Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-05 / 248. szám, szerda

TESTVÉRI SEGÍTSÉG Naponta érkeznek jelentések a fal- i vakból, hogy a dolgozó parasztság mind nagyobb tömegei lépnek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Éppen ez az időszak, az aratás és cséplés ideje az, amikor bebizonyul, hogy a földmüvelésnek melyik formája előnyösebb. Ma már napnál világosabb, hogy a mezőgazdasági termelés emelését a tudomány és technika vív~~ mányainak alkalmazásával érjük el. Ahol a korszerű gépek munkáját veszik igénybe, ahol a haladó agrotechnikai módszereket alkalmazzák, ahol öntöző és vízlevezető csatornahálózatot építenek, ott jobbak a terméseredmények, magasabbak a hektárh zamok, jövedelmezőbb az állattenyésztés. A közös gazdálkodás szén eredményeiről beszélnek az idei aratásicséplési munkálatok alatt országszerte a falvak dolgozói. És ezek az eredmények nem érhetők el az egyéni gazdálkodásban, ilyen lehetőségei csak a közös gazdaságoknak vannak. A párt- és állami szerveink a parasztság érdekében politikai nevelőmunkával igyekeznek a falvak szocialista átalakítását elősegíteni A párt központi bizottságának júliusi plenáris ülése meghagyta a Nemzeti Front minden szervének — 'így az üzemi szakszervezeteknek is — hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelés további fejlődését, a földművesszövetkezetek alakítását, a meglevő szövetkezetek taglétszámának, földterületének kiszélesítését, a gép- és traktorállomások munkájának megjavítását, az állami birtokok gazdaságainak magasabb színvonalét. A kassai kerületben több olyan üzem van, ahol a munkásság komoly segítséget nyújt védnöki tevékenység keretében a falu dolgozóinak. Ezt a segítséget az üzem és a falu földmüvesszövetkezetének tagjai között kötött kölcsönös megállapodás, azaz szerződés alapozza meg. A segélynyújtás szép példája a jolsvai Kohó- és Magnezitbányák dolgozóinak tette, akik segítenek a tehénistálló felépítésében, kőműveseket, ácsokat és segédmunkásokat küldenek a védnökségük al^tt álló EFSZ építkezéseihez. Gemerský Milhosť és Prihradzany szövetkezeteiben 800, illetőleg 1500 munkaórát dolgoztak le. Az üzem szakemberei — javítóbrigádjuk — elvégezte a gépek javítását is az aratás előtt. A szalóci EFSZ a Gömöri Vasércbányák rpzsnyói igazgatóságához fordult azzal a kérdéssel, dolgozzák ki az állatállomány itatásához szükséges vízvezeték tervét. A tervet a bányák vezetősége haladéktalanul elkészítette a költségvetéssel együtt, s ők bonyolítják le a csövek, szivatytyúk megrendelését is, sőt műszaki embereik is rendelkezésre állanak a szerelésnél. Ott voltak a rozsnyóiak a pelsőci fennsík vízellátásának megoldásánál is, s a szövetkezeteknek mindenben segítségére vannak, hogy a gömöri EFSZ a szövetkezetek között az élre kerüljön. Kidolgozták a szövetkezet évi tervét, segítenek a könyvelésben, a munka megszervezésében, s mindenben tanácsokkal szolgálnak. A Szepesi Vasércbányák Spišská Nová Ves-i igazgatóságának dolgozói ugyancsak szívükön viselik a védnökségük alatt álló hodkovcei EFSZ sorsát. Minden második héten filmet vetítenek a mezőgazdaság valamelyik időszerű témájáról. A cséplésnél 12tagú munkabrigád nyújt segítséget, hogy a cséplés idejét lerövidítsék. A gépek javítását is elvégezték, 5.00 munkaórát dolgoztak le. A lúciabányai bányászok a perényi szövetkezetnek a behordás időtartamára egy teherautót kölcsönöztek. Népnevelő munkát is végeznek, előadásokat tartanak. A perényie-k kötelezettségvállalással fejezik ki hálájukat a bányászok segítségéért ígéretet tettek, hogy beadásukat jóval 100 százalékon felül teljesítik. Bár a szövetkezetnek nem Volt szüksége az üzemből felajánlott brigádosok segítségére, a bányászok ennek ellenére 900 munkaórát dolgoztak le. A kišovcei bányászok segítségét a Spišský Stiavnik-i EFSZ tagjai ugyancsak terven felüli beadŕssal viszonozzák. M'ntegy 44 ezer liter fejjel, több mint 10 tonna sertéshússal, 860 mázsa burgonyával, 50 tonna árpaval, közel 7 mázsa mákkal és '47 mázsa borsóval tetézik beadási kötelezettségüket. Máriahuta és Vashegy bányászai sodron.ykötélpályát készítettek, hogy az istállótrágya kihordását megkönnyítsék a szövetkezet tagjainak. A bányák dolgozói nem mulasztják el a falu dolgozóinak szórakozásáról való "-^ndoskod^st sem, Kišovce, Luciabánya műkedvelői színielőadásokkal, hangversenyekkel lépnek fel a falu dolgozói előtt. Sajnos, még nem minden üzemben van ez így. Még mindig vannak üzemi tanácsok, ahol távolról sem tettek meg minden tőlük telhetőt a közös gazdálkodás szervezeti-gazdasági megerősítéséért. Pedig nagy szükség van arra. hogy a kollektív gazdaságok ne maradjanak magukra, ne fenyegesse őket az egyhelyben topogás. Ha minden szövetkezet üzemszervezési kérdések megoldásában, politikai-, nevelő, és szervezőmunkában megkapja sz üzemek munkásságának regítségét, akkor mindenütt kialakul az egészséges közösségi szellem, érvényesül a belső demokrácia, egybekovácsolódik a közös gazdálkodás tagsága. S az eredmény csakhaimar megmutatkozik: országszerte megteremtődik az életerős szocial'sta társasgazdálkodás, rohamléptekkel fokozódik a mezőgazdasági termelés. Mészáros Gyula Nem hiába végezték a bardej^vi szövetkezetesek gondos munkát. Nem hiába trágyázták jól a földjeiket — munkájuknak megvan a gyümölcse. A kalászosok a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép termést hoztak. Árpából például a tervezett 17 mázsa helyett 25 mázsát értek el egy hektáron. Volt egy olyan — 9,32 hektáros — területük is, ahol 28 mázsa termett hektáronként. Zabból az átlag hektárhozam 23.89 mázsa volt. Itt egy 6,5 hektáros dűlőben 28,46 mázsa volt a hektárhozsm. A rozsban szintén 1,5 mázsával lépték túl a tervezett hozamokat. Míg a felsorolt kalászosokban szép eredményt értek el, addig a búzában nem érték el a tervezett hozamot. Ezt főképpen az agrotechnikai határidők be nem tartásának köszönhetik. Volt azonban egy 20 hektáros dűlőjük, ahol ideiében elvégezték a vetést s ott a 16 mázsa *ervezett hozammal szemben ±7,39 mázsát arattak hektáronként. Ebből világosan látható, hogy milyen fontos az idejében való vetés. A bardeioviak szSp terméseredményei hez sokban hozzájárult az is, hogy a kalászosok alá hektáronként mintegy 4,5 mázsa mutrágvát adtak. Erről az idén az ősz fol amán sem feledkeznek meg, s a legnagyobb gondossággal készítik elő a földeket a vetésre. (-ki-) n i s 7 ó c 1956. szeptember 5. ** é* * Hosszú és göröngyös volt az út Amikor a szövetkezet félévi közgyűlésén Kovács Károly elnök a terv teljesítését ismertette, nagyon meglepett az a megállapítása, hogy az •állattenyésztés, főleg a sertéstenyésztés lemaradt, mivel a beszolgáltatást csak 76%-ra teljesíthették. Mi lehet ennek az oka? Ügy tudjuk kevés helyen vannak a szövetkezetben olyan jó dolgozók, mint éppen az állattenyésztésben. Viszont igaz. a kora tavaszon az állatok körül katasztrofálisan rossz volt a helyzet. Akkoriban a közgyűlés egyhangúlag Végh Móricot bízta meg a csoport vezetésével és a tagság hálás volt neki azért, mert elvállalta. Később, április 1-én mellé került Kürty László szakképzett zootechnikus, aki ezelőtt a járási bizottság mezőgazdasági osztályán dolgozott. Ezek után joggal várta a szövetkezeti tagság a gyors javulást az állattenyésztésben. Noha e kiváló dolgozók igyekeztek a várakozásnak eleget tenni, lényeges javulás csak az őszi árpa elcséplése után következett be. Ekkor fogtak hizlalásba 115 drb. süldőt, amelyekből 26 Csehországból származott. Udvaros Kálmán, aki a hizlaldában dolgozik és már több évi tapasztalatot szerzett a nagymegyeri állami birtokon, most mutatta meg tudása legjavát. Lelkiismeretes, pontos és rendszeres etetéssel a csehországi hízóknál napi 91 dkg-os súlygyarapodást, az itthoni fajtáknál pedig 73 dkg-os emelkedést ért el. Naponta háromszor etetett, egv-egv kilogram árpadarát adott egy etetésre, utána egy óra múlva zöldherét és vizet kaptak az állatok. Sajnos bármilyen jó v>-lt a munka, bár szép eredményekét értek el, a tervteljesítéssel az az első félévben elkéstek. De biztos, hogy a második félévben a tervteljesítés kedvezőbb feltételek között fog történni. A szövetkezetnek 230 drb 50—60 kg között mozgó süldője és 380 kis malaca van. Szinte gyönyörködik a szem a szép, rózsaszín bőrű heverésző süldők láttán, ahogy napoznak a rekeszekben. Az anyasertések minősége is állandóan javul. A legszebb, a legjobb süldőket választják ki anyáknak, a gyengébbeket kiselejtezik. A jelek azt mutatják, hogy év végéig 14 malacot nevelnek fel egy-egy anyától. Kilátás van arra is, hogy az év végéig a 340 mázsa sertéshúson és a 40 mázsa szabad eladásra lekötöttön kívül még a tavalyról lemaradt 40 mázsa adósságot is letörlesztik. Gondot okoz azonban az eleség biztosítása, mert mindössze 500 mázsa árpa áll az állatok rendelkezésére, amit majd természetesen krumplival pótolnak. Nagy szükség lesz arra is, hogy a 70 hektár kukorica jó termést hozzon. A tehénállomány körül tavasszal hasonló volt a helyzet, mint a sertéseknél. Az első feladat az volt, hogy jó minőségű tehenekkel kell pótolni a gyenge állományt. Végh Móric és Kürty László minden alkalmat megragadott, hogy jó fajta teheneket vásároljon. Sikerült is 26 friss fejőst, vagy jól tejelő tehenet venni és 8 üszőt, amelyek egy hónapon belül megborjaztak. Ezzel a napi tejhozam 3,2-töI 4,8-ra emelkedett. Amint a tavasz lehetővé tette a zöldtakarmánnyal való etetést, szabadon is tudtak beadni tejet. Ezért pedig korpát kaptak és ma 6,2 liter az átlagos tejhozam. Zsoldos Albert gondos kezelése mellett szép és egészséges borjakat választottak el, amelyek átlagban 90 kg-ot értek el a választáskor. Az elválasztott borjakat szabad levegőn nevelik tovább. Nagy Kálmán szakértelemmel és gonddal bánik velük. Az eddig elért eredmények a bogyai szövetkezetben azt bizonyítják, hogy csakis megfeszített szorgalommal lehet a hibákat helyrehozni. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet marhahúsból terven felül adhatott be és tejjel sem maradt adósa az államnak. A további feladat az, hogy szabad áron még a 20 darab hízómarhát is beadhassák. A téli takannányt nagy részben biztosították, mert van 24 ha silókukoricájuk, közel 20 hektár csalamádéjuk, ezenkívül takarmánykáposztájuk és 28 hektár cukorrépa utáni szeletre és melaszra számolhatnak. Ezenfelül 800 mázsa száraz takarmánnyal rendelkeznek. Hiba az, hogy a szemes abrak kevés. Sajnos, tarlótakarmányt mindössze 6 hektárt vetettek. Hosszú és göröngyös volt az út, mire az állattenyésztést erre a színvonalra emelték és most mindent el kell követni, hogy még ezt a színvonalat is növeljék. Ügy véljük, hogy a jövőt illetőleg két dolgot kell szem előtt tartani. Tekintettel arra, hogy semmiből etetni annyi állatot nem lehet, tehát feltétlenül szükséges, hogy a növénytermesztésre nagyobb gondot fordítsanak, mint eddig. Másodszor, bármennyi is lehet a takarmány, ha szakképzett, tapasztalt vezetők nem veszik kezükbe a gazdálkodást és nincsenek olyan lelkiismeretes, szorgalmas dolgozók, mint Szabó Ferenc, Tóth Kálmán, Zsoldos Albert és Nagy Kálmán, akkor a szövetkezet csak egy helyben topog. Végh Gusztáv. Már nem kételkednek A Torysa folyócska völgyében van ez a kis község, a sabinovi járásban. A falu a folyótól kapta nevét. Amikor közös gazdálkodásba kezdtek ez év májusában, sokan kételkedtek abban, hogy a szövetkezeti gazdálkodás legalább olyan jövedelmet biztosít nekik, mint az addig folytatott magángazdálkodás. A napokban végezték el a cséplést a torysai szövetkezet tagjai. Már teljesítették beadásukat is. S a tagjai megkapták munkájuk arányában a nekik járó terményt. Ma már mindenkit meggyőztek a társasgazdálkodásban elért eredmények. A közösen elvetett szövetkezeti földeken a szokottnál jóval nagyobbak voltak a hektárhozamok. Chovančík szövetkezeti, tag. aki egyike a közös gazdálkodás legszorgalmasabb dolgozóinak, 12 mázsa búzát szállított haza. Zontág Vince 14,'>0 mázsát, s ugyanúgy Ištona, Miženčík, Greš és a többiek. Mindezt a munkaegységekért már kifizetett pénzbeli előlegen kívül kapták. A folyamatosság, és ellenőrzés kihat az Már a második ötéves terv irányelveiről szóló javaslat vitájának folyamán, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja országos értekezlete után is népünk mind a városokban, mind a falvakon egyöntetűen egyetértett a szocializmus további építésével nálunk. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a szocializmus félépítésétől országunkban el nem térünk, hanem gyorsabban törünk előre, mint bármikor azelőtt. Mint ahogyan rámutatott a párt országos értekezlete, a szövetkezeteket tovább építjük, szilárdítjuk és bővítjük tagsági és vagyoni alapjaikat. Sőt, ažt a tervet tűztük magunk elé, hogy a második ötéves terv végéig a mezőgazdaságban elérjük a szocialista szektor többségét, és ezáltal a termelés 39,8 százalékos emelését. A kassiji kerületben is nagyok a reánk váró feladatok. Egyelőre csak a királyhelmeci és a szepsi járásban van több imint 50 százalékos szóvetkezeti gazdálkodásunk. A közös gazdálkodás több mint 25 százalékos megvalósítása csak a revúcai, poprádi, rozsnyói, gölnicbányai és kassia járásban történt. E tekintetben a legelmaradottabbak a késmárki, trebišovi, Spišská Nová Ves-i, szecsovcei és levocai járások. Ennek ellenére a Csehszlovákia Kommunista Pártja országos értekezlete óta lényeges változás e tekintetben nem történt, habár az EFSZ-ekbe megnyertünk 90 kis- és középparasztot. A szomszédos prešovi kerületben már 4 újonnan alakult szövetkezet van, amíg nálunk csak egy, a skároši. Ennek oka abban rejlik, hogy a tapasztaltabb szövetkezeti tagokat, a nemzetg—'ilési és a Szlovák Nemzeti j Tanács-bei' képviselőket, valamint a párt tagjait még nem minden tárásban vnoták be a kis- és középparasztok megnyerésére a szövetkezeti napvtermelés számára. Miért nem használják ki az elvtársak az alkalmas propagandistákat? Ez a kérdés már azért is helyénvaló ma, mert az aratás és cséplés utáni idő a legalkalmasabb a szövetkezeti nagytermelés előnyének szemléltető igazolására a csekély teljesítőképességű kistermelés előtt. Nézzük csak a helyzetet a szecsovcei járásban. A kollektivizálást csak 11,55 százalékra valósították meg. A járási pártbizottság irodája közvetlenül az országos értekezlet után határozatot hozott a szövetkezeti mozgalom további fejlesztését illetőleg. A többi között a vidéki elvtársak támogatására a járási aktivistákból csoportok alakultak, amelyeknek tanácsai kellett volna szolgálniok a kollektivizáció előfeltételei megteremtésének érdekében. Természetesen e csoportoknak csak tanáccsal kell szolgálniok és nem feiváltaniok a helyi funkcionáriusokat. Bebizonyosodott azonban, hogy a helyes határozat ellenére annak következetes teljesítését ellenőrzés útján nem biztosították. Sečovcén a kommunistákat és a nemzeti bizottság tagjait a járási aktíva 4 csoportjának kellett volna támogatnia, azonban a tagok töbhsége nem végezte el munkáját. Skvarkovsky elvtárs csoportjában volt például Pavol Miklós, a Fogyasztási Szövetkezetek Járási Szövetségének alelnöke. Ismeri az iroda határozatát, elfogadta, de nem teljesíti azt. A sečovcei elvtársakat nem támogatja, és paszszív módon viselkedik az iroda határozatával szemben. Hasonlóképpen viselkedik Koško mérnök, a lárási nemzeti bizottság építészeti szakosztályának vezetője, Jozef Mendel, a kommunális üzemek igazgatója és mások. Mendel elvtársról maguk a gazdák úgy nyilatkoznak, hogy azért nem foglalkozik velük rendszeresen, mert Sečovcén ebben a szezonban hetenként többször is játszanak futballt, ő pedig ezt a szórakozást igen kedveli. Ezek az elvtársa?; megfeledkeznek a párt alapszabályairól, amelyek így hangzanak: „Aktív harcosnak kell lanni a párthatározatok következetesség EFSZ-ek fejlődésére teljesítésében, nem elég, hogy a párttag egyetértsen a párthatározattal, hanem köteles küzdeni e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passziv és formális viszonya a párt határozataival szemben gyengíti a párt harci képességét..." Ezt tudatosítania kellene minden olyan elvtársnak, aki tagja az iroda által megjelölt azon csoportoknak, amelyek hivatása segíteni a falvakat. A múlt hét vé"*i" mé" a rási bizottság titkárai és dolgozói sem nyertek áttekintést arról, mit végez a járás által kijelölt 11 csoport. Lehetséges-e ilyen körülménvek között a helyzetet helyesen megítélni, a csoportok tagjait jól irányítani, tanácsot adni és segítségükre lenni? Szükséges ezen elvtársaknak tudomásukra adni, hogy a rendszeres ellenőrzés nélkül nem biztosíthatják az iroda határozatát. És az eredmény? 1956. július 28-ig a járásban úgyszólván senkit sem nyertek meg a szövetkezet számára. Ez a helyzet nagyon komoly bírálatot és orvoslást igényel. Az általános helyzet javítasa céljából szükséges, hogy a kis- és középparasztok megnyerése végett tevékenységre serkentsék a szövetkezetek a gép- és traktorállomások, az állami gazdaságok és a védnökségi üzemek dolgozóit. Egyszersmind nagyon határozott formában kell fellépni az előforduló helytelen nézetekkel szemben az egyes szövetkezetekben, ahol állást foglaltak az új tagok felvétele ellen. Ezt egyes helyeken azzal indokolják, hogy azért, mert mostanáig nem léptek be a szövetkezetekbe, büntetésből várakoztatni kell őket. Erről tudomást szereztek a járási nemzeti bizottság felelős elvtársai is és ezért szükséges ez ellen azonnal fellépni. A járási földművesújság is segítőkezet nyújthatna e téren. Pozitív eredménynek lehet elkönyvelni azt a tényt, hogy Vrábel elvtárs, a járási pártbizottság példás dolgozója a trnávkai elvtársak segítségével összeállította az új egyéves szövetkezet gazdasági elemzését. A növényi és állattenyésztési termelés meggyőző számai igazolják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit az egyéni gazdálkodással szemben és egyszersmind megnyitják a trnávkai EFSZ termelése és jövedelme további lényeges fokozásának távlatait. Ezt a tapasztalatot a prešovi kerület példájára helyesen kell felhasználni ott is, ahol nemcsak kisebbségi szövetkezetek vannak, hanem ahol tervbe vették a szövetkezetek létesítését. Ez a konkrét lehetőségekre és a reális távlatokra irányítja a meddő vitát. Ha a sečovcei járásban ilyen módon fognak következetesen és folyamatosan a munkához, a párt járási bizottsága ez idén a szövetkezetek fejlődésében nagy sikereket arathat. Eugen Mýtnik Az aratás alatt sem szünetelt az EFSZ-ek alakítása A JIHLAVAI kerületben az aratás idején 20 új EFSZ-t alakítottak 428 taggal és mintegy 3 ezer hektárnyi területtel. * * A PLZENI kerületben augusztusban négy egységes földművesszövetkezet létesült, úgyhogy a kerületben az év elejétől megalakított szövetkezetek száma elérte a 101-et. Az új szövetkezetekben már ősszel megkezdik a közös munkát. * * * AZ OLOMOUCI kerületben csütörtökön, augusztus 30-án 13 kis- és középparaszt új szövetkezetet alakított a hranicei járásban levő Milotice községben. Az elnökségbe két nőt választottak be. A bardejovi szövetkezet értékelte a cséplés eredményeit «