokat, akár Kairóban, akár az ENSZ-ben vagy bárhol másutt, ad­dig mindig van remény a kérdés végleges megoldására." A Német Szövetségi Köztársaságnak a Szovjetunióhoz intézett memoranduma LÉPÉS - AMELY SENKIT SEM CSAP BE A Német Szövetségi Köztársaság pénteken a Szovjetuniónak át­adott jegyzéke és memoranduma Bonnban nem keltett kellő visszhan­got. A nyugatnémet sajtóban ugyan Bonn új kezdeményezésével eleget foglalkoznak, azonban a memoran­dumtól nem várnak sokat, de lehet, hogy semmit sem. Az ellenzéki pár­tok: a Szociáldemokrata Párt, a Sza­bad Demokrata Párt és az Áttelepül­tek Szövetsége negatív álláspontra helyezkedtek a memorandummal szemben, mert nem váltotta valóra reményeiket. A bonni kormány már hosszabb idő óta kürtölte világgá, hogy a német kérdésben jelentős lé­pésre határozza el magát, amellyel a négy nagyhatalomhoz fordul. Ollen­hauer, a Szociáldemokrata Párt elnö­ke kijelentette, hogy a szövetségi kormány semmiféle új javaslatot nem terjesztett elő. A Frankfurter Rundschau vezércik­kében a memorandummal kapcsolat­ban azt írja, hogy a szövetségi kor­mány megkezdte az újrafelfegyver­kezést, betiltotta Németország Kom­munista Pártját, a Szovjetuniót Nyu­gat-Németország halálos ellenségének minősítette ... mindezek után nehe­zen hihető, hogy a szövetségi kor­mány jegyzéke Moszkvában kedvező visszhangra talál. A lap egyben elárulja, mi tulajdon­képpen a jegyzék és a memorandum igazi célja. Azt írja, hogy el kell hárítania a szövetségi kormány cí­mére intézett mind jobban erősödő szemrehányásokat, hogy semmit sem tesz Németország egyesítéséért. És ha Moszkvából elutasító válasz érke­zik, akkor a közvélemény elé léphe­tünk azzal a kifogással: „látjátok, az oroszok nem akarnak beleegyezni..." Habár ez a burzsoá lap távolról sem ismertette a nyugatnémet körök valamennyi lépését, amelyek megne­hezítik és lehetetlenné teszik a német kérdés egyezmény útján való meg­oldását, ennek ellenére helyesen mu­tatott rá e lépések némelyikére. A to­vábbiakban teljssen nyíltan mutatott rá a nyugatnémet kormány mester­kedéseire, amelyekkel megkísérli a nyugatnémet közvélemény félreveze­tését és a memorandum váratlan ku­darcáért a Szovjetuniót vádolni. A sajtó nagy része nyíltan beismeri, hogy Adenauer a memorandumból a Kereszténydemokrata Unió számára a következő választási időszakban hasz­not igyekszik húzni A bonni kezdeményezés a tények tükrében Ismeretes, hogy Adenauer helyzete Nyugat-Németországban mind bizony­talanabbá válik. Már a múlt évi és ez idei tartományi választásokon párt­ja, a Kereszténydemokrata Unió több 1 százezer szavazatot vesztett. A köz­vélemény-kutatás az utóbbi időben arra mutat, hogy a párt és vele együtt Adenauer befolyása hanyatlik. Hogy ez miért van így, arra csak' egy válasz lehetséges: Adenauer ve­szélyes politikát folytat, amely lehe­tetlenné teszi, hogy a német kérdés­ben előrejussanak és ez visszatükrö­ződik a dolgozók egyre romló hely­zetében. Nyugat-Németország fegy­verkezik, a Wehrmacht élére a volt náci tábornokokat állítja, a lakosság többségének akarata ellenére bevezeti az általános hadkötelezettséget. Az elmúlt napokban jelentették, hogy az SS-alakulatok tisztjeit a Wehrmacht­ba ugyanazzal a ranggal és kitünte­tésekkel veszik fel, amelyeket Hitler alatt kaptak. A Times angol konzer­vatív lap ezt a lépést Európa veszé­lyeztetésének minősíti. Minden további tanácskozásnak közelednie kell Egyiptom álláspontjához mai kairói sajtó közzétette va­lamennyi a nyugati nagyhatal­mak és egyes más országok álláspont­ját védelmező öttagú bizottságnak Nasszer elnökkel folytatott tanácsko­zása után kiadott okmányt. A végső eredmény senkit sem lepett meg, már az első naptól fogva világos volt, hogy Egyiptom elutasítja azt az ultimatív jellegű javaslatot, amely Nasszer el­nök szavai szerint a Szuezi-csatorná­nak Egyiptom kezeiből való kiragadá­sát és más kezekbe való helyezését jelenti. A kairói tanácskozásokon hom­lokegyenest ellenkező nézetek talál­koztak. A csatorna államosításának ellenzői kifejezetten semmibe veszik az állami szuverenitást és nemzeti függetlenséget, megkísérlik az ellen­őrzés bevezetését idegen önálló ország fenségterülete fölött; az egyiptomi tárgyalófél határozottan védelmezi a nemzetek önrendelkezési jogának gon­dolatát és visszautasítja a belügyeibe való beavatkozást. A nyugati nagyha­talmak részéről világosan mutatkozik az a szándék, hogy mellőzzék az olyan A nyugati hatalmak: — Kit korbácsoljunk meg? (Land og Folk) nemzetközi szerveket, mint amilyen az ENSZ és hogy a fontos kérdésekről való döntésből kizárják az érdekelt államok egész sorát. Az egyiptomi tárgyaló fél tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mint olyan világszervet, amely valamennyi nemzetközi kérdés békés megoldásá­nak elintézésére alakult. Egyiptom kész tárgyalni és megegyezni vala­mennyi állammal és nemcsak azon or­szágokkal, amelyek hajói a Szuezi­csatornát használják, hanem azokkal is, amelyek külkereskedelmükkel rá­szorulnak a Szuezi-csatornára. Ennek megítélésére elegendő összehasonlíta­ni Menzies memorandumát Nasszer válaszával. Nasszer elnök válaszában helyesen rámutatott arra, hogy a Szuezi-csatorna úgynevezett mentesí­tése a politikától a nyugati hatalmak szövegezése szerint a valóságban a Szuezi-csatornának azon hatalmak fennhatósága alá rendelését jelentené, amelyeknek megbízottai helyet foglal­nának a nemzetközi szervben. A kairói tanácskozások eredmé­nyével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy Egyiptom megnyerte az első fordulót. Azáltal, hogy nem ijedt meg az egyes nyu­gati államférfiak beszédeiben " el­hangzott fenyege­tésektől, sem pedig a brit és francia katonaság provo­katív átcsoportosí­tásától, nem cse­kély mértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma csaknem bizonyossággal ki lehet küszöbölni a fegyveres összetű­zés lehetőségét, mint a szuezi kér­dés megoldásának módját. Minden to­vábbi tanácskozás­nak közelednie kell az egyiptomi köve­teléshez, hogy az ilyen nagyfontossá­gú problémáknak megtárgyalását csak széleskörű, igazi reprezentatív konferencia vállal­ja magára, amely­nek eredményei olyan megoldást jelenthetnének, amelyek az ENSZ tekintélyére tá­maszkodnak. Emlékünnepély a volt dachaui gyüjtotáborban München, szeptember 10. (ČTK) — A München melletti Dachau volt náci gyüjtotáborban szept. 9-én tíz ország­ból mintegy 2000 volt fogoly gyűlt össze, hogy megemlékezzenek a hit­leri zsarnokság ártatlan áldozatairól. Az emlékünnepélyen Jean Louis Borremans, a dachaui tábor volt fog­lyai nemzetközi bizottságának alelnöke, volt belga közmunkaügyi és közleke­dési miniszter mondott beszédet a nemzetközi találkozás részvevőinek. Az emlékünnep részvevői a volt Ap­pel-platz előtti térségen lerakták an­nak az emlékműnek az alapkövét, amelyet Dachauban felállítanak. Az • emlékmű tervezésére nemzetközi ver­senypályázatot hirdetnek. Cedenbal miniszterelnök Albániába látogat Tirana. (ČTK) — Az albán sajtó­iroda jelentése szerint az albán kor­mányküldöttség a Mongol Népköztár­saságban való tartózkodásakor meg­hívta J. Cedenbalt, a Mongol Népköz­társaság Minisztertanácsának elnökét Albániába. Cedenbal i. a meghívást el­fogadta. Újabb atomfegyver-kísérletek a Szovjetunióban Moszkva, (TASZSZ) — A Szovjet­unióban szeptember 2-től 10-ig tudo­mányos és kutató munkák program­jának teljesítésével kapcsolatban to­vábbi kísérletek folytak a nukleáris • egyverekkel. A lakosság fokozott biztonsága ér­dekében a robbantásokat úgyanúgy mint régebben, olyan tájakon hajtot­ták végre, amelyek messze esnek a lakott területektől. A SZOVJETUNIÓBAN a főiskolák tantervének megváltoztatásával kap­csolatban ez idén sok új tankönyvet adnak ki, amelyek példányszáma meghaladja a nyolc milliót. (ČTK) SZUKARNO indonéz elnök szov­jetunióbeli útján kíséretével felke­reste N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, aki sza­badságát Szocsiban tölti. N. A. Bul­ganyin Szukarno elnök tiszteletére ebédet adott. (ČTK) A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA rendeletet adott ki, amely szerint azok a jugoszlávok, akiket a múltban jogtalanul költöz­tettek ki Magyarország déli területé­ről, visszatérhetnek előző lakheivükre. (ČTK) OJ SZO 1956. szeptember 11. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom